Készült: 2021.05.06.20:34:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2019.11.25.),  101-104. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:45


Felszólalások:   97-100   101-104   105-108      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csárdi Antal képviselő úr, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Miért hagyja a kormány, hogy a bankok nyerészkedjenek a magyarokon?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Tállai András államtitkár úr fog válaszolni. Csárdi Antal képviselő úré a szó. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Jó okunk van azt gondolni, hogy a kormányt hidegen hagyja, hogy a magyarországi bankok egész egyszerűen lehúzzák a magyar embereket. Ne hivatkozzanak se a bankadóra, se a tranzakciós illetékre, mert azokat a bank egyszerűen tovább terhelte a magyar állampolgárokra.Pedig a problémára már a Magyar Nemzeti Bank is felfigyelt. A jegybank ismertette, hogy egyik európai országban sem olyan magasak a banki díjak, mint itthon. Egy kevésbé tehetős magyar család jövedelmének 1 százalékát viszik el a banki költségek, és ezt az arányt egyik ország sem közelíti meg. Csak a példa kedvéért: Németországban ez 0,35 százalék, Lengyelországban és Romániában egyaránt 0,23 százalék, ami, azt gondolom, rendkívül plasztikus összehasonlítás. A szegényebbeknek tehát érezhetően fáj a bankolás, miközben Magyarországon a bankok nyeresége 2018-ban 648 milliárd forint volt. Ez egy hatalmas összeg, és ez csak magyar sajátosság. Lengyelországban például 1150 milliárd forint volt a bankszektor nyeresége, ami alig több, mint a duplája a magyar nyereségnek, pedig ez egy négyszer akkora piac a bankok számára.

Mindeközben a bankok olyan díjakat számolnak fel, amelyek a hitelfelvevőket igazságtalanul terhelik. Ilyen például a hitelfolyósítási díj. Ez a díj a hitelösszegnek akár 2 százaléka is lehet. Egy mai átlagos összegű lakáshitel esetében ez már több százezer forint. A minősített fogyasztóbarát lakáshitel ugyan maximálja ezt 0,75 százalékban, de még ez is több tízezer forintos összeget jelent. De ami még ennél is felháborítóbb, az az előtörlesztési díj. Ma, ha valaki szeretne megszabadulni a hitelétől és le szeretné zárni, túl azon, hogy egyébként a kamatok számítása és a törlesztőrészlet számítása úgy van kikalkulálva, hogy gyakorlatilag a teljes kamatösszeg 80 százalékát a futamidő feléig kifizetik az adósok, még ezzel a díjjal is teljesen oktalanul és indokolatlanul megterhelik az adósokat.

Szeretném kérdezni a kormányt, mikor szándékozik végre az eddigi látszatintézkedések helyett tényleg megkönnyíteni a hiteligénylők helyzetét, és a fentiekhez hasonló igazságtalan és aránytalan díjakat jogszabályban mikor fogják eltörölni. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tállai András államtitkár úrnak adok szót a válaszra. Parancsoljon, államtitkár úr!

(13.50)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először felhívnám a figyelmét arra, hogy az Európai Unió irányelvei szabályozzák minden tagországnak (Csárdi Antal: Lengyelországnak nem?) a nyújtott hitelek esetében az eljárásokat, amiket a tagországoknak egységesen kell alkalmazniuk, így Magyarországnak is. A magyar szabályozás az Európai Unió irányelveinek megfelelően szabályozza a THM, tehát a teljes hiteldíjmutató meghatározását. A THM-nél figyelembe kell venni minden olyan költséget, amelyet a fogyasztónak a hitellel összefüggésben fizetnie kell, így tartalmazza a hitelfolyósítási díjat is. A banki ügyfelek a THM segítségével össze tudják hasonlítani a hitelintézetek ajánlatait, és választhatnak, hogy melyik a kedvezőbb számukra. Ami pedig az előtörlesztés díját illeti, ezt természetesen nem tartalmazza a THM, hiszen az, hogy valamikor törleszt valaki, az a saját döntésének függvénye, és annak a költségeit is természetesen saját magának kell fizetnie. A bank csak a törlesztés hitelszerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítésével tud kalkulálni. (Sic!) A törvény ugyanakkor felső korlátot határoz meg az előtörlesztésnél felszámítható díjakra. Fogyasztási hitelek esetén a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően a díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, ha a hátralévő futamidő meghaladja az egy évet, illetve 0,5 százalékát, ha egy évnél rövidebb a hátralévő futamidő. A díj mértéke jelzáloghiteleknél nem haladhatja meg az előterjesztett összeg 1,5 százalékát, illetve jelzáloglevél esetében a 2 százalékot.

Ami pedig a bankok nyereségét illeti, két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik, hogy az ön által mondott összeg tartalmazza a külföldi érdekeltségek eredményét is, ez közel 20 százalékkal csökkenti ezt az eredményt. A másik pedig, hogy Magyarországon elindultak az értékvesztés-visszaírások, ami egy magyar sajátosság, ez azt jelenti, hogy a gazdaság helyzete jó, és az emberek újra tudnak törleszteni, amit a bank figyelembe is vesz, és ez most a bank eredményét javítja. Így alakult ki ez a helyzet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   97-100   101-104   105-108      Ülésnap adatai