Készült: 2024.03.28.17:08:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2006.10.10.), 188. felszólalás
Felszólaló Jauernik István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:03


Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hosszú idő óta folyik a zárszámadási törvényjavaslat vitája, de az önkormányzatokról még nagyon keveset beszéltünk, ezért, ha megengedik, e témakörben fogom hozzászólásomat megtenni. Már csak azért is, mert a beterjesztett törvényjavaslat terjedelemben is igen nagy részben foglalkozik az önkormányzatokkal, és a számvevőszéki jelentés is nagy terjedelmet szentel eme államháztartási fejezetnek.

Nos, 2005-ben az önkormányzatok takarékosan, jól gazdálkodtak, megfeleltek a lakossági igényeknek, megőrizték működőképességüket, általánosságban ez kiderül a törvényjavaslatból is és a számvevőszéki jelentésből is. Természetesen az átlag mögött a 3187 önkormányzatnál igen sokféle helyzet alakult ki a 2005. évet illetően. Vannak önkormányzatok, amelyeknek betétjük van, és van, sajnos elég sok olyan önkormányzat, ahol jelentős költségvetési hiányt görgettek maguk előtt, és 2005-ben sem tudtak ebből a hiánycsapdából menekülni. A 2005. év sok tanulsággal szolgál az önkormányzati részt átnézve. Néhány tanulságot hadd emeljek ki ezek közül.

Ez volt az első év, amikor az önkormányzatok összbevétele meghaladta a 3000 milliárd forintot, konkrétan 3010 milliárd forintból gazdálkodhattak a múlt évben az önkormányzatok. Növekedett a hitel mértéke 2005-ben, és a hitel növekedésének mértéke már figyelmeztetés. Figyelmeztetés kell hogy legyen a 28 százalékos növekedés. Tudjuk, sok összetevője van annak, hogy miért növekedett a felvett hitelek mennyisége, európai uniós fejlesztéseknél az uniós támogatás előfinanszírozása miatti hitel például és sok minden van, de akkor is ez a 28 százalékos növekedés mindenképpen figyelmet érdemel. Egy évvel ezelőtt a hitelen nagy vita volt itt, a parlamentben, hogy mekkora az önkormányzatok hitelállománya. Akkor azt mondtam, hogy nincs gond. Van egy hitelkorlát az önkormányzatoknál, ezt nem léphetik túl, és a hitelek a korábbi évben döntően fejlesztési hitelek voltak, ami tulajdonképpen nemhogy elítélendő, hanem pozitív dolog, ha önkormányzat fejleszt, olyan beruházásokra költ, amelynek működése a későbbiekben hatékony és jó lesz. 2005 az első év, amikor a hitel mennyiségére, a hitel növekedésére figyelemmel kell lennünk, mert 2005-ben már jó néhány önkormányzatnál megfigyelhető, hogy a működési kiadásaikra kell felvenni a hitelt. Ez viszont egyértelműen nem jó.

Az önkormányzatok és az államháztartás hiánya közötti kapcsolatról is kell hogy szóljunk. Ugye, tudjuk, hogy az államháztartásnak egyik fontos fejezete az önkormányzatiság; 2005 az első év, amikor az államháztartás hiányára már számottevő befolyást gyakorolt az önkormányzatok hiánya. 2005 az az év, amikor már az önkormányzatok gazdálkodása miatt 0,4 százalékkal nőtt az államháztartás hiánya. Ez a korábbi években 0,1 százalék körül volt, 2005-ben már majdnem elérte a 0,4 százalékot. Ez is figyelemre ad okot. (Babák Mihály: Rosszul csináltátok.)

Amikor erről és a tanulságokról beszélünk, akkor bizony szólni kell arról, hogy az Állami Számvevőszék legalább tíz éve leírja jelentésében, hogy az önkormányzati feladatok és a források nincsenek összhangban. Figyelembe véve a beterjesztett törvényjavaslat egészét, az államháztartás hiányát, az adósság mértékét, ezeket a számokat, azt kell lássuk, és ez elég világos üzenete a 2005-ös költségvetésnek, hogy az önkormányzati feladatok és források összhangját nem úgy lehet megteremteni, hogy több pénzt adunk az önkormányzatoknak a költségvetésből, mert ennek nincs járható útja, hanem a feladatokhoz kell hozzányúlni. Tehát azokhoz a feladatokhoz, amelyeket ma törvény ír elő az önkormányzatok számára, bizony rövid időn belül hozzá kell nyúlni, hogy azt az összhangot, amely biztosít egy felelősségteljes gazdálkodást, ezt tudjuk biztosítani.

(18.30)

Nézzük a múlt évről az önkormányzati saját bevételeket! Ebből is a legnagyobb tétel a helyi adó. Majdnem 400 milliárd volt a múlt évben, 393,9 milliárd forint. Az iparűzési adó a legnagyobb tétel, 334 milliárd forint volt. Tudjuk, az elmúlt hónapokban, hetekben jelentős vita volt az iparűzési adó körül, megfelel, EU-konform, nem EU-konform, meg kell szüntetni, vagy nem kell megszüntetni. Az Európai Bíróság döntése nyomán várható, hogy a magyar iparűzési adó sem lesz ellentétes az EU-jogszabályokkal. Ez még nincs kimondva, de várható. Ennek ellenére nekem személyesen az a véleményem, hogy az iparűzési adó továbbra sem jó adó. Nagy a mértéke, az összes saját bevételnek a nagyon nagy részét, 84 százalékát ez az adó teszi ki.

Ennek több hibája van, azon túl, hogy ez a pénz nagyon jó azoknál az önkormányzatoknál, ahol van, nagyon kell. De egyik nagy hibája, hogy rendkívül aránytalanul oszlik meg az önkormányzatok között. Több mint 43 százalékát a Fővárosi Önkormányzat szedi be és kapja. Aztán van olyan önkormányzat - a szélső értékeket mondom -, ahol százszoros az egy lakosra jutó iparűzési adóban a különbség. Ennek a kiegyenlítési problémája látszik a beterjesztett törvényjavaslatban, az ÁSZ is utal rá, hogy a kiegyenlítő mechanizmus nagyon bonyolult. Az elszámolás megint nagyon bonyolult, amikor vissza kell fizetni az önkormányzatoknak a jövedelemkülönbség mérséklésére kapott pénzt azért, mert év közben mégis jól alakult a helyi iparűzési adó. De ugyanennek az ellenkezőjét is láttuk már számtalanszor, amikor egy-egy cég léte vagy nem léte, és egy nem léte pillanatok alatt az egész önkormányzati gazdálkodást megrendíti. Itt tudnánk sok példát mondani, a MOL eseteit vagy a mobiltelefon-szolgáltatók eseteit is. Tehát nem jó ez az adónem, és annak ellenére, ha az európai szabályoknak megfelel, nekem akkor is az a véleményem, hogy ezt az adónemet egészben vagy részben minél előbb ki kellene váltani.

Kiadásokról is kell szólni mindenképpen. Itt is volt egy olyan nagy határ, amit átléptek az önkormányzatok 2005-ben, mégpedig a személyi juttatások. Az ezermilliárd forintot meghaladta, 1066 milliárd forint volt az, amit személyi kiadásokra fizettek ki az önkormányzatok. Tetszenek látni, az összpénzük egyharmadát erre fordították 2005-ben. Ez az 1066 milliárd forint 8,1 százalékkal több, mint 2004-ben volt. Tehát a személyi kiadások volumene igen jelentősen növekedett az önkormányzatoknál. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Nagy valószínűséggel ez igaz Szarvas városára is, mert az átlag úgy jön ki, hogy benne van minden település.

Ez jó dolog, hogy ilyen sok pénzt tudtak fordítani az önkormányzatok erre a célra. De amikor itt képviselőtársaim a nap folyamán sokszor kérdezték, hogy mi az oka a nagy hiánynak, hol a pénz, és különböző stílusban tették föl a kérdést, akkor bizony ezt is látni kell, hogy igen, itt is itt van a pénz, az önkormányzatoknak a kifizetései is hozzájárulnak az államháztartás egészének a helyzetéhez.

Az, hogy például 2005-ben a köztisztviselők egyhavi bére 214 167 forint volt, én azt gondolom, hogy erre akár büszkék is lehetünk itt a parlamentben is, meg valamennyien. Arról beszélek, amikor az egész évben megkapott összes járandóságukat elosztjuk 12-vel. Nem ennyi a havi besorolás, ennyi az egy hónapra jutó bér, tehát 214 ezer forint.

Képviselőtársaim! Tudják, mi volt ez a szám 2001-ben? Én megmondom: százezerrel kevesebb, pontosan, 2001-ben ugyanez a szám 115 855 forint volt. Vagy a közalkalmazottaknál hogy állunk most, 2005-ben? 2005-ben 149 425 forint/fő volt. Ez 68 ezer forint volt 2001-ben, képviselőtársaim.

Azt gondolom, hogy amikor keressük a hiányt, és keressük azt, hogy mi az oka, akkor bizony ezek a számok, azt gondolom, azoknak a képviselőknek, akik felelősen gondolkodnak, és így nézik a beterjesztett törvényjavaslatot, igen, meg lehet találni a válaszokat. Lehetne még szólni arról is, hogy a tűzoltóknak például több mint kétszázezer forint az egy hónapra jutó átlagjövedelme 2005-ben.

De érdemes a bérekhez mellénézni a létszámot is. Az önkormányzatok majdnem félmillió embert foglalkoztattak 2005-ben. 486 026 fő volt a teljes munkaidőben foglalkoztatott létszám. Ez 7 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, tehát csökken. Az, amit mi mondtunk, meg ami az önkormányzatok felelősségteljes gazdálkodását, döntéseit mondja, az visszaköszön ezekből a számokból. A tűzoltóké és a köztisztviselőké nagyon szerényen növekedett, de a közalkalmazottaké 2 százalékkal, több mint 8 ezer fővel csökkent az elmúlt évben, és ebből a 8 ezer közalkalmazottból több mint 2 ezer az oktatásból került ki.

Tehát az az út, amelyen elindultunk, én azt gondolom, egyértelműen jó, az önkormányzatok is, ha nem is szívesen és nem népszerű intézkedéseket, de meghozzák azokat, amik szükségesek. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Milyen útról beszélsz?)

Azt gondolom, hogy a 2005. évi önkormányzati zárszámadásból még nagyon sok tanulságos dolgot le lehetne szűrni és el lehetne mondani. Mindenképpen arra kell hogy ösztönözzön bennünket a 2007. évi költségvetés tervezésénél, amit már figyelembe kell venni, hogy a feladat és forrás összhangját nem tudjuk többletpénz biztosításával megoldani, tehát a feladatokat kell csökkenteni, hogy az önkormányzatok ne törvénysértő állapotba kerüljenek, hanem a gazdaság teljesítményének megfelelő törvényi szabályozással előírt feladatokat kelljen megoldaniuk. Tehát csökkenteni kell a kötelező előírást az önkormányzatoknál, mozgásteret kell bővíteni, szinte valamennyi törvényt át lehet nézni, és hozzá lehet igazítani a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez. Ez az, ami a 2007. évre tanulság lehet a 2005. évi zárszámadásból. Én kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket fontolják meg.

Egyébként a beterjesztett törvényjavaslatot és az Állami Számvevőszék jelentését mindenképpen javasolom elfogadásra. Külön, befejezésül ezt emelném ki, a számvevőszéki jelentés is megemlítette, hogy 2005-ben az önkormányzatok gazdálkodásának szabályszerűsége, törvényessége sokat javult az előző évekhez képest, érezhető a pozitív irányba való elmozdulás, ezért köszönet valamennyi önkormányzatban dolgozónak, és ezen az úton tovább kell menni, mert még számtalan gond és hiba van.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai