Készült: 2021.05.11.18:29:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

148. ülésnap (2020.07.14.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:04


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, s köszöntöm mindazokat, akik a mai ülésnapunkat figyelemmel kísérik. Az Országgyűlés nyári 4. rendkívüli ülésének 2. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Varga László jegyző urak lesznek a segítségemre. Napirend előtti felszólalások következnek. A Párbeszéd képviselőcsoportjából Burány Sándor képviselő úr jelentkezett „Aktuális ügyekről” címmel napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány idején, most, hogy az első hullámon túl vagyunk, minden ország Európában, Magyarország is, lázasan töri a fejét azon, hogy milyen módon lehet a válság gazdasági mellékhatásait enyhíteni, semlegesíteni. Pontosan tudjuk, hogy ez a járvány nemcsak az egészségünket, nemcsak az életünket veszélyezteti, veszélyeztette, hanem a munkahelyeket is komoly mértékben sodorta bajba. Világosan jelzik a statisztikai adatok, hogy ez sajnos be is következett. Ilyenkor tehát minden kormánynak azon kellene elsősorban dolgoznia, minden parlamentnek azon kellene gondolkoznia, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekkel a még meglévő, de bajba került munkahelyek megőrizhetők, és melyek azok az intézkedések, amelyekkel az állásukat elvesztő, a munkájukat nélkülöző embereken tudnánk segíteni.Korábban már esett szó arról, ezért most sok szót erre nem akarok vesztegetni, hogy ezek a gazdaságvédő intézkedések miért elégtelenek, és miért van az, hogy bár a kormány azt ígéri, hogy mindenkinek lesz munkája, aki most elveszítette, de maga a kormány is hosszú távú munkanélküliséggel számol, a munkanélküliek száma pedig meghaladta a 400 ezer főt. Ebben a helyzetben az ő segítségükről kellene beszélnünk, erről kellene vitatkoznunk, és arról, hogy a meglévő munkahelyeket hogyan őrizzük meg.

De nem, Parragh László kamarai elnök elérkezettnek látta az időt, hogy a vállalkozókon rúgjon egyet. Furcsa ország, úgy tűnik, a mienk. Más országokban a kamarai elnökök azon dolgoznak, hogy a vállalkozóknak milyen könnyítéseket tudnak kieszközölni, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni a munkájukat. Nálunk nem így van, most Parragh László kamarai elnök úgy viselkedett, mint ha ő lenne a NAV elnöke, és azon kezdett el hangosan töprengeni, hogyan lehetne a katás vállalkozók adórendszerén szigorítani. A kormány kapva kapott az ötleten. Kapva kapott az ötleten egy olyan időszakban, amikor minden kormány azon dolgozik, hogyan lehetne könnyíteni a terheken. A kamarai elnök ötletét az Orbán-kormány megvette, és miközben a munkanélküliség 400 ezer fő fölé emelkedett, közel 400 ezer katás vállalkozó sorsát nehezítette meg a kormány és a köztársasági elnök, aki sürgősen ki is hirdette a törvényt.

Ennek a katának számos előnye volt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kiinduló feltételek között meg kell említenünk azt, hogy Magyarországon minél alacsonyabb valakinek a jövedelme munkavállalóként, annál magasabb az úgynevezett adóék, annál több járulék és adó terhelődik az ő bérére. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy amikor önök bevezették az úgynevezett egykulcsos jövedelemadót, akkor bár az ígérték, hogy ez adókönnyítés a többség számára, ez azonban nem így volt. A bevezetés évében ez az egykulcsos adó mindössze az adózók 20 százalékának jelentett tényleges adócsökkentést, és legalább kétharmadának, 60 százaléknak viszont tételes adóemelést jelentett. Ez az igazságtalan adórendszer azóta is érvényben van. Példátlan módon a legkisebb kereseteket Magyarországon sújtjuk a legnagyobb személyijövedelemadó-teherrel az Európai Unió keretein belül.

Egy ilyen helyzetben világos volt, hogy azok a kisvállalkozók, akik ezt a bért nem tudták, ezeket a terheket nem tudták kitermelni, igyekeztek olyan formát választani, és ezek a formák rendelkezésre álltak, ilyen volt például a kata is, amellyel ezt az adóterhet tudják csökkenteni, és az adózást egyúttal egyszerűbbé tudják tenni. Most ezt a kedvezményt szüntette meg jórészt a kormány és a mögötte álló fideszes többség az Országgyűlésben azzal, hogy egy büntetőadót vetett ki a katás vállalkozókra, akik közel 400 ezren vannak az országban.

A Párbeszéd javaslata egyértelmű volt, ebben a helyzetben pont a fordítottját kellett volna tenni, és az úgynevezett mediánérték alatt adózók esetében egy 9 százalékos második személyijövedelemadó-kulcsot kellett volna bevezetni, hogy az adóéket mérsékeljük. A kormány nem ezt az utat választotta, nem az adóterhek mérséklésében gondolkodott, hanem példátlan módon, egy kamarai elnök javaslatára, akinek védeni kellett volna a vállalkozók érdekeit, ezzel szemben elárulta őket, ennek a kamarai elnöknek a tanácsát, rossz tanácsát megfogadva, megbüntetett közel 400 ezer kisvállalkozót az országban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Tordai Bence tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr imént elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Követve a felszólalását, felszólalása elején a munkahelyekről beszélt, a munkanélküliekről, és újra, a baloldal jeles képviselőjeként azt követelte, hogy minél több és hosszabb időre segélyt adjunk az embereknek. Ez örök vita közöttünk, hogy a jelenlegi kormány álláspontja szerint a munkanélkülieknek nem segélyt kell biztosítani, és ezzel elkényelmesíteni őket, hogy maradjatok otthon, majd a postás vinni fogja nem 3 hónapra, 6 hónapra vagy 9-re vagy 12 hónapra a magas összegű segélyt. Ehelyett a kormány azt mondja, hogy a munkahelyeket meg kell őrizni ebben a nehéz, válságos időben is, és lehetőség szerint új munkahelyeket kell teremteni.A gazdaságvédelmi akcióterv ezen elv alapján készült el, és tisztelt képviselő úr, ha ön nem is ért egyet azzal, az elmúlt néhány hét vagy inkább több hónap azt mutatja, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv működik, működőképes. Több százezer munkahelyet sikerült megmenteni azáltal, hogy a munkáltatók támogatást kaptak azért, hogy csökkentett munkaidőben tudják foglalkoztatni az embereket, ugyanakkor a jövedelmüket sikerül ez által a támogatás által kipótolni. De különösen nagy hangsúlyt kap a munkahelyteremtési akció, amely azt tartalmazza, hogy azok a munkáltatók, akik fejlesztést, beruházást tudnak végrehajtani és új munkahelyet tudnak létrehozni, kiemelt és jelentős támogatásban részesülnek. És ehhez most az Európai Unió is segítséget ad, hiszen mentesíti az államot a szankciók alól, sőt arra ösztönzi, hogy minél több támogatást tudjon adni a munkáltatók részére, és ezt a gazdaságvédelmi akciótervvel a kormány meg is teszi.

(9.10)

Ami pedig a katás vállalkozásoknál bekövetkezett változásokat illeti, elég szomorú vagyok, hogy ön gazdasági szakember, és nem érti a lényegét. Valóban több mint 400 ezer katás van most Magyarországon. A felmérések szerint a 400 ezer katás körülbelül egynegyede már úgy számláz nagy cégeknek, hogy lényegében olyan szolgáltatást végez el, amit egyébként munkaviszonyban el tudna végezni, el is végzett; több ilyen munkaviszonyban lévő embert raktak ki kényszervállalkozásban katásnak, vagy foglalkoztatnak minimálbéren, és mellé beszámláz bizonyos cégeknek. Amikor a kata rendszere elindult 2013-ban, ennek nem ez volt a célja. Az volt a célja, hogy a valóban kis vállalkozásokat segítse egyszerűsített adózással, könnyített adózással, kevesebb adóval, hiszen a havi 50 ezer forint adó persze van, akinek sok, de azért megfizethető ilyen kisvállalkozói körben is.

A katás vállalkozói adóztatási rendszer lényege, hogy olyan vállalkozásokat segítsen, akik közvetlenül a lakosság részére végeznek szolgáltatásokat vagy termék-előállítást  ilyen a fodrász, a pedikűrös, a varrónő, vagy sorolhatnám , és nem pedig azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagy cégeknek számláznak be valamiféle, akár mérnöki szolgáltatást vagy gazdasági szolgáltatást.

Még egyszer mondom, a 400 ezer főnek körülbelül egynegyede ebbe sorolható, majdnem százezer vállalkozás. Na, az ő számukra jelent változást majd a katában az, hogy aki évente több mint 3 millió forint összeget számláz be egyugyanazon cégnek, akkor a 3 millió forint fölötti összeg 40 százalékát a megbízója befizeti az államnak. Hangsúlyozom, a megbízója, a nagyvállalat, a multicég, és nem pedig a kisvállalkozó.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez pontosan a tisztességes kisvállalkozók érdekeit szolgálja. Nagyon sajnálom, ha ön ezt nem érti, és az ön pártja nem támogatja azt, hogy a kata rendszerében is igazságot szolgáltatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai