Készült: 2020.05.26.11:06:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

246. ülésnap (2009.11.23.), 244. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:35


Felszólalások:  Előző  244  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szólnék hozzá. Már az általános vita is a részletes vitához hasonlított, mert a törvény nagyon-nagyon hosszú időre, jóval több mint 30 évre 14 törvényt módosít, amelyek között logikai összefüggés nincs, így - mint korábban hangsúlyoztuk - a törvény alkotmányossági kritériumai nem biztos, hogy megállnak abban a formában, hogy ez így egységes törvényként alkalmazható lenne. Ezt maga a bírálatra adott válasz is megjelenítette, amikor azt mondta, hogy a törvény alkotmányossága nyomatékosan valószínűsíthető. Sajátos kifejezés, mindenestre tükrözi azt, hogy még maga a törvényalkotó sem volt biztos arról, hogy a törvény alkotmányossága megáll.

A 12., 28. és 29. § elhagyását javasolom. A 12. § a próbavásárlás intézményére vonatkozik. Ezt azért fejtem ki részletesebben, mert képviselőtársam nem szólt róla. Végül is annak a lehetőségét veti fel, hogy az orvost téves tünetekkel megtévesztve bemegy valaki a rendelőbe, és vizsgálja azt, hogy bizonyos ilyen jellegű tünetek esetén milyen jellegű vizsgálatokat rendel el, illetve hogyan jár el a beteggel kapcsolatosan. Nyilvánvalóan van egy másik oldala, amely kifejezetten arra vonatkozik, hogy próbavásárlást lehet végezni egy gyógyszertárban, ahol ennek a hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető, és nehezen minősíthető mint egészségügyi törvénymódosítás. Én azt gondolom, hogy ez az egész méltatlan ahhoz a jelenlegi helyzethez is, ami az orvoslásban kialakult.

A másik a méltányossági táppénzre vonatkozó módosítás, amely az édesanyáknak azt a lehetőséget adja meg, hogy ha súlyosan beteg gyermeket ápolnak, akkor ne az történjen, hogy az illetékes családi orvoshoz elmenve téves diagnózissal táppénzre vetetik magukat, hanem méltányossági okból meghosszabbítható legyen a táppénz. Én igazából ennek a szándékát, magát a szándékot nem tartom elvetendőnek. Valóban, amit a törvény javasol, egy nem ritka állapot, azonban a hosszú gyakorlatom alapján azt kell mondanom, hogy mégis ennek a törvénymódosításnak a teljes elvetését javasolom.

Ugyanis mi a valós helyzet? A valós helyzet az, hogy ezek a gyerekek általában nagyon betegek, például leukémiások. Van úgy, hogy egy édesanyának bizony hat hónapig is a kórházban kell tartózkodnia, és még a méltányosság után is szaladgálnia kell, hogy ilyen hosszú időre, mondjuk, méltányossági táppénzt kapjon. Schvarcz képviselő úr, látom, hogy ingatja a fejét, de nem hiszem, hogy túl sok leukémiást kezelt életében velem szemben, és nem hiszem, hogy sok olyan helyzetbe került, mint én, úgyhogy szívesen meghívom, hogy látogasson el, és nézze meg, hogy hasonló szituációban hogy vannak az édesanyák.

Én azt gondolom, hogy ez nem javítható, ehhez egy teljesen új törvénymódosítás kell, amelyik megadja a lehetőséget, hogy bizonyos betegségcsoportok esetén a betegség tartamára vonatkozóan, az orvos által meghatározott időszakra vonatkozóan a szülőt táppénzre vehessék. Ez összességében, azt kell mondanom, hogy bornírt és buta törvénymódosítás, és semmiféleképpen nem szolgálja sem a gyerekek, sem a betegek érdekeit.

Azt gondolom, hogy összességében mi nem értjük a törvényalkotó szándékát. Azt sem értjük, hogy miért most, miért ebben az időben, miért ebben a formában kellett ezt a 14 törvényt módosítani. Mi tiszteljük azt a szándékot, hogy valaki egy meghatározott rendszerben - mint az egészségügy - rendet kíván újra és újra teremteni, azonban ennek a szándéknak is világosnak, rendezettnek, logikailag biztos talajon állónak kell lenni. Ez a 10977. számú törvény ezeket a kritériumokat nem elégíti ki.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Dr. Puskás Tivadar tapsol.)




Felszólalások:  Előző  244  Következő    Ülésnap adatai