Készült: 2020.09.22.03:22:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

207. ülésnap (2001.05.10.),  67-127. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:09:55


Felszólalások:   1-67   67-127   127-147      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

 

Soron következik a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Révész Máriusz, Fidesz-képviselő önálló indítványát T/4241. számon, az oktatási bizottság ajánlását pedig T/4241/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Révész Máriusznak, a napirendi ajánlás szerint 10 perces időkeretben.

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr; rövidebben fogok szólni. Tisztelt Országgyűlés! A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem megalapítására. Ezt már régebben megkapták a parlamenti képviselőtársaim. Bár az Oktatási Minisztérium jogászai szerint jogilag ez a beterjesztett törvényjavaslat megállja a helyét, én úgy gondolom, hogy jogilag mindenképpen tisztább helyzetet, átláthatóbb viszonyokat teremt, ha ezt a kérdést a felsőoktatási törvényen is átvezetjük. Ezért nyújtottam be ezt a törvénymódosító javaslatot. A bizottsági ülésen felvetődött egy-két probléma. Úgy gondolom, hogy e problémák egy része jogos, és ezeket a problémákat orvosolni lehet a módosító javaslatokban.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslataikkal, jobbító szándékú észrevételeikkel ezt a javaslatot támogassák. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Megkérdezem a bizottságokat, hogy kíván-e valaki felszólalni, illetve először a kormány részéről Pálinkás államtitkár úr kíván-e felszólalni. (Dr. Pálinkás József: Igen.) Megadom a szót.

 

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő úr által benyújtott törvényjavaslat valóban összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy Magyarországon a felsőoktatási törvényben összhangba hozzuk azt a meglehetősen szigorú szabályozást, amelyet ma a felsőoktatási törvény tesz a felsőoktatási intézmény létrehozására, és azt az igényt, hogy létrejöhessenek olyan felsőoktatási intézmények, amelyek speciális feladatot látnak el, és nem tudják teljesíteni, és nem is célszerű megkövetelni tőlük, hogy teljesítsék azokat az amúgy szigorú elvárásokat, szigorú követelményeket, amelyeket az állami felsőoktatási intézményekkel, magán-felsőoktatási intézményekkel szemben a felsőoktatási törvény megkövetel.

Ezért a kormány részéről támogatjuk ezt a módosító indítványt, amely lehetővé teszi, hogy nemzetközi megállapodás esetén idegen nyelven folyó képzést folytató posztgraduális felsőoktatási intézmények jöhessenek létre, és ezek az intézmények használhassák az egyetem elnevezést. A képviselő úr indítványa erre irányul. Ezt a törvényjavaslatot a kormány támogatja.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: A bizottsági előadók közül elsőként Pósán Lászlónak, az oktatási bizottság előadójának adom meg a szót, 5 perces időkeretben.

 

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága megtárgyalta a T/4241. számú képviselői önálló indítványt, amely a felsőoktatási törvény 4. §-ának, valamint 1. számú mellékletének kiegészítését kezdeményezi.

A képviselői önálló indítvány a T/4054. számon beterjesztett, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódik. A bizottság többsége úgy vélte, hogy helyes, ha a Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel kapcsolatos törvényjavaslat megfelelő részei a felsőoktatási törvényben is megjelennek, hogy jogi szempontból tiszta helyzetet teremtsünk. Ezt az igényt az Andrássy Gyula Egyetemről szóló parlamenti vita során az ellenzéki képviselők is egyértelműen megfogalmazták, sőt úgy nyilatkoztak, hogy ha megteremtődik a szinkronitás a felsőoktatási törvénnyel, támogatni is tudják a kormány előterjesztését.

Tisztelt Ház! Révész Máriusz képviselő úr önálló indítványa ezt az összhangot kívánja megteremteni, eleget téve egyúttal az ellenzék kifogásainak is, akik ha komolyan gondolták a plenáris vitában tett kijelentéseiket, immár semmilyen kivetnivalót sem találhatnak a német egyetem ügyével kapcsolatosan. Nem kell mást tenniük, mint támogatni a T/4241. számú képviselői önálló indítványt, a felsőoktatási törvény ilyen irányú módosítását.

Az oktatási és tudományos bizottság 13 igen, 7 nem arányban a képviselői önálló indítványt általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: A bizottság kisebbségi véleményét Csizmár Gábor ismerteti, szintén 5 perces időkeretben.

 

CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Meglehetősen hosszú vita volt a bizottságban erről a mindössze három paragrafusból álló törvényjavaslatról, pontosan azért, mert ebben a három paragrafusban sem sikerült olyan szöveget előállítani, hogy az alkalmazható legyen, de erre még visszatérnék.

Csak szeretném bevezetőleg megjegyezni, hogy a bizottsági vitában is az ellenzéki képviselők örültek annak a felismerésnek, amely persze kicsit késve jelenik meg mind a kormány, mind a kormánypárti képviselőknél, hogy belátták, hogy az Andrássy Gyula német nyelvű felsőoktatási intézményre vonatkozó törvényjavaslatuk lényegében nem felelt meg, illetve nemhogy lényegében, hanem egyáltalán nem felelt meg a felsőoktatási törvény kritériumainak. Minimális elvárás, hogy amikor egy törvényjavaslatot benyújt a kormány, akkor ez illeszkedjen a létező, meglévő jogszabályokhoz, vagy ha nem illeszkedik, akkor tegyen arra vonatkozóan módosító indítványt, hogy ne jöjjön létre ellentétes szabályozás. Ezt abban az esetben a kormány nem tette meg, most egy képviselői indítvány próbálja megtenni. Örülünk, hogy végre belátták, hogy ez a törvényjavaslat, amelynek a tárgyalása egy más napirend keretében előttünk van, nem felelt meg a Házszabály előírásainak, és nem felelt meg annak a kritériumnak, hogy a felsőoktatási törvénnyel szinkronban legyen.

A helyzet az, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat még mindig nem teszi lehetővé, hogy szinkron legyen a felsőoktatási törvény és az Andrássy Gyula felsőoktatási intézményre vonatkozó külön törvény között, hiszen ez a javaslat azt mondja, hogy nemzetközi együttműködési megállapodás alapján létesített, idegen nyelvi képzést folytató felsőoktatási intézmény esetén lehet külön törvényben eltérni a felsőoktatási törvény követelményeitől.

Igen ám, csak az az egyezmény, amely az Andrássy Gyula felsőoktatási intézményt megalapozza, nem nemzetközi egyezmény, hanem csak szándéknyilatkozat, hiszen a szereplők egy része nincs felhatalmazva az egyezmény aláírására. Szándéknyilatkozatról van szó, szándéknyilatkozat pedig nem nemzetközi egyezmény. Úgyhogy ez a törvényjavaslat ilyen szövegben még mindig nem teszi lehetővé, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem létrejöhessen, hiszen nem nemzetközi egyezmény hozza létre. Tehát éppen ennek a kritériumnak nem felel meg.

 

 

(11.40)

 

Kifogásoltuk a vitában azt is, hogy kétféle módon lehet végül is létrehozni egy ilyen egyetemet, az egyik, hogy megfelel-e a felsőoktatási törvény kritériumainak, a másik pedig, hogy keresünk kibúvót a felsőoktatási törvény kritériumai alól. Mi úgy gondoljuk - a "mi" alatt az ellenzéki képviselők zömét értem -, hogy az lenne a jogszerű és szakmailag követhető elvárás és az lenne a jó gyakorlat, ha úgy jönne létre Magyarországon új felsőoktatási intézmény, hogy az alkalmazkodik a felsőoktatási törvény előírásaihoz, s nem úgy, hogy különböző kivételeket kezdünk gyártani, hogy milyen helyzetekben, mikor nem kell megfelelni a felsőoktatási törvény szigorú szakmai előírásainak.

Megítélésünk szerint létrehozható a Ftv. előírásai szerint ugyanez a német nyelvű egyetem, állami egyetem vagy állami egyetemi kar formájában; ilyen javaslatokat már Bazsa György képviselőtársam a vitában egyébként előterjesztett.

Utoljára pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egészen sajátos az a gondolkodásmód, hogy valakik, pontosabban az előterjesztő, Révész Máriusz képviselőtársam, nem definiál egy fogalmat, pontosabban megkísérli definiálni a törvényjavaslat indoklásában. Ez az a bizonyos nemzetközi együttműködési megállapodás fogalma. Az egyik probléma, hogy nem a törvény szövegében definiálja. Magyarországon az a gyakorlat - és szerintem az a jogszerű, a jogalkotási törvénynek megfelelő gyakorlat -, hogy ha a szokásostól eltérő értelmezése van egy fogalomnak, akkor a törvényben rögzíteni kell, hogy e törvény alkalmazásában mit tekintünk nemzetközi együttműködési megállapodásnak. Ezt nem az indoklásban kell közölni.

De olyan tartalommal, mint ahogy az indoklásban van, ez egyszerűen szakmai és jogi képtelenség, mert három elemet mond az indoklás: a nemzetközi szerződést, a szándéknyilatkozatokat és az intézményközi megállapodást. A nemzetközi szerződés rendben van, az egy világos, alkalmazható fogalom. De kérem szépen, az egyoldalú szándéknyilatkozatokat megállapodásnak tekinteni egyszerűen jogi nonszensz; és az, hogy az intézményközi megállapodások is ilyennek értelmeződjenek, azt gondolom, teljes zűrzavart kelt e rendszerben.

És akkor tárgyalható ez a törvényjavaslat, ha megfelel a magyar jogrend előírásainak - ez a véleménye a kisebbségnek.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben.

Elsőként Révész Máriusz, amennyiben szólni kíván. (Jelzésre:) Nem kíván szólni. Takács Imre úr, az MSZP képviselője. (Jelzésre:) Ő sem kíván szólni.

Megadom a szót Vincze Lászlónak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének.

 

VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A felsőoktatási törvény 4. §-a tulajdonképpen egy (3) bekezdésessel egészül ki. Mindenesetre jó, hogy Révész képviselő úr benyújtotta ezt az indítványát, a felsőoktatási törvényben ugyanis nem található olyan paragrafus, amely szerint posztgraduális képzést lehetne folytatni. Amiatt kellett közalapítványi formát választani, hogy be lehessen indítani Magyarországon az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemet.

Az egyetem feladata szerint nem alapképzést nyújtó egyetem. Képviselőtársunk önálló javaslata tulajdonképpen a felsőoktatási törvény módosításáról szól, a felsőoktatási törvény szempontjából is törvényessé akarjuk és tudjuk majd tenni az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem létjogosultságát.

Az FKGP részéről úgy gondolom, hogy ennek az egyetemnek a létrehozását mindenképpen támogatni kell. Az állami pénzek finanszírozása is megjelenik a közalapítványon keresztül, bizonyos fokon az állam hozza létre ezt az egyetemet. Ugyanakkor a közalapítvány létrehozása mindenképpen az alapfeltétele annak, hogy a magánegyetem megalakulhasson. Valószínűsíthetően ez egy kicsit kettős megközelítés is lehet, ebből különböző viták is keletkezhetnek még.

Felvetődhet az a kérdés is, hogy a magánegyetem élvezi-e azokat a jogokat, amelyeket az állami egyetem. Valószínű, hogy erre is megoldásokat lehet találni. Igaz az is, hogy a megadott cél érdekében a kuratóriumnak odajuttatott támogatások elbírálásakor joggal várja el a pénzt odajuttató, hogy beleszólhasson az oktatás folyamatába és egyéb más kérdésekbe is.

Egyértelmű az is, hogy nemzetközi megállapodás alapján létesített, idegen nyelven képzést folytató felsőoktatási intézményről van szó.

Közalapítványként jön létre, ahol az állam az alapító, a kuratórium tagjait is az állam nevében az oktatási miniszter hivatott felkérni. Ennél fogva a közalapítványi forma lehetőséget ad arra, hogy az alapító beleszóljon a kuratórium tagjain keresztül a képzés tartalmi, formai és egyéb elemeibe is.

Az általános vitára való alkalmasságot követően elképzelhető, hogy módosító indítványokkal még javítani kell a törvényjavaslatot, megfogalmazásait precízebbé kell tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítást a frakcióm és a magam nevében mindenképpen támogatásra ajánlom annak érdekében, hogy a felsőoktatásban e hiánypótló képzési forma elindulhasson.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Horn Gábor úr, az SZDSZ képviselője.

HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Időnként az ember azt gondolja, hogy a másik oldalon talán nem néznek minket normálisnak. Önöknek ehhez persze joguk van, Pósán képviselőtársam gondolhatja rólunk azt, hogy teljesen hülyék vagyunk, ez rendben van, ezt mondhatja is - csak arra kérem, hogy azért ne élje nagyon bele magát!

Részt vett a vitában, pontosan tudja, hogy milyen kifogásaink voltak, és pontosan tudja, hogy a kifogásunk az volt, hogy ezen intézmény nem felel meg a felsőoktatási törvényben meghatározott egyetemalapítás feltételeinek. Nem arra gondoltunk, hogy meg kell változtatni az egyetemalapítás feltételeit, hanem arra, hogy olyan egyetemet kell csinálni, amely megfelel ezeknek a feltételeknek! Ne gondolja azért azt, hogy teljesen... - szóval érti: ne nézzük egymást hülyének!

Én nem nézem önt hülyének; időnként, amiket mondanak, azt gondolom, hogy talán nem biztos, hogy minden esetben értik vagy akarják érteni, de nem gondolom azt, hogy egyébként így van ez. Nem gondolom, hogy tisztességes dolog felállni egy ilyen vita kellős közepén azzal a szöveggel, hogy önök megtették, amit kértünk, most ezt szavazzuk meg. Már csak a nagyon szűk nyilvánosság előtt sem érdemes, hiszen nem tették meg!

Ez egy papírocska (A képviselő felmutat egy iratot.), amelyre, mint hallom, Vincze képviselőtársam egy csomó módosító indítványt fog beadni - ez tovább rontja a helyzetet, méghozzá súlyosan. Egyrészt ilyen nemzetközi megállapodás nincs. Elég sajátos helyzetben lesznek önök perceken belül, amikor szavaznak erről a dologról, mert egy nem létező dolgot mondanak, sőt nemcsak, hogy nincs, hanem már Révész képviselőtársam a nevet is ide írta, a 2. §-ban benne van a neve az intézménynek, miközben nincs nemzetközi megállapodás. Tehát most egy olyan egyetemet hoznak létre, amely egyrészt nincs mint egyetem, az akkreditációja még csak el sem kezdődött, az előakkreditációs folyamatnál tartunk, tehát semmilyen formában nem létezik. Egy másik törvényben ezt az egyetemet létrehozzák, majd beírják a felsőoktatási törvénybe, mert egy nemzetközi megállapodás, ami szintén nincs, az létrehozta. Ezzel a dologgal Révész képviselőtársam jelentős mértékben ront a helyzeten.

Azt gondolom egyébként, hogy újabb komoly alkotmányossági aggályokat is felvet a dolog, mert nem tudom, hogy milyen nemzetközi megállapodásokra gondol. Ha az én iskolám köt valamelyik osztrák iskolával egy nemzetközi megállapodást, az egy nemzetközi megállapodás. Akkor mi csinálhatunk ezek alapján egy olyan egyetemet, amely nem felel meg a feltételeknek? Mert ebből a szövegből ez következik! Miféle diszkrimináció ez Magyarországon, hogy ezek szerint nem lehet egyetemet alapítani, olyat, amit önök gondolnak, tehát csak posztgraduális képzéssel foglalkozót, kizárólag, ha kormányok... - nem tudom persze, hogy kormányok, mert ebben nincs arról szó, hogy kormányok: "nemzetközi megállapodás". Ezek szerint a magyar kormány és még valaki külföldön? Hogy néz ki ez a dolog? Milyen alapon gondolják, hogy ez a dolog kiáll bármiféle alkotmányossági próbát?

Szerintem vérlázító és elfogadhatatlan, a jogérzék teljes hiányát jelenti ez a darab papírocska, amely itt van a kezünkben, és még egyszer mondom, jelentősen ront a helyzeten - azt gondolom, ehhez képest tisztességesebb megoldás volt a minisztérium eredeti javaslata. Számomra az szintén elfogadhatatlan, mint ahogy azt elmondtuk hosszasan a különböző alkalmakkor. Szeretném jelezni, hogy ez a dolog orcátlan módon rúgja fel a magyar jog bármiféle normális elemét. Hivatkozik valamire, ami nincs, majd megalapítja az intézményt, felsorolva a felsőoktatási intézmények között. Ilyet életemben nem láttam még! Döbbenten láttam ezt a papírocskát, és örömmel várom majd Vincze képviselőtársam további módosító indítványait hozzá.

Azt javaslom önnek, Révész Máriusz, hogy vonja vissza ezt a darab papírocskát, ne csináljon bolondot a parlamentből!

 

 

(11.50)

 

Még egyszer mondom, ez a papír, amelyet önök most behoznak... - ha jól értem, az is lehet, hogy megszavazhatják előbb, mint a másikat; még az is lehetséges, hogy előbb megszavazzuk azt, hogy egy nem létező nemzetközi megállapodás alapján létrehozunk egy nem létező intézményt, és bekerül a felsőoktatási intézmények közé, miközben nincs. Ezek alapján nyugodtan elképzelhető ez a fantasztikus logikai bukfenc és szépség is!

Ha ön ilyet akar, akkor azt javaslom önnek, üljön le egy jogásszal és beszélje meg, és akkor itt definiálja, hogy a nemzetközi megállapodás ön szerint azt jelenti, hogy mondjuk, kormányok között vagy a bajor miniszterelnök és a magyar kormány között jön létre. Ehhez persze, mint tudjuk, meg kell változtatni a Német Szövetségi Köztársaság törvényeit, mert ott a bajor miniszterelnök nem írhat alá nemzetközi megállapodást - ez tehát egy furcsa helyzet. De akkor menjenek el, és próbálkozzanak valami más kormánnyal, keressenek egy másikat, Liechtensteint vagy valakit, aki hajlandó megállapodni abban, hogy Magyarországon legyen egy német nyelvű egyetem, mert ehhez kell. Még egyszer mondom, hacsak a nemzetközi megállapodás nem kormányok között van, hanem mondjuk, magánemberek között; mondjuk, ön megállapodik egy németajkú állampolgárral, és ez alapján ez a kérdés idejön.

Azt javaslom, és nagyon szépen kérem önöket, gondolják végig, hogy akarnak-e bohócot csinálni a magyar felsőoktatási törvényből, mert ez a darab papír ezt jelenti.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Szabados Tamás úr, az MSZP képviselője.

 

SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én majdnem ugyanazokat szerettem volna elmondani, amiket Horn Gábor, de megpróbálok higgadtan fogalmazni; azért higgadtan, mert hiszek abban - ezt hitemre mondom -, hogy mindkét fél jót akar. Jót akart Révész Máriusz is, és jót akart Pósán képviselő úr is, amikor itt az ellenzéket, úgymond, szaván fogja, hogy ha mi már teljesítettük az ígéretünket, most már az ellenzéken a sor. Ha a jóhiszeműségüket nem vonom kétségbe, akkor viszont sokkal rosszabb a helyzet. Ha ez a törvényjavaslat, illetve Pósán képviselő úr nyilatkozata nem gúnyból történt, akkor a szakmai hozzáértéseket kell itt most valamilyen módon megkérdőjeleznem; vagy pedig nem figyeltek arra, hogy mit mondtunk el az általános vitában.

Ugyanis elmondtuk azt - pont ezek kerültek bele ebbe a törvényjavaslatba -, hogy olyanra hivatkozik Révész képviselő úr, ami nem létezik, ezt elmondta Horn Gábor is. Itt nemzetközi szerződésről szó sincs. Azt mondtuk el, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság által több szakra, nemcsak posztgraduális képzésre akkreditált egyetemet tudunk elképzelni, és nem lehet kivételt létrehozni a felsőoktatási törvényben. Mi nem egy ilyen - majdnem azt lehetne mondani, de nem akarom azt mondani, hogy bohóc szinten - formai dologra gondoltunk, hanem tartalmi dologra, tehát arra, hogy a felsőoktatási törvény minden egyes elemébe bele lehessen illeszteni ezt az egyetemet. Akkor tudjuk támogatni, ma is ezt mondjuk, de nem tudjuk úgy támogatni, hogy gyakorlatilag minden egyes olyan lényegi elemet, amit elmondtunk az általános vitában, teljesen figyelmen kívül hagy, és voltaképpen a legelemibb feltételeknek sem tesz eleget.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném korrigálni Horn Gábor képviselőtársamat, aki azt mondta, hogy ő még ilyen nem látott. Hogyne látott volna! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kormány 1998 júniusában vagy júliusában a Postabank igazgatóságába kinevezi az ÁPV Rt. vezérigazgatóját, az ellenzék elmondja a parlamentben többször, hogy ilyet nem lehet csinálni, és decemberben a költségvetési törvényben módosítják úgy a privatizációs törvényt utólag, hogy azt meg lehessen csinálni. Ez a kormány tavaly júniusban nem nyújtja be a költségvetési irányelveket, amelyeket a törvény neki előír, majd ősszel módosítja az államháztartási törvényt, hogy ne kelljen volt légyen neki benyújtania a költségvetési irányelveket. Ez a kormány benyújtja a kétéves költségvetést, amelyet az államháztartási törvény és az alkotmány nem tesz lehetővé, majd utólag hozzámódosítja az államháztartási törvényt, hogy be lehessen volt légyen nyújtani a kétéves költségvetést.

Révész képviselő úr szerintem azt csinálja, amit ez alatt a három év alatt megtanult, tulajdonképpen még viszonylag tisztességesen, mert igaz, hogy később nyújtotta be, mint az eredeti törvényt, de előbb, mintsem hogy az eredeti törvényt a kormánytöbbség elfogadta. Minden elismerésem Révész képviselő úré - nem a kormányé.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője.

 

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon röviden: az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor az MDF és tanúsíthatom, a Fidesz képviselői is a tárcának nem elég hatékonyan jelezték ezt a törvényhozási csapdát, lépészavart, ritmuszavart. Vajúdtak a hegyek, és most végül megszületett ez a törvénymódosító javaslat. A Magyar Demokrata Fórum a koalíciós megállapodás alapján fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Hozzászólásra jelentkezett Bazsa György úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót.

 

DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Valóban az történt, amit már itt a képviselőtársaim ellenzéki oldalon elmondtak. Révész Máriusz képviselőtársunk javaslata egy ponton közelített ahhoz a jogbiztonsághoz és jogrendhez, amelyiket mi a kormány eredeti javaslatának vitájában kívánatosnak és szükségesnek tartottunk, nevezetesen be akarja hozni a felsőoktatási törvénybe ennek az új tervezett intézménynek a létesítését. Az eredeti javaslat ezt nem tette meg, és ez elfogadhatatlan volt és maradt is számunkra. Ennyivel lépett előrébb a javaslat, ahogy ez itt az előbb elhangzott, többel viszont nem.

Nem lépett előrébb a tekintetben, hogy továbbra is magánegyetemet javasol. Ez olyan mértékben elfogadhatatlan adott szituációkban - a szituáció arra vonatkozik, hogy itt egyelőre és láthatóan kizárólag állami pénzek felhasználása történik. Ez a közalapítvány az alapításkor, február 20-án 80 millió forintot kapott a kormánytól, ahogy az általános vitában Sáringer képviselőtársunk elmondta. Most nem tudom pontosan, hogy a közalapítvány vagy az egyetem valamilyen más formában, de azóta 2 milliárd 8 millió forintot kapott; a forrást, illetve a csatornát e tekintetben nem ismerjük. Kifejezetten és egyértelműen állami pénzek mennek át egy olyan közalapítvány, de ezután egy olyan magánegyetem működtetésére vagy létrehozására, amelynek a kuratóriuma - most már világosan láttuk, mert megkaptuk a minisztériumtól külön kérésre - egyértelműen egyoldalú politikai beállítottságot jelez. Utánanéztem a "Ki kicsoda?"-ban, mindenki a saját maga adatait adta meg, ott nem módosított senki, és világosan látszik, hogy ez nagyon határozottan egyoldalú politikai elkötelezettséggel bír.

Ez, gondolom, nem felel meg a politikai közmegegyezésnek vagy egyáltalán a társadalmi közmegegyezésnek sem, tehát világos, hogy innentől kezdve ez a kuratórium úgy tudja működtetni ezt az egyetemet, mind a vezetőit, mind a professzorait, mind a programját tekintve, hogy az egy meghatározott és világosan látható célnak megfelel. Ezt sem közpénzekből, sem a magyar állam nevében nem hiszem, hogy meg lehet tenni.

Azt gondoljuk tehát továbbra is, hogy állami egyetemként kell egy ilyen intézményt megalapítani, és egy alapítvány segíthet, akár nagyon sokkal is segíthet, kanalizálhat mindenféle pénzeket, hazaiakat és külföldieket egy ilyen intézmény működtetésének segítésére, de ezt kell alapvetően megcsinálni. Annál is inkább, mert az állami egyetem nagyobb fokú elkötelezettség - mint mondottuk már - az alapító részéről, mint egy alapítványi támogatás. Alapítványi támogatást a kormányok adott esetben - ez a kormány is már több alkalommal - megszüntethetnek, és onnantól kezdve egy ilyen intézmény létfeltétele, amit elvileg jó szándék hozott létre, megszűnik vagy legalábbis olyan mértékben legyengül, hogy onnantól kezdve a működése kétségessé és erősen korlátozottá válik.

Azt tartjuk tehát megoldásnak elvileg, ha ez nem magánegyetemként, hanem állami egyetemként jön létre. Még egyszer mondom, a mellette működő és nem felette működő közalapítvány tetszés szerint és korlátlanul tud vagy tudhat támogatást szerezni és nyújtani az intézmény számára a legkülönbözőbb forrásokból.

A nehéz kérdés az, amiben elvileg lehet talán kompromisszumot keresni, hogy legyen-e mégis egyetem egy olyan szűk szakmai tevékenységet folytató intézmény, mint amire ez az Andrássy Gyula Egyetem terveződik. Az integrációt másfél évvel ezelőtt azért hajtottuk végre a magyar felsőoktatásban, mert szűk profilja volt néhány intézményünknek, és univerzitást akartunk - ez most nyilvánvalóan ez alól kivétel.

 

 

(12.00)

 

Ha a kivételt meg lehet indokolni külpolitikai célokkal, de dokumentált külpolitikai célokkal, ami tehát egy nyilvános, kihirdetett államközi vagy kormányközi együttműködési megállapodást jelent, és azt gondolom, hogy ezt kell akkor belefogalmazni, nem azokat a képlékeny formulákat, amelyekről Csizmár képviselőtársam beszélt; ha ez dokumentáltan, hivatalos közlönyben kihirdetve ott áll egy ilyen intézmény hátterében, akkor ez tényleg az, amiről az eredeti szándék, gondolom, szólt. Tehát van itt még, azt gondolom, messze nagyobb hányadban olyan kritériumrendszer, amelynek a teljesítésére a kormánynak vállalkoznia kellene, mielőtt ebből igazán azt lehet csinálni, amit eredetileg szándékozott.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pósán László úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Horn Gábor úr felszólalásához kapcsolódóan lenne néhány megjegyzésem. Horn Gábor azt mondotta, ha szabad így fogalmaznom - megpróbálom idézni -, hogy én hülyének nézem őt. Kérem szépen, erről szó sincs, én nem tudom, miért gondolja ezt.

Én egyetlenegy dologra szeretném felhívni a figyelmet: fel kellene lapozni a múltkori plenáris ülésnek a jegyzőkönyvét, ott elhangzott nagyon sok minden az Andrássy Gyula Egyetemmel kapcsolatosan, és a fő súlypont, a felszólalások majdnem mindegyike az önök oldaláról arra volt kiélezve, hogy a felsőoktatási törvénnyel nincs szinkronban. Én nem vitatom, hogy ezenkívül elhangzottak egyéb észrevételek is. És akkor, ha emlékszik, Horn képviselő úr, én magam megkérdeztem, hogy ezt most önök komolyan gondolják, vagy egy trükkről van szó. Mindenki azt mondta, hogy nem trükkről van szó. Akkor én most nem értem, hogy miért olyan borzasztóan tragikus dolog az, és miért becsületbe gázoló, amikor én megemlítem ezt a tényt, hogy önök akkor ezt így fogalmazták meg, én pedig jelzem, hogy ennek nagyon örülünk.

A másik észrevételt pedig a nemzetközi szerződés kérdéséhez tenném, ha megengedik. A mai magyar jogrendben, jóllehet ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, én nem vagyok nemzetközi jogász, de a legjobb tudomásom szerint nincs egyértelműen definiálva az, hogy mi számít nemzetközi értelemben szerződésnek, megállapodásnak, és a többi. Ez egy 1980-as évek elejéről származó rendelet, amely viszonylag tág dimenzióban mozog, elég széles értelmezési kört hagy. Én a bizottsági ülésen is elmondtam, és most is csak meg tudom ismételni, hogy nem tudom logikailag máshova besorolni a nyilatkozatokat annak a logikája mentén, hogy az Európai Unión belül is számos program és állammozgás összekapcsolódik (Az elnök jelzi az idő leteltét.) például a nizzai nyilatkozat szellemével. Ez az irányadó.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Csizmár Gábor úr, az MSZP képviselője.

 

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Pósán Képviselő Úr! Ha ön tényleg azt gondolja, hogy most teremtettek szinkront ezzel a törvényjavaslattal a felsőoktatási törvény és a tervezett Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem között, akkor lehet, hogy nem néz minket hülyének, de oly mértékű cinizmus lett önön úrrá, amely azért ebben a Házban már viselhetetlen.

Ha ön azt gondolja, hogy azzal kerül szinkronba a felsőoktatási törvénnyel a másik törvényjavaslat, hogy írnak egy mondatot, hogy kivétel a nemzetközi megállapodás szerint létrehozott felsőoktatási intézmény, akkor itt valami fatális félreértésről van szó. Mi azt mondtuk, hogy feleljen meg azon kritériumoknak, önök pedig azt terjesztik elő a képviselőtársával, vagy a képviselőtársa azt terjeszti elő, hogy ne feleljen meg azon kritériumoknak. Tehát éppen az ellenzéki követelésnek nem felel meg egyébként ez a törvényjavaslat.

Ami pedig a nemzetközi szerződést illeti, a nemzetközi szerződés definiált a magyar jogban, sőt a magyar jogban világos eljárási szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy egy nemzetközi szerződés mikor válik a magyar jogrend részévé - akkor, ha kihirdetik. Ha bolognai nyilatkozat, ha nizzai nyilatkozat, akkor válik a magyar jogrend részévé, ha kihirdették.

Ez a szándéknyilatkozat-kupac, amely az Andrássy Gyula Egyetemet akarná megalapozni, nem felel meg a magyar jog szerinti nemzetközi egyezmény kritériumnainak; világos, hogy ezért nem is hirdeti ki a kormány, mert egyszerűen nem felel meg azon elvárásoknak, amelyek az erre vonatkozó törvényerejű rendelet szabályaiban benne vannak. Önöket persze nem szokták zavarni a hatályos törvények, egyáltalán nem szokták zavarni, én ezt tudom. Sőt, ha lehet, mindig úgy vonnák ki magukat alóla, hogy egyébként ezt ne is kelljen nyilvánosságra hozni. De most itt az a helyzet, hogy önök egy jogállamban élnek, és önöknek kutya kötelességük a hatályos szabályokat alkalmazni, akkor is, ha ez nem tetszik maguknak.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Szabados Tamás úr, az MSZP képviselője.

 

SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak szeretném néhány mondattal Csizmár képviselő úrnak a mondandóját kiegészíteni. Pósán képviselő úrnak mondom, hogy olyannyira rossz ez a törvényjavaslat, amelyet Révész Máriusz előterjesztett, hogy ezzel két dolgot ért el. Nem történt más, mint hogy megnyitotta a felsőoktatási törvényt, beleapplikálta ezt az amúgy is rossz törvényjavaslatot, amely az Andrássy Gyula Egyetem alapításáról szól, és ezzel két dolgot ért el: maga egy kezdettől fogva rossz törvényjavaslat elrontott egy aránylag jó törvényt, a felsőoktatási törvényt. Ilyenfajta elrontása egy törvénynek azért nem ajánlatos.

Gondolom, ön mint felsőoktatásban dolgozó szakember nem örül annak, hogy egy olyan törvény, amelyet tényleg büszkén mondhat ez a Ház magáénak, hiszen 90 százalékos többséggel fogadta el valamennyiszer, akkor is, amikor keletkezett, akkor is, amikor módosították, nem célszerű egy ilyen formai dologgal elrontani a felsőoktatási törvényt, ha nem tudják ezt tartalommal megtölteni.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Balla György úr, a Fidesz képviselője.

 

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem konkrétan ehhez a javaslathoz szeretnék szólni, de az elhangzottak mindenképpen arra ösztönöznek, hogy legalább két-három mondat erejéig válaszoljak mindazon képviselőtársaimnak, akik törvényességi aggályokat fogalmaznak meg; itt különös tekintettel gondolok a parlament üde színfoltjára, Bauer képviselő úrra.

Én azt hiszem, mindenképpen jó, ha a tények magukért beszélnek. Én örülnék annak, tisztelt képviselő úr, ha bármikor, amikor ilyen jellegű aggálya van, hozzátenné azt is, ami szintén tény, hogy az önök édesgyermekeként tekintett Bokros-csomagban önök több alkotmánysértő javaslatot fogadtak el és erőszakoltak keresztül az akkori köztársasági elnökön, mint a polgári kormány három éve alatt. Nem attól törvénysértő valami, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök az ellenzéki patkóban egyébként folyamatosan és három éve ezt hangoztatják; attól törvénysértő valami, hogy ezt az erre hivatott szervek megállapítják vagy nem állapítják meg. És ha ebben a tekintetben vizsgáljuk a polgári kormány három évét és az önök elmúlt négy esztendejét, akkor, azt gondolom, az ebből levonható tanulságok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az a teljesítmény, amelyet önök produkáltak, amellyel önök rendelkeztek, több nagyságrenddel rosszabb, mint ebben a tekintetben a polgári kormány bármilyen tevékenysége.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a megtiszteltetést. Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy itt két különböző dologról van szó. Az egyik dolog az, hogy vannak törvények, amelyeket az országgyűlések hoznak, amelyekkel szemben Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, és akkor az Alkotmánybíróság dönt. Ha végignézi az 1989-1990 óta eltelt időszakot, akkor azt tapasztalja, hogy az Antall-kormány idején igen sok volt az alkotmánybírósági helyreigazítás vagy rendreutasítás, a következő kormány idején ezeknek a száma már lényegesen csökkent, és a rá következő kormány idején tovább csökkent. Valamennyien tanuljuk az alkotmányosságot.

Azt azért hozzáteszem, hogy olyan törvényt, amelyet az elejétől a végéig minden pontján alkotmányellenesnek minősített volna az Alkotmánybíróság, az előző kormány nem alkotott, az előző Országgyűlés nem alkotott, a megelőző igen, tehát az első Országgyűlés igen, Zétényi-Takács-törvény; az önök parlamentje igen, üzletrésztörvény; a mi esetünkben ilyen nem volt. A Bokros-csomag, a stabilizációs törvény nagy része megmaradt, néhány fontos elemét az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Ez a dolog egyik fele. De amiről itt vitatkozunk, az valami egészen más.

Amiről itt vitatkozunk, az az, hogy önök tudják, hogy a benyújtott törvényjavaslat ellentétes a hatályos törvénnyel, nem kell hozzá értelmezési vita, nem kell hozzá hosszadalmas alkotmánybírósági ítélet, ránézésre ellentétes a hatályos törvénnyel. Az önök intézkedése a kétéves költségvetéstől az ÁPV Rt. igazgatósági tag kinevezéséig nyilvánvalóan ellentétes, és önök mégis megcsinálják. Mert önöknél nem az az elv, hogy a kormány a törvények keretei között működik, hanem az az elv, hogy a kormány valamit akar, és hozzáigazítjuk utólag a törvényeket. És ez a kérdés! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

(12.10)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pálinkás József államtitkár úr.

 

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A vita ezen pontján azért szólok hozzá, hogy tisztázzunk egy kérdést: szeretnénk megteremteni a feltételeit annak, hogy Magyarországon létrehozzunk egy német nyelvű, posztgraduális képzést folytató felsőoktatási intézményt. Ha ebben együtt tudunk működni, akkor van értelme, hogy tovább folytassuk a vitát, ha nem, akkor nem sok értelmét látom; ehhez ugyanis a felsőoktatási törvényt módosítani kell.

A felsőoktatási törvény jelenlegi rendelkezéseivel nem tudunk egy ilyen intézményt létrehozni, ehhez tehát szükségünk van arra, hogy a felsőoktatási törvényben tegyünk egy olyan kiegészítést, a lehető legkisebb változtatást, amellyel egy ilyen intézményt létre akarunk hozni, a törvény expozéjakor elmondott célok érdekében. Ha ebben együtt tud működni velünk az ellenzék, ezt az együttműködést örömmel, köszönettel vesszük.

A módosító javaslatokban megint csak finomhangolhatjuk akár a nemzetközi megállapodás kérdését, akár a hatálybalépés kérdését. Ha az ellenzék elzárkózik attól, hogy a felsőoktatási törvényben bármilyen kis mértékű változtatást, amely lehetővé teszi, hogy ezt az intézményt létrehozzuk, akkor az ellenzék közreműködése nélkül kell ezt a törvényt megszavazni a parlamentnek, vagy kérjük, hogy szavazza meg, amit szomorúan vennénk tudomásul, hiszen a felsőoktatási törvény megalkotásakor összhang volt a parlamentben. Ehhez kérem még egyszer a támogatásukat.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Balla György úr, a Fidesz képviselője.

 

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék csak két irányba reagálni.

Egyrészt tisztelettel köszönöm Bauer képviselő úrnak azt a kijelentését, amelyben megállapította azt, hogy ez a kormány és ez a parlament egyébként alkotmányosabban működik, mint az előző kormány és az előző parlament, és elfogadta azokat a számokat, amelyeket mondtam. Természetesen elfogadom azt a kifogást is, amit ön említett, hogy egy demokráciában folyamatosan tanuljuk az alkotmányosságot, és ennek megfelelően, ahogy levonjuk a tapasztalatokat, mindenki egyre alkotmányosabban, törvényszerűbben, a törvénynek jobban megfelelve tud dolgozni. Örülök, hogy elismerte még egyszer azt, hogy ez a polgári kormány alatt, három éve így van. Ezzel nincsenek összhangban azok a folyamatos kifogások, amelyeket önök három éve hangoztatnak a parlamentben. Ezt be kellene látni mindannyiunknak.

Ami pedig a konkrét javaslatra vonatkozik, engedtessék meg nekem, hogy idézzem egy szolnoki önkormányzati képviselő egy mondatát - egyébként szocialista képviselő asszonyról van szó -, aki így fogalmazott egyszer: "Ha valaki akar valamit, akkor az a megoldást keresi, ha pedig nem akar, akkor a kifogást." Azt hiszem, hogy jelen esetben pontosan erről van szó: akarunk-e valamit, vagy nem akarunk valamit.

A kormányoldalon világosan lehet érzékelni, hogy akarunk ez ügyben valamit, és keressük azt a megoldást, amivel ezt meg tudjuk tenni, a túloldalon pedig világosan érezhető most már, hogy bármilyen megoldási javaslatot is fogalmazunk meg, bármit is teszünk le a Ház elé, azt önök el fogják utasítani. Ehhez képest nagyon érdekes, hogy a túloldalról vádolnak bennünket cinizmussal.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem én vagy mi hoztuk be ebbe a vitába azt a kérdést, hogy melyik parlament működik alkotmányosabban, ezt a kérdést nem hoztuk be; de ha Balla képviselő úr ezt a kérdést fölteszi, akkor kénytelen vagyok a következőt mondani: a parlament működése nemcsak törvények alkotásából áll, hanem rengeteg egyéb aktusból. Ez az Országgyűlés kevesebb olyan törvényt alkotott ez alatt a három év alatt, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített, mint az előző és az azt megelőző, ebből azonban nem következik Balla képviselő úrnak az az állítása, hogy ez az Országgyűlés alkotmányosabban működik, egy Országgyűlés ugyanis rengeteg olyan döntést hoz, amely nem törvény, ezért az Alkotmánybíróságnak nincs módja ezeket a döntéseket felülvizsgálni.

Ebben a tekintetben tehát a nem törvényalkotási, hanem egyéb országgyűlési aktusokat - például az Országgyűlés működési módja, összehívásának gyakorisága, az Országgyűlés által hozott személyi döntések bizonyos testületek létrehozásában -, ezeket a döntéseket az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül, csak másoknak van módjuk ezeknek a minősítésére. Ilyen döntéseknél ez az Országgyűlés lényegesen több alkotmányellenes aktust tesz, mint akár az első Országgyűlés, az Antall-kormány idején, akár a második Országgyűlés idején. Ha valaki ezt netán szóvá teszi - legyen az akár a legfőbb ügyész, akár az adatvédelmi biztos -, akkor önök az illetőt megtámadják, közlik, hogy nem volt a dologhoz hatásköre, hogy önökről véleményt mondjon, és előbb-utóbb eltűnik abból a pozícióból, amiben volt, még a pozícióját is meg akarják szüntetni.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Horn Gábor úr, az SZDSZ képviselője.

 

HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, egy számomra szép pillanat történt az ön hozzászólása kapcsán: az elmúlt három évben először éreztem úgy, hogy nem fölöslegesen dolgozunk itt.

Balla képviselőtársamnak nyilván fogalma sincs arról, hogy mire való a parlament, tudniillik az ellenzéknek az a dolga - ezt szeretném önnek jelezni -, hogy megpróbáljon őrködni afölött, hogy amit önök kitalálnak, az törvényesen és megfelelő módon történjen. Tehát amikor kritikai észrevételeket teszünk, akkor a dolgunkat végezzük, drága képviselőtársam. Ne menjünk már vissza oda, nyilván nem tudom, hogy mi folyik a szolnoki önkormányzatban - fantasztikus dolgok történhetnek -; tesszük a dolgunkat akkor, amikor észrevételeket teszünk, hogy mi az, ami nem jó abban, amit önök idetesznek elénk. Hadd tegyük már, ne kérdőjelezze meg ezt, mert ez az ellenzék kötelessége, ezért vagyunk itt!

Ezzel nem is akarok vitatkozni, azonban annak nagyon örülök, hogy nem hiába tesszük a dolgunkat, mert az a tény, hogy a múltkor elég hangosan fölvetettük sokszor, hogy a felsőoktatási törvényben ezt a kérdést rendezni kell, meghallgatásra talált, és idekerült elénk valami. Mi erre azt mondjuk, ami itt van előttünk, hogy nem jó. Engem nem nagyon érdekel ennek kapcsán, hogy Balla képviselő úr mit gondol arról, hogy ezt helyesen tesszük-e vagy nem, az a kérdés, hogy tényleg jó-e vagy nem jó. Azt gondolom, elég fontos érveket mondtunk arra vonatkozóan, hogy ez nem jó. Ha az államtitkár úr komolyan mondta - és miért ne mondta volna komolyan -, hogy ezeket az érveket végig kellene gondolni, és módosítani kellene ezt a dolgot, akkor ebből még lehet is valami.

Konkrét javaslataink is voltak, kedves képviselőtársam - nem hiszem, hogy itt volt, amikor ez a vita folyt -, hogy hogyan lehetne ezt megoldani. Egyébként Bazsa képviselőtársam mondott erre most példát: egy működő egyetemhez lehet egy ilyen intézetet kapcsolni, ez az egyik lehetséges megoldás, vagy lehet egy teljes körű egyetemet létrehozni három tudományággal és így tovább, sokféle megoldás lehetséges.

Ez a megoldás, ami itt van előttünk - mint ahogy jeleztem -, nem javít, hanem ront a helyzeten, mint ahogy ezt önök is látják most már, és nem is kellett, hogy elismerjék, hiszen egy olyan puha elemet hoz be a rendszerbe ezzel a nemzetközi együttműködés című kérdéssel, ami egyébként nincs is, ami tarthatatlan és elfogadhatatlan. Tehát arra kérem önöket, hogy (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) vegyék tudomásul, hogy mi a dolgunkat végezzük, és örülnék, ha legalább ilyen fogadtatásra találnának az észrevételeink, mint az előző időszakban.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Szabados Tamás úr, az MSZP képviselője.

 

SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném Balla képviselő úrnak elmondani, hogy itt most már nem először, hanem második napja folyik - három héttel ezelőtt kezdtük - a vita egy bizonyos dologról. Ön valószínűleg nem érdeklődött a dolog iránt, és nem volt itt, és most belecsöppent egy szakmai vitába, ahol azért többé-kevésbé ismerjük egymás véleményét. Eljutott a '95-ös Bokros-csomagig, ami érvelésnek ma már nagyon szegényes. Ezt nemcsak én mondom, hanem Kupa Mihály is elmondta annak idején a költségvetési vitában, hogy a 2001-2002-es költségvetési vitában a Bokros-csomagra hivatkozni nagyon szegényes érvelés. De nem is ezt akartam mondani.

Én is arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy államtitkár úr először mondta ki expressis verbis, hogy uraim, itt arról van szó, hogy a mostani felsőoktatási törvény keretei közé ez a törvény ebben a formában nem illeszthető be.

 

 

(12.20)

 

Ő ezt kimondta. Ettől kezdve nincs vita közöttünk sem Révész Máriusszal, sem más képviselőtársaimmal, hanem arról van szó, hogy kezdjük újra a vitát, és tisztázzuk, miről van szó, hogy akarják a felsőoktatási törvényt módosítani. De eddig nem erről volt szó, kedves képviselőtársaim, hanem arról, hogy a felsőoktatási törvény keretei közé kell beilleszteni. De ehhez újra kellene kezdeni a vitát, gyakorlatilag újra kellene kezdeni tárgyalni arról, hogy milyen politikai filozófia alapján lehet a felsőoktatási törvényt megnyitni, mert az a mód, ahogy azt Révész Máriusz tette, természetesen alkalmatlan. Több okból is alkalmatlan, de ezt már kifejtettük.

Balla képviselő úrnak azt mondom, s tényleg nem sértő szándékkal, aki nem beszél arabusul, az ne beszéljen arabusul.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Csizmár Gábor úr, az MSZP képviselője.

 

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nekem is örömteli pillanat volt, amikor elismerte, hogy az Andrássy Gyula német nyelvű felsőoktatási intézményre vonatkozó törvényjavaslatuk nem felel meg a felsőoktatási törvény követelményeinek. Én is örülök annak, hogy végre eljutottunk oda, hogy kezdünk egy nyelven beszélni.

Az a baj ezzel a néhány soros törvényjavaslattal, amit önök lelkesen támogatnak - persze értem, mert nyilván a minisztérium szakértői szövegezték, vagy legalábbis besegítettek ebbe -, hogy az a követelmény, hogy feleljen meg az oktatási törvény előírásainak az Andrássy Egyetem, ezzel nem áll elő, mert ez a törvény semmi mást nem csinál, mint hogy kivételes helyzetet teremt. Ez önmagában még nem jelent megfeleltetést a felsőoktatás követelményeinek.

De van egy másik probléma is, nevezetesen az, hogy e törvény alapján az Andrássy nem hozható létre, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, amely alapján ez létrehozható lenne. Tehát a helyzet az, hogy egy ilyen szövegű törvénymódosítással sem az a szándékuk, hogy az Andrássy Egyetem létrejöjjön, sem az a szándék, hogy az Andrássy megfeleljen a felsőoktatási törvény előírásainak, nem érvényesül. Ezért rossz ez a törvényjavaslat.

Amit pedig Balla György képviselőtársam említett, arról én is azt gondolom, ő most beleszállt egy olyan vitába, aminek se az elejéről, se a háttér-információiról valószínűleg fogalma nincs. De azért két megjegyzést hadd tegyek! Az egyik: azt mondta, akarni kell valamit, keresni kell a megoldást. A következőt szeretném mondani: önök akarnak valamit, akarnak közpénzből egy magánegyetemet, mi meg nem akarjuk ezt; önök akarnak egy olyan felsőoktatási intézményt, amely kivételezett helyzetben van, de nem felel meg a felsőoktatási törvény szakmai előírásainak, mi meg ezt nem akarjuk. Ez a kettőnk közötti különbség.

Itt nem egy közös ügyet kell akarni vagy nem akarni, hanem itt kifejezetten éles érdekkülönbözőség van. Mi nem szeretnénk közpénzből egy magánegyetem létrehozását támogatni. Ez a különbség kettőnk között.

 

ELNÖK: Kérem a képviselőtársaimat, hogy tartsák be a kétperces időkeretet! Kétperces hozzászólásra következik Zuschlag János úr, az MSZP képviselője.

 

ZUSCHLAG JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak arra a kérdésre reagálnék, amit már Csizmár képviselőtársam is feszegetett, hogy ki mit akar, és ki mit nem akar. Azt gondolom, az ellenzéki is nagyon fontosnak tartja ezt a kérdést, csak mi azt mondjuk, ezt úgy kell létrehozni, hogy megfeleljen egy olyan követelményrendszernek, amit egy 90 százalékos többség által elfogadott törvény támaszt. Ha ezt akarjuk, az nem azt jelenti, hogy nem akarjuk, hanem azt szeretnénk, hogy ez ennek megfeleljen. Tehát ne mondja azt senki a kormánypárt részéről, hogy mi akadékoskodunk, mert mi csak szeretnénk elősegíteni, hogy olyan egyetem jöjjön létre, amely az "egyetem" szónak megfelel és egy szintet megüt. Mert egy helyen lehet kivételt tenni, de ilyen alapon még további tizennyolc egyetemet is létre lehetne hozni attól függően, hogy éppen ki mit szeretne, és ezzel az egész rendszert degradáljuk. Ebben a vitában mi csak azt szeretnénk elérni, hogy ezt a kedves kormánypárti képviselőtársaink is felismerjék.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Balla György úr, a Fidesz képviselője. (Balla György mikrofonja recseg.) Arra kérem a képviselő urat, hogy tegye le a mikrofonját, és vigyék ki a másik mikrofont, mert valószínűleg kontakthibás a zsinór. (Megtörténik.)

 

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkinek köszönöm az aggódását, aki arra próbálta felhívni a Ház figyelmét, hogy én minek néztem utána, mivel foglalkozom, mit értek meg és mit nem. Azt hiszem, hogy ez saját magam el tudom dönteni, de mindenképpen köszönöm az aggódást.

Hogy a memória ennyire szelektív tud lenni, mint képviselőtársaimé, azt nem gondoltam volna, különösen Szabados képviselőtársamról nem. Ő felhívta a figyelmem arra, hogy itt a Házban egy szakszerű vita folyik, miközben én egy régi ügyre, a Bokros-csomagra hivatkoztam. De azt már nem mondta el, hogy a Bokros-csomagot milyen összefüggésben hoztam be a vitába. Nem a tartalmáról beszéltem, persze azzal nem értek egyet, mert úgy volt káros, ahogy volt, de egyetlenegy ilyen szót sem szóltam erről.

Az előttem szóló Bauer képviselő úr volt az, aki az első olyan kétperces hozzászólást megtette, amelyben egyetlenegy mondattal sem érintette a jelenlegi törvényt, csak és folyamatosan korábbi döntésekre hivatkozott. Én ennek reagálásaként hoztam szóba a Bokros-csomagot, ekkor voltam oly bátor elmondani, tisztelt képviselőtársam - még ha ez önnek nem is tetszik -, hogy a Bokros-csomag alatt több alkotmánysértő törvényt fogadtak el, mint a polgári kormány hároméves tevékenysége alatt. Összesen ennyit mondtam a Bokros-csomagról és nem többet.

A másik dolog, amit szeretnék elmondani, az Horn képviselő úr hozzászólásához csatlakozik. Tisztelt képviselő úr, tényleg nem kérem öntől a szakszerűséget, abszolút nem kérem a higgadtságot, mert lehetetlent nem várok el senkitől. De azt, hogy legalább az ön által megfogalmazott normáknak, amiket körülbelül húsz perccel ezelőtt megfogalmazott a parlamentben, legyen hajlandó megfelelni, úgy gondolom, tisztelettel jogom van elvárni. Ön húsz perccel ezelőtt azt mondta, ne nézzük egymást hülyének, majd a mostani felszólalását azzal kezdte egy önnel szemben ülő parlamenti képviselőnek címezve, hogy magának egyébként fogalma sincs a parlament működéséről. Ezt visszautasítom, képviselő úr.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Balczó Zoltán úr, a MIÉP képviselője.

 

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem akarok konkolyt hinteni két szerető szív tiszta búzája közé, vagy legalábbis nem akarom ezt a folyamatot megakadályozni, de azért öntsünk tiszta vizet a pohárba. Itt azért nem látszik kialakulni egy közös végső törvényjavaslat támogatása, hiszen a kormányzatnak az a szándéka - és a MIÉP a szándékot eredendően támogatja -, amely alapján létrejön egy közalapítvány által működtetett német nyelvű, csak posztgraduális képzést folytató egyetem, amelyet éppen e kivételek miatt nem a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény tartalmi feltételei között tud megvalósítani. Ezért nyújtott be külön törvényjavaslatot.

Az MSZP, teljesen érthető módon, kifogásolta azt, hogy ez még a törvényalkotási logika szabályainak - bizonyos kifejezések, nemzetközi szerződés alkalmazásának - sem felel meg, ha tetszik, konstruktívan szólt hozzá ahhoz, ha ezt a jogi megoldást meg akarjuk találni, akkor ennek a megoldásnak vannak hibái. Ugyanakkor természetesen ha összeülnénk, és a jogi kifogásokat megoldanánk, akkor nyilvánvalóan továbbra is azt mondanák, hogy a törvényjavaslatot természetesen nem fogják támogatni, mert nem értenek egyet azzal, hogy közalapítványon keresztül támogatva formailag magánegyetem jöjjön létre, s nem értenek egyet azzal, hogy ez önállóan valósuljon meg, hanem ezt egy valamilyen más intézményhez csatolva tartanák megfelelőnek.

Csak azért szóltam hozzá a vitához, hogy lássunk tisztán, a hozzászólásoknak van egy formai és egy egyébként fontos konstruktív javító része, de nyilvánvalóan az alapgondolatban, a szándékban eltérő a véleményük a kormányzatétól - meg aki ezt támogatja.

Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Csizmár Gábor úr, az MSZP képviselője.

 

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Balczó Zoltán képviselőtársamhoz szeretnék kapcsolódni. Valóban így van, van egy eljárási és van egy tartalmi vita. Az eljárási az, hogy feleljen meg a jogalkotási törvény előírásainak a törvény-előkészítés és maga a törvény szövege. Sem az Andrássy Gyula német nyelvű felsőoktatási intézményre vonatkozó törvényjavaslat, sem ez a törvényjavaslat nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.

Lehet azért bírálni az ellenzéket, hogy ezt szóvá teszi. De szeretném elmondani, hogy nekünk kényelmesebb és kellemesebb lenne nézni, hogy a kormány hogyan gyalogol bele a különböző törvénytelen szituációkba, és utána elmenni az Alkotmánybírósághoz és javítani a statisztikánkat, hogy azután Balla Györgynek ne legyen lehetősége mindenféle zsonglőrködésre a számokkal. De azt gondolom, nekünk azt a konstruktivitást kell tanúsítanunk, hogy egyfelől kötelezettségünk - a választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján -, hogy őrködjünk a törvényes renden, a jogállamon, és próbáljuk megfeleltetni a kormányt és a kormánypárti képviselőket ezeknek a normáknak.

 

(12.30)

 

Nyilvánvalóan van egy konstruktív szemlélet is, hogy ha már valamihez hozzányúlunk, akkor azt értelmesen kellene megoldani. Itt következik az, amit Balczó Zoltán képviselőtársam mondott, hogy ez már nem az eljárási kérdés, hanem a tartalmi, érdemi kérdés, hogy a törvényes keretek között miként akarunk egy problémát megoldani. Itt van valóban nézetkülönbség köztünk, mert mi nem akarunk közpénzből magánegyetemet; mi nem akarjuk feloldani a felsőoktatási törvény kritériumrendszerét, felhígítani oly módon, hogy gyakorlatilag mindenféle politikai szándékok alapján lehessen állami igazolványt, diplomát kiadó intézményt létrehozni. Ez az érdemi vita kettőnk között, de ez az Andrássyval kapcsolatos vita, és nem ezen felsőoktatási törvény módosításának vitája. A felsőoktatási törvény módosítása pedig - még egyszer szeretném mondani -, ha így marad (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az Andrássyt sem teszi lehetővé.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Takács Imre, az MSZP képviselője.

 

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ezen törvény kapcsán visszaléptem a felszólalásomtól, de most már nagyon szépen kérem a kormányt és a Fidesz képviselőit, hogy egyszer szakmai alapon közelítsék már meg a Bokros-csomagot. Mert amit Balla képviselőtársam mond, hogy az úgy rossz, ahogy van, mármint a Bokros-csomag, a közgazdasági szakmának egy olyan megcsúfolása, amit a világon a szakemberek nehezen tudnának elviselni. Az biztos, hogy a csomagban voltak olyan pontok, amelyek nem voltak alkotmányosak, de az egész csomagra nem mondta ki az Alkotmánybíróság azt, amit Balla képviselőtársam állít.

A másik: ha egy alapvető minimális képzettsége lenne a közgazdaságtanban Balla képviselőtársamnak, akkor tudhatná, hogy az a 9 százalékos forintleértékelés és az a 8 százalékos vámpótlék, amit '95-ben bevezettünk azért, mert '93-ban 0,3 milliárd dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya, '94-ben 4 milliárd dollár volt, és ha ez tovább megy, akkor az ország kerül bajba... (Dr. Pálinkás József: Elnök úr, ez nem tartozik a tárgyhoz. - Révész Máriusz: Nem ez a téma!)

Szóval, kérem, hogy a kormány és a Fidesz egyszer szakértőket hívjon meg, és a Bokros-csomagot ne en bloc bírálja, hanem csak azokat a pontokat, amelyek valóban nem voltak jók, de az egész mégis egyensúlyteremtő volt. Ne legyen már a parlamentben olyan sokszor visszahivatkozás erre a csomagra, mert én magam sem fogadtam el minden pontját, de az egészet elfogadtam, mert - még egyszer mondom -, ha a forintleértékelés és a vámpótlékemelés nem következik be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor itt nagy bajok lennének az egyensúly területén. Ne tegyük ezt!

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Bazsa György úr, az MSZP képviselője.

 

DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Már nem lepődöm meg azon, hogy van mindig, bár most ebben a pillanatban éppen nincsen képviselő (Balla György nem a helyén ül.), ott van, bocsánat, átült, aki egy ilyen szakmai kérdés kapcsán hat évvel ezelőtti Bokros-csomagot hoz elő. (Dr. Takács Imre: Borzasztó! - Révész Máriusz az SZDSZ oldalára mutatva: Ott kezdődött! - Balla György: Fordulj hátra!) Úgy látszik, hogy ez még el fog tartani akár egy évtizedig is - ez van.

Visszatérnék persze a szakmai kérdéshez. Úgy gondolom, az ellenzéki képviselőknek tényleg az a dolga, hogy a benyújtott javaslatot felfogásuk szerint valamilyen formában konstruktívan jobbá tegyék. Ha Balla képviselő úr megnézte volna - nem tudom, nem szoktunk így rákérdezni -, hogy hány módosító javaslatot nyújtottunk be mi, ellenzékiek, amiről talán azt is lehet mondani, hogy konstruktív volt, mert valamilyen formában a megoldás felé vitt; nyújtottunk be ilyeneket, szeretném mondani, ez dokumentálható természetesen.

Még továbbmenve optimista volnék most is, a helyzet alapjában világos, hogy két kérdésben van lényeges eltérés közöttünk, de nem tartom kizártnak, hogy a kormány belátja: a magánegyetemi megvalósítás nem jó forma, illetve nem felel meg a magyar jogrendnek; nem tisztességes dolog - ha úgy tetszik - közpénzeket egy olyan kuratórium kezébe adni, amit már nem befolyásolhat az ország közvéleménye, hanem valamilyen meghatározott szempontrendszer szerint állt fel, és eljut arra a következtetésre, hogy mégis állami egyetem formájában gondolja megvalósítani az Andrássy Gyula Egyetemet. Lehet, hogy nem jut el, de ha nem mondjuk el az érveinket, akkor nyilvánvalóan magától nem fog oda jutni, hogy elnézést, tegnap még ezt gondoltam, ma már ezt gondolom.

Ez a hitünk, ez a funkciónk, hogy érveink alapján azt mondjuk: akadémiai szabadság, közpénzek felhasználása és egyéb szempontok alapján ez volna a jobb megoldás. Azt gondolom, erről szól a parlamenti vita, és még egyszer: szeretném hinni, hogy nem sok éven keresztül a Bokros-csomagról, aminek ehhez az ügyhöz végképp semmi köze. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Révész Máriusz úr, a Fidesz képviselője.

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd javasoljam, hogy ennél a vitánál most zárjuk le ezt a Bokros-csomagot, de Balla képviselőtársam mentségére azért hadd mondjam el, hogy ez nem teljesen úgy kezdődött, hogy ő felállt és erre hivatkozott, hanem Bauer Tamásnak volt egy olyan hozzászólása, aminek az égvilágon semmi köze nem volt a témához, és erre született ez a válasz.

De én egyetértek mindazokkal, akik azt mondják, hogy lehetőleg a témáról beszéljünk, és azt, hogy az alkotmányosság hogy állt ebben a ciklusban meg az előző ciklusban, meg kell vitatni, csak nem ennek a keretében, ha kérhetem.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Sáringer Gyula képviselő úr következik hozzászólásra, a Fidesz képviselője.

 

DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Visszatérve az eredeti témánkhoz, néhány gondolatomat szeretném elmondani. Ezt az új, rangos és a Magyar Köztársaság nézőpontjából fontos nemzetközi német nyelvű egyetemet azért kell kivenni a felsőoktatási törvényből, mert nem folytat alapképzést, más szóval graduális képzést, hanem kizárólag csak posztgraduális képzést. Továbbá közalapítványi intézmény lesz, amelynek finanszírozását a magyar államon kívül az Osztrák Köztársaság, a Bajor Szabad Állam és Baden-Württemberg tartomány is finanszíroz. Tehát az állami felsőoktatási intézményként nem lenne befogadható, viszont akkreditációjára a Magyar Akkreditációs Bizottság magyar egyetemekre vonatkozó követelményrendszere lesz érvényes. A Magyar Akkreditációs Bizottság már foglalkozik a témával, amelyről írásbeli véleményt is nyilvánított. Ebből részleteket Pálinkás államtitkár úr az oktatási bizottság ülésén fel is olvasott. Az új intézmény teljes akkreditációja a fennálló szabályok szerint csak akkor történhet meg, ha már az első diplomákat megkapták a hallgatók. (Dr. Gidai Erzsébet: Így van!)

Azt, hogy külön törvényben kerüljön rögzítésre ez az új egyetem, fokozott külföldi orientációja, oktatóinak és hallgatóinak külföldi kötődése indokolja. Ezzel tér el a magyar felsőoktatási intézmények jól ismert, klasszikus létesítési és működési feltételrendszerétől. Továbbá ezen új intézmény nemzetközi együttműködési megállapodás alapján létesül, tehát nemzetközi szerződés, a magyar állam, illetve a kormány nevében tett szándéknyilatkozatok, valamint intézményközi együttműködési megállapodások alapján. A megállapodás akkor tekinthető a létesítés alapjának, amennyiben azt az intézmény létesítője ekként elismeri. A másik feltétel, hogy a képzés nagyobb részben idegen nyelven történjen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Révész Máriusz képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Révész Máriusz: Igen.) Megadom a szót.

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez az általam benyújtott törvénymódosító javaslat nagyon szorosan kapcsolódik egy másik törvényhez, amelynek a tárgyalását bizottsági ülésen mintegy négy héttel ezelőtt kezdtük meg. Négy héttel ezelőtt a bizottsági ülésen Pálinkás József államtitkár úrhoz az volt az első kérdés, hogy miért nem a felsőoktatási törvény keretében próbálja a kormány megoldani ezt a problémát. Akkor úgy értelmeztem, hogy Pálinkás József államtitkár úr körülbelül azt a választ adta, amit most elmondott, tehát hogy ez egy olyan egyetem, egy olyan felsőoktatási intézmény lesz, amely szoros értelmezésben a felsőoktatási törvényben levő kritériumoknak nem felel meg, ezért gondolják, hogy ezt a jogi problémát egy külön törvényben kívánják megoldani.

A mai vitában nagyon sok dolog összekeveredett. Összekeveredtek olyan vélemények, amelyek igazából nem ehhez az átvezetéshez, hanem egyáltalán a német nyelvű egyetem létrehozásához kapcsolódnak. Én mindössze arra próbáltam megoldást találni, amit ellenzéki képviselőtársaim is felvetettek, hogy mindenképpen szerencsés lenne átlátható kapcsolatot teremteni a felsőoktatási törvény és a kormány által benyújtott törvény között.

 

(12.40)

 

Ezért született meg ez az indítvány, és ahogy a vitából most is kitűnik, és mint ahogy már az előterjesztésemben jeleztem, bizony ez az előterjesztés egy-két ponton módosításra szorul. Ezzel együtt úgy gondolom, megoldható, hogy a parlament a felsőoktatási törvényt úgy módosítsa, hogy az mindenféle alkotmányossági próbát kiálljon. Biztos vagyok abban, hogy ezek a módosítások meg fognak születni.

A bizottsági ülésen mintegy négy héttel ezelőtt, amikor először foglalkoztunk ezzel a problémával, az ellenzék részéről többször is elhangzott, hogy elméletben nem ellenzik, elméletben nincs kifogásuk az ellen, hogy létrejöjjön egy német nyelvű egyetem, de mindenképpen szükségesnek látják, hogy ez valamiféleképpen a felsőoktatási törvényen is keresztül legyen vezetve. Az én javaslatom ezt a célt szolgálta. Köszönöm az észrevételeket, a szükséges módosításokat meg fogjuk tenni és remélem, hogy a részletes vitában már kicsit kisebb lesz a vita közöttünk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

 

Soron következik az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/4054. számon, az oktatási bizottság ajánlását T/4054/7. számon kapták kézhez. Megkérdezem, hogy az oktatási bizottság kíván-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván előadót állítani.

Indítványozom, hogy a szabályozás terjedelmére és a benyújtott módosító javaslatok számára figyelemmel a részletes vita egy szakaszból álljon. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a jelenlévők többsége egyetért a javaslattal.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás az 1-7. pontjai alapján, és megkérdezem, ki kíván felszólalni. Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. Megadom a szót.

 




Felszólalások:   1-67   67-127   127-147      Ülésnap adatai