Készült: 2020.08.08.06:15:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

161. ülésnap (2000.09.28.), 417. felszólalás
Felszólaló Dr. Balogh László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:50


Felszólalások:  Előző  417  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a vitát, megerősödött bennem az a hit, hogy ez egy rizikós törvény, mert bár alkotmányos alapjogot nem érint, de alapvető jogosultságát érinti az embereknek, mégpedig a gyors helyváltoztatáshoz fűződő alapvető jogosultságot, amely a modern embernek valóban alapvető jogosultsága. Ennélfogva én mindenképpen fontosnak tartom azt, hogy volt egy hatpárti egyeztetés ebben a kérdésben.

 

(18.30)

 

Rizikós ez a törvény abban a vonatkozásban is, hogy vajon mi lesz akkor, ha ez hatályosul, bevezetjük, mi lesz ennek az eredménye. Ezt is mérlegelték képviselőtársaim.

Sok jogosítvány vész-e el vagy kevés vész el, elveszítik-e egyesek ezzel együtt a munkájukat is, nem lehet tudni. Ezért is azt mondom, hogy ha bevezetésre kerül egy ilyen törvénytervezet, akkor meg kell próbálni, hogy ez minél szélesebb támogatottságot kapjon, mert ugyanilyen vitatott ez a törvény a társadalom rétegeiben is, mint ahogy mi ezt a vitát itt ma lefolytatjuk.

A másik dolog: nem biztos, hogy kevesebb lesz a baleset, ha a pontrendszert bevezetjük. Ez számtalanszor elhangzott már, közlekedési szakértők is ezt mondják.

Tisztelt Belügyminiszter Úr! Miért nem lehet megpróbálni valamiféle próbaidőre bevezetett szabályozást, amely megmutatja, hogy kevesebb lesz-e a baleset azáltal, hogy a pontrendszert bevezetik - hiszen ön említette, hogy valamiféle felmérések már voltak korábban ezzel kapcsolatosan. Nem hiszem, hogy szentségtörés lenne, ha egy olyan szabályozást fogadnánk el, ami ezt a próbaidőt, ennek a bevezetését lehetővé tenné.

Megfontolandó ez abból a szempontból is, hogy - ha mondjuk, ha nem - ez a kettős büntetés elvének bevezetését is jelenti. Hiszen egyszer megkapja a büntetést azért, amit csinált a járművezető, másfelől pedig kap egy pontot, ami gyűlik, gyűlik, és egyszer csak elér egy kritikus határt - nevezetesen a 18 pontot -, és ekkor szükségszerűen bekövetkezik a jogosítvány elvesztése. Persze, mindenki rendet akar az utakon, ez teljesen természetes - mi is.

De azt a rendet talán el lehetne érni úgy is, ha azokat a jogszabályokat, amiket nem is olyan régen szigorítottunk, alkalmaznánk. Tudjuk-e azt, hogy a módosított szabálysértési törvény eredményeként kiszabott bírságok gyakorlata hogy alakult? Nem tudjuk, mert ilyen gyakorlat még nincs. De azt tudjuk, hogy ez szigorú törvény, hiszen mi fogadtuk el. Mi lenne, ha várnánk, mondjuk, egy évet, a belügyminiszter úr leszűrné a tapasztalatokat, és ezt követően kerülne ide, a Ház elé ez a törvény?

Ide tartozik az a kérdéskör is, amit szintén fölvetettek már képviselőtársaim, hogy mi van akkor, ha az a pénz, ami a bevezetésre fordítódna, a rendőrséghez kerül, és nem kerül olyan helyzetbe egyetlenegy főkapitány sem, hogy bizonyos idő elteltével nincs mód arra, hogy mozogjanak a gépjárművek, mert nincs pénz benzinre.

A harmadik dolog, amivel foglalkozni szeretnék, magához a törvény szövegéhez kapcsolódik. Alapkérdés, amiről Göndör István képviselőtársam már szót ejtett, de többen is beszéltek róla, hogy a szabályszegéseket és a hozzájuk rendelt pontok számát a törvényben kellene hogy szabályozzuk. Nem értem, hogy ha ezt most elismeri az újonnan kidolgozott tervezet, és ezt beemeli a törvénybe, miért nem teszi ezt a véglegesség igényével. Miért mondja azt, hogy később ezt a szabályozást kormányrendelet fogja majd megtenni?

Vannak ennek a törvénynek technikai elemei. Ezek áttehetők lennének a kormányrendeletbe, de ez, ami kardinális kérdés, a törvényben kellene hogy maradjon. Úgy érzem, hogy be kellene emelni a törvénybe a méltányosság alkalmazásának lehetőségét, és ezt mindenképpen a Belügyminisztérium keretén belül képzelném el. Be kellene emelni azért, mert - szintén szó esett róla - a sértetti közrehatást ez a tervezet nem tudja kezelni. Miért ne lehetne megoldani a méltányosság gyakorlásával?

Vagy: a hivatásos sofőrök vonatkozásában miért ne lehetne méltányosságot gyakorolni? Vagy: a kategóriára eltiltásnál, ha a hivatásos gépjárművezető a szabályszegéseit, mondjuk, motorkerékpárral követi el, akkor szintén alkalmazható lenne. Az élet tud produkálni olyan eseteket, amikor emberiességi szempontokból is szükség lenne a méltányosság gyakorlására.

Szerintem ez megoldható lenne akkor, ha a jogszabályba bekerülhetne egy ilyen rendelkezés.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy meg kell hogy gondoljuk ezt a jogszabályt, meg kell gondolni ezt a törvényt, hogy elfogadható-e avagy nem. Ma úgy látom, hogy elég kétlelkűek vagyunk ebben a vonatkozásban.

Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  417  Következő    Ülésnap adatai