Készült: 2019.12.05.20:55:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2012.05.22.), 44. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:28


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Én igyekszem tárgyszerűen, az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló T/7028. számú törvényjavaslat tartalmához igazítani mondanivalómat.

Ez a törvényjavaslat a közelmúltban a gazdaság területén foganatosított jogalkotási tevékenység kiegészítését, értelmezését, pontosítását, valamint az európai uniós jogi szabályozással összefüggő jogharmonizációt célozza meg. A javaslatnak meghatározó jelentőségű része a Bankszövetséggel létrehozott és növekedési paktum néven elhíresült, elnevezett megállapodás, amelynek a teljesítéséhez szükséges jogi szabályozás tisztázása és világossá, egyértelművé tétele a javaslatnak meghatározó része.

A megállapodás alapján... - és itt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy mit is tartalmaz ez a megállapodás, ugyanis egy olyan nehéz örökséget próbál rendezni, ami a devizahitelesek sorsa, akikkel kapcsolatban nem lehettünk elég gyorsak. Ugyanis már 2005-2006-ban fel kellett volna ismerni az akkor működő kormányoknak, hogy ez egy igen veszélyes, az emberek életét nagyon károsan és nagyon negatívan befolyásoló folyamat volt, az, hogy a devizahitelek túlzott mértékű felvételével próbálták kiegyenlíteni az akkori kormányok hibás gazdaságpolitikája miatt bekövetkezett fogyasztási igényüket. Ebből következik, hogy kötelességünk volt rendezni ezt a viszonyt oly módon, hogy minél több ember részére, minél több devizahiteles részére kezelhető megoldást tudjunk adni.

A Bankszövetséggel kötött megállapodás alapján a fizetési nehézségekkel küzdő, késedelmesen fizetők forintra válthatják a devizatartozásukat, amelynek a 25 százalékát a bankok el is engedik. A végtörlesztés miatti veszteség - ami a bankokat érte - 30 százalékát a bankok leírhatják a bankadóból, a rögzített árfolyamon törlesztőknek pedig a gyűjtőszámlán halmozódó összegből csak a tőkét kell megfizetniük, a kamatot az állam és a bank viseli.

A megállapodás megcélozta azt is, hogy a pénzintézetek, amelyek a devizaalapú lízingszerződésekből származó követeléseket részben vagy egészben elengedik, akkor a pénzintézetek az elengedett összeget figyelembe vehetik a 2012-ben fizetendő különadójuk csökkentésekor. A felek megegyeztek abban is, hogy ha a bankok a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelállományát 2012. szeptember 30-ig növelik, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét szintén levonhatják a 2012. évi banki különadó alapjából.

A pénzügyi intézmény által lakásfedezet mellett természetes személyeknek nyújtott, valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozásához nyújtott hitelrészen felüli hitelrészre szintén lehet csökkenteni az esedékes bankadó adóalapját. A banki különadóval szemben ekként érvényesített levonások mértéke nem haladhatja meg a banki különadó 30 százalékát.

A Bankszövetséggel való megállapodás alapján tisztázásra került számos olyan törvényi kitétel, amely a bankok által a végtörlesztés, valamint az árfolyamgát kapcsán igénybe vehető adókedvezmény előbbiekben ismertetett rendszerét szabályozza, pontosítja. Ezek jellemzően technikai módosítások, illetve olyan jellegű módosítások, amelyek azt biztosítják, hogy egyértelmű legyen a számviteli elszámolás rendje, hogy egyértelmű legyen az, hogy akár 2011-ben vagy 2012-ben merül fel a konkrét veszteség, azt miképpen határozzák meg a bankok, és miképpen lehessen azt levonni a banki különadóból.

A javaslat a megállapodásnak megfelelően tartalmazza a szükséges törvénymódosításokat. Maga a megállapodás megfelelő módon konszolidálta a bankok és a kormány viszonyát, amit az is egyértelműen mutat, hogy a paktum aláírását követően a pénzügyi piacok megnyugvással értékelték az együttműködés tényét és annak eredményeit.

A törvényjavaslat módosításának nagyon fontos eleme a Széll Kálmán-tervhez igazodik. Ehhez igazodóan, ehhez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló törvény módosítására is sor kerül, rengeteg részletszabállyal, eljárási szabály érvényesítésével, illetve módosításával. Ezek közül kiemelkedik a készpénzfizetés korlátozásának jegyében az, hogy a vállalkozások közötti forgalom esetén egy korlátot épít be a törvényjavaslat, miszerint havonta 5 millió forint fölött csak átutalással lehet a tranzakciót teljesíteni. Ez a jogintézmény már volt a magyar gazdasági életben, akkor más okok miatt, most igazából arra lenne szükség, hogy tovább segítse a gazdaság kifehérítését, és olcsóbbá tegye a gazdálkodó szervezetek számára a pénzforgalmi terheket.

A társadalom szociális problémáinak egyik orvoslási eszköze a szövetkezeti törvény, annak is a 2011-ben elfogadott módosítása, amely új alapokra helyezte a szociális szövetkezetek működését. A szociális szövetkezetek alapcélját, hogy a munka világából kiszoruló embereket fokozatosan és tartósan vezesse vissza a munka világába, további társadalombiztosítási és adókedvezményekkel lehet biztosítani.

Ugyanis a szociális szövetkezetekben munkát végzők között nagy számban vannak hátrányosabb helyzetű személyek, akiknek szinte kizárólag az ilyen szövetkezet teremt önfenntartási és saját döntési képességet segítő, fejlesztő önfoglalkoztatási lehetőséget. Ez egy szociálisan nagyon érzékeny terület, amely a KDNP-nek kiemelt odafigyelésére számíthat. Már csak azért is, ahogy II. János Pál pápa Laborem Exercens című enciklikájában írja: "Az ember azt a feladatot kapta, hogy ebben a látható világban hajtsa uralma alá a földet, kezdettől fogva munkavégzésre hivatott, arra hivatott, hogy vállalja a munkát." A szociális szövetkezetek legközvetlenebbül és a leghasznosabban képesek teljesíteni, segíteni ezt az emberi feladatot.

Ahogy említettem volt, nagyon fontos, hogy ezt a nemes célt, ezt az emberi feladat elérésére szolgáló utat a jogalkotó az adózás útján is támogassa. Ezt a támogatást valósítja meg a javaslatnak az a módosítása, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 4.24. ponttal történő kiegészítését tartalmazza. Ez azt jelenti, azt tartalmazza, hogy a szociális szövetkezetekben végzett személyes közreműködésért kapott élelmiszer, termény, élő állat formájában kapott juttatásnak a minimálbért meg nem haladó része járulékmentes és adómentes.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak nagyon fontos része az úgynevezett energetikai különadó szabályozása. Ennek a tagolása előtt azért el kell mondanom, hogy Magyarországgal szemben 2004-től folyamatosan túlzottdeficit-eljárást folytat az EU Bizottsága, amelyre figyelemmel az Ecofin Tanács március 13-án született döntése a 2013. évre előírta, hogy a konvergenciaprogramban leírt 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt biztosítani kell.

A távhőtörvény értelmében az energiaellátók különadója 2013. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti. Azonban miután Magyarország elkötelezett a szigorú költségvetési politika betartásában és a konvergenciaprogram végigvitelében, szükséges az energiaszolgáltatók különadójának, az úgynevezett Robin Hood-adónak a fenntartása, esetleg bővítése további közműcégekkel.

(11.00)

Ez az esetlegesség már ebben a törvényjavaslatban konkrétummá vált. A javaslat értelmében az adóalanyok köre kiegészül a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel, a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel, valamint a közüzemi vízszolgáltatást nyújtó és a települési hulladékkezelési közszolgáltatást nyújtó szolgáltatóval. Az így megfizetett társasági adó kulcsa 8 százalékról 11 százalékra növekszik a javaslat értelmében.

Az előzőekben felszólalóknál is kérdésessé vált, hogy helyes-e, indokolt-e az úgynevezett Robin Hood-adó ilyetén történő kiterjesztése más szolgáltatók részére, illetve az így növelt adót vajon át tudják-e hárítani a fogyasztókra. Azt kell mondanom, hogy ebben a kérdésben a gyakorlat dönti el a jövőt illetően, hogy mi lesz a végkifejlet. Az eddig megismert gyakorlat alapján viszont jó esély van arra, hogy ezeknek az adóterheknek, a szolgáltatókat terhelő adóterheknek - és még egyszer mondom, mert mindig összemossák, főleg a baloldali, szocialista képviselők ezt a kérdést, hogy az adó alanya nem a magánszemély, hanem maga a szolgáltató -, tehát ezeknek az adóterheknek az áthárítása az árképzési rendszeren keresztül történhetne, amely árképzési rendszer fölött megfelelő kontroll van. A villamos energiával kapcsolatos szolgáltatási körben meg a földgázszolgáltatásról szóló körben a Magyar Energia Hivatal jár el kvázi adóhatóságként, de ugyanez elmondható a távhőszolgáltatás ármegállapítási kérdéseire.

Kérdéses és vitatható az, hogy valóban a közüzemi vízszolgáltatás és a települési hulladékkezelés díjának megállapításánál van-e eszköze az ármegállapításra jogosult, általában önkormányzatoknak arra, hogy ezt az áthárítást megakadályozzák. Úgy gondolom, igen. Eddig is megvolt az eszközük, azonban ritkábban élhettek vele, megfelelő jogi szabályozás hiányában. Azért végig kell gondolni, hogy azt a helyzetet, hogy az ármegállapítás során, az árnövekedés elmaradása esetén a szolgáltató - fenyegetve az ármegállapító önkormányzatot - bírósághoz fordulhat és az így elmaradt díjkiesést bíróság előtt kamatostul követelheti... - ez arra vezetett eddig ebben a kérdésben, hogy az ármegállapító jogkörrel rendelkező önkormányzatok kisebb viták nélkül, majdhogynem a szakmai előterjesztést elfogadva engedték el a díjmegállapítást, illetve fogadták el a szolgáltató díjmegállapítási igényét.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy ezeknek a monopóliumoknak a kezelésében az önkormányzatoknak nagyon fontos szerepe, feladata lesz, és nemcsak azzal kell foglalkozni, amivel általában az ilyen típusú előterjesztések azt a formátumot, azt a megoldást alkalmazták, hogy az inflációval növelték a díjat automatikusan, hanem igenis mélyebben bele kell menni az árképzés, a díjkialakítás módszerébe.

Hiszek abban, hogy az ármegállapításról rendelkezők még azokon a területeken, ahol egyébként - mint ahogy előbb is elmondtam - a verseny erősen korlátozott, biztosíthatják és biztosítani fogják, pont a lakosság érdekében, hogy ez az áthárítás ne történjen meg.

Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján összegzésként nyugodtan elmondható, hogy a tervezet összhangban áll az elmúlt két év gazdasági szabályozásának irányaival, a konvergenciaprogrammal, a Bankszövetséggel kötött megállapodás tartalmával. Pontosítja a jogi szabályozást, egyértelműsít, amelynek alapján minden szereplő számára világosan meghatározza azokat a kereteket, amivel az adózáson keresztül a közfeladatok ellátásához hozzá tudnak járulni.

Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt részéről arra kérem a képviselőtársakat, hogy támogassák szavazatukkal az előterjesztés elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai