Készült: 2020.03.30.19:30:31 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 4 2017.10.02. 5:06  2-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, azt a mondatát, képviselő úr, hogy tiszteletet kell adni az időseknek, azt elsősorban nem a parlament plenáris ülésén, hanem a Jobbik frakcióülésén kellene elmondania, talán nem is a frakció egészének, de Vona Gábor frakcióvezető úrnak biztosan, vagy legalábbis azokban a pillanatokban, amikor klaviatúrát ragad, leül a számítógépe elé, megnyitja a Facebookot, és úgy gondolja, hogy most mond valami keményet, amivel az időseket, 2,5 millió embert sérteget. Nem tudom, hogy pontosan a Jobbik időskor iránti tiszteletét fejezik-e ki azok a kifejezések, amikor Vona Gábor azt írja egyes nyugdíjasokról, hogy szemeikben gyűlölet lobog, a szájukból szennyvíz folyik, hogy felhörgik a XX. század minden traumáját.

Tisztelt képviselő úr, azok az emberek, akik ma nyugdíjasok, azoknak egy része valóban háborúk és az ötvenhatos eltiport forradalom után újjáépítették Magyarországot, de ezért tisztelet illeti őket, nem pedig az, hogy olyanokat vág a képükbe a Face­bookon a Jobbik elnöke, Vona Gábor, hogy felhörgik a XX. század traumáit. Ők ezt túlélték, tisztelet jár érte, mert felépítették utána azt az országot, amit mi már, a mi korosztályunk készen kapott ezektől az emberektől.

Vagy amikor ugyanebben a Facebook-bejegyzésében azon gúnyolódik Vona Gábor, a Jobbik elnöke, hogy miként húzzák a bevásárlókosaraikat maguk után az idős emberek; ön is tudja, mert az ön szülei, nagyszülei vagy a frakciótársainak a szülei vagy nagyszülei (Z. Kárpát Dániel: Ne süllyedjél mélyebbre! Elég mélyen vagy már!) szintén valóban néha ezekkel a kis gurulós bevásárlókosarakkal járnak, és ezen nem illendő és nem helyes gúnyolódni a Facebookon, nem azért kell posztokat írni egy pártelnöknek, hogy időseken így gúnyolódjon.

Önök is érezték, hogy ez nagyon-nagyon túlmegy azon a határon, amit egy politikus megengedhetne magának, sok-sok nagyságrenddel, éppen ezért rögtön egy ellenjavaslatot bevetettek, hogy a szavazati jogot csökkentenék, hogy erről a figyelmet eltereljék, hogy ne foglalkozzon ezzel a közbeszéd, de hát, tisztelt képviselő úr, még ha a házi értelmezőik úgy is mondták, hogy Vona Gábor azért tette ezt a megjegyzését, hogy a fiatalok szavazási kedvét növelje, hát bizony azt sem sikerült, hiszen a fiatalok kétharmada szerint is sértő az, amit Vona Gábor írt a nyugdíjasokkal szemben, és a jobbikosok többsége is azt tartotta volna jónak, ha bocsánatot kérnek. Így a mai felszólalás sem kezdődhetett volna mással, mint egy bocsánatkéréssel, amiért az önök pártelnöke ezt nemcsak hogy leírta, de többször megismételte. A helyi politikusaik pedig nemhogy bocsánatot kértek volna legalább helyben a nyugdíjasoktól, hogy ilyen bántó, sértő és tiszteletlen megjegyzéseket fogalmazott meg a pártelnök, hanem helyben mindenki papagájkommandóként a jobbikosok közül is mindezt megismételte. (Moraj a Jobbik soraiból. - Z. Kár­pát Dániel: Halljuk a választ!)

Hogy itt, a parlamentben ön mégis miért egy ilyen másfajta hangot üt meg, mint akkor, amikor pártelnöke egy-egy őszinte pillanatában van, azt ön maga mondta el egypár évvel ezelőtt, amikor a következőket mondta szó szerint: „Amikor arról beszélek, hogy hogyan kell kommunikálnunk, például megint itt vannak az idősek - így beszél róluk: -, nélkülük szavazást nyerni már lassan nem is lehet, mert olyan kevés a középkorú és a fiatal, kevesebben is mennek el sajnos a fiatalok szavazni, hogy a nyugdíjas korosztály önmagában tudna kormányt alakítani. Ahhoz, hogy őket megszólítsd, ahhoz meg egy kedves, aranyos gyereknek kell lenned.” Így lett a Jobbiknál ez politikai termék, nem őszinte tisztelet, nem belülről jövő elköteleződés, hanem egyszerű politikai termék; és így lesz valaki Royból egy aranyos, cuki kisgyerek, akit meg lehet simogatni. (Moraj a Jobbik soraiban. - Közbeszólások a Jobbik soraiból: Te beszélsz erről? Ha valaki távol áll az őszinteségtől, az te vagy! Habony!) Ezért hiteltelen a Jobbiknak minden ilyesfajta megnyilvánulása. Ez egy egyszerű, választások előtti szavazatszerző próbálkozás; amikor egy-egy őszinte pillanatuk van, akkor természetesen úgy beszélnek, ahogy azt Vona Gábor is kiírta (Dúró Dóra: A szolnoki polgármester mit mondott? - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyelld magad!) a saját Facebook-oldalára.

Amikor esetleg lehetőségük lett volna cselekedni itt, a parlamentben az időskorúak segítése érdekében, mondjuk, 2010. december 20-án este fél 8-kor is lehetett volna támogatni azt, hogy a nők 40 év után nyugdíjba menjenek, amin önök most is csak nevetnek, pedig 204 192 ember nem nevetett ezen, hanem örült ennek (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezen nevetünk, hanem rajtad! Rajtad nevetünk!), akkor itt nem támogatták (Zaj. - Az elnök csenget.) a parlamentben. Itt ültek és nem támogatták, név szerint Apáti István (Dr. Apáti István: A nevemet ne vedd a szádra!), Bana Tibor, Dúró Dóra, Egyed Zsolt, Farkas Gergely, Gyöngyösi Márton, Gyüre Csaba, Hegedűs Lorántné, Kepli Lajos, Kulcsár Gergely, Magyar Zoltán, Sneider Tamás, tehát ön, képviselő úr, Szilágyi György, Vágó Sebestyén, Volner János, Z. Kárpát Dániel. Az egész Jobbik-frakcióra akkor, amikor szavazásra került a sor, nem számíthattak azok az idős emberek, akik szerették volna unokájukkal, a gyermekük gyermekével tölteni azt a pár évet (Sneider Tamás: Komoly dologról tudsz beszélni?), amikor még aktívak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és fiatalon nyugdíjba vonulva tudják a családjukat segíteni.

A Jobbikra az idősek, a nyugdíjasok nem számíthatnak. (Szilágyi György: Hazudtok éjjel, nappal és este! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 12 2017.10.02. 5:05  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, egy idősügyi nemzeti minimum vagy egy alapvető nyugdíjkérdés lehet az, hogy ne csökkenjen senkinek a nyugdíja.

Tisztelt Képviselő Asszony! Kettőnk közül nem én voltam egy szocialista-liberális kormány helyettes államtitkára, hanem ön. Ön dolgozott abban az MSZP-SZDSZ-kormányban, amely egy idő után elvette a nyugdíjasok egyhavi nyugdíját. Nem azt mondom, hogy ebben önnek közvetlen szerepe volt, de mégis közösséget vállalt azzal a politikai csoporttal, a Magyar Szocialista Párttal és a Szabad Demokraták Szövetségével, az ő kormányukban vállalt állami vezetői, helyettes államtitkári tisztséget, akik elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, minden magyar polgártól.

Úgyhogy azt hiszem, amikor arról beszélünk, hogy mi a minimum, amit a nyugdíjasok felé garantálnia kell egy kormányzatnak, akkor az az, hogy nem csökken a nyugdíjak értéke. Azt hiszem, van az ön frakciójában már egy másik képviselő is, aki az MSZP háza tájáról érkezett, megbeszélhetik egymás között, hogy hogyan tudják ezt a kérdést most, a jelenlegi üléshelyzetükből, álláspontjukból értékelni.

A Fidesz-KDNP azt a vállalást tette minden magyar nyugdíjas számára, akiknek 2008-2009-ben el kellett szenvedniük az egyhavi nyugdíj elvételét a szocialista-liberális kormányzattól, hogy meg fogja őrizni a nyugdíjak vásárlóerejét. Ezt a vállalásunkat teljesítettük, hiszen az elmúlt években 23,1 százalékkal nőtt a nyugdíjak összege, és ha ebből levesszük a nyugdíjaskosár szerinti pénzromlás értékét, akkor 9,5 százalékos, tehát közel 10 százalékos, nyug­díjas­kosár szerinti vásárlóérték-emelkedést találunk a nyugdíjak tekintetében. Tehát nemcsak hogy megőrizte a Fidesz-KDNP a nyugdíjak értékét, hanem sikerült azt meg is emelni. Azt hiszem, ez egy minimumelvárás minden kormányzattal szemben.

Nyilván kicsit meglep, hogy az LMP is hirtelen elkezdett a nyugdíjasokkal, idősüggyel foglalkozni, nem nagyon volt azoknak az elképzeléseknek, javaslatoknak nyoma az önök eddigi választási programjaiban, amiről ön beszélt. Persze, azokban egymásnak ellentmondó állítások is voltak. Az egyikben azt írták, hogy a nyugdíjrendszerrel különösebben nincs probléma vagy az idősüggyel nincs probléma, majd máskor ennek az ellentétét írták. De közeledik a választás, az LMP sarkában van a Momentum, éppen ezért úgy látszik, újabb súllyal választás előtti propagandisztikus ígéreteket tesznek, ezzel próbálnak valamelyest előnyre szert tenni a Momentummal szemben, hogy legközelebb, fél év múlva is bejussanak a parlamentbe.

Ha összehasonlítjuk, hogy a nyugdíjasok nyugdíja mennyit ér az aktív munkaerőpiacon dolgozók keresetéhez viszonyítva, és amikor valaki nyugdíjba vonul, fizetésének hány százalékát kapja meg, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon az itteni visszaesés vagy különbség jóval kisebb, mint az Európai Unióban általában. Hiszen az EU-ban a nyugdíjak a fizetések 57 százalékát teszik ki, Magyarországon pedig csaknem 70 százalékát. Tehát sokkal kisebb a különbség a fizetés és a nyugdíj között Magyarországon, mint amilyen Nyugat-Európában.

De nemcsak a bevételeket érdemes megnézni, hanem a kiadásokat is, hiszen a rezsicsökkentés nagyon sok idős ember hétköznapjait könnyítette meg. Ki-ki láthatja is a gázszámláján, villanyszámláján, hogy mekkora az az összeg, amit megspórolt a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Ez bizonyára már a legtöbb esetben százezres nagyságrendekben mérhető. Egy társasházi nyugdíjas házaspár számára, akik földgázt használnak, 88 ezer forint az éves megtakarítás, abban az esetben pedig, ha távfűtéssel fűtenek, 83 ezer forint évente. Egy nyugdíjas házaspár számára, ha családi házban földgáz fűt, több mint 100 ezer, 116 ezer forint az átlagos megtakarítás. Ez az, ami a nyugdíjasok zsebében ott marad, nem vándorol a külföldi multikhoz. Szintén fontos javaslata volt a kor­mánynak, amit a parlament Fidesz-KDNP-több­sé­ge szavazott csak meg, a „Nők 40” kedvezmény, amivel 204 ezer hölgy élt eddig. Fontos, hogy az Er­zsé­bet-prog­ram­ban 210 ezer nyugdíjasnak tudtunk üdülési, pihenési lehetőséget kínálni. A munkahelyvédelmi akciótervvel úgy tudtuk a nyugdíjak értékét megőrizni, hogy 55 év felett most már nem kell olyan nagy mértékben szembenézni a munkanélküliség rémével, mint korábban, hiszen 10, nyugdíj előtt álló személyből 7 foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei alapján tudják a munkáltatók biztosítani. Tehát 10, 55 év feletti munkavállalóból 7-nek egy kormányzati program őrizte meg a munkahelyét. Erre négy év alatt 183 milliárd forintot költöttünk, és ez a jövedelemtöbblet ott van a nyugdíjasok, a jövő nyugdíjasainak nyugdíjában.

De említhetném az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését vagy a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának növelését, amely mind-mind az időskor biztonságát szolgálta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 16 2017.10.02. 5:12  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Vannak olyan ellenzéki politikai erők, sőt azt mondhatjuk, hogy mindegyik ellenzéki politikai erőre ez igaz, akik tagadják a Soros-terv létezését, de általában azok mondják ezt, akik egy évvel ezelőtt tagadták a kötelező kvóták rendszerét, ezelőtt két évvel pedig az egész bevándorlást tagadták. Ugyanakkor mégis vannak olyan magyar politikai pártok, magyar politikai ellenzéki erők, akik tapsolnak a kvótákhoz, vagy legalábbis kompromisszumot kötnének, és engednék Magyarországon érvényesülni a kötelező kvótarendszert.

A Gyurcsány-párt már kifejezetten a kvóták mellett volt az első pillanattól kezdve, aláírást is gyűjtöttek, Gyurcsány Ferenc büszkén hirdette a Demokratikus Koalíció élén, hogy elfogadom az uniós kvótát. Az Együtt nevű ellenzéki formáció 2015. november 10-én jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezd az uniós kvóták mellett. A kvótaper elindításáról szóló törvényjavaslatot itt a parlamentben a baloldal pártjai, az ellenzéki pártok, az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, a liberálisok és az LMP képviselői nem támogatták. Majd Vona Gábor is 2017. január 19-én az RTL Klub egyik műsorában a kvótarendszerrel kapcsolatban azt mondta, hogy pár ezer emberről van szó, azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni. Ez volt Vona Gábornak szó szerint a válasza idén január 19-én a kvóta kérdésére.

Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint azt nem lehet megtenni, idézem szó szerint: „Azt nem lehet megtenni szerintem egy országnak, hogy csak kiveszi az előnyöket valamiből, és utána pedig, amikor kötelezettséget kell vállalni, akkor nem vállalnak kötelezettséget. Azt gondolom, hogy az együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni.” Így fogadná el Molnár Gyula, az MSZP elnöke a kötelező kvótákat.

Az LMP európai parlamenti képviselője, Me­szerics Tamás pedig 2015 szeptemberében azt mondta: „Az LMP nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésében.” Szigetvári Viktor szintén azt mondta 2015. július 25-én, hogy jól működő kvóta kell hogy legyen a megoldás. A Momentum egyik vezetőségi tagja is azt mondta, hogy néhány ezer embert Magyarországnak be kéne fogadnia.

Egyértelmű tehát, hogy mindegyik ellenzéki párt vagy tapsolva örül a kvótáknak, vagy pedig elfogadja azoknak a bevezetését. Néhányan járnak egy kis kérető táncot Soros György tervének végrehajtása előtt, mások azonban nem. (Szilágyi György közbeszól.) Soros György is elmondta, hogy a nemzeti határok jelentik számára a legnagyobb akadályt a tervének a végrehajtására, ezt 2015 szeptemberében mondta. Az egymillió bevándorlóval kapcsolatban elmondta 2015. október 30-án a Bloomberg hírügynökségnek, hogy a Soros-terv megvalósításában Soros Györgynek útjában áll a magyar határzár, ezért a kerítés lebontása érdekében mindent meg fog tenni, és ezt az ígéretét, úgy látszik, meg is tartja, hiszen az elmúlt két évben folyamatosan mindent megtett a magyar kerítés lebontása érdekében.

Ismerjük az ösztönzőket, amelyeket a Soros-terv beépítene. Évi 15 ezer eurót, azaz összességében két év alatt 9 millió forintot adna mindenkinek, aki Európába elindul és ide megérkezik, és le szeretne telepedni. Állandónak és kötelezőnek gondolják ezt a kvótát, ezt a Financial Timesnak is 2015 júliusában már akkor lenyilatkozta Soros György, és azt a javaslatát is megtette egy évvel később, 2016. június 30-án Brüsszelben, hogy az Európai Unió csökkentse a mezőgazdasági és kohéziós kiadásokat annak érdekében, hogy fedezni tudja a migráció költségeit.

A magyar kormány elutasítja a Soros-tervet. Mi úgy gondoljuk, hogy nem a betelepítés a megoldás, semmire nem megoldás a betelepítés. Egyrészről semmit nem lehet az emberek akarata ellenére rájuk erőltetni. Azért, mert egy maroknyi liberális Brüsszelben úgy gondolja, hogy az európai embereknek ez a jó, azért mert egy maroknyi liberális Budapesten is ezt gondolja jobbikos támogatókkal, hogy ez jó vagy jó lehet, vagy elfogadható lehet, attól függetlenül ez nem a magyar emberek érdeke és nem a magyar emberek akarata. A népszavazáson is és a nemzeti konzultációban korábban is véleményt mondtak a kötelező betelepítési kvótákról.

Most azonban a magyar kormánynak szüksége van a magyar emberek támogatására a Soros-terv elleni küzdelmében is, ezért fontos, hogy míg más országok végrehajtják a Soros-tervet, bevándorláspárti országgá válnak, addig Magyarország megvédi a határait, megvédi a kultúráját, a gazdaságát és az identitását, legfőképp pedig a biztonságát. Azoknak az embereknek pedig, akik nehéz körülmények között élnek, a „Hungary Helps” program keretében igyekszünk segítséget nyújtani, egészségügyi segítséget, kórházakban, iskolaépítésben, Telskuf városnak az újjáépítésében, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson.

Ebben Magyarország már eddig nagyobb vállalásokat valósított meg, mint amelyet például a múlt héten Olaszország 6 millió euró értékben a jövőre vonatkozóan bejelentett. Ezt a mi eddig megtett és átutalt összegeink már most fölülmúlják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 (13.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 32 2017.10.02. 4:23  29-35

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Ritka őszinte önkritika volt, hogy már az MSZP képviselője is unja az MSZP által megfogalmazott felszólalásokat itt, a Parlament falain belül. (Tóbiás József: Benneteket unlak!) Ezt meg tudjuk érteni, de engedje meg, hogy szíves figyelmébe idézzem, úgy is, mint a Magyar Szocialista Párt korábbi vezetőjének és a frakció korábbi vezetőjének, hogy miket is mondott kormányon a rokkantnyugdíjas-helyzetről a Magyar Szocialista Párt egyik vagy másik politikusa. (Bangóné Borbély Ildikó: Jaj! A nyolc év…) Úgy látom, önöknek ez a legfájóbb, amikor a saját szavaikat kell hogy visszahallják.

Az önök miniszterelnöke 2007. február 12-én a rokkantnyugdíjasok kérdésében azt mondta: „Ha van botrány, akkor az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is.” Akkor ön miért nem szólalt fel, tisztelt képviselő úr? Akkor ön miért nem mondta el ezeket a gyújtó hangú szavakat?

De nézzük az önök miniszterét, Szűcs Erikát, aki a következőket fogalmazta meg 2008. szeptember 29-én, előre mondom, szintén teljes mértékben ellentétesen azzal, amit ön most itt elmondott az elmúlt percekben: „Egyébként a rokkantság megállapítása helyett a munkavégző képesség és a foglalkoztatás helyreállítása európai trend, amit nem csupán a gazdaság igényei, hanem mindannyiunk napi tapasztalata is visszaigazol, hogy mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjas esetén. Ez az elvárás világos.” Kérem, figyeljen, képviselő úr, mert az önök miniszterét idézem! „Aki munkaképes, az dolgozhasson, és dolgozzon is; legyen több adófizető, hogy kevesebb adóból is tisztes megélhetést lehessen azoknak a honfitársainknak is biztosítani, akiknek a rehabilitáció már nem segít. Ez a mi társadalmi programunk, és ez nem pénzspórolás.” (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Itt utalnék az ön kérdésére, amelyben azt kérdezte, hogy mennyi a spórolás ezzel az intézkedéssel.

De aztán egy kicsivel később, alig egy évvel, 2009. július elején szintén úgy nyilatkozott az önök minisztere, Szűcs Erika - már nem itt a parlamentben, hanem Szécsényben -, akit ön is támogatott a szavazatával: „Magyarországon közel 1 millió munkaképes korú ember van, akik többé-kevésbé munkaképesek is, és mégis szociális jövedelemből élnek.” Magyarul: 1 millió embert lecsalózott az önök szociális minisztere 2009-ben. Ekkor persze önök nem szólaltak fel. (Bangóné Borbély Ildikó: 2017-et írunk!)

De egy mostani frakciótársát, Korózs Lajost is hadd idézzem… (Moraj, derültség és közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Na végre!) Ne maradjon ki Korózs képviselő úr sem! (Az elnök csenget.) 2008. december 9-én, kicsivel a Mikulás után ezt mondta itt a parlamentben (Dr. Szakács László: Három nappal…) Korózs Lajos: „Természetesen én azt tudom, hogy a rendszerváltás utáni években nagyon sokan belemenekültek a rokkantnyugdíjazásba, de hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogy ha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk a rokkantnyugdíjba.

 (14.20)

 

Sajnos a hetvenes években Angliában ezt csinálták a munkavállalók, és az angolok arra már korábban rájöttek, hogy ez nem jó irány.”

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön frakciótársai, korábbi szocialista kormánytagok egyértelműen azzal ellentétesen foglaltak állást, mint amit most itt ön a parlamentben elmondott. Ebből nyilvánvalóan azt tudjuk csak megerősíteni, amit mindig is tudtunk, hogy a Magyar Szocialista Pártnak különösebben elvei vagy irányai nincsenek, éppen mindig amit népszerűnek gondol, azt mondja el. Most is szavazatszerzési célból akár frakciótársának ellentmond, akár korábbi miniszterének vagy korábbi miniszterelnökének is ellentmond, azoknak a szavaknak, amiket itt a parlamentben mondtak.

Mi azonban igyekeztünk mindenkinek biztonságot garantálni, bármilyen életkorú is legyen, abban az esetben, hogyha korábban rokkantnyugdíjban részesült. A táppénzszerű ellátások a társadalombiztosítási rendszer részét képezik, éppen ezért a megváltozott munkaképességű személyeknek azok az ellátásai, amelyek most egészségbiztosítási ellátásként kerülnek folyósításra, ugyanúgy a társadalombiztosítási rendszer részét képezik (Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő! - Dr. Szakács László: Elnök úr, addig mondja, ameddig akarja? - Az elnök csenget. - Gúr Nándor: Lejárt az idő!), ugyanúgy garanciát jelentenek mindenki számára.

Úgyhogy, azt hiszem, hogy az elmúlt években igyekeztünk és sikerült is emberségesen ezt a rendszert átalakítani, 34 milliárd forintból pedig több mint 30 ezer megváltozott munkaképességűnek saját állást, saját munkahelyet garantálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 38 2017.10.02. 4:23  35-41

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hitelesebbek lennének a szavai, tisztelt képviselő úr, ha nem lenne az ön neve is azon a listán, amelyik azokat a jobbikos képviselőket tartalmazza, akik, amikor szavazhattak volna, például a „nők 40”-nél az idős emberek javára, akkor nem tették meg. Ha most ilyen fontosak önnek az idős emberek, miért nem voltak fontosak akkor (Dr. Staudt Gábor: Mert salátatörvény volt, azért!), amikor szavazni lehetett a „nők 40”-re, tisztelt képviselő úr? (Dr. Staudt Gábor: Salátatörvény volt, te is tudod!) Az a 200 ezer idős hölgy önnek nem fontos? Őket a szavazatával nem tüntette ki, hanem a pártfegyelem volt fontos az ön számára, hogy ne adja meg a támogatását? Amikor idős emberek tiszteletéről volt szó (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget.), ön miért nem szólalt fel a párt elnökével szemben? (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Salátatörvény! - Sneider Tamás: Valami konkrétum?) Ön miért nem írt egy kommentet a Facebookon, hogy kedves pártelnök úr, azért talán mégse kellene ilyen szavakat alkalmazni az idősekkel szemben? Akkor, tisztelt képviselő úr, ön nem volt ennyire bátor, nem szólalt fel ennyire az idős emberek védelme érdekében. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Dehogynem szólalt fel!)

De ettől függetlenül a Fidesz-KDNP igyekezett megerősíteni azt a szociális intézményrendszert, amely az önkormányzati fenntartás alatt az egészségügyi és az oktatási intézményrendszerrel együtt oly mértékben alulfinanszírozott volt, hogy utána 1200 milliárd forintból kellett megváltani az önkormányzatok adósságait, hiszen ekkora összeg volt az, amit a korábbi években nem fizettek ki a szocialista-liberális kormányok, hanem az önkormányzatokra hárították át ezt a terhet. Az önkormányzatoknak nem volt pénzük, ezért hitelt vetettek föl, kötvényt bocsátottak ki. Ezeket a működési feltételeket utólag, 2010 után tudtuk garantálni a szociális intézményeknek.

Az idősek számára igyekeztünk minél szélesebb körű ellátást biztosítani, étkeztetési ellátást, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását, demens személyek nappali ellátását, időskorúak gondozóházát, idősek otthonát. Sok esetben állami intézményben, más esetekben egyházi vagy civil szervezetekkel együttműködve, állami pénzből, de az általuk fenntartott intézményekben.

Ha csak a házi segítségnyújtást, a házi gondozottak körét nézzük meg, tisztelt képviselő úr, azt mutatja, hogy hét év alatt ez a kormányzat 40 százalékkal bővítette a házi gondozásban részesülők körét. És nyilván erre jöhetne az a válasz, hogy rendben, volt 75 ezer házi gondozásban részesülő 2010-ben, 2016 végére 107 294-re emelkedett, de vajon az ellátás színvonala milyen?

 

 

(14.30)

 

Hiszen a korábbi években ezt úgy oldották meg, hogy egész egyszerűen ezeket a számokat megemelték, több embert látott el ugyanannyi ember. Csakhogy miközben a házi gondozásban, a házi segítségnyújtásban foglalkoztatottak számát nem 40 százalékkal növeltük, mint ahogy az ellátottakét, hanem kétszeresére emeltük, hiszen 5764-ről 13 399-re nőtt ezek száma; tehát 40 százalékkal több időskorú embert kétszer annyi szociális közreműködő lát el, gondoskodik róluk. Mi így gondoltunk többlettámogatást, többletbiztonságot adni az időseknek, akik például ezt a formát veszik igénybe. De azok, akik valamilyen idősotthoni férőhelyen kerültek elhelyezésre, ezen férőhelyek közül 3300 férőhelyet tudtunk megújítani az elmúlt években, 9 milliárd forintot fordítottunk arra, hogy jobb legyen a nyugdíjasok, idősek számára az elhelyezés. Az is fontos, hogy egy teljesen újfajta ellátási formára, a szakápolási központok létrehozatalára pedig 1,7 milliárd forintot különített el a kormány, ebből fog felépülni az az intézményrendszer, amely magasabb szintű ellátást nyújt az idősek számára.

Ön azt mondta, hogy ne beszéljünk bérkérdésről, de engedje meg, hogy én mégis beszéljek bérkérdésről. 2014. január 1-jével vezettük be az ágazati bérpótlékot, ez 90 ezer embernek jelentett havonta egy közel 9 ezer forintos többletet, van, akinek 17 200-at, de átlagosan közel 9 ezer forintot. 2015 júliusától vezettük be azt a bérkiegészítést, amely 66 ezer fő szociális dolgozó számára átlagosan bruttó havi 16 ezer forintot jelentett, és ha ehhez hozzáteszem a ’17-es növekményeket, amelyek 14 ezer dolgozó esetében 35 ezer forintot jelentenek, akkor ’13-18 között 62 százalékos a béremelkedés.

Ezt szeretnénk folytatni. Eddig 103 milliárd forint többletet költöttünk erre, de szeretnénk a dolgozók munkáját megbecsülni, és továbbiakra készülünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 56 2017.10.02. 4:02  53-59

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt években mindenkinek nőtt a nyugdíja, szemben azzal, ami a szocialista kormányzás utolsó időszakát illeti, amikor csökkent az emberek nyugdíja, egyhavi ellátást, több mint 8 százaléknyi ellátást elvettek minden egyes magyar nyugdíjastól. Itt a parlamentben felálltak, egytől egyig, Gyurcsánytól Botkáig, és mindenki megszavazta az akkori szocialista javaslatot, és csökkentették a nyugdíjasok nyugdíját. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP mindenkinek növelte a nyugdíját, kisebbeket-nagyobbakat egyaránt, 23,1 százalékkal, ami a nyugdíjaskosárhoz mérten vásárlóértékben 9,5 százalékos emelkedést jelent. A boltban a nyugdíjasok számára most majdnem 10 százalékkal ér többet az a nyugdíj, amit kapnak hónapról hónapra, semmint az, amit 2010-ben kaptak.

Ha a nyugdíjkasszát nézzük: az önök minisztere is elismerte azt 2010-ben, hogy 200 milliárd forintos volt a hiány a nyugdíjkasszában. A valósabb becslések azonban ezt ennek a kétszeresére, 400 milliárd forintra tették. Úgy állt tehát a nyugdíjkassza, hogy a nyugdíjasok zsebéből kivettek önök egyhavi nyugdíjat, a kasszából pedig hiányzott 400 milliárd forint. Ezt kellett a Fidesz-KDNP-nek rendbe tenni, és ezt rendbe is tettük. Azzal indokolta Bajnai Gordon a 13. havi nyugdíj elvételét, hogy „csak ezzel az intézkedéssel tudjuk megmenteni a 12. havi nyugdíjat”, tehát a rendes 12. havi nyugdíj kifizetése is problémát jelentett volna a szocialisták számára.

Tegyük hozzá, hogy nemcsak bevételi, de kiadási oldalon is igencsak rosszul jártak volna a nyugdíjasok a Szocialista Párttal, hiszen ők vizitdíjat és kórházi napidíjat akartak bevezetni - sőt be is vezették -, ha nem törölte volna el azt a szociális népszavazás, amit a Fidesz-KDNP indított. Ebben az esetben, ha egy beteg ott fekszik a kórházban, már bent fekszik tíz napja, de még öt napig bent kéne hogy feküdjön, és az orvosa azt mondja, hogy még öt napig feküdjön bent, de ő azt mondja, hogy nekem nincs még ötnapi kórházi napidíjam, akkor önök mit javasoltak volna? Mi történt volna abban az esetben? Éppen el van véve egyhavi nyugdíja, még ötnapi napidíjat kellene fizetnie, amit önök vezettek be. Azt hiszem, ez főleg a kisebb pénzű nyugdíjasokkal szemben igazi szívtelenség volt a szocialista kormányzat részéről. Mi azonban az elmúlt években azokat a luxusnyugdíjakat csökkentettük, amit az egykori MSZMP-s, munkásőr vagy más kiemelt pártfunkcionáriusok kaptak. Az ő esetükben, ha olyan kitüntetést kaptak, amellyel nyugdíjemelkedés is járt, nos, bizony az ő nyugdíjtöbbletüket elvettük, de mindemellett a nyugdíjasok számára a többletet évről évre biztosítottuk. Ha megnézzük azt az arányt, hogy a nyugdíjba vonulók a fizetésüknek hány százalékát kapták meg a szocialista kormányzás egy évében, akkor 54 százalékot látunk, míg most közel 70 százalékot. Akkor a fizetésének alig több mint a felét kapta meg valaki nyugdíjként, most pedig több mint a kétharmadát kapja. Ezáltal is a nyugdíjasévek most már nagyobb biztonságot jelentenek, mint korábban.

És olyan dologra is számíthatnak a nyugdíjasok, amire példa még nem volt, hiszen az idén tavasszal az önök ellenszavazata mellett olyan törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely 32 milliárd forintot tartalmaz a jövő évi költségvetésben a nyugdíjprémium soron. Ezen a soron még összeg Magyarország költségvetésében nem szerepelt. Azonban ha a gazdaság teljesítménye úgy alakul, ahogy tervezzük, amiért dolgoztunk, akkor a nyugdíjasok számára lehetőség kínálkozik arra, hogy nyugdíjprémiumban részesüljenek, mint ahogy a tavalyi év végén is egy különleges egyszeri juttatást már kaptak. Így próbáljuk a kisebb és nagyobb keresetű nyugdíjasok helyzetét egyaránt javítani.

Az önök állításainak komolyságát jól példázza, hogy a tegnapi napon Botka László bejelentette, hogy 13. havi nyugdíjat akar bevezetni, majd a mai napon lemondott. Ennyit ért az ígérete, ennyit érnek a Magyar Szocialista Párt ígérgetései. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

(15.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 62 2017.10.02. 4:05  59-67

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az az ön felszólalásának a címe, hogy szavak helyett tettek. Ha belegondolunk abba, hogy Vona Gábor nyugdíjasoknak szánt szavait tettek követnék Magyarországon, akkor vajon mire számíthatnának Magyarországon az idősek? Az, aki gúnyolódik azon, ha valaki nem tudja megemelni a kosarát és kerekeken húzza maga után, ha valaki azt mondja, hogy a nyugdíjasok egy részének a szájából szennyvíz folyik, vagy a szemükben gyűlölet lobog, vajon mit tenne? Vajon mit tenne Vona Gábor azokkal a nyugdíjasokkal szemben, akikről így ír saját Facebook-oldalán, és akinek ezeket a mondatait minden képviselőtársa itt a parlamentben is megerősíti, és ugyanazt gondolja a nyugdíjasokról vagy erről az írásról, mint amit Vona Gábor tett és utána meg is erősített?

Szóval, ha ezeket a szavakat, ha ezeket a job­bikos gyűlölködő szavakat ugyanilyen tiszteletlen és gyűlölködő tettek követnék, abból nem lenne előnye semelyik magyar nyugdíjasnak, az már biztos. Az pedig különösen érdekes volt, amit ön is mondott, és jó is, hogy visszajött Sneider képviselő úr, mert ő is mondott a saját felszólalásában, még itt, a napirend előtti felszólalásoknál. Ön azt mondta, hogy a cigányintegrációra fordított pénzek kidobott pénzek, Sneider képviselő úr pedig azt mondta szó szerint, hogy akinek nem hasznos gyerekei vannak, azoknak ne járjon nyugdíj. Pontosan jó lenne tudni, hogy képviselő urak mit értenek ez alatt. Kik azok a nem hasznos gyerekek, aki után a szülőknek önök nem adnának nyugdíjat? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Akik börtönben ülnek.) Mi a Jobbiknak ez a javaslata, amelyik szerint egyesektől a nyugdíj vagy nyugdíjemelés lehetőségét elvenné. Mert bizony a Fidesz-KDNP az elmúlt években is igyekezett mindenhol a nyugdíjat megemelni, a nyugdíjak értéke 23 százalékkal, a vásárlóértéke pedig 9,5 százalékkal emelkedett, és a jövő évben is tovább fognak nőni a nyugdíjak, 3 százalék növekedésre mindenki számíthat.

Azt látjuk, hogy a Jobbik a pénzért és a hatalomért mindenre képes. Saját korábbi szavazásával is szembemegy, mert ott önök, tisztelt jobbikos képviselő hölgyek és urak, nem támogatták a nőknek járó nyugdíjkedvezményt, most pedig olyan javaslatokat nyújtanak be, amivel a nők kedvezményezett helyzetét meg is szüntetnék, nem ismernék el azt a munkát, amit gyermeknevelésre fordítanak, és amit az unokáik nevelésére fordítanának, amikor ezt a kedvezményt megkapják. Ezzel a lehetőséggel 204 ezer hölgy már élt, nem a Jobbik jóvoltából, hanem saját elhatározásukból és a Fidesz-KDNP által nyújtott lehetőségek nyomán.

 

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

De láttuk, hogy ahogy az idősek nem számíthatnak a Jobbikra itt, a parlamenti szavazásokkor, az ország sem számíthat, hiszen bár lehet, hogy szép szavakat mondanak néha, amikor éppen nem gyalázkodnak az idősekkel kapcsolatban, de ahogy a kvótaügyben tett alaptörvény-módosító ígéretüket megszegtek, ugyanúgy megszegték a nyugdíjasoknak tett eddigi ígéreteiket is, és nem támogatták a kormánynak azokat a javaslatait, amelyeket itt bevezettünk és amelyek révén a nyugdíjak értéke tudott növekedni.

De ugyanígy fontos döntés volt az adócsökkentések politikája, hiszen minden magyar nyugdíjas az adócsökkentéseknek is haszonélvezője. Az, hogy a sertés tőkehús, a baromfihús, a tojás és a friss tej áfá­ját a minimumra csökkentettük, sok-sok idős há­zaspárnak, sok-sok idős, egyedülálló embernek több tízezer forintot jelent évente, amit meg tudnak spórolni. Ezeket a változtatásokat a Jobbik képviselői nem támogatták. De talán ennek is köszönhető az, hogy míg az Európai Unió átlagában az idősek relatív jövedelmi aránya, azok az idősek, akik relatív jövedelmi szegénységben élnek, 14,1 százalék, Magyarországon pedig az Eurostat adatai szerint csak 4,6 százalék. Sokkal kisebb mértékben szegénységi kockázat tehát Magyarországon az időskor és a nyugdíjas élet, mint az Európai Unió más országaiban.

Mi továbbra is a nyugdíjemelésekért fogunk dolgozni, azért a gazdasági növekedésért, ami nyugdíjprémiumot fog hozni a magyar nyugdíjasoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 70 2017.10.02. 3:59  67-72

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is említette, 2001-ben az első Orbán-kormány hozta létre a diákhitelrendszert, aminek a sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2017-ig 379 ezer hallgató vette igénybe - ez egy nagyon-nagyon magas szám, mutatja, hogy mekkora igény van a fiatalok részéről erre a kedvezményre, erre a lehetőségre -, és összességében 315 milliárd forint hitelt folyósítottunk. A diákhitelrendszer segített abban, hogy a nehezebb körülmények közül érkező fiatalok is a felsőoktatásba bekerülhessenek, diplomát szerezhessenek, a diplomával pedig magasabb fokozatú állásban tudjanak dolgozni, és éppen ezért magasabb legyen a jövedelmük is.

Azonban 2002 után, az akkori baloldali kormányok idején, mint sok minden másnak, a diákhitelnek is egyre romlott a konstrukciója: a hitelplafon, amit elért, vagy a legmagasabb hitelkamatszint, amit elért a diákhitel, közel 12 százalékos kamatmérték volt, 12 százalékos kamatra tornázta fel a szocialista kormányzat a Diákhitel 1. kamatát, ami rendkívül magas összeg, és a diákokat adósította volna el sokkal nagyobb mértékben, mint a kezdő konstrukciónál. A Fidesz-KDNP-kormányzat ezt a 12 százalékos kamatszintet vitte le 2,3 százalékra.

Fontos változás, amire ön is utalt, hogy a Diákhitel 1. esetében - tehát ez a szabad felhasználású diákhitel, amit bármire fordíthatnak a tanulmányaik alatt a fiatalok - a havi összegét 50 ezer forintról 70 ezer forintra növeljük, magyarul, 40 százalékkal növeljük a felvehető, igénybe vehető összeget, hiszen ennyivel több jár most már a fiataloknak a megélhetés költségeire. Abban az esetben, ha valaki külföldön folytat egy-két szemesztert az Erasmus-program vagy más keretében, akkor ennek a dupláját, tehát akár havonta 140 ezer forintot, egy teljes tanévben 1,4 millió forintot is kaphat a Diákhitel 1. keretében.

A Diákhitel 2. konstrukció 11 évvel a Diákhitel 1. után, 2012-ben jött létre, a Diákhitel 1. az első Orbán-kormány alatt, a Diákhitel 2. a második Orbán-kormány alatt. Ez azt jelenti, hogy jelképes, 2 százalékos kamatszinten a költségtérítés költségeit hitelezte meg az állam, közvetlenül az egyetemnek, főiskolának is utalta, és ezáltal a diáknak nem kellett költségtérítéssel foglalkoznia, csupán ahogy megszerezte a végzettségét, utána kellett a törlesztéseket rendre befizetnie.

Ezt a Diákhitel 2.-t teszi a kormány kamatmentessé. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos diák számára három évvel rövidül meg a futamidő, három évvel kevesebb idő alatt tudják egy átlagos képzés költségeit visszafizetni a diákok, illetőleg az is kiterjesztés, hogy a Diákhitel 2. most már az idegen nyelvi képzések térítési díjának megfizetésére is felhasználható. Szintén kedvezmény, hogy az igénylés korhatára 40-ről 45 évre emelkedik, és nagyon fontos változás, hogy a munkáltatók a törlesztőrészleteket átvállalhatják, hiszen az ő esetükben 27 600 forintig adómentes juttatásként, egyfajta kafetériaelemként tudják a diákhitelt törleszteni. Az is lehetséges, ha valaki olyan munkáltatóhoz kerül, hogy a diákhitel visszafizetésére neki nem is kell külön befizetéseket tennie, hanem a munkáltatója teszi ezt meg; ösztönözzük is őket, hiszen a munkáltató számára előnyösebb, hogy felsőfokú végzettségű alkalmazottja lehet.

Amint ön is említette, külön családbarát intézkedés, hogy az első gyermek után, pontosabban: annak már a megfogantatása utáni harmadik hónaptól hároméves időtartamra felfüggesztjük a diákhitel-tartozást, és a kamatokat átvállaljuk, a második gyermeknél a fele, a harmadik gyermeknél pedig a teljes tartozás eltörlésre kerül. Azzal számolunk, hogy a következő öt évben a diákhitel kedvező változása révén 3,3 milliárd forintot hagyunk a fiatalok, a hallgatók, a diákok zsebében és ezáltal a magyar családok, a magyar emberek zsebében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 90 2017.10.02. 4:13  87-93

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önök előszeretettel idéznek álhíreket. Senkit nem szállítottak sehova nyitott szívvel, nem esnek a műtőben le patkányok, minden sürgős beteget ellátnak, sőt Budapesten egy átszervezett, sokkal hatékonyabb rendszerben látnak el.

Tisztelt Képviselő Úr! Attól nem lesz jobb sem a Magyar Szocialista Pártnak, sem Magyarországnak - az elsőt nem annyira kívánjuk, a másikat azért inkább -, hogy ön álhíreket olvasgat itt föl a parlamentben.

Ön szélesebb körű konzultációt javasol. Megpróbáltam visszaemlékezni, hogy a Magyar Szocialista Párt milyen széles körű konzultációt tartott akkor, amikor bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Én csak arra emlékszem, hogy nagyon széles körű volt az ezzel ellentétes tiltakozás, és ez népszavazás formájában nyilvánult meg, és ez a népszavazás olyan mértékben ütötte meg az akkori koalíciót, hogy kisebbségbe kényszerültek, és utána csúnyán meg is buktak a választásokon. A vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíjas népszavazás is ehhez hozzájárult. Szóval nem emlékszem ezekre a széles körű szocialista konzultációkra, arra emlékszem viszont, hogy a szocialisták az emberek akaratával szembemenve a legfontosabb dolguknak azt tartották, hogy széfeket tegyenek a kórházakba, és akár mindennap fizettessenek azzal az emberrel, aki ott fekszik egy-egy kórházban.

És arra is emlékszem, hogy az a szocialista kormány, amelynek ön az államtitkára volt, 650 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, okozott káoszt, zűrzavart és fejetlenséget azzal, hogy elbocsátott egészségügyi dolgozókat, 6 ezer dolgozót, és megszüntetett kórházi ágyakat, 16 ezer ágyat. Önök körömszakadtáig támogatták ezt a politikát, ezzel szemben mi egy olyan politikát indítottunk el, tisztelt képviselő úr, amelynek vannak eredményei. Egyrészről többletforrások az Egészségbiztosítási Alapban. Ez nem különösebben vitakérdés, hiszen számokról van szó. Volt ez a szám az önök kormányzása idején 1691 milliárd forint, de ezt önök 2010-re 1417 milliárd forintra vitték le, idén ez 2059 milliárd forint, jövőre pedig 2315 milliárd forint lesz. Ebből látszik, hogy önök hogyan vontak ki az Egészségbiztosítási Alapból pénzt, ez a kormányzat pedig 2010 és 2018 között hogyan növelte az Egészségbiztosítási Alapnak a főösszegét 891 milliárd forinttal.

Az is eléggé egyértelmű, hogy ez a kormány tudott csak fellépni érdemben a várólistákkal szemben, amit ön is említett. Önök még egy várólista-nyíl­ván­tartást sem vezettek be, pontosan azért, hogy ne lehessen tudni, hogy mekkorák a várólisták. Mi ezt bevezettük, 2012. július 1-jén indult. Akkor 70 170 beteg volt a várólistán. 70 170. Idén szeptember 1-jén 27 149. Magyarország a várólisták tekintetében az Európai Unió első részében foglal helyet, olyanok Magyarországon a kórházi várólisták, mint Nagy-Britanniában, annyit kell Magyarországon beavatkozásokra várni, mint Nagy-Britanniában.

Az ápolóknak az alapbérét az elmúlt évben és a következő években, 2019-ig 65 százalékkal emeljük, az egészségügyben dolgozó orvosokét pedig 207 ezer forinttal tavaly és idén, két év alatt két részletben. Az orvosutánpótlás érdekében 3517 fiatal vett részt eddig a rezidenstámogatási programban, ők nem külföldre mentek, ahogy ön említette, hanem ők ezért a többletösztöndíjért vállalták, hogy hálapénz nélkül dolgoznak közfinanszírozott kórházakban, már összességében 3517-en.

Az önök kormányzásának utolsó évében 845 magyar fiatal orvos volt, aki kikerült magyar állampolgárként az egyetemről, és külföldi munkavállaláshoz engedélyt kért. 845. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az ő számuk 2016-ra 398-ra csökkent. Mi ezen az úton szeretnénk továbbmenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 96 2017.10.02. 4:10  93-101

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön is és az előző képviselőtársai is idősekért, betegekért, a magyar egészségügyért aggódott. Mondják meg nekem, tisztelt képviselőtársaim, hány orvos ül a ma­gyar ellenzék padsoraiban! Nulla, egy sem. Amikor 2014-ben össze kellett állítani a választási listákat, egyetlenegy ellenzéki párt sem gondolta úgy, hogy egy orvost be kell hogy juttasson ide a parlamentbe. Az összes orvos végzettségű országgyűlési képviselő a Fidesz és a KDNP padsoraiban ül. (Korózs Lajos: Akkor miért ilyen rossz az egészségpolitika? - Derültség a Jobbik soraiban. - Zaj. - Az elnök csenget.) Azért nem tették ezt, mert nem volt önök számára fontos. Önök számára egy dolog volt fontos, a politikai osztozkodás, a politikai konc, és ebben nem különösebben érdekelte önöket, hogy orvos végzettségű ember is ide bekerüljön (Balla György: Az or­vos­utaztató itt van a Jobbikban, aki külföldre utaztatja az orvosokat!), a parlamentbe, az ellenzék egyetlenegy pártját sem. (Balla György: Külföldre utaztatja az orvosokat! Itt ül a Jobbikban. - Dr. Staudt Gábor: Haza is hozta őket!) Azt tehát tisztáztuk, hogy az ellenzékben orvos képviselő nincs. (Zaj. - Az elnök csenget.) De van-e az ellenzékben orvosexportőr képviselő? (Derültség a kormánypárti sorokban.) Ez viszont az ellenzékben van.

Ha tehát azt nézzük, hogy miként viszonyul az ellenzék - és itt, mondjuk, a Jobbik legfőképp, hiszen ön interpellálta most a kormányt, képviselő úr -, miként viszonyul az egészségügyhöz, az orvosokhoz, az orvosoknak azt a tiszteletet vagy azt a megbecsülést nem adták meg, hogy egy orvos is szerepeljen a listájukon (Szilágyi György: Gyenes Géza!) és bejusson ide a parlamentbe. Itt képviselőtársuk? (Moraj és közbeszólások a Jobbik soraiból.) Nem képviselőtársuk, le van maradva egy körrel, tisztelt képviselő úr. De beismerte ön is, hogy egyetlenegy orvos sem volt fontos, de orvosexportőrt viszont fontos volt akár még időközben is machinálva bejuttatni a Jobbik soraiba (Moraj és hangok a Jobbik soraiból: Jaj!), mert bizony a Jobbikban olyan képviselők ülnek, akiknek bizony a pénz és a hatalom nagyon fontos, és egy olyan támogatója van, akinek szintén a pénz fontos.

Itt egymásra találtak, mert az egészségügyben nagyon sok pénz van. Éppen ezért aláírtak egy nyilatkozatot egy olyan volt képviselő gesztorálásával, aki a vizitdíj létrehozatalakor annak egyik nagy támogatója volt, néha azt is mondta magáról, hogy kitalálója, és aláírt a Jobbik is egy olyan nyilatkozatot, amelyben rögzítették, hogy meg kell határozni a fizetős magyar egészségügy paramétereit. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem mondtunk ilyet! Ez hazugság! Hazudik! A KDNP-ben tanítják neked ezt? Ez a keresztény eszmeiség!) Ezt aláírta a Jobbik Gyurcsány Ferenccel, aláírta a Magyar Szocialista Párttal (Moraj és közbeszólások a Jobbik soraiban, köztük: Hazugság! - Zaj. - Az elnök csenget.) és az összes ellenzéki formációval közösen. Ez az, amiben konszenzusra tudtak jutni. Volt, aki korábban or­vos­exportból tudta fedezni a maga megélhetését, és ebből tett szert profitra, most pedig egy közös nyilatkozatot, amelyben szó szerint az is megtalálható sok minden más egyéb mellett, amely a magyar fizetős egészségügyről szól. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Ez is hazugság!) Úgy látszik, a konszenzus, amiben az ellenzék pártjai az egészségügy kapcsán egyet tudnak érteni, hogy fizessenek többet a betegek, és minél több profitot tudjon valaki kivinni ebből. (Sneider Tamás: Az idősekkel mi lesz?) Hogy a Jobbiknál ki az a rejtélyes üzletember vajon, aki esetleg profitra szert tehet az egészségügyből, azt mindenkinek a maga fantáziájára bízom, de nem széles a választék, hogy ki a Jobbik valódi gazdája.

Ami pedig az álhíreket illeti, tisztelt képviselő úr, amit ön megint elmondott, szerintem ezt már írásbeli kérdésben is megírta ön is, más ellenzéki képviselők is, és ahányan megírták, annyi képviselőnek cáfoltuk, hogy semmifajta, a rákbetegek életkorával kapcsolatos megkülönböztetés vagy szempont nincsen. Aki rákbetegségben szenved és bizonyos gyógyszerek szükségesek ahhoz, hogy megpróbáljuk őt meggyógyítani, az megkapja.

Önök hiába kapták meg a sajtóban a cáfolatot, hiába kapták meg az írásbeli kérdéseikre az írásbeli válaszcáfolatot, itt ugyanúgy újra felállnak és ezekkel az álhírekkel próbálnak operálni, ezekkel az álhírekkel bebizonyítani, hogy nem működik jól az egészségügy és ezért privatizációra van szükség, és akkor jöhet az a profit, amit ön már egyszer zsebre rakott orvosexportból. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 104 2017.10.02. 4:15  101-107

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném teljes mértékben cáfolni, hogy ilyen eset lenne, amit ön mondott ezeknél a különleges gyógyszereknél. Itt minden beteg megkapja természetesen azt a gyógyszert, amire a kezeléséhez szükség van.

 

 (16.00)

 

Az kétségtelen, hogy ezeknek a nagy értékű gyógyszereknek a beszerzési eljárásán változtattunk, és ezek a különböző szállítók, előállítók most már jóval kisebb hasznot tudnak csak zsebre tenni ezeknek a gyógyszereknek az előállításából és az állami egészségügyi rendszernek történő eladásából. De ettől függetlenül azt az álhírt teljes mértékben cáfolom, amit ön most itt elmondott, hogy a gyógyszerkassza kifogyott volna, vagy ne lett volna keret ezeknek a gyógyszereknek a beszerzésére. Úgy látszik, önöknél a kvóta nagyon becsípődött, nemcsak az európai parlamenti képviselőjük mondta el, hogy nem tudja másképp elképzelni a válság megoldását, mint kötelező kvótarendszer bevezetésével, hanem máshol is már csak ezt látják, és ezt igyekeznek megtenni.

A Fidesz-KDNP igyekezett a teljes gyógyszerellátásban a biztonságra törekedni: egyrészről a gyógyszerkasszában a stabilitást megteremteni, másrészről a gyógyszerek árát csökkenteni, harmadrészről pedig patikákat nem liberalizált befektetők számára megnyitni, hanem szakmai befektetőknek, gyógyszerészeknek a kezébe adni. Itt egy nehéz feladatunk volt, hiszen a szocialisták ezt felszabadították. Nemcsak patikusok kezébe kerültek a patikák, de sikerült állami programokkal, beavatkozással 50 százalék fölé emelni a patikusok tulajdonát a patikákban.

Ami a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását és a gyógyszerek térítési díját illeti, tisztelt képviselő úr, a vaklicit rendszerével sikerült ezeket az árakat lejjebb szorítani. 2011-13-ban 10 milliárd forinttal, 2014-ben megint 2 milliárd forinttal kevesebbet kellett a betegeknek fizetni a gyógyszerekért. 2016-ban 499 gyógyszernek csökkent az ára, átlagosan 639 forinttal fizettek kevesebbet érte a betegek. Az idei évben 349 készítménynek csökkent az ára, átlagosan 111 forinttal. Ha azt nézzük, hogy a rendszeresen gyógyszert kiváltó betegek mennyivel fizetnek többet vagy kevesebbet most, mint pár évvel ezelőtt, akkor azt látjuk, hogy átlagosan havonta éves szinten 3 ezer forinttal fizetnek kevesebbet.

Tehát míg sok mindennek növekszik az ára, de Magyarországon a gyógyszereknek az ára nemcsak hogy nem növekedett, nemcsak hogy nem növekedett az inflációhoz mérhető mértékben, hanem csökkent, kevesebbet kell fizetni. Egy perifériás artériás betegségnek a gyógyszere, ami 2016-ban 918 forint volt, most 111 forinttal csökkent. A magas­vérnyo­más-betegség gyógyszerének az ára szintén 526 forinttal csökkent, a koleszterinszint-csökkentő gyógyszernek az ára idén 354 forinttal csökkent a tavalyihoz képest. Tehát a leggyakoribb betegségek gyógyszereinek az ára, a díja, amit a betegeknek kell fizetni, elsősorban az idős betegeknek, ezek csökkentek, így próbáltuk a lakosság terheit csökkenteni.

Jelenleg a kormányzat az ön által is említett rendszerben 44-féle hatóanyagot, 49 készítményt biztosít, célzott biológiai, terápiás, immun­onkoló­giai, életmentő és egyéb célokra. Ezeket a betegek teljes mértékben térítésmentesen, ingyenesen kapták meg eddig, és kapják meg ezután is. 50 ezer beteg kapta meg ingyenesen ezeket a készítményeket. Hogy jobban követhető legyen, hogy ne kerüljön sor olyan hibára, amire ön itt célzott, ezért 2012-ben egy teljes mértékben online jelentési rendszert dolgoztunk ki, pontosan azért, hogy a nagy értékű, korszerű gyógyszereknek és a betegeknek a követése biztosítható legyen. Magyarul, adminisztráció nem terheli a kórházi dolgozókat, teljes mértékben automatizált a rendszernek a nyomon követése, és mindenki számára online-monitorozhatóvá tette. Sőt, 2016-ban így 15 újabb innovatív hatóanyagot sikerült beemelni az ingyenesen kapható készletbe. Így tehát több ezer beteg számára vált még könnyebben elérhetővé ez az ingyenes terápia. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 128 2017.10.02. 2:12  119,123-132

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok mindent említett a felszólalásában. Engedje meg, hogy megpróbáljam valamelyest keretbe foglalni azokat a témákat, amiket ön itt felhozott.

A mi számunkra az a legfontosabb célkitűzés és az jelenti mindenkinek a legnagyobb biztonságot, hogy aki dolgozni akar Magyarországon, annak legyen munkahelye. Ebben az emberek valóban egy nagyon nagy sérelmet szenvedtek el 2010 előtt, hiszen több százezerrel nőtt a munkanélküliek száma, míg a Fidesz-KDNP kormányzása óta 730 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, 730 ezerrel többen tudnak dolgozni. Ezzel 4,4 millióra emelkedett a dolgozó emberek számára.

Mindemellett a Fidesz-KDNP pedig arra is törekedett, hogy aki dolgozik, az ne legyen túladóztatva, ezért csökkentettük a munkát terhelő adókat, hogy nagyobb biztonsága legyen az embereknek, ne érezzék azt, hogy ha ők kétszer annyit dolgoznak, akkor az állam négyszer annyit von el tőlük. Ha valaki kétszer annyit dolgozik és kétszer annyit keres, akkor kétszer annyi adóval kell számolnia.

S mindemellett fontos, hogy tisztes nyugdíjat is kapjon az, aki ledolgozta munkában az éveit. Erről szól egyrészről a „nők 40” program, másrészről pedig a munkahelyvédelmi akció, amely révén azok a munkáltatók, akik 55 év feletti munkavállalót alkalmaznak, a szociális hozzájárulási adóból 50 százalékos adókedvezményt írhatnak le. Ennek révén 2016-ban 340 ezer 55 év fölötti munkavállalónak sikerült biztosabbá tenni a munkahelyét. Azt hiszem, hogy pár évvel a nyugdíj előtt állva sokak számára a munkahely elvesztése a legnagyobb veszély, hiszen ezáltal pont a legfontosabb években, a nyugdíj kiszámítása szempontjából a legfontosabb években csökkenhet nagymértékben a jövedelmük. Ezért volt fontos ennek a programnak a bevezetése. Tíz nyugdíj előtt álló személyből hét foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akcióterv biztosítja. Ez biztonságot jelent az idős, de még dolgozó embereknek, utána pedig a nyugdíjak 23 százalékos, vásárlóértéken számolva 9,5 százalékos emelése pedig az időskor biztonságát adta meg, szemben a szocialista kormányok túladóztatásával és nyugdíjcsökkentésével. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 132 2017.10.02. 1:10  119,123-132

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hogy ön min és hogyan gondolkozik, azt nem tudom, de hogy a matematikával lehet, hogy hadilábon áll, az azért biztos. Önök bár azt mondják, hogy szocialista pártként a kispénzű, kiskeresetű emberek pártja, az önök kormányzásakor mindig a legkisebb keresetű emberek jártak rosszul (Dr. Legény Zsolt: Nem igaz! Hazudsz!), hiszen önök évente a minimálbér mértékét alig 3 ezer forinttal emelték. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP 2010 és 2018 között 73 500 forintról 138 ezer forintra emeli a minimálbért, azoknak pedig, akiknek valamilyen végzettségük van és szakmunkásként tudnak dolgozni, 89 500 forintról 180 500 forintra emeli a legkisebb jövedelmük lehetőségét. Önök, tisztelt Szocialista Párt, minden esetben a kispénzű embereket cserben hagyták, mert alig emelték valamivel a minimálbért, mert a multinacionális cégek oldalán álltak, az ő érdekeiket hallgatták meg, ezért alacsonyan tartották a béreket, a Fidesz-KDNP pedig 73 ezerről 138 ezerre növelte a minimálbért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 178 2017.10.02. 2:10  173-182

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ma már az sokszor elhangzott, a Fidesz-KDNP arra törekedett, hogy mindenki számára a munkavégzés lehetőségét felkínálja, hogy aki Magyarországon dolgozni akar, az Magyarországon dolgozni tudjon, és mindemellett Európa egyik legalacsonyabb, ha nem legalacsonyabb személyi jövedelemadóját fizesse. Éppen ezért indítottuk be azokat a programokat, amelyek több mint 700 ezer új munkahelyet hoztak létre, és ma már Magyarországon 4,4 millió ember tud dolgozni.

Azok számára, akik olyan munkakörben vannak, amely bizonyos fizikai adottságok miatt - vagy azért, mert igénybe veszi, vagy azért, mert speciális elvárások vannak - egy idő után nem gyakorolható, éppen ezért az ő számukra más munkaköröket kell felajánlani, hiszen nyilvánvalóan valaki egy erős fizikai megterheléssel járó munkát nem tud sok-sok évtizeden keresztül vinni, de akkor pár évtized múlva egy olyan, a fizikumát kevésbé megterhelő munkakör betöltésére lesz alkalmas, amivel továbbra is dolgozni tud. Tehát az aktivitását megőrizheti, a jövedelme magasabb, hiszen általában a munkajövedelmek magasabbak, mint a nyugdíjjövedelmek, Magyarországon a nyugdíjjövedelem az a munkajövedelem 70 százalékát teszi ki, míg az Unióban körülbelül 57 százalék az átlag.

 

(17.00)

 

Tehát mindenki számára az az előnyösebb, ha egy olyan munkakört tud hosszú távon is betölteni, amelyből magasabb jövedelemre tesz szert, csak ehhez arra volt szükség, hogy Fidesz-KDNP-kormány legyen Magyarországon, és valóban létrejöjjenek új munkahelyek, és valóban csökkenteni tudjuk az adókat.

Azt a félmondatát pedig nem is tudom hova tenni, tisztelt képviselő úr, hogy ne a multik oldalára álljon a kormányzat. Nem tudom pontosan, hogy miből gondolja, hogy ez a kormány a multik oldalán áll (Dr. Staudt Gábor: Az egy munkahelyre adott támogatás összege!), a bevezetett bankadó alapján gondolja, a biztosítókra kivetett különadóra gondol, az energetikai cégekre kivetett különadókra gondol, az Erzsébet-utalványok rendszerére, amelyet korábban pár francia multicég vitt, a minimálbérek radikális emelésére, vagy azon kötelezettségszegési eljárásokra, amelyeket multicégek magyarországi gazdasági extraprofitját visszaszorító törvényjavaslatok miatt indítottak el Magyarország ellen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 182 2017.10.02. 1:16  173-182

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Nyugdíjügyben a Jobbik már mindent mondott és mindennek az ellenkezőjét is. 2010-ben követelték a kötelező magánnyugdíjrendszer megszüntetését. Amikor ez megszűnt, akkor utána pár évvel, amikor nagy fordulatot vett a Jobbik politikája, már utólag ellenezték ezeket a lépéseket. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Úgyhogy azt hiszem, hogy sem a magyar nyugdíjasok, de a magyar dolgozó emberek sem bízhatnak egy olyan pártban, amely bármikor eladja magát egy milliárdosnak, legyen szó akár külföldi, akár magyar milliárdosról; a Jobbik esetében egy magyar milliárdosról beszélhetünk.

Ugyanakkor azt hiszem, hogy arra minden magyar ember büszke lehet, hogy az elmúlt egy évben 12 százalékkal nőtt a bérek értéke. Végre többet keresnek az emberek, és ez többet is ér. Nem inflálódik el a bérnövekedés, viszont valódi bérnövekedés indult be. 2010-14 között úgy tudtuk az emberek életszínvonalát javítani, hogy csökkentettük a rezsikiadásaikat, és mindemellett csökkentettük az adókat, ezáltal több jövedelem maradt ott a családi adózási rendszerben, és kevesebb kiadásuk volt. 2013 után pedig beindult a gazdasági növekedés, ami most már érezhető bérnövekedéseket is jelent, de a bérnövekedésre csak Magyarországon lehet alapozni. Ami légvárat önök építenek, hogy Brüsszelből növelik a magyar béreket, azt hiszem, ezt senki se veszi komolyan, a saját szavazóik sem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 12 2017.10.03. 5:15  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A kormány elmúlt években végzett munkájának eredményét is mutatja, hogy most már a többedik felmérés jött ki azzal kapcsolatban, hogy világ tíz legbiztonságosabb országa között van Magyarország. Ez mind a közbiztonságnak a bűnözéssel kapcsolatos, szokásos mérőszámait is magában foglalja, illetőleg azt is, hogy a terrorfenyegetettség, a bevándorlási krízis miatti, a közbiztonságot ért negatív hatások Magyarországot elkerülték. Ez köszönhető a déli határzárnak, a jogi fellépésnek, az emberi erő jelenlétének, a rendőrök ottlétének és természetesen a kerítés felépítésének is.

A Fidesz-KDNP kormányzóképességét az mutatja leginkább, hogy olyan kérdésekben tudott jó döntést hozni, amelyek előre nem látható helyzetek voltak. Hiszen sem 2010-ben, sem 2014-ben nem sejtették még a választók, hogy olyan mértékű kihívás elé áll Magyarország, olyan mértékű fordulat következik be a világpolitikában, mint a tömeges migráció beindulása. Ebben a történelmi helyzetben, amikor minden országnak nagyon fontos döntést kellett meghozni, Magyarország meg tudta hozni a jó döntést. Ezért kerültünk a tíz legbiztonságosabb ország közé, és ezért fogadja el a magyar álláspont egyre szélesebb és szélesebb részét sok-sok nyugat-európai ország, amelyek kezdetben teljes mértékben ellene voltak a magyar álláspontnak. Most pedig egymás után veszik át egyik vagy másik elemét a magyar álláspontnak.

Ha a Magyar Szocialista Párt kormányzóképességét nézzük, akkor azt látjuk, hogy igazából itt a parlamentben sincsenek jelen, mert eléggé felbolydult a pártéletük. Igazából már menekülnek a pártból is, folyamatosan mondanak le tisztségviselőik. Van, aki átül egy másik frakcióba, van, aki lemond a miniszterelnökségről, van, aki lemond az elnökségi tagságról, mint egy süllyedő hajón, amelyről mindenki menekül, és még akkor akarnak elevickélni, amikor van mentőcsónak. A Szocialista Párttal kapcsolatos hírek a Szocialista Pártról szólnak, nem az ország állapotáról, nem a legfontosabb kérdésről, a bevándorlás kérdéséről, nem a többi fontos kérdésről, ami az embereket a hétköznapjaikban érdekli, hanem csak és kizárólag a helyekről, az osztozkodásról szólnak a szocialista hírek.

Míg az MSZP saját magával van elfoglalva, addig a Jobbik a plakátjaival van elfoglalva. Mást sem tesz, csak egyik plakáthelytől a másikhoz megy, különböző trükkökkel igyekszik átjátszani Simicska Lajos óriási médiabirodalmának egyik vagy másik részét. A legnagyobb korrupciós ügy Magyarországon, amikor egy milliárdos egy pártot egy az egyben meg tud vásárolni. A Jobbik azért ígérget most nagyokat a választóknak, mert úgy gondolja, hogy a választókat meg lehet venni. És ezt azért gondolja, mert a Jobbikot meg lehetett venni. Sőt, most már egyik képviselőjük el is mondta, hogy Simicska Lajosnak szíve joga, hogy azt a pártot támogassa, amelyik neki szimpatikus, neki a Jobbik szimpatikus, tehát a Jobbikot támogatja.

Az a párt, amelyik itt a parlamentben négy éven keresztül minden alkalommal ostorozta Simicska Lajost, most, mióta Simicska Lajos tenyeréből eszik, nem ostorozza, hanem már-már példaképként emeli föl Simicska Lajost, és azt mondja, hogy mennyire jó dolgokat csinál. Sőt, mint megtudtuk, egymás között már csak főnöknek hívják Simicska Lajost. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ez a pártfelvásárlási ügy is az oka annak, hogy a Jobbik sok kérdésben már 180 fokot fordult a korábbi álláspontjához képest. A kvótaügyben, emlékszünk, először azt mondták, hogy hazaáruló, aki az Alaptörvény-módosítást nem fogadja el, aztán a Jobbik nem fogadta el. Kevés párt van, amelyik önmagát minősíti hazaárulónak, a Jobbik ebben azért első a magyar politikában. Másrészről pedig a kvótákról azt mondta Vona Gábor, hogy ha pár ezer emberről van szó, oké, lehet ezen gondolkodni.

Arra is emlékszünk, hogy a Jobbik alapító levelében benne van, hogy az uniós tagság Magyarország számára elfogadhatatlan. Azt mondták korábban: tagok legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés. És nyíltan az Unióból való kilépés érdekében hirdettek meg népszavazást, most pedig a magyar emberek fizetésének emelését Brüsszeltől várják. Azt mondhatjuk, hogy a Jobbik azzal a fordulattal, amivel az MSZP, az egyre kisebbedő párt szavazóbázisát próbálja felcsipegetni lépésről lépésre, nos, ezzel a manőverrel a Jobbik a radikális szélsőséges jobboldalról átmegy baloldalra, gyurcsányabb lett Gyurcsánynál mind az igazsághoz való hozzáállás szempontjából, mind pedig retorikában.

Látjuk, hogy KGBéla esetében is az a párt, amelyik korábban azt hirdette, hogy a mentelmi jogot meg kell szüntetni, hiszen az a politikusbűnözésnek ad táptalajt, utána Kovács Béla maga is a mentelmi jog mögé bújt, és csak akkor indulhattak meg ellene az eljárások, kémkedés, költségvetési csalás a vád ellene, amikor fölfüggesztették mentelmi jogát. Tehát az a párt, amelyik azt mondta, hogy a politikusbűnözés melegágya a mentelmi jog, annak képviselői a mentelmi jog mögé bújnak. Ebből is látható, hogy három párt van, az egyiket Soros György irányítja, a másikat Simicska Lajos, a harmadiknál pedig Ron Werber vette át az irányítást. A magyar embereket pedig a Fidesz-KDNP képviseli. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 4 2017.10.09. 5:23  2-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Talán ezen a ponton érdemes megnéznünk, hogy a bevándorlás kapcsán mit mond a katolikus egyház katekizmusa, ugyanis egyértelművé teszi, hogy azok számára ír csak elő segítségnyújtási kötelezettséget, akik politikai üldöztetést is szenvednek a gazdasági nehézségek mellett. Itt viszont nagyon részletesen leírja, hogy milyen kötelezettségei vannak minden migránsnak a katekizmus alapján.

Először is, a különböző hatóságok számára a katekizmus 2241. pontjában azt írja a szöveg, hogy a különböző állami hatóságoknak lehetősége van, sőt joga van arra, hogy a bevándorlási jog gyakorlását különböző feltételekhez köthetik, és itt elsősorban egyes kötelezettségek teljesítését írja elő maga a katekizmus is; nevesít párat.

Az első az, hogy a bevándorlóknak hálával ‑ ráadásul, tehát itt egy belső hozzáállást is ír ‑ tiszteletben kell tartaniuk a fogadó ország szellemi hagyományait; engedelmeskedniük kell a fogadó ország törvényeinek; tiszteletben kell tartaniuk a fogadó ország anyagi hagyományait, hozzá kell járulniuk a közterhek viseléséhez. Ezek pontosan azok a kötelezettségek minden bevándorló számára, amelyeket egyébként az ellenzék által oly sokszor vitatott és embertelennek tartott plakátokon jelenített meg a magyar kormány, amikor azt írta, hogy akik Magyarországra jönnek, azoknak be kell tartaniuk Magyarország törvényeit; tisztelniük kell a kultúráját, és tisztelniük kell a gazdasági rendszert, nem vehetik el más emberek munkáját.

Szinte szó szerint hasonlóakat olvashatunk akkor, ha a katolikus egyház katekizmusát felütjük, csak ők még a hálát is odaírják, hogy hálásnak kell lennie a bevándorlónak, túl azon, hogy tiszteletben tartja a törvényeket.

Azonban ahogy ön is ismertette, a Soros-terv egy tervezett, automatizált betelepítési folyamatot jelent, nem integrációt, hanem inváziót, évente 1 millió bevándorlóval, a nekik nyújtott 9 millió forintos támogatással. Kevés magyar szegény ember kapott 9 millió forintot támogatásként az Európai Uniótól. Soros György kifejezte már, hogy útjában áll a magyar határzár, éppen ezért azt le kell bontani, és a jogi akadályokat is le kell bontani, hogy minél többen érkezzenek Európába, mesterségesen megváltoztatva az országok lakosságbeli összetételét, és ebbe beleszólást nem enged az európai polgároknak, hiszen csak Magyarországon volt közvetlen konzultáció az emberekkel.

Magyarország azonban úgy gondolja, hogy a nehéz sorsú embereken a saját szülőföldjükön kell segíteni, hiszen mindenki számára ez a legjobb, és az adott egységű adománynak vagy adott egységű pénzösszegnek is sokkal nagyobb haszna van akkor, ha a szülőföldön tudunk segíteni.

 

 

 (11.10)

Éppen ezért Magyarország eldöntötte, hogy lakóházak újjáépítésében, oktatási segítségnyújtással, egészségügyi segítséggel, humanitárius adományokkal, nemzetközi szerepvállalás révén is segíteni fog a nehéz helyzetben lévő embereken. Ezért építjük föl 2 millió euróból Telskuf városát, amelyben az Iszlám Állam hadműveletei miatt rongálódtak meg az épületek; ezért épül már az iraki Erbílben a magyar kormány 120 millió forintos támogatásából az az iskola, amely segít abban, hogy ne kallódjanak el azok a gyerekek, akiket a szülőföldjüktől pár száz kilométerre, Erbílben tudtak elszállásolni. A Szent József Kórház számára a kurdisztáni régióban félmillió euróból hathavi gyógyszerszükségletet fedezünk ezekben a hónapokban, és így most ősszel és télen azért kapnak a Szent József Kórházban gyógyszert az oda betérő keresztények és nem keresztények, mert Magyarország adományából feltöltöttük ezeket a gyógyszerkészleteket, s ha Magyarország nem adta volna, ezeket a gyógyszereket nem tudnák igénybe venni. Fontos segítséget adtunk akkor, amikor a kopt keresztényeket megtámadták, hiszen Magyarországon kezeltük az ottani sérültek egy részét.

A Hungary Helps program fontos eleme a különböző ösztöndíjak adása. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal 51 fejlődő országban biztosítunk különböző ösztöndíjakat, és külön nyitottunk ‑ ezen 3 ezer diákon kívül ‑ 100 főnek egy speciális ösztöndíjat, amelyben üldözött keresztényeket elsősorban Libanonból, Szíriából, Irakból, Palesztinából, Egyiptomból, Nigériából és Pakisztánból fogadunk, az ő évnyitójukra is a múlt héten került sor. Az Antiochiai Szír Katolikus Patriarchátus libanoni humanitárius tevékenységéhez egymillió eurós nemzeti hozzájárulást adtunk, ugyanitt pedig az ottani Szír Ortodox Egyháznak Damaszkuszban munkahelyteremtő prog­ramra egymillió eurót. Magyarország a Madad Alapba, a szíriai újjáépítési alapba 3 millió eurót adott, ami ugyanakkora, sőt nagyobb mértékű, mint egyes nyugat‑európai, nálunk sokkal gazdagabb országok segítségnyújtása.

Törökországban támogatjuk a gyerekek oktatását a táborokban. Törökországban, Irakban, Jordániában, Libanonban egy közös programban 325 ezer euróval segítjük a menekülthelyzet kezelését, szintén 70 ezer euró segélyt nyújtottunk iraki belső menekültek helyzetének javítására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a zaatari táborba 20 ezer eurót, a szíriai menekültek számára a londoni konferencián 5 millió eurót, Afganisztán számára 5 millió eurót nyújtottunk ‑ és még sorolhatnám ‑ intézményi és humanitárius támogatásokra. Azt hiszem, hogy Magyarország ezen a módon is kiveszi részét a keresztényi segítésből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 24 2017.10.09. 2:24  21-24

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a legjobbkor tette fel a kérdését, képvi­selő úr, hiszen az ősz lesz az az időszak, amikor látványosan elkezdődnek a városligeti park területén a rehabilitációs, faültetési, parkosítási munkálatok. Mint azt ön is tudja, tisztelt képviselő úr, az elmúlt időszakban az önök által és sokak mások által is kért olyan fórumsorozatok tartódtak meg, a „Liget park” fórum, ahol 118 civil szervezetnek, intézménynek, közösségnek volt lehetősége elmondani a véleményét, javaslatát. Összességében 558 észrevételt tettek ezek a szervezetek, ezeknek a 90 százalékát beépítettük azokba a tervekbe, amelyek alapján a Városliget meg tud újulni.

Az első ütem hamarosan elkezdődik az Ajtósi Dürer sor és a Hermina út sarkán található kerttel, kutyajátszótér kialakításával, sportpályákkal, futókörökkel, a Szépművészeti Múzeum környezetének, az ottani zöldfelületnek a megújításával, és ahogy említettem, ezek már mind-mind olyan fejlesztések lesznek, amelyekben az ottani félezer civil észrevételt is igyekszünk a lehető legmagasabb fokon beépíteni.

Elkezdődött a közműhálózat cseréje, elindul a közvilágítás bővítése, felújítása, új illemhelyek jönnek létre, kerékpártárolók létesülnek, új hulladékgyűjtőket helyeznek el, és a faállománynak is elindul egyfajta megújítása, őshonos és ellenálló fajok kerülnek telepítésre, 70 új fára számíthatnak azok, akik a Ligetben fognak sétálni a következő időszakban.

 

 

 (12.00)

 

Ezeknek a fenntartásához nyilván fontos az öntözőrendszer, ez is meg fog valósulni. Nőni fog a zöldfelületek aránya, erről már többször beszéltünk itt a Házban is. 60-ról 65 százalékra fog nőni a zöldfelületek aránya a felújítások, a munkák végén a Ligetben.

A használaton kívüli és eléggé rossz állapotú Hungexpo-épületek, Petőfi Csarnok bontása megtörtént, az Olaf Palme-ház műemléki felújítása elindul, a Pannon Park alapkövét az elmúlt héten lerakták, az Állatkerti körúton pedig már mindenki láthatja az új pavilonkertet is. Ezek eredeti, Feszl Frigyes 1860-ban készült anyagai alapján orientális stílusú pavilonok lettek. Azt hiszem, mindenki láthatja, hogy milyen szép, minőségi épületek jöttek létre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 64 2017.10.09. 2:11  61-64

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön olyan döntésekről beszélt, tisztelt képviselő asszony, amelyek meg sem születtek, meg sem születhettek, hiszen még messze nem tartunk itt. Éppen ezért az abból levont következtetései sem lehetnek helyesek.

Az kétségtelen kormányzati irány minden hasonló intézménynél Magyarországon, hogy az olyan intézményeket, amelyek nem gyermekotthonnak épültek, nagyok, zsúfoltak és nem ideálisak a gyermekotthoni funkciókra, szeretnénk kiváltani kisebb intézményekkel, olyanokkal, amelyekben sokkal inkább családias körülmények között tudnak a fiatalok felnőni. Olyan, maximum 12 személyes lakóotthonokat létrehozni például, amiről egy 5,8 milliárd forintos keret is igyekszik rendelkezni a következő időkben. Vagy bármilyen létesítmény esetén is a 48 főt semmiképpen ne haladja meg az ott tartózkodó, ott nevelkedő fiatalok száma. Ez Magyarországon is, máshol is, mindenki által elfogadott tendencia. Azt hiszem, az LMP is, amikor nyugodtabb pillanatait éli, ezt egy fontos célkitűzésnek tartja, hiszen máshol is ezt teszik. Ez alól, úgy látszik, önök egyedül Fótot tartják kivételnek, ott nem tartják jónak, ha családiasabb, kisebb léptékű helyekre költöznek a fiatalok, pedig az optimálisabb, a gyermekellátás sajátosságait sokkal inkább figyelembe tudja venni.

Hogy pontosan hova fognak költözni azok a fiatalok, akik ebből a nagy intézményből kiköltöznek, azt ön megelőlegezte, de ezt önön kívül senki sem tudja Magyarországon ilyen magabiztosan állítani, hiszen itt egy nagyon hosszú folyamatról van szó. Nem feltétlenül egy, lehet, hogy több helyszínt kell ehhez igénybe venni, de mindenképpen ez férőhelyfejlesztéssel és minőségi javulással fog járni. A fóti gyermekközpontban ráadásul a Fóti Károlyiak Alapítvány is működik, a Fót-Központi Református Egyház, a Fóti Szabad Waldorf Egyesület, ezek óvodát, iskolát tartanak fenn, étterem is működik. Tehát egy jóval összetettebb helyzetről van szó. Minden ott lakónak a helyzetét nyilván a lakástörvény szabályai szerint kívánjuk majd rendezni, de ezek nem egyik pillanatról a másikra meghozható döntések, csak akkor, ha a gyermekek érdekei teljes mértékben kielégítést nyernek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 72 2017.10.09. 2:19  69-72

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! E fontos kérdéshez írásban is ön is, képviselőtársai is benyújtottak hasonló tartalmú kérdéseket, és ott is igyekeztünk minél alaposabb, szélesebb körű választ adni, s most is igyekszem ezt megtenni önnek.

Ami Csikériát illeti: ez a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal bajai járási hivatalához tartozik. Október 6-ig nem érkezett panaszbejelentés a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft.-hez. Ami a kiskunhalasi járást illeti Kelebia és Tompa ivóvízminősége kapcsán: Kelebián nem volt lakossági panaszbejelentés, Tompán viszont volt egy panaszbejelentés 2017. április hónapban. A vízminőség-vizsgáló rendszer, a humán felhasználású vizek informatikai rendszere ‑ rövidítve: Humvi ‑ egyaránt vizsgálja a kémiai, bakterológiai és biológiai paramétereket.

Áttekintettük 2017. január 1-jétől október 6-áig az eredményeket. Kelebiából 10 darab önellenőrző és 1 darab hatósági vízmintavétel eredményei állnak rendelkezésre, ezek megfelelő minősítést kaptak. Tompa tekintetében 12 mintavétel volt, egy hatósági, a többi mind üzemeltetői. Két paraméter vonatkozásában voltak kismértékű eltérések. Ezek után a hatóság 2017. május 4-én kiadott egy végzést, s ebben arra kötelezte az üzemeltetőt, hogy vizsgálja felül a műszaki rendszert.

Három lépést tettek ezután. Egyrészről sor került egy szivacsdugós hálózattisztításra, utána a régi közkifolyókat kicserélték, harmadrészről pedig sor került a hálózat fertőtlenítésére. Csikérián 10 darab mintavétel történt, két esetben hatósági ellenőrzéssel. Itt kifogásoltság egy esetben történt. Itt a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. biztosítja a vas-, mangán-, arzén- és ammóniummentesítő technológiát. arra hivatkoztak, hogy sok esetben a belső csőrendszer elöregedett, éppen ezért itt műanyagcső-beépítésekre került sor. Ugyanakkor az emberi egészségre ezek minőségi kockázatot nem jelentettek, és a szolgáltató igyekszik folyamatosan tájékoztatni a lakosokat tévében, újságban egyaránt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 152 2017.10.09. 2:17  149-156

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az e‑egészségügy bevezetésével az a célunk, hogy a betegek gyógyulását minden informatikai eszköz is segítse. Több mint 100 milliárd forint értékben vásároltunk különböző legkorszerűbb orvostechnológiai eszközöket, de emellett fontos, hogy ha egy beteg egy orvos elé kerül, akkor minden információ, ami az elmúlt öt évben róla keletkezett ‑ és a következő években fog keletkezni -, rendelkezésre álljon, ne legyen elveszett lelet, ne legyen elveszett recept, ne legyen semmilyen olyan diagnózis, amit adott esetben egy orvos nem tud megnézni akkor, amikor másodpercek alatt kell adott esetben döntést hoznia, és lehet, hogy nincsen idő arra, hogy újabb és újabb vizsgálatokra küldje a beteget. Ezért fontos, hogy így sokkal személyre szabottabb, sokkal gyorsabb kezelést kaphassanak a betegek.

Mindenkinek az adatai, akár gyógyszerekkel kapcsolatos, akár diagnózissal kapcsolatos adatai ebbe az elektronikus térbe kerülnek fel, és ennek zajlott, ahogy ön is említette, idén tavasztól kezdve a próbaüzeme, ami augusztus közepéig tartott. Részt vettek benne kórházak, háziorvosok, patikák egyaránt, ez egy éles próbaüzem volt, mindenki maga is követhette ennek a különböző fázisait.

Ha a betegeket nézem, közülük 8574‑en be is léptek ebbe az elektronikus térbe, és ott különböző módosításokat, nyilatkozatokat tettek. A próbaüzem alatt 400 ezer receptet már e-receptként adtak ki, és 400 ezer ellátási dokumentum szintén ebbe a felhőalapú rendszerbe került be. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben éles üzemben tudtuk ezt tesztelni, és hibás adat az elektronikus egészségügyi térbe nem került be, ugyanakkor ezek a dokumentumok most már digitálisan mindenkinek hozzáférhetőek. Eddig 4722 háziorvos, 2705 gyógyszertár, valamint 315 járó- és fekvőbeteg‑ellátó intézmény került be a rendszerbe, csatlakozott hozzá. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatók 75-80 százaléka már készen áll arra, hogy novembertől minden adatszolgáltatás így történhessen meg, és minden adatot így lehessen szolgáltatni. Ha adott esetben valaki most már nem a recepttel megy be a patikába (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hanem csak a személyi igazolványával és a taj-számával vagy csak az e-személyijével, ugyanúgy megkapja ezeket a gyógyszereket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 156 2017.10.09. 1:12  149-156

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az is fontos szempont volt, hogy a kórházaknak, a patikáknak, a háziorvosi rendelőknek ne kelljen teljesen új informatikai rendszer megtanulását véghez vinni, ne egy új rendszert kelljen megtanulniuk. Éppen ezért úgy építettük ki a rendszert, hogy az ott futó informatikai rendszerekre csatlakozik rá, nem kell tehát új felület, nem kell új tanulási folyamat.

Az is nagyon fontos, hogy azok számára, akik a következő egy évben is, mondjuk, a szomszédjuknak vagy az édesanyjuknak, édesapjuknak, rokonuknak szeretnék kiváltani a receptjét a patikában, egy felírási igazolással erre lehetőségük lesz, tehát ha nem a beteg megy el a patikába, hanem valami más barát, ismerős, rokon, ami azért egyébként sok helyen nyilván szokás, és váltja ki helyette, akkor természetesen a továbbiakban is rendelkezésre áll az a papíralapú most már felírási igazolás, amelynek a birtokában a gyógyszert kiválthatja, a betegnek elviheti. Úgy gondoljuk, nagy mulasztás lenne, ha a legmodernebb technikai eszközöket nem vetnénk be a betegek gyógyítása érdekében is, ezért fontos, hogy ezen a téren is minden dokumentum rendelkezésre álljon, és senki se tudjon elveszíteni semmilyen, akár életmentés szempontjából is lényeges dokumentumot, vényt vagy bármilyen korábbi diagnózist.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 170 2017.10.09. 2:14  165-176

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A stílus maga az ember, tartja a régi magyar mondás. S így van ez, ha egy párt vezetője megengedhet magának egy ilyen stílust az idős emberekkel, a nyugdíjasokkal szemben, akkor bizony a párt képviselői, a párt tagjai is ezt fogják tenni. Ha egy pártnak minden csak politikai termék, és abból indul ki, hogy önmaga megvásárolható volt, akkor nyilván a szavazókról sem gondol mást, ők is megvásárolhatók.

Az valóban sokakat megdöbbentett, hogy Vona Gábornak, a Jobbik elnökének a nemzeti ünnepeinkről az jutott eszébe, hogy hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul, és hörgik fel a XX. század minden traumáját, majd úgy folytatja, hogy húzták maguk mögött a kis bevásárlókosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig szennyvíz folyt.

Minden része ennek, amikor remegő kezekről beszél, amikor maguk mögött húzott kis bevásárlókocsikról beszél, nyilván mind-mind annak a fajta tiszteletlenségnek, megvetésnek a szimbólumai, amelyek egy jóérzésű ember számára nyilván elfogadhatatlanok. S még a Jobbik szavazótáborában is többségben vannak ezek a jóérzésű emberek, hiszen a Jobbik szavazóinak többsége is úgy gondolja, hogy bocsánatot kellene kérnie Vona Gábornak ezekért a kijelentésekért.

Amikor jöttek a házi politológusok és elmondták, hogy ez egy átgondolt terv és a fiatalok mobilizálását szolgálja, hogy a fiataloknak kell radikalizálódni és nem a nyugdíjasoknak, sajnos a Jobbiknak ezen a téren sem jönnek be a számításai, hiszen a fiataloknak is a többsége úgy gondolja, hogy ez sértő az idős emberekre nézve, hiába magyarázzák ezt a házi politológusok. Ez az, amikor egy párt gyurcsányabb akar lenni Gyurcsánynál, amikor mindennap valakit vagy megsérteni akar, vagy maga mögé akar csábítani egy‑egy Facebook-bejegyzéssel, csak ezek nagyon-nagyon félresikerülnek, ráadásul a pártot is hiteltelenné teszik.

Legújabban, amikor már marxista elvekkel is igyekszik az MSZP-ről éppen lecsurgó szavazókat is maga mögé állítani a Jobbik, ez már végképp a köpönyegforgatásnak egy szánalmas példája.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 176 2017.10.09. 1:16  165-176

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerintem a jobbikos képviselőknek is egyszerűbb lenne a bocsánatkérés, mint a folyamatos bekiabálás, a folyamatos fenyegetőzés ezen téma kapcsán. (Zaj a Jobbik soraiban.) Annyira kínosnak érezte a Jobbik is ezt, hogy rögtön be kellett dobnia egy másik témát, a választójog korlátozását, hogy a figyelmet elterelje erről a témáról. Két párt volt egyébként az elmúlt bő egy-két hónapban, amelyik a választójogot korlátozta volna: Vona Gábor pártja, a Jobbik ‑ vagy inkább azt mondanám, hogy Simicska Lajos pártja, a Jobbik -, illetőleg Gyurcsány Ferenc pártja, a DK. Ez a két párt volt az, amelyik úgy gondolta, hogy a választások előtt fél évvel valamilyen módon csökkenteni kell a választásokon részt vevők számát.

Ugyanakkor itt a parlamentben nem szavazta meg sem a Jobbik, sem a többi ellenzéki párt azokat a törvényeket, amelyek az idős embereknek nagy segítséget jelentettek. Ezek közül az egyik legfontosabb a „Nők 40”, de ugyanígy nem támogatták az áfacsökkentéseket, és elhibázottnak tartották és nem támogatták azokat a gazdasági döntéseket sem itt a parlamentben, amelyek révén most már megtermelődött az a nemzetiössztermék-növekedés, amely már nyugdíjprémiumot is jelent a nyugdíjasoknak. Ezeket ők elhibázottnak tartották, de a nyugdíjasoknak ebből nyugdíjprémiuma származik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

(14.30)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 4 2017.10.16. 5:10  2-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma sem maradt el a baloldal felszólalásából a bevándorlási kérdés elbagatellizálása, amikor Erős Pistához és hasonló komoly dolgokhoz hasonlította a képviselő úr azt a veszélyt, amely Magyarországra és egész Európára ugyanúgy leselkedik. (Gőgös Zoltán: Nincs Soros-terv, ezt te is tudod, ugye?) Úgy látszik, hiába a német választások eredménye, hiába az osztrák választások eredménye, ezt nem veszi észre az MSZP, és továbbra is bagatellizálni igyekszik ezt az egész kérdést. (Közbeszólás az MSZP soraiból.)

Arra már az elmúlt évszázadokban sokszor volt példa, hogy adott esetben magyarok labanc politikát folytattak, de hogy a labancok elkezdjenek kuruc politikát folytatni, és egy egyértelmű politikai fordulat következzen be egy osztrák választáson, amelyben, úgy látszik, az osztrákok a választás után még több javaslatot fognak a magyar álláspontból magukévá tenni, erre a történelemben nem volt még példa, a labancok kurucosodására, de az MSZP ezt nem veszi észre, hanem továbbmegy azon az úton, amit korábban is követett, és elbagatellizálta a bevándorlást, nem védte meg Magyarországot.

Tisztelt Képviselő Úr! Szociális érzékenységről beszélni abban a Szocialista Pártban, amelynek ideje alatt, ha dönteni kellett, hogy a kevés pénzből élő emberek vagy a multinacionális vállalatok oldalára áll a kormány, akkor a szocialista kormány minden egyes esetben a nagyvállalati érdeket szolgálta ki, és sohasem vette figyelembe azoknak az embereknek a helyzetét, akik szociálisan ki vannak rekesztve vagy nehéz helyzetben vannak; azt hiszem, hogy egyértelmű, hogy a szocialisták mindig a nagyvállalati érdeket vették figyelembe.

(13.10)

Ezért mondta önökről Ferge Zsuzsa (Korózs Lajos: Zsuzsa néni is tévedhet.), nem egy jobboldali politológus, nem egy jobboldali szakember, Ferge Zsuzsa; szó szerinti idézet, amit a Magyar Szocialista Pártról mondott. „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. (Gőgös Zoltán: Volt válság? Tagadtátok mindig.)Ilyen ország nem volt még egy, mindenütt legalább a munkanélküli-ellátást vagy a segélyezést vagy valami mást kiterjesztettek.” (Gőgös Zoltán: Mennyit kaptak akkor, hány hónapot? Hány hónap most a munkanélküli-segély?)

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ferge Zsuzsa állította ki önökről a bizonyítványt az önök szociális érzékenységéről, és ez a bizonyítvány a bukás. Rá kettő esztendővel pedig ugyanezt mondták a magyar választók is. Hogy mit mondanak a következő választáson, azt majd meglátjuk pontosan.

Amikor önök abba a helyzetbe kerültek, hogy dönteniük kellett, hogy a külföldi multinacionális vállalatok profitja nőjön a rezsidíjakban, vagy pedig megpróbálják ezt visszavenni, és az embereknek próbálják garantáltabb, alacsonyabb áron a rezsit biztosítani, önök mindig a külföldi cégek oldalára álltak. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)Ezért növelték kétszeresére a villamos áram árát, és ezért növelték háromszorosára a gáz árát, mert önök minden egyes döntési lehetőségnél a multicégek oldalára álltak.

Amikor önök azt mondták, hogy nehéz helyzetben van a gazdaság, el kell venni a magyar nyugdíjasoktól önök szerint egyhavi nyugdíjat, elvettek minden közalkalmazottól egyhavi bért, a multicégektől akkor sem vették el azt a törvényben garantált profitot, amit még anno a Horn-kormány privatizálása idejében garantáltak ezeknek a vállalatoknak. Tehát azt mondták a nyugdíjasoknak, hogy vállaljatok részt a nehézségekből, mondjatok le; igazából nem lemondtak, hanem elvettek tőlük egyhavi nyugdíjat, de a multicégektől egyetlenegy forintnyi hasznot nem vettek el, csak engedték, hogy az egekbe emeljék a rezsi díját, ezáltal kopasztva meg a magyar kispénzű embereket.

Önök elvettek egyhavi nyugdíjat, mi 23 százalékkal emeltük az elmúlt években a nyugdíjat, ami vásárlóértékben 10 százalékos növekedés. Önök elvettek egyhavi bért, mi beindítottunk életpályákat a pedagógusoknak, az egészségügyben dolgozóknak, a járási hivatalokban dolgozóknak, a hivatásos állományban dolgozóknak. Önök, amikor dönteniük kellett, hogy a nagyvállalatok érdekét képviselik, hogy leszorítsák a minimálbér szintjét, vagy pedig a kevés pénzből élő emberek érdekeit képviselik, mindig a nagyvállalati érdeket képviselték, mert mesterségesen alacsonyan tartották a minimálbért. 3 ezer forinttal sem emelték azt évente átlagosan, míg a Fidesz-KDNP a minimálbért 73 500 forintról 138 ezer forintra emelte, ami 88 százalékos emelkedés, míg a szakmunkás végzettséggel rendelkezők szak­munkás-minimálbérét 101,7 százalékkal emeltük.

Az egészségügy területén, tisztelt képviselő úr, azért ne felejtse el, hogy önök az utolsó éveikben több száz milliárd forintot vontak ki az egész­ség­ügy­ből, mi az Egészségbiztosítási Alapot 1500 milliárd forint alatt vettük át, és jövőre 2000 milliárd forint fölött lesz az Egészségbiztosítási Alap összege, ennyi­vel többet tudunk költeni a betegek gyógyítására. Az oktatásra pedig 552 milliárddal költünk többet jövőre, mint amennyit 2010-ben költöttünk. (Az el­nök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő letel­tét.) És akkor még beszélhettem volna a vizitdíjról, a napidíjról meg a tandíjról, amelyek bizonyára az önök szociális érzékenységének voltak a mutatói. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sorai­ban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 12 2017.10.16. 5:11  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Ház! A valóság az, hogy a Momentum nagyon az LMP sarkában van, ezért muszáj radikálisabb hangot megütni itt a Parlament falain belül. Fogynak a támogatók, nem bővelkedik az LMP vidéki alapszervezetekben, így hát itt a parlamentben kell valami radikálisabb hangnemben esetleg valakiket megszólítani, talán lecsippenteni egy kicsit az MSZP-sza­va­zókból. (Dr. Szél Bernadett: Az emberekről beszélj!)

Rögtön sikerült azért egy MSZP-nek tett gesztussal kezdenie… (Közbeszólások az LMP és az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.) Rögtön sikerült frakcióvezető asszonynak egy MSZP-nek tett gesztussal kezdenie a felszólalását. Bizonyára, ahogy Vona Gábor is elkezdett udvarolni a lecsurgó MSZP-szavazóknak, lehet, hogy az LMP is ebben bízik. Van egy közös pont: Ron Werber - ő nyilván tudta, hogyan kellett 2002-ben megszólítani az akkori MSZP-szavazókat, igyekszik most, 2018-ra az LMP-nek ugyanezt megtenni. Tisztelt Képviselő Asszony! Sokak számára volt csalódás, nemcsak az LMP szavazótáborában, hanem az LMP szavazótáborán kívül is, hogy önök Ron Werber stílusát akarják a ’18-as kampányban magukkal vinni.

Ön azt mondja, hogy az európai uniós források teljes mértékben korrupt rendszerben kerülnek elköltésre, miközben a közbeszerzési szabályainkat a legszigorúbban vizsgálták át Brüsszelben, nagyítóval, és megfelelőnek találták; miközben ezeknek a támogatásoknak úgy van kitalálva a logikája, hogy körülbelül 40 százaléka német cégekhez vándorol. Ezek szerint ön szerint a német cégek korruptak, hiszen korrupt módon szerzik meg az európai uniós támogatásokat.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mi a szegénység elleni küzdelemben a legfontosabb érvnek azt tartjuk, amit egyébként még Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok legnépszerűbb elnöke is mondott: szerinte nincsen jobb szociális program, mint a munkahelyteremtés. Mi ugyanezt valljuk, mint amit ő vallott, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magyar emberek ebben partnerek voltak, és ma már 4,4 millió ember, 770 ezerrel több dolgozik és fizet adót, mint ahányan dolgoztak és adót fizettek hét évvel ezelőtt.

Mutasson egy másik európai uniós kormányt, amelyik ilyen mértékben, a lakosságszámhoz képest ilyen mértékben tudta növelni a foglalkoztatottak számát! És mutasson egy jobb javaslatot a szegénység elleni küzdelemre, mint a munkahelyteremtés és az adócsökkentés! Mi csökkentettük az adókat és növeltük a foglalkoztatottak számát. Ezek a számok nem maguktól növekednek, tisztelt képviselő asszony. Ebben benne van a munkahelyvédelmi akcióterv, ebben benne van a bürokráciacsökkentés, a gazdaságélénkítés, és benne vannak azok az egyéb adócsökkentő intézkedések, amelyek révén szintén sikerült több százezerrel több embernek munkát biztosítani.

Ön egyetlenegy adatot kiragadott a környezetéből, hogy Magyarországon váratlan kiadásokra mennyi embernek van fedezete, és mennyinek nincs. De nyilván önt kiokították (Dr. Szél Bernadett: Soros György.), hogy semmiképpen ne mondja el, hogy pár évvel ezelőtt mennyi embernek volt erre fedezete, és mennyinek nem. Azoknak az embereknek a száma Magyarországon, ön idézte az adatot, tehát ön megbízhatónak tartja nyilván a 2015-ös adatot, és ha azt megbízhatónak tartja, akkor a ’12-es adatot is megbízhatónak kell tartsa, és akkor bizony 2,5 millióval több ember mondta azt, hogy nincs fedezete váratlan kiadásra, mint az az adat, amit ön idézett, tisztelt képviselő asszony. Ezeknek az embereknek száma 2012-ben még 7 millió 448 ezer volt, ez csökkent az utóbbi években 5 millió 26 ezerre. Ha ön elhiszi az egyik adatot, higgye el a másikat is, és ismerje el, hogy a kormány tevékenysége nyomán 2,5 millióval javult azok száma, akik azt mondják, hogy most már van fedezetük egy váratlan kiadásra.

A hiteltörlesztéssel kapcsolatos problémák. Ugyanebből a statisztikából, amiből ön vette, képviselő asszony, azért vettem elő, mert ön ebből idézett, engedje meg, hogy én is idézzek ugyanebből: míg hiteltörlesztéssel 2,6 millió embernek volt problémája jó pár évvel ezelőtt, ez mostanra 1,8 millióra csökkent. (Szilágyi György: Akkor minden rendben van, igaz?) De ha azt nézzük, tisztelt képviselő asszony, hogy mennyivel több ember engedheti meg magának a kéthetes üdülést, itt is egy nagyon nagy mértékű növekedést, milliós nagyságrendű növekedést láthatunk, amelyben nyilván az Erzsébet-program, a Széchenyi-pihenőkártya és más kormányzati intézkedések is segítettek. No meg az adócsökkentés, és az, hogy egyre több ember dolgozik.

Vagy ha azt nézzük, hogy mennyi embernek jelentett problémát az ön által citált statisztika egy másik sora szerint az, hogy kifűtse megfelelően a lakását, ez még a kormányzásunk elején 1,5 millió volt majdnem, most pedig már csak 887 ezer ember. Ilyen mértékű, több százezres, 600-700 ezres volt a csökkenés. (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból.) Hogy mennyi a feladatunk, az pont ezekből a számokból látszódik, csak ön, tisztelt képviselő asszony, a felszólalásában elhallgatta azt, hogy ezek nem egy évben mért számok, hanem évről évre mért számok, és mindegyik esetében, akár a hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos gondoknál, a váratlan kiadásoknál, a húsételek fogyasztásánál, a lakás kifűtésénél vagy nyaralásnál egyaránt mind-mind pozitív elmozdulás volt látható.

Ha tehát valaki az LMP-re szavaz, azt veszélyezteti, hogy ez a tendencia tovább folytatódik, és ezek a problémák egyre kevesebb embernek jelentenek problémát. Az LMP a maga adóemelési politikájával ehhez képest kockázatot jelent. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 14 2017.10.16. 5:14  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen. Mielőtt képviselőtársaim szokásos epés megjegyzéseiket megtennék (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból.), engedjék meg, hogy elmondjam, hogy azokról az emberekről szeretnék beszélni, akiket világszerte a hitük miatt üldöznek, és akikkel kapcsolatban Magyarország az első világkonferenciát tartotta. Az első olyan világkonferenciát, amit egy állam szervez. (Újabb közbeszólások a Jobbik soraiból. - Balog Zoltán: Vegyük komolyan ezt!) Fenyegetéseiket, tisztelt képviselő úr, azért meghallottam; reméljük, a jegyzőkönyv is.

A keleti keresztények sorsa azért fontos szerintem mindnyájunk számára, mert egyrészről egyfajta emberségi küszöb, hogy mennyire tudunk nekik segíteni, mennyire vesszük figyelembe az ő problémáikat, másrészről pedig egy intő jel mindnyájunk számára, hiszen ami ma történik a keleti keresztényekkel, lehet, hogy a következő generáció során itt, Európában is megtörténhet az itteni keresztényekkel. Azt láthatjuk, hogy sokan Nyugat-Európában süketek és vakok a keleti keresztények problémáira, az ottani üldöztetésre, a kivégzésekre, az elűzetésekre. Talán azért süketek és vakok, hogy némák maradhassanak, és ne kelljen cselekedniük a keleti keresztények védelme érdekében.

Magyarország politikája ezen a területen egyfajta piramishoz is hasonlítható. A piramis alján, a leg­szé­lesebb részen van a határvédelem, a biztonság sza­vatolása; ezt követi a Hungary Helps program, amely minden segítségre szorulónak igyekszik a világ minden táján segítséget nyújtani; a piramis csúcsán pedig a hozzánk legközelebb állók és leginkább üldözöttek, az üldözött keresztények megsegítése található.

Mindenki tudja és ismeri, hogy Magyarország ellen Brüsszelből támadást indítottak 1200 fő kötelező kvóta szerinti áttelepítése érdekében. Miközben elindították ezt az eljárást, és Magyarországot bíróság elé citálták, nem is vették észre, nem is akarták figyelembe venni, hogy az elmúlt fél évben Magyarország a közel-keleti térségben, elsősorban Irakban és Libanonban közel ezer család lakhatásáról gondoskodott. Helyi szereplőkkel együttműködve ezer családnak építettük újjá vagy építettük fel a házát, ők vissza tudtak térni. Az elmúlt héten azok az egyházi vezetők, akik itt voltak Budapesten, itt voltak Magyarországon, beszámoltak ezekről a támogatásokról, beszámoltak ezek megvalósulásáról, és elmondták, hogy ez működik, ez sikeres.

(13.40)

Egyetlenegy keleti egyházi vezető sem kérte azt, hogy tömegesen a Közel-Keletről automatikusan, csatornákon keresztül, kvóta szerint embereket telepítsünk Keletről Európába. Senki sem kért egymillió főt évente, senki sem kérte a jogi szabályozásnak a felpuhítását, senki sem kérte a kerítésnek a lebontását. Ezek az emberek mind azokból a válságrégiókból érkeztek, ahonnan a migráció elindult, és egyikőjük sem kérte Európától a tömeges, kvóta szerinti áttelepítési mechanizmusnak a bevezetését. De megköszönték azt a támogatást, amiből ezer családnak - ami nyilván sok-sok ezer főt jelent - vissza tudták adni a reményt. Jóval több embernek biztosította tehát Magyarország az elmúlt fél-egy évben az élet újrakezdési lehetőségét, valamelyest szociális biztonságot, legalábbis lakhatási biztonságot, mint amelyről az egész kvótaeljárás Magyarországgal szemben szól. És míg a kvótaügyben bebizonyosodott, hogy a kvóta működésképtelen, addig a libanoni és iraki házépítésekről, egy teljes településnek az újjáépítéséről bebizonyosodott, hogy működik.

Ez egy olyan alternatíva a kötelező kvótákkal szemben vagy azok mellett, amelyek valós segítséget nyújtanak rövid távon. Hiszen itt Magyarország fél év alatt sikereket tudott elérni, amelyet már most visszajeleztek az egyházi vezetők. Magyarország nem nagy nemzetközi projektekben vett részt, hanem közvetlenül, azt is mondhatom, hogy talajközelbe küldte ezeket a támogatásokat azoknak a közösségi vezetőknek, akik ott vannak a terepen. Éppen ezért működik, éppen ezért ez egy innováció, hiszen nem nagy nemzetközi együttműködésben valósul meg, hanem közvetlen támogatásban a helyi egyházi vezetők számára, és több ezer családnak segítséget is jelentett.

Az ENSZ különböző jelentései szerint, illetőleg a Világbank jelentései szerint körülbelül 3 milliárd ember él a Földön, akik 2 dollárnál kevesebből kell hogy megéljenek egy nap. Ők minősülnek a legszélesebb körben minősítve szegénynek. Nekik évente körülbelül 80 millió gyermekük születik, 80 millióval nő évente azoknak a száma, akik mélyszegénységben élnek világszerte. Egymillió embernek az Európába telepítése, egymillió embernek az USA-ba telepítése a szegénységben élő újszülöttek 98 százaléka számára semmilyen megoldást, semmilyen lehetőséget nem ad.

Egyetlenegy lehetőség van: hogyha nem mi mondjuk meg, hogy hogyan kell segítenünk, hanem az ott lévőket kérdezzük meg, ők pedig a helyben segítés politikáját kérték tőlünk. Ha valaki a világon a keresztényüldözés ellen és a szegénység ellen akar küzdeni, akkor helyben segít, a „Hungary Helps” program mintájára saját, helyben segítő programot indít, mert ez Magyarország számára az elmúlt egy évben bizonyított, amit az a konferencia is megerősített, amit múlt héten tartottunk Budapesten. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 32 2017.10.16. 4:05  29-35

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ez a kormányzat mindenkinek segítséget kíván nyújtani, bármilyen élethelyzetben, bármilyen életkorban is van. Ugyanakkor meglepő volt pont a Szocialista Párt képviselőjétől azt hallani, hogy túl magasra nőtt a szegény emberek számára a rezsiköltség, miközben a Szocialista Párt volt az, amelyik a rezsi díját egekbe emelte, az áram árát megduplázta, a gáz árát megtriplázta, és mindeközben pedig nem nőttek így a jövedelmek Magyarországon. A Fidesz-KDNP pedig 20 és 25 százalékkal tudta csökkenteni a rezsi díját. Ezt mindenki láthatja havonta azokban az értesítőkben, amit kapnak, mindenki látja, hogy hány százezer forint most már az, amit a rezsicsökkentéssel spórolni tudott. Aki tehát a rezsit emelte, az a szocialista kormány, és ezt nyilván a szegény emberek a pénztárcájukon érezték is.

A nyugdíjak ügyében pedig szintén emlékeztetném azért képviselő urat, hogy míg önök elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, az IMF füttyentett, a Világbank füttyentett, és önök abban a pillanatban ellenállás nélkül minden magyar nyugdíjastól elvettek egyhavi nyugdíjat, aközben a Fidesz-KDNP az elmúlt hét évben 23,1 százalékkal emelte a nyugdíjak összegét. Ez azt jelenti, hogy vásárlóértékben 9,5, tehát majdnem 10 százalékkal nőtt a nyugdíjak értéke. És olyan dolgokra fog sor kerülni a következő hónapokban, években, amelyre nem volt példa, hogy nyugdíjprémiumot is tud Magyarország fizetni, a következő évi költségvetést is úgy fogadtuk el, hogy abban is 32 milliárd forint szerepel ezen a soron. Soha korábban Magyarországon erre sor nem került.

Ön azt mondta, hogy szűkül a házi gondozásban részt vevők száma, és sokan kiszorulnak a házi gondozásból. Tisztelt Képviselő Úr! Amit ön szűkülésnek, nehezebb hozzáférésnek, kiszorulásnak nevez: 2010-ben 75 054-en részesültek házi gondozásban, ez mostanra 107 294-re emelkedett. Ez 40 százalékos bővülés. Ön azt mondja, hogy nehéz hozzáférni, szűkül a kör, egyre kevesebben vehetik igénybe, ehhez képest 40 százalékkal nőtt az a kör, amelyik ezt is igénybe tudja venni. És ez nemcsak úgy történt, hogy ugyanannyi gondozóra most sokkal több gondozott jut, hanem sokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, akik foglalkoznak ezekkel az emberekkel, elsősorban idős emberekkel: míg 2010-ben 5764 fő volt, aki házi segítségnyújtás keretében volt foglalkoztatott, ez 2016-ra 13 399-re nőtt. Vagyis már több mint kétszer annyian gondoskodnak a házi segítségnyújtásra szorulókról, mint korábban. Nem bonyolódott tehát a rendszer, nem szűkültek a feltételek, sokkal inkább egyszerűsödött az eljárás, és sokkal inkább többeknek volt lehetősége bekerülni.

Amikor a szociális ellátásból pénzt vontak ki, arról pont az ön mellett ülő Korózs Lajost kérdezheti meg, aki annak idején, még talán bizottsági elnökként vagy államtitkárként amellett érvelt, hogy miért elviselhető az, hogyha 30 vagy 100 ezer forinttal a szociális normatívát vagy kiemelt szociális normatívát csökkentik. Nem növelték, önök csökkentették ezeket a támogatásokat.

Az ápolási díjnál pontosan nem értettem, hogy ön mire céloz, tisztelt képviselő úr. Mi az emelt ápolási díj mellett bevezettük a kiemelt ápolási díjat, ami egy jóval magasabb segítség azoknak, akik a saját családtagjaikat otthon ápolják.

(14.20)

Az új szakápolási központok pedig olyan megemelt szociális támogatási rendszert jelentenek, olyan magasabb szolgáltatást nyújtó szociális intézményt, amelyben szerintem aki majd körbenéz, amikor ezek felépülnek - hiszen a kormány már milliárdos támogatást biztosított arra, hogy az első ilyen megemelt, jobb minőségű szakápolási központok létrejöjjenek ‑, ha valaki ezt megnézi, látni fogja, hogy miként tudott segíteni a kormány a nehéz helyzetben lévőkön.

Azt pedig tudom önnek mondani innen is, hogy a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés: az, hogy 770 ezerrel több ember dolgozik, azt mutatja, hogy 770 ezerrel kevesebb ember van kitéve a szegénység és a nélkülözés kockázatának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 56 2017.10.16. 4:20  53-59

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Ma­gyar Szocialista Párt ma egy tematikus napot tart, hiszen képviselői felszólalásról felszólalásra egy-egy szociális kérdést vesznek elő, elvileg azt mutatván, hogy a Szocialista Pártnak fontosak a szociális kérdések. De tisztelt képviselő úr, szerintem fejből fel tudja sorolni, hogy kik azok a szocialista képviselőtársai, akik ezt hallgatják, hiszen összesen három szocialista képviselő van, aki ezen a tematikus napon, amikor önök minden erejüket a szociális kérdések előtérbe helyezésére fordítják, és igyekeznek felszólalni a nehéz helyzetben lévő emberek érdekében, nos, három képviselőtársa maradt bent itt a parlamentben, hogy meghallgassa ezeket a felszólalásokat. (Korózs Lajos: Négy!) Bocsánat, négy. Elnézést, óriási különbség, képviselő úr, négyen hallgatják önt. Ez is mutatja, hogy a Szocialista Párt mennyire veszi ezt komolyan. Körülbelül annyira, mint amikor nyilvánvalóan az idősek meg a nők iránti tiszteletből mondta Gyurcsány Ferenc, hogy az öregecskedő feleségeket szeretnék lecserélni.

Tisztelt Képviselő Úr! Emlékezzünk, amikor 2007-ben az ön nevéhez köthetően 100 ezer forintos normatívacsökkentést kellett minden idős embernek elszenvedni, aki kiemelt szociális intézményben volt, a többieknek „csak” 30 ezret, és erre ön azt nyilatkozta, hogy nem kell minden embernek, miután megöregedett, automatikusan idősek otthonába kerülni, ha valaki akarja, a szomszédai vagy a barátai ápolják. Akkor a Szocialista Párt politikusaként ilyen együttérző nyilatkozatot tett.

Emlékezhetünk, hogy az idős emberek vagy a szociálisan rászoruló emberek mit kaptak a szocialistáktól. Kaptak megszorításokat, megszorításokat és megszorításokat, mert mindig egy-két évente, amikor Gyurcsány Ferenc egy-egy újabb programot hirdetett, abból bizony csak megszorítás lett. Ezért nőtt talán 250 ezer fővel a munkanélküliek száma, így téve ki még plusz 250 ezer embert a szegénység kockázatának.

Ismételten felhívom az ön figyelmét is, mint ahogy képviselőtársáét is felhívtam pár perccel ezelőtt, hogy a házi segítségnyújtásban részt vevő gondozottak és gondozók száma nem csökkent, hanem nőtt. 40 százalékkal több ember részesül ma házi segítségnyújtásban, mint amennyi 2010-ben részesült, és dupla annyi dolgozó, dupla annyi alkalmazott segíti őket, segíti az ő ellátásukat, mint korábban. Tehát itt bővült mind az ellátók, mind az ellátottak köre, tehát a szolgáltatás vagy közszolgálat itt is magasabb színvonalú.

Arra is emlékezhetünk, amikor 2009. május 11‑én ön is és képviselőtársai is minden idős embertől elvettek egyhavi nyugdíjat. Akkor a szociális érzékenységük valahogy nem szólalt meg. Megkapták az utasítást Brüsszelből egyrészről az Európai Bizottságtól, másrészről az IMF-től és a Világbanktól, és abban a pillanatban el is vették ezt az egyhavi nyugdíjat. De nem remegett meg akkor sem a kezük, amikor be kellett zárni a svábhegyi gyermekkórházat, amikor be kellett zárni az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amikor be kellett zárni a Szabolcs Utcai Kórházat, vagy amikor be kellett zárni a Schöpf-Merei Kórházat és Anyavédelmi Központot. Ez része volt annak a 600 milliárd forintnak, amit az egészségügyből kivonva pontosan a leginkább rászoruló emberektől vettek el. Akik pedig ott maradtak, ott dolgoztak - bár igaz, hogy 16 ezerrel kevesebb ágyon, 6 ezerrel kevesebb alkalmazott ‑, még a maradék alkalmazottaktól is elvettek egyhavi bért.

Önök a gyógyszertámogatási rendszerből, amely a leginkább rászorulókat segítené, 60 milliárd forintot vettek el. Mi a vaklicit rendszerének bevezetésével azt értük el, hogy az idei évben például 349 készítménynek, gyógyszernek átlagosan 1111 forinttal csökkent az ára. Növeltük azt, amit gyógyszertámogatásra fordítunk az elmúlt két-három évben, és mindemellett érezhetően csökkentek is a gyógyszerárak a vaklicit mint eljárás következtében.

A közgyógyellátás, mint ön is tudja, tisztelt képviselő úr, természetben nyújtott ellátás, és az elmúlt évek gazdasági eredménye lehetővé tette, hogy az ellátás megállapításánál a vizsgálandó egy főre jutó havi jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéről annak 105 százalékára, egyedül élő esetén pedig 150 százalékról 155 százalékra növekszik, ezzel is javítva a közgyógyellátottak helyzetét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 100 2017.10.16. 4:03  97-103

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Különös az ön felszólalása a fogyatékossággal élők védelmében, hiszen azért közismert önről, tisztelt képviselő úr, hogy ön nem átallott bírósági perekkel is szembeszállni a szomszédságában lévő, fogyatékossággal élőket foglalkoztató vendéglátóhely kialakítása ellen, panaszkodván arra, hogy ott milyen ételszag fog terjengeni, illetve hogy megnövekszik a forgalom, és emiatt a garázshasználatot is, az ön garázshasználatát is nehezíti. Zöldképviselőként tehát a garázs használatát fontosabbnak tartotta és a parkolóhelyét, mint a szomszédban épülő, hét, fogyatékossággal élő embert foglalkoztató munkahely létrejöttét, amelyet ön ezzel a jogi hercehurcával évekig akadályozni is tudott, és hét, fogyatékossággal élő embernek konkrétan megnehezítette az életét, vagy legalábbis nem teremtett nekik egy új esélyt.

Ezek után ön itt fölszólal, tisztelt képviselő úr, és olyan programot támogat, amelynek a keretében egyrészről értelmi fogyatékosoknak, autistáknak, hallási fogyatékosoknak és más fogyatékossággal élőknek tudunk segítséget nyújtani egy olyan programban, amelyben 2011-ben, amikor ez az átalakulás megtörtént, amit ön kritizált, megháromszoroztuk, egymillió forintra emeltük az új gépjármű esetén igénybe vehető támogatás összegét. Használt gépjármű esetén megkétszereztük a támogatás összegét, gépjármű-átalakításhoz pedig megháromszoroztuk, 90 ezer forintra emeltük az állami támogatás biztosítható keretét. Ezzel is igyekeztünk segíteni, hogy jó műszaki állapotú személygépkocsikat tudjanak a fogyatékossággal élők megvásárolni.

Három és fél ezer fogyatékos embernek ez a konstrukció jó volt, hasznos volt, és igénybe vették. Egy olyan konstrukció, amely a Magyar Suzuki Rt. és a Duna Lízing együttműködésében létrejött konstrukció volt, amelyben nemcsak az állami támogatás csökkentette az árat, hanem az is segített, hogy a szerzési támogatáson felül jelentős mértékű kedvez­ményt biztosítottak az autók listaárából. A pénzügyi szolgáltatást természetesen pályázati eljárás kere­tében választotta ki a kiíró úgy, hogy teljes mérték­ben átlátható volt ez a kiírási folyamat is.

A mi célunk az, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett, minél egyszerűbb eljárás mellett, szabá­lyozott körülmények között szerezhesse meg ki-ki ezt a személygépjárművet. Egyéni finanszírozási szerző­dést kötnek. Elsöprő többségében a támogatottak igénybe szeretnék venni a hitelt; ennek összege nyíl­ván attól függ, hogy kinek-kinek mekkora az önereje. 25 ezer forintos a minimális tétel, tehát ez nem jelent különösebben nagy adminisztrációt senkinek vagy későbbi terhet.

Jelentős részben ezt az autót igénylők igénybe is veszik, és használják ezt a hitellehetőséget ennél sokkal bővebb forrásban. Ez azonban lehető­séget nyújt arra, hogy folyamatosan ellenőrizni lehessen a gépjármű állapotát, jó állapotú, jó karban tartott legyen, és a speciális igényeknek folyama­tosan megfelelhessen. A használt autók esetében sem lehet öt évnél idősebb a használt autó, s ez vi­szont bármely autótípusra igénybe vehető.

Arra törekszünk, hogy minél többeknek jusson új, kitűnő műszaki állapotú, alacsony szervizigényű, olcsó fenntartású és környezeti szempontból is kor­szerű autó. 2017-ben egy kiegészítő új plusz 50 millió forintos pályázatot is meghirdettünk, amely azok számára jelent segítséget, akik szakorvosi indikáció alapján kerekesszéket vagy elektromos kerekesszéket használnak, vagy családon belül több mozgássérült személy is található. Őket a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. segíti.

És abban is gondolkozunk, hogy 2018-ra hogyan lehet a kibővült források mellett még inkább egysze­rű­sí­teni a feltételeket. Akiknek erre vonatkozó javas­latuk van, azokat eddig is igyekeztünk meghallgatni, és ami egyszerűsítés volt, eddig is beépítettük, és a későbbiekben is nyitottak vagyunk az egyszerűsítő javaslatoknak a beépítésére, ha azok valós igényeken nyugszanak.

Köszönöm szépen. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 106 2017.10.16. 4:02  103-109

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy pár számot pontosítsak azokkal kapcsolatban, amelyeket ön elmondott. 2017-ben a korábbi évekhez képest 20 ezerről 30 ezerre emelkedett azoknak az ellátható eseteknek a száma, amelyet finanszíroz a központi ellátás és ráadásul sokkal több helyen, hiszen korábban öt szolgáltató volt, most már további négy szolgáltatónál került befogadásra ez a fajta vizsgálat. Tehát öt helyett kilenc helyen, 20 ezer eset helyett 30 ezer esetben lehet ezt megtenni.

Engedje meg, hogy azért összehasonlítsam azzal, hogy mi volt a helyzet 2010-ben. 2010-ben Magyarországon 100 ezer lakosra, 100 ezer főre 107 ilyen vizsgálat jutott, tehát 100 ezer főre 107. Ez 2015-re 199-re emelkedett, ezzel Magyarország az Eurostat európai uniós kimutatásai szerint a középmezőnyben, a 9. helyen szerepelt, majd a további bővítéseink, többletforrásaink és egyre több ellátó­hely, kapacitás befogadása után ez 306 esetre emelkedett. 100 ezer lakosra jutott 306 eset, amely a becs­lések alapján az idei évben az Európai Unión belül a 7. legjobb helyezést jelenti. Tehát míg az önök esetében 100 ezer lakosra 107 finanszírozott beavatkozás jutott, most 306, tehát körülbelül három­száz­annyi (sic!) ilyesfajta vizsgálatot tudunk elvégezni, mint korábban lehetett.

És az is fontos, hogy magát az egészségügyi ellátást is eléri a digitalizáció, hiszen ez a betegeknek is érdeke. Úgyhogy egy transzparens, mindenki számára átlátható rendszerről van szó, online, valós idejű, pontosan látható, hogy a beteg hol jelentkezik, hol vannak szabad kapacitások, hol tudják őket kezelni, hol tudják helyben ezt megoldani, hol van helyben szükség többletkapacitásra, hol kell esetleg átirányítani a beteget, hogy minél hamarabb jusson ellátáshoz.

Éppen ezért az elmúlt időszakban, amióta ez a digitális rendszer működik, vagy online nyilvántartás működik, azóta 3 ezer kérelem adataiból tudunk kiindulni. Tisztelt Képviselő Urak! Ennek a 3 ezer adatnak a teljesen átlátható, transzparens, online módon követhető adataiból - tehát ön is utána tudott számolni - a beutalástól a vizsgálat elvégzéséig eltelt átlagos időtartam 10,4 nap. Abban az esetben, ha valahol ez kiemelten fontos, sürgősséget igénylő beavatkozásként jelölik meg, ez van az indikációban, akkor semmilyen további döntésre nincs szükség, nincsen további vizsgálat, ön mondta, hogy több kör van, nincsen, az orvostól a beutaló egyenesen a PET-CT-vizsgálatot végző intézményhez kerül. Ezekben az esetekben még alacsonyabb átlagosan a várakozási idő, a beutalótól a vizsgálatig 6-7 nap telik csak el. Ez többek között azért is lehetséges, hiszen rengeteg többletforrást biztosított a kormányzat az elmúlt években pontosan a rákkal kapcsolatos vizsgálatokra, diagnózisra, a megbetegedéseknek a gyógyítására. Ez 110 milliárd forint környékén volt 2010-ben, ez most 180 milliárd forint, hét év alatt 60 százalékkal növeltük azt a keretet, amit a rákbetegeknek a gyógyítására lehet fordítani.

Sajnos, ez egy olyan terület, ahol valószínűleg a későbbiekben is több és több forrásra lesz szükség, de hét év alatt 60 százalékkal sikerült növelnünk azt a keretet, amiből Magyarországon rákbetegeket tudunk gyógyítani. És mindemellett az, hogy 2010 óta 77 kórházat sikerült részben vagy egészben felújítani, 23 új rendelőintézet épült Magyarországon, és mellette 54 rendelőt felújítottunk, 30 új mentőállomás épült, és 104 mentőállomás meg tudott újulni, 516 mentőautó állt szolgálatba, ez mind-mind azt jelenti, hogy a gyógyítás területén, akár rákbetegekről, akár más betegekről van szó, most a színvonal magasabb, mint 2010-ben volt, és ezt így kívánnánk a következő években is folytatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 112-114 2017.10.16. 4:50  109-117

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években igyekeztünk a felsőoktatás helyzetét javítani ösztöndíjakkal, új ösztöndíjakkal egyaránt és felsőoktatási dolgozói béremeléssel. Persze, emlékszünk a Jobbik keletkezési történetére. Önök inkább gólyatáboros vagy elsőéves hallgatói listákat csináltak, ahol néha valakinek a nemi hovatartozását, testi adottságait, politikai hozzáállását vagy származását írták oda a táblázatba a neve mellé, és jókat mosolyogtak erre az egykori alapító jobbikosok. Erre is sokan emlékeznek még, hogy akkor így álltak hozzá a hallgatókhoz. A hallgatói méltóság ennyire volt fontos a Jobbiknak, hogy olyasfajta szavakat biggyesszenek a hallgatók neve mellé, amelyeket én az Országgyűlés jegyzőkönyvébe nem is mondanék.

De nyilván a Jobbik igyekszik, ha már az időseket sértegeti, valamint a fiatalok környékén számításból és aktuális szavazatszerzésből valamit szerezni azzal, hogy magasabb ösztöndíjakat követel. Nyilván ez előnyösebb számukra, mint a saját pártfinanszírozási botrányuk Simicska Lajossal, és nyilván annál is előnyösebb, mintsem hogy miért nem támogatják azt, amikor egyes tételek emelkednek a fiatalok javára a költségvetésben.

A diákhitel pozitív változásait önök mind ismerik. Engedjék meg, hogy egy-két ösztöndíjbeli pozitív változást soroljak. A „Nemzeti kiválóság” programban 2012-15 között 1919 (Folyamatos zaj. - A Fidesz-KDNP-frakció utolsó soraiban néhány képviselő felállva beszélget. - Az elnök csenget.) kiváló magyar hallgató részesült ösztöndíjban; 5,1 milliárd forint keretösszeggel tudtuk őket ebben a programban támogatni ösztöndíj jellegű támogatással.

Az „Új nemzeti kiválóság” program hallgatói, oktatói, kutatói ösztöndíjai 5-10 havi támogatást nyújtanak, amelyben 40 százalék mértékű extra kutatási-működési támogatást is kaphatnak. Ennek az összege is folyamatosan emelkedő, 75 és 350 ezer…

ELNÖK: Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet. (Csenget. - Dúró Dóra Dr. Rétvári Bencéhez: Nem ültek még le, úgyhogy várjál!) Köszönöm szépen. Folytassa, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Ennek az összege 2 milliárd forint körül volt. A 2017-18-as tanévben a duplájára, ennek az ösztöndíjnak a kerete duplájára, 4 milliárd forintra emelkedik, 2,2 milliárd forintról 4 milliárd forintra. 1900 hallgató, 1900 fő részesülhet ebben.

A Klebelsberg képzési ösztöndíj szintén 125 ezer és 375 ezer forintos félévenkénti ösztöndíjat jelent. 1517-en vették eddig igénybe, ez egy új ösztöndíj. 400-500-zal bővül majd az ő körük az idei tanévben.

Új a „Magyar sportcsillagok” ösztöndíj, ez 120-240 ezer forint közötti támogatást jelent. Idén szeptemberből vezettük be a Mihalicz-ösztöndíjat, ez a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolók képzésének a támogatása. Az első félévben ez az ösztöndíj 640 ezer forint, a második félévtől kezdve pedig 320-640 ezer forint közötti. Ez újabb, az idei költségvetésben szereplő és a jövő évi költségvetésben szereplő 1,15 milliárd forint többlet a hallgatói juttatásokra.

500 millió forintos a jogi karok számára nyújtott támogatás a nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíj, ezt szintén ez a kormányzat vezette be új ösztöndíjprogramként.

A „Nemzeti tehetség” program keretösszege 2016-ban 2,8 milliárd forintra emelkedett. Ennek jó részét egyéni ösztöndíjakra tudjuk fordítani. A „Nem­­zet fiatal tehetségeiért” ösztöndíj szintén általános és középiskolai tanulók mellett alap-, mester- és doktori vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számára is lehetőséget ad arra, hogy további juttatásokat kapjanak.

A doktoranduszhallgatók ösztöndíja 2016. szep­tember 1-jétől új négyéves képzési rendszerben a korábbi 100 ezer forintról 140 ezer forintra emelkedik havonta, a második két évben pedig 180 ezer forintra emeltük. Ez is 833 millió forintos többletet jelent, és még sorolhatnám, hogy hányféle ösztöndíj összegét emeltük az elmúlt években. Nem gondoljuk azt, hogy ennek a feladatnak a végére értünk (Nagy zaj. - Az elnök csenget.), ugyanis a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával elindultak az egyeztetések, folytatjuk ezeket, és velük közösen fogjuk kialakítani azokat az ösztöndíjemelési formákat, amelyek a hallgatók számára lesznek biztosítottak a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 168 2017.10.16. 2:09  165-172

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Meglepő vitakultúra lenne, ha csak a baloldal beszélhetne a jobboldal kormányzási időszakáról, a jobboldal nem beszélhetne a baloldal kormányzási időszakáról. Azért szokás ezekről az időszakokról beszélni, tisztelt képviselő úr, mert minden párt tud szépeket mondani, minden párt tud nagyokat ígérni, csak van, amelyik végre tudja hajtani az ígéreteit, tud az emberek javára tenni, más pedig nem tud. Tudja, ez olyan, hogyha önnek, mondjuk, a gimnáziumban nem ment jól a matek, akkor nem azt mondta, hogy most nem kérdezem meg, hogy kinek hányasa van matekból, csak valaki jöjjön és korrepetáljon. Mert nem mindegy, hogy ön olyantól kérdezi meg, akinek egyese van, vagy olyantól, akinek ötöse van. Nyilván attól érdemes korrepetálást kérni, akinek ötöse van. Ezért fontos, hogy a múltjában ki és mit tett. Mert ön mondhatja itt, hogy rezsicsökkentést kér a kormánytól, csakhogy a kormány az elmúlt években ezt meg is tette, 25 százalékkal csökkentette átlagosan a rezsidíjakat. Az önök idejében pedig nemhogy nem csökkent, hanem 100 vagy 200 százalékkal nőtt az egyes rezsitételeknek az ára. Ez azért nagy különbség.

Az is fontos, ha a szegénységről beszélünk, hogy kinek van munkája, kinek nincs. Azért mégiscsak érdemes összehasonlítani: a mi hét és fél évünk alatt 770 ezerrel több embernek lett munkája, az önök időszaka alatt 250 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Ezek azért nemcsak mennyiségbeli különbségek, hanem minőségbeliek is.

Mi csökkentettük az alapvető élelmiszerek áfáját, sertéshús, baromfi, tej, tojás áfáját akkor, amikor erre lehetőség nyílt, hogy az alapvető élelmiszerek, amiket az emberek megvásárolnak a boltban, a lehető legalacsonyabb adókulccsal adózzanak csak. Sőt, emellett még az internet áfáját és még más tételeket is próbáltunk csökkenteni.

Ami pedig a tűzifát illeti, tisztelt képviselő úr: megemeltük ezt a keretet, bevezettünk egy jóval magasabb keretet, mint ami Magyarországon volt, de további 1 milliárd forinttal növeltük a 3 milliárd forintos keretet. 2255 önkormányzatot támogatunk 4 milliárd forint értékben, hogy az embereknek adjon ingyen tűzifát, kemény lombos tűzifát 3,5 milliárd, lágy lombosat 77 millió, barna kőszenet pedig 421 millió forint értékben. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 172 2017.10.16. 1:09  165-172

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tudja, 2006-ban a szocialistáknak már volt egy áfacsökkentési programja, azt hiszem, négy hónapot élt meg; amit csökkentettek a választások előtt, azt mind utána visszaemelték, és többet kellett az embereknek fizetni, mint korábban.

Ha megnézzük, hogy az emberek mennyit kerestek, mennyi volt a nettó keresetük családi adókedvezmény nélkül 2010-ben, akkor azt látjuk, hogy 132 ezer forintot kerestek. Ez mostanra 197 700 forintra nőtt, hangsúlyozom, a nettó kereset családi adókedvezmény nélkül. Ez 50 százalékos emelkedést jelent. Ha megnézem, hogy mennyit keresett az, aki a legkevesebbet keres, aki a minimálbért keresi, ott azt látjuk, hogy 73 500-ról 138 ezer forintra nő ’18-ra a minimálbér. Ez 88 százalékos emelkedés. Tehát a kisebb keresetűeknek még az átlagos keresetnél is nagyobb az emelkedése, hiszen az átlagos keresetnövekedés nettóban, családi kedvezmény nélkül 49 szá­zalék. Családi adókedvezménnyel ez jóval magasabb, de családi adókedvezmény nélkül is 49, azaz lényegében 50 százalék, míg 88 százalék a legkisebb keresetűeknek. Nagyobb mértékben nőtt a legkisebb keresetűek fizetése, mint az átlagos keresetnövekedés. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 178 2017.10.16. 2:29  173-182

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Rejtélyes címet adott a felszólalásának, az „üresség” címet adta. Gondolkoztam, hogy mi lehet e mögött. Eszembe jutott a Jobbik nagymarosi fóruma az egészségügyről, négy fő volt jelen - lehetett ez az üres terem. Gondolkoztam, hogy a pártkassza üres-e, de azt Simicska Lajos feltöltötte, úgyhogy az nem üres. Vagy Vona Gábornak az a mondása, hogy „én adtam a Jobbik lelkét, én vettem el”, tehát ez a fajta lelki üresség a Jobbikban; vagy pedig az az üres halmaz, ami a Jobbik 2010 óta tartott elveit, elvi célkitűzéseit tartalmazza. (Z. Kárpát Dániel: Mitől félsz, Bence? Akarsz róla beszélni?)

De ezzel szemben egy valóban fontos kérdést vetett fel - bár nem mintha ezek nem lennének fontosak ‑, hiszen egész Közép-Európában rengeteg fiatalabb vagy középkorú ember gondolja úgy, hogy Nyugat-Európában próbál szerencsét, ott vállal munkát. Magyarország a közép-európai országok között nem tartozik azok közé, ahol a legmagasabb lenne ez az arány. Nem innen mennek el sem abszolút számban, sem arányaiban a legtöbben, és nemcsak, mondjuk, Romániát lehet erre felhozni példaként, hanem akár Lengyelországot vagy más országokat is (Szilágyi György: Tehát minden rendben van. Nem hiányzik innen ez a 600 ezer ember!), ahol százalékosan jóval többen próbálnak szerencsét külföldön.

Ez sok közép-európai országra igaz, hogy Nyugat-Európában dolgoznak az ottani fiatalok, és nyilván Nyugat-Európában is igaz, hogy máshol és máshol dolgoznak.

Amit viszont mi tudunk kínálni a magyar fiataloknak, az egy jövőkép, hogy Magyarországon most már igenis, megéri dolgozni. Egyrészről, mert sokkal több munkahely van Magyarországon, 700 ezernél is több az új munkahely (Dúró Dóra: Nem igaz!), és nem fenyegeti a fiatalokat annyira, sőt egyre kevesebb mértékben a munkanélküliség réme. 11,6 százalék helyett most már csak 4,5 százalék Magyarországon a munkanélküliség. (Szávay István: Mert 600 ezren elmentek, azért!)

Jóval alacsonyabbak az adók. Aki gyermeket vállal, lényegében sem adót, sem járulékot nem kell hogy fizessen átlagos jövedelem és három gyerek mellett.

Van lehetőség céget alapítani, hiszen most már nem magasak a céget terhelő adóterhek, hanem a társasági adó jóval alacsonyabb. Egy számjegyű a társasági adó, megéri itthon vállalkozni.

Sokkal egyszerűbbé váltak az ügyintézések itthon, és a gazdaság is beindult, van kereslet. Ön is hallja, ön is mondja, munkaerőhiány van Magyarországon. Ha egy országban munkaerőhiány van, az alkalmas arra, hogy a fiatalokat idehívja, visszahívja a nyugat-európai tapasztalataikkal.

Innen folytatom majd a maradék egy percben. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 182 2017.10.16. 1:20  173-182

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mondjon egy közép-európai országot, ahol nem jellemző az, hogy a fiatalok vagy a középkorúak Nyugat-Európában vállalnak vendégmunkát! (Szávay István: Csehország! - Dr. Staudt Gábor: Szlovénia!) Mert ön itt most úgy állította be, mintha ez ennek a kormányzatnak lenne a hibája, és nem arról lenne szó, hogy a Baltikumtól a Balkánig ebben a régióban minden országban ez egy jellemző tendencia. Mondjon egy országot, amelyikre ez nem jellemző! Rengeteg ország van, ahol ez sokkal nagyobb léptéket ölt.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az elmúlt években azt sikerült elérnünk, hogy itthon valóban 800 ezer embernek sikerült kitörni a szegénységből, mert végre munkája van, végre előrébb tud lépni. Magyarországon sokkal inkább van jövőképe ma az embereknek, és önök azt mondják, hogy bízzuk a jövőképünket Brüsszelre (Dúró Dóra: Nem igaz!), és majd Brüsszelből fogják a magyar embereknek a bérét megemelni.

Azért ne nézzék palimadárnak a magyar embereket! Nem fogják elhinni azt, hogy Brüsszelben majd hirtelen azok, akik eddig a rezsicsökkentést támadták Brüsszelből, akik a bankadót támadták Brüsszelből, a válság különadóit támadták Brüsszelből (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hirtelen majd pálfordulással a magyar emberek bérét akarják megemelni.

Ezt csak Budapestről lehet tenni, minden ilyesfajta kezdeményezés csak gyengíti Magyarország lehetőségét, hogy valóban versenyképes béreket kínáljon a magyar fiataloknak. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 4 2017.10.17. 5:50  2-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Magas labdát adott fel, hogy mi van az ellenzéki pártok háza táján, de ezt nem csapnám le, csak azon rökönyödtem meg, hogy ön úgy gondolja, tisztelt képviselő asszony, hogy vannak Európában pártok, amelyek úgy gondolják, hogy nem kell a szegénységet csökkenteni. Merthogy vannak olyan pártok, amelyek növelték a szegénységet, az biztos. A Magyar Szocialista Párt, tudjuk, 250 ezerrel növelte a munkanélküliek számát, egy év alatt 7 százalékkal csökkentette a nemzeti összterméket, elvett egyhavi bért a rendőröktől, elvett egyhavi bért az orvosoktól, elvett egyhavi bért az ápolóktól, elvett egyhavi bért a pedagógusoktól, elvett egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, elvett egyhavi bért a köztisztviselőktől. Látjuk, hogy kik voltak azok, persze rezsit emeltek és a többi, és a többi.

Tehát látjuk, van olyan kormány, amelynek nem sikerül, de eléggé fura öntől azt hallani, hogy ön azt gondolja, van Európában valahol is egyetlenegy párt, amely ne azért dolgozna, hogy kevesebb szegény ember legyen, csak van, akinek sikerül, ez a Fidesz-KDNP, és van, akinek az ellenkezője sikerül, ez volt az MSZP és az SZDSZ. Ezt nem én mondom, hanem ezt Ferge Zsuzsa mondja önökről (Bangóné Borbély Ildikó: El kell olvasni a legújabb könyvét!), az önök igencsak baráti szociológusa, aki azt mondja 2008-ra visszautalva, hogy „Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy.” Azt mondja Ferge Zsuzsa önökről, hogy nem volt még egy olyan ország, mint amilyen az önök által vezetett akkori Magyarország, mert: „Mindenütt legalább a munkanélküli-ellátást vagy a segélyezést, vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély.” Ezt mondta az önök baráti szociológusa (Bangóné Borbély Ildikó: ’16-os könyve, államtitkár úr?) az önök kormányzásáról, és ebben igazat kell neki adnunk, hiszen valóban, amit a szocialisták műveltek az országgal, azt utána a választók azzal díjazták, hogy önök ekkora frakcióval vannak jelen egy óriási nagy kormánypárt után, egy kisebb vagy közepesebb méretű ellenzéki pártként tevékenykednek itt.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön gyermekekről beszélt, gyermekek étkeztetéséről. Szerintem itt, ebben a parlamentben már mindenki tudja: önök erre a célra 29 milliárd forintot szántak. Ez a kormányzat idén erre 74 milliárdot költ, jövőre pedig az elfogadott költségvetésünk szerint 79 milliárd forintot fogunk költeni. Amikor ellenzékből beszélni és ígérgetni kell, az az MSZP-nek jól megy. Ezt begyakorolták, de amikor kormányon cselekedni kéne, akkor valamiért még a felénél is kevesebbet költenek gyerekétkeztetésre, mint amennyit a Fidesz-KDNP költ ebben az évben, és a jövő évben még növelni fogjuk. Ahogy önök privatizálják a tankönyv-előállítókat, növekednek ettől a tankönyvárak, a Fidesz-KDNP pedig 1-9. osztályig minden családnak ingyenesen biztosítja a tankönyveket. (Bangóné Borbély Ildikó: Égnek áll a hajuk a tankönyvektől!)

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön beszél arról, hogy Brüsszelben az önök képviselői mit mondanak, mit nem mondanak, beszél arról, hogy ön mit mond a parlamentben, de az önök tettei sokkal egy­ér­telműbben és hangosabban beszélnek arról, hogy mit tesznek.

Otthonteremtés? Emlékszünk, Medgyessy Péter, 2002, az otthonteremtési program jó program, ki fogjuk terjeszteni. Mi lett a következménye? Két év alatt felszámolták. Mit csinálnának 2018 után, ha lehetőségük lenne? Ugyanúgy nyilván a mostani CSOK-rendszert is felszámolnák. Nos, tehát felszámolták, az embereket devizahitelezésbe hajszolták bele, és mind a mai napig családok ezrei, tízezrei vagy talán emberek százezrei nyögik ennek a terheit, az önök felelőtlenségének.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP beindította a családok otthonteremtési kedvezményét, a CSOK-ot, és ma már ön is tudja, hiszen itt, a parlamentben is sokszor volt erről szó, ez annyira beindította a lakásépítéseket, hogy ma már alig lehet ácsot, kőművest, asztalost találni, pláne egy egész építő csapatot, akik családi házat tudnának építeni. Egyre nagyobb és nagyobb árat tudnak kérni, hiszen egyre nagyobb és nagyobb az igény az otthonteremtések iránt.

Tisztelt Képviselő Asszony! Nem nagyon volt időszak, amikor ennyire beindult volna a családok otthonteremtése, mint az utóbbi egy-két év. Ha megnézzük, hogy mennyi kérelmet fogadtak be, azt láthatjuk, hogy a befogadott kérelmek száma 53 ezer darab, és ezeknek az értéke egyébként jóval meghaladja most már a 100 milliárd forintot is. Azt láthatjuk, hogy nő az újlakás-építési engedélyek száma óriási mértékben. Például ha megnézzük, Budapesten a legnagyobb az emelkedés, 195 százalék a többlet, közel háromszorosa, a megyei jogú városokban 184 százalék, a többi városban 130 százalék, de még a községekben is 78 százalékkal nőtt az újlakás-építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, mert végre az emberek megkapták a lehetőséget, és elkezdenek házakat építeni, családi házakat építeni.

Ön itt említette a különböző szegénységi mutatókat, egyvalamit felejtett elmondani, pontosabban: egy nagyon ügyes trükkel élt, ugyanis nem 2010-hez hasonlította a jelenlegi helyzetet vagy 2011-12-höz, hanem egy jóval korábbi időponthoz, még a szocialista kormányzásnak csak a derekán és nem a végén lévő időpontokhoz képest; mert ha ahhoz képest viszonyította volna, tisztelt képviselő asszony, akkor azt láthatná, hogy az úgynevezett súlyos anyagi deprivációs ráta, ami egy ilyen szociológiai számítás, de az ön által idézett Eurostat-jelentésben is olvasható, annak az értéke az elmúlt négy-öt esztendőben olyan mértékben csökkent, hogy 1,2 millió ember nem érintett már a súlyos anyagi deprivációval Magyarországon. Csak ön nyilván nem egy olyan számot hasonlított össze, amely az önök kormányzásának a vége és a mostani időszak, hanem az önök kormányzásának a közepe és egy mostani időszak. Ilyen trükkökkel az embereket nem lehet megtéveszteni.

Ma már aki dolgozni szeretne, sokkal könnyebben tud munkát találni, éppen ezért a szegénységnek is jóval kevésbé van kitéve. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 8 2017.10.17. 5:10  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon köszönöm, hogy ön is méltatta ezt az új alkalmazást, a Szív City alkalmazást. Ez tipikusan az, amire az internetes közösségi technológiákat kifejlesztették, hiszen ha van valaki a környéken ötszáz méteres körzetben egy újraélesztési helyzet esetén, és oda tud futni, oda tud sietni, vissza tudja jelezni a mentőszolgálatnak, hogy úton van, elindult, és közben még instrukciókat tud kapni, bízzunk benne, hogy ezzel az alkalmazással tényleg sikerül életeket menteni, vagy sikerül teljes értékű életeket megmenteni a következő években. Ezt már több ezren letöltötték, s bízunk benne, hogy még többen fogják. Én is azt hiszem, hogy érdemes ezt promotálnunk. Köszönjük mindazoknak, akik segítenek az újraélesztés technikáját kinek-kinek újra elsajátítani vagy begyakorolni. Ezzel a későbbiekben tényleg életet menthetünk, és végre a digitális technológiának egy konkrét ilyen hasznát is láthatjuk, és az egymásnak való segítésnek.

Abban is teljes mértékben egyetértek képviselő úrral, hogy a mentők számára egyrészről megfelelő munkakörülményeket kell garantálni, másrészről pedig az anyagi és erkölcsi megbecsülést egyaránt növelni kell az ő irányukban. Ha megnézzük, hogy 2010-ben a mentőszolgálatnak az egészségügyi költségvetésen belül mekkora része volt, azt láthatjuk, hogy ez 22,5 milliárd forint volt, ez a jövő évi költségvetésben 39,7 milliárd forint. Tehát 22-ről 39 milliárd forintra emelkedett a mentés költségvetése. Ez 76 százalékos emelkedés, jóval nagyobb, mint az infláció, jóval nagyobb, mint a GDP növekedése, mert ebben benne van az egészségügyi béremelés is, illetőleg benne vannak az új mentőautó-beszerzések is természetesen, hisz az elmúlt években ebben is nagy fejlesztéseket vittünk véghez. Ne feledjük el, hogy ötszáz új mentőautó beüzemelése mellett 30 új mentőállomás jött létre, 97 mentőállomást pedig sikerült megújítanunk.

Nagyon fontos az a kérdés is, amit képviselő úr említett, hogy milyen jövedelemre számíthatnak azok, akik a mentésben dolgoznak, s itt mondott összehasonlításokat. Engedje meg, hogy én is elmondjam azokat az összehasonlításokat, hogy 2012-ben mennyit keresett valaki átlagosan, aki a mentésben dolgozott, és mennyit keres 2018-ban, amikor már elindult ‑ tavaly kezdődött, az idén folytatódik és jövőre a mentősök számára ez kétszeres emelést is jelent ‑, a jövő évben pedig folytatódik az egészségügyi béremelés, és egy plusz 10 százalékos, a szakdolgozókon belüli, az OMSZ munkatársaira vonatkozó emelés is.

Egy mentőgépkocsi-vezető 2012-ben 180 ezer forintot keresett, ő 307 ezer forintot fog keresni a jövő évben. A mentőápoló, mentésirányító átlagos bére 2012-ben 185 ezer forint volt, ő január 1-jétől 340 ezer forintot fog keresni. Egy mentőtiszt átlagos bére, amire ön is utalt, képviselő úr, 242 ezer forint volt a kormányzásunk kezdetekor, jövő évben pedig, a két kormányzati ciklusunk végén 460 ezer forintot fog keresni a 242 ezer forint helyett. Egy mentőorvosnak pedig az átlagos bére a kormányzásunk kezdetekor 390 ezer forint volt, ez kormányzásunk második szakaszának a végére, jövő év január 1-jére 390 ezerről 645 ezer forintra fog emelkedni.

Azon fogunk dolgozni, hogy megteremtsük a további emelések fedezetét. Ennek a következő ütemére, még egy 8 százalékos emelésre 2019-re kötelezettséget is vállaltunk. Ezen tehát fog dolgozni a kormány. De mindemellett azt mondom, ez olyan eredmény, amit sikerült elérnünk, amely mutatja az anyagi megbecsülést is a mentésben dolgozók iránt. Szerencsére Magyarországon most már egy év alatt az átlagos béremelkedés is 10 százalék fölött van, ha az elmúlt 12 hónap számait nézem, ettől függetlenül ezek az emelések mutatják, hogy a kormány megbecsüli a mentésben dolgozók munkáját. S nyilván arra is törekszünk, hogy akár előmeneteli rendszerben és minősítésben is segítséget nyújtsunk, akár kétéves gyorsított és könnyített érettségimegszerzési lehetőséggel, vagy más módon, amit ön is említett. A továbbképzéseket mi is minden esetben támogatjuk, és a munkaruha, a munkaruha tisztítása terén is igyekszünk a napi körülményeket mindenki számára biztosítani.

Ezek azért nem csak ígéretek, mert ott van mögöttük az a többlet, ami a mentésben jelentkezett, amit említettem az elején, 22 milliárd forintról 39 milliárd forintra. Ezek már olyan többlettételek, amikből tényleg lehet segítséget nyújtani a mentésben dolgozók számára.

S az is fontos, hogy hova viszik azokat a betegeket, akiket valahonnan az utcáról vagy máshonnan a mentőautóval beszállítanak. 77 olyan kórház van, amely felújításra került az elmúlt években, emellett fontos, hogy 54 rendelőintézet is, és az is fontos, hogy 30 új mentőállomás mellett 23 új rendelőintézet is épült, ebben az évben pedig 40 milliárd forintból indul el 17 budapesti és 6 Pest megyei kórház fejlesztése felerészben műszerekben, felerészben pedig későbbi nagyobb fejlesztések megtervezésében. Ez is segítheti a mentésben dolgozók munkáját. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 12 2017.10.17. 5:15  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 2010-ben, ha egyetemekről volt szó, akkor általában legtöbbször az a probléma merült föl, hogy az előző kormány olyan PPP-konstrukciókba rángatta bele, kényszerítette bele az egyetemeket, amelyeknek a terheit évtizedekig fogják nyögni. Lehet, hogy amelyik tanteremben egy szülő tanul, majd a gyereke is fizetni fogja még annak a tanteremnek a PPP-s lízingdíját, ilyen díját, olyan díját, amolyan díját.

Eladósították a teljes magyar felsőoktatást, méghozzá úgy, hogy külső finanszírozókkal építtettek sokszor olyan épületeket, akár vidéki kollégiumot, akár más épületet, amelyekre igazából nem is volt szüksége az adott felsőoktatási intézménynek, viszont valakiknek nagyon nagy szükségük volt ezekre a PPP-konstrukciókra.

Fontos feladat volt ezek kiváltása, és ma már valóban arról beszélhetünk, hogy nem PPP-konstrukcióban, hanem állami pénzből melyik egyetem hol és miként fejlődik.

Mert, tisztelt képviselő úr, nem csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen láthat fejlesztéseket; ha elmegy Szegedre, elmegy Pécsre, elmegy Debrecenbe, mindenhol ilyen vagy hasonló léptékű fejlesztéseket láthat. Ami a Debreceni Egyetemen fog történni, vagy ami a „Modern városok” program keretében akár Szegeden is megvalósul új épületszárnyak építésével vagy felújításával, a gazdasági szereplők és az egyetemi kutatás-fejlesztésben részt vevők összekapcsolásával, vagy hogy Pécsett is új képzési centrum épül az idegen nyelvű képzések számára, ezek mind-mind azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás mind Budapesten, mind vidéken nagyon nagy léptékben tud fejlődni.

És valóban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is ezek közé tartozik, mert úgy gondoljuk, hogy egy államnak igenis szüksége van egy olyan egyetemi képzésre, amelyik az állam számára képez modern, korszerű tudással és közszolgálati szemlélettel rendelkező leendő munkatársakat, akár ügyintézőként, akár vezetőként. Erre a legprofesszionálisabb mértékben szükség van. Nemcsak arra van szükség, amit egyébként támogatunk, akár ösztöndíjakkal, kiválósági programokkal és mással, hogy a legjobban teljesítő informatikus- vagy jó közgazdász-, jogász-, orvosi képzések jöjjenek létre, és ezekből a képzésekből jó minőségű szakemberek kerüljenek ki, hanem ugyanúgy az államnak is szüksége van arra, hogy a legjobb képességű szakemberek dolgozzanak az államban, hogy a legjobb továbbképzéseket kapják meg, mert így tud az ország versenyképes lenni. Versenyképes közigazgatás nélkül nincs versenyképes ország, versenyképes állam, és ennek a képzés nagyon fontos része.

Az, hogy pártegyetemnek nevezi azt az egyetemet, ahonnan még az ellenzéki összefogás egyik önjelölt miniszterelnök-jelöltje is kikerült, igencsak megmosolyogtató. Nyilván ilyen szép kis Ron Werber-i fordulatokkal lehet azt mondani, hogy így, úgy, amúgy pártegyetem, de, tisztelt képviselő úr, ott aztán mindenfajta színt megtalál, meg nyilván színtelenséget is adott esetben politikai értelemben, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megfordul, és nemcsak papírokból folytatja politikáját, hanem esetleg az emberek arcába is belenéz.

Nos tehát, emellett nemcsak a falak, az épületek, a képzés fontos a kormányzat számára, hanem 2016-ban elindítottunk egy béremelési programot a felsőoktatásban, és ez a jövő évben is fog folytatódni. 2016-ban 15 százalék növekedés volt, ezt az egészet egy további 5 százalékkal fejeltük meg idén, és további 5 százalék fedezete megtalálható a 2018-as költségvetésben is. Így tehát az ott dolgozóknak is igyekszünk évről évre érezhető mértékben emelni a bérét.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, hogy mi kivetnivalót talál abban, ha a Közszolgálati Egyetem egy kormányhivataltól bérel irodahelyiséget vagy képzőhelyiséget. Szerintem ez az, ami a jó államnak egy fontos szempontja, hogy ami költséget lehet, az államon belül költi el. Nem túlárazott külső, privát szolgáltatóknál vagy külföldi tulajdonban lévő szolgáltatóknál költi el az állam a pénzét, hanem amit az állam az államon belül igénybe tud venni, azt miért ne venné igénybe. Így jobb a kormányhivatalnak is a helykihasználtsága, saját bevétele van, és ezt a pénzt az államháztartáson belül költötte el, és nyilván ezután a kormányhivatal működési és felújítási bevételeit növeli.

Ön kajánul utalt arra, hogy majd jönnek ide az EU-vizsgálóbiztosok, és majd kellemetlen kérdéseket tesznek fel. Tisztelt Képviselő Úr! Az EU-vizsgáló­biztosok az önök egyik fő témája, fő támadási iránya. A felcsúti kisvasúton végigmentek, és semmi kivetnivalót nem találtak benne. Megállapították, hogy arra a célra költötték el a pénzt, amire kapták, megállapították, hogy szabályosan költötték el, és megállapították, hogy az indikátorok nemcsak teljesültek, hanem túlteljesültek.

Idehívták őket, óriási feljátszása volt az egész történetnek, hogy idejönnek és majd bemutatják a legnagyobb magyar korrupciós ügyek egyikét. És mi lett belőle? Az, mint egy lufiból, ha egy tűvel kipukkasztjuk ‑ semmi, tisztelt képviselő úr. Az önök összes vádja ilyen, mert sem a brüsszeli barátaiknál, sem az ügyészségen egyetlenegy vádjuk sem állt meg, csak és kizárólag a 4-es metró ügye. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 16 2017.10.17. 5:21  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A téma, amiről beszélt, mind a magyar parlamentben, de ugyanúgy szinte mindegyik közép-európai vagy nyugati ország parlamentjében a legfontosabb kérdés kell hogy legyen, hiszen Európa az a kontinens, amely már nem öreg kontinens, hanem lassan nagypapa kontinens, mert fokozatosan egyre kevesebb gyerek születik az európai családokban, és folyamatosan az elöregedés vagy a fiatalok munkanélkülisége Nyugat-Európában egyre nagyobb és egyre feszítőbb helyzetet jelent. Erre vannak, akik rossz válaszokat adnak, ez a betelepítés programja; és vannak, akik jó válaszokat adnak: mi úgy gondoljuk, hogy ez Magyarország, aki a magyar családokban bízik, és a magyar családokat igyekszik támogatni.

Volt is honnan fölkapaszkodnunk, hiszen 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a családok jövőképe vagy a jövőbe vetett bizalma. Olyan alacsony volt a gyermekvállalási kedv, amire nem nagyon volt példa. Ön is utalt rá, 2010-ben 1,25 volt ez a szám, tehát egy átlagos párra átlagosan 1,25, tehát alig több mint egy gyermek jutott. A kívánt szint az önfenntartáshoz, azaz a megmaradáshoz 2,1. Ezt sikerült 1,49-re emelni, ami közel egyötödnyi növelés 7-8 év alatt. Azért ha visszanézünk a 2010 előtti időszakba, ott 4 százalékos csökkenés volt. Itt közel 20 százalékos emelkedés, ott 4 százalékos csökkenés. Ez, ha konkrétan az élve születések számát mutatja, akkor 90 335-ről 93 063-ra történő emelkedés történt. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magyar családok most már sokkal bizakodóbban tekintenek a jövőbe, hiszen a gyermek vállalása egyrészt önzetlenség, közösség vállalása, és a jövőbe vetett bizalmat is jelenti.

Fontos, hogy e mögött a házasságkötések ön által említett növekedése is található. 2010-ben 35 520 házasságot kötöttek, míg ez mostanra 46 százalékkal magasabb szintet ért el. Bízunk benne, hogy idén akár még több is lehet, hiszen már az első félévben 21 ezer házasságot kötöttek Magyarországon.

A terhességmegszakítások számának csökkenésére ön is utalt: 40 449-ről 30 349-re csökkent, magyarul egynegyedével csökkent az abortuszok száma.

A kormányzat többek között anyagi segítséggel is tudja a családokat szolgálni. Egyik jele ennek a növekvő segítségnek, hogy míg 2010-ben jóval alacsonyabb volt ez a szint, és az Európai Unióban is a felmérések szerint a GDP 2,5 százalékát fordítják családtámogatásokra, a jövő évi költségvetésünk már a GDP 4,8 százalékát családtámogatási célokra irányozza elő.

Ha összeadom az elmúlt évek támogatásait, akkor azt láthatjuk, hogy a pénzbeni ‑ csak a pénz­beni ‑ támogatások, amit a családoknak nyújtunk, és a családi kedvezmények együttesen nyolc év alatt 1700 milliárd forintot hagytak a családoknál, ami talán így nem is érthető szám. De az viszont igen, hogy ha átlagosan egy családra vetítem az elmúlt nyolc esztendő ‑ ha a jövő évi költségvetést is beleszámolom ‑ pozitív változásait, ez családonként 1 millió 558 ezer forint pluszforrást jelent. És hogy mennyit spórolnak a családok a rezsicsökkentéssel, ki-ki még mellé hozzáadhatja. A családtámogatások révén, adókedvezmények révén egy átlagos magyar családnál több mint másfél millió forintot hagytunk ott. Ez is a választás egyik tétje. Ha visszatérünk ahhoz a politikához, amit az ellenzék hirdet, akkor a családok most másfél millió forinttal hátrébb lennének.

Fontos üzenetértéke van, hogy a családtámogatások belső szerkezete is megváltozott. Mi is azt mondtuk, hogy azokat támogatjuk elsősorban, akik gyermeket is vállalnak és dolgozni is szeretnének. Éppen ezért a családtámogatásokon belül, ebből a növekvő tortából ‑ az egyre nagyobb tortából - meg­változott ennek a kettőnek, a munkaalapú és a munka nélkül is járó támogatásoknak az aránya. 2010-ben 24 százaléka volt munkához kötött a családtámogatásoknak, tehát aktivitást igényelt a család részéről mellette, és ez most 58 százalékra emelkedik 2018-ra. Tehát kevesebb, mint egynegyedről bőven 50 százalék fölé emelkedik azoknak a családtámogatásoknak az aránya, belső aránya, amelyek munkához kötöttek. Ezáltal is ösztönzünk mindenkit arra, hogy gyermeket is vállaljon és munkát is tudjon vállalni. Ez nyilván az adóterhek csökkentésével is még a továbbiakban is ösztönözhető. Sikeres a családi adó- és járulékkedvezmény, hiszen a családok 95 százaléka igénybe tudja venni. Ez az a kedvezmény, ami a legtöbb családhoz eljut.

És még egy dolgot engedjenek meg, hogy megemlítsek: a munkahelyvédelmi akciótervben különleges járulékkedvezményt nyújtottunk azoknak, akik kismamákat szülés után foglalkoztatnak vissza a munkahelyükön. Átlagosan évente 38 ezer kismamának, 38 ezer családnak tudtunk segíteni, és 39 milliárd forintot költöttünk arra, hogy a munkába visszatérés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a három év gyes ‑ vagy kinek mennyi év gyes ‑ után minél inkább zökkenőmentes legyen, és ne munkanélküliek legyenek (Az elnök ismét csenget.) a kismamák a gyermek vállalása után. Ez egy fontos eredmény volt.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 82 2017.10.18. 7:10  81-88

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy jó állam több munkahelyet teremt a gazdaságban, csökkenti az adókat, és csökkenti a bürokráciát. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat pontosan ezeket a célokat is szolgálja.

2010 után a kormány először a családok adóterheinek csökkentésével kezdte a tevékenységét, egy magyar család 2010 és 2018 között a különböző adócsökkentő intézkedéseknek köszönhetően átlagosan másfél millió forinttal gazdálkodhat többől, ennyit hagytunk ott adó- és járulékkedvezményként a családoknál.

Az adócsökkentések kormánya 2017. január 1‑jé­től 5 százalékra csökkentette a legfontosabb élelmiszerekre, a friss tejre, a baromfira, a tojásra vonatkozó áfa mértékét, folytatva a már korábbi, 2016-os áfacsökkentést, ami a sertéshúsra vonatkozott. Az adócsökkentés a jövő évben, 2018-ban is folytatódik, így a kisvállalati adó, az egészségügyi hozzájárulás mértéke jelentősen csökken, az internet áfája 2018-ban 18 százalékról 5 százalékra csökken majd, a hal áfája pedig 5 százalékra, ezzel a legkedvezményesebb kulcsok közé körül be a hal áfája is.

A most önök előtt fekvő törvényjavaslat tehát szorosan illeszkedik a kormány célkitűzéseihez, legfőképp az adócsökkentéshez, de a javaslatnak ugyanúgy fontos célja azok támogatása, akik új típusú egészségügyi képzettséget akarnak szerezni, a gyermeket vállaló devizahitelesek (sic!) támogatása és egyes kártalanítási, honvédelmi és nemzetközi ösztöndíjak adómentessé tétele is.

Kérem, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a tisztelt Országgyűlés plénuma előtt a törvényjavaslat főbb tartalmi elemeit. Jelen indítvány célja, hogy egyes, állam által nyújtott támogatásokat és ösztöndíjakat adómentessé tegyen. A törvényjavaslat olyan intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek a kormány által kiemelten kezelt célok megvalósítását szolgálják, így az oktatás, a családalapítás és a gyermekvállalás ösztönzése, vagy idesorolhatnám az egészségügy munkaerőhelyzetének javítását is.

Az elmondottakra tekintettel a javaslat két törvényt módosít. Ezek egyrészről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának célja, hogy kiegészüljön és bővüljön a törvény adómentes jogcímeket felsoroló 1. számú melléklete, így az indítvány kiterjeszti a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozóinak körét, vagyis a katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekeken, hadiárvákon kívül a túlélő élettárs is jogosulttá válik az adómentes lakhatási támogatásra, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatásra.

A javaslat rendelkezik a Balassi Bálint-ösz­tön­díj­program keretében folyósított ösztöndíjakon kívül a programban biztosított egyéb juttatások adómentességéről is. Tekintettel arra, hogy a honvédelemért felelős miniszter az elmúlt időszakban több olyan ösz­töndíjat is alapított, amelyek célja többek között a honvédelmi nevelés elmélyítése, a katonai alapismeretek bővítése, az esélyegyenlőség elősegítése, a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése, a törvényjavaslat bővíti és pontosítja a honvédelemért felelős miniszter által alapított adómentes ösztöndíjak körét is.

Jelen indítvány továbbá új jogcímekkel egészíti ki a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletét.

(14.40)

A visegrádi csoport 2017-2018. évi magyar elnökségének megvalósításáról szóló kormányhatározat előírja a külpolitikáért felelős miniszter feladataként, hogy gondoskodjon a diplomáciai együttműködés fejlesztését elősegítő programok kidolgozásáról, a visegrádi együttműködés eredményeit és jövőjét fókuszába állító külügyi és külgazdasági kutatási, disszertációs és publikációs tevékenység támo­ga­tá­sá­ról, a külpolitika iránt érdeklődő fiatal szakemberek külügyi igazgatás keretébe történő bevonásának elősegítéséről. A feladat végrehajtására a kül­politi­káért felelős miniszter által működtetni tervezett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíjak és egyéb juttatások adómentességét is biztosítja a törvényjavaslat.

Az elhangzottakon túl a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat adómentességet biztosít a Micha­li­cza-ösztöndíj vonatkozásában is. Ezt az új ösztön­dí­jat a kormány az idei évtől azzal a céllal alapította, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat támogassa a mesterfokozat és az okleveles ápoló szakképzettség megszerzésében. Ez az új képzés és ez az új ösztöndíj segíthet a kórházak számára a meg­felelő munkaerő-utánpótlásban és a betegek maga­sabb szintű ellátásában. Mindezeket a javaslat adó­mentessé is teszi.

A javaslat szerint szintén adómentes a kor­mány­rendeletben meghatározott Szabóky Adolf képzési ösz­töndíj is, amely az első, az adott tanévre meg­határozott hiány-szakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nap­pali iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók részére tanulmányi eredményük alapján nyújtható. A törvényjavaslat adómentességet biztosít továbbá az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összegére, amelyet a kormány most már átvállal a családoktól, mind a vizsga díját, mind pedig annak adóterhét.

A javaslat adómentessé teszi a hallgatói hitel­rend­szerről szóló kormányrendelet alapján a gyer­mekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összegét is. Mint ismert, a kormány arról döntött, hogy az első gyermek után szünetel a diákhitel-visszafizetési kötelezettség, az állam pedig eb­ben az időszakban átvállalja a kamatterheket. A má­­sodik gyermeknél az állam elengedi a tartozás felét, a harmadik gyermek megszületésekor pedig a teljes diákhitel összege is elengedésre kerül, im­máron teljes mértékben adómentesen.

Emellett adómentessé válik a munkáltató által a munkavállaló számára a diákhitel-törlesztéshez ki­fi­zetett juttatás ‑ ezt cafetéria-rendszerben most már nyújthatják a munkáltatók ‑ az előírt kötelező tör­lesztőrészlet erejéig, de havonta legfeljebb a mi­ni­málbér 20 százalékáig terjedő összegig.

A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat 2. §-a kiegészíti az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét azon külföldi állampolgárokkal, akik a külü­gye­kért felelős miniszter által adományozott ösz­tön­díjjal létesítenek Magyarországon tanulói vagy hall­gatói jogviszonyt.

Az előzőekben elmondottakra figyelemmel ké­rem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvény­ja­vas­latot és ezáltal egy széles körű, elsősorban diá­ko­kat, hallgatókat és családosokat érintő adócsök­ken­tési, adóeltörlési javaslatot a szavazataikkal is támo­gat­ni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 88 2017.10.18. 2:02  81-88

DR. RÉTVÁRI BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a kormányzat támogatását, köszönöm szépen a képviselői támogatói hozzászólásokat. Bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat így is fog továbbmenni, és mindenki támogatni fogja ezeket az adócsökkentő lépéseket.

Köszönöm szépen a jobbikos képviselőtársamnak a korrekciót. Természetesen itt diákhitelről volt szó; ha mást mondtam volna, a diákhitelre gondoltam akkor is. Illetőleg, hogy miért az anyák számára biztosítjuk a diákhitelnek a felfüggesztését vagy elengedését, és ez a javaslat miért az édesanyák számára nyújt lehetőséget arra, hogy adómentesen kapják meg ezt a juttatást, illetőleg más egyéb adókedvezményeket, adóelengedéseket is: a kormányzati frakcióknak, a kormányzati pártoknak az volt az álláspontja, hogy az édesanyák azok, akik kiesnek a munkából akkor, amikor gyermekneveléssel foglalkoznak, ők azok, akik nemcsak a hétköznapokban viselik a nagyobb terhet a gyermekneveléssel kapcsolatban, hanem ők azok, akiknek a karrierje is éppen ezért megáll, akiknek nincs munkajövedelme.

Ezért tartottuk indokoltnak, hogy ha diákhitel-tartozásuk van, akkor az állam azt felfüggessze, vagy a második, harmadik gyermeknél a felét vagy a teljes összeget elengedje. Ez ennek az indoka, hogy az édesanyák azok, akiknek, amíg a gyermekkel vannak, nincs fizetésük, addig nincs munkabérük. Bízunk benne, hogy ez is sok édesanya számára, aki megszerezte a diplomáját, és emellett csak diákhitelből tudta fedezni a kiadásait… ‑ mert, tisztelt képviselő úr, azért a hallgatók jó része, aki diákhitelt vesz fel, nem azért veszi fel, mert úgy gondolják, hogy ez jó vagy rossz, hanem egészen egyszerűen szükségük van rá ahhoz, hogy fedezzék a tanulmányaiknak a költségét. Ezért veszik fel a diákhitelt, és ezért kívánunk mi is ezeknek az édesanyáknak, akik diákhitellel rendelkeznek, egy ilyen kedvezményt nyújtani.

De bízom benne, hogy ahogy itt támogató hozzászólások hangzottak el, meg a bizottsági ülés sem mondott ennek ellent, az Országgyűlés ezt támogatni fogja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 16 2017.10.24. 5:11  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Az idős emberek tiszteletet érdemelnek. Tiszteletet érdemelnek minden más embertől, a kormányzattól, a parlamenttől egyaránt, hiszen ők a mi szüleink generációi, akik egyrészről újra felépítették a II. világháború után, az ’56-os forradalom leverése után újra ezt az országot a saját két kezükkel. Nagyon sokat kellett nélkülözniük emiatt, de azok az iskolák, azok a kórházak, amelyekbe mi jártunk, amelyekben mi születtünk, már az ő kezük munkájával született meg. Ez a munka, ez a megbecsülés az, ami kell hogy minden intézkedésünkben visszatükröződjék. Ezért fontos, hogy csak a tisztelet hangján beszélhessünk azokról, akik előttünk építették ezt az országot.

Az elmúlt években az ellenzék csak elvenni akart az idős emberektől, elvenni akart a nyugdíjasoktól, a Fidesz-KDNP-re viszont számíthattak, hiszen biztonságot teremtettünk az idős emberek számára. Emlékezhetünk arra, hogy 2010 előtt a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, tették ezt úgy, hogy közben a multicégek ugyanúgy kivihették a profitjukat. Egyáltalán nem csökkentették például a külföldi tulajdonban lévő közműszolgáltatóknak a Horn Gyula által meghozott törvényben garantált profitjukat. A külföldi cégek luxusprofitja maradt, azonban a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat elvettek abban a pillanatban, ahogy ezt Brüsszelből és New Yorkból kérték tőlük a Világbank, az IMF vagy a brüsszeli Bizottság szakemberei.

Emlékezhetünk arra, hogy megemelték a rezsidíjat, ami az idősek számára különösen érzékeny volt, az áram árát a kétszeresére, a gáz árát a triplájára. Mindemellett Gyurcsány Ferenc még igyekezett retorikailag is kifejezni azt, amit cselekedetekben is megvalósítottak, amikor azt mondta, hogy szeretik az idős emberek, ha az öregecskedő feleségeiket fiatalabbra cserélhetik. Ez mutatta a „tiszteletet” az idősek iránt az akkori MSZP-korszakban.

2010 után a kormányzat első feladata a nyugdíjrendszer biztonságossá tétele volt, stabilitásának a megőrzése. Hiszen még a leköszönő szocialista kormány szerint is 200 milliárd forint hiányozott a Nyugdíjbiztosítási Alapból, de a valóság ennek körülbelül a duplája volt.

(11.40)

Ez volt az a luk, amit be kellett foltozni, és át kellett alakítani a nyugdíjrendszert, hogy hosszú távon is fenntartható legyen ez az intézkedés, amivel most már egy stabil, zárt, biztosan működő nyugdíjkasszáról beszélhetünk. Talán emlékeznek sokan, 2010 előtt minden év végén tízmilliárdokkal vagy akár összességében százmilliárdokkal kellett kipótolni a nyugdíjkasszát. Ma már erre nincs szükség, mert a nyugdíjkassza stabil, a kifizetései hosszú távon garantáltak. Ezeket az intézkedéseket akkoriban még egyes ellenzéki pártok is támogatták, de aki akkor még támogatta a választások idején, a Jobbik, hogy hasonlót tenne, most már ellenzi, és támadja a kormányt ezen lépések miatt.

A Fidesz-KDNP legfontosabb vállalása az volt, amit frakcióvezető úr is mondott, hogy a nyugdíjak értékét megőrizzük. Ezt úgy tudtuk megtenni, hogy olyan törvényi rendszert hoztunk létre, amelyben a nyugdíjasok csak jól járhatnak, mert vagy a nyugdíjuk megőrzi az értékét, vagy még annál magasabb is lehet az értéke, hiszen ha a tervezett nyugdíjemelés végül fölötte van a valós inflációs szintnek, akkor azt a különbözetet a nyugdíjasok megkapják. Ha pedig alatta van, akkor visszamenőlegesen visszapótolja a kormányzat az infláció és a nyugdíjemelés különbözetét, így tehát ebben a törvényi rendszerben a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul. Ezért van a mostani 0,8 százalékos nyugdíj-kiegészítés, így 2,4 százalékos lesz éves szinten a nyugdíjemelés, ezért jön az egyik novemberi juttatás, a másik pedig azért, hiszen először Magyarország történetében a nyugdíjasok is részesülhetnek a gazdaság többletteljesítményének pluszeredményéből, hiszen nyugdíjprémium formájában először kapnak Magyarországon nyugdíjasok többletjuttatást. Jövő évben 3 százalékos nyugdíjemeléssel számolunk, decemberben pedig 10 ezer forintos utalványt juttatunk el a nyugdíjasoknak, ahogy ezt megtettük az elmúlt évben is.

Ne feledjük el, hogy mindemellett Magyarországon a nyugdíjak értéke a keresetekhez képest most már sokkal jobban alakul, mint 2010 előtt. Most egy átlagnyugdíj az átlagkereset 70 százaléka. Korábban a nyugdíjasoknak egy sokkal nagyobb életszínvonal-esést kellett elviselniük, akkor alig volt több, mint fele a nyugdíj a fizetések összegének. Bevezettük a „Nők 40” kedvezményt, amelyet az ellenzéki pártok nem támogattak, de 204 ezren már igénybe vették. A munkahelyvédelmi akcióterv révén az 55 év feletti munkavállalást tudtuk segíteni. A fokozottan kiszolgáltatott helyzetben lévő idősebb munkavállalók esetében 10-ből 7 munkavállaló ezzel az államilag tá­mogatott programmal tud elhelyezkedni, évi átlagosan 340 ezer idős embernek segítünk ezzel. A rezsicsökkentéssel, az Erzsébet-programmal, a házigon­dozás kibővítésével vagy pedig az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentésével szintén a nyugdíjasokat segítettük, azokat a nyugdíjasokat, akiket a Jobbik viszont sem Facebook-bejegyzéseiben, sem azóta nem követett meg amiatt, hogy vérig sértette őket a pártjuk elnöke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 50 2017.10.24. 2:12  47-50

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egy képviselőnek az összeférhetetlenségi vizsgálata nyilván az Országgyűlés feladata. Ön valóban igencsak meglepő dolgot tett, amikor kimondta egy külföldi tulajdonú cégnek a nevét, és felszólalásában azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem az a külföldi tulajdonban álló cég nyert egy közbeszerzésen. Ez itt, a Parlament falai között nem szokás.

Nyilván mindenkinek feladata ‑ akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselőről van szó -, hogy a végrehajtó hatalmat kontrollálja. Erről szól az alkotmányos berendezkedésünk. De arra senkinek nem szól felhatalmazása, az önre szavazó választópolgárok sem azért küldték önt ide, hogy egy amerikai, egy francia, egy angol vagy egy német cég nevében szólaljon itt föl, és azt kérje számon a kormányon, hogy miért nem ezek a külföldi cégek nyerik meg a közbeszerzéseket.

Hogy a magyar közbeszerzési rendszer működik, és a megfelelő kontrollok benne vannak, azt az ön által felhozott ügy is jelzi, bár nem teljesen az volt a döntés, amit ön mondott, hiszen a döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tekintetében „a jogorvoslati eljárást megszünteti” döntést hozta, ami azt jelenti, hogy mindkét jogorvoslati kérelem tekintetében megszünteti ezeket az eljárásokat.

De mutatja, hogy ha valahol bármilyen szabálytalanság van, akkor van egy jogorvoslati rendszerünk, amely ezt kiküszöböli; pontosan azért, hogy a közpénzek elköltése a lehető legátláthatóbb legyen. Itt amúgy is egy magyar nemzeti forrásból megvalósuló beszerzésről volt szó. Ma már szerencsére az egészségügyben 100 milliárdos nagyságrendűek azok az eszközbeszerzések, amelyek meg tudnak valósulni, és nemcsak uniós pénzből, hanem magyar pénzből is.

Az ön ügyében bizonyára az Országgyűlés fogja ezt az összeférhetetlenségi kérdést megvizsgálni, de az több mint beszédes, tisztelt képviselő úr, hogy ön egyébként, miközben itt sokszor elmondja a mai napon is, hogy ön a közpénzek átláthatóságáért küzd, a legnagyobb korrupciós ügyben, a 4-es metró ügyében meg sem szólalt. (Dr. Hadházy Ákos: Ez nem igaz!) Egyetlenegy sajtótájékoztatót nem tartott, fel nem szólalt.

Ami a legnagyobb korrupciós ügy, az az ön számára nem fontos, de minden más ügyben, ahol be nem fejezett eljárásokról vagy félbeszakadt eljárásokról van szó, ott persze számtalanszor felszólalt, ahol sokkal kisebb nagyságrendű beszerzések (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az érintettek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 82 2017.10.24. 2:14  79-82

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mi azt vállaltuk 2010-ben, hogy megőrizzük minden magyar nyugdíjas nyugdíjának az értékét. Ön különböző vádakat hangoztatott. A nyugdíjakat 23,1 százalékkal emeltük. Ehhez képest mi azt mondjuk, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz képest 9,5 százalékos, tehát majdnem 10 százalékos az a többlet, amennyivel a vásárlóértéke növekedett ezeknek a nyugdíjaknak, tehát ténylegesen a boltban a vásárlásoknál közel 10 százalékkal ér többet. De mi is tudjuk, hogy amúgy egy 23,1 százalékos emelés tud 9,5 százalékos életszínvonal-emelkedést hozni a nyugdíjasoknak, bár nyilván a rezsicsökkentés és egyéb kormányzati intézkedések is tudják még az életszínvonalat tovább növelni.

Arra is felhívom a figyelmet, hogy mindenkinek a nyugdíját minden évben emeltük, a nyugdíjas-inflációt követő, sőt azt meghaladó mértékben emeltük minden egyes magyar nyugdíjas nyugdíját. Én értem, hogy amikor ön az MSZP-SZDSZ-kormány­nak volt a helyettes államtitkára, látta, hogy az MSZP-SZDSZ-időszakban csökkentették a nyugdíjakat, elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, most pedig 2010 után szerencsére sikerült ennek a fordítottját megtenni.

De az LMP-frakciónak, ha minimumot követel az idősek, a nyugdíjasok kapcsán, miért nem sikerült az előző években például a Nők 40-et megszavazni? Nem az lenne a nyugdíjas-minimum, hogy az LMP nem nemet nyom? Hiszen nem csak hogy távol voltak a szavazástól vagy tartózkodtak, konkrétan nemet nyomtak 200 ezer magyarországi nőnek a Nők 40 kedvezményére, és arra, hogy ilyesfajta nagymamanyugdíjban részesülhessenek. Vagy a nyugdíjasok számára nagyon fontos, a szennyvízzel összefüggő módosításokat 2013 júniusában miért nem szavazta meg az LMP?

Nem az lenne a nyugdíjas-minimum, hogy a rezsicsökkentést megszavazzák? A földgáztörvény mó­dosításakor szintén a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az LMP-sek, akik akkor éppen függetlenek voltak, nemmel szavaztak. Nem az lenne a nyugdíjas-minimum, hogy ezt megtegyék?

És még sorolhatnám azokat a rezsicsökkentési intézkedéseket és még más intézkedéseket is, amiket az LMP nem szavazott meg. Talán az elmúlt években a nyugdíjas-minimumot itt a parlamentben a szavazások során kellett volna az LMP-nek garantálnia. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 98 2017.10.24. 2:19  95-98

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem lehet tudni az ön által leadott és elmondott szövegből, hogy ön most pontosan minek és kinek drukkol, hiszen a végén egy olyasfajta kérdést tett fel, amely emlékeztet minket a 2004. december 5-ei akkori szocialista kampányra, amelyben 23 millió románnal riogattak ‑ ugye, aki ezt kitalálta, Ron Werber, ő most már az LMP szekerét tolja -, illetőleg az volt az önök szórólapjára írva, hogy ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt. Így vélekedett akkor a határon túli magyarokról az MSZP, most a migránsügyben sokkal kedvesebbek a migránsokkal, akkor a határon túli magyarokkal sem voltak azok.

Valóban nagyon sokféle fejlesztés fut az egész Kárpát-medencében. Van ebben óvodafejlesztési program 17 milliárd forintból, amelyből 68 új magyar óvoda és bölcsőde épül a határon túl, 215 óvoda fejlesztése valósul meg, 11 magyarországi felsőoktatási intézmény 15 alapképzést és két mesterképzést indított be határon túl 1200 hallgatónak, és a határon túli felsőoktatási intézmények száma is 20; 300 alap-, osztatlan, mester- és doktori képzést nyújtanak 16 ezer hallgatónak magyar nyelven összességében. Ha megnézzük, akkor az oktatásban, kultúrában nagyon sokféle kapcsolata van már a határon túli magyaroknak az anyaországgal, az anyaország segíti őket.

A kettős állampolgárság összeköt minket közjogilag is, és ebből a portfólióból valóban az egészségügyi ellátás, amelyik az egyik legbonyolultabb, és amelynél a legnehezebb az egyeztetések előrevitele. Nyilván a MÁÉRT idén novemberi ülései is talán egy újabb lendületet tudnak ennek adni, hiszen Magyarország elkötelezett arra, hogy határon túli magyarlakta vidékeken is jobb minőségű magyar nyelvű, akár magánintézmény formájában megvalósuló ellátás legyen. De ennek a pontos részleteit jelenleg nem lehet megmondani, hiszen a tárgyalások kiterjednek arra, hogy hol van leginkább szükség magyar nyelvű alapellátásra, hol van szükség magyar nyelvű szakellátásra, és hol lenne szükség egy magyar nyelvű kórházra és egy magyar kórházra is Erdélyben és Partiumban.

Meglátjuk, hogy a MÁÉRT után előbbre jutunk‑e ezekben a nagyon-nagyon széles körű, sok szereplőt bevonó egyeztetésekben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 110 2017.10.24. 2:21  107-110

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Szószóló Úr! Tisztelt Ház! 2010-ben döntöttünk amellett, hogy igyekszünk mi­nél szorosabbra fűzni a Magyarországon élő nemzetiségekkel a kapcsolatot, pontosan azért, hogy minden, Magyarországon élő nemzetiség a saját identitását, a saját nyelvét jobban ki tudja teljesíteni, amelynek nyilván fontos része az is, hogy az iskolarendszere is megerősödjék.

Ha megnézzük a költségvetési törvényekben a nemzetiségek számára nyújtott támogatásokat, akkor azt látjuk, hogy háromszorosára nőtt ez az összeg; 2010-ben 3 milliárd forint volt, a jövő évi költségvetésben ‑ amit már elfogadtunk ‑ ez több mint 10 milliárd, tehát 3 milliárdról 10 milliárd forint fölé nőtt. Ugyanígy az iskolákban is a jövő évi költségvetési törvény szerinti elismert átlagos bérek a nem pedagógus végzettséggel rendelkezők esetében 1,8 millióról 2 millió 167 ezerre nőttek, az iskolákban, kollégiumokban 2 millió 200 ezerről 2 millió 600 ezer környékére, az óvodákban pedig 2 millió 200 ezerről 2 millió 800 ezer fölé emelkedtek az elismerhető tételek.

A nemzetiségi önkormányzatok az általuk fenntartott köznevelési intézmények működtetéséhez kiemelt támogatást vehetnek igénybe, az átlagbér-támogatást az átlagosnál kedvezőbb feltételek mellett igényelhetik, nem 12 tanulónként, hanem 8 tanulónként, illetve kiemelt mértékű működési támogatás is megilleti őket, amelynek a mértéke 160 ezer forint/fő/év összegről 200 ezer forint/fő/év összegre emelkedik jövőre.

A fentiek mellett több nemzetiségi önkormányzat, köztük a Szerb Országos Önkormányzat is köznevelési szerződés keretében további jelentős mértékű kiegészítő támogatásban részesül, a Szerb Országos Önkormányzat 340 ezer forint/fő/év, éves szinten 20 878 125 forint kiegészítő támogatást kap, és a fentieken túl még a nemzetiségi tankönyvek beszerzéséhez is kiegészítő támogatást nyújt a tárca. Az erről szóló szerződés előkészítése folyamatban van.

A nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjaknak a kiadására is 2011 óta kerül sor évről évre a hazánkban élő őshonos nemzetiségek identitásának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megőrzése céljából, illetőleg a tankönyveket nemcsak a kilencedik, de a tizenkettedik évfolyamig kapják ingyenesen szintén a nemzetiségi iskoláknak nyújtott külön támogatás keretében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 130 2017.10.24. 2:10  127-134

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Amikor olvastam a címét a felszólalásának, hogy „Pinocchio pironkodik”, elképzeltem magam előtt Simicska Dzsepettó Lajost, amint farigcsálja a kis Pinokkióit a Jobbik-frakció tagjaiból (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiban.), és bizony elképzeltem, hogy ha az elmúlt öt évbe belegondolunk, a Jobbik-frakció tagjainak egy külön segéderőre lenne szükségük, hogy az ajtót kinyissák, hiszen olyan hosszúra nőtt volna az orruk, hiszen annyi mindent és annyi mindennek az ellenkezőjét is mondták az elmúlt időszakban, köszönhetően a jó Dzsepettójuknak, aki olyan frakciót farag belőlük, amilyet éppen szeretne, és ezért a Jobbik semmiben nem áll ellen.

De ha már az oktatás kérdését hozta fel ezután, tisztelt képviselő asszony, ön is tudja, hogy 177 ezer pedagógus dolgozik ma Magyarországon, több mint 150 ezren dolgoznak azokban a köznevelési intézményekben, amelyekre ön utalt, és ebből, ön azt mondja, hogy 1300 státusz hiányzik, ami kevesebb, mint 1 százaléka a teljes pedagóguslétszámnak, ön tehát azt mondja, hogy 1 százalékot el nem érő pedagógushiány már az egész rendszer működését veszélyezteti.

Fontos persze, hogy ezeket a pedagógusokat pótoljuk, ezért indított a kormány programokat. Ezért indítottuk el a Klebelsberg képzési ösztöndíjat, amely nagyon sikeres, hiszen már 1500-an vettek benne részt, és pontosan a hiányterületeken és a hiányszakokon segít már rövid és középtávon, hogy ilyen végzettségű fiatalok kerüljenek be a köznevelés rendszerébe oktatóként.

(13.40)

Ezért indítottuk a pedagógus-életpályát, hogy 50 százalékkal növeljük a pedagógusok fizetését, és ez 30-40 százalékkal növelte a pedagóguspályára jelentkezők és felvettek számát is.

Az pedig, tisztelt képviselő asszony, hogy önök sokszor azt mondták, hogy a szakszervezetek kéréseit támogatják, akik azt mondták, hogy aki jobb munkát végez, az nagyobb elismerést kapjon, aki nem végez olyan jó munkát, az csak átlagos elismerést kapjon, a kormányzat ezt megvitatta a köznevelési kerekasztalon a köznevelés szereplőivel, ezért mondta azt, hogy megadja az iskolaigazgatóknak a lehetőséget, hogy egy előre rögzített szempontrendszer alapján a nagyobb teljesítményű oktatókat nagyobb mértékben tudják jutalmazni és a fizetésüket emelni. Ezért volt differenciált a fizetésemelés. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 134 2017.10.24. 1:22  127-134

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Részeredményt mindenképpen hirdethetünk, mert az egy percre jutó „önök hazudnak” kifejezés versenyt, azt hiszem, megnyerte ma Dúró Dóra az azonnali kérdések órájában.

Tisztelt Képviselő Asszony! Volt olyan időszak, amikor Magyarországon csökkent a pedagógusok száma. Ez a szocialista kormányzás, amikor 15 ezer pedagógust elbocsátottak, és van olyan időszak, amikor növekszik a pedagógusok száma, ez a Fidesz-KDNP-kormányzás. Több ezerrel több pedagógus dolgozik ma, mint ahányan dolgoztak 2010-ben, pontosan azért, hogy jobban tudjanak foglalkozni a fiatalokkal. (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

A szakos ellátottság Magyarországon az állami fenntartás következtében javul, és tisztelt képviselő asszony, ahogy a várólistákról nem lehetett tudni a 2010 előtti időszakban, hogy pontosan mennyien várakoznak az egészségügyben, ugyanúgy nem lehetett tudni, hogy a 3200 fenntartónak pontosan mennyi tanárra lenne szüksége ahhoz, hogy minden iskolában minden órát helyettesítés nélkül meg tudjanak oldani.

Csak az állami fenntartásba vétel tudta ezt a problémát egyáltalán láthatóvá és kezelhetővé tenni, és a Klebelsberg-ösztöndíj, a fizetésemelés és a hasonló kormányzati programok azok, amelyek valódi segítséget tudnak ehhez nyújtani. Hosszú távon a Jobbiknak semmiféle alternatívája (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), semmiféle javaslata nem volt, nincs ebben a kérdéskörben (Dúró Dóra: Nem igaz!), de van KGBélája, van (Az elnök újból csenget.) az Európai Unió kapcsán megfordított véleménye és még sok minden más, amivel meg a saját választóik szemébe hazudtak. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 200 2017.10.24. 2:09  195-204

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 2013 óta, amióta növeltük a pedagógusok bérét, a költségvetési törvényben minden évben ott vannak azok a többletek, amelyek fedezetül szolgálnak minden fenntartó számára a béremelés kifizetésére. Természetesen ez nincs másként az idei és a jövő évi költségvetésben sem. 2013-ban a 2012-es költségvetéshez képest 32,5 milliárd forint többlet szerepelt, a következő évben, 2014-ben 120 milliárd forint többlet szerepelt, 2015-ben az előző évihez képest 38,5 milliárd forint többlet szerepelt, 2016-ban 34 milliárd forint többlet szerepelt, az idei évi költségvetésben pedagógusbérre 44,8 milliárd forint többlet szerepel, és az idei évhez képest a jövő évben a pedagógusbérek fedezetére 41 milliárd forint többlet szerepel a már elfogadott költségvetési törvényben.

Természetesen ezen túlmenően is vannak többletforrások a köznevelés rendszerében, hiszen összességében 117 milliárd forinttal jut több jövőre oktatásra, mint az idén, de ennek egy 41 milliárd forintos része kifejezetten csak és kizárólag a pedagógus-életpálya és a béremelések fedezetéül szolgál, hiszen a pedagógusok egyrészről kapják az automatikus, szeptember 1-jétől folyósított béremelésnek is az összegét, így is megemelkedett a bérük, illetőleg a minősítési eljárások révén már több mint 40 ezer pedagógus maga is leadva a portfólióját, magát a minősítési eljárásnak alávetve és a saját óravázlatait, a saját maga tudását is felfrissítve, a tanítását tudatosabbá téve minősítette magát pedagógus 2. fokozatba, ezáltal az ő fizetése is 30-35 ezer forinttal emelkedik.

De a legnagyobb haszonélvezői ennek a gyerekek, hiszen ez a pedagógus-életpálya, ez a többletforrás segít abban, hogy minél jobb minőségű oktatást kapjanak, minél jobb képességű tanárok tanítsák őket, és ők is minél inkább továbbképezzék, minősíttessék magukat. Ezt több mint 40 ezren már meg is tették. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 204 2017.10.24. 1:18  195-204

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az a különbség a korábbi ígéretek és a mostani béremelések között, hogy ezek a bérek most már nem hitelből, nem az IMF kölcsönéből adódnak, a nyugdíjakat szintén nem hitelekből, nem kölcsönökből fedezi Magyarország, hanem most már annyira megerősödött a magyar gazdaság. 2013 óta tart ez a fordulat, azóta van egyre nagyobb teljesítménye a magyar gazdaságnak, és a különböző kormányzati intézkedések, amelyek csökkentették a személyek jövedelemadóját vagy a családi adókat, ugyanakkor akár az elektronikus pénztárgépek vagy mások nyomán a be nem fizetett adókat viszont befizetett adókká tették.

Úgyhogy most már ezeket a béremeléseket valós költségvetési bevételből, hosszú távon és fenntarthatóan tudjuk garantálni mindenki számára. Mind az egészségügyi béremelés, mind az oktatási béremelés, mind a hivatásos állományúak béremelése, a járási hivatalokban bevezetett béremelések mind-mind-mind most már biztos költségvetési alapokon állnak. A nyugdíjkassza pedig 2010-zel szemben ma már stabil, nincs hiány rajta, nem kell befoltozni. Éppen ezért a jövő évi 3 százalékos nyugdíjemelés a novemberi-decemberi különböző járandóságok is biztos talajon állnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 8 2017.10.30. 5:10  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Vagy Szél Kormányfőjelölt Asszony! Nem tudom, hogy kell szólítani pontosan. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szélvész!)

Rendkívül sok mindent kihagyott a felszólalásából, tisztelt képviselő asszony. Nem is tudom, hogy hol kezdjem a helyreigazítását annak, amiről ön beszélt. A magyar kormány mindenekelőtt igyekszik megbecsülni az orvosoknak és az ápolóknak a munkáját; a háziorvosoknak, védőnőknek és mindenki másnak, aki az egészségügyben dolgozik.

Ezért indítottunk be egy olyan béremelési programot, amely november 1-jén, holnapután érkezik a következő fázisába; holnaputántól a magyar orvosok a magyar kórházakban 100 ezer forinttal fognak többet keresni, azok az ápolók, akik szintén ott dolgoznak, a tavalyi 26,5 százalék után újabb 12 százalékos jövedelemnövekedést fognak kapni. Ez kiterjed az alapbérre és a különböző mozgóbér-elemekre egyaránt. Ez az ápolókra, szakdolgozókra vonatkozóan folytatódik a következő években. Jövőre 8, aztán megint 8 százalékkal fog bővülni az ő fizetésük. A szakdolgozók, az ápolók összesen 65,5 százalékos bérnövekedést kapnak így négy év alatt, az orvosok pedig 207 ezer forintot.

Nem hiszem, hogy a képviselő asszony vagy bárki más tud olyan időszakot említeni az elmúlt 27 év történetéből, amikor két, illetőleg négy év alatt az orvosok és az ápolók ilyen mértékű bérnövekedést kaphattak. Arra emlékszünk, amikor egyhavi bért elvett minden magyar orvostól és minden magyar ápolótól az akkori Gyurcsány-Bajnai-kabinet, ilyesfajta emelkedésekről viszont nem beszélhetünk.

Képviselő asszony elmondta, hogy mennyit kell várni egyes beavatkozásokra, de elfelejtette mondani, hogy mennyivel kell kevesebbet várni, mint 2012-ben. Térdprotézisműtétre ma 438 nappal kell kevesebbet várni, mint 2012-ben. Csípőprotézis-műtétre ma 298 nappal kell kevesebbet várni, mint 2012-ben. (Dr. Szél Bernadett a fejével nemet int.) Ne rázza a fejét, tisztelt képviselő asszony! Ez ugyanabból a dokumentumból van, amit ön idézett. (Dr. Szél Bernadett: Azt csinálok a fejemmel, amit akarok!) Ugyanazt vettem elő, csak ön az első oldalát olvasta, én pedig az utolsót is elolvasom.

Ebben szerepel az is, hogy szürkehályogműtétre ma 259 nappal kevesebbet kell várni, mint amennyit kellett 2012-ben; gerincműtétre pedig 236 nappal kell kevesebbet várni, mint 2012-ben kellett. (Dr. Szél Bernadett: Tehát már csak öt hónapot kell várni.) Ugyanabból az adatbázisból van, tisztelt képvi­selő asszony.

Ha a Szél-kormány lett volna kormányon, ezek a pozitív eredmények biztosan nem történtek volna meg a magyar egészségügyben. Ezek ugyanis nem maguktól történtek, tisztelt képviselő asszony, hanem egy program, egy várólista-csökkentési program keretében, amelybe a kormány több tíz milliárd forintot és egy átlátható rendszert vitt bele, hiszen ugyanolyan fontos volt benne, anonim módon az interneten mindenki követheti a várólistán elfoglalt saját pozícióját. Ezért vannak ezek a nagymértékű csökkenések.

(13.30)

Abban is torzított, tisztelt képviselő asszony, hogy bárkinek 8 ezer forintért az e-recept rendszerében ki kéne váltani e-személyit, hiszen a régi személyivel és a tajkártyával ugyanúgy ingyenesen ki lehet ezeket váltani. Ilyen álhíreket ne terjesszen, tisztelt képviselő asszony, mert beteg embereket ijeszt meg vele, hogy nem tudják kiváltani a gyógyszerüket, miközben ki tudják váltani a gyógyszerüket, csak a tajkártyát kell a személyi mellett vinni. Ilyen apró csúsztatásokkal nem biztos, hogy ön a választók körében hitelesebb lesz.

Ami a fizetős egészségügyet illeti, tisztelt képviselő asszony: a Fidesz-KDNP volt az, amely 2008 márciusában ellenzékből megakadályozta azt, hogy Magyarországon fizetős egészségügyet vezessenek be. S önök szinte mindnyájan, szerintem az LMP is, pár héttel, pár hónappal ezelőtt aláírt egy közös nagy ellenzéki, az MSZP-től Gyurcsány Ferencen át a Jobbikig tartó tervet a magyar egészségügyre (Zaj az ellenzéki oldalon.), amelyben a fizetős egészségügy kidolgozásának különböző irányai is benne vannak. Önök tehát ezt szeretnék Magyarországon, tehát a fizetős egészségügynek a növelését.

Ami az ápolási díjat illeti, képviselő asszony: ön csak azt felejtette el mondani, hogy a Fidesz-KDNP növelte az ápolási díjat, sőt egy kiemelt ápolásidíj-kategóriát is bevezetett, amivel a legsúlyosabb betegeket már valóban nem ‑ mint ahogy ezelőtt pár évvel ‑ 28-30 ezer forintból, hanem, bár még mindig kevésből, már legalább 50 ezer forint fölötti összegből tudja valaki ápolni, ha ott van a hozzátartozója, az édesanyja, a gyereke, akit ápolni szeretne. Szeretnénk többet? Persze, hogy szeretnénk. De azért a huszon-egynéhány ezer forintnál az 50 ezer forint fölötti összeg mégiscsak egy nagyobb juttatás, amit kaphatnak azok, akik otthon ápolják a hozzátartozóikat.

Praxispályázatok, tisztelt képviselő asszony: a Fidesz-KDNP tudta kidolgozni azt a praxispályázati rendszert, amit az idén 1 milliárd forinttal már meg is kellett emelnünk, mert túlpályáztak a háziorvosok, hogy olyan körzetekben töltsenek be állást, ahol adott esetben már évek óta nincs háziorvos. Ha öt évig üresen áll egy praxis, 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap egy háziorvos. Erre azért volt lehetőség, mert mi nem kivontunk az egészségügyi rendszerből, hanem többletforrást biztosítottunk, összesen 891 milliárd forintnyit az Egészségbiztosítási Alapban. Ezeket ön a költségvetési törvényben egyszer sem szavazta meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 42 2017.10.30. 4:09  39-45

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön rendszeresen beszél különböző korrupciós vádakról, tisztelt képviselő úr, csak a legnagyobb korrupciós üggyel ön továbbra sem foglalkozik. Lehet, hogy ennek van indoka, hiszen az önök frakciójában, a Lehet Más a Politika frakciójában most már ül egy volt MSZP-SZDSZ-kormányban szolgálatot teljesítő helyettes államtitkár, egy volt szocialista képviselő, az önök kampányfőnöke a volt szocialista kampányfőnök, Ron Werber. Lehet, hogy nem véletlen, hogy az LMP el akarja fedni a szocialista időszakban elkövetett korrupciós ügyeket, és ön egyetlenegy szót nem beszél a legnagyobb korrupciós ügyről, a 4-es metró korrupciós ügyéről.

Ami a magyar közbeszerzési szabályokat illeti, tisztelt képviselő úr: az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint kiemelik, hogy Magyarországon a közbeszerzések valamennyi adata felkerül az internetre, ott mindenki számára elérhető, éppen ezért átláthatóság szempontjából Magyarország az élvonalába tartozik az európai közbeszerzési szabályoknak. Az átláthatóság szempontjából Dániát, Finnországot, Hollandiát és Svédországot is megelőzi a magyar szabályozás.

2017-ben idén az első nyolc hónapban a nagy értékű közbeszerzések 88 százaléka nyílt eljárás keretében folyt le, 85 százalék esetében eredményesen. Felhívásonként átlagosan nyolc ajánlat érkezett. Ez egy olyan szám, amely mutatja a reális versenyt, hogy egy-egy felhívásra nyolc ajánlat is érkezik. Az első félévben 40 százalékkal csökkent a hirdetmény nélküli eljárások száma a korábbi év azonos időszakához képest.

Ugyanakkor az egészségügyben rengeteg új műszer beszerzésére került sor, ez igaz, tisztelt képviselő úr, hiszen nagyon nagy mértékűek az egészségügyi műszerbeszerzések. Éppen ezért van sokkal több eljárás, mint, mondjuk, egy évtizeddel ezelőtt. Ha csak az „Egészséges Budapest” programot nézzük meg, csak ebben az évben az „Egészséges Budapest” program keretében budapesti és Pest megyei körülbelül 17 kórházba 21 milliárd forintnyi egészségügyi műszer fog érkezni. Az év hátralévő részében ezt a 21 milliárd forintnyi műszert kell beszereztetni, és lehetőség szerint le is szállítani a kórházakba, hogy a budapesti és a Pest megyei kórházaknak a felszereltsége közelítsen a vidéki kórházakhoz. Ha összeadom, már 170 milliárd forintnál tartunk különböző gépek, műszerek beszerzése kapcsán.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egyébként ezek ellen a döntések ellen, amiket felsorolt, jogorvoslati kérelemmel élt, benyújtotta a bíróságra a különböző iratait. Jogerős döntés azonban még ezekben nem született. Várjuk meg a bíróságok jogerős döntését. De ezek a dokumentációk átestek műszaki, szakmai, elszámolhatósági, közbeszer­zés­jogi ellenőrzésen egyaránt az illetékes hatóságoknál, és jóváhagyást is kaptak. Azt pedig a döntőbizottság is kimondta, hogy szándékos jogsértésnek ő sem látta jelét.

(14.40)

Önről viszont tudjuk, tisztelt képviselő úr, hogy akár földügyekben is, a saját családjának a földviszonyaival kapcsolatban azt mondta, hogy lemond, ha valótlan adatok vannak. Kiderült, hogy valótlanok azok az adatok, amiket ön mondott, mégsem mondott le. És emlékszünk a szomszédjával való pereskedésre is, amelynek következtében hét fogyatékos ember munkahelye nem jöhetett létre.

Ön utalt egy kereseti kérelemre, tisztelt képvi­selő úr, amelyet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nyújtott be egy olyan cég, egy olyan amerikai multicég, amelyiknek az érdekében ön már egyszer itt a parlamentben lobbizott. Én bizony felmentem az ön honlapjára, megnéztem az ön honlapjának a tartalmát, és bizony, hogy, hogy nem, az amerikai multicég kérelmét az ön honlapján lehet megtalálni. És ha az ember megnézi ennek a beszkennelt dokumentumnak az adatlapját, azt láthatjuk, hogy 2017. augusztus 7-én nyújtották be ezt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, és az adatlap szerint ezt a pdf-et 2017. augusztus 7-én, ugyanezen a napon, délután úgy fél öt felé szkennelték be.

Tisztelt Képviselő Úr! Önnek fent van a honlapján az elektronikus dokumentum. Ön hogyan jutott hozzá? Csak nem az amerikai cég egy képviselője közvetítette önhöz? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Találkoztak esetleg? Nyilatkozzon (Az elnök újból csenget.) az Országgyűlés előtt: milyen kapcsolatban áll ön ezzel az amerikai multicéggel, ha a honlapján van a dokumentuma? (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. ‑ Közbeszólások ugyanonnan: Bravó! ‑ Moraj a teremben.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 72 2017.10.30. 4:11  69-75

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha pontosan akarta volna idézni önmagát, akkor ön azt kérdezte a korábbi írásbeli kérdésében, hogy különböző népegészségügyi programok kommunikációjára mennyit költ a kormány, és erre is kapta meg a választ.

Maga az egészségmegőrzés nyilván egy sokkal szélesebb körű, akár kormányzati beavatkozást, támogatást, odafigyelést igénylő terület, hiszen a mindennapos testneveléssel a magyar fiatalok váltak például a legtöbbet mozgó fiatalokká az Európai Unión belül. Ez nyilván hosszú távon egy nagyon fontos egészségmegőrzést jelent, ha napi szinten kinek-kinek kialakul a testmozgási szokása. Lehet beszélni emellett nyilvánvalóan a népegészségügyi megelőzés szempontjából akár a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedésekről, a chipsadó bevezetéséről, amelyet egy az egyben az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítunk, ami bevétel ebből származik.

Tehát nagyon sok minden más intézkedés van. De vannak olyanok is, mint például a különböző szervezett szűrővizsgálatok, védőoltások, amelyek kormányzati döntésként és többletforrásként is megjelennek. Az elmúlt évben három ilyen újfajta oltás került mindenki számára ingyenesen felajánlható körbe, de a szűrővizsgálatok esetén a vastag- és végbélszűrés országos kiterjesztésénél, a HPV elleni védőoltásnál a hetedikes lányok körében nagyon fontos előrelépések történtek az elmúlt években.

De ugyanígy fontos volt 77 kórház felújítása, 54 rendelőintézet felújítása országszerte, valamint 97 mentőállomás korszerűsítése. Emellett jött létre 23 teljesen új rendelőintézet és 30 teljesen új mentőállomás, szintén az emberek egészségének védelme érdekében. Most pedig folyik az „Egészséges Budapest” program, amelynek csak az idei költségvetési tétele 40 milliárd forint. Ez is hozzájárul kinek-kinek az egészségmegőrzéséhez.

Korábban ilyen és hasonló elképzeléseket az LMP is támogatott. Ön is felhozta az úszó-vb-t. Az úszó-vb megmaradó létesítményei továbbra is az egészségmegőrzést, betegségmegelőzést szolgálják, hiszen ezekben az uszodákban továbbra is úszóiskolák, szülők, gyerekek, nyugdíjasok, bárki sportolhat, és ezzel őrizheti meg a saját egészségét.

Azt hiszem, az a szám, hogy az igazolt sportversenyzők száma, tehát a versenyengedéllyel rendelkező sportversenyzők száma meghaladta a félmilliót, 501 ezer fő, ez bizonyítja, hogy a kormányzatnak az egészségmegőrzési, sportösztönzési intézkedései helyesek voltak, hiszen nemcsak a táplálkozási szokások alakulnak át a reformmenzának köszönhetően, amelyet nyilván többletfinanszírozással is igyekeztünk támogatni, vagy a különböző, chipsadó hatálya alá eső termékeknek az iskolából való kitiltása révén is pontosan azt az elhízást, túlsúlyt, amit ön is idézett, próbáljuk megelőzni, hanem emellett akár a sportolási lehetőségek bővítésével, a versenysport, az utánpótlássport bővítésével is tudjuk a fiatalok egészségét megőrizni vagy a későbbiekben is, felnőttkorban minél inkább támogatni az ilyen pozitív folyamatokat.

2010-ben ezt még az LMP is fontosnak tartotta, ma aktuálpolitikai, rövid távú érdekek miatt néha teljesen mást mond, mint ami korábban hangzott el. Ettől függetlenül mind a stratégiai szinten, mind a különböző fejlesztési programjaink szintjén, mind a költségvetési tételek összeállításakor többféle olyan program is fut iskolákban, iskolákon kívül, amelyek az egészségmegőrzést célozzák.

Az ön által kérdezett számok ezeknek a kommunikációját tartalmazták, de ezek a szűrővizsgálatok, szűrőbuszok, étkezési, testmozgási és egyéb programok viszont ennél jóval több költségvetési forrásból ‑ lehet mondani az iskolagyümölcs-programot, az iskolatejprogramot ‑, egyre bővülő körben és egyre bővülő forrásból szolgálják azt, hogy a most felnövekvő generáció már egészségesebb habitusú legyen, és sokkal inkább elérjük azt a célunkat, amit a kormányzat célul tűzött ki, hogy az egészségben eltöltött évek számát tudjuk növelni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 84 2017.10.30. 4:19  81-87

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Abban az országban, ahol növekszik a foglalkoztatottaknak a száma, ahol csökkennek az adók és ahol növekednek a bérek, szerencsére a szegénységi kockázat is egyre kisebb. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Melyik ország?) És ez az ország a 2010 utáni Magyarország, hiszen ha a foglalkoztatottak számát nézzük, akkor a 2010-es 3 millió 709 ezer főről ez már 4 millió 444 ezer főre emelkedett. A munkanélküliek száma 481 ezerről 195 ezerre csökkent, ők vannak leginkább kitéve a szegénység kockázatának, a munkanélküliségi arányban százalékban ez 11,5 százalékról 4,2 százalékra való örömteli csökkenést jelent.

(15.40)

Mindezzel párhuzamosan nőttek az átlagkeresetek is, hiszen míg 2010-ben 132 ezer forint volt egy átlagkereset, ez most már 194 ezer forint, nem ideértve a családi típusú adókedvezményt. (Bangóné Borbély Ildikó: Látta a régiók közötti különbséget?)

A minimálbér-emelés a szocialista időszakban nem látott mértékű volt, és nyilván a többi béremelkedéshez is hozzájárul, a minimálbér esetében 88 százalék, 73 ezer forintról 138 ezer forintra, a szakmunkás-minimálbérnél még nagyobb, több mint kétszeresére emelkedett, 89 500-ről 180 ezer forintra emelkedett a szakmunkás minimálbér. Az átlagnyugdíjak értéke is 88 ezerről 110 ezer forintra emelkedett, ez 24,3 százalékos növekedés, ami már közel 10 százalékos vásárlóérték-növekedést is jelent.

Ezek a számok alapozzák meg azt, tisztelt képviselő asszony, hogy ha egyre több ember dolgozik (Bangóné Borbély Ildikó: A szegénységről beszéljünk, államtitkár úr!), és ha több ember összességében kevesebb adót fizet, akkor kevesebb ember van kitéve a szegénység kockázatának is.

Az egy fontos módszertani kérdés egyébként, képviselő asszony, hogy a különböző statisztikáknál mindig a következő évben jelennek meg az előző évre vonatkozó adatok. Tehát ha ön helyesen akarta volna idézni, akkor 14,1 százalékot mondhatott volna, és nyilván ezeknek a változásoknak az is a hátterében van, hogy amikor sok közfoglalkoztatott volt, akkor viszonylag sokan vannak a mediánjövedelem 60 százaléka alatt, hiszen ez a mutatószám, amelyet ön idézett, azt mutatja, hogy a hasonló élethelyzetben lévők közül hány százalék az, aki a jövedelem 60 százaléka alatt van. Amikor sok a közfoglalkoztatott, nyilván ez a szám bővül, amikor a közfoglalkoztatottak most már százezres nagyságrendben tudnak a munkaerőpiacra kilépni és magasabb a fizetésük, ezzel persze az átlagfizetések is emelkednek, akkor nyilván ezek a számok is javulnak.

Azt azért ön elfelejtette megemlíteni az ön által idézett véleményfelmérésből, mert ez nem egy kutatás volt olyan szempontból, hogy nem számokon alapult, hanem megkérdezésen, hogy míg 2012-ben a jövőben pozitív változást vagy negatív változást várók közül az emberek 50,5 százaléka azt mondta, hogy romlani fog az anyagi helyzete, 2016-ban már csak 17,6 százalék gondolta úgy, hogy romlani fog az anyagi helyzete. 2012 óta összesen 800 ezer embernek sikerült kitörni a mindennapi szegénységnek a veszélyéből (Bangóné Borbély Ildikó: A szegénységi jelentést is megszüntették!), ők most már biztosabb anyagi körülmények között élnek. De a legfontosabb szám, hogy a mélyszegénységben élőknek a száma is 315 ezerrel tudott csökkenni (Bangóné Borbély Ildikó: A létminimum-számítást is megszüntették!), pontosan azért, mert ők munkát tudtak kapni, vagy közfoglalkoztatásban vagy normál munkát, és ezzel a szegénység ilyen mértékű kockázatának nincsenek kitéve.

Éppen ezért csökkent azoknak az embereknek a száma is, akiknek hiteltörlesztési problémáik vagy lakhatási problémáik vannak, 709 ezer fővel csökkent, ha a többi mellékletet is elolvassa, ezeket is megtalálja. Akinek nincs fedezete egy váratlan kiadásra, az ő számuk több mint 2 millióval csökkent, akinek anyagi okokból nincsen autója, azoknak a száma több mint félmillióval csökkent, akinek gondot jelent az évi egyhetes üdülés, azoknak a száma 1,6 millióval csökkent, akinek pedig nem volt pénze arra, hogy kétnaponta húsételt készítsen vagy vegyen magának, az ő számuk is 1,5 millióval csökkent. Aki pedig nem tudta kifűteni a lakását, ez korábban volt közel 1,5 millió fő, most már ez 800 ezer környékén van, 600 ezerrel csökkent ezeknek az embereknek is a száma.

Ezek örömteli sikerek, örüljünk ezeknek együtt, képviselő asszony. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 90 2017.10.30. 4:08  87-93

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon jelentős felszólalása volt ez a Jobbiknak, nem a tartalma, hanem az iránya miatt. Ez az első olyan jobbikos felszólalás, amely az állami egészségügy fejlesztése helyett a magánszolgáltatók helyzetbe hozását célozza.

Ezt a felszólalást Gyurcsány Ferenc is elmondhatta volna miniszterelnöksége alatt vagy miniszterelnöksége után is, hiszen képviselő úr az üzleti alapú egészségügy mellett érvelt, azt mondta, hogy az állam magánszolgáltatóktól rendeljen szolgáltatásokat (Bangóné Borbély Ildikó: Ezt te is tudod, hogy nem igaz!), és ne fejlessze, ne korszerűsítse az állami egészségügyi szolgáltatásokat. (Bangóné Borbély Il­dikó: Ez nem így van, Rétvári úr!) Azt mondta, hogy ne fordítson az állam többletpénzt arra, hogy a közszolgálati, közfinanszírozott egészségügyi rendszer jobb színvonalú legyen, hanem mondjon le arról, hogy az állam a saját eszközeivel korszerű egészségügyi ellátást nyújt az állampolgárainak, erről mondjon le, ezt felejtse el (Rig Lajos: Nem ezt mondtam!), és csak azzal foglalkozzon, hogy a privát szolgáltatók számára megfelelő finanszírozást biztosít.

Ez az egészségügy magánosításának egyfajta credója, először csak bizonyos ágazatokban, aztán összességében. A Jobbiktól még ennyire egyértelmű egészségügyi privatizációs javaslatot nem hallottunk, de immáron az egészségügy terén is egy platformon van Gyurcsány Ferenccel.

Ez az egészségpolitikai része, és nézzük a konkrét tartalmat, ami nem a pártoknak a politikáját, hanem a magyar családokat, a magyar meddő párokat érinti. Ez egy valóban egyre növekvő probléma, hiszen a kutatások szerint körülbelül minden hetedik párt érint, és ötször annyian szülnek ma 40 év fölött, mint ahányan a ’70-es években vállaltak gyermeket vagy akartak gyermeket vállalni ebben az életkorban.

(15.50)

Éppen ezért döntött a kormány amellett, hogy kibővíti a meddő párok lehetőségeit, az eddigi finanszírozásokon túl újabb és újabb támogatott beavatkozásokat támogat. Az első gyermek esetében 5 beavatkozási ciklust támogat az állam, további gyermekek esetében, ha az első beavatkozás sikeres lesz, akkor 4-4-4 további ciklust a később várt gyermekeknek, megszületendő gyerekeknek biztosítani fog. Éppen ezért ehhez kapacitásbővítésre van szükség, hiszen szeretnénk 6 ezer új meddő párnak valóban segíteni.

Éppen ezért törekedtünk arra, hogy mind az egyes beavatkozások finanszírozása terén, mind pedig a kapacitások, tehát a különböző beavatkozást végző állami intézmények körének bővítése terén segítsünk a magyar pároknak azzal, hogy állami intézmények, klinikák segítsenek rajtuk, és mindemellett a finanszírozást átláthatóbbá tettük a regisztráció bevezetésével. 5 milliárd forintot adunk különböző budapesti és vidéki intézményeknek arra, hogy többletkapacitást építsenek ki. Ez az, amit a képvi­selő úr ellenez, mert magánszolgáltatóknál szeretné, ha ezek a beavatkozások megtörténnének. Budapesten, Pécsen, Debrecenben, Kaposváron, igyekszünk egyre több helyen, a meddő párokhoz minél közelebb 5 milliárd forintból ezeket a többletkapacitásokat kiépíteni.

Úgy gondoljuk, hogy elsődlegesen az államnak az állami intézményekben kibővített módon kell segítenie a meddő párokon, és ehhez képest csak másodlagos lehet a magánszolgáltató. Képviselő úr esetében pont fordított a logika. Beszéltünk például már itt a Debreceni Egyetemről, amely szintén támogatást fog kapni többletkapacitás létrehozatalához. Neki volt egy magánszolgáltatóval szerződése, ez lejárt, de ugyanabban az épületben igyekeznek, amelyet eddig a magánszolgáltató használt, de köztulajdonú, ugyanabban az egyetemi épületben szeretnék ugyanazokkal az orvosokkal, munkatársakkal folytatni, csak egyértelműbb és átláthatóbb menetrendben.

Ami a gyógyszertámogatást illeti, tisztelt képviselő úr, a gyógyszertámogatás a közfinanszírozott állami intézményekben 70-ről 90 százalékra emelkedik, de ugyanígy gyógyszertámogatás-emelkedés van a magánszolgáltatóknál is, 25 százalékról 55 százalékra emeltük ezeket, és bízunk benne, hogy ennek révén minél több meddő párnak fogunk tudni segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 96 2017.10.30. 4:11  93-99

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A magyar költségvetés az elmúlt években évről évre többet költ a rákbetegek gyógyítására, pontosan azért, hogy minél többen tudjanak kigyógyulni ebből a nagyon veszélyes betegségből. Míg ez pár évvel ezelőtt 137 milliárd forint környékén volt, most már megközelíti a 180 milliárd forintot.

Az elmúlt években 30 százalékkal bővítettük azt a költségvetési keretet az Egészségbiztosítási Alapon belül, amelyből rákbetegeket lehet gyógyítani. Ebből nyilván az elmúlt években számtalan bővülés volt tapasztalható.

Ön valamelyest itt összekeverte a NEAK-ot az ÁEK-val. Az egyik nyilván az Egészségügyi Alapke­zelő, a másik pedig az intézményfenntartó szervezet, a kettőnek egymáshoz a rákgyógyítás kapcsán közvetlen köze nincsen. Azt pedig elmondanám, hogy Hadházy képviselő úr semmifajta visszaélésre nem bukkant, csupán egy cég iratait tette föl a saját honlapjára, amelynek a hozzájutásával kapcsolatban nem adott itt választ az Országgyűlés ülésén körülbelül egy órával ezelőtt, hogy miért tudta olyan gyorsan ő egy amerikai cégnek a belső iratait föltenni a saját honlapjára. 44 hatóanyag és 49 készítmény az, amit betegek tízezreinek tudunk jelen pillanatban garantálni, és folyamatosan növekszik a méltányossági kérelmek elbírálása is az elmúlt években. Tavaly körülbelül 10 ezer egyéni méltányossági kérelem volt, idén pedig 12 ezer egyéni méltányossági kérelemre lehet számítani.

Összességében mi azt szeretnénk, ha egyre több betegnek egyre innovatívabb, egyre újabb, egyre kor­szerűbb, a modern fejlesztésekben létrejövő gyógyszerek állnának a rendelkezésükre. Ezért indította be a NEAK ezt az új beszerzési rendszert, és úgy számol a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, hogy körülbelül 2,2 milliárd forintnyi új forrás nyílik meg ezáltal az új rendszer alapján. Ebből az új forrásból még több beteg számára tud gyógyhatású készítményeket vásárolni, még több beteget tudnak gyógyítani egyrészről, másrészről ez az a keret, amiből a legújabb fejlesztésű, leginnovatívabb gyógyszereket itt, Magyarországon is alkalmazni tudjuk. Bízunk benne, hogy minél több beteg kaphat ilyen innovatív terápiát Magyarországon a tételes finanszírozású, tehát egyenként több millió forintba kerülő gyógymódok esetében is.

(16.00)

Ennek az egyeztetése idén nyáron, ha jól emlékszem, júniusban indult el a szakmai kollégium különböző tagozataival, pontosan azért, hogy szakértők döntsenek ezekről a kérdésekről, és az egészségügyi szakemberek a szakmai kollégiumokban különböző tagozatokban ezeket támogatták is.

Akiknek valamilyen gyógyszerrel indult meg a kezelése, és ez pozitív eredményt hoz, tehát láthatóan javít a beteg állapotán, azoknak ugyanazzal a gyógyszerrel, ugyanazon a gyógymódon fog folytatódni. A többi betegnél pedig az orvos döntése az, és az orvos folyamatos megfigyelésétől függ, hogy melyik gyógyszert választja.

Ha valamelyik készítménynél pozitív a hatás, akkor nyilván azzal fogják folytatni a kezelést, teljesen függetlenül annak az árától, ha pedig más gyógyszerre van szükség, akár ha drágább, akkor is, akkor ezt az új alkalmazott készítményt lehet használni, de minden korábban alkalmazott készítmény elérhető lesz a beteg részéről a későbbiekben is, hiszen a közbeszerzésben ezeket mind beszerzi a NEAK.

Ön is említette az Országos Onkológiai Intézetet, amely egy komprehenzív rákcentrum, és ezenkívül négy regionális centrumunk is van. Az európai rákintézetek szervezete pedig azt fontolgatja jelen pillanatban, az a javaslata, hogy a tagállamok onkológiai struktúráját, amikor akkreditálják, akkor annak a példája a magyar rendszer akkreditálása. Mindezt azért tettük meg, mert mint ahogy említettem, 30 százalékkal bővítettük a forrásokat, és a közeljövőben és a jövőben is ezeket mind-mind a rákos betegek gyógyítására fordítjuk, és bízunk benne, hogy egyre több forrásunk áll rendelkezésre az emberek gyógyítására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 102 2017.10.30. 4:12  99-105

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Csak attól meneküljön meg a magyar egészségügy, hogy egyszer az MSZP tegyen valamit az egészségügy terén! Emlékezhetünk a legutóbbi intézkedéscsomagjukra, ön állami vezető és képviselő volt abban az időszakban. Elvettek egyhavi bért minden egészségügyi dolgozótól, minden ápolótól, minden orvostól. Felszámoltak 16 ezer ágyat a magyar egészségügyben, és elbocsátottak 6 ezer dolgozót. Mindegyik fájó, tisztelt képviselő úr. Ezt hagyták önök, na meg a vizitdíj ötletét itt, Magyarországon az egészségüggyel kapcsolatban.

Az elvándorlással kapcsolatban az egyik legfontosabb kötelezettségünk szerintem, hogy minél inkább emeljük az orvosok bérét. Az elvándorlás egyébként egész Közép-Európára jellemző tendencia, tisztelt képviselő úr, ezt ön is tudja; tehát egy közép-európai jelenség, a Baltikumtól a Balkánig minden országban jellemző. De fontos, hogy emeljük a béreket, és javítsuk a munkakörülményeket.

Ha azt nézzük, hogy egy fiatal, pályakezdő dolgozó 4-6 éves jogviszonnyal mennyit keresett ápolóként 2010-ben, akkor azt látjuk, hogy 148 ezer forintot, jövőre pedig 293 ezer forintot fog keresni a 148 ezerrel szemben. Egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező szakdolgozó esetében ez még magasabb, legalább 30 ezer forinttal. Ha azt nézzük, hogy egy szakorvos 7-9 éves jogviszonnyal mennyit keresett 2010-ben, 251 ezer forintot, és mennyit fog keresni 2018-ban, 251 ezer forint helyett 778 ezer forintot fog keresni.

Ha pedig azt nézzük, hogy egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos mennyit keresett 2010-ben, 364 ezer forintot, jövőre pedig 813 ezer forintot fog keresni. És folytathatnám a mentőorvosokkal: 314 ezer forint helyett 626 ezer forint; a mentőápolóknál szintén 173 ezer helyett 303 ezer forint. A gyógyszerészek esetében 255 ezer forint helyett 621 ezer forint, védőnő esetében 153 ezer forint helyett 257 ezer forint. Ezek azok az intézkedések, amelyek a költségvetési többletforrásokból valósulhattak meg, idén például abból a 82 milliárd forintból, amit egészségügyi béremelésre tudunk fordítani.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

És ennek vannak pozitív hozadékai akár abban az esetben is, amit ön említett, hogy hányan kérnek külföldi munkavállaláshoz engedélyt.

Az önök kormányzásának utolsó évében, 2010-ben azon magyar állampolgár orvosok száma, akik először kértek külföldi munkavállaláshoz engedélyt, 845 volt ‑ nyolcszáznegyvenöt. Ez mostanra 398-ra, 400 alá csökkent. Kevesebb, mint felére csökkent azoknak a magyar orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kérnek engedélyt.

És szerencsére 2015-16-ban elkezdett csökkenni az ápolók elvándorlásának is a mértéke, 15 százalékot esett, hála istennek, egy év alatt azoknak az ápolóknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kértek engedélyt. Ebben nyilván hatása van annak, hogy a vidéki kórházaknak, az alapellátásnak, a szakellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak a fejlesztésére, a munkakörülmények javítására 500 milliárd forintot költött ez a kormány az elmúlt években.

(16.10)

Része van ebben annak, hogy 2012-13-ban volt egy 27 százalékos általános béremelés, amelyet most négy év alatt, tavaly, idén, jövőre és azután és azután egy 65,5 százalékos ápolói és egy 207 ezer forintos, két év alatt lezajló orvosi béremelés követ. Része volt ebben a rezidensösztöndíj-programnak, amelyet ha korábban elindított volna a korábbi kormányzat, nyilvánvalóan több fiatalt tudott volna itt tartani, de így is több ezer fiatal lépett be ebbe a rendszerbe.

Fontos az is, hogy különböző ösztöndíjakkal, pályaorientációs programokkal, az egyiket 6 milliárd, a másikat 4 milliárd forint értékben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) igyekszünk több ezer fiatalnak az egészségügyi szakképzésben való tanulmányait is segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 108 2017.10.30. 4:05  105-111

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is említette, egyszer már ez a kérdés fölmerült, de szívesen megismétlem a legfontosabb tételeket belőle.

A kormány semmifajta megtakarítást ebből az intézkedésből nem szeretne elérni, hiszen az elmúlt években folyamatosan bővítette az erre a célra rendelkezésre álló forrásokat, 137 milliárdról 180 milliárd forint környékére emelkedett az az összeg, amiből most már ezeket a különböző terápiákat finanszírozni lehet. Ha megnézzük csak az idei és a jövő évi költségvetést, hogy milyen többlettételek vannak ebben, az idei évi költségvetésnek az Egészségbiztosítási Alap fejezetében a nagy értékű tételes gyógyszer-finanszírozás növelése tétel alatt 5 milliárd forintos többlet szerepel. Tehát idén 5 milliárd forinttal költünk többet erre a célra, mint tavaly.

Ha megnézzük a jövő évi költségvetést, hogy ott milyen tételek találhatók, ott egy kétszer ekkora, 10 milliárd forintos többlet szerepel a költségvetésben nagy értékű gyógyszer, eszköz és eljárás fedezetének biztosítására. Ez már egy 10 milliárd forintos összeg.

Egy teljesen új sor is bekerült, az úgynevezett onkogenomikai terápiák vagy programok elindítása. Ez pedig azt jelenti ‑ ez már a legkorszerűbb mód, amely a rákgyógyításban jelentkezhet Magyarországon is ‑, amikor teljesen egyediesített, egyénre szabott a terápia. Az illető betegnek a genetikai vizsgálata után egyénre szabott gyógyszert állítanak elő, és az egyénre szabott gyógyszer ennek a személynek a gyógyulását tudja szolgálni. Ez a legújabb, legkorszerűbb technológia is 500 millió forint többlettel szerepel a jövő évi költségvetésben. Tehát minden téren itt évről évre igyekeztünk bővíteni a forrásokat, 30 százalékkal több forrás áll rendelkezésre a rákos betegek gyógyítására, mint korábban.

Ez a mostani intézkedés sem fog semmit szűkíteni, hanem bővíteni fogja a lehetőségeket. Bővíteni fogja egyrészről azoknak a betegeknek a körét, akikhez ez a nagyon drága speciális eljárás eljuthat. Tehát több rákbeteget tudunk belőle gyógyítani; másrészről pedig a legújabb, leginnovatívabb eljárások közül többet tudunk befogadni itt Magyarországon, az onkogenomikai vizsgálat pedig a legesleginnovatívabb ma világszerte is.

Összességében, amennyivel több gyógymódot, gyógyszert tudunk befogadni, illetőleg amennyivel több beteget innovatív módon tudunk gyógyítani, ennek az összértéke körülbelül ennek az eljárásnak a pillanatnyi becslése szerint 2,2 milliárd forint. Ennyivel nagyobb összegből tudjuk az emberek egészségét megőrizni vagy legalábbis a rákos betegeket gyógyítani.

Minden esetben orvosok döntenek az egész eljárásról. Ön azt is megkérdezte, hogy volt-e itt szakmai egyeztetés. Azért is furcsállom az ön hozzáállását, hogy ezt hogyan nevezi, „bizonyos körökben”, hiszen egészségszakmai körökben a különböző tagozatok véleménye egyöntetű volt, hogy támogatták ezt a faj­ta új eljárást. Ez mindenki számára előnnyel járhat. Csak és kizárólag orvosok döntenek ebben a kérdésben. Akiknek az esetében már megindult a vizsgálat, annak természetesen ugyanazokkal a gyógymódokkal fogják folytatni a vizsgálatot, és nyilván arra kell a leginkább ügyelni, hogy ezek a gyógyhatású készítmények ‑ most 49 készítmény és 44 hatóanyag ‑ továbbra is a pozitív hatást tudják hozni a betegek esetében. Abban bízunk, hogy a tavalyi 10 ezer egyéni méltányossági kérelemmel szemben 12 ezerre emelkedik idén ez a szám. Ennek a költségvetési fedezete megvan.

A korábban elindított kezelések tehát a korábbi rend szerint, az újak pedig az orvosok döntése alapján a lehető legkorszerűbb, legszélesebb körű gyógymódok mentén valósulhatnak meg. Minden eddigi gyógyszer beszerzése természetesen megtörténik továbbra is, és minden esetben az orvosok döntenek a beavatkozás mikéntjéről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 148 2017.10.30. 2:14  145-152

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A téma komoly, de azért azt el kell mondjam, tisztelt képviselő úr, hogy több okból is, azt hiszem, nagyon veszélyes lenne a magyar emberek számára, ha a Szocialista Párt visszatérne a kormányzásba. Egyrészről emlékszünk arra, amikor önök a saját kormányzásuk idején akár a rákbetegek gyógyítóitól, akár mindenki mástól egyhavi bért egy tollvonással elvettek, amikor Brüsszelből az a megrendelés érkezett.

Emlékszünk arra, hogy 600 milliárd forintot vontak ki a kormányzásuk idején az egészségügyből. Emlékszünk a vizitdíjra, a kórházi napidíjra. Emlékszünk arra a 16 ezer ágyra, amit felszámoltak, és emlékszünk arra a 6 ezer egészségügyi dolgozóra, akit elbocsátottak. És a kompetenciájukat nem szerezték vissza az egészségügy kapcsán, hiszen önök nem tudják megkülönböztetni a NEAK-nak, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek és az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, az ÁEEK-nak a közbeszerzéseit. Fellebbezés ugyanis az ÁEEK közbeszerzéseinél van; erről már beszéltünk napirend előtt. A NEAK-nál az első szakasz október 19-én lezárult, a múlt hét során megtörtént az az eljárási cselekmény, amire szükség volt a jelentkezők regisztrálásánál.

Tehát ez egy másik eljárás, tisztelt képviselő úr, nem arról az eljárásról beszél. Nyilván ez az ellenzéki padsorokban eléggé összetett, de el akarom mondani azt is, ami nyilván fontos, és ami a rákbetegeket valóban meg tudja nyugtatni, az pedig az, hogy a kormányzat az elmúlt években 30 százalékkal több forrást biztosított a rákbetegek gyógyítására, nem úgy, mint önök, akik 600 milliárdot kivontak az egészségügyből, hanem 30 százalékkal többet, 137 milliárdról 180 milliárd környékére emeltük. Továbbra is beszerezzük az összes olyan gyógyszert, amivel korábban a betegeket kezelték. Akinek folyamatban van a kezelése, az továbbra is megkapja. Döntéseket ebben orvosok, egészségügyi szakemberek hoznak, a szakmai kollégium minden illetékes tagozatával egyeztettük ennek az eljárásnak a menetét. Nem kívánunk ezzel semmifajta megtakarítást elérni, hanem azt akarjuk, hanem minél több beteg és minél innovatívabb gyógyszereket kaphasson. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Az eljárás pillanatnyi állása szerint 2,2 milliárd forintnyival több beteget és újabb metódusokat, gyógyítási lehetőségeket tudunk a számukra biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 152 2017.10.30. 1:10  145-152

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! A tényekről felesleges vitatkozni. Mindenki megnézheti és tisztába kerülhet azzal, hogy az MSZP teljes mértékben nincs tisztában azzal, hogy itt milyen eljárás folyik. Az összes korábbi szállító egyébként jelezte a részvételi szándékát, mind a 44 hatóanyag, mind a 49 készítmény minden beteg számára nyitott lesz, sőt azzal szemben, ami tavaly történt, hogy körülbelül 10 ezer egyedi méltányossági kérelmet tudtunk befogadni és ezeknek az elbírálására került sor, idén ez 12 ezer kérelem lesz várhatóan. Tehát ennyivel több beteg számára tudja Magyarország az egészség lehetőségét egy nagyon súlyos rákos megbetegedés esetén is kínálni. És mindemellett a jövő évi költségvetésben, amit önök nem támogattak, 10 milliárd forinttal tudunk többet a nagy értékű gyógyszerek beszerzésére fordítani; ezenkívül pedig 500 millió forintból génre, személyekre szabott gyógyítási új metódusokat is a rákbeteg emberek gyógyítására elindítani végre Magyarországon, ami a legkorszerűbb terápiás forma. Ez a 2,2 milliárd forint, azt hiszem, egy olyan plusz többlet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amit már a rákbetegek is érezni fognak, és minél több embernek fogunk tudni éppen ezért gyógyító terápiát kínálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 166 2017.10.30. 2:09  161-170

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha az előző kormányzat ideje alatt, 2010 előtt kérdezte volna meg, hogy mik a tapasztalatok az őszi szünidei étkezéssel kapcsolatban, akkor azt a választ kapta volna, hogy nincs ilyen tapasztalat, mert nincs őszi szünidei étkezés, és ugyanezt a választ kapta volna a tavaszi szünetre is és a téli szünetre is, hiszen a Fidesz-KDNP-kormány volt az, amelyik az évközi kisebb szünetekben is bevezette az ingyenes gyermekétkeztetés lehetőségét.

Ha körbenéznénk Európában, vannak olyan iskolák, vannak olyan oktatási rendszerek, ahol adott esetben még a gyerekek étkezése sem megoldott, nemhogy az ingyenes étkezése, és nemhogy ilyen arányban ‑ hiszen ha a legkisebb gyerekeket nézem, az óvodásokat és a bölcsődéseket, az ő esetükben tíz gyerekből nyolc-kilenc ingyenesen kap enni. Az állam már nem szociális juttatásként, hanem családtámogatásként nyújtja ezeket az ellátásokat: nem a legszegényebbeknek nyújtja csak, hanem mindenkinek nyújtja, kivéve a leggazdagabb 10-20 százalékát a szülőknek.

Ahogyan ön is említette, a szünidei étkezésnek is több mint háromszorosára emelkedett a tétele, 6,7 milliárd forint az, amit idén erre a költségvetés biztosít, és az önkormányzatokon keresztül látjuk el ezt a feladatot, de a teljes gyermekétkeztetési költségvetés is közel háromszorosára nőtt, 29 milliárd forintról jövőre ez már 79 milliárd forint lesz, idén pedig 74 milliárd forint, amit erre biztosítunk.

Az őszi szünetre 2240 település adta le az igényét támogatásra, és ők 109 102 gyermek után igényelték ezt a költségvetési támogatást; az természetesen csak utólag fog kiderülni a zárszámadási törvényekben, hogy valójában mennyi gyermek után veszik ezt igénybe. Az elmondható, hogy egyetlenegy önkormányzat és egyetlenegy olyan szülő sincs, aki olyan választ kapna, hogy forráshiány miatt nem jut pénz annak a településnek vagy annak a gyermeknek az étkeztetésére.

Magyarországon olyan gyermekétkeztetési rend­szert hoztunk létre (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amely forráshiány miatt semelyik településnek és semelyik gyereknek a kérelmét nem utasítja vissza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 170 2017.10.30. 1:09  161-170

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP-kormány nemcsak a költségvetési támogatást növelte a többszörösére, de a szünetek számát is növelte, amely szünetekben az ingyenes gyermekétkeztetés jár. Növeltük a jogosultak körét, növeltük a nyári szünetben az igénybe vehető napok körét 54-ről 70 napra, és ezen túlmenően a szünetekben a napi tételt is emeltük, magyarul, hogy mekkora támogatás jut egynapi étkezésre: 370 forintról 570 forintra, ami 50 százalékos emelkedés annak érdekében, hogy ezek a gyerekek minőségi ételt is kapjanak a szünetekben. Nyilván a legrászorultabbakról van szó, akik otthon nehezebben kapnak gyümölcsöt, tejterméket, változatos, egészséges ételeket, éppen ezért emeltük meg itt a finanszírozási összegeket is.

Az is fontos, hogy mindenki igénybe vegye, aki jogosult, hogy a szülők benyújtsák a kérelmüket, és a gyermekük után ezt igényeljék. Éppen ezért itt az állam elébe ment ennek: minden jegyzőt és minden gyermekjóléti szolgálatot tájékoztattunk (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), a jegyzők és a gyermekjóléti szolgálat pedig írásban és szóban megkeresi az érintett családokat, és felhívja a figyelmüket arra, hogy igényeljék gyermekük után ezt a támogatást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 194 2017.10.30. 2:03  191-198

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Van-e nagyobb szervezet Magyarországon a Lungo Dromnál, amely a cigányságot képviselné? Van-e nagyobb taglétszámmal, nagyobb mozgósító erővel, nagyobb reprezentativitással, több helyi kapcsolattal rendelkező szervezet? A Lungo Drom a legnagyobb magyarországi cigány érdekképviseleti szervezet. Több mint negyed évszázada működik, tehát nem tegnap jött létre, hanem itt van, évtizedek óta itt van, a legnagyobb.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost
dr. Tiba István váltja fel.)

A kormányzat számára nyilván a legnagyobb érdekképviseleti szervezet a legfontosabb partner, hi­szen a cigányok érdekét a legnagyobb súllyal, a legnagyobb erővel, a legnagyobb legitimációval pontosan ez a szervezet tudja képviselni. Ezért fontos a kor­mányzat számára, ezért volt ott ezen az ünnepségen is a kormány képviselője, a felzárkózásért és a nem­zetiségi ügyekért is felelős miniszter, mert a leg­nagyobb szervezetnek az ilyesfajta gyűlésén a kormányzatnak azért kell ott lennie, hiszen náluk jobban, széleskörűbben a cigányság érdekeit nem tudják mások képviselni.

Ha az lenne a helyzet, hogy a legnagyobb szervezettel nem működik csak együtt a kormány, csak az ötödik legnagyobbal meg a hatodik legnagyobbal meg a kis, miniatűr szervezetekkel, méltán érhetné a kormányzatot a vád, hogy miért nem működik együtt a legnagyobbal, miért nem működik együtt azzal, amelynek a rendezvényén a legtöbben vannak, amelynek a tagsága a legnagyobb, amelynek a belső, nemzetiségi önkormányzati választásokon a legszélesebb körű a felhatalmazása és a legitimációja. Azt hiszem, teljes mértékben indokolt, hogy ilyen eseményeken, egy több mint negyedszázados szervezet gyűlésén ott legyen a kormányzat.

Mi nyilvánvalóan mindenkit támogatni fogunk, aki a cigányság felemelkedéséért küzd, a magyarok és a cigányok jobb együttéléséért küzd, és azokkal fogunk a legtöbbször legmagasabb szinten kapcsolatot tartani, akik a legtöbb cigány embert képviselik Magyarországon. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 198 2017.10.30. 1:07  191-198

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön a viszonválaszában nem tudott mondani olyan szervezetet, amelyik nagyobb lenne a Lungo Dromnál. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Tehát ön is egyetért azzal, hogy ez a legnagyobb szervezet, nem tudja megcáfolni ezt. És azt hiszem, józan ésszel sem fogható föl, hogy egy kormányzat miért ne építene ki a legnagyobb cigány érdekképviseleti szervezettel kapcsolatot, és miért ne próbálna vele közösen olyan döntéseket hozni, amelyek minden magyar embernek az életét tudják javítani.

Azért én ezt fontosnak tartom, hogy az elmúlt években azoknak a fiataloknak a száma, akik cigány származásúak és a felsőoktatásban ott vannak, több mint kétszeresére nőtt. Az is fontos, hogy a munkanélküliség Magyarországon 12 százalék körül volt, most 4,1 százalék, és a szegénységi kockázatnak kitettek száma nagyon nagy mértékben mérséklődött, a mélyszegénységből pedig 385 ezer ember tudott kitörni. Ezek között voltak cigány és nem cigány emberek egyaránt.

(17 .30)

Én úgy gondolom, közös érdekünk, hogy az ilyen pozitív tendenciák tovább folyjanak, éppen ezért mindenkivel, akivel lehet, együtt kell működni, de a legnagyobb szervezettel nyilván érdemes a legintenzívebben együttműködni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 234 2017.10.30. 3:28  231-237

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy már az eredeti expozéban is mondtam, egy jó államnak az a feladata, hogy ösztönözze minél több munkahely létrejövetelét a gazdaságban, csökkentse a bürokráciát és csökkentse az adókat. Ez a törvényjavaslat ebből a szempontból egyre jobbá és jobbá válik, hiszen egyre több adócsökkentés, sőt adóeltörlés szerepel benne. A kormány idén január 1-jétől a legfontosabb élelmiszerek áfáját csökkentette 5 százalékra, a tejre, baromfira, tojásra vonatkozó áfa mértéke már korábban csökkent. Az adócsökkentés ’18-ban is folytatódik, az internet áfája esetében 18-ról 5 százalékra. A hal áfája szintén 5 százalékra csökken. Tehát évről évre csökkennek ezek az adók.

Ez a törvényjavaslat ebbe a sorozatba illeszkedik, a kormány adócsökkentési javaslatai mellé egy újabb fontos sorozat. Jelen indítvány célja, hogy egyes állam által nyújtott támogatásokat, ösztöndíjakat tegyen adómentessé.

Ez a törvényjavaslat kiemelten az oktatás területén, a családalapítás területén, a gyermekvállalás területén, valamint az egészségügyi munkaerőhelyzet javítása területén tud segítséget nyújtani.

A törvényjavaslat bizottsági tárgyalásai következtében tovább bővülhet az adómentes állami juttatások köre, ahol tehát eltörlünk mindenfajta adót. Adómentessé válhat a kultúráért felelős miniszter által magánszemély részére adományozott, jogszabályban meghatározott díjjal járó járadék. A díjat a kultúráért felelős miniszter adományozhatja 2018-tól, tehát jövő év január 1-jétől a kulturális ágazatban jelentős művészeti életpályával rendelkező művészeknek a jogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén.

(18.20)

A díjhoz ‑ egy naptári év teljes időtartamára szól ‑ havonta folyósított járadék kapcsolódik. A díj posztumusz is adományozható, amely esetben a díj és a díjjal járó járadék átvételére az elhunyt díjazott házastársa, annak hiányában a miniszter döntése szerinti leszármazottja is jogosult lehet. Itt is tehát teljes adómentességet tartalmaz most már a javaslat.

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényben meghatározott művészjáradék is adómentessé válhat, ha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, amelyet rendszeres havi díjazás formájában a Magyar Művészeti Akadémia nyújt a kiemelkedő művészi teljesítmények és művészi életút iránti tisztelet jegyében azon 65. életévét betöltött személyeknek, akik a törvényben felsorolt művészeti elismerésekben részesültek, így: a Kossuth-díjasok, érdemes művészek, kiváló művészek, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja vagy a Népművészet Mestere címmel rendelkeznek.

Harmadrészről az adómentesség immáron kiter­jed az OTDK-n, mint ahogy ezt képviselőtársam is mondta, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredmény után járó pénzjutalomra, amelyben azok a nyertes pályamunkát létrehozó hall­gatók részesülhetnek, akik magyarországi és ha­tá­ron túli magyar felsőoktatási intézményben tanulnak.

Végül, de nem utolsósorban a kormány által a nyugdíjasoknak az év végén juttatandó Erzsébet-utalványok, illetve nyugdíjprémium adókötelezettségének rendezése érdekében szükséges, hogy adómentessé váljanak a nyugellátásban vagy egyes más ellátásban részesülő magánszemélyt kormányrendelet alapján megillető egyszeri juttatások is. Azt hiszem, ez jelen pillanatban rendkívül aktuális, hiszen Magyarország végre olyan gazdasági helyzetben van, hogy nyugdíjprémiumot tud történetében először fizetni a nyugdíjasoknak.

Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a vita során és a holnapi szavazás során is támogassák ezen adóeltörlésre és adómentességre irányuló törvényjavaslatot a kiegészített módon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 4 2017.10.31. 5:30  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt hat-hét esztendőben a jogalkotás igyekezett elejét venni az olyasfajta problémáknak, igyekezett a büntetőjog eszközeivel is megbüntetni és szigorúan büntetni azokat, akik nők ellen vagy bármilyen kapcsolati formában erőszakot követnek el, annak nyilván többféle elkövetési magatartása mellett. Ennek egyrészről volt az az indoka, hogy azok, akik ezt elkövették, azok az igazságos büntetésüket megkapják, másrészről pedig az volt, hogy elrettentse azokat, akik hasonló bűncselekményt követnének el.

Hangsúlyozom, hogy Magyarországon évtizedek óta a kapcsolati erőszak mint büntetőjogi tényállás, mint büntetendő cselekmény a közbeszéd része volt, ugyanakkor egyetlenegy MSZP-SZDSZ-kormány sem szövegezte ezt meg a büntető törvénykönyv részeként. A büntető törvénykönyv egy feles törvény, mindegyik korábbi kormányzatnak lehetősége lett volna ezt a büntető törvénykönyvbe beilleszteni, de nem tették meg.

A 2010-ben kormányra kerülő Fidesz-KDNP volt az, amelyik egyrészről 2012 júliusától szigorúbbá tette a büntető törvénykönyvben a szexuális zaklatás különböző eseteit: 1-5 év a büntetési tétel, de ha ez valamilyen függelmi viszonyban történik, akkor 2-8 év szabadságvesztéssel is büntethető. A Fidesz-KDNP a legszigorúbban igyekszik fellépni a büntető törvénykönyv eszközeivel is az ellen, hogy valakik ilyesfajta zaklatásokat elkövessenek.

2013 júliusában lépett hatályba az új büntető törvénykönyv, amelyet a kormánypártok fogadtak el itt a parlamentben. Ez az első olyan magyar büntető jogszabály, amely a kapcsolati erőszakot mint önálló büntetőjogi tényállást a magyar jogrendszerbe bevezette. Sokan sok mindenről beszéltek korábban, de semmit nem tettek. A Fidesz-KDNP pedig nemcsak beszélt a problémáról, hanem megoldási javaslattal is élt, beterjesztette a parlament elé, a kormánypárti képviselők elfogadták, az ellenzéki képviselők pedig nem fogadták el.

(9.10)

Ez a korábbinál sokkal szigorúbban bünteti a fennálló vagy volt hozzátartozóval szemben rendszeresen elkövetett erőszakot, becsületsértő vagy anyagi javak ellen irányuló cselekedetet, sőt fizikai bántalmazás esetén már nemcsak magánindítványra, hanem bárki más feljelentésére vagy tettenérés alapján is indítható büntetőeljárás.

Azért fontos ez a módosítás, hiszen rendkívül szélesre szabja a kapcsolati erőszak tényállását, másrészről pedig mivel az áldozatok ‑ ahogy ön is mondta ‑ nagyon sokszor nem mernek feljelentést tenni, nagyon sokszor nem merik elindítani ezeket a büntetőeljárásokat, éppen ezért mindenki más számára is megnyitottuk ennek a lehetőségét.

Fontos az áldozatok segítése, éppen ezért nemcsak a kríziskezelő központok hálózatát bővítettük ki Magyarországon, hanem teljesen új, 2012-ben megjelent titkos menedékház-intézményeket is létrehoztunk. Ez pontosan azt a célt szolgálja, hogy ha valakinek nincs hova mennie az erőszakoskodó társa elől elmenekülve, akkor az állam biztosítja számára a titkos menedékházat ‑ shelter house, így hívják ezt a nyugat-európai szakmai nyelvben ‑, ahova ő el tud menekülni, ahol ő biztonságban lehet akár a gyerekével együtt, és nem kell az erőszakoskodó társától tartania. Ezen túlmenően a büntető törvénykönyvben a távoltartási rendelkezések is szigorodtak. Sőt, az új EFOP-konstrukció között egy eléggé széles körű menedékház-támogatási projektet is beindítottunk, amiből tovább bővülhet az ilyesfajta segítséget nyújtó menedékházak rendszere Magyarországon.

Ezek olyan intézkedések, amelyeket tíz évvel ezelőtt is meg lehetett volna hozni; abból a pénzből, amit a 4-es metró európai uniós támogatásából elcsaltak, elloptak, eltüntettek vagy szabálytalanul használtak fel, sok-sok ilyen titkos menedékház-hálózatot lehetett volna létrehozni, de nem az volt a fontos a szocialista kormányoknak, hogy erre fordítsák az EU-s forrásokat, hanem inkább a 4-es metró korrupciójára költötték.

Az EMMI támogatásával 2014-ben sor került egy új, a krízisközpontok munkáját szabályozó szak­mai protokoll kidolgozására is, a titkos menedékház és a félutas kiléptető házak szakmai protokolljának a kidolgozása pedig 2015-ben történt meg. A költségvetésben 2016-ban 50 százalékkal növeltük a krízisközpontok támogatását, a titkos menedékházakat pedig utána 100 százalékkal növeltük. Még hosszan lehetne sorolni, akár a 14-18 éves prevencióban, akár más téren. Hadd említsem meg ezek közül a „Vedd észre!” szlogennel futó kampányt, amely szintén az EMMI támogatásával valósul meg, hogy hogyan próbálunk meg azoknak a nőknek, asszonyoknak segíteni, akik nehéz helyzetbe kerülnek, és a kapcsolati erőszaknak vagy bármilyen más munkaerőszaknak az áldozataivá válnak. Ez a kormány ez ügyben cselekedett is.

Amit pedig idézett képviselő asszony, az nem egy plakát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jel­zi az idő leteltét.), hanem egy kutatás, és olyan eredményeken alapul, azokat az eredményeket közli csupán, amelyek egy reprezentatív kutatásból derültek ki, semmifajta egyéb szándék nincs e mögött. Se­gíteni szeretnénk (Az elnök ismét csenget.) mindenkit, és senkit sem szeretnénk megbélyegezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 12 2017.10.31. 5:04  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan generációnak vagyunk tagjai, amelyik részese lehetett annak, hogy 2000-ben együtt ünnepelhettük a Megváltó születésének 2000. közös évfordulóját, ugyanebben az esztendőben az államalapításunk 1000 éves évfordulóját, most pedig, a 2000 és az 1000 éves évforduló után a reformáció 500 éves évfordulóját, az emberiség történelmének, Magyarországra is kiható történelmének nagyon fontos pillanatainak évfordulóit.

Kevés olyan ország van valószínűleg, ahol ilyen magas szintű állami képviselet van a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán, ahol az állam külön emlékbizottságot hozott létre a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából, nem az egyházak munkája helyett, hanem azt kiegészítve, azt támogatva. Hiszen a Magyarországi Reformáció Emlékbizottság elnöke Orbán Viktor miniszterelnök úr, ügyvezető elnöke Balog Zoltán miniszter úr, de tagja Kövér László házelnök úr, és miniszteri, államtitkári szintű képviselet is van a bizottságban, valamint a református, az evangélikus, a katolikus és a baptista egyház képviselői egyaránt ott vannak a Reformáció Emlékbizottságban; állandó meghívottként pedig Svájc, Németország, illetőleg Hollandia nagykövete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia képviselője szintén ott van a Reformáció Emlékbizottságban.

Magyarország tehát büszke a reformáció elmúlt 500 éves történetére, amelynek egy jó része, ahogy képviselő úr is fogalmazott, itt, Magyarországon történt, Erdélyben is, Magyarország teljes területén fontos része a magyar történelemnek. Amikor azt mondjuk, az Alaptörvényben azt szövegezzük, hogy a kereszténység nemzetmegtartó erő, úgy is fogalmazhattuk volna esetleg, hogy a keresztyénség nemzetmegtartó erő, akkor igenis a hasonló emlékbizottságok létrehívásában mint hétköznapi kormányzati cselekedetekben is megnyilvánul, hogy a reformáció alakította a teljes Magyarország történelmét, a magyarok történetét. Éppen ezért fontos emlékeznünk az 500 évvel ezelőtti eseményekre.

A jubileumi év hivatalos megnyitója a MÜPA-ban volt 2017. január 6-án, ezt a közmédiában is sokan követhették. A Magyar Nemzeti Múzeumban már viszonylag hosszabb ideje látható az IGE-IDŐK kiállítás, amely még körülbelül egy bő hétig látogatható ingyenesen, hétvégén meghosszabbított nyitvatartással is látogathatják az érdeklődők. Mindenkit biztatunk, hogy menjen, nézze meg, ez egy nagyon nagy volumenű reformáció-nagykiállítás.

Ugyancsak már megvalósult április 26-án „Politika és hitvallás” címmel egy nemzetközi kerekasztal-beszélgetés a reformáció emlékévében. Protestáns politikusok arra keresték a választ, hogy mit adott számukra protestáns hitük, és a hivatásukban mit ad ma a protestantizmus saját hazájukban, Európában és a világban. Nyáron, augusztusban Wittenbergben magyar napokat tartottak, ez magában foglalta többek között Dévai Bíró Mátyásnak, a „magyar Luthernek” emléktábla-avatóját, Fassang László orgonakoncertjét a wittenbergi városi templomban, valamint különböző állami és egyházi rendezvényeket ott a helyszínen. Október 5-én a Parlament Felsőházi termében reformáció-emlékülésre került sor tudósok, művészek, közéleti személyiségek közreműködésével.

A mai napon egy grandiózus rendezvényre kerül sor a Papp László Sportarénában, amelyen a protestáns egyházak képviseletében a teljes aréna a reformáció 500 éves évfordulójára emlékszik. December 19-én, zárórendezvényként majd a Zeneakadémián lesz egy különleges koncert.

Fontos, hogy „Reformáció 500” címmel köztéri installációk vannak a Belvárosban; a Kálvin tér 95 darab emlékkövén egy-egy idézetpár szerepel, fél évezreddel ezelőtti reformátoridézetek és arra reflektáló, azzal párhuzamosan a kövekbe vésett mai közgondolkodás-, kultúraformálók gondolatai. Így 500 év távlatából fonódnak össze ezek a gondolatok. A Vár oldalában reformáció-emlékpark került kialakításra, amelyet szintén tavasz-nyár folyamán avattak föl.

Három óriási koncertsorozat indul Zenei hitvallások címmel, szintén a reformáció-emlékév keretében; valamint hazánkba látogatott a lipcsei Tamás templom világhírű kórusa, Budapesten, Debrecenben, Pécsett is hangversenyt adtak; illetőleg az 500. évforduló alkalmára Händel remekműve nyomán készült Messiás.ma címmel egy koncertszerű, modern, rockatorikus passió, amelynek szintén a MÜPA-ban volt a bemutatója. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 20 2017.10.31. 4:47  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön is a Reformáció Emlékbizottságra utalt a beszéde végén, amely több prioritást is megfogalmazott az idei esztendővel kapcsolatban. Az elsődleges, hogy megismertesse a bizottság a fiatalokkal a reformáció gazdagságát, a reformáció máig hangzó üzenetét és hatását; az egész társadalom számára bemutassa a protestantizmus jelentőségét a történelemben; segítse az egyházak közös, hiteles fellépését és tanúságtételét ‑ nagyon sok ökomenikus rendezvény is megvalósul a reformáció emlékéve keretében -; a protestáns etika bemutatásával segítse a megújulást a hivatásban, a családban és a gazdasági életben egyaránt; valamint a teljes Kárpát-medencei magyarság számára összetartó erőt jelentő hit és azon belül a protestantizmus mindenki számára megismerhető legyen. Ezek voltak a főbb célkitűzések.

Ehhez számtalan pályázati kiírás futott évről évre, hiszen itt már 2015 óta tartottak az előkészületek: fotópályázat, képzőművészeti pályázat, szlogenpályázat, programpályázat egyaránt egyházjogi személyeknek, nem egyházjogi személyeknek, határon belül, határon túl, konferenciaszervezési pályázatok, kutatási, könyvkiadási vagy kortárs kreatív pályázatok egyaránt futottak, amelyeknek már az előző években eredményei is születtek és bemutatásra is kerültek.

Fontos az országos reformáció műveltségi versenyt is megemlíteni, amelyen 1500 diák vett részt 130 iskolából 300 csapattal. Elindult a mozgó reformációkiállítás, amely valóban mozog, hiszen egy csuklós buszban lehet megtekinteni, így járja az országot. Bízunk benne, hogy minél több településre eljut. Protestáns iskolatörténeti vándorkiállításra is sor került, amely már tavaly ősszel elindult Rejtőzködő kincsek címmel. Az egyes iskolák bemutathatják intézményük jeles eseményeit, neves diákokat, életútjukat, protestáns értékeiket. Van falujáró színház, van Reformáció 500 filmnapok, amely az Uránia Nemzeti Filmszínházban valósult meg, és olyan filmeket tűzött napirendre, amelyek az 500 évvel ezelőtti eseményekre hívják fel a figyelmet. Mert ami 500 éve történt, az valóban történelemalakító lett, világméretű változást indított el mind világszerte, mind Magyarországon. A magyar közösség számára a magyar nyelv és a magyar kultúra gazdagodását sok esetben elősegítette. Luther tételei pedig mind a mindennapokra, mind a gazdálkodásra, a családi életre, a közösségi életre, munkára, hivatásra, kultúrára egyaránt óriási befolyást gyakoroltak az elmúlt 500 évben. Valószínűleg nem is tudnánk elképzelni a világot, hogy milyen lenne, ha ez nem történt volna meg.

Magyarországon megjelentek a szentírásfordítások, ez nemcsak a hitet tudta elmélyíteni, hanem a magyar nyomdászatot is fellendítette, segítséget nyújtott a helyesírás egységesítéséhez Magyarországon. Kollégiumok jöttek létre, amelyek közül a leghíresebbek: a debreceni, a sárospataki és a pápai, és ezek a kultúra szempontjából szellemi központként is nagy virágzásnak indultak. A reformátorok munkássága a teológián kívül a művelődés, a politika, a gazdaság, a zene és a jog területén is teljes mértékben kézzelfogható, főleg azért, mert a török uralom idején a magyar nyelvű istentiszteletek, a magyar nyelvű bibliafordítások még inkább fontosak voltak, és a nyelv és így a magyar nemzet fennmaradásában fontos szerepet játszottak nyomdákkal, iskolákkal egyaránt.

Nyilván az elmúlt 500 év nem mentes a hitvitáktól, háborúktól, komoly sérelmektől, amelyeket katolikusok, protestánsok egyaránt egymásnak okoztak, de azt hiszem, hogy az elmúlt években, évtizedekben számtalan olyan gesztus született, amely a kölcsönös bocsánatkérés jegyében azt követeli meg tőlünk, hogy minél jobbá váljunk. Én csak a gimnáziumi hittantanáromnak tudom a példáját elmondani, aki maga úgy szemléltette nekünk az ökumenét, hogy van a katolikus egyház, vannak a protestáns egyházak, és ha mindnyájan közelítünk Krisztus egyházához, akkor előbb-utóbb megszűnik a különbség az egyházak között, és a világot is jobbá tesszük.

Ferenc pápa sem beszélt másról, mint a közös megújulásról; ma már nem a szétválás vagy a különbségek keresése a fontos, hanem az, hogy miként lehet mindegyik egyháznak olyan kisugárzása, amely mind az örömhírt, az evangéliumot tudja közvetíteni, mind pedig hazánk javára tud szolgálni. Ez a közös megújulás, ez az újrakezdés, újból-újból a gyökerekhez való visszatérés az, ami protestánsoknak, katolikusoknak egyaránt szerintem ennek a jubileumi évnek az egyik fontos üzenete. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 4 2017.11.06. 5:11  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Amikor olvastam felszólalásának a címét: „A Nyugat alkonya”, az jutott eszembe, hogy a Time magazin címlapja sem szól másról (Kezében tartva a lapot:) ezen a héten, pontosan, amelyik szintén azt mondja (Dr. Szél Bernadett: Szemléltetünk, szemléltetünk?), hogy Kína megnyeri azt a csatát ‑ ez gazdasági és nem identitás értelemben szól ‑, amit a nyugati civilizációval szemben ő gazdasági értelemben vív. Tehát máshol is hasonló gondolatok jutnak a tollat ragadók kezébe, mint amit frakcióvezető úr mondott.

A józan ész alapján nehezen elfogadható, hogy II. János Pál szobra vagy a II. János Pál szobra fölé emelt kereszt kit és miért zavarhat. Ha van olyan egyházi vezető, akit tényleg a világon mindenhol elfogadtak, és aki mindenhol a jó hírt, az örömhírt közvetítette, és emellett a békesség mellett foglalt állást, az II. János Pál volt. Akik az ő szobrát vagy az ő szobra fölötti keresztet támadják, azok nyilván az európai identitásnak a gyökereit, a kereszténységet támadják, hiszen ami közös bennünk, európai nemzetekben, ami európaiságunknak az alapja, az bizony a keresztény gyökerekkel egyezik meg itt az európai civilizációban. Tehát a józan ész alapján senki nem tudja felfogni szerintem, hogy miért támadnak meg egy II. János Pál-szobrot. Ugyanakkor Magyarország kész mind a szobrot vagy a fölötte levő keresztet befogadni abban az esetben, ha nem járnak sikerrel az ottani jogi küzdelmek, és nem sikerül megvédeni ezt a szobrot a közterületen, de nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország is bejelentette már, hogy akár ő is befogadná ezt a szobrot, ami, azt hiszem, egyfajta jelképévé is válik az európai identitásért való küzdelemnek.

(11.10)

Az identitásnélküliség nem lehet identitás sem Európában, sem máshol. Ha valahol egy identitásvákuum alakul ki, akkor ‑ ahogy a képviselő úr, frakcióvezető úr is mondta ‑ egy más civilizáció fog oda benyomulni, és átveszi a helyét; nem maradt fenn semmilyen térség hosszú távon a történelemben ilyesfajta identitás, önálló világnézet nélkül, hanem akkor egy másik civilizáció, egy másik kultúra nyomult oda be és lett domináns.

Ismerjük az örök értékű mondást, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Azt hiszem, hogy a tömeges bevándorlásnak az időszakában ez még inkább igaz, hiszen vagy Európa újra felfedezi, újra megerősíti és újraértékeli a keresztény gyökereit, újra értékessé teszi, vagy pedig ha ezt elveszti, akkor a mai értelemben vett európai civilizáció meg fog szűnni, mint ahogy Nyugat-Európa nagyvárosainak egyes külvárosi részein már meg is szűnt. Egyfajta invázió, egy csendes demográfiai hadviselés az, ami Európában zajlik, de a tét nagyon nagy. Bár mi az Alaptörvény elejére és a preambulumrészbe, a Nemzeti hitvallásba is beleszövegeztük azt a részt, hogy Magyarországot Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részeként hozta létre, de ez a keresztény Európa, úgy látszik, most alapjaiban remegett meg, és ennek az eredménye a bevándorlási hullám és az az óriási társadalmi feszültség, amely minden európai választást befolyásolt az elmúlt hetekben, hónapokban, és nyilván a következő hónapokban és a következő években is minden európai választásnak a legfőbb témája a bevándorlás kérdése lesz.

Ugyanakkor a bevándorlás kapcsán fontos elmondanunk, hogy Magyarország azoknak az embereknek segíteni kíván, akik nélkülöznek, akik nehéz körülmények között élnek, csak ahogy mi, magyarok is a saját szülőföldünkön szeretnénk boldogulni, ahogy azt szeretnénk, hogy az erdélyi magyarok is Székelyföldön, Partiumban, Erdélyben tudjanak bol­dogulni, ugyanúgy azt szeretnénk, ha ezek az emberek is Irakban, Szíriában, Jordániában, Libanonban, a saját szülőföldjükön tudnának boldogulni. Az elmúlt fél évben éppen ezért Magyarország újabb és újabb programokat indított (Szilágyi György közbeszól.) az üldözött keresztények megsegítése és egyéb emberek megsegítése céljából is, nem csak a keresztények megsegítése céljából, viszont ez már kézzelfogható eredményeket is hozott.

Miközben Brüsszelből elindult egy eljárás, egy kvótaper Magyarországgal szemben bő 1200 ember elhelyezése kapcsán, aközben Magyarország közel ezer családnak a lakhatásáról tudott a Közel-Keleten gondoskodni. A kvóta nem működik, a magyar helyben segítő Hungary Helps program működik. Míg a kvótaper bő 1200 emberről szól, addig ennek a többszörösét tudta segíteni Magyarország, hiszen ez az ezer család (Szilágyi György közbeszól.) több ezer embert jelent, akiknek a lakhatása, a feje fölött a fedél a magyar emberek adományából valósult meg, és köszönet illeti a magyar embereket, hogy Libanonban és Irakban az elmúlt fél évben közel ezer családnak a lakhatásáról tudtak gondoskodni, és ők ott helyben tudják újraindítani az életüket. Hozzátenném: én bármelyik egyházi vezetővel beszéltem, találkoztam a közel-keleti térségből, senki sem kért kvótákat, senki sem kért áttelepítési programokat; ezeket Brüsszelben találták ki, anélkül hogy megkérdezték volna azokat az embereket, akikről ez szól. De Magyarország emellett ösztöndíjjal, a Szent József Kórház gyógyszerkészletének a feltöltésével és erbíli iskola építésével is igyekszik helyben segíteni, hogy ezzel is megelőzzük az indokait ennek a világméretű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de egész Európát lassan térdre kényszerítő, legalábbis a brüsszelieket térdre kényszerítő bevándorlási válságnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 8-10 2017.11.06. 5:34  5-10

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Ház! Ha a Lehet Más a Politika számára a nők kedvezményei ennyire fontosak, akkor a „nők 40”-et miért nem szavazta meg itt a parlamentben? Ön elmondta, hogy milyen nehéz helyzetben vannak magyar asszonyok, magyar nők, magyar anyák. Amivel egyetértünk, hogy sokakon kell segíteni. Szerencsére ma már kevesebbeken, mint ezelőtt nyolc évvel, de még mindig sokan vannak. De amikor volt egy lehetőség a parlamentben, hogy segítsenek nekik ‑ ön azt mondta, hogy biztonságra van szükség, biztos nyugdíjas évekre ‑, akkor miért nem szavazták meg? Itt volt a lehetőség, egy parlamenti gombnyomás, ennyit kellett volna tenni. Lehet itt nagy szavakat mondani, csak amikor bátran dönteni kell, és azt kell mondani, hogy bár a kormány terjesztette elő ezt a javaslatot, de ez jó 200 ezer nőnek ‑ mert több mint 200 ezer nő ezt igénybe vette ‑, és önök nem támogatták ezt itt a parlamentben. Hogy mondja ön itt azt, hogy minden javaslattal igyekeznek anyáknak, egyedül álló anyáknak, nőknek kedvezni, amikor egy ilyen rendkívül súlyos, 200 ezer magyar embert érintő javaslat mellé nem tudtak odaállni, csak azért, mert a kormánypárt terjesztette be? Valószínűleg nem volt bátorságuk, a Lehet Más a Politikának nem volt bátorsága szakítani a korábbi politikai gyakorlattal, és egy kormánypárti javaslatot ellenzékből támogatni. Szerintem itt lett volna egy lehetőség.

És még számtalan másik lehetőség lett volna a családi típusú adózási rendszernél, az ingyenes gyermekétkeztetésnél, az ingyenes tankönyvnél. Önök csak támadják a tankönyvrendszert, miközben a családok válláról tízezer forintos terheket vesz le az, hogy elsőtől a kilencedikig nem kell most már fizetni a tankönyvekért. És önök csak támadták ezt a rendszert az elmúlt öt évben. Jobban tetszett önöknek az a rendszer, amikor a piaci szolgáltatók, nagyobb profitot szerezve és ki is vive az országból, ezeken a családokon 6 ezer, 10 ezer, 15 ezer forintot bekasszíroztak minden szeptember elején az iskolakezdéskor. Azokat a javaslatokat miért nem támogatták, tisztelt képviselő asszony? Ezt a tankönyvrendszert miért csak támadni tudják itt a parlamentben?

A kormányzat az idén nyáron mégiscsak tudott az egyszülős családokon egy önálló központ és hálózat felállításával segíteni, amire félmilliárd forintot tudtunk szánni. Kifejezetten egyszülős családok számára került kiírásra nyaralási program az Erzsébet-program keretében, amely Erzsébet-programot önök egyébként általában csak támadnak minden eszközzel, de azt elfelejtik mondani, hogy ezeket… (Dr. Szél Bernadett: Mennyit loptatok el belőle? ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Hányan gazdagodtatok meg belőle? ‑ Zaj az ellenzéki oldalon. ‑ Az elnök csenget. ‑ Dr. Szél Bernadett: Enyveskezűek!)

ELNÖK: Folytassa, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Önöknek nagyon fáj, mert akik korábban az étkezési jegyek üzletét elvitték, úgy látom, önök azokkal a francia cégekkel túl jó viszonyban vannak, és támadják ezt a rendszert. Mi ezt visszaforgattuk a magyar családok üdültetésére, és 500 ezer embert tudtunk elvinni üdülni. 500 ezer embert vittünk el abból, tisztelt képviselő asszony, amit önök támadnak, amit korábban három francia cég bezsebelt, és kivitt az országból. (Bangóné Borbély Ildikó: Hány milliárdot loptatok el?) De önöknek nem tetszik az, ami Magyarországon a magyar emberek javára történik, mindig jobban szeretik azt, amikor valamelyik külföldi cég valamilyen nagy hasznot tud bezsebelni, éppen ezért támadják az Erzsébet-programot is (Folyamatos, nagy zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.), holott kifejezetten egyszülős családok számára írt ki ilyesfajta új üdülési lehetőséget, elismerve azt, hogy az egyszülős családokban a szülőnek nagyobb nehézséget jelent a gyermek felügyeletét egész nyáron megoldani. Éppen azért írtuk ki ezt a pályázatot, hogy a nyári szünetben is segítsünk nekik, ne csak szeptembertől az ingyenes tankönyvekkel.

Vagy itt van a bölcsődei felvételi lehetősége, ahol szintén előnyben részesülnek azok az egyszülős családok, ahol valaki egyedül kell hogy gondoskodjon a gyerekekről (Dr. Szél Bernadett: LMP-s javaslat volt!), abban a sorban, amelyben beosztják, hogy ki jut be a bölcsődébe, előnyt élveznek, pontosan azért, mert az állam úgy gondolja, hogy nemcsak nyáron, hanem év közben is a gyermekfelügyeletben nagyobb segítséget ad az egyszülős családoknak. Ezért hoztuk meg ezt a módosítást is, ezért részesülnek ők itt is előnyben.

És még sorolhatnám, tisztelt képviselő asszony, a családi típusú adózás bevezetését, a CSOK lehetőségét, a családi típusú adózásnak a járulékokra való kiterjesztési lehetőségét, ami egy átlag magyar családnál ma 20 ezer forinttal hagy ott többet, mint amennyi korábban náluk maradt, hiszen ennyi az az adó- és járulékkedvezmény, amit érvényesíteni tudnak. Ha bejönne az LMP adórendszere, és önök a 15 százalékos adókulcsot fölemelnék a legmagasabb kulcsra, akár 40 százalék fölé, s ezzel megbontanák az adózás rendszerét, akkor rosszabbul járnának a magyar emberek, rosszabbul járnának a magyar családok. Az, hogy az LMP folyamatosan progresszív adórendszert követel, itt a parlamentben pedig támadja azt a rendszert, amit létrehozott a Fidesz-KDNP-kormányzat, amely egy családi típusú arányos adórendszer, ebből a magyar családoknak nagyon súlyos hátránya következhetne.

Én úgy hiszem, hogy aki a magyar családokat támogatni akarja, az továbbra is a Fidesz-KDNP-t kell hogy támogassa, hiszen nincs még egy olyan ország Európában, ön sem tud olyan OECD-országot mondani, tisztelt képviselő asszony, amely a családokra a magyar kormánynál többet, a GDP 4,5 százalékánál többet fordítana. Ez a kormányzat a legmagasabb arányú családpolitikai támogatásokat biztosítja az Európai Unión belül, és ezt ön sem tudja tényekkel és adatokkal megcáfolni, csak kiabálással. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 28 2017.11.06. 2:21  25-28

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Kihagynám a beszédemből azt a részt, ami arról szól, hogy miből helyes és miből nem helyes politikai tőkét kovácsolni. Minden párt maga dönti el, hogy milyen témákkal akar politizálni és mikkel nem. (Bangóné Borbély Ildikó: Jaj! ‑ Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Pont te…) Engedje meg, hogy beszéljek érdemben az állami ellátásról ezen a téren és ennek az intézménynek a helyzetéről!

Magyarországon ma 21 intézményben van hospice-szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy 21 hospice-ház vagy hospice-osztály van, vagy önálló intézmény, vagy pedig egy kórháznak egy ágya. Összesen körülbelül 250 ágyon van most Magyarországon hospice-ellátás; 65 hospice otthonápolási szolgálat működik; 87 telephelyen van országszerte ilyesfajta ellátás.

A magyar állam gondoskodik minden palliatív ellátásra szoruló betegről, akár otthoni ápolásról, otthoni szakápolási szolgálatról van szó, akár fekvőbeteg-ellátásról, tehát kórházban lévő hospice palliatív osztályról. A tavalyi évben 5922 betegről gondoskodott az állam az Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül, ami 174 ezer ápolási napot jelentett a hospice otthoni ellátás keretében. Ha az elmúlt egy év számait nézzük, az is 2864 ellátási esetet jelent.

A magyar állam természetesen a Magyar Hospice Alapítvány számára is biztosítja egyrészről azt a támogatást, amit a NEAK-ból, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőből a többi szolgáltató is megkap, hiszen itt több szolgáltató van, nem egyetlenegy. Köszönjük az ő munkájukat, amit elvégeznek, és ennek a fedezeteként megkapják azt az állami támogatást, amit mindenki más is megkap. Ez évente körülbelül 60 millió forint.

Ezen az állami támogatáson felül az elmúlt években az állam további 25 millió forint támogatást nyújtott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ezen 10 ágyon való ellátásra, további kérésre pedig az egészségügyi államtitkár fog lépéseket tenni, hogy a hiányzó összeget miként tudja pótolni. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, ebben a (Az elnök újból csenget.) házban is és a többi házban is mindenki biztonságban van, és meg fogja kapni ugyanazt az ellátást. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 36 2017.11.06. 2:20  33-36

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Tudja, a magyar családok mindig gyanúsan tekintenek azokra a politikusokra, akik adóváltozásokról beszélnek úgy, hogy a családok 92 százaléka tudja a családi kedvezményeket igénybe venni, tehát a családi típusú adózást és a családi típusú járulékkedvezményeket (Dr. Józsa István: 67 százaléka szegény!), átlagkeresettel rendelkező két szülő, átlagkeresettel rendelkező szülő esetében, három gyerek esetében nem fizetnek sem adót, sem járulékot, majd az LMP politikusa feláll, és azt mondja, hogy ő változást szeretne a családok támogatásában. (Demeter Márta közbeszól.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön mostani pártjának a programjában az szerepel, hogy növelni fogják a személyi jövedelemadót, növelni fogják az adókat. (Demeter Márta: Ne hazudjon, államtitkár úr!) Ez a családok számára rendkívüli hátrányt jelent. Az ön korábbi pártja pedig elvett egyhavi gyest, csökkentette a családok támogatását, a második-har­ma­dik gyermek után elvette a családi adókedvezményt, tehát a gyakorlatban megvalósította azt, amitől a családok rettegtek, akár a szocpol elvételét, akár a családi típusú kedvezmények elvételét.

Ma Magyarországon egy családbarát adózási rendszer van. A feladatunk, hogy egyre család­bará­tabbá tegyük Magyarországot. Ebben még valóban van feladatunk, de az adórendszer kiemelten tudja egyrészről támogatni a családokat, másrészről Eurostat- és más adatok alapján is csökkenteni a szegénység kockázatát a családosok körében, hiszen korábban egy gyermek vállalása vagy két-három gyermek vállalása szegénységi kockázatot jelentett. Ma már ez sokkal kisebb mértékben igaz, sőt valamelyest kezd ez el is tűnni.

Éppen ezért fontos számunkra, hogy ezt az adózási rendszert megőrizzük. Láthatólag ezt az LMP támadja. Az LMP személyi jövedelemadót akar emelni, az LMP a családok adóját akarja emelni. (Demeter Márta: Ne hazudjon, államtitkár úr!) Nem tudjuk pontosan, hogy mire fordítaná ezeket az összegeket. De ön sem tudott most sem egy másik olyan országot mondani az eurózónán belül, az Európai Unión belül vagy az OECD-országokon belül, ahol a GDP 4,5 százalékánál nagyobb mértékben támogatnák a családokat.

Ha összeadjuk a családok számára nyújtott kedvezményeket, támogatásokat, ez 4,5 százaléka a teljes nemzeti összterméknek. Nem hiszem, hogy ön vagy bármelyik párttársa későbbi felszólalásaiban tud ennél magasabb fokú támogatást mondani bármelyik ország költségvetésében. (Dr. Józsa István: Dehogynem!) Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 40 2017.11.06. 2:05  37-40

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ezen kormányzati intézkedések örömteli következménye, hogy a termékenységi ráta a 2010-es 1,25-ről most már 1,49-re emelkedett, tehát érezhetően több gyermeket vállalnak a magyar családok. Bízunk benne, hogy a támogatások révén is és amúgy is ez a tendencia folytatódni fog. Az is fontos, hogy a családtámogatásokon belül a munkaalapú támogatások aránya 24 százalék volt 2010-ben, tehát 24 százalék járt akkor, amikor valaki munkát is és gyermeket is vállalt, a kedvezményeket úgy bővítettük, hogy most már 58 százalék azon kedvezmények aránya az összes kedvezményen belül, amelyek munkához kötött támogatások.

Az is lényeges, hogy az egykulcsos adórendszer és a családi kedvezmény összességében 2010 óta már 3000 milliárd forintot hagyott a családoknál, ez egy óriási összeg, ennyivel vannak előrébb, ennyivel vannak beljebb a családok. Ha azt nézzük, hogy egy családra vetítve ez mekkora összeg, ez évi 240 ezer forint most átlagosan, illetőleg több mint másfél millió forint, ami a családoknál maradt az elmúlt esztendőkben, és ehhez még ki-ki hozzá is számíthatja, mondjuk, a rezsicsökkentésen megspóroltakat.

Tovább növekszik a kétgyermekesek adókedvezménye. 2018-ban ez már 35 ezer forint lesz havonta, 2019-től pedig 40 ezer forint, hiszen a kormány vállalta, hogy négy év alatt megduplázza a kétgyermekesek adókedvezményét. A kormányzat nem régi döntése nyomán a harmadik és további gyermeket vállalóknak a jelzáloghitel-tartozása is csökken, az állam ezt átvállalja egy-egy millió forint erejéig. Az is fontos jövőbeni intézkedés, hogy a kormányzat elkötelezett a bölcsődefejlesztés mellett. 2018-ban közel 37 milliárd forint költségvetési támogatást fog kapni a bölcsődei ellátás és a bölcsődék fejlesztése, ha pedig összességében nézem az EU-s és hazai támogatásokat, akkor 100 milliárd forint az az összeg, amiből új bölcsődék, új óvodák építésével próbáljuk a családok életét ezen a módon is segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 44 2017.11.06. 2:07  41-44

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Abból a 200 millió forintos fejlesztésből, ami valóban Pincehelyen zajlott, sikerült az épület egyik szárnyát teljes mértékben felújítani, ez azt jelenti, hogy itt már korszerű infrastrukturális körülmények között tudnak gyógyulni a betegek. Mindemellett pedig új eszközök vásárlására is sor kerülhetett; azt hiszem, hogy az új eszközök szintén a jobb beteggyógyítást tudják elősegíteni a pincehelyi lakosoknál.

Továbbra is Pincehelyen működik és ellátja a betegeket a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a belgyógyászat, vérvételre is itt sor kerülhet, amiatt sem kell sehova utazni.

(12.20)

Ugyanakkor mindezeknek a fenntartása annak ellenére történik, hogy ezeknek a többségében az országos átlag alatt van messze a betegforgalom, akik ezekben az ellátásokban részt vesznek. A tamási rendelőintézetben pedig 21 szakmában vehetik igénybe az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátásokat a betegek.

Tisztelt Képviselő Asszony! Biztosan jobb helyzetben vannak a betegek ahhoz képest, amikor önök kivontak 600 milliárd forintot az egészségügyből; amikor önök felszámoltak 16 ezer aktív ágyat; és amikor önök elbocsátottak 6 ezer egészségügyi dolgozót (Heringes Anita: Volt aktív ágy Pincehelyen, megszüntettétek! Elfekvőt csináltatok belőle, és nincs ellátás!), aki pedig megmaradt, azoknak egyhavi fizetését szintén elvették.

Annál is jobb a helyzet, mivel 2010 óta sikerült 77 kórházat részben vagy teljes egészében felújítani, 23 új rendelőintézetet felépíteni, emellett 54 rendelőintézetet felújítani, 30 új mentőállomást építeni, és 104 mentőállomást felújítani. Ez az ország minden részén lévő beteg számára jó hír, pozitív hír, hiszen korszerűbbé vált az ellátásuk.

Jó hír az is, hogy 500 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki kórházak, a vidéki egészségügyi szolgáltatók fejlesztésére. Az pedig a budapestieknek jó hír, hogy ebben az évben 40 milliárd forinttal, a következő években pedig százmilliárdokkal próbáljuk korszerűbbé tenni a Pest megyei és a budapesti ellátást is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 52 2017.11.06. 2:09  49-52

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP olyan adókat vezetett be, amelyet a multicégek fizetnek. A bankok, a nemzetközi kereskedőcégek, az energiaszolgáltatók vagy azok a külföldi kézben lévő közműszolgáltatók, amelyek valóban többet kell hogy fizessenek a magyar adórendszerben, pontosan azért, hogy utána ezermilliárdokat tudjunk elengedni adóban a magyar családoknak. Ez a különbség a baloldal és a jobboldal politikája között, hogy mi a multik adójából akarunk adókedvezményt adni a magyar családoknak. Ez a baloldali kormányok idején pont fordítva van.

Az ön okfejtése, képviselő asszony, tartalmilag és formailag is helytelen. Ön két számot vett ki, hogyha megnézte volna a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának az alakulását, akkor azt látta volna, hogy évről évre csökkenés van benne. Nyilvánvalóan, hogyha ez egy jogszabály-módosításon múlna, akkor csak egy évben lenne csökkenés, minden évben van csökkenés, mert minden évben szerencsére csökkent ezeknek a gyerekeknek a száma. Nem trükközésről van szó, mert évről évre pozitív, csökkenő folyamatról van szó, a számok önt cáfolják ebben az esetben.

(12.30)

Azt mondta, hogy ne kormányzati statisztikákat nézzünk. Önöknek nagy barátja az Európai Unió. Nézzük meg, hogy az Európai Unió Eurostat-sta­tisztikáiban 2012 és 2015 között mennyivel csökkent azoknak a száma, akik a három szegénységi faktor valamelyikének ki vannak téve, azaz jövedelmi szegénység, munkaszegénység, súlyos depriváció. Nem magyar, Eurostat-módszertan alapján 800 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik a szegénység valamelyik faktorának ki vannak téve. Ön szerint az Európai Unió is hazudik azért, hogy a magyar kormány céljait szolgálja, és az Európai Unió direkt kozmetikázott adatokat hoz Magyarországról, hogy a kormány politikáját segítse? Eléggé összetett összeesküvés-elmélet lenne.

A gyermekéhezés pedig azért csökken, tisztelt képviselő asszony, mert a baloldali kormány idejében 29 milliárd forintot szántak erre a célra, mi pedig több mint 70 milliárdot, jövőre már 79 milliárd forintot szánunk erre. Azért csökken, mert két és félszer annyit költünk rá. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 60 2017.11.06. 2:11  57-60

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ezt a múlt héten is elmondtam, egy kormány számára egyértelmű, hogy a legnagyobb cigányszervezet az egyik legfontosabb partner, hiszen ő az, aki a legtöbb cigány emberrel tartja a kapcsolatot, ő tudja az érdekeiket a legszéleskörűbben képviselni. Nem három-négy fős szervezetekkel kell egy kormányzatnak kapcsolatot kialakítani, hanem olyanokkal, akik valóban ott vannak a cigány emberek között, ott vannak a településeken, és tudják az ő kéréseiket tolmácsolni, az ő javaslataikat továbbadni. Ezért indítottuk el a „Biztos kezdet” gyerekházakat, a tanodaprogramot, vagy folytattuk tovább a korábbi ilyesfajta javaslatokat, vagy a Keresztény Roma Szakkollégium támogatását ezért növeltük évről évre, hogy valóban ezeken a társadalmi problémákon segítsünk, hiszen a nehéz helyzetben lévők egy része cigány honfitársunk, egy része nem cigány honfitársunk, de mindenki számára fontos, hogy munkahelyeket tudjunk teremteni, képzőprogramokat tudjunk indítani.

Ha bármelyik programban, akár amire ön utalt, akár másikban, szabálytalanság volt, elindítottuk a szükséges eljárásokat. Ebben az esetben is tizenkét eljárást indítottunk el; ahol jogszabálysértést tapasztaltunk, ott visszaköveteltük ezeket a támogatásokat, mindenhol teljes mértékben igyekeztünk átláthatóan és szabályosan eljárni. Ahol az állami támogatásokat nem helyes módon vagy nem szabályos módon használták fel, azokat pedig visszaköveteltük, pontosan azért, hogy az adófizetők pénze a lehető legjobban és a legszabályosabban hasznosuljon.

Ön is láthatta ‑ itt a parlamentben is folyamatosan beszámoltunk azokról a különböző vizsgálatokról, amelyek elindultak, elsőfokú, másodfokú cselekmények voltak benne ‑, hogy mik lettek az eredményei, a sajtóból is értesülhetett erről. De ezek után ugyanolyan fontos, hogy ha ezeket a helyzeteket tisztáztuk, és a törvényesség, a szabályosság helyreállt, akkor ugyanúgy folytassuk a párbeszédet, és újabb-újabb lépéseket tegyünk, hogy minél több munkavállaló legyen Magyarországon, minél alacsonyabb legyen a munkanélküliség, és minél többeknek legyen olyan képzettsége, akár célzott szociális programok keretében is (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amivel utána jobb módban tud élni, mert jobb állásba tud elhelyezkedni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 68 2017.11.06. 2:16  65-68

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nehéz lesz önnek azt bebizonyítani, hogy a rezsidíjak kétszeresére-háromszorosára emelése javítja a lakhatási körülményeket, ellenben a rezsicsökkentés a gazdagoknak kedvez és nem a szegényeknek, és a CSOK pedig nem is létezik Magyarországon ‑ mert egy ilyesfajta képet próbált itt vázolni, tisztelt képviselő asszony. Önök nem segítették, hanem előidézték a magyar családok lakhatási gondjait akkor, amikor az MSZP-s időszakában még ön is részese volt annak a korszaknak, amely százszorosára emelte a magyarországi devizatartozások összegét, fölpörgették a devizahitelezést azért, mert szétverték az első Orbán-kormány támogatott forinthiteles rendszerét.

Ezzel szemben mi igyekszünk mind a szegénységi problémákat, mind a lakhatási problémákat csökkenteni. Például az ön által idézett adattal szemben 6,9 százaléka a lakásoknak az, amelyben túlzsúfoltan élnek a lakók, de nyilván ez is egy csökkentendő szám, ebben egyet tudunk érteni.

A lakhatással kapcsolatos kiadások Magyarországon 21,5 százalékát teszik ki a családok jövedelmének, 21 és felet. Az EU-ban 22 és felet. Tehát ma már szerencsére egy magyar embernek a lakására kevesebbet kell költeni, mint az uniós átlag.

A túlzsúfoltsági mutató is 47 százalékról 40 százalékra esett az elmúlt hét évben Magyarországon. A rezsicsökkentésnek köszönhetően 25 százalékkal kerül kevesebbe a fűtés, mint korábban. A rezsicsökkentés összességében 909 milliárd forintot hagyott a magyar családok zsebében.

Az új lakást építőknek is jó hír, hogy 5 százalékos, nagyon kedvezményes az új lakások áfája. 5 millió forintig a családok építőanyagra, saját házuk építésére szintén nagyon kedvezményes áfakulcsot vehetnek igénybe.

Energetikai korszerűsítésre a kormány 50 milliárd forintot fordított, az „Otthon melege” programban szintén 145 ezer családnak tudtuk az energetikai korszerűsítését megvalósítani, és mindemellett a családok otthonteremtési kedvezménye 100 milliárdos nagyságrendben nyújt támogatást a magyar családoknak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), teljesen új, korszerű, alacsony rezsijű házak felépítéséhez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 76 2017.11.06. 2:08  73-76

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik frakciójából korholni azt, hogy valahol valaki az egészségügyből él meg; hát, nézzen egy sorral maga elé, egy kicsit jobbra, s nézze meg a parlament orvosexportőrét, akinek a családi vállalkozása abból szerezte a profitját, és ő büszkén azt is újságolta, hogy hogyan lehet külföldre, Írországba vagy máshova közvetíteni orvosokat. Ha olyan embert keres Magyarországon vagy bárhol, aki abból akart jól megélni, hogy a magyar betegek számára rosszabb legyen, mert kevesebb orvos legyen, de neki jobb legyen, mert ebből a közvetítési díjból nyilván szép summára tett szert, akkor a Jobbik-frakcióban nézzen körbe.

És ha nem tartja elfogadhatónak azt, hogy valaki, mondjuk, orvosexporttal foglalkozzon, és így egy másik megyének vagy az országnak rontsa az egészségügyi színvonalát, akkor javasolja képviselőtársa kizárását a Jobbik frakciójából. Hogy lehet, hogy a jobbikos orvosexportot ön jónak tartja, amúgy pedig az egészségügyben több forrást szeretne látni?

Másrészről, tisztelt képviselő úr ‑ ezt fontos elmondani itt, hiszen ön félrevezető mondatokat mondott ‑, semmifajta változás nem történt negatívan a dolgozói létszámban, az új szuperkórház természetesen mindenkit továbbra is alkalmaz. Ahhoz viszont, hogy ne lásson ön a Csillagpontban vagy az új szuperkórházban fejlesztéseket, csukott szemmel kell járni, tisztelt képviselő úr, hiszen 19 milliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztés valósult meg az elmúlt hét esztendőben, másfél milliárd forintnyi energetikai fejlesztés valósult meg az elmúlt években, 700 millió forintnyi humánerőforrás-fejlesztés valósult meg, ez összesen 22 milliárd forint. Már előkészítés alatt van és hamarosan megvalósul újabb 600 millió forint épületenergetikai fejlesztés, 3 milliárd forintból a pszichiátriai gondozóhálózat, a gyermeksürgősségi és traumatológiai ellátás, az egynapos sebészet, valamint a laboratórium műszerezettsége tud megújulni, 500 millió forintból pedig humánerőforrás-fejlesztés és lakossági prevenciós program valósul meg.

Tisztelt képviselő úr, ezek mindenki számára látható fejlesztések. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 88 2017.11.06. 2:05  85-88

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bennünk is felmerül olykor egy-egy kérdés, tisztelt képviselő úr. Ön ugye, miután meggyalázta a Duna-parti holokauszt-emlékművet, utána azt írta ki a Facebookra, hogy mindenkinek ajánlom, hogy ha szomorú vagy fáradt, látogasson el ide, megjön a kedve folytatni a munkát, amit őseink sajnos nem fejeztek be, így biztatván mindenkit a holokauszt folytatására. De önt a Jobbik-frakció megvédi, ön itt országgyűlési képviselő lehet, ön továbbra is folytathatja képviselői munkáját, mert a Jobbik számára ez egy elfogadható álláspont. Ebből látszódik, hogy akár a valódi üldöztetéshez mi a Jobbik viszonya, illetőleg kiket tart meg a saját frakcióján belül.

Ami az ön által felhozott ügyet érinti, tisztelt képviselő úr, itt kórházi vizsgálatok indultak az szmsz betartása kapcsán, a kollektív szerződés 6.4. részének a betartása kapcsán, illetőleg a Magyar Orvosi Kamara, annak is az etikai bizottsága indított egy eljárást a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexének előírásainak betartása vagy be nem tartása kapcsán.

Ezek a vizsgálatok tehát teljes mértékben a minisztériumtól függetlenül folynak, különböző szabályzatok, orvosi, szakmai, vagy ottani kórházi szabályzatok betartása kapcsán. A főorvos pedig megőrizte a közalkalmazotti státuszát is, megőrizte a főorvosi beosztását is. A kórház tájékoztatása szerint a helyzetet az érintett is elfogadta, tehát továbbra is a betegek gyógyításában ugyanúgy közreműködhet, mint korábban, továbbra is folytathatja azt a tevékenységét, amiről ön azt mondta, hogy nagyra becsülik a településen, amit nincs okom itt kétségbe vonni.

Ettől függetlenül a kamara, illetve a kollektív szerződés végrehajtása érdekében eljáró szervek ezeknek a szabályzatoknak a betartását vagy be nem tartását ebben az esetben és még más esetben is ki fogják nyilván független módon vizsgálni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 114 2017.11.06. 2:13  111-120

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy pár tényt ismertessek, ami önt is megnyugtathatja, hiszen 9744 szolgáltató csatlakozott az elektronikus egészségügyi szolgáltató térhez. A kiadott e-személyi-olvasók száma 82 ezer darab. Az elmúlt napokban, mióta november 1-jén most már e-receptek vannak, 579 960 e-receptet sikerült kiadni. Összességében olyan intézmény, amely kapcsolódott a rendszerhez és adatot is forgalmazott rajta, tehát aktívan használta, 7787, és hogy hány különböző esemény, digitálisadat-továbbítás történt, annak a száma kimagaslóan magas, 13 304 468, elektronikus egészségügyi szolgáltató térben történt adattovábbításra került sor. Ennyi esemény történt most már ebben az elektronikus felhőben.

Semennyire nem jellemző az, tisztelt képviselő úr, amit ön mondott, hogy 30-40 perc várakozás lenne. Egyes szolgáltatók, ha a saját szoftverüket nem igazították az egészségügyi szolgáltató térhez, az előfordulhatott kevés esetben, de itt is minden receptet ki tudtak adni, és minden receptet be lehet váltani személyigazolvánnyal és tajkártyával.

Korábban regionális fórumokat és országos fórumokat is tartottak a fejlesztésről az érdeklődők számára. Nagyon sokan, több százan, több ezren vettek részt ezeken az alkalmakon egyenként is, illetőleg több e-mailben kaptak a leggyakrabban felmerülő kérdésekről egy tájékoztatást. Az elektronikus egészségügyi szolgáltató tér nem állt le egyetlenegy pillanatra sem, és a betegellátásban sem volt természetesen sehol sem fennakadás. Összességében pedig már 43 133 ember vizsgázott le különböző adatkezelési és adatbiztonsági szempontokból ‑ ez egy viszonylag könnyen letehető vizsga.

Úgyhogy elmondhatjuk, hogy jól vizsgázott, hiszen 13 millió továbbított adat egy nagyon-nagyon magas szám, ez mutatja, hogy szerencsére az átállás jó volt. Ennek volt előzménye az, hogy a nyár folyamán 400 ezer patikai adat és 400 ezer egyéb adat már a tesztüzemben értékelésre került. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Innen folytatom majd a további egy percben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 120 2017.11.06. 1:16  111-120

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Annyiszor mondta ki az utolsó 10 másodpercben a felelősség szót, hogy eszembe jutott, ha már ön a felelősségről beszél, azért a korábbi tevékenységével kapcsolatos felelősséget ön is vállalhatná, amikor éppen orvosexporttal foglalkozott. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Dr. Lukács László György közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Lehet, hogy azt is digitális platformon intézte (Az elnök csenget.), de ettől függetlenül a felelősséget azért érdemes lenne ezért vállalnia a Jobbik frakcióján belül is. (Dr. Lukács László György: Veletek ellentétben mi vállaljuk!)

Azt pedig, tisztelt képviselő úr, hogy a pénteki napon esetleg egy héttel korábbi vényeket is kiváltottak, azt hiszem, teljes mértékben természetes. Ne próbáljon meg ott problémát keresni, ahol nincsen! Van egy folyamatosan hívható telefonszám (Dr. Lukács László György: Amit soha nem vesznek fel!), egy call center, ahol segítséget nyújtanak mindenkinek, e-mailben, telefonon egyaránt.

A korábbi szoftvereket kell alkalmazni, ne keltsen olyan látszatot, mintha új szoftvereket kellene bárkinek is alkalmazni. A régi szoftvereket kell alkalmazni, csak nem kinyomtatják a vényeket, hanem beküldik a digitális térbe, és emellett egy felírási igazolást a jövő év végéig szintén odaadnak a betegeknek, hogy ők ki tudják váltani a gyógyszereiket.

Tisztelt Képviselő Úr! Egy nagyon fontos lépést tett a magyar egészségügy, én biztos vagyok benne, hogy mindenkinek a problémáját, ami esetleg adódott, meg fogják tudni oldani, és ez a magyar betegek javát hosszú távon fogja szolgálni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 130 2017.11.06. 2:10  125-134

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jelenleg is, akik otthon ápolják a hozzátartozójukat, különböző pozitív, az ápolási díjon kívüli pozitív jogkövetkezményei vannak. Például az egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válnak, illetőleg az ápolási díj folyósítási időtartama szolgálati időként számítandó akkor, ha eléri valaki a nyugdíjkorhatárt. Tehát már ma, most is vannak pozitívumok ezzel kapcsolatban.

Amire utaltam, tisztelt képviselő úr, hogy hu­szon-egynéhány ezer forint volt valóban az ápolási díj alapösszege akkor, amikor átvettük a kormányzás felelősségét, és minden téren, mind az alap-, mind az emelt összegű ápolási díjat megemeltük a Fidesz-KDNP-kormányzat időszakában, van, amit 10 százalékkal, van, amit 27 százalékkal. Ha valaki valóban egy súlyos betegségben szenvedő hozzátartozóját ápolta 2010 környékén, akkor 38 350 forintot kapott ezért, január 1-jétől pedig 58 680 forintot, tehát 38 ezer helyett 58 ezer forintot.

Nem mondom azt természetesen, hogy ez az 58 ezer forint elegendő lenne, és ezt ne kellene továbbemelni. Egyetértek önnel abban, hogy ezt tovább kell emelni, de a korábbi kormányokhoz képest, amelyek 38 ezer forintig jutottak el húsz év alatt, mi az elmúlt időszakban erre egy akkora emelést tudtunk hozni, hogy kiemelt ápolási kategória jött létre, és a legnehezebb helyzetben levő 31 126 fő most már ezt az 58 680 forintot fogja kapni január 1-jétől. Ez azért már egy olyan eredmény szerintem, amit lehet értékelni.

Nem mondom azt, hogy ezt a munkát nem kell tovább folytatni, mi is erre fogunk törekedni akár az otthonápolás területén, de említhetném a házi gondozás területét, ami hasonló probléma volt, mégiscsak sikerült 40 százalékkal az ebben részt vevőknek, erre jogosultak körét, és közben az ebben dolgozók számát pedig 100 százalékkal megemelni, hogy magasabb színvonalú legyen az ellátás. Minden téren igyekszik a kormány lépéseket tenni, de természetes, hogy ezen a téren is még van hova továbbemelni ezeket az összegeket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 134 2017.11.06. 1:06  125-134

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hadd igazítsam helyre itt a létszámok kapcsán, mert nem valós adatokat mondott: messze nem 80 százalékról van szó az alapösszegű ápolási díjnál, 26 ezer fő van alapápolási díjon, 14 ezer fő van emelt és 13 126, mint az előbb is említettem, kiemelt ápolási díjon.

(13.50)

Ezek a különböző díjak attól függnek, hogy mekkora mértékű az a feladat, amit az otthonápolás keretei között valakinek meg kell tennie, tehát milyen mértékű az az egészségkárosodás, amivel az ápoltat el kell látni. De ahogy ön is láthatja, minél intenzívebb, minél nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, mert ez mind fizikailag, mind lelkileg, a családnak pedig anyagilag is egy nagy megterhelés, annál nagyobb mértékű volt az emelkedés. A legnagyobb terhelésnél volt a legnagyobb az emelkedés: 38 ezerről 58 ezer forintra, de ahogy az előbb is mondtam, a kormány azon fog dolgozni, hogy ezeket a tételeket a továbbiakban is emelni tudja, szemben az elődeivel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 170 2017.11.06. 2:03  167-174

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A kormány legfontosabb célkitűzése volt, hogy a családokat meg tudja erősíteni, tudja segíteni, éppen ezért jóval több intézkedést hozott, mint elődei a megelőző korszakban, és most nem is arra célzok, amit a szocialisták elvettek a családoktól, hanem ami általában létrejött Magyarországon, hiszen míg 2010-ben az 1000 milliárd forintot sem érte el a családok támogatása, ez 2018-ra 2000 milliárd forint köré fog emelkedni, tehát itt egy nagyon nagy mértékű emelésről van szó.

A családi pótléknál nyilván elfelejtette azt, hogy ha több gyermek van, akkor az 3 ezer forintot, négy gyermeknél 4 ezer forintot vagy további összegeket jelenthet. S azt is fontos elmondanunk az egyszülős családoknál, hogy a bölcsődei és minibölcsődei felvételi esetében az egyedülálló szülők gyermekeit előnyben kell részesíteni. A kormányzat szintén az elmúlt évben döntött arról, hogy 500 millió forintot ad az Egyedülálló Szülők Klubjának azért, hogy mintegy központot és a központon kívül egy országos hálózatot is létrehozzon, amely kifejezetten az egyedülálló szülőknek kíván segíteni.

Az Erzsébet-táborokban az egyszülős családok számára szintén külön kedvezményes táborozási lehetőséget indítottunk, pontosan azért, mert tudjuk, hogy mind a bölcsőde és minibölcsőde esetében, mind a nyári tábor esetében egy egyszülős családban értelemszerűen nehezebb a gyermekfelügyelet megoldása. Éppen ezért indítottunk külön tábort a szünetre, és adunk kedvezményt a felvétel esetében a bölcsődében és minibölcsődében.

Azt is fontos elmondani, hogy az egyszülős családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében igénybe vehető jogosultságok esetében szintén kedvezőbb elbírálásban részesülnek, könnyebben jutnak ehhez hozzá. Az is fontos, hogy az elmúlt időszakban a kormányzat számtalan döntést hozott, például az édesanyák diákhitel-tartozásának elengedését, amely az egyszülős családokat is nagyon pozitívan tudja érinteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 174 2017.11.06. 1:23  167-174

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Én pedig az ön vagdalkozását utasítom vissza, amiket ön itt a kormányzat fejéhez vágott. Mi minden családon igyekeztünk segíteni. Az Alaptörvényben rögzítettük a családok támogatásának a fontosságát, és a családot a leszármazás is létrehozza, amint az Alaptörvény is fogalmaz.

Tehát ugyanolyan számunkra minden gyermek. Egy gyermek nem tehet róla, hogy egyke vagy sok testvére van, hogy egy szülő gondozza vagy több szülő. Ez a kormányzat számára mindegy. Az a lényeg, hogy a gyermekeket támogassuk. Akik nehezebb helyzetben vannak, mert sok testvérük van, és ez több költséget eredményez a családnak, vagy csak egy szülő gondoskodik róluk, azoknak speciális támogatásaik vannak. Ezt soroltam fel önnek az előző két percben.

Viszont azt is fontosnak tartom, hogy évről évre bővülnek a családok kedvezményei. Nem volt olyan év a Fidesz-KDNP kormányzásának megkezdése óta, amikor ne bővült volna a családtámogatások köre. A következő évben is tovább fog bővülni, a kétgyermekes-kedvezmény tovább nő 35 ezer forintra, és ha utána is a Fidesz-KDNP kapja meg a kormányzás lehetőségét, akkor tovább fogjuk ezt emelni 40 ezer forintra. Most már 1-1 millió forint leírható a hiteltartozásból is a gyermekek után. Azt hiszem, a családi adókedvezmény mellett nagyon sok más olyan kedvezményt is adtunk a családoknak, amivel érezhetik, hogy a kormányzat az ő munkájukat, a családon belül végzett tevékenységet, munkát tartja a legfontosabbnak. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 178 2017.11.06. 1:57  175-182

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt mondhatjuk, hogy egy évtizedek óta várt elmozdulás történt végre az egészségügyi bérekben Magyarországon. Azt nagyon régóta tudjuk, hogy az egészségügyben jóval kevesebbet keresnek, mint amennyi megilletné őket azon munkájuk és felelősségük alapján, amit nap mint nap viselnek, de mégis meg kellett várni a Fidesz-KDNP-kormányt, hogy érezhető, nagyarányú orvosi és szakdolgozói béremelésre kerüljön sor Magyarországon.

Egy 7-9 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos 2010 környékén 156 ezer forintos alapilletményre számíthatott, ha mellérakom a mozgóbér-eleme­ket ‑ ügyelet, túlóra és hasonló ‑, akkor 280 ezer forint volt az ő keresete.

(14.30)

Ugyanez most, a béremelés után az alapilletmény esetében már 469 ezer forint, és ha szintén melléteszem a különböző mozgóbér-elemeket, túlóra- és ügyeleti díjakat, ez 796 ezer forintra emelkedhet. Egy másik szakorvos esetében, aki már régebb óta, 19-21 éve van a pályán, tehát két évtizednyi munkát elvégzett, az alapilletménye 2010-ben 197 ezer forint volt, és a keresete túlórákkal, pótlékokkal együtt 364 ezer forint lehetett. Tehát ennyi volt a bruttó keresete minden pótlékkal együtt. Ez emelkedik meg most, az alapilletmény 510 520 forintra, és ha átlagosan számolunk a különböző túlórákkal és ügyeletekkel, akkor 855 ezer forint is lehet az a bruttó kereset, amely az ezen mozgóbér-elemekkel kiegészített alapbért tartalmazza.

Ezek már olyan keresetek, amelyek érezhetően nagyobbak, mint a korábbiak. Az orvosok esetében ez 207 ezer forinttal történő emelést jelent a tavaly és idén ősz folyamán. Most november elsején emelkedtek legutóbb az orvosi bérek, és ezt a decemberi fizetésben fogják először látni az orvosok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 182 2017.11.06. 1:07  175-182

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, egy bizalmat kell újjáépíteni, hiszen 2010 előtt elvettek egyhavi bért, és elbocsátottak 6 ezer egészségügyi dolgozót. Itt egy nagymértékű bizalmi válság is volt, ez idézte elő azt a nagymértékű elvándorlást, ami az orvosok esetében csak 2012-13 fordulóján tudott megtorpanni, és azóta szerencsére egyre kisebb mértékű az orvosok elvándorlása.

De ön is utalt a szakdolgozók béremelésére. Az a 82 milliárd forint költségvetési többlet, ami az idei évi költségvetésben szerepel béremelésre, az orvosokat, kórházi szakgyógyszerészeket egyaránt érinti, és az egészségügyi szakdolgozókat, az ápolókat is. Az ő esetükben 106 ezer forintos alapilletmény volt 2010-ben, ami 172 ezer forintos keresetet jelentett a különböző túlórákkal együtt. Ez emelkedik meg most 226 ezer forintos alapilletményre, és a kereset bruttó értéke a túlórákkal együtt átlagosan 340 ezer forintig tud emelkedni azon teljesítmény mellett, amit valóban emberfeletti teljesítményként az ápolók a betegellátásban nyújtanak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 214 2017.11.06. 6:14  183-272

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Folytatva az elő­ző gondolatmenetet, engedjék meg, hogy egy ki­csit más szempontból, szociális szempontból közelítsek ehhez a kérdéskörhöz, hogy mit tudott az állam nyújtani a végtörlesztésen, az árfolyamgáton, a Nem­zeti Eszközkezelőn, a banki elszámoltatáson, a jelzáloghitelek, a fogyasztási hitelek forintosításán és a csa­ládi csődvédelem bevezetésén túl azoknak az em­bereknek, akik akár devizahitel felvétele miatt, akár más módon szociálisan nehéz helyzetbe kerültek.

A kormány egy új támogatási formát vezetett be, kezdetben 30 milliárd forintos összeggel, amely nyilván folyamatosan emelkedik, az úgynevezett települési támogatást. Ennek pontosan az a lényege, hogy míg az állam adja az úgynevezett jövedelempótló támogatásokat, tehát ha valakinek kisebb a jövedelme, mint amiből meg tud élni, azokat a járási hivatali rendszeren, kormányhivatalokon keresztül közvetlenül az állam adja. Ugyanakkor a kiadáskompenzáló támogatásokat az önkormányzatok kapják meg, ezeknek a fedezetét a rendelkezésükre bocsátjuk, és utána, mivel jobban ismerik a helyi viszonyokat, ők osztják szét ezeket és adják oda azoknak, akiknek akár lakhatáshoz, megélhetéshez vagy máshoz szükségük van ilyen támogatásra. Ez a 30 milliárd forint egy új támogatási sor volt, ezt növeltük még 5 milliárd forinttal, pontosan azért, hogy a legnehezebb helyzetben levő településeken egy még magasabb fokú támogatási összeg valósulhasson meg.

Ezzel tehát az önkormányzatok kapták meg a lehetőséget arra, hogy ismerve a családok helyi viszonyait megadják számukra azokat a támogatásokat, amelyek a lakhatás megőrzéséhez is szükségesek. Ha megnézzük Magyarországon a legnehezebb helyzetben lévők lakhatási biztonsági helyzetét, akkor megállapíthatjuk, hogy 2012-höz képest 2016-ra több mint negyedével csökkent a hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos hátralékkal érintettek száma. Ugyanekkor 26 százalékról 16 százalékra csökkent a lakásukat fűteni nem tudók aránya. Örömtelien csökkent tehát azoknak a száma, akik a hitellel, lakbérrel, rezsidíjakkal vagy fűtésszámlával bármiféle elmaradásban voltak.

Ami a lakhatással kapcsolatos általános kiadásokat jelenti, erről ma már szó volt itt a parlamentben. Magyarországon már az európai uniós átlag alatti a lakhatásra fordítandó kiadások mértéke. Ez Magyarországon 21,5, az Európai Unió átlagában pedig 22,5 százalék. Többet költ egy átlag európai polgár a lakhatására az összes jövedelméből, mint egy magyar polgár. Ez többek között köszönhető a devizahiteleseket megmentő intézkedéseknek és a rezsicsökkentésnek is. Az elmúlt hét évben az úgynevezett túlzsúfoltsági mutató szintén csökkent Magyarországon 47-ről 40 százalékra. Tehát fenntartható módon javulnak a lakhatási körülmények Magyarországon. A rezsicsökkentésnek köszönhetően körülbelül 25 százalékkal kerül kevesebbe a fűtés, a legrászorultabbaknak pedig ingyenes a tűzifa vagy a szén több mint 2 ezer magyarországi településen.

(16.50)

Összességében az emberek lakhatási költségeiből a rezsidíjakat 909 milliárd forinttal könnyítettük meg úgy, hogy ez nem a magyar adófizetőknek került pénzébe, hanem a külföldi multicégek ennyivel kevesebb hasznot vittek ki az országból, így ez a 909 milliárd forint ott van a magyar emberek zsebében, és a legtöbbet nyilván a legnehezebb helyzetben lévő embereknek jelentette. Akinek devizahitelt vagy forinthitelt kell törleszteni, azoknak nyilván duplán számít, hogy az egyéb rezsidíjak ennyivel alacsonyabbak.

Az áfacsökkentési program keretében kiemelt figyelmet fordítottunk a családok lakáshoz jutásának elősegítésére is. Ennek keretében az új lakások áfája 2016. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött.

Már szó esett a Nemzeti Eszközkezelőről, amely a bajba jutott, szociálisan nehéz helyzetű családok lakását megvásárolja és határozatlan időre bérbe adja. Ez az ócsai lakópark melletti másik kedvezményes intézkedése volt a kormányzatnak, amellyel azt tudtuk bebizonyítani, hogy az állam igenis képes arra, hogy a nehéz helyzetben lévő emberek lakhatását megoldja. Ezért sem tömeges szociális problémával nem kell szembenéznünk, illetőleg a bankok számára és mindenki számára felmutatta az állam, hogy cselekvőképes, és tömegesen tud lakhatási problémák ügyében hatékonyan fellépni.

A Nemzeti Eszközkezelő 41 ezer felajánlást fogadott el, 32 386 ingatlant már meg is vásárolt. Az idei évben, augusztus 31-ig 4638 további felajánlás érkezett hozzájuk. A befogadott szándéknyilatkozatok száma alapján körülbelül 150 ezer honfitársunk lakhatása biztosított a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül. A végrehajtási eljárások ilyenkor szünetelnek, ezeknek az embereknek pedig biztosított a lakhatása.

Az állam eddig mindig kipótolta vagy növelte az eszközkezelő forrásait, hogy szociális krízis ne alakuljon ki abból, hogy emberek tömegesen nem tudják megoldani a lakhatásukat. Ami a konstrukció sikerességét mutatja, hogy 124 milliárd forint költségvetési forrásra 191 milliárd forintnyi hiteltartozást tudtunk kifizetni, megváltani, ennyivel kevesebb van, amit az adósoknak fizetni kell ‑ 191 milliárd, és ehhez az államnak 124 milliárddal kellett hozzájárulni.

Egy átlagos jelzáloghitel, amit kiváltottak ennek keretében, 9 millió forint volt. De ez is mutatta, mint a végtörlesztés esete is, hogy ha az állam egy jó konstrukcióval igyekszik segíteni a bajba jutott embereknek, akkor vannak ott többletforrások, vagy lehet többletet elengedni a hitelből. Éppen ezért egy jóval nagyobb szociális problémát sikerült megoldani, mint amekkora a konkrét összeg mértéke volt, amit a kormány erre a célra a költségvetésből átcsoportosított.

Így tehát arra törekedtünk az elmúlt években, hogy mindenki számára, akár növekvő bérekkel, akár csökkenő adóterhekkel, vagy ilyesfajta szociális juttatásokkal is vagy természetben nyújtott szolgáltatással, lakhatási lehetőséggel egy viszonylag alacsony, átlagosan 10 900 forintos bérleti díj mellett tudjuk a lakhatását megoldani. A kormány a továbbiakban is a devizahitelesek, a forinthitelesek és minden bajba jutott ember számára, aki együttműködik, aki valóban ki akar törni ebből a nehéz helyzetből, és ezért erőfeszítéseket tesz, mindenképpen fog további kedvezményeket és segítséget adni. Aki ma Magyarországon szociálisan rászorult, de dolgozni, előrelépni akar, az a magyar kormányra számíthat. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 4 2017.11.13. 5:06  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nyilván azon lehet vitatkozni, hogy a magyar foci hogyan teljesít, de hogy az MSZP még a focinál is gyengébben teljesít, az biztos, azt hiszem; ezt a választók hétről hétre igazolják önöknek vissza.

Emlékezzünk a Magyar Szocialista Párt teljesítményére az egészségügy kapcsán. Nem egyedül érték el, segítséget kaptak, elsősorban Brüsszelből és New Yorkból, amikor az IMF és az Európai Bizottság javaslatára elvettek egyhavi bért minden magyar egészségügyi dolgozótól (Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt nyolc év, államtitkár úr!), az összes magyar ápolótól elvették egyhavi keresetét (Heringes Anita közbeszól.), és az összes magyar orvostól elvették egyhavi keresetét úgy, hogy akkor még a magasabb személyi jövedelemadót is fizették ráadásul (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.), és nem volt családi kedvezmény sem. Így mind a 95 ezer magyar egészségügyi alkalmazott zsebéből egyhavi fizetést a Magyar Szocialista Párt és akkor a Szabad Demokraták Szövetsége elvett. És ne feledjük el, hogy 16 ezer ágyat szüntettek meg a magyar egészségügyben. 16 ezer ágyat hiába kerestünk 2010-ben 2002-höz képest, nem volt ott, nem tudtak rajta betegek gyógyulni. És azt se felejtsük el, hogy 6 ezer embert küldtek el a magyar egészségügyből. Arról beszélnek, hogy több ápoló kellene? Akkor miért küldtek el önök 6 ezer ápolót a saját kormányzásuk alatt? Akkor nem volt fontos kérdés ez? (Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt nyolc év, államtitkár úr?)

Ön patikákról beszélt, tisztelt képviselő úr. Önök a patikákat engedték pénzügyi befektetők kezébe átcsúszni, és önök engedték, hogy éppen ezért a kistelepülési patikák százszámra (Gúr Nándor és Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) ‑ száz­szám­ra! ‑ zár­janak be. Egyrészről korlátok nélküli privatizációt engedtek, nem a patikusoknak, hanem akinek pénze volt, az vegyen patikát, és a patikából termeljen pénzt; másrészről pedig ahol kistelepülés van, és nem hoz luxusprofitot, ott nyugodtan zárják be. És a Fidesz-KDNP-nek hét évébe került, hogy ezt a káros folyamatot meg tudja fordítani, és ma már a patikusok többségi tulajdonában vannak a patikák; akik gyógyszerészettel akarnak foglalkozni, azok a tulajdonosai a patikáknak, nem pedig hálózatba szerveződő különböző pénzügyi befektetők.

Ami az egészségügyre fordított forintokat jelenti, tisztelt képviselő úr, valóban volt ebben csökkenés, hiszen az önök ideje alatt 1700 milliárd forintról 1500 milliárd alá csökkent az, amit az E-Alapból, az Egészségbiztosítási Alapból az emberek gyógyítására fordítottunk. Ezek számok, ezek tények. Majd utána mi nemcsak azt pótoltuk vissza, amit önök elvettek a magyar egészségügyi rendszerből, azt a 200 milliárdot, hanem jóval nagyobb összeget, és így 1500 milliárd alatti részről 2000 milliárd forint fölé kerül most már a jövő évi költségvetésben az Egészségbiztosítási Alapnak az összege; jóval többet emeltünk vissza, mint amennyit önök elvettek. Ha összeadom több év alatt azt az elvonást, amit önök megtettek, az összességében 600 milliárd forintnyi érték volt.

(13.20)

Tisztelt Képviselő Úr! A kórházi fertőzések és várólisták kapcsán önöknek az volt a stratégiája, hogy ne is derüljön ki, hogy pontosan mi a helyzet Magyarországon. Egyiket se mérték, egyetlenegy számuk nem volt rá, mert azt mondták, hogyha államilag nem követem a kórházi adósságot, ha nincs állami nyilvántartás a várólistákról, ha a fertőzésekről nem kell adatokat beküldeni, akkor ebből nem lehet politikai probléma. Mi pedig azt mondtuk, hogy a magyar emberek egészségügye először egy őszinte szembenézést ér meg, ezért állítottunk össze országos várólista-nyilvántartást ‑ volt rajta akkor, 2011-12-ben 70 ezer ember, most kevesebb mint 28 ezer ember szerepel rajta ‑, mert csak akkor tudtuk megoldani a problémát, ha előbb szembe tudtunk nézni vele.

Azt az álhíreken alapuló propagandát meg kérem, hagyja abba, hogy akár 75 év fölött vagy 75 év alatt valaki valamilyen rákgyógyszert ne kapna meg. Ennek a költségvetési keretét 130 milliárd forint környéki összegről a rákos kezelések esetében majdnem 180 milliárd forintra emeltük a költségvetésben, pontosan azért, hogy mindenki megkaphassa azt a gyógyszert, amire szüksége van a gyógyuláshoz.

Ami pedig a praxisokat és a háziorvosi körzeteket illeti, tisztelt képviselő úr, itt feladata van ennek a kormánynak meg a következő ciklusban a következő kormányoknak is, hiszen egyre inkább elöregednek a háziorvosok. Ezért indította el a kormány a praxispályázatot és a letelepedési pályázatot, amiben egy háziorvos most már ahhoz, hogy egy olyan helyre menjen háziorvosként tevékenykedni, ahol, mondjuk, öt éve már nincsen háziorvos, hanem helyettesítéssel oldják meg, a letelepedéséhez 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap, és emellett pedig 4 millió forintot a praxis megvásárlásához ‑ 20 millió forintot! A kormánynak végre beérett ez a programja, ez több év óta fut, százas nagyságrendben tudtunk betölteni üres praxisokat ezen program keretében, de az idei évben, amikor jelentősen megnöveltük az egy főre jutó támogatásokat, szerencsére nem volt elég az 1 milliárd 250 millió forint, hanem még 1 milliárd forintot hozzá kellett tennünk. Ez azért örömteli hír, mert végre egyre több és több háziorvos választja azt, hogy a régóta betöltetlen körzetekben ő fogja gyógyítani az embereket. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Mi így képzeljük az egészségügyet, és nem azokra a megszorításokra építünk, mint önök. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 32 2017.11.13. 4:06  27-35

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön hozzászólásának talán az egyetlen haszna, hogy megismerhetjük, miként működik a szocialista álhírgyár. Ugyanis valóban van a miskolci kórház vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház esetében egy szmsz-módosítási folyamat, amelyben a Gyermek­egész­ségügyi Központot átnevezik Gyermek­egész­ség­ügyi Centrummá. Ennek az olvasata tehát a mostani szocialista retorika alapján, hogy megszűnik a Gyer­mekegészségügyi Központ.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem szűnik meg, csak egy új nevet kap, a „centrum” nevet kapja, és ön ezt megpróbálja itt a parlamentben úgy előadni, minthogyha a teljes gyermekellátás megszűnne Miskolcon, megszűnne ebben az új egyesített szuperkórházban. Semmi ilyenről természetesen nincsen szó, hiszen ugyanazok az emberek ugyanott tovább tudnak a gyermekek javára dolgozni.

Az átalakítás ráadásul, amely a menedzsmentet érinti, az irányítási menedzsmenttechnikát, de egyáltalán nem az orvosi működést ‑ mondom, abban csak a „központ” „centrum” kifejezésre változik ‑, ennek az átalakítása teljes mértékben egyetértésben történt a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökével, valamint az orvosi kar egyetértésével is, és lényegében itt a menedzsmentben van egy struktúraváltozás és a központról centrummá történő átnevezés. Aki a korábbi vezetője volt ennek a Gyer­mek­egészségügyi Központnak, ő a teljes nagy integrált kórháznak egyébként továbbra is a tudományos, oktatási igazgatóhelyettesi feladatait ellátja, osztályvezető főorvosként dolgozik.

Semmifajta ellátáscsökkenés nincsen sem a csecsemő-, sem a gyermekellátásban, változatlan heti óraszámban, ugyanazok a tapasztalt orvosok vannak, akik eddig, tehát sem a gyerekek ellátása, sem a szakmai színvonal, sem az intézmény akkreditációja nem kerül veszélybe, csak egy névváltozás történik, amit ön úgy vezet itt elő, mint megszüntetést.

A másik mondata: azt mondta ön itt az előbb, hogy 7-8 rezidens jelentkezett korábban, most pedig már nulla rezidens van itt. Tisztelt Képviselő Úr! A nulla az 17, mert az ön által említett évi 7-8 rezidens jelentkezése mellett 17 rezidens továbbra is itt tevékenykedik. Ön itt a parlamentben ezt úgy interpretálja, hogy nulla ember. Mi köszönjük szépen azoknak a lelkiismeretes munkáját, akik akár rezidensként, akár szakorvosként így tesznek.

Önöknek viszont van azért a bűnlajstromában kórházbezárás bőven. Emlékezzünk a Svábhegyi Gyermekkórházra, amely volt, de már nincs; az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, az OPNI, amelyet önök zártak be; a Szabolcs Utcai Kórház, amelyet önök zártak be; vagy a Schöpf-Merei Kórház, ahol nagyon sok problémás szülés esetén tudtak a családoknak segíteni. Országos intézmény volt, és nagyon sok csecsemő köszönheti az életét annak, hogy a Schöpf-Mereiben világra tudták őket hozni. Önök ezt az intézményt bezárták, amely egy visszavonhatatlan csapás a magyar egészségügy számára, hiszen olyan orvosi csapat volt ott, amilyet újra összeállítani évek munkájába kerülhetne.

Azt is megemlíteném, tisztelt képviselő úr, hogy a rezidenstámogatási programra azért jelentkeznek továbbra is, hiszen 8,2 milliárd forintot szántunk erre. Ezért vannak rezidensek ilyen számban akár ott, a miskolci kórházban, akár máshol is.

Önök tehát elég sokat tettek azért, hogy valóban a kórházbezárások kormányaként nevezhessük önöket. De az MSZP bezárásaival szemben a Fidesz-KDNP éppen felújított kórházakat és új rendelőket épített. Országszerte 77 kórházat újítottunk fel, miközben önöknél csak bezárásokról szólt a hír. 54 rendelőt felújítottunk, 23 helyen pedig új rendelőt építettünk azért, hogy közelebb legyen a minőségi ellátás a betegekhez. 30 új mentőállomás épült, miközben önök utolsó éveikben már egy mentőautót sem vettek, mi 30 új mentőállomást építettünk, és mostanra túllépte a 100-at a felújított mentőállomások száma (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ez még ezelőtt egy hónappal 97 volt, most pedig már 104. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 38 2017.11.13. 4:12  35-41

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormányzatnak az a célja, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát Magyarországon, biztonságban érezhesse magát akár közbiztonság tekintetében, akár szociális biztonság tekintetében. És ha rászorul és nincs neki vagy a családjának lehetősége arra, hogy eltartsa, hogy gondoskodjon róla, akkor az államra számíthasson, hiszen ezért fizette a társadalombiztosítási járulékát egy életen keresztül. Éppen ezért igyekeztünk az elmúlt években is ‑ bár valóban nehéz helyzetben volt, és még most sincs nyilvánvalóan teljes mértékben kielégítő helyzetben az ágazat ‑ segíteni sok-sok irányból.

Ha azt megnézi, tisztelt képviselő úr, például a szakember-ellátottság kapcsán, hogy mennyi szakember van, aki gondoskodik az idős, fogyatékos vagy más módon rászoruló emberekről, akkor azt láthatja, hogy míg 2010-ben 85 ezer embert fizetett az állam azért, hogy segítsen a rászorulókon, ez most már 93 135, azaz 8 ezer fővel nőtt azok száma, akik a szociális ellátásban a rászorulókról gondoskodnak. Ha ezen belül a szakmai végzettséggel rendelkezőket megnézi, tehát nem technikai dolgozók, hanem azok, akik tényleg ott vannak, ha nem is a betegágy mellett, de ott vannak közvetlenül a rászoruló ember mellett, az ő számuk 67 ezerről 77 826-ra nőtt, tehát 10 ezerrel nőtt azok száma, akik már szakmai végzettséggel segítik azokat, akik rászorulnak.

Ön arról beszélt, hogy vannak emberek, akik idősotthonokban várakoznak, hogy ott helyet kapjanak. Egyrészről az idősotthonokban nyújtott ellátás színvonalát azzal is igyekeztünk javítani, hogy mintegy 8,9 milliárd forintból 3 ezer férőhelyet korszerűsítettünk, és 300 új, modern, korszerű férőhelyet többletként hoztunk létre. És ha ön megnézi, hogy a mi kormányzásunk idején hogyan változott a költségvetésben azoknak a tételeknek a nagyságrendje, amelyet a bentlakásos intézményekben levő, nagyon nehéz egészségügyi helyzetben levő idősek gondozására fordítottunk, akkor ön azt láthatja, hogy ez a szám, amikor elkezdtük a kormányzásunkat, 55 milliárd forint volt, most pedig 95 milliárd forint. Ennyivel növeltük azt az összeget, amiből az idős emberekről gondoskodni lehet. Hogy a 95 milliárdot lehet tovább növelni? Igen, lehet. De azért az 55-ről 95-re emelkedés szép szám, és ezt végre a magyar gazdaság erejéből tudtuk megtenni.

Ha ön megnézi, hogy mennyivel bővültek az idősek számára nyitva álló férőhelyek a mi kormányzásunk alatt, és mindeközben mennyivel nőtt a nyugdíjasok, az idősek száma, aránya, azt látja, hogy bár van ilyen várakozási lista, nem akkora, mint amit ön mondott, hanem azért annál kevesebb, hiszen itt a többszörös jelentkezéseket ebből le kell számolni, de körülbelül 21 ezer ember valóban várakozik arra, hogy idősellátásba kerüljön, tehát míg a mi időszakunkban a nyugdíjasok száma 8 százalékkal növekedett, addig a bentlakásos férőhelyek száma 11 százalékkal.

Tehát amikor mi kormányoztunk, nagyobb mértékben nőtt az időseket befogadó intézményi létszám, mint amennyivel egyébként az idősek létszáma emelkedett. Ez az az út, aminek a mentén pontosan az ön által is kitűzött célt valóban lehet szolgálni nemcsak szavakban, hanem tettekben. Ehhez persze többletforrásokra volt szükség.

És ha megnézi ön a házi segítségnyújtás esetét, amire ön is célzott itt: itt 40 százalékkal bővült a gondozásban részesülők köre, 75 ezerről 107 ezerre, és hogy mindemellett az ellátás színvonala ne essen, ne legyen az, hogy 5700 ember korábban ellátott 75 ezer embert, és most ugyanaz az 5700 ember 107 ezer embert lát el, ezért megnöveltük a gondozók létszámát is, de sokkal nagyobb mértékben, mint a gondozottakét, hiszen itt 5700-ról 13 400-ra emeltük, több mint megkétszereztük a gondozók számát, miközben a gondozottaké 40 százalékkal nőtt csak.

Mindemellett a bérfejlesztés nagyon fontos kérdés, tisztelt képviselő úr. De itt volt a költségvetés megszavazásánál (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a lehetőség, hogy önök is támogassák ezt, hiszen összességében 65 százalékkal emeljük az itt dolgozók bérét, idén is 5 százalékkal, jövőre is 5 százalékkal pedig az ápolási díj mértékét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 56 2017.11.13. 4:07  53-59

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem kell olyan messzire visszamennünk, hogy ne emlékeznénk a szocialisták pontjaira az egészségügy kapcsán: vizitdíj ‑ fizessen a beteg ‑, kórházi napidíj ‑ fizessen a beteg ‑, kórházi széfek ‑ járjon jól a koalíciós partner ‑, 600 milliárd forint kivonása ‑ mert másra kell a pénz ‑, kórházak eladósítása ‑ majd úgyis kifizetik 2010 után ‑, kórházak bezárása, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása. Ezek voltak azok a pontok, amelyeket a szocialisták valósítottak meg saját egészségügyi kormányzásuk alatt.

Számunkra az egyik legfontosabb feladat az egészségügyben a bérek emelése volt; azért, mert Magyarországon az 1950-es évek óta mesterségesen alacsony szinten tartották a béreket, akkor világnézeti büntetésből, és utána a rendszerváltás után sem sikerült ebből a nem jó arányú helyzetből jobb helyzetbe kerülni, nem tudott ezen változtatni semelyik korábbi kormányzat érdemben.

(14.50)

Éppen ezért csak az idei költségvetés ‑ amit persze önök nem támogattak ‑ 82 milliárd forintot tartalmaz pluszforrásként, többletforrásként egészségügyi béremelésre.

Ha pedig megnézem, hogy az egészségügyre jövőre mennyivel fogunk többet költeni, mint amennyit tavaly költöttünk: összességében 402 milliárd az egészségügyi költések többlete, és ennek a legnagyobb része pontosan az egészségügyi béremelés. Ennek köszönhető, hogy egy egészségügyi szakdolgozónak, akinek az alapilletménye 106 ezer forint volt 2010-ben, 226 ezer forint lesz már 2018-ra a bruttó bére. És ha nem az alapilletményt nézem, hanem a teljes keresetet, tehát a mozgóbér-ele­mek­kel együtt, ügyelet, egyéb rárakódó túlmunkabérek is, akkor ez 340 ezer forintig is felmehet, miközben 2010-ben csak 172 ezer forintig mehetett föl; ez egy ápoló. Ha egy szakorvost nézünk, aki 19-21 év munkaviszonnyal rendelkezik, míg neki az alapilletménye 197 ezer forint volt 2010-ben, ez a 197 ezer forint most már 510 ezer forint. Ne feledjük, önök, ugye, csökkentették az egészségügyi bért, hiszen elvettek egyhavi keresetet minden magyar dolgozótól, mégis itt az alapilletmény most már 197 510 forintra nő. (Sic!) Ha pedig azt nézem, hogy mennyi a kereset, tehát a különböző ügyeleti díjak, pótmunka, mozgóbér-elemek rárakódnak, akkor 364 ezer forintos keresetről 855 ezer forintos keresetre emelkedhetett, ha valaki az átlagos mértékben ügyeletet is vállal az egészségügyön belül.

Ezek nagyon nagy mértékű előrelépések, és nyilván ezeket folytatni is fogjuk, hiszen ön is tudja, hogy az ápolói béremelés nem egy évre meg nem két évre szól, hanem négy éven keresztül folyamatosan emeljük, először 26,5 százalékkal, majd 12 százalékkal, később pedig még 8 százalékkal az ápolók bérét, hogy így elmondhassuk azt, hogy 2012 és 2019 között a magyar szakdolgozók, a magyar kórházi ápolók bérét is megdupláztuk.

Mindemellett ‑ a pontokat továbbvíve ‑ fontos, hogy az „Egészséges Budapest” program elindult, 25 fővárosi és Pest megyei társkórházban valósulnak meg fejlesztések, új szuperkórház épül Újbudán, csak ebben az esztendőben 40 milliárd forintot fordítunk budapesti kórházfejlesztésekre. Ennek egy része tervezés, egy része pedig műszervásárlás. Az is fontos, hogy a gyermeksürgősségi és gyermekbaleseti ellátás fejlesztésére 14 milliárd forintot szánunk országos szinten. A várólistákat pedig 17,2 milliárd forintból tudtuk csökkenteni, 70 ezer helyett már alig 28 ezren szerepelnek a várólistákon.

Ezek fontos eredmények, a legfontosabbak talán, amelyek a bérekben megnyilvánulnak. Ezt a szocialista kormányzás sosem tudta elérni Magyarországon, csak bért tudott csökkenteni, és megszorítani tudott az egészségügyben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 84 2017.11.13. 4:14  81-86

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Magyarország, a mi hazánk egy többgenerációs otthon, ahol már csak a szüleink és nagyszüleink iránti tiszteletből is, úgy gondoljuk, kötelezettségünk megteremteni az időskornak a biztonságát.

Emlékszünk arra, mit tettek a szocialisták: elvettek minden idős embertől egyhavi nyugdíjat. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Amit ti nem adtatok vissza!) És amikor megkérdezték a miniszterelnöküktől, Bajnai Gordontól, hogy miért kell elvenni egyhavi nyugdíjat, akkor azt válaszolta, hogy azért, hogy ne kettőt kelljen elvenni ‑ ez volt az indokolása akkor a szocialista miniszterelnöknek. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Mi azt vállaltuk az idősek iránti tiszteletből, hogy meg fogjuk őrizni a nyugdíjaknak az értékét. Ezt a vállalásunkat sikerült tartani, sőt ennél többet is, hiszen az elmúlt években 23,1 százalékkal nőttek a nyugdíjak, ha ennek a számszerű értékét nézem, ami vásárlóértékben 9,5 százalék. Tehát míg a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat, addig a Fidesz-KDNP 9,5 százalékkal növelte a nyugdíjaknak a vásárlóértékét. (Közbeszólások az MSZP soraiból, többek között: 3000 milliárdot csak sikerült ellopni!)

Érdemes azt az összevetést is magunk elé venni ‑ Eurostat-összevetés, Brüsszelből érkezik, tehát még a szocialisták sem kételkedhetnek benne ‑, hogy mennyit ér az emberek nyugdíja azután, ha munkából nyugdíjba vonulnak. Ezt úgy hívják, hogy helyettesítési ráta: a nyugdíj hány százalékos mértékben tudja helyettesíteni a jövedelmet, az átlagnyugdíj hány százaléka az átlagjövedelemnek. Nos, a legrosszabb időkben, a szocialista kormányzás idején ez 52-54 százalék volt, ma ez közel 70 százalék. Tehát ha valaki nyugdíjba vonul, közel a 70 százalékát kapja meg annak, mint amennyit fizetésként kapott. Ez még az uniós átlagnál is magasabb; az Unióban 57 százalék, nálunk pedig 10 százalékkal is magasabb ennél, tehát kevésbé jelenti az életszínvonal romlását Magyarországon a nyugdíjba vonulás, mint amennyire az Unióban ez átlagosan elmondható.

Arra is emlékezhetünk, hogy csak a Fidesz-KDNP támogatta itt a parlamentben a „nők 40”-et, sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP, sem a függetlenek ezt nem szavazták meg. 206 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel. Ha nem a Fidesz-KDNP kormányozott volna, ez a 206 ezer ember nem élhetett volna a „nők 40”-nel, és nem tudta volna nagymamaként, nagypapaként segíteni a gyermekét a gyermek- és unokanevelésben. Fontos az idősek számára a rezsicsökkentés, hiszen az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett ez a másik olyan kiadáscsökkentő tétel, amely a hétköznapok biztonságát megadhatja.

Az Erzsébet-programban pedig 2013 óta 210 ezren pihenhettek. Ez azt jelenti, hogy abból a pénzből, amit három francia cég vitt ki az országból, 210 ezer nyugdíjast tudott elvinni a kormányzat elő- és utószezonban üdülni vagy valamilyen gyógyvizes helyre eljuttatni. Jó, hogy 210 ezer magyar nyugdíjas élvezte ezt, nem három francia cégnek a tulajdonosi köre.

A nyugdíjas-szövetkezetek szintén egy új lehetőséget jelentenek mindenki számára. A következő évben pedig 3 százalékkal nő a nyugdíj. A nyugdíjkorrekció révén körülbelül 12 ezer forintot kaphatnak a magyar nyugdíjasok. A nyugdíjprémiumnak az értéke is 12 ezer forint lehet. Nyugdíjprémium-kifizetésre Magyarországon eddig még példa nem volt, ugyanakkor a magyar gazdaság szerencsére már van olyan erős, hogy ebből a többletteljesítményből a nyugdíjasok is részesülhetnek, nemcsak azok, akiknek a fizetése egy év alatt átlagosan akár 10-12 százalékkal is emelkedik, hanem bizony a nyugdíjasok számára is jut ebből, és ezen túlmenően a kormány még döntött arról, hogy 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt juttat el minden nyugdíjasnak Magyarországon.

Ma már volt szó a munkahelyvédelmi akcióról, amely pedig a nyugdíjba vonulás előtt segít több ezer, tízezer és százezer nyugdíj előtt állónak azzal, hogy megőrzi a munkahelyét, éppen ezért amikor kiszámítják a nyugdíjának az értékét, akkor magasabb értéket számolhat föl.

De ha már a kedves szocialista képviselőtársaim bekiabálással tisztelték meg a felszólalásomat (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hol a 14. havi? Miről beszélsz? Ülj le!), hadd olvassam fel önök közül azoknak a nevét, akik elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól: Bárándy Gergely, Botka László, Burány Sándor, Gőgös Zoltán, Gúr Nándor, Hiller István, Korózs Lajos, Lukács Zoltán, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Szanyi Tibor, Teleki László, Tóbiás József, Tukacs István, Ujhelyi István és Varga László. Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely: Mi van a 3000 milliárddal? ‑ Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 90 2017.11.13. 4:07  87-93

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért, ha van működésképtelen rendszer Magyarországon, az maga a Magyar Szocialista Párt (Dr. Szakács László: Csak mi nem gyógyítunk betegeket! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiban.), amelynek olyan miniszterelnök-jelöltje van, aki a kampány előtt már megbukik; azt hiszem, ez világpolitikai mértékben is pályarekord, a startmező előtt feladni. Önöknél elsősorban csak a belharcokról hallunk, meg arról, hogy Gyurcsány Ferenc miként veszi át ennek a nem működő rendszernek az irányítását. (Mesterházy Attila: Beszélj az egészségügyről! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Ez volt a kérdés?) Na meg, hogy ha Czeglédy Csaba szóba kerül, akkor önök nem hajlandóak tisztázni a saját szerepüket. (Közbeszólások az MSZP soraiban.)

Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, több örök értékű mondása is volt ebben a háromperces felszólalásában. Az egyik az, hogy nemcsak hogy Magyarországon kórházi fertőzések vannak, de még a kormány milliárdokat is költ ennek a megelőzésére. (Dr. Szakács László: Nem, nem jól hallottad! ‑ Gúr Nándor: Nem beszélgetni kellett volna közben, hanem figyelni, hogy a képviselő úr miről beszél!) Ez az egyik.

A másik pedig, hogy azt mondta, hogy a kórházaknak adóssága van, és a kormány ezt az év végén kifizeti. Tisztelt Képviselő Úr! Mi volt akkor a kórházak hiányzó finanszírozásával, amikor önök kormányon voltak? Valóban nem ezt a rendszert követték. Önök nem fizették ki. Ez volt az egyszerű megoldásuk. Ennek volt az előfeltétele, hogy nem tartották nyilván, és ha nincs nyilvántartva, akkor nem is fizetik ki.

Akkor a fenntartói az önkormányzatok voltak a kórházaknak, és azt mondták az önkormányzatoknak, oldják meg, ahogy tudják. Mit csináltak az önkormányzatok? Kötvényt bocsátottak ki, hitelt vettek föl, és ebből pótolták ki (Gúr Nándor: A fideszes önkormányzatok!) ‑ biztos volt, aki év elején, biztos volt, aki év végén, biztos volt, aki év közben ‑ a kórházak költségvetésében azt, ami hiányzott. Önök a struccpolitikát folytatták: minden fenntartó adósodjon el, 1200 milliárd forintig emelkedett az adósság szintje az önkormányzatoknál (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), ez a szociális, az egészségügyi és az oktatási rendszer alulfinanszírozottságából következett, önök ezt nem fizették ki, az önkormányzatok nem tudták kifizetni, ezért bankhitelekből és kötvényekből fedezték ezt. Ez volt az a struccpolitika, amit önök folytattak. De valamikor ki kellett fizetni, ha önök évvégenként nem fizették ki, akkor a Fidesz-KDNP-nek kellett, és 1200 milliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy utólagosan ezeket a kötvényeket, ezeket a hiteleket kifizessék, amelyek valójában korábban keletkeztek.

2016-ban és a korábbi években is a kormányzat kifizette ezeket a tételeket, ez tavaly 60 milliárd forintos összeg volt, amelyből 45 milliárd forintot adósságrendezésre, 15 milliárd forintot pedig olyan programokra tudtak fordítani, amely a későbbi adósság termelődését akadályozta meg. 2014-ben 70 milliárd forint többletet biztosítottunk a kórházakban, 2015-ben pedig 38 milliárd forintnyit, idén is 54,6 milliárd forint értékben ki fogjuk fizetni minden kórház esetében azokat a költségeket, amelyeket ők nem tudtak kifizetni.

Ez a különbség a Fidesz-KDNP és az MSZP között, hiszen akkor csökkentek az egészségügyi költések, míg most, ha megnézi ön a költségvetést, akkor idén 181 milliárd forinttal, jövőre pedig több mint 220 milliárd forinttal talál többet az egészségügyi soron; nem százmilliárdos csökkentéseket, mint az önök idejében, hanem 181 milliárd forintot idén, jövőre pedig 220 milliárd forintot többletként.

Vannak innovációk is, amelyek igyekeznek minél kiszámíthatóbbá tenni a kórházak működését. A fekvőbeteg-szakellátásban az alkalmazott új fix díjak megemelése, új fix díjak bevezetése, az egynapos ellátások tvk-mentes, 1,1-es szorzóval való finanszírozása, az idei béremelés, annak a beépítése a finanszírozásba, a népegészségügyi termékadónak, a chips­adónak a bevezetése, amely teljes mértékben az egészségügyi béremelést szolgálja, teljes mértékben az utolsó fillérig erre fordítjuk, minden forrásbővítésünket igyekszünk úgy, hogy minél inkább beépülő jellegű legyen, ezeket sikerült megtennünk. Vagy a gyógyszer-finanszírozásban az új struktúrában milliárdokkal fizettek kevesebbet a betegek ugyanazokért a gyógyszerekért, mint az önök idejében. Ezek valódi átalakítások voltak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 96 2017.11.13. 4:18  93-99

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a szociális szférában dolgozókat tisztelet és elismerés illeti meg, nemcsak a szociális munka napján, de minden más napon is.

Ugyanakkor ön azt kérdezte, hogy hogyan lehetne méltóképpen ünnepelni a szociális munka napját. Elővettem a szavazási jegyzőkönyveket, 2016. december 13-án, egy kora délutáni órában, hogy ön esetleg támogatta‑e véletlenül a szavazatával azt, hogy a szociális munka napja a szociális dolgozók számára ünnepnap legyen, munkaszüneti nap legyen. És azt látom, tisztelt képviselő úr, hogy ön most itt arról beszél, hogy ünnepeljük meg a szociális munka napját, de a szavazási jegyzőkönyv szerint ön ezt a szavazatával nem támogatta. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Érdekes. Érdekes, hogy milyen gyorsan törlődött a memóriája, és most már ezt milyen fontosnak tartja.

Ami a szociális szférában dolgozók számát illeti, tisztelt képviselő úr, ön is tudja, ön is ismerheti ezt a számot, hiszen már ma is elhangzott itt a mai ülésnapon, hogy az elmúlt időszakban 8 ezer fővel nőtt a szociális szférában dolgozók száma, 85 ezerről 93 ezerre, a szakmai végzettségű dolgozóknak a száma pedig még nagyobb mértékben, 67 ezerről 77 ezerre emelkedett. Nyilvánvalóan mindnyájan szeretnénk, hogyha az ellátottak, az idősek, a fogyatékkal élők, a hajléktalanok minél több gondos kéz között tudnák átvészelni életüknek egy nehéz időszakát, de ettől függetlenül ez szerintem egy fontos eredmény, amit fontos elmondanunk, és fontos büszkének lennünk rá, hogy azért nőtt a szférában dolgozóknak a száma, nemcsak a fizetésük nőtt, de mindemellett nőtt az itt dolgozók száma is.

Ön többször elmondta és utalt arra, hogy milyen rossz, hogy bérpótlékot és bérkiegészítést kapnak az itt dolgozók, és követelték önök korábban is az alapbéresítését ezeknek a juttatásoknak. Mára már kiderült, hogy több tízezer forinttal járnának rosszabbul a szociális szférában dolgozók, hogyha a kormány megfogadta volna az önök javaslatát, hiszen a bérpótlék és a bérkiegészítés mindig ráépül a bérre, és abban az esetben, amikor valakinek van egy szakképzettsége, és éppen ezért nagyon nagy mértékben, a kétszeresére emelkedik a szakképzett-minimálbér, éppen ezért nagyon nagy mértékben növekszik azoknak a bére, akiknek alacsony volt korábban a jövedelmük.

Nekik nemcsak annyival emelkedik, amennyivel a szakképzett-minimálbér emelkedik, hanem még arra rárakódik a bérpótlék, még arra rárakódik a bérkiegészítés. Ha tehát nem így lett volna, hanem azt a módot választottuk volna, amit a szocialisták javasolnak, havonta több tízezer forinttal kevesebb lenne a zsebében sok-sok szociális dolgozónak.

Az elmúlt években igen nagy mértékű volt az az emelkedés, amit sikerült elérnünk. Nagyon mélyről indult a szociális szféra bére, ezt el kell ismerjük, 140 ezer forint, ez egy nagyon alacsony szint, de ez ma már 93 ezer forinttal ‑ nem ma, hanem jövő év január 1-jétől kezdve ‑ magasabb lesz, hiszen idén 212 ezer forint, de jövőre, 2018-ban már 233 ezer forint lesz az átlagbér, ami a szociális szférát jellemzi, 140-ről 233-ra. Egyetértek abban képviselő úrral, hogy a 233 ezer forintot is tovább kell növelni, de melyik volt az a kormányzat, amely 62 százalékkal, 93 ezer forinttal tudta növelni átlagosan a szociális szférában dolgozóknak a jövedelmét?

Ehhez kellett az, hogy 2014-ben bevezessük az ágazati bérpótlékot, ez 12 milliárd forint volt 90 ezer dolgozónak, átlagosan 8800 forinttal, kellett, hogy ezen teljesen egyenlő összegű bérpótlék után egy olyan bérkiegészítést szavazzunk meg itt a parlamentben ‑ persze, önök ezt nem szavazták meg ‑, amelyik a régebb óta ott dolgozó, magasabb végzettségű, jobban kvalifikált szociális dolgozóknál magasabb összeget jelentett, és éppen ezért tudtuk őket nagyobb mértékben a pályán tartani. Ez az emelkedés folytatódott 2016-ban, és 2017-ben, idén 9 milliárd forint többletet biztosítunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amelyből 14 ezer fő 35 ezer forintos bérnövekedést kap, de van olyan is, aki akár ennek a kétszeresét is megkaphatja.

Ezt tudtuk elérni az elmúlt években. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 4 2017.11.14. 5:16  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy minden jóérzésű ember kormányban, kormányon kívül azért kíván dolgozni, hogy azoknak a pároknak, akik szeretnének gyereket, de valamilyen ok miatt ez nem lehetséges, amilyen eszköz rendelkezésre áll az orvostudomány pillanatnyi állása szerint, a legjobb, az anya szervezetét legkevésbé igénybe vevő és a gyermeket felnevelni akaró pár számára a leggyorsabb és a legelőnyösebb kezelést, segítséget megkaphassák, megkaphassák már a gyermek világra hozatala keretében is és utána is a gyermek felnevelése során.

Ezért döntött úgy a kormány, hogy jelentős mértékben, talán minden korábbi kormányzatot meghaladó mértékben bővíti azokat a lehetőségeket, amikkel a meddő párok élhetnek, hiszen ön is mondta, hogy sokan vannak, akik ezzel küzdenek. Ön minden ötödiket mondott, mások minden hetediket mondanak, igazából a szám itt másodlagos. Nagyon sokan vannak ma Magyarországon, akik meddőségi gondokkal küzdenek, ez fizikai, lelki teher egyaránt, éppen ezért mindenkinek emberi kötelessége rajtuk segíteni.

De ugyanakkor hadd emlékeztessem tisztelt képviselőasszonyt a saját kormányának az ebbéli intézkedésére. Amikor 2007. január 15-én arról szóltak a hírek, hogy Molnár Lajos, az akkori kormányzat egészségügyi minisztere, az általa vezetett tárca jogszabály-módosítási tervezetet készített, amelynek az volt az alapja, hogy öt támogatott kezelés helyett már csak kettőt fizetne az állam, így a harmadik kezeléstől 500-700 ezer forintba kerülne mindez a gyermeket akaró pároknak. Utána Horváth Ágnes, az önök minisztere 2007. február 1-jén az RTL Klubnak a következőt nyilatkozta, hogy miért jó, hogy ötről kettőre akarják csökkenteni a támogatott kezelések számát.

(9.10)

Szó szerint idézem az önök miniszterét: „Ha Európában meg tudnak csinálni kettőből egyet sikeresen, vagyis az első 50 százalék, akkor nálunk miért nem?” ‑ tette fel a kérdést, és úgy gondolták, hogy jogszabály-módosítással tudják ezt ösztönözni.

De azért ne feledjük el, ön kétségbe vonta azt, hogy ez a kormány családbarát lenne. Hát, azért ne feledjük el, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány mit adott a magyar családoknak, pontosabban: mit vett el. Elvett egyévi gyest, elvette a szocpolt, elvette a támogatott forinthitelek lehetőségét, és helyette devizahitelekbe hajszolta a magyar családokat (Heringes Anita: Ti vezettétek be a devizahitelt!), elvette a második és a harmadik gyermek után járó adókedvezményt, egekbe emelték a tankönyvek árát azzal, hogy privatizálták a tankönyv-előállító cégeket, a családok rezsijét kétszeresére és háromszorosára emelték, ön ezen nevet (Heringes Anita: Nagyon! A sok hazugságon nevetünk!), de a magyar családoknak ezt ki kellett fizetni, amikor Lendvai Ildikó lassan mondta (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), hogy nem lesz gázáremelés, de mégis háromszorosára emelték. 318 telephelyen elvették a családoktól a lehetőséget, hogy a saját településükön járhasson általános iskolába a gyerek. Vizitdíjat vezettek be a gyerekorvosnál, kórházi napidíjat vezettek volna be a gyermekosztályokon. 250 ezer családtól elvették a munkáját, hiszen 250 ezerre növelték a munkanélküliek számát, és hogy még a családok méltóságát is elvegyék, még Gyurcsány Ferenc, az önök miniszterelnöke azt is elmondta, hogy az öregecskedő feleségeket szívesen lecserélnék sokan. Nos, hát önök így viszonyultak a családokhoz.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP a családi adórendszer kiépítésével, bővítésével, ingyenes tankönyvvel, a gyermekétkeztetés kibővítésével lépett előre szerencsére ezen a téren, amit a magyar családok pozitívan is igazoltak vissza azzal, hogy több ezerrel több gyermek születik ma, mint az önök kormányzásának az időszakában. (Bangóné Borbély Ildikó: Hol? Hol? Hol? Külföldön! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Ami a lombikprogramot illeti, tisztelt képviselő asszony, a kormány számára valóban az a cél, hogy minél többek számára (Bangóné Borbély Ildikó felmutat egy lapot.), minél többek számára biztosítsa ezt a lehetőséget. Éppen ezért állami kapacitásokat kívánunk bővíteni, hogy hozzáférjen minél több pár, illetőleg a különböző támogatások intenzitását növeltük, azoknak a gyógyszereknek, amelyeket meg kell vásárolni, 70 százalékról 90 százalékra növeltük, hogy még inkább több pár férhessen ehhez hozzá. Valóban az a kormányzat szándéka, hogy ha közpénzt szánunk arra, hogy több kapacitás legyen Magyarországon lombikkezelésre, hogy több helyen, több orvosnál több kezelést lehessen igénybe venni, akkor ezt a közpénzt nem úgy gondoljuk elkölteni, hogy privát szolgáltatóknak adjuk, nem úgy gondoljuk javítani a helyzetet, hogy magánszolgáltatók foglaljanak el még nagyobb teret az egészségügyben, hanem vannak kiváló klinikáink, vannak kiváló egyetemeink, vannak kiváló kórházaink Nyugat-Ma­gyar­országon, Kelet-Magyarországon, Budapesten egyaránt, vannak jók Pécsen, vannak jók Debrecenben, vannak jók Budapesten, vannak jók Kaposváron, és segítsünk nekik Kelet-Magyarországon, Dél-Magyar­országon, Nyugat-Magyarországon, Budapesten egyaránt.

Ezért döntött a kormány amellett, hogy 5 milliárd forint kapacitásfejlesztési támogatást ad, és azt nem a privát szolgáltatóknak adja, hanem azoknak az állami intézményeknek, amelyek ezt vállalják és jól ki tudják építeni, és bízunk benne, hogy így egyre több magyar párnak tudunk segíteni, az pedig szerintem mindenki szerint egy elfogadható érvelés, hogy ha az állam az állami kapacitásokat növeli, és itt kíván minél több meddő párnak segítséget adni. Bízunk benne, hogy ez sikerülni is fog a jövőben. Köszönöm szépen (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 8 2017.11.14. 5:10  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem akarnék abba a vitába belebocsátkozni, hogy kinek kell jobban keresnie, egy tanárnak vagy egy orvosnak. A kormánynak az a szándéka, és az elmúlt években ezt láthatóan meg is tudta valósítani, hogy mindenki jobban keressen, lépjen egyet előre az orvos, lépjen egyet előre az ápoló, lépjen egyet előre a pedagógus, és aki nagyon keveset keres, a minimálbér környékén vagy a szakmunkás-minimálbér környékén, az pedig egy jó nagyot lépjen előre; akik a bértábla legalján vannak, azok pár év alatt duplázzák meg a fizetésüket.

Nyilván ettől az egész bérrendszer változásban van, szerencsére, de azért, mert mindenkinek nő a fizetése. Nem az a probléma, mint ami 2010 előtt volt, hogy ki az, aki megtarthatja az állását, ki az, akit visszavesznek négy órára és csak négyórás fizetést kap, ki az, akitől elvesznek egyhavi bért a közszférában, az oktatásban, az egészségügyben, ki veszít el egyhavi nyugdíjat. Most nem erről szólnak a viták, hanem arról beszélünk, hogy a fizetések már olyan mértékben nőnek, hogy a nyugdíjaknak is kell prémiumot adni, hogy ne maradjanak le a fizetésektől, hogy nő a pedagógusok fizetése, de mellette más ágazatokban is nő a fizetés, és hogy milyen lesz innentől kezdve a pedagógusok relatív helyzete. Ez egy nagyon pozitív helyzet. Egy növekvő gazdaság mellett, egyre bővülő foglalkoztatás mellett mindenkinek nő a fizetése, és csak azt nézi, hogy az egyik fizetésemelkedéshez képest a másik nagyobb, nem nagyobb; így nézi mindenki a relatív helyzetét. Azt hiszem, ez már önmagában egy jó vita, amit az LMP itt elő is hozott, hogy egymással versenyezve nőnek az ágazatokban a fizetések.

A viszont mindenképpen rossz hír a pedagógusoknak, de másoknak is, akik bérből és fizetésből élnek, ami az LMP programjában szerepel, amely megszüntetné az arányos adózási rendszert, ezáltal megnövelné az adókat, és azok a pedagógusok, akik ma már többet keresnek, mint korábban, több adót fizetnének. Tehát lehet, hogy a bruttó fizetésük több lenne, de a nettójuk kevesebbé válna.

Képviselő úr, nézzük meg, hogy miként alakultak a pedagógusbérek, mondjuk, egy általános iskolai tanító vagy tanár esetében. Az ő bruttó bére 2010-ben 204 ezer forint volt, innen indultunk. Ez a 204 ezer forint most 302 ezer forintra emelkedett, tehát közel 100 ezer forinttal emelkedett a fizetése. Nézzünk egy középiskolai tanárt! Ő 2010-ben 238 ezer forintról indult bruttó fizetésben, most ő 313 ezer forintnál tart. Ha pedig átlagosan nézem az egy pedagógusra jutó havi bért, akkor az 2010-ben 217 ezer forint volt, most pedig 306 ezer forint. Tehát ez is közel 90 ezer forinttal több.

Ha azt nézem, hogy mennyit költött a költségvetés 2010-ben és 2016-ban pedagógusbérekre, akkor ez 302 milliárd forint volt 2010-ben, és 419 milliárd forintra emelkedett, azaz most már 117 milliárd forinttal költünk többet pedagógusbérekre, mint amennyit korábban költöttünk. Ez nyilván évről évre adódott hozzá, hiszen évről évre vezettük be a pedagógus-életpálya újabb és újabb lépcsőfokait, és így lett egyre több és több a pedagógusok fizetése. S ehhez azt is hozzáadhatjuk, hogy aki pedagógus II. fokozatba előrelépett ‑ ez körülbelül 40 ezer pedagógus, tehát egy magas szám ‑, az további 30-35 ezer forinttal többet kap, hiszen pedagógus I. fokozatból pedagógus II. fokozatba lépett.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők helyzetét említette képviselő úr. Ők is az idén év elején egy 10 százalékos emelést kaptak. S ha azt nézzük, hogy mindemellett hogyan alakul a pedagógusok száma, miként alakult a gyógypedagógusok száma, hiszen rájuk is célzott képviselő úr a felszólalásában ‑ pontosabban: utalt rá ‑, azt láthatjuk, hogy a pedagógusok száma is 2 ezer fővel nőtt, és emellett a gyógypedagógusok száma is ezres nagyságrendben nőtt Magyarországon. Tehát többen választják ma azt, hogy tanítanak, tanárként dolgoznak, mint ezelőtt hét évvel.

S ha az utánpótlást nézzük, hiszen az is fontos, mindnyájan tudjuk, hogy egész Európában elöregedő a pedagógusok korfája, 30 százalék fölött van az 55 év fölöttiek aránya ‑ egyébként ugyanolyan arányú az 55 év fölöttiek száma Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan ‑, akkor az is fontos adat, hogy míg a pedagógus-életpálya előtt 10 ezren jelentkeztek pedagóguspályára, most már 13 ezren, és míg korábban ebből 6 ezret vettek fel, ők ütötték meg a bejutási küszöböt, ez most már 10 ezer fő, tehát jóval nagyobb a pedagógus-utánpótlás is.

És az is fontos, hogy akik a pedagógusokat képzik, azok is a minél jobbak közül kell hogy kikerüljenek. Ezért fontos a felsőoktatásban bevezetett bérnövekedés is. 2016-ban ez 15 százalék volt, az idén 5 százalék, jövőre újabb 5 százalék, tehát több mint 25 százalékkal fog nőni a felsőoktatásban dolgozók bére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 12 2017.11.14. 5:15  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Jó reggelt kívánunk a Jobbiknak. Öt hónappal a választások előtt a Jobbik észrevette, hogy vannak szociális dolgozók, 90 ezren dolgoznak ebben a szférában, és úgy látszik, hogy Simicska Lajos kiadta az utasítást, hogy most ágazatonként ígérgetni kell. (Dr. Gyüre Csaba: Ti még most sem vettétek észre őket.) Eljött az ígérgetés korszaka, éppen ezért a Jobbik a szociális dolgozókhoz méltatlan módon, elfelejtve őket az elmúlt hét és fél év során, az utolsó szakaszban, a célegyenesben megpróbálnak valamiféle ígéretet tenni az ágazat dolgozói számára. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Ne hazudj! Megint hazudsz.)

De mindenki tudja, hogy ez legfeljebb a Simicska-féle kampánygépezetnek egyfajta javaslata (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), de komolyan senki nem tudja venni. Hiszen önök nemcsak azokat a javaslatokat nem támogatták itt a parlamentben, amikor növeltük a szociális szféra támogatását vagy bevezettünk bérpótlékot, bevezettünk bérkiegészítést, hanem amikor a szociális munka napját mint a szociális dolgozók ünnepét bevezettük, a Jobbik itt is bejött, és tartózkodást nyomott ennél a szavazásnál is. Tehát ezt a javaslatot sem támogatta, még szimbolikusan sem.

Engedje meg, képviselő asszony, hogy korrigáljam a számait, mennyi is volt a szociális szférában dolgozók bére 2010-ben, mennyi lesz 2018 januárjától és mekkora a növekmény. 2010 környékén egy szociális szférában dolgozó átlagosan 137 ezer forintot keresett. Ez a 137 ezer forint az elfogadott költségvetési törvényünk alapján 233 ezer forintra növekedik. Közel 100 ezer forint a növekmény, 62 százalék, amit a szociális szférában dolgozók kapnak. Nagyon mélyről indult tehát a szociális dolgozók bére, ez a 137 ezer forint rendkívül alacsony összeg, de ehhez közel 100 ezer forintot tudtunk az elmúlt években hozzátenni. Nyilván mindenki úgy gondolja, hogy ez a 233 ezer tovább növelendő. Csak, tudja, volt olyan kormányzás Magyarországon, amelyik elvett ebből a bérből, egyhavi összeget, 8 százalékot, és volt olyan kormányzás, amelyik hozzátett ehhez; hozzátett 100 ezer forintot, 62 százalékot ehhez a bérhez, évről évre.

Önök elmondták már többször, és itt ma ön is megismételte ezt ‑ nem tudom, hogy pontosan miért tette, mert ha utánaszámolnának, akkor ezt nem ismételgetnék ennyiszer ‑, hogy az ágazati bérpótlékot és a bérkiegészítést önök beépítenék az alapbérbe. Mindemellett párhuzamosan, ön is mondta és itt is látható, hogy ezen átlag mellett ez rendkívül negatívan érintené a szociális szféra dolgozóit. Hiszen a bérpótlék és a bérkiegészítés akkor is ráadódik valakinek a fizetésére, ha az, mondjuk, a szakképzett-minimálbér szintje alatt lenne, és akkor kiegészítené erre a szintre, és még rátevődik neki ez a több tízezer forint.

Ha az önök jogi konstrukciója megvalósulna, akkor önök lényegében elvennék a bérpótlék és a bérkiegészítés összegét azoktól, akik a legkevesebbet keresnek. Ez a jogi konstrukció egy óriási csapda a keveset kereső szociális dolgozók számára, hiszen amit a Jobbik itt a parlamentben többször kifejtett, az valójában a legkevesebbet keresők számára visszalépést jelentene. (Dúró Dóra: Nem igaz.) De. Ez matematika, tisztelt képviselő asszony, úgyhogy nem lehet róla különösebben vitatkozni.

2014-ben, ennek a ciklusnak az első évében 12 milliárd forintos bérpótlékot vezettünk be, ez 8800 forintot jelentett minden ágazati dolgozó számára. Ezek az első időszakban bevezetett béremelési intézkedések mindenki számára ugyanakkora összegek voltak, általános pótlékok voltak. A bérkiegészítés pedig, amit 2015-ben vezettünk be és 2017-ben tovább emeltünk, attól függően változott, hogy kinek milyen fokú a végzettsége, milyen fokú a tapasztalata. Az indokolta ezt az intézkedésünket, hogy nyilván azokat kellett a legjobban megtartani a pályán, akik a legjobb képzettséggel rendelkeznek. Nyilván nekik is volt versenyképes bér máshol, más ágazatban, privát szférában vagy külföldön. Éppen ezért emelkedett az ő esetükben nagyobb mértékben a fizetés.

Az idei 9 milliárd forintból megvalósított emelés, amelynek nagyobb része, 7,5 milliárd forint a szociális ellátásban dolgozók fizetését differenciáltan emeli, magyarul a bérkiegészítést tovább emeli, átlagosan bruttó 35 ezer forintot jelentett. De abban az esetben, ha valaki nagyon régóta dolgozik ott, egyetemi végzettsége van, tovább is képezte magát, ez a 35 ezer forint akár 80 ezer forint környékére is fölmehet. Ezt fogja kiegészíteni a jövő év elején 3300 ember számára, akiknek egészségügyi végzettségük is van, hogy további bérkiegészítést kapnak, hogy az egészségügyben dolgozókhoz közelítsen az ő fizetésük. Így egy szakmunkás végzettségű szociális segítő bére 114 ezer forintról 205 ezer forintra emelkedik, egy főiskolai végzettségű, fogyatékos személyeket ápoló személy bére pedig 159 ezer forintról 303 ezer forintra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 20 2017.11.14. 5:05  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy óriási súlyú népbetegségről van szó, rengeteg polgártársunk küzd ezzel nap mint nap. Ha csak azt nézem, hogy mennyien váltanak ki cukorbetegséggel kapcsolatos gyógyszert, akkor azt mondhatjuk, hogy 620 ezer polgártársunk van, aki ezt a patikákban kiváltja, és évente átlagosan 170 ezer beteg kap inzulinos kezeléseket. Ezek nagyon nagy számok, nagyon sokan vannak, akik valóban ezzel a betegséggel küzdenek.

Éppen ezért növeltük is a költségvetésből, az egészségügyi kasszából a cukorbetegség kezelésére szánt összegeket. Ez az összeg 2010-ben 35,5 milliárd forint volt, most ez 48,2 milliárd forint, jóval magasabb, 36 százalékos emelkedést jelent tehát, hat év alatt ennyivel növeltük a cukorbetegek támogatását. Mindemellett az is fontos, hogy a hatályos adójogszabályok szerint az 1-es és 2-es diabéteszes betegeknek adókedvezmény jár. Abban az esetben, ha gyermekük is van ‑ (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) köszönöm, elnök úr ‑, akkor emelt összegű családi pótlékra számíthatnak, illetőleg az állam a gyógyszerkiadásaikat is kívánja támogatni, ennek egy részét is kívánja fedezni; 55 százalékos a gyógyszertámogatás, az állami illetőségű gyógyszertámogatás a diabétesz esetében, de egy kiemelt indikáció esetében ennél jóval nagyobb. Tehát ez az 55 százalék csak az alap, ennél magasabb is lehet az az összeg, amit a kormány áll, ezért is emeltük 36 százalékkal a cukorbetegek gyógyítására szánt gyógyszerek állami támogatását.

Ahogy képviselő úr is utalt rá, a cukorbetegség egy része, amelyik nem örökölt, megelőzhető különböző életmódbeli változásokkal, ezen életmódbeli változásokban viszont radikálisan lépett előre a kormányzat, hiszen egyrészről az egészséges ételek népszerűsítése, könnyebb hozzáférhetősége szempontjából népegészségügyi termékadóval, a transzzsírsavak visszaszorításával igyekeztünk a megelőzés érdekében hathatós lépéseket tenni. Segíti mindenki számára az egészséges ételek választását, ha ez a készlet bővül a boltok polcain, az egészségtelen ételeket pedig vissza tudjuk szorítani egyrészt a boltokban is. (Folyamatos moraj. ‑ Az elnök csenget.) Ezt a célt szolgálja a chipsadó, másrészről pedig a közétkeztetésben is ezt szolgálja a menzarendelet módosítása.

A mindennapos testneveléssel nemcsak azt értük el, hogy közel 1,2 millió gyerek minden hétköznap sportol Magyarországon, hanem azt is elértük, hogy nincs az Európai Unióban olyan ország, ahol a gyerekek többet sportolnának, mint Magyarországon. Ma testmozgásban az Európai Unión belül Magyarország a nemzetközi felmérések szerint az első, itt mozognak a legtöbbet a gyerekek. Mindemellett fontos az egészséges táplálkozás az iskolákban, a lelki egészség és a személyi higiéné, éppen ezért mindezeket tanrendbe is építettük. Száműztük minden magyar iskolából, az iskolai büfékből a chipsadó hatálya alá eső termékeket, a kólákat, a chipseket, a különböző túlcukrozott üdítőket, és nemcsak az iskolai büfékből (Az elnök csenget.), de az iskolai étel- és italautomatákból is száműztük ezeket.

Vannak pozitív tendenciák is, így például az érszűkülettel kezelt diabéteszes betegek száma vagy az emiatt elvégzett amputációk száma is most már tendenciaszerűen csökkent az elmúlt hét esztendőben. Vannak modellprogramjaink: az egyik az úgynevezett HAPPY-program, amelyik az iskolai vízfogyasztást népszerűsíti, hogy a gyerekek egyrészről igyanak folyadékot, de ne kólát vagy más cukrozott üdítőitalt igyanak, hanem vizet; a „Startolj reggelivel!”, hogy mindenki szokjon hozzá, hogy reggel reggelivel indítja a napot, mert így egészséges; a Merőkanál-program szintén a legjobb példákat próbálja felmutatni az iskolai közétkeztetésben, és a Mintamenza-program, amelyben az egyes konyhák, az egyes ételszállítók egymással is versenyezhettek, hogy ki tud egészséges (Az elnök csenget.), de ugyanakkor finom ételeket is a gyermekek asztalára tenni.

Fontos, hogy ennek a körülményeit is megteremtsük, a testmozgásnak, az egészséges életmódnak, éppen ezért indította el a kormány 2014-ben azt a programját, amely minden egyes esztendőben tornaterem-építésre is 3 milliárd forintot szán, és uszodaépítésre is 3 milliárd forintot szán. Ennek az úgynevezett köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programnak az első ütemében 27 tornaterem épül Magyarországon, és 25 uszoda készül el. Ezek nagyrészt hónapokon belül befejeződő beruházások, éppen ezért döntött a kormány a második ütemről is, amelyben 26 uszoda és 20 tornaterem fog épülni, szintén a magyar gyerekek egészségét szolgálva.

A cukorbetegek szervezeteit pedig ezen a héten kétszer is szeretettel várjuk az EMMI-ben, több területen ‑ oktatási, egészségügyi területen ‑ egyaránt tartunk konzultációkat, hogy minél inkább tudjuk segíteni a magyar cukorbeteg embereket és a cukorbeteg gyermekek családjait is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)