Készült: 2019.12.07.02:37:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2012.05.22.), 186. felszólalás
Felszólaló Volner János (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:00


Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a parlament ennyire hézagos, az LMP részéről is csak egyetlen képviselő árválkodik itt és kíséri figyelemmel egy olyan törvényjavaslat vitáját, amely 50-90 ezer forint közötti megszorítást jelent éves szinten egy négyfős család részére. Én azt gondoltam egyébként, hogy egy szociálisan érzékeny képviselő számára azért fontos lenne ez a téma, és mondjuk, egy tucatnyi képviselőnél is többet fölvonultató párt részéről nem egyetlen ember lesz az, aki ezt a témát arra érdemesíti, hogy itt a helyszínen kísérje figyelemmel. De hát tévedni emberi dolog.

Képviselőtársaim! Itt Aradszki képviselő úr szavaira nagyon figyeltem, amikor arról beszélt képviselőtársunk, hogy a fogyasztási és a forgalmi adók növelését hajtja végre a kormány azért, hogy a munka típusú adókat csökkenteni lehessen. Erről már részben a kormány adócsomagjának vitája kapcsán beszéltünk.

Mi is zajlik itt? Ismét fölidézném a statisztikákat, csak azért, hogy egyértelmű legyen, hogy hol is áll most jelenleg ebben a versenyben Magyarország.

Az összes OECD-tagállamnál megnézték azt, hogy az átlagjövedelmet mekkora adókulcs terheli. Magyarország ebben a rangsorban a harmadik legmagasabb adóterhelést mondhatja magáénak, a harmadik legmagasabbat, képviselőtársaim. A magyar adókörnyezet, hogy ha ezt a statisztikát vesszük alapul, akkor teljesen nyilvánvalóan versenyképtelen.

De kérdés az, hogy vajon ezeknél a bizonyos fogyasztási és forgalmi adóknál hogyan állunk. Az árukat és szolgáltatásokat terhelő adók alapján Magyarország a legadóztatottabb ország az összes OECD-tagállam között, itt a legmagasabbak az adóterhek. Ez is egy tény, egy statisztikai számadat, ami igazolható, bizonyítható és teljesen egyértelmű.

Nagyon fontosnak tartom annak a kérdését is megvilágítani, amit Aradszki képviselő úr itt fölhozott. A svéd példára hivatkozott képviselőtársunk, hogy Svédországban szja-csökkentés történt, ennek révén kezelték a válságot, hiszen csökkentették az emberek személyi jövedelemadóját, és aztán a fogyasztási típusú adókra terhelték át ennek a terhét, a svéd költségvetés pedig egyensúlyban volt képes maradni.

Na de mi is történt itt, képviselőtársaim? Abban a szerencsében részesülhettem a közelmúltban, hogy a gazdasági bizottság alelnökeként tárgyalhattam a svéd parlament alelnökével, Hagberg asszonnyal, aki eljött hozzánk. Érdeklődtünk is a svéd válságkezelési módszerekről. Az alelnök asszony elmondta nekünk azt, hogy úgy kezelték Svédországban, valóban, ahogy Aradszki képviselő úr mondta, csökkentették az emberek személyi jövedelemadóját, na de az nem mindegy, hogy kinél, ugyanis a legalacsonyabb jövedelmi rétegbe tartozó emberek jövedelmi adóját csökkentették, mert őket súlyosabban érinti a válság. Azért, hogy ne okozzon társadalmi katasztrófát és anyagi ellehetetlenülést, nekik csökkentették a személyi jövedelemadót.

Ehhez képest mit tesz a Matolcsy-féle Nemzetgazdasági Minisztérium? Képviselőtársaim, pont az ellenkezőjét. A legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók részére, az összes munkavállaló mindössze 15 százaléka részére nyújtott adókedvezményt az egykulcsos adó bevezetésével. Hát pont az ellenkezője történik, mint amit a sikeres svéd gyakorlat mutat, éppen az ellenkezőjét hajtja végre a kormány.

Most ne csodálkozzunk akkor, hogy ha az ellenkezőjét csináljuk, mint amit egy sikeres válságkezelést felmutatni képes országban csinálnak, akkor pont az ellenkezője történik. A svéd gazdaság elég jól kikerült a válságból, a magyar gazdasági teljesítmény pedig 1,5 százalékkal zsugorodik jelenleg, ezt mutatják a negyedéves statisztikák. Gyakorlatilag elmondható, hogy a kormány "sikeresen" válságba hajszolta Magyarországot.

Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy az áthárítás kérdéséről itt többször zajlott már szópárbaj a parlamentben. Akkor, amikor a Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente nyilatkozik a sajtónak, teljesen egyértelműen, feketén-fehéren elmondja, hogy ezeket a terheket nem szeretné viselni a bankszektor, át fogja hárítani ezt teljesen egységesen a magyar emberekre. Képviselőtársaim, itt nincs mellébeszélésnek helye. Ugyanúgy megtette a távközlési cégeket sújtó adó kapcsán a Telenor, hogy bejelentette, hogy át fogja hárítani ezt az adófajtát, ugyanúgy megteszi most az egész Bankszövetség, a bankok tömörülése, nyíltan felvállalja azt, amit eddig suttyomban tettek, át fogják hárítani ezeket az adókat.

Képviselőtársaim, azt is érdemes megnézni, hogy eddig áthárították-e az adókat. Hát nyilvánvalóan igen. Az emberek a saját életszínvonalukon remekül érzik sajnos ennek az áthárításnak a hatásait.

Ha megnézzük azt a kamatmarzsot, amit Magyarországon elér a bankszektor - hasonló kérdésekről már volt szó -, akkor azt láthatjuk, hogy egy gigantikus nagyságú kamatmarzsra tehetnek szert a hazai hitelintézetek.

Hogy is néz ez ki? A svájci frank alapkamata 1 százalék körüli. Amire Magyarországra ér el a hiteladósokig ez a hitel, addigra svájci frankban 12-13-14 százalékos kamatot kérnek érte. Több mint 10 százalékos kamatmarzssal dolgozik jelenleg ezeknél a hiteltípusoknál a hazai hitelintézeti szektor. Hát nyilvánvalóan úgy áthárította, mint a pinty, már elnézést a pesties megfogalmazásért, de úgy áthárította, mint a pinty a hazai bankszektor az adósokra ezt a terhet. Nyilvánvalóan megteszi, hiszen hogy ha egy vállalkozás képes az állandó költségeit, az állandó adóterhelését kiszámolni - márpedig a kormány közli vele, hogy ezek állandó adók lesznek -, akkor ezeknek az áthárítása gyakorlatilag természetes módon a vállalkozástól megtörténik az ügyfelekre, mert a vállalkozásnak nem a levegőből van pénze, hanem az ügyfelektől.

Ha az állam olyan adókörnyezetet teremt, hogy emeli az adókat, akkor az a vállalkozás emelni fogja később az árait is, és ha mindenkit sújt ez az adóemelés, akkor az összes vállalkozás kénytelen lesz ennek utánamenni. Semmiféle versenyfolyamatok nem fognak érvényesülni, hiszen mindenkire egyformán rárakódik ez az adó, egyformán terheli a vállalkozásokat, egyformán át is fogják szépen hárítani.

Ha megnézzük azt, hogy mit okoz ez a gazdaság részére, akkor a következmények nyilvánvalóak. A gazdaság a tranzakciós adóval egy féket kapott.

A kisebbségi vélemény ismertetésekor elmondtam azt, hogy a kormány egy közgazdasági ökölszabályt sért meg, azzal megy szembe. Ha a pénz forgási sebessége csökken, ha a pénzügyi tranzakciók száma csökken, márpedig egy ilyen adótípus nyilvánvalóan azt eredményezi, hiszen ezeket a tranzakciókat adóztatja meg, akkor ez egy visszafogottabb gazdasági növekedést eredményez, visszafogott foglalkoztatásbővüléssel vagy éppen csökkenő foglalkoztatásbővüléssel.

Itt csak hadd utaljak arra, hogy a 30 év alatti korosztálynál 0,3-0,4 százalékos visszaesés van a foglalkoztatási statisztikákban, képviselőtársaim, tehát nemhogy nem nőtt a foglalkoztatás a fiatalok körében, de egyenesen csökkent. Ezek drámai számok, ugyanis a fiatalok jövőképét alapvetően meghatározza a foglalkoztatási esélyük. Láthatjuk azt, hogy Magyarországra igen-igen sötét jövő vár akkor, hogyha ez az orbáni, matolcsysta gazdaságpolitika ugyanilyen töretlenül folytatódik tovább, mint jelenleg.

Amit önöknek követni kellene, az az, hogy egyrészt térjenek le a megszorítások útjáról, a megszorítások ugyanis folyamatos féket jelentenek a magyar gazdaság számára, folyamatosan ellehetetlenítik az embereket, csökkentik az életszínvonalukat. Próbáljanak egy kicsit expanzívabb gazdaságpolitikára áttérni, ugyanis hogy ha nem lesz képes Magyarország felpörgetni a termelést, nem lesz képes felpörgetni az ipart, a mezőgazdaságot, vagy éppen külső jövedelmeket nem tud becsatornázni a magyar gazdaság vérkeringésébe a turizmus felpörgetése révén, akkor Magyarország tartósan el fog lehetetlenülni, mert a költségvetés hiányának újratermelődése ellen az Orbán-kormány szemmel láthatólag csak azt az egy eszközt tudja védekezésként fölhasználni, hogy újabb és újabb adókat vet ki a lakosságra. Ezek az adók elnyomorítják a lakosságot, elnyomorítják a versenyszektor résztvevőit, a vállalkozásokat is, és ezzel olyan visszafogott és csökkenő gazdasági teljesítményt eredményeznek, mint amire most a GDP-adatok utalnak: 1,5 százalékos mínuszban van Magyarország, 1,5 százalékkal csökken a gazdasági teljesítménye.

(16.10)

Azt kell mondjam tehát, hogy amikor beérik a matolcsysta gazdaságpolitika gyümölcse, az bizony kíméletlenül visszaköszön a számokban is, kíméletlenül visszaköszön az, hogy válságba sikerül ezzel a gazdaságpolitikával kormányozniuk Magyarországot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból. - Köz-beszólás a Jobbik padsoraiból: Úgy van!)




Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai