Készült: 2020.08.03.23:40:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2000.10.20.), 110. felszólalás
Felszólaló Dr. Balogh László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:04


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha a költségvetés alapjául szolgáló bázisadatok nem a valóságot tükrözik, akkor a rájuk épített tervek ugyancsak ingatag lábon állnak. Ez a helyzet a mostani költségvetéssel is. Az idei költségvetésben körülbelül 200 milliárd forint többletbevétel keletkezik, de ez a 2000. évi bázisba természetesen nem épül be. Tehát ha a bázisszámok alacsonyabbak, a tervezett növekedés a ténylegesnél nagyobbnak fog látszani.

Az önkormányzatok szempontjából a bázisként figyelembe vett összeg az árvíz miatt zárolt 7,3 milliárd forinttal kevesebb. Így az önkormányzati forrásbővülés nagyobbnak tűnik 2001-re, mint amekkora az valójában.

Tisztelt Ház! A kétéves költségvetés különösen hátrányos az önkormányzatokra nézve, hiszen az ellátandó feladataik folyamatosan nőnek, ugyanakkor az ellátásukhoz szükséges pénzből egyre kevesebb áll rendelkezésre. A kormány központosít. Csak azokat a forrásokat hagyja helyben, amelyek a legszükségesebbek, a többit állami szintre koncentrálja. A központosított pénzeket pedig többnyire a kormánypárti önkormányzatok kapják, illetve a pénzek állami feladatok forrásait képezik. Például 2001-ben kevesebb jut alap- és középfokú oktatásra, kórházakra. Ugyanakkor arányaiban jobban emelkednek az állam működésére fordított kiadások.

Az önkormányzatiság lényege a helyi közügyek intézése. Helyi közügyet intézni nem lehet anélkül, hogy az önkormányzatoknak ne legyen szabadon felhasználható pénzük. Márpedig évről évre kevesebb az ilyen pénz. A demokrácia gyakorlása, mint tudjuk, pénzbe kerül. Sajnos, ez a tulajdonsága a helyi demokráciának is megvan.

Az ÁSZ-jelentés szerint az önkormányzatok költségvetésében a normativitás erősödik, a források még inkább kötődnek a kötelező feladatellátáshoz. Ez azt jelenti, hogy források híján egyre kevesebb pénzügyileg is megalapozott, helyi sajátosságokat figyelembe vevő döntés születhet. A 2001. évi költségvetésben meglévő pénzügyi többlet a minimálbér emeléséhez, a közalkalmazotti átlagkeresetek növekedéséhez és a szociálpolitikai intézkedésekhez kapcsolódik. Ez is bizonyítja, hogy szabadon felhasználható pénzük alig lesz az önkormányzatoknak.

A költségvetés segíti a konfliktusok helybe telepítését. Például: azt mondja a kormány, hogy csökkenti valamelyik adót vagy járulékot. Ugyanakkor kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak. Ezek nem tudnak mit csinálni, a pénz kell, tehát emelik a helyi adókat. Akkor most mi csökkent a polgár szempontjából? Semmi, csak nem a kormányt, hanem az önkormányzatokat szidják érte.

 

 

(13.50)

 

A másik példa: a kormánypárti politikusok előszeretettel beszélnek arról, hogy most épül fel a XXI. század intézményrendszere, amely megalapozza a jövőt. Ezzel szemben a pénzügyi források hiányában mit is csinálhat a települési önkormányzat? Leépít, mert az ígéretekkel ellentétben a 2 százalékos létszámleépítés kényszere most is benne van a költségvetésben; átad, és olyan intézményeket ad át pénz hiányában a megyéknek, amelyek a települések lelkét adják; színvonalat csökkent az intézményeiben, mert a pénzügyi kondíciók erre kényszerítik.

Hol van már az az időszak, amikor arról volt szó, hogy tiszta viszonyokat teremtenek a feladat- és hatáskör telepítésében, és ezzel együtt garantálják ennek pénzügyi fedezetét?! A szakmai törvények növelik a feladatokat, ugyanakkor a szükséges pénzt a költségvetés nem garantálja. Például: a közoktatási törvény szerinti normatíva biztosításához plusz 18 milliárd forint kellene, a polgármesteri tisztségről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvények hatályosulásához 2,7 milliárd forinttal több pénz kellene, a növényvédelmi törvény betartásához 3,8 milliárddal többre lenne szükség, de nincs pénz a tűzoltók pótlékára, távolléti díjaira sem.

A kormány csak mondja, hogy a települési önkormányzati rendszer elaprózódottsága pénzügyi szempontból pluszkiadásokat jelent, de nincsenek igazi ösztönzők a költségvetésben - a körjegyzőséget kivéve - a társulási hajlam erősítésére. Ha lesz pénz, lesz társulás, ha nem, a társulás legfeljebb kényszerrel hozható létre, ennek pedig nyilvánvaló politikai rizikója van.

A kormány szembeállítja a gazdag és szegény önkormányzatokat azzal, hogy a területi kiegyenlítésre a pénzt nem az önkormányzati rendszeren kívüli forrásokból biztosítja, hanem az egyik önkormányzattól elveszi, a másiknak odaadja.

Sorolhatnám még az önkormányzatokra vonatkozó költségvetés negatív hatásait; nem teszem, csupán megállapítom, ha akarna, a kormány sokat tehetne az önkormányzatokért. Hogy mit? Először is adja vissza a 2000-ben zárolt 7,3 milliárd forintot. Miért? Például azért, hogy legyen pályázati önerő az önkormányzatok számára; azért, hogy pályázhassanak környezetvédelmi beruházásokra, mert enélkül nem lesz európai csatlakozás; azért, hogy az oktatáson belül megteremtődjenek a hatékony nyelv- és számítástechnikai képzés tárgyi feltételei, mert ezek nélkül viszont nincs európai szintű tudás; azért, hogy legyen egy elfogadható egészségügyi rendszer Magyarországon. Olyan büszkék vagyunk a gazdasági növekedésre, ugyanakkor eszünkbe sem jut, vajon mit tud kezdeni a gazdaság a beteg munkaerővel.

Van egy másik vonatkozás: a társadalmunk elöregedő társadalom, ezt a helyzetet csak rontja a katasztrofális állapotú egészségügyi rendszer. Amikor tudjuk, hogy milyen a magyar egészségügy helyzete, nem cinizmus-e azon keseregni, hogy fogy a magyar, ahelyett, hogy elegendő pénzt adnánk az orvosi ellátásra? Nem ellentmondás-e az, hogy bármelyik városunkban az autószalon ezerszer különb, mint a kórház? Ez is értékválasztás, katasztrofális következményekkel.

Hol marad a pénz az információs társadalom alapjainak kiépítésére? Ne csak a félkarú rabló jusson el minden magyar település kocsmájába, hanem az információs társadalom alapegységei is legyenek jelen minden iskolában, könyvtárban, önkormányzatnál és ahol van, a teleházakban, mert igazából ez lesz a jövő. Meggyőződésem, a jövő az erős helyi demokráciáké lesz. Sajnos két évig még biztosan nem, mert ezt a kétéves költségvetés nem garantálja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai