Készült: 2021.04.22.18:28:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

256. ülésnap (2017.11.13.), 408. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:22


Felszólalások:  Előző  408  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap azért jelentkeztem napirend utáni felszólalásra, mert úgy gondoltam, hogy nagyon fontos beszélni egy, az Alföld szívét, a Nagykunságot, a Tisza menti településeket meghatározó folyamatról és jelenségről. Ez pedig nem más, mint az egészségügy helyzete ezeken a településeken.

Éljenek bár a Nagykunságban és a Tisza menti falvakban, Tiszafüredtől Túrkevéig, Fegyvernektől Karcagig bármelyik településen is a lakosok, egy biz­tos: három olyan járásnak a területéhez tartoznak, vagy ha Túrkevét is számoljuk, akkor négy olyan te­rülethez tartoznak, ahol az egészségügyi mutatók az országos színvonal, az országos mérték alatt vannak.

Ahhoz persze, hogy megítéljük, mi is történik, először fel kell mérni, hogy milyen állapotban van maga a körzet, és hogy a településeken milyen egészségügyi állapotok vannak, majd meg kell nézni, hogy milyen megoldást lehet kínálni ezekre a problémákra. Népegészségügyi szempontból talán az egyik legfontosabb adat, amit tudni kell: 376 ezer fő lakik Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és e három keleti és északi, északkeleti járása a megyének egy folyamatos csökkenő lakosságszámmal küzd. Talán az összes többi más megyebeli településeket meghaladó mértékben csökken a lakosság száma. Azt tudjuk állítani, és ez fontos, hogy az általános népességfogyástól eltérően sokkal nagyobb arányban, mintegy mínusz 5,5-es arányban van jelen. Ez azt jelenti, hogy ezer főre a halálozások száma ennyivel haladja meg az élve születések számát. Tehát ez egy természetes népességfogyást feltételez, és akkor még az elvándorlásról nem is beszéltünk.

Ahhoz, hogy lássuk, milyen mégis az egészségügyi állapot, meg kell nézni a haláloki statisztikákat, azaz hogy miben haláloznak el a nagykunsági és a Tisza menti települések lakói, és egyáltalán milyen élettartam vár rájuk.

Éppen ezért az egyik legszomorúbb, amit láthatunk ezekben az adatokban, hogy a kunhegyesi járás mindig kilóg a többiek közül. Ez nagyon nagyrészt annak köszönhető, hogy ebben a járásban van az ország egyik legszegényebb települése, Tiszabő, és ezáltal az egyik legrosszabb szociális helyzetben lévő települése is, szintén Tiszabőről beszélünk.

De itt van Tiszabura is és olyan Tisza menti falvak, ahol sajnos nagyon rossz állapotok vannak. Ha önmagában ezekre a településekre lebontunk statisztikákat, akkor azt láthatjuk, hogy nem élnek sokkal jobb állapotban ott, mint egyes közép-afrikai államokban. Nagyon magas a halandóság, nagyon korán halnak, és nagyon rövid az átlagos élettartama az ott született embereknek, ami egyébként egy nagy kritikát jelent a társadalmi felzárkóztatásban és a szociális egyenlőtlenségek kezelésében is, hiszen ezek állnak e mögött.

Az egyik legelriasztóbb mégis a 65 év előtti, azaz korai halálozás statisztikája. Ebben az országos átlagot jóval meghaladóan teljesítenek a járások. A férfiaknál egyébként a daganatos megbetegedések vezetnek, majd a keringési betegségek. A daganatos betegségek elriasztó számban, tehát a 65 év előtti, korai halálozásban a férfiaknál a halálozások 36 százalékáért, míg a nőknél közel a feléért, 48 százalékáért felelősek.

Hogy a statisztikát folytassuk, a keringési rendszer betegségeinél, az emiatti korai halálozásoknál szintén listavezető és talán országosan az egyik legmagasabb incidenciát mutatja a Kunhegyesi járás, a Tiszafüredi, illetve a Karcagi járás. Tehát itt lényegesen rosszabbak a lehetőségek, mint az országos átlagban. Ez azt jelenti, hogy az itt élőknek sokkal rosszabb életkilátásuk van az egészségügy területén és egészségi állapotukra tekintettel, mint az ország más részein.

Elriasztó szintén, és szerintem ez a vidéki élet egyik legnagyobb problémája, a légzőszervi, illetve légzőrendszeri halálozási szám, amely sok esetben mind a három járásban másfélszerese az országos átlagnak. Ez nemcsak a dohányzástól, hanem attól a szilárd tüzelőanyagoknak az eltüzelésétől is lehet, amelyeket ilyenkor ősszel, télen mindenki az utcán közlekedve szív magába.

E mögött egyébként egy szegénységi kérdés húzódik meg. Tehát valószínűleg először ennek az okát kell kezelni. A rossz helyzetről annyit tudunk mondani, hogy a dohányzás visszaszorítása sem volt sikeres ezekben a járásokban, különösen úgy, hogy a népegészségügyi szűrések lényegében meg sem valósulhattak. Egy nagyon beszédes arányt mondok: az egészségfejlesztés területén elvégzett munkában a Karcagi járás tekintetében összesen 8 esemény volt, amelyre 539 főt vonzottak be. Ez szinte semmi ahhoz képest, hogy más járásokban közel 3 ezret.

De mi is lehet a megoldás, hogy nagyon röviden elmondjuk. Nyilvánvalóan a háziorvosi rendszert kell rendbe szedni, a járóbetegrendszerben ki kell alakítani a lehető legközelebbi ellátási helyeket. Így például Kunhegyesen erre mindenképpen fontos és nagy hangsúlyt helyezni. Természetesen országosan is pénzt kell tenni az egészségügybe, és speciális odafigyelés kell szűrésekkel és egy zérótoleranciás rákprogrammal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel lehet javítani az Alföld szívének egészségügyi állapotát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  408  Következő    Ülésnap adatai