Készült: 2020.02.17.17:35:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2019.11.19.), 218. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:15


Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dologra szeretnék reagálni, ami itt elhangzott akár az én felszólalásommal, akár más felszólalással kapcsolatban. Azt már megkaptam a korábbi vitában, hogy én ne hivatkozzam a szocializmus idején íródott tankönyvekre, mert ott olyan emberek írták a tankönyveket, akik a kommunista eszmék és a szocialista eszmék hatása alatt nem tudtak reálisan gondolkodni, és nem reális véleményt fogalmaztak meg a régi közigazgatási bíróságról.

Idézném a tankönyv szövegét, ez az 1886. évi XXVI. törvényről írja: a közigazgatási bíróságokat elválasztotta a bírósági rendszertől, de a kormány saját felügyelete alatt központosította, és a közigazgatási bíróságot a kinevezéseken, előléptetéseken keresztül függő helyzetben tartotta. Na, erre mondták önök, hogy persze, ez a szocialista ideológia, s a többi, ezt hagyjuk figyelmen kívül.

De elővettem Trócsányi miniszter úrnak az akkori expozéját, amit itt elmondott. Többek között több mindenről is beszélt, például azt mondta, ami szerintem egy rendkívül cinikus nyilatkozat volt, hogy az új közigazgatási bírósági rendszer jobban megtestesíti a végrehajtó hatalom önkorlátozását, és hatékonyabb ellenőrzést biztosít a közigazgatási döntések felett. Hát, éppen az ellenkezőjéről szólt ez a törvénytervezet.

De önmaga is hivatkozott jogtörténészekre az expozéjában, többek között Szabó József jogtörténészt emelte ki. Én elővettem, hogy Szabó József mit ír erről az 1886. évi XXVI. törvényről, és idézem Szabó Józsefet, akire Trócsányi miniszter úr is hivatkozott. Azt mondja, hogy az 1886. évi XXVI. törvénycikkben a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért a történelmi felelősség a korabeli politikai elitet terheli.

Mi van ebben? Egyértelműen az, hogy nem volt meg a hatékony közigazgatási jogvédelem, és a korabeli politikai elitet terheli, mert akkor is a maguk javára akarták gyakorolni a hatalmat, és a bírói függetlenséget akarták a befolyásuk alá vonni.

Nacsa képviselőtársam azzal vádol engem, hogy ami régi és magyar és benne van a régi magyar történelemben vagy jogtörténelemben, én azt azért akarom eltörölni, mert én azt réginek tartom, és attól még, hogy jó, én azt rossznak tartom? Erről szó sincs, én ezt soha nem mondtam, egyetlenegy mondatomban sem állítottam ilyesmit, hogy bármit, ami régi hagyomány és érték, azt mi nem becsülnénk. Ha valaki becsüli a régi hagyományokat és értékeket, én azt gondolom, hogy az itt leginkább a Jobbik-frakció az, és semmivel nem vádolható, hogy mi ebben bármiben támadtuk volna.

Mi azt támadjuk, amikor valóban annak a jogszabálynak a mondanivalója egyrészt nem XXI. századi, hanem XIX. századi, annak is az első fele, másrészt olyan hatalmi érdeket képvisel az a jogszabály, amely a XXI. század demokráciájában elfogadhatatlan, és nem magyar nemzeti érdeket szolgál, hanem kizárólag kormányzati érdeket szolgál.

(20.50)

Államtitkár úr sületlenségnek nevezte, amiket én itt állítottam a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban a miniszter jogköreiről. Hát, én elővettem a törvényt, és ha nem is azt mondja, hogy visszahívja, de azt mondja a törvény szövege  a 61. § (4) bekezdését idézem , hogy a miniszter a személyi ügyekkel kapcsolatos feladatkörében  igaz, hogy a közigazgatási felsőbíróság elnökének javaslatára  dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges. Tehát a miniszter dönthet arról  jó, vannak korlátok , hogy a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, és ez benne van a jogszabályban, de áthelyezheti nyugodtan máshova, bárhova, megvan arra a joga. Ezáltal a személyi kérdésekben olyan döntési jogköre van, amivel bőven lehet félelmet kelteni a bíróban, lehet őt befolyásolni, nem beszélve a kiosztási rendszerről, és a többi, és a többi, amivel  állítom  bizony sok probléma lett volna.

Aztán Nacsa képviselőtársam beszélt arról, hogy mi kétségbe vonjuk azt, hogy lett volna a Fidesz-KDNP-nek 2010-ben alkotmányozási felhatalmazása. Soha nem mondtuk azt, hogy nincsen. Még azt sem mondtuk, hogy ne legyen új alkotmány. Egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt, a 2010-es programjában az, hogy Magyarországon új alkotmányra van szükség. Egyedül a mi programunkban szerepelt, és mi voltunk azok, akik nem zsákbamacskát árultunk, hanem előre megmondtuk a választóknak, hogy ha nekünk adnak felhatalmazást, tőlünk mit várhatnak. Mi elmondtuk, hogy új alaptörvényt szeretnénk, és itt egyezett a Fidesz, a KDNP és a Jobbik véleménye; a többiben már nem egyezett, mert nem tudtunk konszenzusra jutni semmiben.

De azért még egy dologra felhívnám a figyelmét Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak, aki azt mondja, hogy nekik nagyon megvolt ez az alkotmányos felhatalmazásuk. Jogilag gyakorlatilag nem volt meg egyébiránt, mert az akkori alkotmány azt mondta, hogy új alkotmány elfogadásához, illetve a koncepciójának az elfogadásához négyötödös parlamenti többségre van szükség. Úgy nevezték a miniszterelnököt, aki ezt belerakta az alkotmányba, hogy Horn Gyula, mégpedig akkor, amikor az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együtt megvolt a kétharmada, és abban az alkotmányos rendben azt mondta Horn Gyula, és azzal volt indokolva a törvényjavaslat, hogy most, hogy megvan a kétharmados többsége a parlamentben, nem lenne sportszerű, ha az ellenzéki pártok kizárásával változtatnánk meg az alkotmányt.

Ez nagyon érdekes, hogy majd ezután önök becsatoltak egy, az alkotmánybíróságokról szóló (sic!) törvénymódosítást, amelynek a zárórendelkezéseibe belecsempésztek egyetlenegy kis mondatot, amelyben azt mondták, hogy jelen törvény hatálybalépésével egyidejűleg az alkotmány 24. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül. Akkor úgy az ember nem értette, hogy biztos az Alkotmánybíróságra vonatkozó valami van benne, majd figyelmesebb olvasás után kiderült, hogy önök becsempészték, hogy a négyötödöt a parlament kétharmaddal szüntesse meg, hogy meglegyen az alkotmányozási felhatalmazása a Jobbik nélkül is, vagy bármelyik más ellenzéki párt nélkül is a Fidesznek.

Ez így volt. Önök csempészték bele, és titokban akarták keresztülvinni, aztán itt nagy botrány lett belőle a parlamenti vitában, amikor kiderült, hogy egy salátatörvénybe csempészték bele azt az alkotmánymódosítást, amellyel a négyötödöt kétharmadra cserélték, hogy önök egyedül a nemzeti együttműködés rendszerében, senkivel nem egyeztetve, senkivel nem megtárgyalva, hozhassanak alkotmányt.

Én úgy látom, ezekből egyértelműen látszik, hogy azok az állítások, amelyeket elmondtunk akár erről a törvényről, akár az alkotmányról, akár az Alaptörvényről, illetve annak elfogadásáról, azok állnak, és itt bizony számtalan sok ellenzéki képviselő kifejtette azt az álláspontját, hogy miért érdekük most önöknek mégis ezt a módosítást véghez vinni. Én annak örülök, ha önök csak kényszerből is, de most az egyszer önök is a magyar nemzet érdekében fognak tenni, és a magyar nép érdekében fognak megszavazni egy törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai