Felszólalás adatai

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2005. évi zárszámadáshoz kapcsolódó gazdasági és költségvetési folyamatokat szeretném értékelni, s bemutatni, hogy a 2005. évi makrogazdasági folyamatok szerint a gazdasági növekedés szerkezete, mint ezt korábban is hallhattuk az előadói beszédben, illetve a bizottsági többségi véleményt megfogalmazó képviselőtársam előadásában is, kedvező maradt.

A magyar gazdaság a javuló konjunktúrára érdemben tudott reagálni, a növekedési ütem negyedévről negyedévre nőtt, és az év egészében 4,1 százalékra emelkedett. Be szeretném bizonyítani tényekkel alátámasztva, hogy a Fidesz elégedetlenségének nincs helye, s folyamatos támadásainak nincs alapja.

Fontos hangsúlyozni, hogy a növekedés húzóereje továbbra is az export és a beruházások maradtak. Az áruexport volumene 2005-ben 10,8 százalékkal nőtt, az áruimport növekedése az év egészében 6,5 százalék volt. Erőteljesebb növekedést a második félévben figyelhettünk meg, az első félévi szerényebb importteljesítmény a 2004. évi uniós csatlakozás miatti magas bázisnak tulajdonítható.

A 2004-es évhez viszonyítva az áruforgalom hiánya 1,1 milliárd euróval kedvezőbb volt, miközben a magyar cserearányok - az energiahordozók áremelkedése miatt - több mint 2 százalékkal romlottak.

A működőtőke-beáramlás a privatizációs bevételekkel együtt elérte az 5,4 milliárd eurót, ami 1,6 milliárd euróval haladta meg a 2004. évit. Figyelembe véve a magyar rezidensek regionális terjeszkedéssel összhangban történt 1,1 milliárd eurós befektetéseit is, a nettó működőtőke-beáramlás 4,3 milliárd eurót tett ki.

Elveink között szerepelt a gazdasági egyensúly helyzetének javítása, a reálgazdaságban megindult kedvező folyamatok megerősítésének követelménye. Ezek automatikusan megkövetelték, hogy a kormányprogramban alapvető gazdaság- és társadalompolitikai prioritások az eddigieknél erőteljesebben jelenjenek meg a költségvetésben, az adó- és járulékrendszer változásában, valamint a szociális ellátások alakításában.

Ezen elvek alapján a legfontosabb prioritások közé sorolható volt például az országos közúthálózat fejlesztése, nagy hangsúlyt fektetve a gyorsforgalmi úthálózat építésére; az uniós programokhoz szükséges finanszírozási eszközök biztosítása; a legrászorultabb rétegek támogatása; a 13. havi nyugdíjfolyósítás háromheti pluszellátásának kiterjesztése, valamint az otthonra vágyó fiatalok lakástámogatásának igazságosabbá tétele. Tehát ezekből is kiderül, hogy a 2005. évi költségvetés-politika a közpénzek hatékonyabb és célzottabb felhasználását, az állam által nyújtott szolgáltatások magasabb színvonalát, az igazságos közteherviselést és a szolidáris szociálpolitikát tűzte ki célul.

A rendkívüli államháztartási tartalék mértékének tekintetében két intézkedés is megvalósult. A kormány először márciusban az eredetileg tervezettnél nagyobb, a GDP körülbelül 0,8 százalékának megfelelő mértékben jelölte meg, majd ezt követően júniusban a GDP 0,6 százalékának megfelelő összeg végleges megtakarításáról döntött.

Megemlíteném, hogy az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásának aránya az összes kiadáson belül a 2004. évi 15,6 százalékhoz viszonyítva 14,9 százalékra csökkent. A jóléti funkciókra - oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás - 2005-ben az államháztartás kiadásainak 61,5 százalékát fordítottuk, s ezen belül figyelemre méltó az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összeg, amely nominálisan növekedett.

Növekedést mutat az előző évhez képest a lakástámogatásokra, települési és közösségi tevékenységekre kifizetett összegek aránya, mely az összkiadások 4,5 százalékát jelentette. Az itt végbement szabályozás lehetőséget teremtett a fiatal házasok és gyermekes családok támogatására, valamint a legrászorultabbak lakáshoz jutásának elősegítésére.

Elégedettséggel nyugtázható, hogy az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások 8,1 százalékát tették ki az összes kiadásnak. Ha ezt a 2004. évi 8,7 százalékhoz viszonyítjuk, akkor megállapítható, hogy jelentős csökkenés figyelhető meg.

(10.50)

Célul fogalmazódott meg az adó- és járulékrendszer 2005. évi módosításának tekintetében, hogy a közteher-viselési rendszer is járuljon hozzá a nemzetgazdaság kiemelt céljainak megvalósulásához, a foglalkoztatás bővítéséhez, az ország tőkevonzó és tőkemegtartó képességének erősítéséhez, a gazdaság teljesítőképességének fokozásához.

Nagy lépésnek tekinthető a személyi jövedelemadó területén az adóterhek mérséklése az adótábla kétkulcsossá történő átalakítása által. Ezáltal számottevően csökkent az adóterhelése az átlagos és átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek. A tőke- és munkajövedelmek adóterheinek harmonizációja érdekében a külön adózó jövedelmek adókulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedett. A társasági adóban a kis- és középvállalkozások kaptak munkahelyteremtő beruházásaikhoz igényelhető fejlesztési adókedvezményt, a legfeljebb 5 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára pedig a foglalkoztatást új társaságiadóalap-kedvezménnyel segítettük.

Az általános forgalmiadó-rendszer 2005. évi változását főként az európai uniós jogharmonizációval összefüggő módosítások, a versenyképesség fokozása, és a meglévő szabályozás egyszerűsítése jellemezte, míg a jövedéki szabályozásban csak kisebb korrekcióra, kiegészítésekre került sor. A társadalombiztosítási járulékteher célzott csökkentése segítette a fiatalokat, a gyermeket vállaló anyákat, a gyes, a gyed, a gyet és ápolási díj lejárta után munkát vállaló személyeket, valamint az 50 év felett tartósan munkanélküli embereket. Eredményként könyvelhető el a részmunkaidős munkavállalás lehetőségeinek kiterjesztése, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi összegének csökkentése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben a bevételi előirányzatokat és azok teljesítését kívánom elemezni. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél megjegyzendő, hogy az év utolsó hónapjában realizált bevételi aránya a 2004. évi 36 százalékról 2005-ben 37,5 százalékra emelkedett. Az egyszerűsített vállalkozói adó címen a tervezett 75,3 milliárd forintnyi bevétellel szemben a tényleges 91,4 milliárd forint lett, 16,1 milliárd forinttal, 21,3 százalékkal lett több. Ezt befolyásoló tényezőként említhető, hogy az evaalanyi kör mintegy 15 ezer vállalkozással bővült. A GDP-arányos pénzforgalmi evabevétel 2004 és 2005 között 0,33 százalékról 0,42 százalékra növekedett. Jó példaként említhetem meg, hogy a központi költségvetés mérlegében az egyéb központosított bevételek között 2005-ben összesen 165,1 milliárd forint folyt be, amely több mint másfélszerese az előirányzottnak.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének mérlegét szemlélve láthatjuk, hogy a nyugellátások teljesítésének minden egyes tételénél a kiadások tekintetében növekedés figyelhető meg a 2005. évi törvényi módosítással szemben. Például a 13. havi nyugdíjnál számszerűen 3253,8 millió forintot tesz ki. A kedvezményezettek részére kifizetett uniós támogatások teljes összege 195 milliárd forint volt, mivel a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi beruházások EU-támogatása a 2005. évre tervezett 177,1 milliárd forintot 18 milliárd forinttal haladta meg.

Szintén jelentősen meghaladta a tervezett számot a központi költségvetési szervek 2005. évi befizetése, összesen a tényleges teljesítés 57,9 milliárd forint volt. Előző évben ugyanez az adat 35,7 milliárd forint, a tervezett összeg pedig 13,5 milliárd forint volt. A pozitív irányba módosult befizetést befolyásolta a maradványelszámolást követő befizetési kötelezettség és a szabályozás szerinti kötelezettség is.

Az elkülönített állami pénzalapok 2005. évi 30,4 milliárd forintos többlete a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 19,5 milliárd forintos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 6,5 milliárd forintos, valamint a Munkaerő-piaci Alap 4,4 milliárd forintos többletéből alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok befizetései címen a Munkaerő-piaci Alap teljesítette az előírt 81,3 milliárd költségvetési befizetést, mely két részből tevődött össze: 29,3 milliárd forint, mely a munkanélküli-ellátórendszer változásával függ össze, 52 milliárd forint, mely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására szolgált.

A helyi önkormányzatok befizetései a 2004. évi teljesítésnél 46 százalékkal magasabban alakultak, a 2005. évi 6,5 milliárd forintos éves előirányzat 235,4 százalékát tették ki. Ez a többlet többek között a jogtalanul igénybe vett támogatások évközi visszafizetéséből, a helyi önkormányzatok ellen benyújtott inkasszók teljesüléséből származik.

Kiemelkedő volt az előző évekhez viszonyítva az állami kincstári vagyon hasznosításából származó bevételek összege, mely pontosan 632 milliárd forintot tett ki. E bevétel döntő része a Ferihegyi repülőtér hasznosításáért kapott összeg volt. A Budapest Airport Rt. értékesítésének bevétele 465,5 milliárd forint, melyből a központi költségvetésbe 403,8 milliárd forint folyt be. Ezen összeget adósságtörlesztésre fordítottuk. A KVI-től a központi költségvetés kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos bevételrészből - 400,1 milliárd forint - és a KVI-től a központi költségvetés áfabevételei közé átutalt összegből - 3,7 milliárd forint - a központi költségvetés által átvállalt forinthiteleket - 180,3 milliárd forint -, a forint-államkötvényeket - 31,4 milliárd forint -, valamint a központi költségvetés MNB-vel szemben fennálló devizahiteleit törlesztettük 192,1 milliárd forint értékben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondandóm következő részében a kiadások teljesülésével kívánok foglalkozni. A központi költségvetés által a 2005. év során kifizetett fogyasztói árkiegészítés - 117,7 milliárd forint - felülmúlta az éves előirányzatot 0,7 milliárd forinttal, és a 2004. évi pénzforgalmi tényszámot 13,9 milliárd forinttal. Egyéb lakástámogatások címén 108,1 százalékos teljesítés történt, összesen 232,6 milliárd forint, a 215,1 milliárd forint előirányzattal szemben.

Hasonlóképpen növekedést vélhetünk felfedezni az új lakások építéséhez, vásárlásához igénybe vett kiadásnál, mely a 2004. évihez képest 16 százalékkal volt nagyobb. A kedvezmény összege egy gyermek esetén 0,8-ról 0,9 millió forintra, két gyermek esetén 2 millióról 2,4 millió forintra, három gyermek esetén 3,2 millióról 3,8 millió forintra növekedett. A 2002-ben bevezetett megelőlegezett lakásépítési kedvezményre fordított kiadás - a gyermekvállalások egy részének a vártnál gyorsabb teljesítése miatt - 2004-hez képest 2005-ben közel 2,5-szeresére növekedett. A 2005. évben a családi támogatásokra összesen 326,3 milliárd forintot, az előző évi kiadásnál közel 6 százalékkal többet fizettünk ki. Példaként kiemelném a gyedet, melynek teljesítése az előirányzathoz képest 105,8 százalékra alakult. Anyasági támogatásra közel 5,1 milliárd forintot használtunk fel.

Megemlíteném, hogy a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra a múlt évben 141,1 milliárd forintot fordítottunk, 5,5 százalékkal többet az azt megelőző évhez képest, míg a központi költségvetésből finanszírozott, különféle jogcímen adott térítésekre 25,7 milliárd forintot költöttünk, szemben az előző évi 23,3 milliárd forinttal.

Fontos tételként említhető a 2005-ben realizálódott 48,9 milliárd forint kiadás a központi beruházások kiadásainál. Az év folyamán 670 központi beruházás kivitelezése zajlott le. A vártnál kedvezőbben alakult a bruttó átlagkereset egy főre jutó összege, mely 2 millió 740 ezer forint volt, az előző év azonos időszakához képest 10,8 százalékos növekedést mutat. A bruttó átlagkereset növekedése döntően az egyhavi különjuttatás kifizetésével függ össze. Egyhavi különjuttatás nélkül az átlagkereset egy főre jutó összege 2 millió 540 ezer forint, mely 2,4 százalékkal magasabb az előző évi ezen mutatószámnál.

(11.00)

Az Állami Számvevőszék jelentése úgy fogalmaz, hogy a zárszámadási dokumentum külső és belső összhangja, pontossága az elmúlt évek során egyre kedvezőbb képet mutat, pozitív változásként említi meg, hogy a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címek, a fejezetek igazgatási címei és alcímei megbízhatósága az előző évhez képest javultak.

Az Állami Számvevőszék fontos javaslatokat fogalmazott meg a kormány és szinte valamennyi miniszter, így a pénzügyminiszter részére is, amelyek nagyobb hányada mindenképpen megfontolandó és elfogadható.

A kormánynak tett javaslatok közül a leglényegesebbek közé sorolhatók a következők. A 2007. évi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére nem kellene államháztartási tartalékképzési kötelezettséget előírni. Ezen javaslatot a kormány elfogadhatónak tartja, frakciónk szintén támogatja az Állami Számvevőszék ez irányú kezdeményezését.

A gyógyszerellátás teljes rendszerére kiterjedő átgondolt, hosszabb távra szóló, az egészségügy átalakításához igazodó stratégia kidolgozása elkerülhetetlen. A jelenleg egyeztetés alatt álló egészségügyi reform keretében a kormány elkészítette a gyógyszer-kiskereskedelmi piac megnyitásáról és a lakosság gyógyszerellátását garantáló intézkedésekről szóló előterjesztést.

Az általános tartalék felhasználásánál az Állami Számvevőszék évek óta kifogásolta, hogy az átcsoportosított összegeket egyes esetekben olyan feladatokra kapták a tárcák, amelyek nem minősíthetőek előre nem látható, váratlan eseményeknek. Javasolja, hogy a tartalék felhasználására csak a pénzügyminiszter nyújthasson be előterjesztést, valamint a fejezeteknek előírt visszafizetési kötelezettség maradéktalanul érvényesüljön. A jelenlegi helyzetben a pénzügyminiszter nélkül nem lehet az általános tartalék felhasználására előterjesztést benyújtani, legtöbbször az érintett tárcával közös előterjesztés készül. A kormány határozatban írja elő mind az átcsoportosítást, mind az esetleges visszapótlási kötelezettséget, határidő és felelős meghatározásával. Visszafizetési probléma esetén a fejezet értesíti a pénzügyminisztert.

Általában felülvizsgálandó az elkülönített állami pénzalapok működtetésének gyakorlata, új alap létrehozásának indokoltsága. Az elkülönített állami pénzalapok működése jogszabályi előírásokon alapul, az adott éves költségvetési törvény a gazdálkodásukra vonatkozóan további követelményeket támaszt az államháztartási egyensúly megteremtése érdekében. Az alapok 2005-ben eleget tettek az egyenlegtartási kötelezettségnek, valamint 2005. évi beszámolójának és mérlegének auditálása során a könyvvizsgálók mindegyik alapnál megadták a hitelesítést. Új alapot az Országgyűlés törvénnyel hoz létre, amelyet meg kell vizsgálni, hogy az adott feladat ellátása pénzalapként való működtetésként megfelel-e az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben írottaknak. Amennyiben indokolt új alap létrehozása, az csak az Áht. előírásainak figyelembevételével tehető meg.

Átgondolandó a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap további működtetése. Jelenleg 175 érvényes szerződéssel rendelkezik az alap, számuk növelése érdekében az alapkezelő, a Magyar Államkincstár szerződött az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel a kártalanítási szerződések megkötésének előkészítésében történő közreműködésre. Habár a szerződések száma elmaradt a várttól, a meglévők kezelése folyamatos feladatot jelent a kezelőnek. Így az alap működtetésének elvetése nem oldaná meg a problémát. A helyszíni szerződéskötés lehetőségeinek bővítésével az alapkezelő megtette a szükséges intézkedéseket, azonban nagyobb eredmény eléréséhez az öngondoskodási jelleg erősödése szükséges, amely már túlmutat a kormányzati lehetőségeken.

Szeretnék néhány javaslatot a parlamenttel megismertetni, olyan javaslatokat, amelyeket az Állami Számvevőszék a Pénzügyminisztériummal szemben, a pénzügyminiszter figyelmének felhívására tett meg. Meg kell vizsgálni, valamint aktualizálni szükséges az államháztartási törvény 116. §-ában előírt, a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor kötelezően bemutatandó mérlegeket, kimutatásokat. Ezzel frakciónk teljes mértékben egyetért, és kezdeményezni fogjuk a kormányzattal közösen az Áht. megváltozott feltételeknek megfelelő módosítását.

A kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos, a költségvetést megillető bevételek előirányzatát a KVI támassza alá értékesítési tervvel. Elengedhetetlen, hogy ezen bevételek minden kincstári bevételi számlán megjelenő tétele beazonosítható legyen, és a KVI-nél a kincstári elszámolásokkal összhangban lévő nyilvántartási rendszer álljon rendelkezésünkre. A Kincstár a teljesített befizetések alapján mutatta ki a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetéseket. Az Állami Számvevőszék észrevétele szerint az e kimutatásban szereplő tételek közül a KVI nyilvántartásában csak a Budapest Airport Rt. értékesítése során eladott ingatlanok szerepelnek. Nem tudott viszont elszámolni a KVI azokról az értékesített ingatlanokról, amelyek kapcsán a Kincstárhoz befolyt közel 1 milliárd forint, pontosan 851,9 millió forint.

A KVI azért nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy mely ingatlanok értékesítési bevétele folyt be a központi költségvetés számlájára, mert a KVI-nek engedélyeznie kell az értékesítést, de nincs olyan jogszabályban biztosított jogköre, hogy nyomon kövesse, mikor folyik be a központi költségvetési szervek által értékesített ingatlanok értékesítési bevétele, és hogy a költségvetési szerv annak mekkora hányadát köteles a központi költségvetési számlára átutalni. Mindemellett az értékesített ingatlanokról a KVI tételes, pontos adatokkal rendelkezik, csak az értékesítésből származó bevételek felhasználását és útját nem tudja nyomon követni. Az Állami Számvevőszék által megjelölt bevételek a tárcákon keresztül folytak be a költségvetésbe. Abban az Állami Számvevőszéknek igaza van, hogy el kellene érni, hogy legyen egy olyan állami szervezet, amelynél a kincstári vagyonnal kapcsolatos minden információ megtalálható. A jelenlegi tervek szerint készül egy állami vagyontörvény, és ennek kidolgozásakor a Pénzügyminisztérium az Állami Számvevőszék észrevételeire és javaslataira is figyelmet fog fordítani.

Mindezek alapján a szocialista frakció nevében elfogadásra javaslom a benyújtott törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)