Készült: 2020.09.20.22:15:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

247. ülésnap (2001.12.11.),  336-348. felszólalás
Felszólalás oka Tárgysorozatba vétel
Felszólalás ideje 14:04


Felszólalások:   324-336   336-348   348-358      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e Nagy Sándor és más képviselők H/5413. számú országgyűlési határozati javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 132 igen, 192 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett nem fogadta el a tárgysorozatba-vételt.

 

(18.40)

 

Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 98. §-ának (5) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja kérte az Országgyűlés döntését Csizmár Gábor és Szabados Tamás képviselőknek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslata tárgysorozatba-vételéről. Megkérdezem Csizmár Gábor képviselő urat, kíván-e felszólalni. (Csizmár Gábor: Igen.) Öné a szó, képviselő úr.

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon egyszerű az általunk benyújtott törvényjavaslat; arról szól, hogy az általános iskolai oktatás keretében ingyenes legyen a gyerekek számára a tankönyv. Ennek a költségvetési kihatása megközelítőleg 6-8 milliárd forint, ekkora teher vehető le a gyermekes családok válláról. Ez annak összefüggésében, hogy az elmúlt három esztendőben nem növekedett a családi pótlék összege, és ezt iskoláztatási támogatásnak keresztelte át a kormánytöbbség, valóságos iskoláztatási támogatást természetesen nem nyújtva a családoknak, azt gondolom, eléggé jelentéktelen összeg.

Ma Magyarországon 830 ezer gyerek él olyan családban, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri az öregségi nyugdíjminimumot. (Harrach Péter miniszternek:) Ez a kormány adata, tisztelt miniszter úr, olvassa el a gyerekek és fiatalok helyzetéről szóló kormányjelentést, és abból fogja kiolvasni ezt az adatot! Az iskolákban a gyerekeknek körülbelül a 40 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Úgy gondolom, ha másra nem gondolunk, csak erre a 40 százalékra, akkor is kötelességünk egy ilyen lépést megtenni, ha már a költségvetés ezt lehetővé teszi.

Mi tettünk javaslatot annak idején, a költségvetés tárgyalásakor beiskolázási támogatásra, amit a kormánytöbbség nem fogadott el. Mégis úgy gondoljuk, talán abban az egy kérdésben, hogy a tankönyv ingyenes legyen a gyerekek számára, megteremthető valamifajta egyetértés. Amúgy is érdekes ellentmondás feszül a gyakorlat és az alkotmány között. A Magyar Köztársaság alkotmánya azt mondja, hogy az általános iskolai oktatás ingyenes, és azt is mondja, hogy kötelező. Vagyis ma létezik egy olyan alkotmányos kötelezettség, ami költséggel jár a családok számára, mert a tankönyvet és a tanszereket meg kell vásárolni, de nincs annyi támogatás az önkormányzatok útján az intézményeknek, hogy a tankönyvek a gyerekek számára mint kötelező taneszközök ingyenesek legyenek.

Most, amikor a költségvetés megnövekedett bevételei ezt lehetővé teszik, azt gondoljuk, hogy 6-8 milliárd forintos összeg nem olyan nagyságrend, amit ne lehetne erre szánni. Egyébként az általános iskola alsó tagozatán már jelenleg is elég közel van egymáshoz a tankönyvtámogatás és a tankönyvbekerülés összege, tehát most már majdnem érvényesülhetne az alsó tagozaton az ingyenesség. Megítélésünk szerint a jelenlegi tankönyv-támogatási keretet megemelve, alapvetően a középfoknál kellene felhasználni, és a javaslat arról szól, hogy az általános iskolai szakaszban ingyenes legyen a tankönyv a gyerekek számára.

Nem újdonság Magyarországon ez a javaslat, számos települési önkormányzat felismerte már, hogy ezt a lépést meg kell tenni, ezt a feladatot meg kell oldani, úgyhogy önkormányzati forrásból tették ingyenessé a tankönyvellátást. 1990 óta, 11 esztendeje Újpesten, az én választókerületemben a tankönyv az általános iskolában ingyenes a gyerekeknek. Egyre többe kerül ugyan az önkormányzatnak, de minden évben megoldja, bármilyen politikai összetételű, bármilyen politikai többségű önkormányzat is működött az elmúlt három választási ciklusban. De nem az egyetlen ez a gyakorlat. A fővárosban, mondjuk, Erzsébetvárosban vagy a XV. kerületben is megoldotta már ezt az önkormányzat, de megoldotta Százhalombattán is, és lehetne sorolni, hány és hány településen voltak képesek az önkormányzatok saját erőből felismerni és megoldani ezt a feladatot.

Arról van szó, hogy most már lehetővé tesszük-e ezt minden önkormányzat, minden település és minden diák számára, vagy csak azok számára, ahol az önkormányzatnak vagy jobb a bevételi helyzete, vagy felismerték és hajlandók erőfeszítést tenni a probléma megoldására.

Befejezésül: ha vannak aggályok a tekintetben, hogy ez az ingyenesség miként működhet a gyakorlatban, akkor azt gondolom, érdemes tárgysorozatba venni, és módosító indítványokkal tovább pontosítani a javaslatot. A pénzügyi és jogszabályi feltételek 2002. szeptember 1-jéig megteremthetőek. Növelhető a költségvetési támogatási keret, szabályozható annak felhasználása annak érdekében, hogy a gyerekek és családjuk számára ingyenessé váljon a tankönyv a 2002-2003. tanévtől kezdődően.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Éljen!)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e képviselőtársaim közül bárki képviselőcsoportonként felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Csige József képviselő urat illeti kétperces időkeretben a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

 

CSIGE JÓZSEF (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egy rövid kis tagmondatból áll ez a törvényjavaslat; annyit mond a közoktatási törvény 11. §-ához, hogy: "és nappali rendszerű általános iskolai oktatás keretében ingyenes tankönyvellátásban részesüljön a tanuló".

Következményei, anyagi következményei vannak, valamint társadalmi, családi következményei vannak ennek a javaslatnak. A költségvetésiről szólt Csizmár Gábor képviselő úr, a családiról szólok én, amikor azt mondom, hogy ez a javaslat épp azoknak a megsegítését célozza, akik a legnehezebb körülmények között élnek, hogy ingyen juthassanak tankönyvhöz, hogy a tanulás valóban öröm- és eszközgazdag lehessen.

Nem érdemes harcosan vitatkozni erről, mert nem hiszem, hogy a képviselői ülésrend szerint szemben ülőknek eltérő érdekeik, eltérő szándékaik lehetnének ebben a dologban. Legfeljebb pillanatnyi taktikai vagy helyi érdekű megfontolások állíthatnak szembe egymással bennünket, vagy olyan fajta politikai magyarázat, hogy ez nem lehet más, ahogy a bizottsági ülésen elhangzott, mint kampánykezdeményezés. Bárcsak minden esetben olyan kezdeményezések születnének a kampányban, amelyek a legrosszabb sorban élők, a leghátrányosabb helyzetűek, a gyermekek helyzetén segítene! Mert lehet bölcseket mondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), szemforgatva bármiket szónokolni jóakaratról, szociális érzékenységről...

ELNÖK: Képviselő úr, a két perce lejárt!

 

CSIGE JÓZSEF (MSZP): ...családszeretetről, de tenni kell, mert egy mozdulatnyi tett... (Az elnök ismét csenget.)

 

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt a kétperces időkerete!

 

CSIGE JÓZSEF (MSZP): ...többet ér, mint a sok beszéd! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még bárki a frakciókból felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Révész Máriusz képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. (Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiból, közbeszólások ugyanonnan: Jaj!) Két percre öné a szó.

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most már megszokhattuk, hogy amióta megkezdődött a kampány, szocialista képviselőtársaink minden parlamenti ülésen előállnak egy-két "ingyenes" javaslattal, minden sajtótájékoztatón tartanak egy-egy javaslatról hosszú előadást, úgyhogy javasoltak itt már az ingyenes mobiltelefon-osztogatástól kezdve nagyon sok mindent.

Most is egy ilyen jellegű javaslatról van szó; itt a kampányban szocialista képviselőtársaimnak hirtelen eszébe jutott, hogy ingyen kellene osztani a tankönyvet. Szeretném jelezni, hogy annak idején a kormány egyik első intézkedése az volt, hogy eltörölte a tankönyvek áfáját, így azok áfamentesek lettek, ezáltal csökkentette a tankönyvek árát. Minden önkormányzat normatív támogatást kap a gyermekek után, amelyből egyébként éppen a legrászorultabb gyermekeknek ingyenesen tudja biztosítani a tankönyveket minden egyes önkormányzat, hiszen ezt a pénzt a kormány normatív alapon biztosítja az önkormányzatoknak - ez helyes. Azok az önkormányzatok, amelyek úgy érzik, hogy a gond még ennél is nagyobb, nyilván saját forrásaikból hozzátehetnek ehhez a pénzösszeghez.

Egyébként én nem teljesen értem szocialista képviselőtársaimat: amikor a kormány például a családi pótlék esetében azt mondta, hogy ne rászorultsági alapon számoljunk, hanem egységesen minden gyermek után járjon a családi pótlék, akkor tiltakoztak, és a rászorultsági elvet kérték számon. Most pedig úgy érzem, a Szocialista Párt álláspontja ezzel gyökeresen ellentétes. El kellene dönteni, melyik is az az út, amit a Szocialista Párt követni kíván.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy több felszólalási szándékról jelzés nem érkezett, megkérdezem Csizmár Gábort, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

Öné a szó, képviselő úr, kétperces időkeretben.

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Magam is egyetértek Csige képviselőtársammal abban, hogy nem politikai kérdésről van szó (Gyürk András: Nem, nem!), bármennyire is szeretné Révész Máriusz kampányfogásnak beállítani ezt a dolgot. Egyébként meg kell nézni azokat az önkormányzatokat, ahol ez már gyakorlat: teljesen mindegy, hogy milyen politikai színösszetétel van, ez élő gyakorlat, függetlenül attól, hogy a jelenlegi felállásban kormánypárti vagy ellenzéki többség lenne az önkormányzatokban.

 

 

(18.50)

 

Egyébként Révész Máriuszt nyilván azért nem választották meg Kőbányán egyéni képviselői körzetben, mert Kőbányán ingyenes a tankönyv évek óta. (Taps az MSZP soraiban.) Úgy tűnik, hogy nem nagyon van szinkronban az ottani elvárásokkal. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Amúgy a családi pótlékkal összevetni a tankönyvtámogatás kérdését, azt gondolom, hogy meglehetősen szakszerűtlen felfogás. Az egyik egy családtámogatási, szociális ügy, a másik pedig egy alkotmányos kötelezettséghez tartozó kiadása a családoknak, s ezért gondolom, hogy ez nem összekeverhető. Az a támogatás pedig, amit jelenleg a költségvetés biztosít, az nagyjából a tankönyvkiadás egyharmadára elegendő.

Én a magam részéről helyesnek tartottam az áfakötelezettség megszüntetését a tankönyvek esetében, valóban jó lépés, el kell ismerni. Tehát ebben nincs vita, és azt gondolom, hogy el kellene söpörnünk e kérdés mellől azokat a politikai gyanúsítgatásokat és politikai felhangokat, amelyek még mindig jellemzik ennek a szakkérdésnek a tárgyalását. Amennyiben az Országgyűlésben ebben egyetértést lehetne létrehozni, akkor konszenzusos döntéssel, vagyis tehát semelyik politikai oldal számára nem felhasználható módon lehetne ezt az értelmes, hasznos döntést meghozni itt az Országgyűlésben.

Azt gondolom, ezt mérlegelni kellene, hogy 2002-től ingyenes lehessen a tankönyv az általános iskolás gyerekeknek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e Csizmár Gábor és Szabados Tamás képviselők T/5318. számú törvényjavaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 124 igen, 184 nem szavazat és 17 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot nem vette tárgysorozatába.

Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az SZDSZ képviselőcsoportja kérte az Országgyűlés döntését Kuncze Gábor, Béki Gabriella és Fodor Gábor képviselők, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatának tárgysorozatba-vételéről.

Megkérdezem Béki Gabriella képviselő asszonyt, hogy kíván-e felszólalni. (Béki Gabriella: Igen.) Öné a szó, képviselő asszony.

 




Felszólalások:   324-336   336-348   348-358      Ülésnap adatai