Készült: 2020.02.19.20:39:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2019.11.19.), 182. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:22


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely egy megszokott salátatörvény, ahol sok-sok-sok törvénymódosítás került egy kalap alá, úgyhogy elég nehéz, és elég bizalmatlanul forgatja az ember, hogy vajon ebben a salátatörvényben nincse valami elrejtve, de a címe az, hogy igazságügyi tárgyú törvényjavaslatok, és valóban, a tárgyat, a megnevezést követi is maga a javaslat.Tehát, mint említettem, 12 darab törvényjavaslatot módosít. Az első a közjegyzők tevékenységéről szóló törvény. Itt egyértelmű, hogy mi a cél, a közbizalom erősítése, és valóban igaza van a módosító javaslat elkészítőjének abban, hogy a közjegyzői tevékenység egy nagyon nagy fokú közbizalmat igénylő tevékenység, és ha ezzel kapcsolatban bármiféle gyanú merül fel, akkor jogszerű, ha itt egy kicsit precízebben utánajárnak, hogy a közjegyző jól működike avagy sem. Abban az esetben, ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, akkor bizony a közjegyzői tevékenységét fel lehet függeszteni. Tökéletesen egyetértünk ezzel a módosítással, amely ebben szerepel.

Irodavizsgálatra irányuló időtartamot szabályoz még a jogszabály, ami azért fontos, hogy gyorsabban működjenek az ügyek, tehát ezzel kapcsolatban sincsen semmi probléma.

A közjegyzők tevékenységével kapcsolatban elég furcsa helyzetet idéz elő a végrehajtási törvény módosítása, amely 15 ezer forintos díj megfizetésére kötelezi azokat, akik végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet terjesztenek elő. Ez azért érdekes, mert most vezet be illetéket, 15 ezer forintos illetéket, de azt mondja, hogy abban az esetben, ha eredményre vezet a kérelem, akkor ezt visszaigényelheti a közjegyzőtől.

(19.20)

Itt az az érdekes, hogy a közjegyző ebben anyagilag ellenérdekelt lesz ebben a pillanatban, hiszen amikor ő hoz egy döntést, ha ő a kérelemnek helyt ad, akkor tulajdonképpen elesik attól a 15 ezer forintos jövedelmétől, amelynek tulajdonképpen csak az öthatoda az övé, mert a kamarának kell befizetnie az egyhatodát. Itt ebben én némi ellentmondást látok, hogy anyagi érdekeltsége van a közjegyzőnek a döntés egyirányú elbírálásában.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvénymódosításban az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való teljes körű megfelelés elérése a cél, tehát ez is nyilván olyan, ami támogatható.

A cégnyilvánosságról, cégeljárásról szóló törvénnyel, a végelszámolásról szóló törvénnyel kapcsolatosan már említették az előttem szólók is, hogy volt egy törvénymódosítás, amely a 2019. év elejétől kezdve szűkítette a cégjegyzéki adatkör megismerhetőségét, illetve adatszolgáltatáshoz is kötötte. Ez valóban nem volt egy jó szabályozás, hiszen én azt gondolom, hogy az üzleti életben nagyon fontos az, hogy ha valaki egy általa nem ismert céggel köt bármilyen jellegű szerződést, akkor nyilván meg kell ismernie, ha gondosan jár el, hogy annak a cégnek mennyi volt az árbevétele, mennyi volt az adózás előtti eredménye, tehát lássa meg azokat az eredményeket, lássa meg, hogy kik valóban a tulajdonosai, kik azok, akik képviselhetik, volte ellene felszámolási eljárás kezdeményezve, vane ellene olyan eljárás, amivel a cég vagyonát lefoglalnák adott esetben, végrehajtási eljárást indítanak ellene. Mert akkor már, ha ilyeneket lát az ember, akkor nyilván nincs meg a kellő bizalom, és ezért is szükség van arra, hogy mindenki számára a teljes körű betekintés lehetőségként legyen, így örülök neki, hogy ez a törvénymódosítás viszonylag hamar felismerte azt a hibát, amelyet korábban a törvényalkotó elkövetett, és itt ezzel a módosítással ez korrigálásra kerül.

A hagyatéki eljárás a következő rész, amit megemlítenék ebből a törvényjavaslatból. A hagyatéki eljárással megint sokféle probléma volt. Általában az emberek nagy többsége a hagyatéki eljárásban…   elsősorban, ha bárkit megkérdeznek, hogy mi a legnagyobb hibája a hagyatéki eljárásnak, mindenki azt fogja mondani, hogy az idő, hogy milyen időtartama van egy hagyatéki eljárásnak. Nagyon gyakran fordul elő, amikor egy sajnálatos halálesetet követően egy évig gyakorlatilag nem is szólnak hozzá az örökösökhöz, ők azt sem tudják, hogy ilyenkor mi történik, és az emberek nagyon nagy többségének fogalma sincs, hogy mi történik ezen időszak alatt, miért nem szól hozzá egy évig, másfél évig senki, nem tudják, hogy mi fog történni.

Itt nagyon helyesen gyorsítja ez a javaslat ezt a folyamatot, szűk határidőket határoz meg; illetve amit mondtam, a tájékoztatás hiánya is egy fontos szempont, amelyet ez a javaslat próbál orvosolni, és sok esetben, sok tekintetben ez a tájékoztatás már megtörténik, és itt a jegyző feladatai bővülnek ezzel a tájékoztatási kötelezettséggel, ami eléggé lényegre törő, azt gondolom, és valóban tarthatók a határidők is. Reméljük, hogy ez lényegesen rövidíteni fogja a hagyatéki eljárást.

Amit még esetleg e tekintetben javasolnék, amivel én találkoztam, hogy gyakori probléma volt a hagyatéki eljárás során  és az viszont ebben a törvényjavaslatban nem szerepel , ez pedig már a hagyaték közjegyzői szakaszában, amikor már a jegyző átadja a feladatokat, az iratokat és a hagyatékátadás történik meg, ott is a tájékoztatásnak, ami a közjegyzőtől az örökösök felé áramlik, annak a tájékoztatásnak kellene részletesebbnek lennie, mégpedig mondom is, hogy mivel.

Leginkább abból szokott probléma lenni, ha nagyon sok a hagyatéki teher, és ebben az esetben is a közjegyzők szeretnének minél hamarabb túl lenni, átveszik, elfogadják az örökséget az örökösök, majd utána derül ki néhány hónap múlva, hogy bizony itt ezt kellene befizetni, ilyen adóhátralék van, ilyen végrehajtási jog van a korábbi örökhagyón, és tulajdonképpen lehet, hogy nagyobbak a kötelezettségek, mint amennyit az illető örökölt. Ez esetben, amikor ha valaki látja előre ezt, akkor ő visszautasíthatja ezt az örökséget, lemondhat az örökrészéről, és itt kellene a tájékoztatási kötelezettséget egy kicsit szélesebbre vonni a közjegyzők esetében, hogy világosítsák fel ezekről a jövőbeni kötelezettségekről is az örökösöket. Tehát ez az, ami még egy picit nekem hiányzik itt a hagyatéki eljárásból, amivel talán még jobb lenne a helyzet, de alapvetően jó irány ez, ami a hagyatéki eljárást módosítja.

A következő része a bizalmi vagyonkezelőkkel kapcsolatos. Itt azért történik a módosítás, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek megfeleljen, illetve fontos még az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfelelőség is.

Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásával is foglalkozik, amely azért lényeges, mert korábban volt egy jogszabályváltozás, ami lehetővé tette, hogy az igazságügyi szakértők a statisztikai adatszolgáltatásból évente egyet elmulaszthassanak következmények nélkül, de mivel itt is változott a jogszabály, és bővített adatszolgáltatást évente csak egyszer kell leadniuk, így gyakorlatilag, ha nem lenne meg ez a szankció, akkor ki is hagyhatnák ezt a kötelezettséget az igazságügyi szakértők. Tehát itt érthető, hogy ez miért történik.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara választási szabályzatával is foglalkozik a törvényjavaslat, mégpedig, hogy korunk követelményeinek jobban megfeleljünk, ezért a választás elektronikusan is lebonyolítható lenne a jövőben, amely szerintem egyébként minden területen előbb-utóbb a jövőbe vezető út.

Az ügyvédi tevékenységről is van egy rövid módosítás a törvény legvégén, ez azonban már csak egy korábbi jogszabály-módosításnak való megfelelőség miatt módosítja az ügyvédi törvényt néhány ponton, és csak két szót, illetve kifejezést vesz ki belőle.

Alapvetően ez alapján én úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai