Készült: 2021.04.23.09:56:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2009.12.01.), 34. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:53


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet megalkotása óta a Ház előtt nem szerepelt olyan törvényjavaslat, amely a teljes anyakönyvi szabályozás megújítását tűzte volna célul. E 27 éves törvényerejű rendelet nagy részében még mindig fenntartja az anyakönyvi igazgatás 120 éves hagyományait, köztük olyan megoldásokat is, amelyek a XXI. századra elavulttá váltak, és akadályozzák a polgárok ügyeinek hatékony intézését. Az egy érdekes jogtörténeti adalék volt, amelyet államtitkár úr elmondott, hogy már 1563 óta vannak erre vonatkozó magyar jogtörténeti hagyományok, azonban a megújítás, úgy gondolom, egyértelműen szükséges.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat érdeme, hogy egyrészről megőrzi az említett hagyományok közül azokat, amelyek ma is jól működnek és értéket képviselnek, másrészről azonban meghonosítja a modern közigazgatási eljárás és a modern technika alkalmazását az állami alapnyilvántartás szabályozásában.

A törvényjavaslat elismeri az anyakönyvvezetők és az anyakönyvi igazgatásban működő szervek elengedhetetlen szerepét, és elhelyezi azokat az ügyfélközpontú közigazgatásban úgy, hogy a meglévő tudásuk, eszközeik és kapcsolatrendszerük támogatásához létrehozza az elektronikus anyakönyvi rendszert. A törvényjavaslat vezérelve az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, amelynek az elektronizálás nem önmagáért való célja, hanem hatékony eszköze. Már csak ezért is fontosnak tartjuk a változtatást.

A javaslat kézzelfogható eredményeket mutat fel az ügyféli terhek csökkentése terén, amelyek az elektronikus anyakönyv fokozatos feltöltődése mellett is, már a törvény hatálybalépésekor is jelentkeznek. Az illetékességi szabályok felszabadítása az eljárásokat mindenképpen közelebb viszi a polgárokhoz. A törvényjavaslatban meghatározott eljárások középpontjában nem az állami feladatellátás áll, hanem az ügyfél számára nyújtott szolgáltatás. Külön említést érdemel, hogy a törvényjavaslat számos esetben szolgálja az egyablakos ügyintézés megvalósítását.

Az anyakönyvi adatok számos más állami nyilvántartás alapját képezik, és számos közigazgatási eljárásban kerülnek felhasználásra. Az anyakönyvi rendszer a központi elektronikus adatnyilvántartás és adattovábbítás lehetőségének létrehozásával képessé válik arra, hogy az ügyfél helyett, annak közreműködése nélkül, ám annak érdekében lebonyolítson egy adott eljáráshoz szükséges adatszolgáltatást. Hiszen az ügyfél számára irreleváns, hogy a közigazgatás szervei milyen tevékenységet folytatnak az ügy elintézésének hátterében, neki az az érdeke, hogy az általa kezdeményezett eljárás minél egyszerűbben és gyorsabban befejezhető legyen.

(10.50)

A javaslat e körben messzemenőkig figyelembe veszi a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, ezt is helyesnek tartjuk.

Az emberek többsége az anyakönyvi nyilvántartással akkor találkozik, amikor valamely adata igazolása céljából anyakönyvi kivonatot kell hogy beszerezzen. Központi eleme ezért a törvényjavaslatnak az anyakönyvi kivonatok kiadására irányuló szabályozás modernizálása. A javaslat szerint az ügyfél az anyakönyvi kivonatát bármely anyakönyvvezetőnél kérheti. Ha az anyakönyvi adat még nem szerepel az elektronikus anyakönyvben, az anyakönyvezetők egymás közötti elektronikus kommunikációja segítségével megtörténik az adat felvitele, és a kivonat máris bármely települési anyakönyvvezetőnél előállítható lesz. Ez a megoldás jelentősen gyorsabbá teheti az eljárást, s nem mellékesen megkíméli az ügyfelet attól, hogy az anyakönyv őrzésének helyére kelljen utazni a kivonatért.

Üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat letisztult, áttekinthető szerkezetbe helyezi az anyakönyvi eljárásnak a törvényerejű rendelet módosításai által sok esetben töredezetté vált szabályait. Emellett egyértelművé teszi az anyakönyvi eljárásoknak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaihoz való viszonyát, és egységes fogalmi rendszert vezet be. Ezt is helyesnek tartjuk.

Összességében megállapítható, hogy a törvényjavaslat a családi jog anyagi jogi szabályait megfelelően kiszolgáló, kellőképpen cizellált, modern szemléletű szabályozást alkot.

Végezetül szükségesnek tartom megemlíteni a törvényjavaslatban foglalt, a lakcím-bejelentési eljárást módosító rendelkezéseket. A javaslat célja e téren is az eljárás egyszerűsítése az országos illetékesség létrehozásával, amelyet egyúttal megtámogat a címnyilvántartás fejlesztésével és funkciójának kibővítésével is. A szállásadói nyilatkozat intézményének létrehozásával a javaslat egyaránt szolgálja a tulajdonosok biztonságát és önrendelkezési jogának megfelelő érvényesülését.

Mindamellett volt néhány olyan megjegyzése az előttem szóló fideszes kolléga úrnak, amelyre vonatkozóan én is úgy gondolom, hogy bizonyos módosítások esetleg szükségesek lehetnek. Ezek sokkal inkább technikai jellegűek, nem a világnézeti alapon tett kifogásokra gondolok, hanem azokra az apróbb módosításokra, amelyek például a munkaszüneti napon történő házasságkötés lehetővé tételét vagy annak tiltását jelentenék. Nyilván a kormány is nyitottnak fog mutatkozni a megfelelő módosító javaslatok támogatására. Mindemellett a törvényjavaslatot elfogadhatónak és támogathatónak tartja a liberális frakció.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai