Készült: 2020.03.30.06:49:22 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 4 2016.12.12. 5:05  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Habsburg Ottó így nyilatkozott édesapjáról: „Apám életpályája azt példázza, hogy az ember a politika által is eljuthat a szentségre.”

Azt hiszem, kevesekről mondják ezt, de Magyarországnak valóban megadatott az a kegy, hogy nemcsak kiváló királyai, lovagkirályai, országépítő, várépítő királyai voltak, hanem első királya szent, utolsó királya pedig boldog is.

(10.40)

És ez mindig reményt adhat a magyarságnak, mindig bizodalmat adhat nekünk, hogy ilyen kiváló emberek keze műve által alakult országunk sorsa.

Nagyon sok mindent rövid idő alatt is el lehet mondani IV. Károly tevékenységéről, hiszen az ő uralkodásának idején jött létre Magyarország első szociális minisztériuma. Nemcsak az az intézkedés, amit a miniszterelnök-helyettes úr is idézett, a katonaságnál a testi fenyítés megtiltása, hanem ez is nagyon fontos akkori előrelépő intézkedés volt, a nemzetiségi jogok, a választójog kiterjesztése mellett. Saját maga az uralkodói hivatást Krisztus követésének áldozatos útjaként definiálta. Minden cselekedetében, ahogy mondta, a rábízott népek iránti szeretete vezérelte; és ő volt az az uralkodó, aki XV. Benedek pápa megbékélést szolgáló erőfeszítéseit komolyan vette, és ő maga is próbált a békéért tenni az első pillanattól kezdve. 1917-ben, 1917 tavaszától már különbékére is törekedett.

Ő volt az, aki felismerte azt, ami Ferenc József uralkodása kettősségének is az egyik konklúziója lehet, hogy ha a magyarokra uralkodóként nem lenézve néz, nem alattvalóként tekint rájuk, hanem partnerként, akkor kivívhatja a nép szeretetét. Ahogy mondtam, a béke szolgálata volt az egyik első, saját maga által definiált feladata.

Ez teljesen természetes is volt talán egy háborús időszakban. Idézem azt a nyilatkozatot, amit miniszterelnök-helyettes úr is idézett, egy másik mondattal: „Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mély háború keletkezésében semmi részem nem volt.”

Ezek a kísérletei ugyan elindultak, de viszonylag korlátozottan értek csak sikert. Ugyanakkor életszentségének bizonyítékát a Szentszék 2003-ban boldoggá avatással ismerte el. Brazíliában történt egy csodás gyógyulás, aminek révén megnyílt az út a boldoggá avatásra, mind a hősies erény gyakorlata, mind pedig az élet szentsége okán.

Most december 30-án 10 óra 30 perckor emlékezhetünk a beiktatásra, a királlyá koronázás 100. évfordulójára. Magyarország minden királyára, így utolsó királyára is méltóképpen kíván emlékezni. Éppen ezért a budavári Mátyás-templomban ünnepélyes szentmisével, bíboros által celebrált ünnepélyes szentmisével emlékszünk arra a koronázásra, ahol ‑ ahogy elhangzott ‑ először hangzott el a magyar Himnusz. Nem az osztrák himnuszt énekelték, hanem a magyar Himnuszt. Szintén fontos volt az az epizód, amire utalás történt, hogy az első világháború hadirokkantjai is külön felvonultak akkor, a koronázás során.

Nem csak ezzel az ünnepi szentmisével, hanem korábban, szobor állításával is tisztelegtünk IV. Károly emléke előtt, amelyet miniszterelnök-helyettes úr, Schmidt Mária és Habsburg György közösen avattak föl a Városháza parkban, Juha Richárd alkotásaként a centenáriumi évforduló, az I. világháború 100. évfordulós emlékezéssorozata keretében.

A Habsburg Ottó Alapítványról törvényt alkotott az Országgyűlés, melynek nyomán Habsburg Ottó szellemi és tárgyi emlékeinek feldolgozása, hagyatékának ápolása, megóvása, gyűjteményi rendezése, kutathatóságának biztosítása, méltó módon történő kiállítások koordinálása vagy konferenciaközpont létrehozatala mind-mind ezen alapítvány feladatait képezik.

Szintén fontos, még idén megvalósuló rendezvény lesz december 19-én a Magyar Nemzeti Múzeumban a koronázás eseményeire való visszaemlékezés, annak a bemutatása. Ezzel igyekszik az egész I. világháborús történéssorozatba helyezni ezt az utolsó koronázási eseményt Magyarországon. A József nádor termekbe már a kiállítási anyag jelentős része megérkezett, dokumentumfilmek véglegesítése is folyik, és számtalan kapcsolódó program is be fogja mutatni Magyarországnak ezt az időszakát tárlatvezetéssel, könyvbemutatókkal, múzeumpedagógiai foglalkozással.

Fontos, hogy ismerjük a történelmünket, fontos, hogy tiszteljük uralkodóinkat, és mindenki mást, aki a magyarságért, a magyarokért, a magyar emberek békéjéért, a magyar emberek gyarapodásáért tett, ezért fontos, hogy 100 évre visszatekintve az utolsó magyar koronázásra is minél többen visszatekintsünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 8 2016.12.12. 5:03  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, már a hallgatás részében is mutatkoztak ilyen nehézségek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt most nem minősíteném, hogy ön a magyar uralkodókról hogyan és miként beszél, mikor emlékezik meg, nyilván kiről-kiről lehet valakinek különböző véleménye, de azért a tiszteletet mindenkinek, már csak azért is, mert Magyarország királya volt, illik megadni. De hogy ön egyenlőségjelet tesz a bevándorlók ‑ akik illegálisan érkeznek Európába, és közülük páran merényleteket, bűncselekményeket, erőszakos cselekményeket követnek el ‑, valamint a magyar vendégmunkások közé, akik teljesen legálisan, az Európai Unión belüli szabadságjogukkal élve Nyugat-Európában dolgoznak… Önnek ugyanaz a határnál áttörő bevándorló, aki a rendőrökön át akar illegálisan, erőszakkal bejutni Magyarországra, és az a magyar fiatal, aki úgy gondolja, hogy egy ideig Ausztriában vagy Németországban dolgozik, tisztelt képviselő úr, ez a totális érzéketlenséget mutatja, és egy egyszerű retorikai szófordulattal akár magyarok százezreinek is a megsértését.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyfajta felmérés egyfajta eredményéről beszélt ön, pedig ön is jól tudja, hogy nemcsak a PISA-eredmények keletkeztek, hanem a TIMSS és az országos kompetenciamérés eredményei is nyilvánosságra kerültek az elmúlt hetekben, illetőleg azt is összehasonlíthatta volna, hogy a TIMSS- és a PISA-eredmények a korábbiakban hogyan alakultak. Ha az ön által idézett PISA-ered­ményeket nézem: itt valóban a 35 országból a 28-29. Magyarország az oktatási eredmények kapcsán. Egyébként a GDP/fő eredmények alapján a 31.-ek vagyunk, és ehhez képest is érdemes mérni ‑ több szempont szerint érdemes, de eszerint is érdemes mérni ‑ a PISA-eredményeinket. Ettől függetlenül ter­mészetesen az a része, amely romló tendenciát mutat, mindenkinek egy figyelmeztetést jelent, hogy ezzel a kérdéssel érdemes behatóan foglalkozni, ér­demes a pedagógusokkal, a szakmai szervezetekkel, a diákszervezetekkel, a munkaadói szervezetekkel leülni, és az eredményeknek ezt a részét értékelni.

De azt se felejtsük el, hogy például a matematikai eredmények esetében ‑ háromévenként végzik ezeket a kutatásokat ‑ az előző három kutatás eredményei azt mutatták, hogy egyértelmű süllyedése volt a magyar eredményeknek, míg a mostani ezt a tendenciát megállította és stagnáltak a matematikai eredmények. Ez még mindig nem a javulás, de legalább ezen a téren a folyamat megállását jelenti. Nyilván a következőből fog kiderülni, hogy pontosan mi lesz ennek a folytatása. A másik két esetben valóban történt visszaesés, de ha ön már itt Magyarországon lemondásokat követel, nem tudom, mit tenne Lengyelországban, ahol 24 ponttal csökkentek az eredmények, Dél-Koreában, ahol 22-vel, Hongkongban, ahol 32-vel vagy Finnországban, ahol ugyan az egyik legjobb az eredmény, de 15 ponttal esett vissza egyetlen mérési cikluson belül az eredmény. Akkor ön Finnországot példaképnek tartja, vagy pedig Finnországban ön szerint le kellene mondania az oktatásért felelős miniszternek, mert 15 ponttal estek az eredmények? Majd egy frakcióülésen döntsék el, hogy pontosan mi az LMP-nek ezzel kapcsolatban az álláspontja.

Ezzel arra kívántam ráirányítani a figyelmet, a magyar adatok valóban 5 százalékkal az OECD-átlag alatt vannak ‑ 5 százalékkal! ‑, de ettől függetlenül sok más szempontot is érdemes figyelembe vennünk. Fontos azt is látnunk, hogy az elmúlt években az oktatás területére olyan mértékű többletforrások irányultak, amelyek a korábbi évekre egyáltalán nem voltak jellemzők, sőt nyilván a források elvétele volt a jellemző, míg az elmúlt időszakban, ha csak a 2010-15 közötti időszakot nézem, tehát az idénről jövőre érkező plusz 104 milliárd forintot nem is számolom hozzá, az is már az OECD legutóbbi felmérése szerint is a GDP 1,2 százalékának, tehát majdnem másfél százalékának megfelelő többletforrás volt az oktatásügyben úgy, hogy infláció ezt nem erodálta.

S ha egy másik felmérést nézek meg, például a TIMSS-jelentést, annak a pontszámait, amely nem annyira a PISA-eredmény szerinti alkalmazása a tudásnak, hanem a tudás megszerzését jelzi vissza, akkor matematikában a negyedikeseknél a korábbi 515 pont 525-re emelkedett, szintén matematikában a nyolcadikosoknál az 505 pont 514 pontra emelkedett, a természettudományok esetében a lexikális tudás a negyedikeseknél 534-ről 542 pontra emelkedett, míg a természettudományoknál a nyolcadikosok esetében 522-ről 527 pontra emelkedett. Itt tehát mind a négy mérőszámnál pozitív változást látunk.

Ez azt jelenti, tisztelt képviselő úr, hogy a kép nem olyan egyszerű, ahogy ön a felszólásában megpróbálta előrevetíteni. Egy PISA-teszten, ahol a komplex gondolkodást mérik, ez bizonyára nem lett volna megfelelő eredmény. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 20-24 2016.12.12. 5:41  17-24

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt nem tudom, hogy pontosan a Jobbikban mi van, ott is szövegértési probléma van vagy hallási probléma van, tehát a szelektív hallás lép fel vagy a szövegértés.

Az ön által idézett nyilatkozatok esetében ön egy részét idézi a nyilatkozatoknak, egy részét nem, így próbálja meg azokat sorba rakni; ahogy a társadalmi különbségek befolyásoló hatására is bizonyos részt idéz a jelentésből, bizonyos részt nem, a közfoglalkoztatás kapcsán is bizonyos adatokat idéz, bizonyos adatokat nem. Hadd tegyem teljessé (Dúró Dóra: Jaj!), hadd fejtsem ki a valóság többi részét is (Közbekiáltások az ellenzék padsoraiból. ‑ Kun­hal­mi Ágnes: Mondjon le! Nem szükséges ezt megmagyarázni, inkább mondjon le, államtitkár úr!), tisztelt képviselő asszony, amit ön nem tesz meg! (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Miért zúg a tömeg? (Derültség.) Legyen szíves végighallgatni türelemmel az államtitkár úr válaszát! (Dr. Varga László: Türelem kell hozzá tényleg!) Próbáljanak legalább egyszer uralkodni az indulataikon, nekünk is sikerül. (Dr. Varga László: Nem mindig!)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Először is, szerintem ne becsüljük le sem a tanárok (Kunhalmi Ágnes: Lázár János!), sem a diákok teljesítményét Magyarországon, amit önök itt a napirend előtti felszólalásaikban tesznek, hiszen ha összehasonlítjuk azt ‑ még kevesebb képviselő volt itt, tehát szívesen megismétlem ‑, hogy míg az OECD-or­szágok között az egy főre eső nemzeti össztermék arányában a 31. helyen állunk (Bangóné Borbély Ildikó: Ezt nem lehet magyarázni, államtitkár úr, nem kell!), addig a jelenlegi, még romló PISA-eredmény is a 28-29. helyet jelenti Magyarország számára a 35 ország közül, tehát a magyar oktatási rendszer erősebb, mint amilyen az ország gazdasági háttere. (Dr. Harangozó Tamás: Mint Zimbab­wé­ban!) Ebben a tekintetben szerintem el kell ismerjük az itteni teljesítményeket, mindamellett, hogy látjuk, két területen romlottak az eredmények, a harmadik területen, matematikából pedig megállt az eredmények romlása. (Bangóné Borbély Ildikó: Szégyen!)

Amit ön mondott, képviselő asszony, hogy nagy­mértékben meghatározza a családi háttér a gyerekek teljesítményét az iskolákban, ez így van, Magyarországon ebben nagy különbségek vannak, ez is így van. Csak az nincs úgy, tisztelt képviselő asszony, hogy ezt csak Magyarországra mondaná a PISA-je­lentés, hiszen szerintem sokak számára meglepő módon ugyanezt fogalmazza meg akár Izrael, akár Luxemburg esetében is az OEDC jelentése. (Bangóné Borbély Ildikó: Szerintem hagyja abba! Ön a magyar államtitkár!) Ez azt jelenti, hogy más országok is hasonló…

ELNÖK: Szeretném kérni Bangó képviselő asszonyt, hogy hallgassa végig türelemmel, és ne kiabáljon közbe! (Bangóné Borbély Ildikó: Nincs mit rajta meghallgatni!) Ez nem a piac, érti? Nem a piac. (Kunhalmi Ágnes: Rosszabb, kupleráj!) Viselkedjen úgy, mintha a Magyar Országgyűlésben lenne; és a frakcióvezető urat pedig kérném, hogy miután befejezte a mobiltelefonja simogatását, legyen szíves, utasítsa rendre a képviselő asszonyt! (Dr. Bárándy Gergely: A piacfelügyelő nem ilyen! ‑ Köz­be­kiáltások az ellenzék padsoraiból.) Az államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Úgy látszik, baloldali képviselőtársaink ilyen közösjelölt-állítási egyeztetésen érzik magukat, hogy belevágnak egymás szavába, és nem hallgatják meg egymást, de szerintem itt, amikor a magyar diákok teljesítményéről van szó, akkor érdemesebb erről érdemi vitát folytatni.

Ami a közfoglalkoztatási számokat illeti, tisztelt képviselő asszony, úgy nőtt az elmúlt egy évben 138 ezerrel Magyarországon a foglalkoztatottak száma és csökkent 77 ezerrel a munkanélküliek száma, hogy közben a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 11 ezerrel csökkent, ezek az emberek mind piaci munkahelyet találtak maguknak.

Az pedig érdekes változás pár hét alatt a Jobbik politikájában, hogy míg pár héttel ezelőtt kötelező bentlakásos kollégiumokat javasoltak, úgy látszik, a cukisodás erre a területre is kiterjedt, most már csak önkéntes kollégiumokat javasolnak. Gyors változás, de a Jobbiknál ehhez hozzászoktunk, hogy hetek alatt is tud változni a hozzáállásuk. (Kunhalmi Ágnes: A Fidesznél nem!)

Mennyit fordítottunk oktatásra öt-hat évvel ezelőtt, képviselő asszony? 1300 milliárd forintot. Mennyit fordítunk jövőre? 2000 milliárd forintot. Hány országban mutatja ki az OECD azt, hogy nagy­mértékben nő az oktatásra fordított költségvetési források aránya? Elég kevésben, Magyarországon mégis 2010 és 2015 között 1,2 százalékos GDP-ará­nyos növekedést mutatott ki (Kunhalmi Ágnes: Mihez képest?), amire nagy szükség volt, hiszen a 2010-et megelőző időszakban óriási mértékű elvonások voltak az oktatás területén.

Ezek a diákok, akiknek most megmérték a teljesítményét, mégis mennyi időt tanultak a korábbi NAT időszakában, és mennyit az új NAT időszakában? Közel nyolc év volt, amit a korábbi NAT időszakában töltöttek el, és alig több mint nyolc hónap, amit az új NAT időszakban.

(11.30)

Amikor az új NAT eredményeit látjuk, az először a 2018-as eredmény lesz.

S emellett még számtalan dolgot tettünk: Klebelsberg-ösztöndíjat vezettünk be, hogy a jó teljesítményű diákok, egyetemi hallgatók válasszák a pedagóguspályát. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Az állami fenntartás biztos hátteret jelent a pedagógusfizetések kifizetéséhez, amelyeket egyébként 50 százalékkal megemeltünk, sőt pedagógus II. fokozatba előlépve még nagyobb ösztönzőt kaphatnak a pedagógusok. (Dr. Bárándy Gergely: Ha minden ilyen jó, miért ilyen rossz az eredmény?) A továbbképzéseket végre az egyetemek fogják végezni, és nem különféle gyanús hátterű kft.-k. A hároméves kortól kötelező óvoda, az ingyenes tankönyv (Kunhalmi Ágnes közbeszól.) vagy a kibővített ingyenes gyermekétkeztetés mind-mind azt a célt szolgálja, hogy minél inkább csökkenjenek már 6-7 éves korra azok a különbségek, amelyekről most 15 éves korban beszélt. (Kunhalmi Ágnes: Mindenki hülye, csak te vagy okos!)

Aki támogatta ezeket az intézkedéseket, az valóban támogatta a magyar diákok jobb teljesítményét. És ismerjük el azt, amiben többletet tudtak mutatni: a TIMSS-eredmények esetében mind matematikából, mind természettudományokból mind 4., mind 8. osztályban. Valóban, arról pedig folytassunk egy párbeszédet pedagógusokkal, hogy bővülő források mellett miért sikerült mégis bizonyos eredmények tekintetében visszalépnünk a korábbiakhoz képest. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 103 2016.12.12. 2:06  100-107

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is örülök, hogy az utolsó előtti ülésnapon a Szocialista Párt megpróbál szakmai hozzászólásokat tenni ezen az ülésszakon. Másrészről felhívnám a figyelmét képviselő úrnak és mindenki másnak is arra, hogy a minisztériumnak is, a kormányzatnak is az elsődleges szempontja nyilvánvalóan itt a hallgatók szempontja volt, hogy számukra a legideálisabbak legyenek a képzési körülmények, akár a gazdaságtudományi képzésben, akár a mérnöki képzésben a többi karon.

Éppen ezért az egyetemek döntését tartjuk elsődlegesnek, és arra tettünk kísérletet, hiszen ez egy hosszabb ügy, több hete, több hónapja húzódó ügyről van szó, hogy maga az egyetem próbáljon egy olyan munkacsoportot létrehozni, egy olyan belső egyeztetést elindítani, amelyek révén ezek a problémák megoldhatók, amelyek révén az egyetemen, házon belül lehet valamiféle megoldásra jutni. Elindult ez a folyamat, és ennek az lett az eredménye, hogy a gazdaságtudományi kar kari tanácsa összeült, pontosabban: szavazást tartott, és a 28 szavazati joggal bíró tag közül 20 írta alá, 20 értett egyet azzal, hogy legyen átalakítás a gazdaságtudományi karral kapcsolatban.

A kezdeményezés tehát nem kormányzati részről jön, hanem a kari tanács eléggé egyöntetű szavazása nyomán. Innentől kezdve egyértelmű, hogy a felsőoktatási törvény 20. §-ának (1) bekezdése lép életbe. Innentől kezdve a két szenátusnak kell eldöntenie, a Műszaki Egyetem szenátusának, illetőleg az ELTE szenátusának, hogy kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel, akarják-e, hogy 2017-től így változzon meg ennek a két egyetemnek a szerkezete. Ha a szenátusok ilyen döntést hoznak, akkor fenntartóként nyilván mérlegeljük, hogy ezt a döntést meghozzuk-e vagy sem. De azt hiszem, ha itt lépésről lépésre, az egyetem alsóbb döntéshozó fórumaitól a fölsőbb döntéshozó fórumok felé haladva kialakul egy álláspont, itt megszületnek ezek a döntések, amelyek már a gazdaságtudományi karon, a legérintettebb helyen eléggé nagy arányban megszülettek, akkor utána fog a fenntartó döntést hozni.

Eddig mi igyekeztünk távol tartani magunkat és minél inkább a házon belüli megoldásra biztatni az egyetemeket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 107 2016.12.12. 0:42  100-107

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyik egy javaslatot tettünk inkább, amikor Palkovics államtitkár úr megkérte a BME rektorát, Józsa Jánost, hogy vizsgálja meg a kialakult helyzetet, és tegyen intézkedési javaslatot, hogy miként lehet ezt megoldani. Ennyi döntést hozott eddig a tárca, ennyi döntést hozott eddig a fenntartó. Megvártuk a kar álláspontját, megvárjuk a két szenátus álláspontját, és utána kerül a kormányzat olyan helyzetbe, hogy bármiről döntést kell hozzon.

Bízunk benne, hogy itt az egyetemek vezető, kiváló tudósemberek ebben a kérdésben is tudnak egy döntést hozni. Bízunk benne, hogy a kettő egy irányba mutat, és akkor egyszerűbb lesz mindnyájunk helyzete. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 119 2016.12.12. 2:08  116-123

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az idei évben, a jövő évben nemcsak az adócsökkentések lesznek jellemzők Magyarországon, hanem a bérnövekedések is. Közel 400 ezer ember, aki különböző közszolgálati, jóléti, szociális területen dolgozik, érezhető bérnövekedést fog észrevenni, amikor megnézi a bankszámlakivonatait, azoknak a változásait évről évre. A több mint 400 ezer ember között van 97 ezer egészségügyi dolgozó, 93 ezer szociális dolgozó, 14 ezer felsőoktatásban dolgozó, 170 ezer pedagógus, és mellettük további, ahogy ön is mondta, több mint 20 ezer olyan személy, aki kulturális intézményeknél dolgozik, közülük 7300-an központi állami költségvetési szervnél, majdnem 13 ezren pedig önkormányzatoknál.

Itt beszélhetünk közművelődési dolgozókról, közgyűjteményi dolgozókról, művészeti intézmények dolgozóiról. Nekik, az ő részükre 2017. január 1-jétől az átlagos illetménynövekedés mértéke, az átlagos bérnövekedés mértéke 15 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy egy középfokú végzettségű személynek áltagosan körülbelül 14 400 forint, míg átlagosan egy felsőfokú végzettségűnek 29 900 forint, de az is lehetséges, hogy ha valaki több időt töltött már el, magasabb végzettsége van, akkor az ő esetében közel 55 ezer forint is lehet a legnagyobb béremelkedés mértéke. Erre a kormány 5,4 milliárd forintot szán, mint ahogy a kultúrára is jóval nagyobb összegeket szán, mint az idei költségvetésben. Ezen 5,4 milliárd forintos bérnövekménnyel együtt összességében 66 milliárd forint jövőre a kulturális ágazat többlete.

Mindemellett az itt dolgozók, ahogy mondtam, részesülnek abból az adómegtakarításból is, amit a 15 százalékos csökkentett személyi jövedelemadó biztosít a számukra. Ez is összességében 120 milliárd forint megtakarítást jelent a családoknak. Ennek a pozitív hatása jelentkezik a fogyasztásokban is, hiszen egy év alatt 8 százalékkal nőtt a fogyasztás, ennyivel kevesebb adót von el az állam, és ennyivel magasabb bért adnak többek között az állami munkáltatók is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 123 2016.12.12. 1:08  116-123

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, és azt hiszem, megköszönhetjük mindazoknak, akik ennek a kidolgozásában részt vettek, egy hosszú tárgyalási sorozatnak lett ez a végeredménye, amivel ez az ágazati pótlék megszületett. Hasonló pótlékok már megszülettek 2014-ben és az elmúlt esztendőben is a szociális területen, ott is ágazati bérpótlék, majd bérkiegészítés került bevezetésre. A pedagógusoknál immáron negyedik éve, folyamatosan évről évre, minden szeptember 1-jén nőnek a fizetések, az egészségügyben pedig egy négyéves fizetésemelési programban vagyunk már benne, hiszen az orvosoknak, ápolóknak idén szeptember 1-jétől már nőtt a fizetése, az orvosoknak 107 ezer forinttal, az ápolóknak 26,5 százalékkal, és ez fog a következő években tovább bővülni.

Mindennek az az alapja, és azért mondható, hogy ez tartós lesz, tisztelt képviselő asszony, hiszen a szocialista időkben az volt a divat, hogy ha valamikor is béremelést adtak, azt csak hitelből adták, éppen ezért utána a dupláját el is vették az emberektől; ez viszont Magyarország erősödésének, a gazdaság erősödésének köszönhető, éppen ezért hosszú távú, és biztosan számíthatnak rá mindazok, akik ezt most megkapják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 135 2016.12.12. 2:01  132-139

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az a célunk, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is teljes életet élhessenek. Akinek a teljes élethez megvan a fizikai adottsága ahhoz, hogy legalább részben munkát tudjon végezni, akkor az állam amit ehhez tud, hozzátesz, pontosan azért, hogy az életük teljes legyen, jobb legyen az életszínvonaluk is, és nyilvánvalóan a hétköznapjaikat is úgy tudják tölteni, ahogy szeretnék, hasznosabb módon.

Ebben 2013-ban nagyon nagy segítségére volt mindezeknek az embereknek az átalakított támogatási és akkreditációs rendszer. Innentől kezdve vezettünk be új szabályozást erre vonatkozóan. Több részlete van ennek. Különbontja a tranzit- és tartós támogatásokat, de mindenesetre az eredménye, azt hiszem, szembeötlő, hogy mennyire sikerült javítani itt a munkavállalási számokat, és utána majd ismertetném, hogy mik voltak azok az eszközök, amelyekkel sikerült ezeket a célokat elérni. Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személyeket nézem, az ő esetükben a legnagyobb a munkavállalási lehetőség, 51 százalék. Most már többen tudnak munkát vállalni, mint ahányan nem. Ez egy óriási emelkedés. A számokra a képviselő úr is utalt. Akik rokkantellátásban részesülnek, náluk is 21 százalékos azoknak az aránya, akik jelen vannak a munkaerőpiacon.

Ez összességében azt jelenti, hogy kialakult most már más ellátottakkal együtt egy összességében 31 százalékos foglalkoztatási ráta, amely jóval magasabb, mint a korábbi években ‑ itt a 40 ezer főről 80 ezer főre emelkedésre a képviselő úr is utalt ‑ most már szerencsére ennek a támogatási rendszernek és az évről évre növekvő támogatásoknak köszönhetően, hiszen az egy főre jutó támogatások összege is növekedni fog a következő esztendőben is, 15 százalékkal fog növekedni a jövő évben, mármint az idei évben. Most már verseny zajlik a különböző cégek között az érintettek foglalkoztatása tekintetében. Nem a megváltozott munkaképességűeknek kell keresni maguknak munkahelyet, hanem a munkahelyek keresnek direkt megváltozott munkaképességű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) személyeket. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 139 2016.12.12. 1:07  132-139

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Ezek között az intézkedések között szerintem rendkívül fontos, hogy 2013 óta minden évben mintegy 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez 30 500 fő támogatását segíti elő. A jövő évben a támogatás mértéke 1 millió 120 ezer forint/főről 1 millió 288 ezer forint/főre emelkedik. Már az elmúlt években is lezajlottak különböző fejlesztési projektek, egyszeri támogatásként 2,6, illetőleg 1 milliárd forint került átutalásra 2014-ben és 2015-ben. TÁMOP-os projektből összesen 13,7 milliárd forintot fordítottunk erre, 12 ezer főt tudtunk bevonni, 8600-an munkát is nyertek ebből, a foglalkoztatásuk megvalósult, további 2600 főnek pedig a képzése valósult meg. A jövőben pedig egy EFOP-projektben 10+2 milliárd forintból igyekszünk további 10 ezer embernek segítséget nyújtani a megváltozott munkaképességűek közül. Bízunk benne, hogy ezzel még többeknek adatik meg, ami korábban csak álom volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy munkahelyük legyen, és teljes értékű munkát tudjanak végezni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 159 2016.12.12. 4:08  156-162

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Mikor legutóbb hasonló kérdésben felszólalt a parlamentben a diákok leterheltségével kapcsolatban, azután is azt a választ adhattam és azóta is azt mondhatjuk, hogy ezt a problémát felismerve módosítottunk a jogszabályokon a nyár elején, a nyár folyamán, annak érdekében, hogy addig az időig, amíg megérkezik az új Nemzeti alaptanterv, amelynek előkészítése és bevezetése nyilván több évet vesz igénybe, pontosan azért, hogy alaposan kidolgozott legyen, és ne csak bővüljenek benne az anyagok, hanem hangsúlyt is kapjanak azok, amelyek lényegesebbek, és másodsorba kerüljenek, amelyek kevésbé lényegesek.

Nos, addig az időig, ameddig az új Nemzeti alaptanterv bevezetésre kerül, addig is a pedagógusok számára egy nagyobb rugalmasságot biztosító, a diákok leterheltségét csökkentő jogszabályt fogadtunk el, pontosan azért, hogy az ön által említett diákoknak vagy bármilyen más diáknak is, akinek a túlterheltségén csökkenteni akarnak, de ugyanakkor a tudást meg akarják nekik adni, az ő esetükben legyen egy ilyen átmeneti lehetőség. Aki ezzel élt, élt, aki nem élt az iskolákban, nem élt.

Brigi valószínűleg egy valós személy, akire ön visszagondol, de ha lenne egy képzeletbeli bátyja, mondjuk, Brigi bátyját Brúnónak hívnák, akkor ő viszont emlékezne az oktatásnak arra az időszakára, amikor bizony a szülők évről évre egyre inkább összeráncolt homlokkal várták a szeptember 1-jét, mert egyre drágábbak voltak a tankönyvcsomagok, vagy amikor gyorsan kellett új tanárnők és tanítónők nevét megtanulni Brúnónak, mert bizony 17 ezer pedagógust elbocsátottak, amikor bizony a barátai nem abban az iskolában fejezték be, nem abban az iskolaépületben fejezték be a tanulmányaikat, mint ahol kezdték, mert 381 helyen bezárták az iskolákat. Vagy Brúnó azt is furcsán nézhette, amikor alsó tagozatban megszűnt az osztályzás, nem értette, hogy hogyan lehet, hogy a tanáraitól elvesznek egyhavi fizetést, és arra pedig még nagyobb elkerekedő szemekkel nézett, amikor látta, hogy a kakaó­biz­tos­nak mondott számítógépek, amelyek érkeznek, mennyivel drágábba kerülnek az otthoninál, amely mellett szintén nyugodtan tud kakaózni. De Brúnó bizonyára akkor is nagyot nézett maga elé, amikor mondjuk, az előző időszakban a PISA-ered­mé­nyek­nél a matematikai pontok száma, a matematika értékelésénél a pontszám 21 pontot csökkent, a legutóbbi felméréshez képest most stagnált. Nyilván voltak akkor is és most is negatív eredmények, csökkenések a természettudományban, szövegértésben Magyarországon is és máshol is.

Ha megnézi az összehasonlítást, az Egyesült Államokban mind a három számnál csökkentek az értékek, Lengyelországban szintén. Más országoknál, akár Ausztriánál 12 pontosak a visszaesések, Csehországban 15, Olaszországban 13, de mondhatnánk mást; az egyik legszembeötlőbb Dél-Korea, 30 pontos veszteségeket tudtak magukénak, és mégsem kon­gatnak olyan vészharangot, mint önök.

Hogy a problémára felhívja a figyelmünket ez a jelentés, az egyértelmű, abban önnel nem kívánunk vitatkozni. Hogy ezzel a közeljövőben foglalkozni fogunk, az teljes mértékben egyértelmű, és biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan szakmai szervezetek, akik nem politikai alapon közelítenek ehhez. Hogy komplexen fogjuk értékelni, az országos kompetenciaméréssel közösen, a TIMMS-eredményekkel közösen ‑ ön is tudja, hogy a TIMMS-nél mind a 7.-esek, mind a 8.-osok esetében, mind matematika, mind a természettudományok esetében javultak az adatok.

Akkor, amikor ön itt fölszólal, a fürdővízzel együtt könnyen a gyereket is kiöntheti, márpedig itt a gyerekeknek, sokaknak nagyon jó teljesítménye van, amit értékelnünk kell. És van, ami esetleg hiányzik ma a köznevelés rendszeréből, azon pedig a tanárokkal együtt kell dolgoznunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), azon tanárokkal együtt, akiknek a megbecsültségét mi másfélszeres tanári fizetéssel díjaztuk az elmúlt hat évben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 165 2016.12.12. 4:06  162-168

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. A Jobbik a nőknek azt a kedvezményét, hogy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonulhassanak, láthatóan nem akarta megadni, és most el akarja venni. Teszi ezt úgy, hogy a saját választási programja is ezt tartalmazta. Idézem a Jobbik 2010-es választási programja IV. fejezet 1. pont 3. pontját: „A gyermeket nevelő és e mellett dolgozó anyák társadalmilag hasznos áldozatvállalását az államnak is elismerésben kell részesítenie, ezért az anyáknak nyugdíj-korkedvezményt biztosítunk.” És most azt mondják, hogy ez a kedvezmény szűnjön meg, ne legyen az anyáknak kedvezményesebb nyugdíjba­vonulási lehetőségük, mint másoknak.

Nem volt ez másként a szavazáskor sem, hiszen akkor, 2010. december 20-án este a Jobbik frakciója, ön is, tisztelt Sneider képviselő úr, valamint Szilágyi György, Volner János mostani frakcióvezető, Z. Kárpát Dániel, Kulcsár Gergely, Dúró Dóra, Farkas Gergely, Gyöngyösi Márton vagy Hegedűs Lorántné, egyikük sem támogatta ezt a javaslatot.

Úgy nem támogatta, hogy a Jobbik programjában szerepelt. A programba beleírták, a kampányt végigkampányolták azzal, hogy az anyáknak nyugdíj-korkedvezményt biztosítunk. Majd amikor a parlamentben lehetett szavazni arról, hogy az anyák, a 40 év jogosultsági idővel rendelkező hölgyek kedvezményt kapjanak-e vagy sem, akkor viszont ellene szavaztak ennek.

Most pedig megjelennek egy olyan javaslattal, amelyet az Alkotmánybíróság nyilvánított alkotmányellenesnek, hiszen az Alaptörvényünk is egyértelművé teszi, hogy a nők számára kedvezményt biztosíthat az Országgyűlés. Ezt a kedvezményt viszont önök teljes mértékben kiüresítenék a mostani javaslatukkal.

Mi azt szeretnénk, ha mindenkinek biztos lenne a nyugdíja, ezért helyeztük biztos alapokra a nyugdíjkasszát. Ön is tudja, hogy 320 milliárd forintos hiánya volt a nyugdíjkasszának 2010-ben, ez 2014-re 460 milliárd forintra nőtt volna évente. Ezért egy új családpolitikai intézkedést vezettünk be, ez az új családpolitikai intézkedés a „Nők 40”, hogy 40 év jogosultsági idő után visszatérhessenek a családhoz az édesanyák, akkor már nagymamák. Ezzel 181 ezer nő tudott élni az elmúlt években.

Ha minden úgy alakult volna, ahogy a Jobbik szavazott, ez a 181 ezer nő nem kapta volna meg ezt a lehetőséget. 130 ezren vannak most is olyanok, akik éppen ezt igénybe veszik, a többiek a 181 ezerből, nyilván ahogy eltelt az idő, már jogosultságot szereztek az öregségi nyugdíjra is. Átlagosan a „Nők 40”-et 41 évnyi szolgálati idő után veszik igénybe, és átlagosan 59 évesen mennek a hölgyek nyugdíjba ezzel a családpolitikai kedvezménnyel.

(A jegyzői székben Móring József Attilát
Földi László váltja fel.)

De nemcsak ezzel igyekeztünk segíteni az időseket. Segíti őket a rezsicsökkentés is; egy átlagos nyugdíjas házaspár 88 ezer forintot tud megspórolni, ha földgázzal fűt, távfűtés esetén 83 ezer forintot, családi ház esetén 116 ezer forintot. Segítettünk 170 ezer nyugdíjasnak az üdülés tekintetében, hiszen jelképes, 500 vagy 1000 forintos összegért az Erzsébet-programban fürdőjegyet vagy üdülési lehetőséget kapnak.

És segítünk a nyugdíj előtt állóknak is, hiszen 55 év fölött minden tíz munkavállalóból hét a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönheti a munkahelyét, annak a megtartását vagy megszerzését, mert tíz emberből hét után, összesen 340 ezer 55 év fölötti munkavállaló után igénybe veszik a munkahelyvédelmi akció kedvezményeit.

Mi ezeket a kedvezményeket kínáljuk nőknek és férfiaknak egyaránt. A gyermeket nevelő, 40 évet ledolgozott vagy 8 évet gyermekneveléssel és 32 évet munkával töltő nők számára pedig a „Nők 40”-et mi megadtuk és meg is őrizzük az ő számukra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 221 2016.12.12. 2:10  218-221

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Talán ön is tudja, hogy az iskolák javarészében a megállapodások megszülettek, az önkormányzatok megkötötték a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a megállapodásokat, így jön létre a közel 60 tankerületi centrum, tankerületi központ, amely ezeknek az iskoláknak a működtetését végzi. Ön is tudja, képviselő úr, hogy ezelőtt már jó pár évvel a 3 ezer fő alatti települések esetében ez a fenntartóváltás, ez a működtetőváltás megtörtént.

Azok a települések ezt egy könnyebbségnek érez­ték, hiszen azóta sokkal biztosabb az iskolák háttere. Itt most a 3 ezer fő fölötti településeknél van erről szó. Ez az a településtípus, amelyről önök ezelőtt körülbelül egy évvel, az elmúlt télen, az elmúlt tavaszon számtalanszor elmondták, hogy milyen működési problémák vannak ezekben az iskolákban. Ezek azok az iskolák, amelyekről még korábban, 2010 előtt elmondták, hogy alulfinanszírozottak, és emiatt növekszik az önkormányzatok adósságállománya, amikor teljes mértékben az önkormányzatoknak volt a feladata.

Nem működött tehát az a modell, amikor az önkormányzatok vitték ezt egyedül, hiszen kötvénykibocsátás, hitelfelvétel lett a vége. Nem működött a vegyes fenntartási rendszer, amikor a fenntartás és a működtetés elvált az állam és az önkormányzat között, ezért folytatjuk most úgy, hogy mindenért az államot terheli a felelősség, a fenntartásért is és a működtetésért is.

Felhívom a figyelmét, ha már a PISA-ered­mé­nyekről olyan sokat beszéltünk, hogy az első helyen szereplő Szingapúr esetében az iskolák működtetése központosított, az iskolák fenntartása központosított, az iskolaigazgató kinevezése központosított, a tanárok, a tanári állománnyal kapcsolatos döntések szintén központosítottan történnek meg.

(17.10)

Központosított a tankönyvek rendszere, úgyhogy, ha önök arról beszélnek, hogy melyik működik, melyik nem működik, nincsen olyan tiszta verzió, amely mindenképpen működne vagy semmiképpen nem működne, de az biztos, hogy az oktatásra fordított kiadások sokkal magasabbak most már, főleg a 2017-es költségvetésben (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), mint 2010-ben voltak. Ez pedig az iskolák számára is, azt hiszem, biztonságot teremt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 4 2016.12.13. 5:10  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Hogy mi sokkszerű? Az, amikor vannak jó és vannak rosszabb oktatási felmérési eredményeink a PISA-, a TIMSS- és az OKM-felmérésben, vagy az, amikor 17 ezer pedagógust bocsátanak el, 381 helyen szűnik meg az oktatás Magyarországon? Miközben évről évre egyre nagyobb mértékben drágulnak a tankönyvek (Gőgös Zoltán: Nincs jobb válaszod?), nem jut mindenkinek ingyenes étkezés az iskolában, aki rászorult lenne, és mindemellett még a tanároktól is elvesznek egyhavi bért, és csak kakaóbiztos számítógépekre marad. (Gőgös Zoltán: Azóta sem vettetek újat!) Nos, hát döntse el ön, hogy melyik a nagyobb sokk a magyar oktatási rendszernek.

Ha magukat az eredményeket nézzük, tisztelt képviselő asszony, ön zuhanásról beszélt. Bizonyos tekintetben valóban csökkentek a pontszámok, viszont van egy másik rész, az ön párttársa, Hiller István, a szövegértés pontszámítását idézte a tegnapi ülésnapon az interpellációk között. Mondta, hogy volt olyan időszak ‑ háromévenként van ez a felmérés ‑, amikor emelkedett, és föl is olvasta diadalmasan, csak azt nem olvasta föl, hogy az utána következő három évüknek mi volt utána az eredménye. Utána egy 12 pontos csökkenés volt ugyanolyan időszak alatt. (Gőgös Zoltán: Kivontatok belőle kettőt? Mikor volt? Hány éve?) Jól látható ebből.

Szívesen idézik azt a két felmérést, amely pozitív, de amelyik utána a 12 pontos csökkenést hozta, azt nem idézik. Természettudományban és szövegértésben valóban romlott a magyar diákok teljesítménye. Ezzel, ahogy mondtuk, foglalkozni kívánunk kifejezetten és célozottan az oktatás szereplőivel, szülőkkel, tanárokkal, diákokkal, iskolai vezetőkkel, az oktatás minden más szakértő szereplőjével közösen. Matematikában viszont megállt az a 21 pontos zuhanás, amely az önök időszakában következett be, ahhoz képest most szerencsére stagnálás van. Bízunk benne, hogy ez egy pozitívba forduló folyamat elejét jelenti.

Ha nemzetközi szinten nézi meg ön a PISA-ered­ményeket, Lengyelország, Egyesült Államok, Ausztrália, Hollandia, Ausztria esetében mindhárom, mind a természettudományi, mind a szövegértési, mind a matematikai pontszámokban visszaesés volt tapasztalható, de még a sokunk számára példa, Finnország esetében is matematika mínusz 8 pont, szövegértés plusz 2, a természettudomány pedig mínusz 15 pontos eredményt ért el.

Tehát nagyon sok országban nagyon sokféle eredmény született. Ettől függetlenül nekünk elsősorban a sajátunkkal kell foglalkozni és azzal, hogy a természettudományi, szövegértési eredményeket mi indokolja. Az indokolja, hogy áttértünk, és most már nem papír alapon, hanem digitálisan vannak ezek a felmérések. Ön is emlékezhet, tisztelt képviselő asszony, 2008-2009-ben egy hasonló vizsgálati pár áll rendelkezésünkre, amikor a diákok kitöltötték ugyanazt a metodikai tesztet papír alapon is és digitálisan is.

Nem is a felület az, ami az egyetlen fontos szempont ebben, hogy papírról olvassák vagy képernyőről, hanem hogy a képernyőn való olvasás után nem tudnak visszamenni a szoftver szerint az előző kérdésekre. Ott is volt egy szignifikáns különbség a kettő eredmény között. Érdemes ezt is megnéznünk, hogy ennek mekkora befolyása volt, de az, hogy 2018-ra minden osztályteremben bevezetjük a széles sávú internetet, amely mára már minden iskolába eljutott, bizonyára ezeket az eredményeket is javítani tudja.

Ön is tudja, hogy a másik, főleg lexikális tudást érintő felmérés, a TIMSS-felmérés alapján Magyarország teljesítménye mind matematikából, mind természettudományból mind a negyedikesek, mind a nyolcadikosok körében javult. (Kunhalmi Ágnes: Biflázni jól tudnak.) Tehát vannak olyan eredmények, amelyek javuló eredményekről szólnak, vannak olyanok, amelyek viszont romlóról, tehát mielőtt még az egész magyar oktatási rendszert, pedagógusostul, iskolaigazgatóstul, diákostul elkezdené az MSZP temetni, azért szerintem adja meg (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. ‑ Kunhalmi Ágnes: Lázár János temette el őket egy perc alatt!) a kellő tiszteletet az oktatás szereplőinek a Magyar Szocialista Párt. Ne önmagát tartsa az oktatásügy egyetlen letéteményesének, mert ezen szélesen fognak mosolyogni a választók (Kunhalmi Ágnes: Önök vannak kormányon!), hanem segítséget nyújtson inkább a tanároknak és a diákoknak, hogy nyugodtabb körülmények között tudják a saját munkájukat végezni. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

És valóban, itt egy OECD-átlag alatti 5 százalékos eredmény tapasztalható, de bízunk benne, hogy az a háttér, az a többletforrás, amelyet a kormányzat az előző években és a következő évben biztosít az oktatás, a köznevelés számára, a jövő évben ez plusz 104 milliárd forint, ez egy olyan biztos alapot jelent (Gőgös Zoltán: Fénymásoló még nincs!), ami már segít a pedagógusoknak is az önmaguk továbbképzésében is, a gyermekekre való nagyobb odafigyelésben is, hogy minél inkább javulhassanak ezek az eredmények és más eredmények is.

(9.10)

Ne feledjük, hogy azok a diákok, akik ebben a mostani felmérésben részt vettek, majdnem nyolc évet töltöttek az előző NAT rendszerében, és alig több mint kilenc hónapot pedig az új NAT rendszerében. A Klebelsberg-ösztöndíjakkal, az ingyenes tankönyvekkel, az ingyenes étkeztetéssel és a hároméves kortól kötelező óvodával, bízunk benne, hogy ezek a számok a következő három évben javulni fognak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 8 2016.12.13. 5:08  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is köszönjük a jókívánságait.

Aki jövőre fog érettségizni 18 évesként, bár egy átlag magyar fiatal 19,3 évesként érettségizik, de aki jövőre fog érettségizni, az elmondhatja, hogy soha nem volt még az életében olyan magas Magyarországon az egy édesanyára vagy egy házaspárra eső gyer­mek­szám, mint most Magyarországon, hiszen 18 éves rekordot döntünk Magyarországon a demográfiai mutatók tekintetében. Az úgynevezett termékenységi arányszám, amely most 1,44, tehát egy édes­apára és egy édesanyára átlagosan 1,44 gyermek jut, ha lehet így fogalmazni, sosem volt ilyen magas, és emlékszünk még 2010-re is, amikor ez 1,1 környékén mozgott, az volt a demográfiai mélypont Magyarországon.

Ez egy nagyon-nagyon örömteli hír, azt hiszem, de ugyanilyen fontos, hogy a nélkülözésnek kitettek száma is 2012-13 óta, most már évről évre csökken Magyarországon. Ha csak a legutóbbi adatokat nézem, amelyek az Európai Unió minden országában hasonlóképpen végzett felmérések szerinti adatok, össze is hasonlíthatók bármelyik más európai uniós országgal, ugyanaz a módszertan, ugyanaz az adatfelvétel, akkor azt láthatjuk, hogy egy év alatt 194 ezer fővel csökkent a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitett emberek száma. Tehát akik számára a létbizonytalanság veszély, azoknak a száma 194 ezer fővel csökkent, akik pedig mélyszegénységben élnek, a legnagyobb nélkülözésnek vannak kitéve, azok esetében egy év alatt olyan változást látunk, hogy 100 ezer fővel csökkent azoknak a száma, akik tényleg nagyon nagy nyomort voltak kénytelenek elviselni. Szerencsére ők is most már valamelyest jobban tudnak élni, köszönhető ez az adócsökkentésnek, köszönhető ez a munkahelyteremtésnek, köszönhető ez a közfoglalkoztatási programoknak egyaránt.

(9.20)

S nyilván ha maguk a szülők is kevésbé vannak kitéve nélkülözésnek, akkor a gyermekek esetében is igaz ez. Ott szerencsére az egyik legnagyobb mértékű csökkenésről tudunk beszámolni, hiszen a 0-17 évesek között 2,5 százalékponttal csökkent a szegénységnek vagy kirekesztettségnek kitett gyermekeknek az aránya. Ahogy egyre több jövedelem marad a családoknál, nyilván a gyermekek anyagi helyzete is láthatólag még nagyobb mértékben javult, hiszen míg a felnőtteknél ez a kitettség 1,9 százalékponttal csökkent, addig a gyermekeknél 2,5 százalékponttal, tehát nagyobb mértékben csökkent a gyermekszegénység, mint ahogy általában az országban a szegénység csökkent.

Ennek egyik pozitív forrása lehet az, hogy a nők foglalkoztatása is rekordot dönt a rendszerváltás óta. Ez 2010-ben 50 százalék körül volt, 2016 szeptemberére pedig 60,8 százalékra emelkedett. Amikor munkaerőhiányról beszélünk, akkor nagyon fontos, hogy azokat a munkavállalási formákat, távmunkát, részmunkát, részmunkaidős munkát, rugalmas munkavégzést minél inkább fel tudjuk kínálni az édesanyáknak, amivel az ő szakértelmük megjelenik a munkaerőpiacon, de mindemellett a gyermekkel is tudnak foglalkozni. Ezek elterjedése látható a 10,8 százalékos, 50 százalékról 60,8 százalékos emelkedésre. Ehhez hozzájárult nyilvánvalóan a gyed extra lehetősége is, hiszen a gyes vagy a gyed mellett 29 ezer fő vette igénybe ezt az új lehetőséget. A testvérgyedet 18 ezren vették igénybe. 2015-ben ezek a számok általában még emelkedtek ‑ mert az előzőek 2014-esek voltak ‑, a gyed extra 2015-ben összesen 59 ezer szülőnek nyújtott kedvezményt, 35 ezernek gyed, gyes melletti munkavállalásként, testvérgyedként pedig 24 ezer embernek.

A legjobban célzott és a legjobban sikerült családtámogatási forma egyértelműen a családi adó- és járulékkedvezmény, hiszen ez a gyermekes háztartások 94 százalékában nyújt segítséget. Száz magyar család közül 94 ezt igénybe tudja venni, ráadásul évről évre növekvő mértékben, hiszen 2013 óta 20 százalékkal nőtt az az összeg, amit egy család igénybe tud venni, amennyi pénz ott marad és nem vonja el az állam. 2015-ben egy család átlagosan 228 ezer forintnyi kedvezményt tudott igénybe venni, és ez az idei évben akár 244 ezer forint is lehet. Az első házasok kedvezményét is ‑ ami új ‑ sokan igénybe vették, 21 526 fő. Azt hiszem, ez óriási összeg, amivel tudtuk segíteni az első házasokat is, és nem csak a gyermekkel rendelkező családosokat.

Ha megnézzük a CSOK igénylési adatait, azok Európában tényleg párját ritkító nóvumként jelentkeztek. 20 ezer befogadott kérelem volt 2016 januárja és szeptembere között, 16 ezer megkötött szerződés, és 42 milliárd, sőt több mint 42, 43 milliárd forinttal tudtuk támogatni a családok otthonteremtését. Azt hiszem, ez is egy szép mérlege az évnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 16 2016.12.13. 5:24  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, miért hozta ön föl az egészségügy kapcsán „Bróker Marcsit”. Azt biztos, hogy a Táncsics körút 15. alatt, ha esetleg egykori irodája környékén fölbukkanna „Bróker Marcsi”, akkor ezt tökéletesen jól látnák, hiszen az ön munkahelye is ugyanitt volt. (Dr. Lukács László György, Ander Balázs és Dúró Dóra közbeszól.) Tehát elég kinézni önnek a saját irodájuk ablakán, és körbenézni, hogy „Bróker Marcsi” fölbukkan-e. Ahogy ezt látták önök éveken keresztül, amikor ott tevékenykedett, ha ott fölbukkanna, ön ezt most is látná. Kérem, legyen figyelemmel a későbbiekben is erre, ha tudtak egy épületben éveken keresztül így tevékenykedni.

De komolyra fordítva a szót, ha az egészségügyi kassza mértékét megnézzük most és megnéztük a kormányzás kezdetekor, hiszen ön hat év mérlegét akarta megvonni, tisztelt képviselő úr, akkor azt láthatjuk, hogy míg 2010-ben 1500 milliárd forint környékén volt az Egészségbiztosítási Alap mértéke, ez a jövő évi költségvetésben a 2000 milliárdos határt is túllépi.

(9.40)

Ez egy olyasfajta többlet, amely azt mutatja, hogy ez a kormányzat minden évben az egészségügybe az inflációt meghaladó mértékben, sőt az utóbbi években jóval meghaladó mértékben tett többletforrásokat. Ezt nemcsak a kormányzat állítja így, nemcsak a költségvetés számaiból olvashatja ki, tisztelt képviselő úr, hanem az OECD legutóbbi kimutatása, legutóbbi országjelentése is leszögezte, hogy Magyarország 2010-2015 között a GDP 1,2 százalékával növelte az egészségügyi ráfordításokat.

Az a többlet, az a 171 milliárd forint, amely idénről jövőre érkezik az egészségügybe, ez további plusz, méghozzá GDP-nagyságrendben is mérhető, hiszen a GDP 0,5 százalékának megfelelő további forrást jelent az egészségügyben. Ezek a többletforrások biztosítják azt, hogy a kórházak tudjanak működni, jobban tudjanak működni, és jobban tudják a gyógyító munkát is elvégezni.

Mindemellett persze, fontos a béremelés, hiszen ennek a jövő évi 171 milliárd forintnak egy jó része, 82 milliárd forint az egészségügyi béremelésre fordítódik. Az orvosok esetében idén szeptember 1-jétől már megvalósult egy 107 ezer forintos emelés, ez növekszik a jövő évben még további 100 ezer forinttal, az ápolók esetében idén 26,5 százalék, majd 12, 8 és 8 százalékos béremelések következnek, ahogy ez már elhangzott, ez 65 százalékos emelkedést jelent összességében. Ha ezt lebontjuk egy szakorvosnak az alapbérére, az például 30 év munkaviszony után már nem lehet kevesebb 546 ezer forintnál, vagy egy ugyanennyi időt dolgozó szakápoló esetében a növekedés 88 ezer forintos mértékű. Ezek tehát mind az egészségügyben dolgozók jobb anyagi elismerését szolgálják, mind pedig szolgálják az egészségügy forrásainak bővülését.

Ön említett eseteket a Jahn Ferenc Kórházból és a Petz Aladár Kórházból. Ha megnézzük, hogy a Jahn Ferenc Kórháznak miként nőttek az éves költségvetési bevételei, akkor azt látjuk, hogy több mint egymilliárd forint pluszt kapott a kórház. Innentől kezdve, hogy mennyire tudja és mennyire nem tudja megszervezni a kórháznak a takarítását, a belső kontrollját, ellenőrzését, az már a kórház menedzsmentjének a feladata. Itt kiszervezték a takarítást egy Profi Komfort nevű kft.-nek, hogy a szabályzatban meghatározott időbeosztással és rendszerességgel végezze ezt a munkát. A szabályzatok az Országos Epidemiológiai Központ ajánlásainak megfelelőek voltak, de ez az eset, hogyha majd a vizsgálat véget ért és kiderül, hogy pontosan az a holttest mennyi időt töltött abban a mosdóban, akkor kiderül, hogy vajon, betartották-e és a kórház menedzsmentje betartatta-e az Országos Epidemiológiai Központ előírásait, amire mint mondom, éves szinten több mint egymilliárd forinttal nagyobb lehetősége van most a kórháznak, sok más egyéb feladat emellett, mint korábban. De ez már innentől kezdve kórházi szervezési kérdés, hiszen a bővülő forrásokat tudta a kormányzat biztosítani ennek a kórháznak is.

A Petz Aladár Kórházba az elmúlt években 13 684 172 455 forint fejlesztési forrás érkezett. Az a holt­test, amit ott találtak, az nem a kórháznak az egészségügyi célra használt épületében volt, hanem egy bérbe adott épületrészben, amiben egy sportszer­vezet működött. De itt is nyilvánvaló, hogy majd a sportszervezet felelőssége, hogy ő maga mennyire tudta karbantartani a saját maga által használt ingatlant.

Úgyhogy én úgy látom, tisztelt képviselő úr, hogy bár önök a költségvetésben ezt sosem támogatták, sem a béremeléseket, sem a többlet egészségügyi forrásokat, mégis sikerült az egészségügyben ezeket növelni. Sőt, idén év végén 15 milliárd forint hatékonyságnövelő, struktúraváltási forrást is a szokásos, sajnos már-már szokásosnak mondható 45 milliárdos kórház-konszolidáció mellett a kórházak rendelkezésére bocsátunk, hogy az adósságtermelő szervezeti formákat, az adósságtermelő részeit a kórházaknak át tudják pénzből alakítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 20 2016.12.13. 5:05  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A pedagógusbér-emelés után a kormány eldöntötte, hogy minden más ágazatban is, ahol lehetősége nyílik rá, igyekszik hasonló béremelési programokat indítani, így tehát a 170 ezer pedagógus mellett növeli a 97 ezer egészségügyi dolgozó fizetését, a 93 ezer szociális dolgozó fizetését, a 14 ezer, felsőoktatásban dolgozó fizetését, és a legújabb bejelentések alapján pedig a kultúrában dolgozó több mint 20 ezer dolgozó fizetését is.

Az elmúlt években látható volt, hogy Magyarországon, aki munkást keres, az most már nagy valószínűséggel talál is magának, hiszen a foglalkoztatottsági számok soha nem látott magasságban vannak: 4,4 millió ember dolgozik, ami 680 ezerrel több, mint hat évvel ezelőtt. Mindezt segíti a korábbiakhoz képest rekordalacsony, 15 százalékos személyi jövedelemadó. Ez növelte a keresetek vásárlóértékét 7,5-8 százalékkal, és pontosan ennyivel nőtt a kereskedelmi forgalom is.

Négy éve töretlenül, megállás nélkül emelkednek a reálbérek Magyarországon. Négy éve folyamatosan, félévről félévre egyre többet ér kinek-kinek a fizetése, amit haza tud vinni. Ez azt jelenti, hogy 2012 óta 15 százalékkal nőtt az emberek pénzének az értéke; 15 százalékkal több dolgot tudnak vásárolni, mint amit korábban tudtak a fizetésükből vásárolni, mint amit hazavittek.

Ha megnézzük ágazatonként, akkor azt láthatjuk, hogy a kulturális területen, ahogy mondtam, egy átlagos 27 ezer forintos béremelésre fog sor kerülni. Ha a maximumértékét nézem, ez akár 55 ezer forintra is emelkedhet, de a középfokú végzettségűeknél 15 ezer forint környéki, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 30 ezer forint környéki bérkiegészítést kaphatnak a következő időszakban.

A képviselő asszony nagyon részletesen ismertette, hogy az egészségügyben dolgozók számára milyen pozitív változásokat hoz a következő év. Az orvosoknak összességében 207 ezer forint a több év alatt megvalósuló béremelés, az ápolók esetében pedig a fizetések duplázásáról beszélhetünk.

A szociális területen 2014-ben és 2016-ban ágazati bérpótlékot adtunk, amelynek következtében átlagosan 22 százalékkal, 31 ezer forinttal növekedhetett a bérük. De ha egy konkrét példát nézek, egy szakirányú végzettségű gyermekfelügyelő, aki 37 éve van a pályán, 36 ezer forinttal kap többet; egy főiskolai végzettségű pályakezdő családgondozó, tehát amikor elindul a pályáján, 43 700 forinttal kap többet, mint 2013-ban.

Egy pályakezdő szociális tanácsadó pedig, amikor elkezdi ezt a tevékenységét, 52 ezer forinttal keres többet, mint korábban, ha valaki pályakezdőként indult. És erre jönnek a további emelések 2017-től és 2018-tól, amely a bruttó átlagkeresetet a szociális szférában előbb 208 ezer forintra, majd 233 ezer forintra fogja növelni.

A felsőoktatásban már szintén elindult a bérfejlesztés, 15 százalékos 2016-os béremeléssel, ezt 2017-ben is további 5 százalékos, és 2018-ban is további 5 százalékos béremelés fogja követni. Ez azt jelenti, hogy egy egyetemi tanár, aki 3-as fokozatban van, az ő bruttó bére 437 ezer forintról 528 ezer forintra nő.

A pedagógusok esetében szintén több éve, minden szeptember 1-jén emelkedik a pedagógusbér. Összességében 50 százalékos lesz az átlagos béremelkedés. Egy 18-20 éves gyakorlattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus esetében 172 ezerről 304 ezer forintra nő a fizetése. Ez igencsak érzékelhető növekedés, azt hiszem, mindenki számára, aki az oktatási ágazatban dolgozik.

Ha a kiterjesztett életpályamodell kapcsán a bölcsődei foglalkoztatottakról, a kisgyermeknevelőkről is beszélünk, ott azt láthatjuk, hogy a 18-20 éves gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelő 190 ezer forint helyett előbb 257, majd 274 ezer forintot kap, de egy középfokú végzettségű kisgyermeknevelő bére is 153 ezer forintról jövőre 170 ezer forintra emelkedik.

Látható, hogy mind a piaci szférában az adócsökkentéseknek és a minimálbér-emeléseknek köszönhetően, mind pedig az állami szférában immáron érezhetően mindenkinek nő a bére, és bízunk benne, hogy ezáltal karácsonyra is mindenkinek több jut, akár dolgozó, akár nyugdíjas. Én így kívánok mindenkinek, a parlament tagjainak és mindenki másnak az országban békés, politikamentes, kellemes, áldott karácsonyi ünnepeket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 20 2017.02.20. 5:10  15-20

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Amikor a szocialisták szolidaritásról beszélnek, amikor a szocialisták nehéz körülmények között élő emberek megsegítéséről beszélnek, akkor mindig eszembe jut a Szocialista Párt által szervezett éhségmenet, amelyet úgy szerveztek, hogy közben annak a zsebében, aki az éhségmenetet szervezte, egy több száz millió forintos egyenleget mutató bankszámlakivonat lapult. Úgy vezette az éhségmenetet, hogy igazából nem tudta, melyik osztrák bankból melyik osztrák bankba utalja azokat a pénzeket, amelyeket korábban soha, semmilyen kötelező nyilatkozatában nem tüntetett fel. Így szerveztek a szocialisták éhségmenetet, és ez a hitelessége a szocialisták rászorulók felé való irányultságának.

De arra is emlékszünk, tisztelt képviselő asszony, amikor ön érzéktelenségről vagy embertelenségről beszél, ön is úgy kezdte a politikai karrierjét, hogy óriásplakátokon mondott nemet a határon túli magyarokra. Akkor valahogy nem volt érzékeny a határon túli magyarokra, akkor nem akart velük egy közösségbe kerülni. Akkor ez a fajta emberiesség, emberi hozzáállás valahogy nem volt önre jellemző, hanem csak nagyon (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.) karakánul, nagyon határozottan, Gyurcsány Ferenc első hívásának engedelmeskedve rögtön az arcát adta ahhoz, hogy elutasítsa a határon túli magyarokat.

Utána pedig most, a parlamentben arról beszél, hogy azon program kapcsán, amelyben Magyarország az Európai Unió más országaihoz képest nagyon elöl jár, és ezt az Európai Unió úgy is elismerte, hogy az illetékes főigazgatóság vezetője itt volt akkor, amikor ez a program elindult, és az első ételcsomagokat, az első ételeket megkapták azok a hajléktalanok, akik ezáltal hetente többször ételhez juthatnak, meleg ételhez juthatnak (Bangóné Borbély Ildikó folyamatos közbeszólásai.), akkor ő is részt vett ezeken az osztásokon, hogy pontosan lássa, ez miként alakult ki. Nyilván ő is elégedett volt azzal az eredménnyel, amelyet Magyarország elért, és ezért jött el ide, hiszen kevés másik európai uniós országba tudott elmenni, hogy ott is ott legyen ennek az ételcsomagprogramnak a nyitányánál.

Szerencsére Magyarország az elsők között jutott túl részben ezen az óriási bürokrácián, hiszen ön is tudja, hogy ez egy európai uniós támogatás a maga bürokratikus útvesztőivel egyetemben. (Bangóné Borbély Ildikó: Hol van a pénz?) És azt hiszem, fontos elismerés Magyarországnak, fontos elismerés a magyar embereknek, hogy ebben a programban az elsők között lehettünk, és ezt az uniós részvétel is megerősítette. (Bangóné Borbély Ildikó: Persze, annyira szegények vagyunk…)

De emlékszünk a szolidaritásra a szocialista időkben, amikor önök mindent megtettek azért ‑ idé­zőjelben mondom ‑, hogy a rászoruló embereken segítsenek ‑ hangsúlyozom az idézőjelet ‑, amikor önök az egészségügyet fizetőssé akarták tenni, hogy ne menjenek olyan sokan kezeltetni magukat, se a háziorvoshoz ne menjenek, se a kórházban ne maradjanak ott, inkább fizessenek kórházi napidíjat, meg fizessenek vizitdíjat. Azokban az időszakokban bocsátottak el önök egészségügyi dolgozókat vagy zártak be oktatási és egészségügyi intézményeket ‑ akkor a rászorulók segítése valahogy nem volt ilyen fontos. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.)

Nem volt ilyen magasan a szocialisták szociális érzéke akkor sem, amikor a minimálbért kellett emelni, hiszen évente csak fele-harmadakkora összeggel emelték a minimálbért, mint az őket megelőző, akkori első Orbán-kormány vagy a második vagy a harmadik Fidesz-KDNP-kormányzás idején. Tehát jóval kisebb mértékben emelték a leginkább keveset keresők bérét. Akkor kellett volna talán szolidárisnak lenni és segíteni ezeknek az embereknek, már csak azért is, mert volt mire költsék ezeket a pénzüket, hiszen önök mind az áramnak, mind a gáznak kétszeresére és háromszorosára emelték az árát. Akkor talán jobban oda kellett volna figyelni ezeknek az embereknek a segítésére, de nem ment. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol a 30 milliárd?)

Ugyanúgy nem ment a nyugdíjasokra való odafigyelés. Tőlük is elvettek egyhavi bért, ahogy elvették az ápolóktól, elvették a rendőröktől, elvették a közszolgáktól és mindenki mástól, aki a közszférában dolgozik, egyhavi bért vontak meg önök.

Ismételten az egykulcsos adórendszer ellen szólt ön, képviselő asszony. Jól tudjuk, mit jelent ez, ha a szocialisták támadják az egykulcsos adót. Ez azt jelenti, hogy több kulcsot szeretnének. Ez azt jelenti, hogy magasabb kulcsokat szeretnének. Ez azt jelenti, hogy több pénzt vonnának el azoktól az emberektől, akik dolgoznak, akik bérből és fizetésből élnek, a magyar emberektől vonnák el a pénzt. Tudjuk, hogy korábban miért tették. Azért, hogy bizonyos külföldi vállalatoknak viszont, akár a közszolgáltatók terén, akár máshol, hatalmas, magas profitot biztosítsanak, amit ők az országból akár étkezésijegy-forgal­ma­zó­ként, akár közműszolgáltatók tulajdonosaiként áramárban, gázárban vagy más árban ki tudtak vinni az országból.

Önök elvették ezt a pénzt a magyar emberektől, vagy azért, mert kevesebb bért adtak nekik, vagy azért, mert magasabb adóval sújtották őket (Gúr Nándor közbeszólása.), viszont szabadon hagyták, hogy a külföldi vállalatok kivigyék az országból ezeket az összegeket. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.)

De előbb-utóbb mindegyik ügyük kiderült, ahogy az OLAF-jelentésből a legnagyobb korrupciós ügyük is kiderült a saját időszakukból. Azt hiszem, nagyon sok elszámolnivalójuk lesz, hogy azok a tízmilliárdok, amelyek itt elhangzottak, vagy akár a százmilliárd forint fölötti összeg, amely eltűnt a 4-es metró beszerzése kapcsán, amiből (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret lejártát.) egy szuperkórházat fel lehetett volna építeni, vajon hol landolt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. ‑ Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol van a 30 milliárd? ‑ Gúr Nándor közbeszólása.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 28 2017.02.20. 5:07  25-28

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy katolikusként válaszoljak az ön napirend előtti felszólalására, és rögtön katolikusként egy Luther Márton-idézettel kezdjek: „A szentírás olyan, mint a gyógynövény, minél többet dörzsölöd, annál jobban illatozik.”

Ahogy ön is utalt rá, tisztelt képviselő úr, 500 évvel ezelőtt, 1517-ben Luther Márton fiatal szerzetesként teljesen új utat teremtett egész Európának vagy az egész világnak, hiszen olyan világméretű változást indított el, amelynek köszönhetően később virágzásnak indult a magyar nyelv, jelentősen gazdagodott a magyar kultúra és sok más európai nemzet kultúrája is. Sokan tűzték zászlajukra Luther előtt is a katolikus egyház megújítását, elég akár a ferencesekre is gondolni, de évszázadok után Luther Márton is ebbe a munkába fogott.

Mindazon hitbéli állásfoglalások, amelyeket ő 500 évvel ezelőtt kiszegezett a wittenbergi templom ajtajára, kihatnak az ember mindennapjaira, gazdálkodására, családi és közösségi életére, munkájára, hivatására és kultúrájára. Az új eszmék Magyarországra kereskedők, diákok, papok közvetítésével érkeztek és terjedtek el, először a felvidéki szabad királyi és bányavárosokban, majd az erdélyi szász területeken, később egyre több területén az országnak. A reformáció egyik nagy érdeme Magyarországon az anyanyelven történő prédikáció és a nemzeti nyelvű szentírásfordítások elkészítése, ami nagy hatással volt az oktatásra is.

Sylvester János új testamentum-fordítása, Károli Gáspár teljes bibliafordítása, a vizsolyi biblia lehetővé tették Isten igéjének közvetlen és szabad tanulmányozását egyre több ember számára. A reformáció hatására lendült fel a nyomdászat, a nyomtatott művek nagyban hozzájárultak az irodalmi magyar nyelv megszületéséhez, a helyesírás egységesítéséhez, valamint jelentős képzőművészeti értéket is képviseltek. A korszak jellemző vonása, hogy minden nagy református egyben nagy író is volt.

A jubileum kapcsán fontos hangsúlyoznunk a reformáció kora óta eltelt időben folyamatosan fennálló protestáns kollégiumoknak, mint a debreceni, pápai vagy sárospataki kollégiumnak a magyar és az egyetemes művelődéstörténetben betöltött, a magyar kultúra megtartásában és virágzásában játszott kiemelkedő szerepét, szellemi központként történő mű­ködését. Azt a kulturális, szellemi, lelki és tudományos többletet, amit a reformáció kiváltotta társadalmi, gazdasági és további változások hoztak Európa és a világ számára, tudatosítani kell a magyar társadalomban is. Tudatosítani kell a hívő közösségek tagjaiban, az egyházi világ perifériáján lévő töme­gekben, de a kereszténységtől távolabb állókban is.

Ez nem csupán az istenkereső egyén ügye, ez nem csupán az Isten igéjét hirdető egyházak ügye. Ez a teljes magyar társadalom, a nemzet közös ügye és felelőssége. Európa arculatát, kultúráját, polgárosodását nagyban meghatározta a reformáció, amelynek 500 éves jubileuma hazánk számára is kiemelten fontos alkalom és lehetőség a keresztyén, keresztény és nemzeti múltunk legteljesebb megismerésére, valamint ezen értékekre alapozott jövőnk építésére. A reformátorok munkássága nemcsak a teológiára korlátozódott, hanem a művelődés, a politika, a gazdaság, a zene és a jog területén is éreztette és mind a mai napig érezteti hatását.

Az Európa és a világ társadalmi-gazdasági életét jelentősen meghatározó reformáció nagymértékben hozzájárult nemzeti identitásunk, kultúránk megteremtéséhez is. Magyarországon a XVI. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi, a magyar nyelvű istentiszteletek és bibliafordítások óriási szerepet vállaltak a magyar nyelv, így a magyar nemzet fennmaradásában. Természetesen a reformáció is, mint minden megújulást vagy változást hozó folyamat, sebeket ejtett és fájdalmakat okozott. Az 500 éves jubileumi megemlékezés komoly küzdelmekről is szól, háborúkról, hitvitákról, véres eseményekről és szakadásokról is.

De örömünkre szolgál, hogy az egyházak kölcsönös bocsánatkéréssel, megbánással fordulnak ma egymás felé, és megtalálják azokat a többségben lévő pontokat, amelyek összekötik őket, és együtt tudnak hálát adni a tisztulásért, a megújulásért. Ferenc pápa több megnyilvánulásában hasonlóan értékelte a reformációt, amely ma nem a szétválasztásról, hanem a közös megújulásról és az összefogásról szól, aminek kisugárzása egész hazánk, népünk javára szolgálhat.

Ezért hirdette meg a kormányzat a reformáció emlékévét az 500 éves évfordulón. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 60 2017.02.20. 4:18  57-63

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Meglep engem, képviselő úr, hogy a Jobbik-frakció tagjaként egy ózdi civil szervezet által indított, spontán, a Jobbiktól teljesen független konzultációs kérdőív tartalmáról ön mennyire jól tájékozott. Hihetetlen, hogy ez a civil szervezet, amely pártfüggetlen, mennyire jól megsejtette azt, hogy a Jobbiknak mire van szüksége, de nem kellett volna Simicska Lajos köreihez milliókért, tízmilliókért vagy százmilliókért kuncsorogni, hogy egy ilyen konzultációnak a költségét ez a civil szervezet, amely a Jobbiktól teljesen független, végre tudja hajtani, hiszen teljesen egyértelmű, hogy mindenki visszautasítja Magyarországon a hálapénzt.

Tisztelt képviselő úr, mindenki szeretné, ha ez kivezetésre kerülne, csak vannak olyan politikai erők, akik tesznek azért, hogy Magyarországon megszűnjön ez a hálapénzrendszer, és vannak, akik nem tesznek; vannak persze olyanok is, akik ezt a rendszert szívesen üzemeltetik és fenntartják. Ennek a hálapénzrendszernek a gyökere a kommunista időszaknak a derekára nyúlik vissza, amikor minden diplomást, minden értelmiségit ellenségnek tekintett az akkori rendszer. Az orvosok bérét is azért igazította a szakmunkások akkori béréhez, hogy ezáltal is küzdjön egy ilyesfajta reakciós csoport, az értelmiségiek orvos csoportja ellen. Ugyanakkor az emberek tudták, hogy az, amit az orvosok végeznek, és az egészségüket, életüket menthetik meg, az azért ennél sokkal értékesebb munka, éppen ezért alakult ki sajnálatos módon a hálapénz rendszere, és Magyarországon az 50-es évektől kezdve görgeti ezt az egész ország maga előtt.

Hogy ezt ki kell vezetni, hogy ezt fel kell számolni, ezt meg kell szüntetni, ez mindenki számára megalázó, méltánytalan és igazságtalan, abban minden magyar ember egyetért, ahogy mondtam, nem kellett volna ezért a civil szervezetnek ilyen jól informálnia a Jobbikot.

A magyar embereknek a 60 százaléka is úgy gondolja, hogy ennek az egyik megoldása lehet, hogy az általuk alulfizetettnek tartott egészségügyi dolgozóknak a bérét emeljük. Ezért a kormányzat erre az útra is lépett, és elkezdte már 2012-13-ban az egészségügyben dolgozóknak, mind orvosoknak, mind ápolóknak, összességében 95 ezer embernek a bérét emelni. Az első forrás, ami erre teremtődött, az a chipsadóbevétel volt, népegészségügyi termékadó, az egészségtelen élelmiszerek után beszedett különadóból tudtunk milliárdokat és tízmilliárdokat visszaforgatni évről évre az egészségügybe, évente körülbelül összességében akár 70 milliárd forintot is azért, hogy az egészségügyben dolgozók bérét 27 százalékkal emeljük. Ez volt az első ütem.

2014-ben folytatódott azzal, hogy a mozgó­bér­elemeknek, tehát ügyeleti, túlmunkapótlékoknak a mértékét ugyanígy 27 százalékkal emeltük, ahogy az alapbért emeltük, és a tavalyi évben, amikor a gazdaság erősödése nyomán, Magyarország erősödése nyomán már egy újabb béremelési hullámra nyílt le­hetőség, akkor a kormányzat a pedagógusok után az egészségügyben is folytatta a béremelést. Ön is tud­ja, ön is ismeri, tisztelt képviselő úr, az adatokat, hogy miként nőttek az elmúlt évben az orvosok és az á­polók bérei. Tavaly szeptember 1-jétől az orvosoknak 107 ezer forinttal nőtt a bére, jövőre további 100 ezer forinttal nő; az ápolóknak múlt év szeptember 1-jén nőtt a bére 26,5 százalékkal, az idei évben ez folytatódik 12 százalékkal, majd 8-8 százalékkal. Négy év alatt 65 százalékkal nő a bérük, ami összességében 2012-19 között egy 100 százalékos bérnövekedést, bérmegduplázást jelent.

(16.00)

Felhívnám a figyelmét a rezidenstámogatási programra is, amelyre 4,5 milliárd forintot költött a kormány, és ezért a 100, 150 vagy 200 ezer forintos ösztöndíjért azt is vállalták a fiatalok, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Immáron ez 3500 fiatal orvost jelent.

Persze, a Jobbiknak másfajta megoldási javaslatai voltak ‑ idézőjelbe tenném a megoldást ‑, itt a parlamentben egyik javaslatot sem támogatta, semelyik béremelést nem támogatta. Ön pedig, tisztelt képviselő úr, azt az utat mutatta az orvosoknak, hogy menjenek Írországba, menjenek külföldre, az önök családi cége akkor jól jár ebből a kiközvetítésből, akár több tucatnyi orvost vagy ápolót is elvitt Írországba, és őket innen, a magyar betegek elől elvitte oda. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Az egészség nem üzlet, tisztelt képviselő úr, sem a Jobbiknak, sem önnek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 100 2017.02.20. 4:07  97-102

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormánynak kiemelt célja a családok megerősítése, és fontos, hogy Magyarország erősödése a családok mindennapjaiban is érezhető legyen. Azt hiszem, egyértelmű volt, hogy az első pillanattól kezdve, amikor ez a kormányzat munkába állt, a családokat tekintette a legfontosabb nemzeti erőforrásnak, és amikor bármelyik esztendőben költségvetési törvényt nyújtott be, vagy törvényi változások voltak, akkor minden évben kedvezőbb helyzetbe hozta ez a kormány a családokat, mint amilyen helyzetben az előző esztendőben voltak.

Nem volt még olyan év, amikor ne bővült volna a családtámogatások rendszere. Így van ez idén is, 2017-ben is, hiszen összességében a költségvetésben 1741 milliárd forint támogatást adunk a családoknak, amely 155 milliárd forinttal, 10 százalékkal több, mint amit 2016-ban, tavaly kaptak. A pénzbeli támogatások összege is emelkedett 32 milliárd forinttal. Ha összességében nézzük, hogy 2010 óta mennyivel maradt több a családoknál, akkor azt mondhatjuk, hogy összesen 1350 milliárd forint az, ami a családoknál maradt 2010 és ’17 között, ennyivel lennének szegényebbek, azaz 1,1 millió család Magyarországon, ha nem a Fidesz-KDNP alakít kormányt 2010-ben. A családtámogatásra fordított összeg tehát 42,7 százalékkal több ma, mint amennyi volt 2010-ben a kormányváltáskor.

Azt hiszem, sokan tudják, sokan ismerik, hogy egy újabb bővítés lépett életbe a kétgyermekesek kedvezményei, adó- és járulékkedvezménye kapcsán, hiszen négy év alatt 2019-ig ezt megduplázzuk, 40 ezer forint lesz. Most 30 ezer forintnál tartunk az első két emelés után, és még két további emelés is előttünk áll.

Újdonság 2017-ben, hogy a friss házasoknak a most már két évig járó adókedvezményét párhuzamosan is igénybe lehet venni a családi kedvezménnyel. Tehát ha valakiknek korán születik gyerekük, a korábbi években egy éven belül, most két éven belül a házasságkötéshez képest, akkor nem szűnik meg az állami nászajándéknak, a friss házasok adókedvezményeinek a folyósítása, azt is megkapja folyamatosan, hónapról hónapra, és mindemellett pedig szintén élhet a gyermek után járó adókedvezménnyel a gyermek 3 hónapos kora után.

Szintén fontos változás idéntől, hogy új bölcsődetípusok jöttek létre, mini bölcsőde, családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde, amely olyan helyekre, olyan településekre, olyan településrészekre is el tudja vinni a napközbeni gyermekellátást, ahol korábban a szigorú szabályok mellett ezt nem tudták megtenni, de a rugalmas szabály már a családok igényeihez igazodik. Éppen ezért bízunk benne, hogy főleg a kistelepüléseken jelent ez sokaknak segítséget, akik a gyermekvállalás mellett minél hamarabb, a gyermek 3 éves kora előtt munkába is szeretnének állni. Most nemcsak fél év után van lehetőség arra, hogy a családtámogatást egyszerre vegyék igénybe a munkavégzéssel és a munkabér felvételével, hanem a gyermekfelügyeletnek is kibővült a rendszere.

Fontos, hogy a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek 2016-tól másfélszeresére nőtt a fizetésük, idén január 1-jétől pedig 6600 középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő bére nő 12 százalékkal, amelynek a másfél milliárdos fedezete ott van a költségvetésben.

A CSOK az egyik legfontosabb újítás, 111 ezer család érdeklődött, 26 ezer család kérelmét már be is fogadták, 76 milliárd forint értékben kaptak támogatást. Fontos, hogy családi ház építéséhez az adó-visszatérítési támogatásról se feledkezzünk el, ami 5 millió forintot is jelenthet. Ezzel 5 ezer család élt 2 milliárd forint értékben. A 10 millió forintos, kedvezményes kamatozású kölcsönt pedig 4 ezren vették fel 33 milliárd forint értékben, de havonta kétezer ember az, aki a CSOK-ban, a támogatásokban részesül és folyamatosan, évről évre, hónapról hónapra bővül ez a kör havonta legalább kétezer családdal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 120 2017.02.20. 4:08  117-123

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Természetesen az ellátást senkitől nem vettük el, hiszen vagy munkahelyet, vagy pedig ellátást kínálunk mindazoknak, akik megváltozott munkaképességüknél fogva erre fokozottan igényt tartanak.

Ugyanakkor nem tudok szó nélkül elmenni amellett, tisztelt képviselő úr, hogy amikor ön még kormányzati pozícióban volt, akkor szó nélkül meg tudtak vonni fogyatékkal élő emberektől támogatást, az önök által beterjesztett utolsó költségvetésben 450 millió forinttal csökkentették több szervezet támogatását, így a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének támogatását 72 százalékkal csökkentették, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége éves támogatását 50 százalékkal csökkentették (Moraj a kormánypárti padsorokban. ‑ Korózs Lajos: Ezek szervezetek, most emberekről beszélünk!), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének éves támogatását 75 százalékkal csökkentették. (Korózs Lajos: A rokkantakról beszéljen!) És amikor ezek a szervezetek zokon vették ezt a nagyon nagy mértékű, 50-75 százalékos támogatáscsökkentést, akkor ön személy szerint erre azt mondta, hogy majd pályázzanak, és pályázati úton pótolják azokat a pénzeket, amit önök a költségvetésben megvontak tőlük. Ők csak azt mondták a közleményükben, hogy nekünk nem ez lenne az elfogadható mód, és az út a munkához nekik az lett volna, hogyha ezeket a támogatásokat meg tudják tartani.

(17.10)

Ugyanakkor 2010 előtt is és 2010 után is egyértelmű volt, hogy ezt a rendszert felül kell vizsgálni, és a megváltozott munkaképességűeknek adandó támogatásokat azoknak kell adni, akik erre valóban jogosultak. És akik erre nem jogosultak, azoknak pedig munkahelyet kell teremteni, amit a kormányzat meg is tett, hiszen 700 ezer új munkahely jött létre, és nagyon sokan tudtak a maguk részére most már nem segélyből, hanem munkabérből megélhetést garantálni. Ez persze más szemlélet, mint az, amikor önök elvették a szervezetek támogatását.

Nézzük át az ön által felvetettek közül először az álláskeresők nyilvántartásával kapcsolatos szabályozást. Az álláskeresők nyilvántartásában olyan személyek szerepelhetnek, akik alkalmasak arra, hogy munkába álljanak, magyarul olyan személy tekinthető aktív munkahelykeresőnek, aki 30 napon belül képes és kész is munkába állni, akár az állam által, akár a maga által talált munkakörben, legalább 16 órára.

A másik ellátórendszer a szociális támogatásoké. A munkaerőpiacról tartósan kiszorult, szociálisan rászoruló aktívkorú személyek részére biztosított juttatás az aktívkorúak ellátása. Az aktívkorúak ellátásán belül beszélhetünk egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásról, amely arra szolgál, amit a neve is mond, akik egészségkárosodásuknál fogva nem tudnak megélhetésre szert tenni, vagy a gyermekük igényel folyamatos felügyeletet a gyermek egészségkárosodása nyomán. Ők azok, akik ilyen különleges támogatást, az aktívkorúak ellátását igényelhetik, és meg is kaphatják. Egészségkárosodottnak az minősül, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette; akinek az egészségkárosodása legalább 50 százalékos mértékű; továbbá aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Akik nem felelnek meg a fenti egészségkárosodási feltételeknek, vagy nincs olyan kiskorú, akit felügyelniük kellene, ők foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek és részesülnek.

A szociális törvény pedig egyértelműen kimondja, hogy csak annak a személynek lehet megszüntetni az aktívkorúak ellátására való jogosultságát, akit az állami foglalkoztatási szerv neki felróható okból törölt az álláskeresők nyilvántartásából ‑ itt van a torzítás, ami az ön szövegében volt. Tehát ha valakit egészségkárosodási okból törölnek, és nem azért, mert neki felróható okból kellett törölni, akkor ez nem teremt jogalapot arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megszüntessék az ő esetében, tehát neki továbbra is jár.

És még annyit említenék meg, hogy 2016 júliusában pedig a speciális közfoglalkoztatás, amire (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ön is utalt, el is indult és működik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 138 2017.02.20. 4:12  135-141

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Talán ebben a témakörben is mindennél beszédesebbek a számok. A szocialista időszakban ingyenesen étkeztetett egy kisgyermekre, bölcsődésekre, óvodásokra (Gőgös Zoltán: Nem volt ennyi szegény, ember!), hány most ingyenesen étkeztetett kisgyerek jut? (Bangóné Borbély Ildikó: Nem volt ennyi szegény gyerek, államtitkár úr! ‑ Folyamatos zaj.) Egy akkorira most mennyi jut? Három! Háromszor annyi gyermeknek jár… (Nagy zaj. ‑ Korózs Lajos: Háromszor annyi a szegény!) Háromszor annyi gyermeknek jár és veszik igénybe az ingyenes gyermekétkeztetést. Önök biztosították ezt 92 ezernek, mi adjuk 318 ezernek. (Bangóné Borbély Ildikó: 144 ezer gyerek kapta meg!) Háromszor, háromszor annyi gyermeket tettünk jogosulttá a kisgyermekek közül az ingyenes gyermekétkeztetésre, mint önök.

Hogy viszonyul a tavaszi szünetben étkeztetett gyermekek száma, mi az arány az önök idejében ingyenes étkezést kapó, a tavaszi szünetben ingyenes étkezést kapó gyerekek száma és a mostani között? (Dr. Szakács László: Kicsit kormányoztok, és lesz még szegény!) Ez az összefüggés értelmezhetetlen (Nagy zaj. ‑ Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.), hiszen önök nulla gyermeknek adtak ingyenesen étkezni a tavaszi szünetben. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között Bangóné Borbély Ildikó: Szégyelld magad!) Hogyan viszonyul ez az őszi szünetben? (Az elnök csenget.) Ugyanígy matematikailag értelmezhetetlen, mert önök nulla, azaz nulla gyermeknek adtak ingyenesen étkezni, szemben azzal, hogy most több mint 100 ezer gyermek kapja ezt. (Gőgös Zoltán: Félmillió meg rászorult!) És a téli szünetben? Talán már fejből is tudják, hogy önök mennyi gyermeknek adtak ingyenesen enni a mostani százezer fölötti számhoz képest? Nulla, azaz nulla gyermeknek adtak ingyenesen étkezni!

Ezek után, képviselő asszony, ön itt feláll, és azt a kormányt kéri számon, aki az iskolások közül a tavaszi, őszi és téli szünetben nulláról 100 ezer fölé emelte a jogosultak számát, és azt a kormányt kéri számon (Taps a kormánypártok padsoraiból.), amely a bölcsődés- és óvodáskorúak körében egy gyerek helyett már három gyereknek adja arányosan többször az ingyenes gyermekétkeztetést. (Gőgös Zoltán: Mennyi lett a szegény ember?) Ezek után ön beszél itt arról, hogy több forrás kéne, hogy több gyereknek kéne ezt biztosítani. (Gőgös Zoltán: Neked válaszolni kell, nem mutogatni!)

Ön minden egyes parlamenti szavazásnál, amikor évről évre növekedett ez az összeg, 29 milliárd forint volt 2010-ben, idén 2017-re 74 milliárd forintra emeltük ezt az összeget, minden emelés ellen szavazott. Ön is és a teljes MSZP-frakció is. (Gőgös Zoltán: Stadionokra meg 120 milliárd ment el!) Minden szavazásnál, amikor emelni lehetett volna ezeket a tételeket, amikor bővíteni lehetett volna a jogosultak körét (Gőgös Zoltán: Már megint hazudsz!), ellene szavaztak, és nem szavazták meg itt a parlamentben egyetlenegy alkalommal sem. Mi pedig évről évre bővítettük ezt a kört, és a legutóbbi változás pontosan az volt, hogy már nem az önkormányzatoknak kellett igényelni, azért, hogy ne az önkormányzatok döntésén múljon, hogy a településen élő gyermekeknek igénylik-e ezt vagy sem, hanem automatikusan jár. Ha a szülők ezt kérik, a gyermek megkapja. Hány szülő kérelmét utasította vissza ez a kormányzat forráshiányra hivatkozva? Nulla! (Bangóné Borbély Ildikó: Szégyelld magad! Megint az önkormányzatokra toljátok rá! Mindig más a hibás!) Aki a gyermekének rászorultsági alapon, természetbeni támogatásként kérte az ingyenes gyermekétkeztetést, az a szülő, az a család ettől a kormányzattól megkapta. Senki soha nem volt elutasítva, sem amikor települési pályáztatás volt, egy település sem kapott olyan levelet, hogy forráshiányra való hivatkozással nem kapja meg, és egyetlenegy szülő sem kaphatott olyan levelet, hogy forráshiányra hivatkozással nem kapja meg. Mert mindenki számára ezt biztosítottuk. (Gőgös Zoltán: Borsodban mikor jártál utoljára?) És azért, hogy mindenki igénybe is tudja venni, minden rászoruló számára a jegyző egy írásbeli tájékoztatót küldött ki arról, hogy aki a jogosultsági feltételeknek megfelel, az jogosult, és ezt igényelje. Utána május 17-e után minden rászoruló családhoz a család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársa személyesen odament, és segített kitölteni ezeket a kérelmeket, hogy ha valakinek ezzel lenne problémája, hogy nem tudja ezt igényelni, akkor erre nyújtson segítséget.

Mindenkinek fedezetet biztosítottunk. Minden jogosult írásbeli tájékoztatót kapott. Minden jogosulthoz kimentek a szociális munkatárs kollégáink, és segítettek abban, hogy ezeknek a családoknak természetbeni segítséget nyújthassanak. (Gúr Nándor: Ez egyszerűen nem így van!) Azt hiszem, ezek után az lenne a leghelyesebb, ha elfogadná ezt a választ, képviselő asszony. (Hosszan tartó, nagy taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 144 2017.02.20. 4:09  141-147

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány számára is fontos kérdés, hogy a szociális ágazatban dolgozók bére emelkedjen. Ma már szerencsére sok-sok ágazatban emelkednek a bérek, akár a fegyveres testületeknél, hivatásos állományúaknál. Kezdődött a pedagógusoknál, folytatódott az egészségügyben, és bizony a szociális terület is olyan terület, ahol az ott elvégzett munka megérdemli a béremelést, s Magyarország erősödése révén most már van a kormányzatnak lehetősége arra, hogy ezt meg is tegye, és anyagiakban is kifejezze azt a többletmegbecsülést, amit a szociális ágazatban dolgozók megérdemelnek.

Az a kormányzat által elfogadott terv ‑ és ennek a tervnek a költségvetési alapjai idén a 2017-es költségvetésben is benne vannak, mint ahogy az előző évek költségvetéseiben is benne voltak ‑, hogy 2013-2018 között összességében 62 százalékkal emelkedjen a szociális szférában dolgozók bére. Ebből egy rész már megtörtént, hiszen ön is említette az ágazati bérpótlékot és a bérkiegészítést. Ennek köszönhetően 2014-2016 között például egy szakirányú végzettségű gyermekfelügyelőnek a bére, aki 32 éve van a pályán, 36 ezer forinttal nőtt, egy főiskolai végzettségű, pályakezdő családgondozóé, tehát aki most kezdi a pályáját, 43 700 forinttal nőtt. Tehát most 43 700 forinttal többet kap vagy már tavaly többet kapott, ha valaki elkezdi családgondozóként a pályáját, mintha 2013-ban kezdte volna el. Ha valaki szociális tanácsadóként kezdte el tavaly a szociális életpályáját, akkor bizony 52 ezer forinttal magasabb fizetésről indul, mint amennyivel három, négy vagy öt évvel ezelőtt indult egy akkori pályakezdő.

Ahogy ön is említette, volt több emelés, ezeknek az összes értéke az elmúlt két esztendőben 60 milliárd forint, amennyivel többet fordítottunk a szociális ágazatban bérekre, mint korábban. A ’14-es emelésnek átlagosan 8800 forint volt az ágazatibérpótlék-értéke, de akik kiegészítő pótlékban is részesültek, mert sok éve a szakmában dolgoznak, azoknak viszont 16 ezer forinttal nőtt a fizetése.

Nagyon sokakat érint a szociális szférában a minimálbér és a garantált bérminimum 15 és 25 százalékos emelése. Éppen ezért a szociális szolgáltatók, államiak és egyháziak is külön támogatást fognak kapni annak érdekében, hogy ezt a többletbért ki tudják gazdálkodni. A következőkben magasabb havi finanszírozást is kaptak a nem állami fenntartók, hogy ezt a bért ki tudják gazdálkodni, a 15 százalékkal, illetőleg 25 százalékkal megemelt bért. Ez a szociális ágazat 83 678 munkavállalóját és 5800 nevelőszülőjét érintette és érinti. Azt hiszem, mindannyiuk számára jó hír ez a fizetésemelkedés.

Ezek a béremelkedések egy kicsit össze is tolják a bértáblát, és az ágazati bérpótlék után a bérkiegészítésnek is az volt a célja, hogy a régebb óta pályán lévő, magasabb képzettséggel rendelkező vagy továbbképzéseken magát jobban kvalifikált munkavállalóknak tudjunk egy magasabb bért adni. Most, hogy 25 százalékkal nő a legtöbb dolgozó fizetése, akik a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a szakképzett minimálbér emelése miatt ennyivel magasabb fizetést kapnak, éppen ezért összetorlódhat a magasabb végzettségűek bére és a szakképzettséggel rendelkezők bére. Éppen ezért ezen túlmenően egy 7,5 milliárd forintos keretből azoknak, akiket nem érintett a bérminimum-emelés vagy aránytalanul kis mértékben érintett, vagy efölött vannak, egy differenciálást végzünk, amelynek az átlagos mértéke 14 ezer főnél 35 ezer forint lehet. De lesz olyan szociális ágazatban dolgozó is, aki 84 585 forintot kap, de átlagosan 35 ezer forint lesz, amit a kvalifikáltabb dolgozók bérnövekedésére tudunk fordítani.

Azt hiszem, ez egy nagyon fontos folyamat, és bízom benne, hogy sokakat őriz meg a szociális pályán hivatástudatában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 4 2017.02.21. 5:04  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kezdem azt gondolni, hogy a Magyar Szocialista Párt­ban a belépési formanyomtatvány mellé egy olyasfajta tréningen is át kell esni, hogy hogyan lehet gyorsan elfelejteni azt, amit a Szocialista Párt tesz, hogy utána olyan dolgokat lehessen számonkérni, amelyek a saját korábbi ténykedésükkel ellentétesek.

Amikor önök ellenzékben vannak, akkor arról beszélnek, hogy az egészségügyre többet kellene költeni, többet kellene hogy keressenek az ápolók (Gőgös Zoltán: Mi emeltünk 50 százalékot!), többet kellene hogy keressenek az orvosok, többet kellene költeni a kórházakra, az egészségügy egészére. Majd amikor elkezdenek kormányozni (Gőgös Zoltán: Hány kórház volt akkor Vas megyében, államtitkár úr?), akkor ennek az ellenkezőjét kezdik el megtenni, hiszen önök bocsátottak el 6 ezer orvost és ápolót akkor, amikor kórházakat zártak be. Most arról beszél ön, hogy mennyire fontos lenne, hogy több orvos és ápoló legyen. Ez egyébként a kormányzatnak is a célja, ezért indítottuk el a rezidenstámogatási programot, amelybe már 3500 fiatal orvos lépett be, és 4,5 milliárd forintot költöttünk az ő ösztöndíjukra; azt hiszem, ez egy mindenki által elismert és sikeres intézkedés. Ezért indítunk a következő három tanévben is ösztöndíjprogramot (Dr. Szakács László: Elkésett és kevés!) az ápolók képzésére, ezért vezettük be MA-szinten, a Rektori Konferenciával együttműködve a felsőfokú ápolóképzést, mert úgy gondoljuk, hogy több ápolóra és több orvosra van szükség itthon (Dr. Szakács László: Jó reggelt kívánok!), főleg orvosra van szükség. De önök ezzel szemben 6 ezer orvost és ápolót bocsátottak el a saját kormányzásuk idején, akkor, amikor bezártak feladatellátási helyeket. (Gőgös Zoltán: És hány kórház volt Vas megyében akkor?)

Önök arról beszélnek, hogy béremelésre lenne szükség az egészségügyben, az ápolók esetén 50 százalékosra. Jó hírem van, tisztelt képviselő úr, 65 százalékkal növeljük (Dr. Szakács László: 2019 októberében! Kinek?) az ápolók fizetését a tavalyi, idei, jövő évi és 2019-es emelésekkel. De van egy rossz hírem is: emlékszik, amikor önök elvettek egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól? (Dr. Szakács László és Gőgös Zoltán: Visszaadtátok?) Akkor ez a fajta lelkesedés hol volt a szocialista frakcióból? Akkor itt voltak mindnyájan, kormányon voltak (Dr. Szakács László: Kormányon vagy! Add vissza!), itt voltak mindnyájan, és megszavazták az egyhavi bér elvételét az orvosoktól és az ápolóktól. És most ön kiáll, aki elvett egyhavi bért, most ön feláll, és azt követeli, hogy 50 százalékkal növeljük a bért (Gőgös Zoltán: De azóta nyolc éve ti vagytok!), miközben 65 százalékkal növeljük ebben a négyéves programban, tisztelt képviselő úr.

Elkésett és elégtelen: ilyen szavakat használ ön, amikor ön egyetlenegy orvosi béremelést, egyetlenegy ápolói béremelést nem szavazott meg. (Gőgös Zoltán: Ezt honnan veszed?) Nem szavazta meg azoknak a költségvetési alapját, és nem szavazta meg ezeket a törvényjavaslatokat itt a parlamentben. Ön egy olyan nemzetközi felmérésre hivatkozik a magyar egészségüggyel kapcsolatban, amely majdnem szó szerint azt tartalmazza, hogy a magyar kormány a bevándorlás kérdésével foglalkozik, és arra fordít erőforrásokat, ahelyett hogy például az egészségüggyel foglalkozna, és miért arra fordítja a politikai energiáját, hogy megvédje Magyarországot és megvédje Európát a bevándorlási hullámtól. És ön ezt tartja egy olyan egészségügyi felmérésnek, amely alapján itt a parlamentben egy felszólalást intéz a parlamentben lévőkhöz.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt mondja, hogy nővéreket kell képezni. Ki volt az, aki a középfokú ápolóképző, nővérképző intézményeket bezárta ebben az országban? Ki volt az, aki tömegesen bezárta ezeket Budapesten is és máshol is? Ki számolta fel ennek a rendszernek máig hatóan a középfokú képzési bázisát? Pontosan az önök kormányzata. És nekünk kell ezeket az intézményeket újra felbővíteni, ösztöndíjat adni, és segíteni abban, hogy amit önök leromboltak a saját kormányzásuk időszaka alatt (Gőgös Zoltán közbeszól.), mert egész egyszerűen ezt a területet, valljuk meg, önök úgy, ahogy van, átadták de facto az SZDSZ-nek, akinek semmi más nem számított, csak a privatizáció.

(9.10)

Ezért önök bólogattak ahhoz, Szocialista Pártként bólogattak ahhoz, hogy kórházi napidíjat és vizitdíjat vezessenek be. (Gőgös Zoltán: Hány kórház volt Vas megyében, és mennyi van most?) Mondjanak egy másik európai szocialista pártot, aki erre lehet büszke, hogy kórházi napidíjat és vizitdíjat akart bevezetni! Hol van egy baloldali párt Európában, aki ilyet meglépett volna! Nem csoda, hogy utána az a politikai összeomlás is kísérte az önök tevékenységét, ami kísérte.

Mert ez volt az önök egészségpolitikája: a fizetőssé tett egészségügy. (Dr. Szakács László: Most a magánegészségügy olcsóbb?) Ahol privatizálják a kasszákat, fizetőssé teszik azt is, ha valaki belép egy kórházba, egy intézménybe, és önök ezt nevezik jobb hozzáférésnek, vagy ezt nevezik olyan politikának, amely segít, és az emberek valódi problémáin tud segíteni? Szerintem nem.

Arra viszont ez a kormányzat igenis büszke, hogy előbb a chipsadóból tudott 27 százalékos egészségügyi általános béremelést véghez vinni az előző ciklusban, ebben a ciklusban pedig az orvosoknak 107+100 ezer forinttal tudja emelni a fizetését, amire a rendszerváltás óta nem volt példa ‑ ilyen összegű orvosi béremelésre ‑, az ápolóknak, ahogy mondtam, összességében 65 százalékkal, a tavalyi évben 26 százalékkal, idén 12 százalékkal és aztán 8 és további 8 százalékkal tudja növelni ezeket a béreket. (Dr. Szakács László: Így érjük el a szlovák bérek egyharmadát!) Bízunk benne, hogy ez sokakat fog megerősíteni a hivatása gyakorlásában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 12 2017.02.21. 5:09  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is mondta, a legfontosabb számpár, amit talán a társadalmi igazságosság, a szegénység, a szegénység visszaszorulása kapcsán lehet mondani, az az, hogy míg 2010-ben 3 millió 709 ezer embernek volt munkája, ennyi ember tudta bérből és fizetésből eltartani a családját, mára ez 4 millió 411 ezer főre emelkedett, azaz 700 ezerrel több ember tudja nem segélyekből, nem egyik napról a másikra, hanem munkabérből fenntartani önmagát és fenntartani a családját.

Ha csak az egy évvel ezelőtti adatokat hasonlítjuk össze a mostaniakkal, az elmúlt egy év pozitív változásait nézzük, akkor is azt láthatjuk, hogy 152 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt. Tehát az elmúlt egy esztendőben is nagyon nagy mértékben nőtt azok száma, akik munkát tudnak vállalni és hónapról hónapra fizetést kapnak. Ez anyagilag is előrelépést jelent, és nyilván a hétköznapi életvitel szempontjából is egy fontos előrelépés, valamint a gyermekeik felnevelkedése szempontjából is fontos. S nemcsak azért lényeges ez, mert több pénzből tudják a gyermekeiket nevelni, több pénzből tudnak róluk gondoskodni, hanem azért is, mert a gyermekek is úgy nőnek fel, hogy látják, a szüleik nap mint nap dolgozni mennek. 700 ezer emberrel többnél látják azt a gyerekeik, hogy nap mint nap dolgozni mennek.

Van egy olyan csoport, akik ápolási díjban részesülnek, akikről sokszor esik szó. 2010-ben itt is nagyon alacsony összegek voltak, huszon-harminc­ezer forint körüli összegből kellett eltartania magát annak, aki más hozzátartozójáról gondoskodik, az otthonában ápolja. Itt az elmúlt időszakban egy új kategóriát vezettünk be, a kiemelt ápolási díjat, amelynek az összegét is folyamatosan emeltük, legutóbb 53 ezer forintról 55 800 forintra, ezzel is évről évre segítve azokat, akik ápolási díjban részesülnek, akik a saját hozzátartozójuk ápolásáról gondoskodnak. Bízunk benne, hogy ez az összeg a gazdaság teljesítménye nyomán tovább emelkedhet, és az ápolási díjban részesülők esetében is további előrelépés történhet.

(9.30)

Képviselő úr is említette a minimálbér emelésének mértékeit. Itt érdemes összehasonlítanunk, hogy melyik időszakban mennyi volt. ’98 és 2002 között, a polgári kormányzás időszakában a minimálbér egyhavi összegének éves átlagos emelkedése 7625 forint volt, míg az utána következő Medgyessy- és Gyurcsány-időszakban ez a 7600 forint 2937 forintra esett vissza. Ennyivel nőtt a havi minimálbér egyik évről a másikra abban a négyéves ciklusban átlagosan. Aztán 2010 és ’16 között ez a 2937 forint 6250-re emelkedett, most pedig, ebben a ciklusban 8062 forint volt. (Gőgös Zoltán: Élj meg ebből két hónapig.) Tehát ha összehasonlítom a Medgyessy- és Gyurcsány-időszak 2900 forintját a mostani több mint 8000 forinttal, akkor ebből látható, hogy a társadalmi igazságosság keretében melyek azok a politikai erők, amelyek a legkevesebbet keresőknek nagyot kívánnak segíteni, és kik azok, akik jóval kevesebbet, jóval kisebb összegű emelést hoznak. Azért tették ezt nyilván, hiszen a multicégek érdekét nézték, hogy ők olcsón jussanak munkaerőhöz. (Gőgös Zoltán: Nem volt adója, nem zavarja, államtitkár úr? Most meg van.)

Fontos még a társadalmi igazságosság terén sok fő intézkedése a kormányzatnak, amit megtett. Ez a kormányzat az adócsökkentések kormánya. Mindenkinek csökkentette a személyi jövedelemadót, de leginkább azoknak, akik másokról gondoskodnak, akik gyermeket nevelnek. Az ő esetükben akár az általános 15 százalékos személyi jövedelemadó lehet 0 százalékos, hiszen nem kell sem adót, sem járulékot fizessenek akkor, ha átlagos jövedelem mellett, mondjuk, három gyermekről gondoskodnak.

Ez a kormányzat a munkahelyteremtés kormánya, hiszen annyi munkahelyet hozott létre, amennyit más ciklusban más kormányok soha meg sem tudtak közelíteni.

Ez a kormányzat az otthonteremtés kormánya. Havonta átlagosan 2 ezer család tudja a CSOK-ot igénybe venni. Az első feladatunk a devizahiteles probléma megoldása volt, ez után keletkezett egy új lehetőség, a családok otthonteremtési kedvezménye, ami iránt az érdeklődés százezres, de már a folyósított támogatott otthonteremtési kedvezmények mértéke is 37 ezer környékén van.

Ez a kormányzat a béremelések kormánya is. Az adócsökkentés mellett fontos a béremelés is, hiszen fontos, hogy ki-ki a saját megtermelt vagy megkeresett jövedelméből minél többet tudjon hazavinni. De az is fontos, hogy ez a bér minél inkább emelkedjen. Kezdődött ez a pedagógusoknál, folytatódott az egész­ségügyi dolgozóknál, rendvédelmi dolgozóknál, hivatásos állományú dolgozóknál, a járási kormányhivatalok ügyintézőinél, és még lehetne folytatni a sort a felsőoktatással és sok más területtel, a szociális területtel, ahol szintén nagy béremelésekre került sor.

Ez is és a természetbeni ellátások növekedése és a rezsicsökkentés is a társadalmi igazságosságot szolgálta. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 8 2017.02.27. 5:07  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagy számban hozott ön itt európai uniós össze­ha­son­lításokat, és bizony tudjuk, hogy önnek európai uniós összehasonlításban elég régi tapasztalata van. Messze képviselői munkája előttre nyúlik vissza az az időszak, amikor ön magyar orvosoknak mutogatta csa­ládi vállalkozásukban más európai uniós vagy arab országban kereső orvosok bérlistáját, és győz­köd­te őket arról, hogy menjenek külföldre és dol­goz­za­nak külföldön. Ugyanígy kiállt, az öltönyét felvette, megkötötte a nyakkendőjét, és egészségügyi dolgozó­kat győzködött arról, hogy máshol mennyivel többet keresnek, és menjenek oda.

Én gondolom azt, nem ismerem pontosan ennek az üzletágnak a belső rejtelmeit, de nem hiszem, hogy altruizmusból tennék önkéntesként, akik ilyen­nel foglalkoznak, ezt a tevékenységüket, hanem bizo­nyára ők is anyagilag jól jártak abból, hogy a magyar egészségügy rosszul járjon. Azon nyerészkedett az a vállalkozás, amelynek ön is tagja volt, tisztelt képvi­selő úr, abból teremtette meg a bevételét, hogy a ma­gyar egészségügy helyzetén azzal rontott, hogy ma­gyar orvosokat, egészségügyi dolgozókat külföldre vitt, és mint az itt a parlament tagjai előtt szerintem már közismert, büszkén újságolta is egy újságban, hogy 62 orvost, egészségügyi dolgozót csak Íror­szág­ba sikerült kijuttatniuk. Ön tehát ezért ilyen profi az európai uniós összehasonlításban (Dr. Lukács László György közbeszólása.), mert korábbi életé­ben szívesen foglalkozott azzal, hogy külföldre jut­tas­sa az orvosokat, és kicsit hasonlított ebben az SZDSZ-re, hiszen abból akart jól élni, ami a magyar egészségügynek rosszat tett. Ők a privatizációval akarták megtenni ezt, önök pedig a magyar orvosok külföldre juttatásával.

És bizony azt sem nagyon látni, hogy ott, ahol a Jobbiknak lehetősége van arra, hogy tegyen valamit az egészségügyért, mert az önkormányzatokban erre lehetősége nyílik, ott mit tenne, ott mi a „volna”, ott mi működne jobban. Tudja, mennyivel kellett kisegítenünk év végén Ózdon is az egészségügyi ellátást, mint ahogy mindenhol máshol is megtettük az országban? 297 millió pluszforrást adtunk az ózdi kórháznak. (Dr. Lukács László György: Államtitkár úr, állami fenntartású kórházakról van szó!)

(11.20)

Bízom benne, hogy valamiféle eredményeket azért föl tudnak mutatni önök is Ózdon. Mi ezeket a pénzeket mindenhol, minden esetben, minden kórház számára biztosítottuk, így az ózdi kórháznak is ezt a 297 millió forintot. És szerencsére nagyon nagy az a többlet, amiből az egészségügy gazdálkodhat.

De engedje meg, hogy egy dolgot előtte még megemlítsek. A mai felszólalásával ön és a Jobbik is beállt az olimpiaelleneseknek abba a táborába, akik láthatólag nem is ismerik az olimpiai fejlesztési terveket, mert ha ismerné, akkor ön is tudná, hogy hány kollégiumi férőhely jött volna létre, mennyi egészségügyi kapacitás, híd és más épült volna, ami minden budapesti és minden magyar számára egyfajta előrelépést, nagyobb biztonságot, nagyobb fejlettséget jelentett volna. Ön úgy beszél erről, mintha ezek létre se jöttek volna, márpedig az olimpiai terveknek nagyon fontos részei voltak az oktatási fejlesztések, az egészségügyi fejlesztések és az infrastrukturális fejlesztések, amelyek itt maradtak volna Magyarországon mindenki javára.

Az egészségügyi forrásokról ön is tudhatja, tisztelt képviselő úr, mert ellene szavazott a költségvetés vitájában ‑ tehát bizonyára ismeri és azért szavazott ellene ‑, hogy az egészségügyi költségvetés tavalyról idénre a GDP fél százalékával bővül. A GDP fél százalékával költünk többet az idén egészségügyre, mint amennyit költöttünk tavaly. Lehet, hogy a számokkal kicsit hadilábon áll a Jobbik-frakció, hiszen ön például a saját kérdőíves, azaz nem a saját, hanem egy civil szervezet által indított, de a jobbikosok által részleteiben is jól ismert felmérés alapján, amiről nem tudjuk, hogy milyen nagylelkű magyar nagyvállalkozók adományaiból tudtak végrehajtani, de egyszer talán majd elmondják, nos, ennek a felmérésnek az adatairól ön azt mondja, hogy félmillió, az ön előtt ülő frakcióvezető néha azt mondja, hogy 200 ezer fő küldte vissza. Tehát a számokkal hadilábon állnak, de én azért elmondanám önnek, hogy az Egészségbiztosítási Alap 1500 milliárdja már 2000 milliárd fölött van, ebben az esztendőben tehát jóval nagyobb forrásból tud gazdálkodni. Minden évben az infláció fölötti mértékben nőtt az egészségkassza költségkerete, és ezt így kívánjuk a következő években is továbbvinni.

Ön is nagyon jól tudja, és a felszólalásában is utalt rá, hogy a vidéki kórházak az 500 milliárd forintos nagy egészségügyi fejlesztésből jól meg tudtak újulni alapellátásban is és a kórházakban is. Amit ön mond, tisztelt képviselő úr ‑ látom, hogy a számokkal továbbra is hadilábon áll ‑, az konkrétan a kórházakra, az infrastruktúrára fordítódott, arra jön még 100 milliárd forintnyi eszközbeszerzés, valamint további alapellátási, mentőállomási és hasonló fejlesztések. Ezek összességében 500 milliárdot tesznek ki, főleg a vidéki fejlesztések kapcsán.

És ha ön megemlíti a várólistákat, akkor azt miért nem említi meg a várólisták kapcsán, hogy az idei költségvetésben 5 milliárd forintot fordítunk a várólisták csökkentésére, amit a teljes Jobbik-frakció leszavazott? Azt miért nem említi meg, hogy a béremelésekre olyan mértékű keret van, mint a rendszerváltás óta szinte soha, hiszen az orvosoknak 100 plusz 107 ezer forinttal, azaz 207 ezer forinttal nő a fizetésük, ami a hálapénz elleni küzdelem egyik legfontosabb lépése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 12 2017.02.27. 5:09  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ronald Reagan mondta, hogy kommunista az, aki olvassa Marxot és Lenint, antikommunista pedig az, aki megérti Marxot és Lenint. Valóban találó volt a kommunista szovjet diktatúra legyőzőinek ez a mondata.

2000 óta, az első Orbán-kormány időszaka óta emlékezünk február 25-én a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján arra a sok-sok honfitársunkra, aki áldozatául esett ennek a rendszernek. Egy országgyűlési határozat rögzíti ezt a napot és ezt a megemlékezést.

Világszerte ‑ ahogy frakcióvezető úr is utalt rá ‑ közel százmillió ember nevezhető a kommunista terror áldozatának. Magyarországon, ha különböző módon nézzük, azt láthatjuk, hogy ha a gulágra hurcoltakat tekintjük, 800 ezer honfitársunkat hurcolták el, ami azt jelenti, hogy minden tizenkettedik magyart elhurcoltak a gulágra. Ha a gulágra a Magyarországról menő szerelvényeket egymás mögé kötnénk, akkor egy Székesfehérvártól Debrecenig tartó vonatszerelvényt láthatnánk, olyan hosszú volt az a menetoszlop, amit éveken keresztül elhurcoltak málenkij robotra, gulágra, a gupvi táboraiba. És abból a 800 ezer honfitársunkból, akiket ítélet nélkül, bűn nélkül ítéltek büntetésre, bizony 200 ezren soha nem is tértek haza.

(11.30)

Még nagyobb ez az arány, ha mondjuk, a kárpátaljai magyarságot nézem, mert ott nem minden tizenkettedik, hanem minden ötödik magyart vittek el. Ott tényleg nincs olyan család, amelyik ne lett volna érintett a kommunista diktatúra áldozataként. Ha a B-listások számát nézem, ’46-48-ban 80 ezer embernek vágták el a jövőjét. Ha a ’46-os két hónap alatti elbocsátási hullámot nézem, 50 ezer embert lehetetlenítettek el egzisztenciálisan. Ha a civil szervezeteket nézem, az összeset, másfél ezer civil szervezetet oszlattak fel. 1950-ben ehhez csatlakoztak a szerzetesrendek is, kis kivétellel. 1951-ben Budapestről 13 670 főt, 2500 családot telepítettek ki. A hortobágyi kitelepítettek, az ottani deportáltak száma is megközelíti a 15 ezret. A recski munkatáborba 1950 és ’53 között 1300 főt vittek.

Ha megnézzük, hogy kik ellen indított büntetőeljárást az akkori kommunista kormányzat, akkor azt láthatjuk, hogy olyan magasak a számok, hogy ebben bizony nemcsak főnemesek és főurak vagy gyárosok vannak, hanem bizony a legtöbbje munkásember, dolgozó parasztember volt. ’50 és ’53 között az ügyészségek az akkori magyar lakosságból 1 millió ember ellen indítottak büntetőeljárást. Ebből a bíróságokon 650 ezer vádirattal foglalkoztak, és 390 ezer ember esetében elmarasztaló ítélet is született. Az ’56-os forradalom következtében 2 ezer fő halt hősi halált, 20 ezer fő megsebesült, 350 főt kivégeztek, 22 ezer honfitársunkat bebörtönözték, 13 ezret internáltak, 200 ezer pedig elmenekült az országból.

És ez még nem egy teljes lista a kommunista diktatúra magyarországi áldozatairól. Ezért fontosak azok az emlékévek, amelyeket a kormányzat meghirdetett, a gulág-emlékév és az ’56-os emlékév. A gulág-emlékév pontosan a hét végén, február 25-én zárult, összességében a kormány 600 pályázatot támogatott országszerte 1,5 milliárd forint értékben, 250 településen. A gulág-emlékév célja volt, hogy ne maradjon olyan magyar település, ahonnan a gulágra elhurcolták honfitársainkat, de erről egy emléktábla, egy emlékmű vagy bármilyen más momentum ne lenne, ez a sebhely ne rögzülne. Ezt sikerült is elérni, és emellett még számtalan más, filmkészítési, emlékműállítási terv is sikeres volt.

A tegnapi napon ismételten egy hiányt pótoltunk Budapesten akkor, amikor a Hungária körút egy szakaszánál, a Ferencvárosi pályaudvarnál Balog Zoltán miniszter úr, a Gulág Emlékbizottság elnöke felavatta a málenkij robotra hurcolt áldozatok emlékhelyét, egy méltó megemlékezés volt. Nagyon köszönöm, hogy az ellenzéki pártokból is volt, aki képviseltette ott magát és részt vett ezen az avatóünnepségen. Mert bizony egy nagy adósságot pótoltunk akkor, amikor létrejött ez az emlékmű. Mindenkinek javaslom, keresse föl, nézze meg. Azt hiszem, február 25-én és más napokon is méltó megemlékezni ott a málenkij robotra hurcolt honfitársainkról. Ezt az emlékművet a Kommunizmus Bűnei Alapítvány hozta létre, a Szorakész, a Szovjetunióba Hurcolt Rabok és Kényszermunkások Szövetsége pedig szintén az év végére tervezi, hogy a Szabadság téren felújítja a kommunista diktatúra minden áldozatára emlékező emlékművet.

Mindezek mellett az elmúlt időszakban elvettük azoknak a nyugdíj-kiegészítését, akik a kommunista diktatúrában egy kitüntetés nyomán ezt jogosulatlanul kapták meg, Nyers Rezsővel és Biszku Bélával együtt. A kormány pedig arról is döntött, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak nyugdíj-kiegészítését idén és jövőre, két lépésben megduplázza, ezzel is valamelyest kárpótlást nyújtva az őket ért szenvedések miatt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 28 2017.02.27. 2:09  25-28

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe, azok azért gyakran az önök hibájából kerültek ebbe a helyzetbe, képviselő úr (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jaj! Jaj! Jaj! Már megint!), hiszen ne felejtsük el, hogy a devizahitelezés kapcsán milyen nyilatkozatok hangzottak el az akkori MSZP-SZDSZ‑es kormányzattól, miként építették le 2002 és 2004 között bosszúból az akkori forinthiteleket, a kamattámogatott forinthitelek rendszerét, miközben Medgyessy Péter, az önök miniszterelnöke azt mondta, hogy az egy jó dolog, azt meg kell tartani, ki kell bővíteni. Ez a kibővítés abból állt, hogy két év alatt leépítették, és nyilván ha most hatalomra kerülnének, most sem tennének mást az otthonteremtési támogatások, a CSOK és az egyéb támogatások rendszerével. Ehelyett az embereket devizahitelezésbe hajszolták, nem tettek semmit az ő megvédésükre, miközben a környező országokban ezeket sikeresen meg tudták állítani.

Mi árfolyamgáttal, kilakoltatási moratóriummal és más lehetőségekkel, például a családi csődvédelemmel is igyekeztünk segíteni az így bajba került családoknak. Ha a Nemzeti Eszközkezelőt kiemelhetem ezek közül, tisztelt képviselő úr, akkor azt mondhatjuk, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 2017. január 31-ig ‑ tehát az elmúlt hónapig ‑ összesen 39 758 ingatlanfelajánlást fogadott be. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 158 ezer embernek a lakhatását biztosította a Nemzeti Eszközkezelő. Ön is tudja, hogy a végrehajtási eljárások ‑ miután a felajánlást befogadták ‑ szünetelnek, tehát ezeknek az embereknek a lakhatása biztosítva van. A Nemzeti Eszközkezelő ingatlanállománya most már eléri a 28 210 ingatlant, és 2017 végéig további 10 ezer ingatlan megvásárlására van anyagi fedezete, ez összesen 35 ezer ingatlant jelent.

100 milliárd forintnyi költségvetési támogatásból a Nemzeti Eszközkezelő 250 milliárd forintnyi jelzálogtartozást vált ki. Ez azt jelenti, hogy 1 forint költségvetési pénzből 2 forint 30 fillérnyi hitelintézeti követelést tudott kiváltani és ezzel is segíteni az otthonuk megőrzésében a nehéz helyzetbe került családokat, és további javaslatokkal is természetesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a parlament elé fogunk jönni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 32 2017.02.27. 2:14  29-32

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Örülök annak, hogy ön a fizetésemelések mértékével és ütemezésével ezek szerint már tisztában van, és tudja, hogyan és miként fognak nőni a bérek. Valóban, nekünk is fontos célkitűzésünk, hogy folytassuk azt, amit az előző években elkezdtünk, az ágazati bérpótlék, az ágazati bérkiegészítés után egy újabb emelés következzen be a szociális szférában, és bízunk benne, hogy ez összességében egy 2019-ig tartó folyamat keretében egy 62 százalékos mértéket is el fog érni a szociális szférában dolgozók bérnövekedése kapcsán.

Meg is érdemlik ezt a többletet azért a munkáért, amit ott végeznek. Akik minimálbéren vagy szakképzett-minimálbéren vannak foglalkoztatva, ön is tudja, nekik januártól 15, illetve 25 százalékkal nőtt a fizetésük. A korábbiakban már megérkeztek a pótlékrendszerben a bérpótlékkal, bérkiegészítéssel kapcsolatos többletek. Az egyik körülbelül 15 ezer forintos, a másik pedig a magasabb végzettségűek esetében egy átlag 30-30 ezer forintos emelkedést jelentett.

Ön többször követelte itt a parlamentben, hogy ezt a bérpótlékot és ezt a bérkiegészítést a korábbiakban alapbéresítsük, de ön is tudja, hogy ha ez megtörtént volna, akkor pontosan most hozta volna a Jobbik javaslata nagyon kellemetlen helyzetbe a szociális szférában dolgozókat, ha ezek alapbéresítésre kerültek volna, hiszen akkor nem jelentkeznének a most megemelt minimálbér fölött vagy szakképzett-minimálbér fölött további bérnövelő tényezővel. Tehát ha a Jobbik javaslatát elfogadtuk volna, havonta több tízezer forinttal jártak volna rosszabbul a szociális szférában dolgozók.

Az állami szférában is és az egyházi civil szférában is többletforrást fogunk biztosítani ezeknek a kifizetéséhez, az ezzel kapcsolatos javaslatok hamarosan itt lesznek a parlament asztalán is, és ezen túlmenően egy 7,5 milliárd forintos többletet is biztosítottunk azoknak a béremelésére, akiket a minimálbér vagy a szakképzett-mini­mál­bér emelése nem vagy csak nagyon kis mértékben érintett. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az ő esetükben itt egy több tízezer forintos emelésre is lehet számítani, hiszen ők a magasabb végzettség és a magasabb tapasztalat fokán egy nagyobb emelést fognak kapni. A problémát pedig, amit ön mondott (Az elnök ismét csenget.), a szakszervezetekkel közösen monitorozzuk, és ha probléma van, akkor közbeavatkozunk. Köszönöm szépen elnök úr türelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 76 2017.02.27. 2:13  73-76

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Minden vizsgálat, amely korábban elindult, folytatódik, s néhány vizsgálat véget is ért. Éppen ezért döntött úgy a kormányzat, hogy eláll attól a támogatási szerződéstől, amit az ORÖ-vel vagy ezzel a foglalkoztatási szövetkezettel kötött, pontosan azért, hogy itt mindenképpen csak szabályos támogatásokra kerüljön sor.

Ugyanakkor szerintem önnek sem célja az, hogy az Országos Roma Önkormányzatot ellehetetlenítse és ezt a fajta érdekképviseleti formát lehetetlen helyzetbe hozza. Ezért döntött úgy a kormányzat, hogy az ORÖ adósságait részben átvállalja, a másik részben pedig saját vagyontárgyainak, ingatlanjainak az eladásából kell hogy biztosítsa kintlévőségeinek a visszafizetését. Bízunk benne, hogy ez a következőkben meg is fog történni, és az ORÖ teljes mértékben tiszta lappal tud indulni.

A roma fiatalokat semmifajta kár nem érte az elmúlt években, minden számukra nyújtott felzárkózási támogatás vagy egyéb szolgáltatás zökkenőmentesen zajlódhatott tovább. Ön is tudja, hogy egy stratégia keretében haladunk előre, a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia keretében; ez volt az első, amelyik európai uniós tagállamokban elkészült. Ez nagyon fontos célokat fogalmaz meg magyarországi szinten, amelynek nyilván uniós relevanciája is van.

De azt is örömmel láthatjuk, hogy az elfogadása óta, pontosabban 2010 óta, amióta egy másfajta társadalompolitika uralkodik Magyarországon, a szegénységet okozó társadalmi problémák érezhető mértékben csökkentek. Csökkent például a 17 évesnél fiatalabbak körében a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata 43 százalékról 33 százalékra ‑ ez óriási mértékű pozitív változás -; 1441-ről 2500-ra nőtt a „Biztos kezdet” gyermekházakban lévő gyermekek száma, akik ott szolgáltatást tudnak igénybe venni; 4 százalékkal csökkent a roma fiatalok körében a korai iskolaelhagyás; az Útravaló-ösztöndíjprogramban 13 ezer hátrányos helyzetű diák vehet részt; és még sorolhatnám a roma szakkollégiumi hálózatot és más intézkedéseket, amelyek érdemben tudtak segíteni a roma származású fiataloknak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 80 2017.02.27. 2:11  77-80

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nyilván nagyon fontos és jó helyre került az az ön által 10 millió forintos nagyságrendűnek jelzett adomány, amit ezekbe az egészségügyi intézményekbe vittek, de összehasonlításként szeretném elmondani, hogy az elmúlt években, a struktúraváltás óta e 10 millió mellett összességében 2,5 milliárd forint fejlesztési támogatás jutott ugyanezekbe az intézményekbe. Csak a nagyságrendet kívántam jelezni ezzel, azt, hogy ennek a sok tízszerese érkezett fejlesztési támogatásként ezekbe az intézményekbe. Nyilván nincs olyan intézmény, ahol még ne férne el valamilyen fejlesztési támogatás vagy adomány, ezért csak jelezném, hogy szerencsére ennek a többszöröséből is tudtak jövőt tervezni az intézmények.

Ön többletfeladatokról beszélt az ajkai kórház esetében. Éppen ezért a tavalyi év végén célzott többletforrásokból az ajkai kórház is 439 millió forintot kapott, és a tapolcai Deák Jenő Kórház is kapott 53 millió forintot, ön csak az ajkai többletfeladatokról beszélt.

(13.00)

Ezekhez a többletfeladatokhoz összességében év végi célzott többletforrásból 439 millió forint érkezett ide. Úgyhogy azt tudom önnek mondani, hogy a kormányzat fejlesztési forrásokból, uniós forrásokból, hazai forrásokból egyaránt igyekezett javítani az ottani helyzeten. És többféle célra adtunk támogatást, tömbösítésre, központi betegirányítási rendszerre, egy fontos betegfelvevő-fogadó kialakítására, épületfelújításokra, orvosi eszköz beszerzésére, a mentőállomás beköltöztetésére, szolgáltatás bővítésére, szakdolgozói képzési programokra.

Bízunk benne, hogy ezeket mind-mind érzik azok, akik ebbe a kórházba járnak, és látják, hogy miként újult meg egy-egy szárny, vagy nem kell tömbök között tologatni most már a betegeket, hanem most már egy tömbön belül tudják ellátni többféle ágazatban is őket. Az is fontos, hogy az ügyeleti ellátás keretében a sebészeti ambulancia továbbra is 24 órás, szakorvosokkal, röntgennel, ultrahanggal, labordiagnosztikával várják a betegeket. Bízom benne, hogy ez biztonságérzetet tud adni minden ott lévő betegnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 84 2017.02.27. 2:09  81-84

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az elmúlt esztendőben is igyekezett a kormány a lehetőségéhez mérten kétszer 35 ezer forintos többletjuttatással segíteni ezeknek az embereknek az anyagi helyzetén, és javítani azt a jövedelmet, amit éves szinten kapnak, ugyanúgy ebben az évben is a költségvetési törvénybe beillesztettük ennek a többletforrását, hiszen itt milliárdos tételekről van szó, ha ezt az átlagos 10 százalékos, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítői béremelést nézem.

Itt ugye a 3 százalékos lehetőség arra, hogy valaki ezt megadja, nem adja, ez azt jelenti, hogy valaki több mint 10 százalékos béremelést fog kapni; lesz olyan, aki kevesebb mint 10 százalékosat, de legalább 7 százalékosat. Hiszen az intézményvezetőknek van olyan lehetőségük, hogy akik többet segítenek, akik jobban dolgoznak, azoknak 10 százalék fölöttit is adjanak, és nyilván, aki az átlagnál kevésbé teljesít, annak 10 százalék alattit. De minden intézmény megkapja ezt a plusz 10 százalékos keretet. Ebből 7 százalékról biztosan kell rendelkezni, és a 3 százaléknyi keret az egyik dolgozónál több is lehet, a másiknál kevesebb, a teljesítményétől függően.

Tehát maga az összeg a költségvetési törvényben szerepel, ezt minden itt dolgozónak meg kell kapnia. A szerződésmódosítások nyilván folyamatosak. Legnagyobb részük megtörtént az év elején, de bizonyára van olyan, lehet, hogy az öné is egy ilyen eset, aki valamilyen okból nem tudta vagy nem írta alá még a módosított szerződését. De ha még márciusban is fennáll az, hogy a 10 százalékos emelés nem érkezik meg, és nem történt közben szerződésmódosítás sem, akkor mindenképpen közbe kell avatkozni, hiszen a költségvetési törvényben mindenki számára, minden tankerületi központ számára rendelkezésre áll ez az összeg.

Szeretnénk, ha minél hamarabb megkapnák. Akik a januári bérükkel nem kapták meg, azoknak a februári bérükkel a januári és a február többlet 10 százalékot is meg kell kapniuk. De örülhetnek, hogy nem az LMP van kormányon, hiszen mivel önök magasabb adókulcsokat is bevezetnének, ezért ezt a többletet az LMP-s adóemelés elnyelné. Úgyhogy bízunk benne, hogy továbbra is marad a Fidesz-KDNP egykulcsos adórendszere, mert különben az LMP időszakában ennél biztosan nagyobb elvonással kellene számoljanak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 170 2017.02.27. 2:04  165-174

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2014-es említett ágazati bérpótlék és a ’15-16-ban következő bérkiegészítés nagyon nagy mértékű többletet tudott eredményezni a szociális ágazatban dolgozók bérénél. Engedje meg, hogy három példán keresztül ezt bemutassam önnek!

Egy szakirányú végzettségű gyermekfelügyelő, aki bő 30 éve van a pályán, most 36 ezer forinttal keres többet, mint 2013-ban. Ha azt nézzük, hogy valaki pályakezdőként a főiskoláról kikerült 2013-ban és kikerül most, és mekkora a különbség az ő bérében a szociális szférában, akkor azt láthatjuk, hogy 43 700 forint egy főiskolai végzettségű családgondozónál a különbség. Most 43 700 forinttal többel kezdheti meg a pályáját pályakezdőként, mint 2013-ban, ha pedig szociális tanácsadóként helyezkedik el, akkor most 52 ezer forinttal magasabb a fizetése, mint amekkora 2013-ban lett volna. Ez azért valósult meg, hiszen nemcsak a mindenkire egyenlő mértékben kiterjedő bérpótlék, hanem a bérkiegészítés is bevezetésre került, amely pontosan azoknak igyekezett egy nagyobb mértékű béremelést adni, akik magasabb iskolai végzettségűek, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, jobban továbbképezték magukat, tehát sokkal inkább tudják segíteni a végzettségükkel is az ott lévők helyzetét, nyilván az emberi odaadás mellett, ami, azt hiszem, itt mindenkinél elismerésre méltó, aki a szociális szférában dolgozik, mind a 93 ezer ott dolgozó részéről.

A következő években további emelkedés következik be. Nagyon sokakat érint a szociális szférában a minimálbér és a szakképzett-minimálbér megemelése, ez az idei évben is 25 százalékot is jelenthet, a jövő évben további 12 százalékot a szakképzettséggel rendelkezőknél, akiknél pedig ennek a mértéke nem elég nagy, úgy gondoljuk, azoknál további kiegészítés lesz, amire majd az egy percben térek vissza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 174 2017.02.27. 1:13  165-174

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Ennek jegyében az idei évben 7,5 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre a szociális szférában dolgozók béremelésére, további 1,5 milliárd a bölcsődei dolgozókra, de itt most térjünk rá a szociális szférában lévőkre. Itt szintén egy magasabb végzettségűnek nagyobb mértékben járó bérpótlékról van szó, hiszen a többieket érinti az általános minimálbér és garantált bérminimum, azaz a szakképzett­mi­ni­málbér-emelés.

Ennek következtében idén áltagosan 33 ezer forintos, közel 20 százalékos béremelkedésre számíthatnak a szociális szférában dolgozók. Nyilván ez adott munkaköröktől függően lehet magasabb vagy alacsonyabb, de a 16 500 forintot legalább el kell hogy érjen, és a legmagasabb 84 585 forint lesz, amivel idén a szociális szférában dolgozók bére emelkedik.

Összességében azt szeretnénk, ha 2013-2019 között egy 62 százalékos átlagos béremelést láthatnánk, a kormány ehhez a fedezetet biztosította, és együttműködünk a szolgáltatókkal, a szakszervezetekkel, hogy ez mindenkihez béremelésként el is jusson, ne csak a költségvetésben látszódjék ez a többlet, hanem mindenkinek az egyéni bérpapírján is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 58 2017.03.06. 4:13  55-60

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az idei, 2017. évi költségvetésben általános egészségügyi célokra 170 milliárd forintnál is nagyobb összeg szerepel, több, mint a tavalyi költségvetésben volt. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy forrásai a GDP fél százalékával emelkednek idén a tavalyihoz képest. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság működése most már tud annyi többletet termelni, amelynek révén az egészségügyre is sokkal nagyobb összeget lehet fordítani, mint az előző években. De hozzátenném, hogy minden korábbi évben is az infláció mértékénél magasabb összegű, nagyobb arányú volt az a pénz, amivel az Egészségbiztosítási Alap főösszege emelkedett, vagy pedig az egészségügyre fordított kiadások emelkedtek.

Ehhez a 170 milliárd forinthoz még hozzá kell adni azt a 40 milliárd forintot, ami egyszeri fejlesztésként a budapesti szuperkórházak és a társkórházaik időarányos fejlesztésére szerepelnek a költségvetésben. Arra az aránypárra is felhívnám a figyelmet, hogy az a pénz, amit az OLAF-jelentés alapján az EU-s pénzből az akkori szocialista-szabad demokrata városvezetés elcsalt vagy ellopott, az egy teljes szuperkórház felépítésére is elegendő lett volna. De ez a pénz szőrén-szálán eltűnt.

A kormányzat igyekezett többletforrásokat mind béremelésre, mind más kórházi fejlesztésekre is biztosítani. Emlékezhetünk még a 2010 előtti időszakra, amikor vizitdíjjal próbálták meg a betegeket a gyógyulástól távol tartani, a bevételeket pedig növelni. Szerencsére ez kudarcba fulladt, hiszen a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtése és népszavazása elsöpörte az akkori kezdeményezést, mind pedig a kezdeményezőket. Ezzel szemben 2010 után például a chipsadóból olyan bevétel született, erre képviselő úr is utalt, amely az egészségügyi béremelésnek tartós fedezetét biztosíthatta, másrészt népegészségügyi szempontból is megelőzte azt, hogy valakik olyan élelmiszereket nagyobb mennyiségben egyenek, vásároljanak, amelyek az egészségükre károsak. (Moraj az MSZP soraiban.)

Korábban voltak elbocsátások, leépítések, fizetéscsökkenés; persze, széfekre volt mindeközben pénz. Mi már, ahogy ön is említette, 2012-13-ban az első 27 százalékos béremelést megléptük az egészségügyben. Tavaly szeptember 1-jén kezdődött az orvosok és ápolók két-, illetve négyéves béremelési folyamata, az orvosok esetében 107 plusz 100 ezer forinttal. Tehát tavaly szeptemberben emelkedett 107 ezer forinttal, idén november 1-jén fog 100 ezer forinttal emelkedni az orvosok és kórházi szakgyógyszerészek fizetése. Az ápolóknak pedig, ahogy ön is említette, 26,5 százalékkal kezdődött. Idén megvan a fedezet a további 12 százalékos emelésre, hiszen ahogy említettem, a GDP fél százalékával nőttek az egészségügy forrásai, és a rákövetkező években is további 8-8 százalékkal emelkedik a bér. Így tehát a pedagógusok, az oktatásban dolgozók után az egészségügyben dolgozók is egy többéves bérfejlesztési programmal tudnak előrébb lépni.

Ennek megvan az eredménye több területen is, például a különböző orvoselvándorlási vagy ápolóelvándorlási számokban. Nyilván az orvosok esetében hamarabb indult ez a pozitív folyamat. Ott 2012 környékén volt a fordulópont, az volt az az év, amikor Magyarország történetében az egyik legmagasabb számú azoknak az engedélykéréseknek a száma, amivel külföldön szeretnének dolgozni orvosok. De szerencsére ennek a mértéke nagymértékben csökkent évről évre, mondjuk, ha 2013-14-et nézem, ott is 530-ról 518-ra, majd 492-re, a tavalyi évben pedig nagyon nagy mértékben 492-ről 398-ra csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik első alkalommal kértek hatósági bizonyítványt az ÁEK-től ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak.

Az a pozitív folyamat is elindult, az ápolói béremelésnek is ebben fontos szerepe volt, hogy végre megtörtént az érezhető fordulat az ápolók, szakdolgozók külföldre vándorlása esetében is. Ott is az engedélyt kérők száma a 2015-ös 567-ről, ami körülbelül egyezik az előző évek számával, érezhető mértékben csökkent, 486-ra. Bízunk benne, hogy minél többen maradnak az egészségügyi pályán a béremelések következtében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 84-86 2017.03.06. 4:24  79-89

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az interpellációjával zavarba hozott, na nem annak a tartalma miatt, hanem amiatt, mert kettő fejléce van. Az egyik fejlécen az ön neve szerepel, képviselő úr, a megküldött interpelláción viszont van egy efölötti fejléc, a Magyarády Ügyvédi Iroda fejléce. Bevallom őszintén, ilyen interpellációval én még nem találkoztam, amelyet egy ügyvédi irodának a feladóként való megjelölésével küldenek el. Itt látható, hogy ezt faxon küldték el, de kicsit furcsa számomra, tisztelt képviselő úr, hogy most tulajdonképpen ön szerződéses viszonyban áll-e ezzel az irodával, és azért küldik önnek a szöveget, amit utána ön itt felolvas a parlamentben, vagy az egyetem áll vele szerződéses viszonyban. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mint a trafiktörvény!)

Megnyugtató lenne számunkra, ha így a dupla fejléc kapcsán ön akkor elmondaná, hogy pontosan akkor ön írta ezt az interpellációt vagy egy ügyvédi iroda írja az interpellációt (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Kész Zoltán közbeszól.), kik írják az ön felszólalási szövegeit. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Nem tudom pontosan, ön arról beszélt, hogy itt az emberekkel ön konzultál és az ő véleményüket képviseli; ön most tulajdonképpen az emberekkel konzultál (Közbeszólás az MSZP soraiból: Választ!), vagy ön egy ilyen ügyvédi irodának vagy az ügyvédi iroda megbízójának a kijáróembere itt a parlamentben. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Válaszoljál! ‑ Harangozó Gábor István: Fejezd már be!) Fontos lenne, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, mert a kérdés amúgy fontos, és nem csak most merült fel ez a kormányzatban. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Úgy látszik, itt viszonylag sokan az MSZP soraiból is ismerik ezt az ügyvédi irodát, és be-bekiabálgatnak, lehet, hogy jó kapcsolataik vannak velük.

Tehát ez egy fontos kérdés, amit mi már a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” nevű stratégiában is érintettünk az agrárképzés kapcsán. (Kunhalmi Ágnes: Veszprémben veszíteni fogtok megint!) Ugyanakkor a viszonválasz szempontjából mégiscsak megköszönném, ha elmondaná, hogy (Harangozó Gábor István: Elnök úr! Rendre kellene utasítani az államtitkár urat!) miért ilyen iratokat nyújt be… (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Bocsásson meg, államtitkár úr! Nem szoktam közbeszólni, de kénytelen vagyok. (Az MSZP sorai felé:) Képviselő úr, nem az ön interpellációja, és kérem, szíveskedjen végighallgatni! A képviselő urat, aki az interpellációt elmondta, végighallgatta az egész Országgyűlés. Szíveskedjenek ezt önök is megtenni. Köszönöm.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

És akkor az interpelláció első sora után a többire is hadd reagáljak. Ahogy mondtam, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia részletesen beszélt az agrárképzési terület fejlesztési lehetőségeiről is, Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Keszthely egyaránt a fejlesztési területe lesz az agrárképzés fejlesztésének. Mindnyájan nyertesei lesznek a fejlesztéseknek, amit az agrárképzésben létre kívánunk hívni.

Egyrészről szeretnénk mindegyik helyen az oktatói kutatókapacitásokat bővíteni, az emberi erőforrások koncentrációját javítani, szeretnénk egy korszerű igényeknek is megfelelő tudásközpontot is létrehozni mindegyik helyen, amelyiket felolvastam, így természetesen Keszthelyen és mindegyik más központban is. Nemzetközi színvonalú kutatási és képzési központot szeretnénk létrehozni mindenhol, stabil nemzetközi kapcsolatrendszerrel, és azzal is, hogy ne legyenek olyan mutatók, mint itt egyes képzések esetében, hogy a felnőttképzéses szakképzés esetén a végzettek 25 százaléka nem használja a diplomáját a szakmán belül.

Ahhoz, hogy a képzés és az innovációs versenyképesség tényleg a sikeres fejlesztésnek legyen alapja, nyilván egy országos intézményi struktúrára is szükség van. Ezzel kapcsolatban sokfajta javaslat született, de semmifajta döntés nem született. Ön úgy beszélt bizonyos kérdésekről, mintha azok eldöntött vagy legalábbis döntés előtt lévő kérdések lennének, miközben erről szó sincsen. Ahogy mondtam önnek is, a jövő agrárképzésében minden meglévő képzési helynek nagyon fontos szerepe és jelentősége lesz, úgyhogy kérem, akár az ügyvédi irodán keresztül, akár közvetlenül, de nyugtassa meg a keszthelyieket, hogy számukra is fontos agrárképzés-erősítési elképzeléseink vannak. Tehát nem megszüntetni, hanem erősíteni szeretnénk ezeket a képzéseket. De arra ön jól tapintott rá, tisztelt képviselő úr, hogy idegen nyelvű képzésekben szeretnénk erősíteni. A mi tudásunk szerint egy idegen nyelvű agrárképzés folyik, tehát úgy gondoljuk, hogy ez bővíthető lenne.

Nemzetközi kutatási potenciált szeretnénk fejleszteni, ilyen központot kialakítani, és azt, hogy ne egymástól függetlenül tevékenykedjenek ezek az agráregyetemek, hanem egymással közösen, együtt is tudjanak működni. Úgy gondolom, hogy a Pannon Egyetemnek stabil jövője van Veszprémben, Kőszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 108 2017.03.06. 4:07  105-113

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Áp­rilis 1-jével valóban Magyarország egyik legnagyobb kórháza jön létre, teljes nevén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház. Ez az egyik legnagyobb lesz Magyarországon, ezért is mondtuk azt, hogy egy szuperkórház, hiszen minden szakágban sürgősségi el­látással tudja biztosítani a betegeknek a gyógyulását.

A mi célunk ezzel az átszervezéssel, amely sok más megyében is hasonlóképpen már az előző években lezajlott, az a betegellátás szervezettebbé és hatékonyabbá tétele, amely nyilvánvalóan az ellátás színvonalát és a betegbiztonságot tudja javítani. Az erőforrásoknak ez a fajta szervezése biztosítani fogja, hogy egy-egy szakterület teljeskörűen tudjon fejlődni, beleértve az adott szakma legkorszerűbb eszközeinek a beszerzését is, és a sokféle szakmai jártasságot igyekszünk egy helyen összpontosítani.

Ahogy említettem is, itt intézményen belül gyakorlatilag a teljes szakmai spektrum megvalósul, nem kell tehát a betegeket egyik kórházból a másikba, a másikból az egyikbe irányítani, hanem szuperkórházként minden beteget fogadni tud, és el is tudja utána látni őket. Azt hiszem, ez egyértelműen a helyieknek az érdekét szolgálja, akik nemcsak miskolciak, nemcsak a megyében élők, hanem a megye határain túl is nyúlik a kórháznak a hatóköre, ellátási körzete, hiszen 38 szakmában megyehatáron átnyúló, összesen 835 ezer lakost ellátó feladatai vannak.

(15.40)

Két szakterületen még a régiós határt is meghaladja a harmadik progresszivitási szintű ellátó­köz­ponti feladat, és a megye határain belül is további nyolc szakmában rendelkezik ellátási területtel. A várható betegforgalom a 3511 ágyon 120 ezer főt is meghaladó lesz, a járóbeteg-forgalom pedig heti 11 500 óra rendelési időben 2 millió 180 ezer fő lesz a számítások szerint.

A dolgozók jogviszonyát ez nem érinti, tehát mindenkinek a munkájára továbbra is számítunk, szükségünk van rájuk, a feladatok mennyisége ugyan­is nem változik. Továbbra is 4500 fő munkavállalóval, 655 orvossal, 3 ezer szakdolgozóval és 900 egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozóval vinné tovább az intézmény a betegek gyógyítását, közel 31,5 milliárd forintnyi költségvetési kerettel.

A diósgyőri telephely helyzetét ez a változás nem érinti, tisztelt képviselő úr, ott is zavartalanul folyhat tovább a gyógyító munka, 20 szakmában, 31 rendelésen, heti 860 óra időben, sőt a járóbeteg-rendelőt egy átfogó felújítás során is korszerűsíteni kívánjuk a következőkben.

A két kórházban, tehát a megyei és a városi kórházban az elmúlt években közel 22 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottunk meg, egy korszerű tömbépület intenzív sürgősségi diagnosztikai és műtőblokkal jött létre, emellett további épületek felújítása is megtörtént. Voltak orvostechnikai fejlesztések az onkológia, a sebészet, a gyermekrehabilitáció és a koraszülött-ellátás területén, továbbá tüdőgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai és rehabilitációs területen összesen 19 milliárd forint értékben.

Energetikai korszerűsítésre került sor 1 milliárd 450 millió forint értékben, és csaknem 675 millió forint értékben az ott dolgozóknak igyekeztünk fejlesztéseket, továbbképzéseket, egyéb humán fejlesztéseket adni. Természetesen Csiba Gábornak a továbbiakban is fontos szerepe lesz az egészségügy területén, országos feladatot fog kapni, amellyel kapcsolatban az egyeztetéseket a minisztériumban ő is megkezdte az elmúlt héten. És ha ez a végéhez ér, pontosan kiderül, hogy mi lesz ez, de az ő szaktudására, szakértelmére, több évtizedes kórházi tapasztalatára ‑ talán, ha jól emlékszem, 17 évnyi vezetői tapasztalata van, és több évtizede gyógyító orvos ‑ a kórházban, azt hiszem, a későbbiekben szükség lesz.

A változás tehát zökkenőmentesen fog április 1‑jén végrehajtódni, és bízunk benne, hogy ez a betegellátást sem zavarni fogja, hanem a későbbiekben jobban fejleszteni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 206 2017.03.06. 2:07  203-210

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a felszólalását, a kérdését, képviselő asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mi emberképünk, a mi társadalomképünk közösségekből épül fel. Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az identitását is az határozza meg, hogy különböző közösségekhez tartozik, és úgy gondoljuk, hogy Magyarország lesz erősebb akkor, ha minél több, minél erősebb közössége van. Ezért fordítottunk nagyon sok költségvetési forrást és fordítunk nagyon sok európai uniós forrást is arra, hogy ifjúsági közösséget, sportoló közösséget, kulturális közösséget, egyházi közösséget, mindenfajta közösséget meg tudjunk erősíteni, és az emberek ne egyenként, ne csak individuumként tudjanak támogatásokat elnyerni, hanem bizony a közösségi összetartozásuk is erősebb legyen, mert abban hiszünk, hogy akkor a nemzet összetartozása is erősebb lesz, hogyha az egyes kisközösségei erősek.

Ezért volt fontos a civil és egyházi szervezetek támogatása, hiszen ezekben a közösségekben találhatnak közös élményeket, barátokat, közös értékek meg tudnak erősödni, a sport révén pedig a küzdeni tudás vagy az egészség is fontos célunk. Az egyik legfontosabb, amely már le is zárult, a „Védőháló a családokért” elnevezésű pályázatunk. Itt 154 közösség, családos közösség, szervezet kapott 30-40 millió forint támogatást, ez összességében 6,2 milliárd forint volt.

Az ifjúsági programok támogatása elnevezésű pályázatunkon 1 milliárd forintot osztottunk szét, még az előzőt megelőzően 41 pályázó között. Itt 20-25 millió forintos támogatást kaphattak több évre ezek a közösségek. Az ifjúsági kisközösségeket támogató felhívásunk, ez éppen most aktuális, mától lehet beadni, 2,1 milliárd forintot fordítunk ifjúsági kisközösségek fejlesztésére. „A társadalmi kohézió erősítése az egyházak és civil szervezetek közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével” igencsak hosszú című, de annál inkább értékes pályázatunk 8 milliárd forint keretösszegben fog heteken belül ‑ bízunk benne, hogy be fogják adni a pályázatokat ‑ biztosítani akár 50 millió forintos támogatást is egyházi közösségeknek, civil közösségeknek hosszú távon.

A Nemzeti Együttműködési Alap és a személyi jövedelemadó 1 százaléka is fontos forrás, erre térek vissza az egy percben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 210 2017.03.06. 1:10  203-210

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Ahogy képviselő asszony is említette, nemcsak a szakmai, de a működési pályázatok is nagyon fontosak. Éppen ezért a NEA-ból mindkettőre lehet pályázni, 2016-ban 15 638, míg idén 16 522 támogatási igény érkezett be. Tavaly 3 milliárd 872 millió forintot osztottunk szét, idén ez az összeg jóval magasabb, 4 milliárd 172 millió forint. (Szávay István: A pályázók 20 százalékának, azt is tedd hozzá!)

Mindemellett én azt hiszem, hogy fontosak a fiatalok közösségfejlesztését érintő pályázatok, amelyek összességében 27 milliárd forintot jelentenek. Nemrég került meghirdetésre az „Esély, otthon” című program, ami a vidéken élő vagy a vidékre költöző fiataloknak az életkezdését próbálja segíteni. Bízunk benne, hogy ez a vidék megtartóerejét fogja erősíteni.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Az önkéntességre képviselő asszony is célzott. Itt olyan pályázatunk is van, amelyik helyi közösségszervezéssel foglalkozik, önkéntes tevékenység népszerűsítésével foglalkozik, akár 14-35 év közötti fiataloknak is. Itt is ezer pályázó szervezet közül lettek kiválasztva a nyertesek. Erre a programra is 14 milliárd forintunk van, aminek ez az egyik alprogramja. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 22 2017.03.07. 5:13  19-22

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, ez a felszólalás, ez a példa is, ezek a történetek is bizonyítják a forradalom tisztaságát. Abban a pillanatban, amikor megszűnt az a nyomasztó levegő, ami a szovjet csapatok és az egykori kommunista államhatalom részéről elnyomta Magyarországot, minden települést, minden embert, és amikor azt érezték, hogy egy pillanatra végre vége szakadt ennek az elnyomatásnak, akkor tudtak választásokat szervezni, tudtak jótékonysági akciókat szervezni. Mindenki ismeri azokat a képeket, fotókat, amikor a forradalom áldozatainak hirtelen megtelnek papírpénzzel az üres ládák, és azokat a jótékonysági adományokat senki sem viszi el, senki sem veszélyezteti, a betört kirakatüvegeken át senki sem viszi ki az árukat.

(9.50)

És ilyen volt ez a példa, amit képviselő úr is elmondott, hogy abban a másodpercben (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), ahogy az embereknek lehetőségük volt az önszervezés módján saját választást megszervezni, saját maguknak dönteni a saját kérdéseikről, nem a párt által odaküldött tanácselnöknek vagy párttitkárnak az instrukcióit hallgatni, hanem maguk dönteni a sorsukról, akkor akár 48 óra alatt, két nap alatt is képesek voltak egy demokratikus választást megszervezni. Nagyon nagy kár, hogy hiába szervezték ezt meg saját akaratukból, utána ennek csak internálás lett a vége, s nem pedig valódi népképviselet a parlamentben.

És az is nagyon fontos, hogy hétről hétre újabb és újabb büszkeségpontok jönnek létre vagy újulnak meg Magyarország-szerte az ’56-os emlékév keretében, és minden település a maga forradalmi hőseire tud büszke lenni, a maga forradalmi eseményeit ismeri meg; és ha ezeket a hősöket jobban ismerjük, ha ők jobban példaképekké válnak a fiataloknak, akkor bízhatunk ebben, hogy azokban a történelmi pillanatokban, amikor szükség lesz rájuk, ismételten lesznek Magyarországnak hősei.

Azért is fontos ez, hiszen tíz évvel ezelőtt, az 50. évfordulón sajnos nem az ünneplés, hanem az erőszak, a rendőrterror, a gumilövedékek, a könnygáz, a vízágyú, a lovasrendőrség vagy a vipera volt az, ami megmaradt, és egy maradandó sebet okozott mind a forradalom emlékének, mind a magyar népnek, mind pedig a konkrét sértetteknek az, ami akkor, tíz évvel ezelőtt, az 50. évfordulón történt.

De fontos üzenete 60 évvel a forradalom kitörése és leverése után is, hogy mi, magyarok sohasem tűrjük a rabságot. Sokszor mondjuk, hogy egy szabadságszerető nemzet vagyunk, de oly mértékben szabadságszerető nemzet a magyar (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök ismét csenget.), hogy az elmúlt három évszázadban akár a túlerővel szemben is mindig kiállt a jogai mellett, nem tűrte el a rabságot, nem tűrte el a jogok korlátozását; ha valaki valamilyen döntést el akart venni a magyaroktól, a magyarok előbb-utóbb visszavették. Volt, amikor ez kiegyezéssel sikerült, volt, amikor forradalommal sikerült. Csak a kiegyezéseink előtt azért mindig volt egy-egy forradalom, amely megmutatta a magyarság gerincét, a magyar emberek tartását és a magyarok szabadságszeretetét. Úgyhogy ezek olyan időpontok, amikor minden magyar összefogott, és a nemzeti szuverenitásért, az egyéni szabadságjogokért kiált.

A magyar hősök bátorsága pedig a magyarokat világszerte is elismertté tette. Ennek a világszerte meglevő magyar büszkeségnek, azt hiszem, fontos állomása az, hogy az ’56-os emlékév keretében 400 rendezvénnyel, kiállítással, művészeti produkcióval, szoboravatóval és könyvbemutatóval emlékeztünk már a hősökre. Ha csak a külföldi részt nézem: 66 városban volt tudományos rendezvény, konferencia, előadás vagy kutató tevékenység, 18 városban avattak külföldön a magyar forradalomnak emlékművet, emléktáblát vagy szobrot, 92 városban volt világszerte kiállítás a magyar forradalomról és szabadságharcról, 81 városban tisztelegtek világszerte koncerttel, táncelőadással vagy filmvetítéssel a magyar hősök előtt, és 124 másik városban további rendezvények voltak.

Ha megnézzük, hogy mely városok voltak érintettek a megemlékezésekben, csak pár példát hadd mondjak: Washington, München, Brüsszel, Berlin, Mad­rid, London, Pozsony, Bern, Krakkó, Varsó, Zü­rich, Hága, Prága, Ottawa, São Paulo, Róma, Ed­monton, Graz, Andau, Dublin, mind-mind magyar forradalmi megemlékezéseknek adtak helyet.

Idehaza pedig a beküldött 2249-ből eddig 1350‑et támogatott az emlékbizottság.

A nyári fesztiválokon mindenhol megjelentek a pesti srácok és a forradalmárok, a Gyerekszigeten, a VOLT Fesztiválon, a Balaton Soundon, a Sziget Fesztiválon (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), a Strand Fesztiválon, egymillió fő, egymillió fiatal láthatta, magyar és külföldi egyaránt, a magyar hősöket.

Nagyon fontos döntése volt a magyar kormánynak, hogy a Gulág-emlékévben és az ’56-os emlékévben két év alatt összességében száz százalékkal emeli meg a politikai rehabilitációs nyugdíj-kiegé­szí­té­seket. Ez a duplázás, azt hiszem, egy késői, de fontos kárpótlás az érintettek és a hozzátartozóik, az özvegyeik felé.

És az is fontos, hogy a forradalom 60. évfordulója alkalmából az ’56 utáni időszak kommunista hatalombirtokosainak adatait és nevét a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozta, legyen szó pártvezetőkről, MSZMP KB-tagokról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), adminisztratív osztályvezetőkről, belügyi osztályvezetőkről, állambiztonsági vezetőkről és még sok más hatalombirtokosról, akik valóban felelősek voltak azért, hogy ezt a forradalmat itt Magyarországon vérbe fojtották.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 16 2017.03.13. 5:14  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon köszönöm az ünnepi és emelkedett gondolatait. Valóban, március 15-én és majd április 11-én és sok más alkalomkor is azokra a magyarokra emlékszünk, akik nagyon bátrak voltak, bátrak voltak a saját korszakukban, a saját bátorságukról tettek tanúbizonyságot, akár akkor, amikor kirobbantották a forradalmat, akár akkor, amikor meghozták az áprilisi törvényeket, akár akkor, amikor a tavaszi hadjáratban eredményesen szálltak szembe a császári csapatokkal.

Bizony, ez a fajta bátorság az, ami példaképet jelent számunkra, amire emlékezünk, amelyek olyan pillanatok a magyar történelemben, amelyeket érdemes piros betűvel is beleírni a naptárba, és évről évre emlékezni rá.

A szabadságot azonban nekünk, magyaroknak sem adták sohase ingyen. Ronald Reagannek van az a mondása, hogy minden generáció csak egy nemzedékre van a szabadság kihalásától, mert ha van egyetlenegy olyan nemzedék is, amelyik úgy gondolja, hogy a szabadság, amit megkapott, már az övé, az már a sajátja, azért tennie nem kell, hanem azt elég, ha csak birtokolja, nem kell hogy gondozza, nem kell hogy küzdjön érte, akkor bizony egy nemzedéken belül el fogják veszíteni az emberek a szabadságukat abban a közösségben.

Ezért fontos, hogy minden generációnak küzdeni kell, hiszen olyan helyzetek adódnak, akár napjainkban is, amelyeket még tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tartottunk volna, hogy Európába hogyan telepszik be a félelem, vagy miként válik egyre általánosabbá az identitásválság. Ez bizony egy olyan időszak, amikor nekünk, magyaroknak is bele kell szólnunk a jövőnkről szóló vitákba. 1848-49-ben elég határozottan és akkor még fegyverrel is, ma már más módon, de igenis a saját jövőnket nekünk kell alakítanunk.

Akkor sem azt mondták a ’48-as magyarok, hogy majd a helytartótanács eldönti helyettünk, ma sem kell azt mondanunk, hogy bárki döntsön helyettünk a mi saját ügyünkről; ne legyen ez a kishitűség a magyarok jellemzője, ’48-ban sem volt ez, ma se legyen az, hanem ugyanolyan határozottsággal álljunk ki, mint 1848-ban, csak szerencsére békésebb körülmények között. Nem mintha Európa hangulata ne lenne forrongó, nem úgy, mint ’48-ban, de más módon mindenképpen forrongó, és ahogy a híradásokat is nézzük, egyre több helyen akár erőszakba is torkolló.

Nagyon fontos a saját kultúránk, saját közösségeink megvédése, hogy Európa nemzetek és ne nemzetiségek Európája legyen, ezért is fontos a képviselő asszony által említett Arany János-emlékév, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából hirdetett meg Magyarország. Március 2-án kezdődött Nagyszalontán, és május elején az Akadémia ünnepi közgyűlésével folytatódik. Országszerte, nemcsak Nagykőrösön és Debrecenben, nemcsak Budapesten, hanem mindenhol máshol is ünnepségek, kiállítások fognak zajlani, újabb Arany-kötetek jelennek meg, tudományos programok, szavalóversenyek fognak sorakozni az Arany-emlékévben egymás után.

Nagy példakép sokak számára Arany János, hiszen szegénysorból küzdötte fel magát egészen a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári posztjáig, és azóta is mint a nemzeti kultúrának egy emblematikus alakjára emlékszünk rá.

Négymilliárd forintos keretet határozott meg a kormányzat az emlékév programjaira, egyrészről Nagykőrösön mint az Arany-kultusz fővárosában valósulnak meg központi megemlékezések, de természetesen Nagyszalontán, Arany János szülőhelyén is kiemelt programok lesznek, de Nagykőrösön egy teljes műemléki rekonstrukcióra készülünk. Áder János köztársasági elnök úr a fővédnöke az emlékévnek, de bekapcsolódott a védnöki munkába a Tudományos Akadémia és a Művészeti Akadémia elnöke is.

Az Arany-emlékév az élő magyar nyelvnek az ünnepe, ezért többféle különleges programmal is készülnek az emlékév szervezői: olvasás éjszakájával, köztereken történő könyves megjelenésekkel, írók vezette irodalomórákkal, és sok minden más eszközzel is próbálják felhívni a figyelmet Arany Jánosra és a magyar nyelvre. A művészeti produkcióknak is vannak formabontóbb megnyilvánulásai, nemcsak színpadi produkciók, de Arany-busz és hasonlók is indulnak országszerte. Határon túli rendezvények, diaszpórarendezvények egyaránt fogják színesíteni az Arany-emlékévet; illetőleg az is fontos, hogy a beépülő és maradandó értékek között sok-sok Arany-kincsnek a digitalizálására, online hozzáférhetővé tételére is sor kerülhet a következő esztendőben.

És ahogy a képviselő asszony is elmondta, mindemellett a magyar kultúrának, a magyar filmes kultúrának is egy arany korszaka van, ha ezzel az átkötéssel élhetek, hiszen Oscar-díjtól Arany Medve-díjig rengeteg magyar filmes siker született az elmúlt időszakban. Ha megnézzük, hogy az új filmtámogatási rendszer óta mennyi nemzetközi elismerést kapott a magyar film: 130 fölött van már azoknak a száma, akik Karlovy Varytól Cannes-ig vagy az Arany Glóbusz-díjig nemzetközi elismerésben részesültek. És valljuk meg, hogy ez a magyar gazdaságnak is jót tett, hiszen GDP-arányosan megháromszorozódott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mind a nemzeti össztermékben vett része a filmiparnak, mind pedig a foglalkoztatottaknak a száma.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 36 2017.03.13. 2:09  33-36

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Romániából behurcolt esetek kapcsán nyolc európai országban alakult ki kisebb járvány: Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Svédországban, Magyarországon, Franciaországban és Belgiumban. Nem tudom, hogy a többi or­szágot is a magyar háttérintézményi szerkezet rovására írja-e a tisztelt képviselő úr, hogy ott is előfordultak ezek a megbetegedések. Azt hiszem, köszönetet kell mondjunk mindenkinek, aki akár a kórházban, akár a kormányhivatalokban dolgozott és azonnal reagált erre.

Magyarországnak egyébként jó az adottsága, hiszen a kanyaró elleni átoltottság Magyarországon 98 százalékos, és 95 százalék fölött már nem mondható fogékonynak egy ország, sőt hosszú időszakig nem volt kanyarójárvány Magyarországon behurcolással sem, itt pedig február közepén ‑ utólag igazolásra került teljes mértékben ‑ Romániából hurcolták be ezt a járványt.

Azonnal intézkedési terv készült, tisztelt képviselő úr, a makói kórház sürgősségi betegellátó osztályán dolgozókkal kapcsolatban, a kórházban dolgozókkal kapcsolatban, a környéken élőkkel kapcsolatban. A járvány megfékezésére a makói kórház, a kormányhivatal népegészségügyi szakemberei valamennyi, az országos tisztiorvos intézkedési tervében szereplő intézkedést foganatosítottak. Tehát minden intézkedés megtörtént, amely ilyenkor megtörténhet, és ezek eredményesnek is bizonyultak.

Ezért kontroll alatt vannak az események teljes mértékben úgy, ahogy az a különböző protokollokban le van írva. És az, hogy ez mindenhol előfordulhat, tisztelt képviselő úr, bármennyire is fejlett a megelőzési rendszer, bármennyire is azonnaliak a lépések, az intézkedések, azt bizonyítja, hogy összesen nyolc európai országban fordult ez elő, azt hiszem, hogy mindegyiknél fejlett járványügyi ellátórendszer van, mégis ez előfordult máshol is. Az volt a fontos, hogy Magyarországon azonnal kezeltük az ügyet. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 60 2017.03.13. 2:05  57-60

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön itt most a kormányt szólítja meg, de ezek mind egyedi ügyek, egyedi bírósági ügyek, amelyekben nyilván ezek szerint van, amikor jó döntés születik, és van, amikor rossz döntés születik. Én nem mondanám azt, hogy ez a törvényeknek lenne hibája, hiszen a törvényekben az szerepel, ellentétben azzal, amit a képviselő asszony mondott, hogy a gyermek érdeke az elsődleges.

A bíróságnak és előtte a gyámhatóságnak is a gyermek érdeke szerint kell eljárni, ami a gyermek számára, az egészséges testi és lelki fejlődése szempontjából a legjobb, olyan döntést kell hozni. Annál kell elhelyezni a gyereket, akinél ebben a sajnálatos és nehéz helyzetben ‑ hiszen itt csak nehéz döntést lehet hozni ‑ jobban tud testileg, lelkileg fejlődni a gyerek, és annak a láthatását kell biztosítani, aki ezt elősegíti. Ha valamelyik bíróság nem így dönt, akkor az hibásan dönt, törvényellenesen dönt, a jogszabály megszegésével dönt arról, hogy ha olyan láthatási szabályokat fogad el, ami a gyermek szempontjából hátrányos, és akkor is megszegi a törvényt, ha annál a szülőnél helyezi el, akinél való elhelyezése a gyermeknek hátrányos lenne.

A gyámhatóság, a kormányhivatalok folyamatosan vizsgálják nyilvánvalóan, hogy a gyermekek jó körülmények között vannak-e, folyamatosan felülvizsgálják, adott esetben áttekintik a láthatás szabályait. Nagyon szomorú, hogy ezek olyan esetek, amikor a szülők nem működnek együtt egymással és nem a gyermek érdekében tevékenykednek, de mind a bíróság, mind a gyámhatóság igyekszik a gyermek érdekét elsődlegesnek tartani és aszerint eljárni.

Nyilvánvalóan ez folyamatos képzés és továbbképzés mentén lehetséges. Lehetséges, ezért is 2017 márciusában tartottunk pontosan ennek a témakörnek a feldolgozására az ebben az ágazatban dolgozók számára egy képzést, ahol mind a szakmai protokollokat megismerték, mind a tényállás tisztázásának a fontos részletszabályait és az ezzel összefüggő gyámhatósági feladatokat egyaránt, hogy pontosan a lehető legkorszerűbb módszereket is figyelembe vegyék és tudják alkalmazni akkor, amikor a gyermekelhelyezésről és a láthatásról döntenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 68 2017.03.13. 2:05  65-68

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Természetesen visszautasítom a vádjait, és ezt a tények cáfolják. Ön azt mondja, hogy politikai alapon történik kiválasztás. Az egész kiválasztási mechanizmus, döntési mechanizmus a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen került kidolgozásra.

Ön azt mondja, hogy politikai alapú a támogatás, miközben Szeged és Salgótarján is részesül ezekből a támogatásokból. Nem egészen értem, hogy miként mondja ezt, tisztelt képviselő úr, ha a benyújtott 19 megyei jogú városi pályázat közül a szegediek, salgótarjániak is ugyanúgy megkapják, mint bármilyen más párt-hovatartozásúak. Nyilvánvalóan az, hogy melyik településnek milyen a polgármestere, egy adottság, de a település kapja a támogatást, így ebből a szegediek és a salgótarjániak is részesülni fognak.

A sportban, a versenysportban számunkra az eredményesség az egyetlen mérce, ezért is indítjuk ezt a támogatási programunkat. Úgy gondoljuk, minden egyes forintot, amit a sportba fektetünk, a nemzet jövőjébe fektetünk valójában. Az ön által idézett helyi, integrált szabadidősportos és egyesületi keretek közötti sportprogram, röviden a HISZEK Benned sportprogram egyaránt támogatja a szabadidősportot, és egyaránt támogatja a kis és közepes sportegyesületek utánpótlás- és létszámnövelését. 100 millió forint a szabadidősporttal kapcsolatos megvalósítási támogatás, és másik 150 millió forint az utánpótlás-nevelésre, a tehetségek kiválasztására, a tehetséggondozásra, a toborzó események szervezésére és a sportszakemberi megnövekedett munkára fordítható kiadás, sőt ebbe a 150 millió forintba még a nevezési díjak is beleférnek.

Ahogy az előbb is említettem, a döntési mechanizmus teljes mértékben a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen kialakított, a támogatási összegnek a 3 százaléka fordítható mindösszesen kommunikációs költségre. Abban az esetben fordítható 10 százalék, ha a kommunikációs tevékenység a program népszerűsítésével függ össze, így azt hiszem, hogy a forrás felhasználásának ez a szigorú ellenőrzés, a tiszta célok és az átlátható elbírálás mind-mind garanciális eleme. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 76 2017.03.13. 2:07  73-76

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Már az első három szavával is vitatkoznék, hogy a kormány ezt a kérdést eldöntötte. Nem döntött véglegesen erről a kormányzat. Ezt az irányt támogatta. A közművelési kerekasztal, úgy tudom, március 7-én elkezdte megvitatni. A korábbiakban is szó volt már erről, nem most merült föl először a 9 évfolyamos iskola. Legalább két éve beszélünk erről többféle fórumon is. Minden létező szereplőt, aki párbeszédképes és hajlandó a kormányzattal leülni, elhívtuk a köznevelési kerekasztalra, hogy megvitassuk ezt a kérdést. Úgyhogy arról döntött igazából a kormány, hogy az erről való szakmai párbeszédet elindítja most már egy sokkal komolyabb, kidolgozottabb forma mentén, hiszen az LMP itt már mindent és mindennek az ellenkezőjét is ellenezte itt a parlamentben, de még egy-két esztendővel ezelőtt önök is a diákok túlterheltségéről beszéltek.

A diákok túlterheltségével kapcsolatban többfajta megoldási javaslata van a kormányzatnak. Az egyik a Nemzeti alaptanterv áttekintése, amely szintén ezzel párhuzamosan zajlik, amely hangsúlyokat kíván elhelyezni, jobban kívánja kiemelni a fontosabb részeket a Nemzeti alaptantervből. Ez is teljesen átláthatóan és nyilvánosan zajlik.

A másik irány a diákok napi leterheltségének csökkentésére a 9 évfolyamos általános iskola iránya, amely a leginkább támogatott elképzelés szerint az óvoda és az általános iskola közé építene be egy többletévfolyamot. Ön is arról beszélt, hogy az alapkészségeket kell erősíteni.

Ez a fajta forma, ez a fajta, első osztályt megelőző osztály vagy átmeneti osztály pontosan ezeknek az alapkészségeknek a megerősítését hivatott lenne szolgálni, és azoknak a társadalmi különbségeknek a csökkentését, amivel egyik vagy másik diák az iskolába érkezik, amit nyilvánvalóan már a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás is hivatott csökkenteni. Ez az előkészítő évfolyam pedig segítene, segíthetne abban, hogy az a hátrány, az a különbség, ami a diákokban megvan, ne konzerválódjon az oktatás rendszerében.

Úgyhogy így fogjuk tovább folytatni ezt az egyeztetést is, és természetesen minden szakmai szereplőt nagy szeretettel látunk a továbbiakban is erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 164 2017.03.13. 2:06  161-168

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Minden kormányzat a maga értékvilága alapján eldöntheti, hogy a családokra miként tekint, segélyezési kérdésként, mint arra volt példa Magyarország történetében, vagy pedig adócsökkentésekkel igyekszik azt az anyagi hátrányt a családoknál kompenzálni, ami a gyermekek neveléséből adódik. És szintén fontos értékrendbeli döntés egy kormányzattól, hogy lakbértámogatást kíván a családoknak adni, vagy pedig saját tulajdonhoz, saját lakáshoz, saját, új építésű házhoz kívánja hozzásegíteni a családokat.

A Fidesz-KDNP-kormány a második megoldást választotta, adócsökkentéssel segíti a családokat, és mindenkit saját otthonhoz juttat, nem pedig bérlővé tesz a saját otthonában, hiszen azt szeretnénk, ha nemcsak fedél lenne a családok feje fölött, hanem valódi otthonuk lenne. Emlékszünk, hogy még ez a fedél is veszélybe került 2010 környékén, amikor tombolt a devizahitelezés és annak a negatív következményei, sok százezer család nézett szembe a kilakoltatás lehetőségével. Ezzel szemben mi a CSOK-kal, a családok otthonteremtési kedvezményével igyekeztünk segíteni a lakásépítést, bővíteni a gazdaságot, munkahelyeket teremteni, és ezzel ösztönözni a gyermekvállalást azoknál, akik gyermeket szeretnének.

Az idei évben, 2017-ben 211 milliárd forint áll rendelkezésre az otthonteremtési program keretében a családok otthonteremtési támogatására. Ez egy gigantikus összeg, 211 milliárd forint óriási pénz. Eddig, 2017 elejéig közel 40 ezer család vette már igénybe a CSOK-ot, 95 milliárd forint összegben tudtunk támogatásokat adni, átlagosan 2,5 millió forintot kapott egy család. Ha alábontom ezeket a számokat: új lakás vásárlásához 10 ezer családot segítettünk hozzá 57 milliárd forint értékben; használt lakás vásárlásához 28 ezer családot segítettünk hozzá 36 milliárd forint értékben; meglevő lakás bővítéséhez ezer családnak nyújtottunk támogatást 2 milliárd forint értékben; áfa-visszatérítés keretében 23 milliárd forintot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hagytunk a családok zsebében, míg kamattámogatott kölcsönnel 36 milliárd forinttal segítettünk a családokon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 168 2017.03.13. 1:10  161-168

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A családi típusú adórendszerre Európában több példa is akad, de ilyen széles körű és bőkezű otthonteremtési programra bizony kevés példa van, hiszen 2015 óta összességében, ha még a változás előtti időknek ‑ mármint a legutóbbi CSOK-kibővítés előtti időknek ‑ a számait is hozzáteszem, összességében 2015 júliusa óta 154 milliárd forintban részesültek a magyar családok ahhoz, hogy otthont, itt Magyarországon, kényelmes és a gyermekvállaláshoz is elegendő gyermekszobával rendelkező otthont tudjanak alapítani.

(15.50)

A 2016-os adatok alapján 69 százalékban olyan családok kértek ilyen támogatást, akiknek már megszületett az a gyermeke, aki után a támogatást igényelték, de 31 százalékban vállalt gyermek után igényelték, jövőben megszületendő gyermek után igényelték. Ez azt jelenti, hogy mintegy 8 ezer család 11 ezer gyermek világrahozatalát vállalta a tavalyi évben, köszönhetően a CSOK ösztönző hatásának is. És az is figyelemre méltó, hogy nemcsak az építkezésekben, hanem az építési engedélyekben is óriási robbanás figyelhető meg, hiszen két és félszeresére nőtt a bejelentések és az építésiengedély-kérelmek száma. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 4 2017.03.20. 5:08  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy külön szóba hozta a ketrecharcos egyesület ügyét, hiszen ez egy olyan szervezet volt, amelyik gyermekeknek a védőfelszerelés nélküli ketrecharcát éveken keresztül szervezhette, de a Fidesz-KDNP-kormány fellépésére volt ahhoz szükség, hogy ma már ez az egyesület ne létezzen (Bangóné Borbély Ildikó: Éjszakai munkavégzés!), ma már ilyesfajta rendezvényeket vagy harci eseményeket ne lehessen szervezni, hiszen itt nagyon sokan erre fogadtak, és ebből sokaknak anyagi haszna is származott, tehát nem a beléptetésből, hanem a fogadásból. De a Fidesz-KDNP mindenhol igyekezett, mind a büntető törvénykönyv elfogadása során, az új polgári törvénykönyv elfogadása során és minden más szociális jogszabály elfogadása során is maximálisan a gyermekek érdekeit szem előtt tartani. (Bangóné Borbély Ildikó: Éjszakai munkavégzés!)

Ezért volt fontos elképzelésünk, amelyben lényegi lépéseket tettünk, az úgynevezett kitagolás folyamata, hogy a gyermekek, akik gyermekotthonban vannak, azok ne maradjanak hosszú távon is ilyen nagy, soktucatnyi vagy sok száz főt is magában foglaló gyermekotthonokban, hanem olyan családokhoz, nevelőszülőkhöz kerülhessenek, akik akár több gyermek befogadását is vállalják (Gőgös Zoltán: Lőrincnek kell a kastély!), éppen ezért sokkal inkább családias körülmények között tudnak felnőni. (Dr. Józsa István: Éjszakai filmezés?)

Persze ezt a feladatot az előttünk lévő kormányok is elvégezhették volna, csak nekik nem volt fontos tenni is a gyermekek érdekében, fenntartották azt a korszerűtlen rendszert, amelynek a megújítása 2010 óta zajlik, és amelyre az európai uniós forrásainknak is egy jó részét fordítjuk, hogy ezeknek a gyermekeknek a száma, akik nagy nevelőotthonokban vannak, minél inkább csökkenjen, és bízunk benne, hogy a 12 éves kor feletti ilyesfajta gyermek nem is maradhat ilyen intézményekben most már hosszú távon, hanem családokhoz kerülnek. Ennek a végrehajtásában, azt hiszem, hogy igencsak fontos lépéseket tettünk.

Tisztelt Képviselő Asszony! A gyámhatóság engedélye akkor szükséges külön élő szülők esetén, ha a szülők nem tudják eldönteni a gyermekükkel kapcsolatos egyik vagy másik fontos kérdést, és nyilván a gyermek érdeke azt irányozza elő, hogy előbb-utóbb ez a döntés megszülessen. (Bangóné Borbély Ildikó: Éjszakai munkavégzés!)

(13.10)

Éppen ezért nem avatkozik bele soha a gyámhatóság az ügyekbe, mi aztán igazán már az adóhatóságot is távol tartjuk a családoktól, hiszen adórendszeren kívüli jövedelem az, amit a gyermek nevelésére fordítanak, és úgy gondoljuk, hogy a gyámhatóságnak sem szabad beavatkozni ezekbe az ügyekbe, csak akkor, ha a gyermek érdekében nem tudnak a szülők dűlőre jutni, és ekkor kell segítséget nyújtani a gyámhatóságnak.

Ami alapján ön itt ezt a kicsit csapongó felszólalását megfogalmazta, az egy soha a kormány által nem tárgyalt, csak a sajtóhírekben létező ilyesfajta előterjesztés vagy javaslat, ami lehet, hogy egyes körökben felmerült, de ezzel kapcsolatos kormánydöntés nem született (Bangóné Borbély Ildikó: Nem is fog?), a parlament asztalára törvényjavaslat nem született. Ön itt elég magas hangfekvéssel beleordít a parlamenti napirend előttiek közé (Dr. Józsa István: Na-na-na! ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Gyerekekről van szó, államtitkár úr!), hogy mi történik itt a parlamentben.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ilyen javaslat nem szerepel a parlamentnek a napirendjén, nem szerepel itt a tárgysorozatba vett javaslatok között, a benyújtott javaslatok között sem, úgyhogy nagyon sajnálom, hogy ön ilyesfajta híreknek felül, mintha ilyen törvényjavaslat itt lenne; semmifajta ilyen törvényjavaslat a parlamentnek az asztalán nincs. (Dr. Józsa István közbeszól.)

De olyan javaslat volt egyébként, amely a családok támogatása érdekében bevezette a családi típusú adózási rendszert, amely csak a tavalyi évben átlagosan egy magyar családnál 244 ezer forint pluszt hagyott ott (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), ennyi adót, ennyi járulékot nem vont el, hanem ott hagyott a családoknál, de ezt a javaslatot a Szocialista Párt semmilyen szinten nem tudta támogatni itt a parlamentben. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Ahogy azt sem támogatta, hogy egyre több család számára jelent könnyebbséget az ingyenes tankönyveknek a bevezetése, ami már 1-4. osztályig van, de ezt sem támogatták a gyermekek érdekében a szocialisták.

Szintén nem támogatták, hanem inkább támadják azt, amikor bevezetjük a szünidei étkeztetéseket, a tavaszi, az őszi vagy a téli szünetben is; vagy amikor az önök 29 milliárdjával szemben, ami után, azt hiszem, csak lehunyt szemmel somfordálhatnának ki a szocialista képviselők a parlamentből, amikor ez szóba kerül, mi már idén 74 milliárd forintot fordítunk (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) a gyermekek szociális étkeztetésére.

Önök támogatták azokat a szervezeteket, amelyek nemzetközi fórumokon támadták meg az Erzsébet-program alapját képező jogszabályokat és azt a rendszert, amelyből mi 400 ezer diákot, fiatalt tudtunk elvinni ingyenesen vagy jelképes összegért, 500 forintért, 1000 forintért egyhetes balatoni vagy más üdülésre. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Önök azoknak drukkoltak és azokkal értettek egyet, akik támadták ennek az alapját (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), akik ezt a költségvetési tételt el akarták vonni, akik a gyermekek elől ezt a fedezetet el akarták venni. Önök őket támogatták (Dr. Józsa István és Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), és nem a magyar gyermekeket, tisztelt képviselő asszony.

Sőt, emlékezzünk arra, amikor az önök kormányzása volt, akkor még azt az adományt is megadóztatták (Bangóné Borbély Ildikó: Államtitkár úr, kérte Andy Vajna vagy nem az éjszakai munkavégzést?), amit jótékony célú alapítványoknak ajánlottak fel. Akkor valahogy nem volt ennyire fontos önöknek a gyermekeknek az érdeke. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Azt láttuk, akkor is adóemelésekre készültek, most is, Botka Lászlóval vagy Botka László nélkül, ez mindig ugyanaz a Szocialista Párt, amely nem a gyerekekre figyel oda, hanem a nemzetközi cégeknek az érdekére figyel oda, és aki egyébként a kormányzása alatt Andy Vajna kaszinókoncesszióit minden egyes alkalommal (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) meghosszabbította. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Kunhalmi Ágnes: Leszakad a plafon!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 32 2017.03.20. 4:05  29-35

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt kérem csak képviselő úrtól, hogy rajtunk azt kérje számon, amit mi tettünk, és ne azt, amit önöktől örököltünk. (Gőgös Zoltán: Mikor volt már az, te? Jaj!) 2010-ben önök védőnői szolgálatra 17 milliárd 965 millió forintot fordítottak. Most 25 milliárd 28 millió forintot fordítunk, azaz 7 milliárd 63 millió forinttal költünk most többet a védőnői szolgálatokra, mint amennyit költöttek önök. (Gőgös Zoltán: A Lényegre!) Hogy jó lenne, ha ez még magasabb fokú emelés lenne, azzal egyetértünk. Hogy folytatni kell ezt az emelést, azzal egyetértünk.

Csak, tisztelt képviselő úr, ne felejtse el, hogy volt egy bizonyos helyzet, ahonnan el tudott indulni ez a kormányzat, és nemcsak a védőnők esetében, hanem a pedagógusok esetében is, hiszen a pedagógusok épphogy túlestek ‑ akárcsak az ápolók vagy az orvosok ‑ egyhavi bérük elvesztésén, és ekkor kellett elindítanunk a pedagógus-életpályát (Gőgös Zoltán: Na ne már!), amely valóban 50 százalékkal megemelte a pedagógusok bérét; vagy az ápolók esetében, akiknek most, a következő években, az előző évben, az idei évben és még a rákövetkező két esztendőben sikerül 65 százalékkal növelnünk a fizetését; vagy a szakorvosok esetében, akiknek tavaly és idén összességében 207 ezer forinttal tudjuk emelni a fizetését; vagy a kulturális szférában dolgozók esetében, ahol szintén idén 15 százalékos béremelést tudunk adni azoknak, akik közintézményekben dolgoznak.

Mindemellett indítottuk el az alapellátásban dolgozóknak, így a védőnőként dolgozóknak is a fizetésemelését. Engedje meg, hogy ezt a 7 milliárd forintot valamelyest szét is bontsam önnek, hogy hogyan és miként sikerült ezt díjtételemeléssel, finanszírozási díj megemelésével megtennünk. A védőnők kicsit hasonlóan vannak alkalmazva, mint a háziorvosok, tehát nem egy bértábla szerint egységesen, ahogy mondjuk, a pedagógusok, hanem mint a háziorvosok, az egyes szolgáltatók kapják a finanszírozást. Ezt a finanszírozást növeli az állam, és ebből a finanszírozásból lehet többletbérük az ápolóknak.

2012-ben kezdtük az akkori pontértékek növelésével, 279-ről 315 forintra növelve egy pontértéket, amely egy 14 százalékos finanszírozásemelést jelentett. 2013-ban folytattuk a területi védőnői szolgálatok havi finanszírozását, átlagosan 13 800 forinttal emeltük meg. 2014-ben újabb 1,75 milliárd forintot többletforrásként biztosítottunk. Ez havonta növekményben a területi védőnőknél 28 400 forintot jelentett a szolgálatoknál, ez 9,6 százalékos emelkedés volt szintén. 2016-ban, tehát a tavalyi évben a 10+2+2 milliárd forintból 10 milliárd forintot az alapellátásban biztosítottunk a háziorvosok számára, a fogorvosok számára 2 milliárd forintot és a védőnők számára, a védőnői szolgálatok számára további 2 milliárd forintot. Az egy valós probléma volt, amit a képviselő úr is idézett ezekből a levelekből, csak nem pontosan, hogy nem teljes mértékben fordították a szolgálatok a védőnők bérének emelésére ez az összeget. Nem úgy van, tisztelt képviselő úr, ahogy ön mondta, hogy maximum 12 százalék volt erre fordítható, hanem volt egy korábbi minimumszint, 12 százalék, de ezt a tavalyi évben jogszabály-módosítással ‑ nem törvénymódosítással, hanem rendeletmódosítással, de egyértelmű jogszabály-módosítással ‑ 100 százalékra emeltük, tehát teljes mértékben azt a 2 milliárd forintot, amelyet a tavalyi évben biztosítottunk többletforrásként, teljes mértékben a védőnők fizetésének az emelésére kellett fordítani. Azt hiszem, ez a 17 milliárd 965 millió forintról 25 milliárd forint fölé emelés egy érezhető előrelépés. Az a jogszabály-módosítás megtörtént, amely a szolgáltatók számára nem engedi kvázi lenyelni ezeket az emeléseket, hanem teljes mértékben át kell adni az alapellátásban dolgozó és valóban nagyon fontos munkát végző védőnőknek.

Képzési programokkal, további támogatásokkal igyekszünk tovább segíteni a védőnők helyzetét. A következő években is azt ígérhetjük, hogy ahogy mi évről évre emeltük a védőnői szolgálatok finanszírozását nagymértékben, több mint 7 milliárd forinttal, ezt fogjuk folytatni a következő években, és nem attól kell rettegniük, mint retteghettek az egészségügyben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az oktatásban dolgozók, hogy egyhavi bérüket elveszítik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 38-40 2017.03.20. 4:10  35-43

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban szembeötlő a szinte szó szerinti egyezés a jobbikos interpelláció és az MSZP-s napirend előtti felszólalás között. (Felzúdulás és közbeszólások a Jobbik és az MSZP padsoraiban. ‑ Gúr Nándor: Nem tudja, mit beszél! ) Nem tudom, hogy azonos helyről kapják, azonos helyről tájékozódnak, tisztelt képviselő úr, tisztelt képviselő asszony. Biztos… (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Uraim! Uraim! Mire az idegeskedés? Nyugi! Államtitkár úr, folytassa!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen még egyszer, de feltűnő azért, hogy mennyire hasonlóképpen repül a két ellenzéki párt.

Nos, tisztelt képviselő úr, azt láttuk, hogy önök Andy Vajnára mindig fokozottan odafigyelnek, és mióta sikerült ennek a kormányzatnak ezelőtt 5-6 esztendővel azt a nyerőgépüzletágat, amely úgy látszik, önökhöz valamiért nagyon-nagyon közel állt, de szétverni, és a szociális támogatásokat nem engedni rögtön a nyerőgépekbe dobálni, nos, azóta önök nagyon fújnak Andy Vajnára. (Bangóné Borbély Ildikó: Több nyerőgép van Andy Vajna kaszinójában, mint volt előtte!) Úgy látom, hogy amikor Oscar-díjat nyert el az általa támogatott film, a Saul fia, és ezáltal megvalósulhatott ismételten egy magyar siker, amely szerencsére a médiamecenatúra által támogatott másik filmmel idén is megtörténhetett, hogy Oscar-díjat nyertünk 34 év után mi, magyarok, illetőleg maguk az alkotók és a szereplők, akkor úgy látom, mit sem csökkent az önök dühe.

A mi minisztériumunk, tisztelt képviselő úr, minden megkeresést érdemben megvizsgál, és amivel egyetért, azt vagy a kormány elé terjeszti, vagy pedig a parlament elé terjeszti. Tehát ha van olyan javaslat, amivel mi egyetértünk, azt ön itt fogja látni, a parlament asztalán, de ismételten csak azt tudom önnek mondani, mint a folyamatosan bekiabáló Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, hogy ilyesfajta törvényjavaslat nincsen az Országgyűlés asztalán.

Ugyanakkor vannak magyar filmsikerek, amelyeket ne felejtsünk el. Azt hiszem, a Kincsem című film, amely a napokban került bemutatásra, nagyon jó kritikákat kapott, és London után Budapest most már a második legfontosabb európai filmgyártási helyszín. 2016 végéig a Filmalap átalakítása óta 75 egész estés mozifilm gyártását támogatta vagy támogatja a Filmalap, ebből 40 már látható is volt a magyar mozikban és nemzetközi filmfesztiválokon. Kétszáz filmforgatókönyv készült el, és a filmipar GDP-hez való hozzájárulása megháromszorozódott az elmúlt években. Ezáltal Magyarországon a legnagyobb a filmipar hozzájárulása a nemzeti össztermékhez, ha az európai országokat nézzük. Az is örömmel töltött el minket ‑ szerintem mindnyájunkat; teljesen mindegy, hogy ki melyik pártot favorizálja ‑, amikor Deák Kristóf átvehette az Oscar-díjat, a kis aranyszobrocskát, és a fiatal színészeinek ajánlotta ezt az elismerést. Ahogy mondta, a siker azokat az embereket illeti, akik jobbá tehetik ezt a világot, magukat a gyermekeket. És örömmel néztük azokat a gyerekeket is a Bakáts téri iskolában, akik együtt kiabáltak föl, amikor egy korábban szinte hihetetlen sikert értek el.

A gyermekek védelméről rengeteg nemzetközi egyezmény rendelkezik, tisztelt képviselő úr: a New York-i gyermekjogi egyezmény 32. cikke az, amit Magyarország természetesen betart, ugyanúgy az ILO-nak az 1999-es egyezményét; a munka törvénykönyve szintén rendelkezik (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), hogy 16 év fölött milyen feltételek mellett lehet munkát vállalni.

A gyámhatósági engedély, amelyre ön hivatkozott, tisztelt képviselő úr, az egy másfél évtizede a jogszabályokban megjelenő elv, hogy abban az esetben, ha a szülők között fontos kérdésben nincs egyetértés, akkor a gyámhatóság engedélyét kötelesek a tanköteles korú fiatalnál kikérni. Ez egy bevett jogintézmény, és másfél évtizede használják Magyarországon.

Amiben egyet tudok önnel érteni, az az, hogy mindig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani, és éppen ezért csak akkor lehetséges bármifajta beavatkozás vagy bármifajta eljárás ‑ inkább azt mondom ‑, ha a szülők ezt kérik, szülői kérelem alapján kell egy kérdést eldönteni. Így tehát azt hiszem, hogy ha a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt, akkor járunk helyes úton, és minden törvényjavaslat, amit eddig is beterjesztettünk és ezután is be fogunk terjeszteni, az Alaptörvénytől bármelyik törvényen át a közlönyben kihirdetett bármelyik rendeletig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mindig a gyermekek érdekeit fogja elsődlegesen követni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 70 2017.03.20. 4:14  67-72

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a jókívánságait. A következő években 106 milliárd forint áll rendelkezésre új bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozatalára. És ezek nemcsak jövőbeni számok, hiszen ebből 96 milliárd forint, tehát a teljes összeg 90 százaléka már meghirdetésre is került, hogy azon települések, azon közösségek számára, amelyek szeretnének bölcsődét, óvodát fenntartani, korszerűsíteni, bővíteni vagy újat létrehozni, ezek a források mintegy 96 milliárd forint értékben kiírásra kerültek, és még további 10 milliárd forint fog a későbbiekben érkezni.

Annak érdekében, amit a képviselő úr is említett, hogy azok, akik itt dolgoznak, hosszú távon tekintsenek erre a pályára, és minél jobb jövedelmi viszonyok mellett tudjanak itt dolgozni, a kormányzat két lépésben tett fontos intézkedéseket. Az első lépés a felsőfokú végzettségűek esetében volt, amikor ezeknek a kisgyermeknevelőknek a fizetését a pedagógus-életpályához igazítottuk. Ez azt jelenti, hogy az ő fizetésük 46 százalékkal nőtt a kormányzati döntés következtében. A második lépés a középfokú végzettségűek fizetésemelése. Itt a garantált bérminimum, tehát a szakképzett-minimálbér emelésével, illetőleg a bölcsődei pótlék bevezetésével 32 százalékkal nőtt az itt dolgozók fizetése.

Bízunk benne, hogy lesz arra fedezet, hogy fejlesszék ezeket az intézményeket, hogy a kistelepüléseken újabbakat hozzanak létre, illetve az itt dolgozók számára van fedezet magasabb bérek nyújtására. Azért fontos ez, mert a munka és a család összeegyeztetése szempontjából nagyon sokaknak fontos igénye főleg új bölcsődék létrehozatala. Az óvodákból szinte teljes mértékű, sőt 100 százalékos a lefedettség az országban, csak vannak olyan települések, ahol arányaiban több gyermek születik, szerencsére, itt tehát újabb óvodákat kell létrehozni. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek esetében az ő napközbeni ellátásukra 2010-16 között már 12 százalékról 17 százalékra, tehát körülbelül 40 százalékkal nőtt a kapacitás Magyarországon, de ezt szeretnénk tovább növelni, a mostani 46 ezer férőhelyet 2020 utánra 60 ezerre kívánjuk növelni, ami további 30 százalékos bővítést jelent.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Így tud eljutni ez a közszolgáltatási forma minden olyan településre, ahol erre érdemi szükség van. Képviselő úr is említette, hogy mikor van érdemi szükség erre. Akkor, ha a 3 év alatti gyermekek száma meghaladja a 40 főt, vagy pedig 5 kisgyermek szülei jelzik, hogy bölcsődére igényt tartanának a településen.

Az idei év azért volt fontos, mert átalakult az intézményrendszer, családi bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde jött létre, és bízunk benne, hogy 2019. január 1-jétől így minden 10 ezernél kisebb lakosú településen is, ahol a fentebb említett feltételek fennállnak, mindenhol lehetőség lesz a gyermekek napközbeni gondozására, ellátására. Ezzel Magyarországon egyharmadosra nő a bölcsődei lefedettség, tehát minden harmadik településen ilyennel rendelkezni fogunk. 2017-ben, ha a ’10-es adathoz viszonyítom a számokat, 27 százalékkal fordít több összeget a központi költségvetés a bölcsődei ellátásra, tehát az idén ez már 14 milliárd forint. 2010-ben ez még 11 milliárd forint volt, azaz 11 milliárdról 14 milliárdra nőtt a bölcsődei ellátás finanszírozása.

A minibölcsődéknél a normál bölcsődével azonos finanszírozást kapják az intézmények, 494 ezer forintot. A családi bölcsődében, ahol a feltételek is könnyítettebbek, a 70 százalékát; a munkahelyi bölcsődéknél a 30 százalékát, de itt egyéb kedvezményeket tud biztosítani az állam, hiszen a költségeket a társasági adóból le lehet vonni, a térítési díj pedig adómentes juttatásként nyújtható a munkavállalóknak akkor, ha a munkavállaló átvállalja ezt a költséget. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a korábbi családi napközikhez képest a családi bölcsődék esetében a normatíva összege közel 30 százalékkal, egész pontosan 29 százalékkal emelkedett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 82 2017.03.20. 4:06  79-84

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ha megnézzük, hogy összességében a CSOK 2015. júliusi bevezetése óta, a feltételek kiszélesítése óta milyen számokat láttunk, akkor valóban azt látjuk, hogy 39 ezer családon tudott segíteni a magyar kormány és a magyar nemzet közössége, és mintegy 100 milliárd forint értékben, 95 milliárd forint értékben, ha a január végi adatokat nézem egész pontosan, de azóta ez a szám biztosan megemelkedett.

Valóban egy jól célzott támogatás, természetbeni támogatás, tehát biztosan a családok lakhatását fogja szolgálni. Ön is említette a 118 ezer érdeklődő családot és a 28 ezer be is fogadott kérelmet. Ha megnézem a benyújtott 28 ezer igénylést, azok egyharmada, körülbelül 9 ezer igénylés irányult új lakás építésére, ugyanakkor ez az összegnek viszont a kétharmadát teszi ki, 56 milliárd forintot. Ezen belül, ha a három- és többgyermekes családokat nézem, tehát tipikusan azokat, akik célközönsége a CSOK-nak, akiknek a leginkább szükségük van arra, hogy tényleg három vagy több gyermekhez annyi gyerekszobát tudjanak építeni, hogy a gyermekek tudjanak tanulni, a szülők mellett felnőni, akkor azt láthatjuk, hogy közülük csaknem ötezren kérelmezték a CSOK-ot, vagyis az összes új lakás építéséhez, vásárlásához támogatást igénylő 60 százaléka volt nagycsaládos, és az általuk igényelt összeg 48 milliárd forint volt, ami az új lakásra beadott kérelmek 86 százalékát jelenti. Tehát egy nagyon jól célzott intézkedésnek mondható a CSOK, az adminisztratív korlátok lebontása jól sikerült, hiszen nagyon nagy mértékben tudják a többgyermekes családok is igénybe venni, de mindemellett természetesen már tízezer felett van azoknak a gyermekeknek a száma, akiket a CSOK-igénylők vállaltak, hogy a későbbiekben, a törvényben meghatározott határidőn belül ezek a gyermekek megszületnek, és bízunk benne, hogy ezzel demográfiai fordulathoz is, a népességfogyás megállításához és majd későbbiekben megfordításához a CSOK is hozzá tud járulni.

A használt lakás vásárlására vagy bővítésére szóló 19 ezer igénylés részaránya közel kétharmados volt, az e célra igénybe vett 28 milliárd forint ugyanakkor egyharmada a teljes kérelmezett összegnek. Elmondható tehát, hogy a CSOK bevezetése a használt lakásba költözni vagy meglévő otthonukat bővíteni szándékozó családok számára is érezhető segítséget jelentett a 2015-ös kibővítés óta.

Az is fontos, hogy másfajta kedvezmények is vannak. Az adó-visszatérítés, amelyet 2016-ban 5 ezer család vett igénybe. Az építési telek vásárlása során megfizetett áfa összegéből vagy a családi ház építésére fordított alapanyag összegéből maximum 5 millió forintig lehet igénybe venni ezt. Ezt 5 ezer család 23 milliárd forint értékben vette igénybe.

Emellett szintén lehetőség a 10 millió forintos kedvezményes kamatozású, lakáscélú kölcsön igénybevétele, ezt 4 ezren vették igénybe 36 milliárd forint összegben. Ez is egy tízmilliárd forintos összeg, ezt vissza kell fizetni, ugyanakkor nagyon alacsony kamatozás mellett, tehát akár a 10 plusz 10 millió forinttal, 20 millió forinttal úgy indulhat el valaki, hogy ebből csak 10 milliót kell, nagyon alacsony kamattal visszafizetni.

Tehát egyszerre szolgálja láthatóan mind a két célt a számok alapján, itt az összeg alapján is, amely százmilliárd forint körüli, és az igénybe vevő családok száma alapján is, a vállalt gyermekek alapján is, egyöntetűen azt a kitűzött célt szolgálja, hogy minél több gyermeket vállaljanak, a családosok számára, akiknek már van gyerekük, minél kényelmesebbek legyenek a lakáskörülmények, hiszen nyilván ma már a gyermekvállalást sok esetben ez is befolyásolja, és mindemellett pedig valóban élénkíti a lakáspiacot. A lakásépítési engedélyek vagy bejelentési kötelezettséggel terhelt bejelentések száma is két és félszeresére emelkedett, ami mutatja, hogy ez a bővülés továbbra is folytatódni fog, az idei költségvetés 211 milliárd forintos keretösszege erre megfelelő alapot is biztosít. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 90 2017.03.20. 4:10  85-93

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, sokkal kellemesebb vita mindig, amikor arról beszélünk, hogy kinek mennyivel nő a bére, miért nő valakinek többel, miért nő valakinek több ütemben, mint az a vita, amit 2010 előtt kellett lefolytatni a Házban, amikor a szocialisták és a szabad demokraták elvettek az egészségügyben dolgozóktól egyhavi bért, vagy elbocsátottak több mint tízezer ott dolgozó embert, vagy ágyak ezreit szüntették meg. Ehhez képest most szerencsére már azt nézzük és azt ellenőrizzük, hogy vajon minden kórházba, abból a 80 milliárd forintból, amit az idei évben többletként biztosítunk csak bérre az egészségügyben, eljutott-e az a 26 százalék, 12 százalék vagy jövőre a 8 és 8 százalék, amit mindenkinek meg kell kapnia, vagy az orvosoknál ez a 107+100 ezer forint valóban megérkezett-e, amelynek a költségvetési fedezete fennáll.

Nem hiszem, hogy a tisztelt képviselő úr talál még egy ilyen időszakot Magyarország történetében, amikor egyik évről a másik évre a nemzeti össztermék fél százalékával nőtt az egészségügyre fordított kiadások összege. Szerencsére Magyarország most már ilyen helyzetben van, a jó gazdaságpolitika megteremtette annak az alapját, hogy a költségvetés az egészségügyre is, GDP-arányosan is érezhetően, többet tud fordítani. Természetesen megvoltak 2010 óta is a többletráfordítások, hiszen minden évben az infláció fölött nőtt az egészségügyi ráfordítások összege, de ilyen léptékű, a nemzeti össztermék fél százalékát elérő nem nagyon volt, és valóban ennek a gerincét elsősorban a béremelés jelenti.

Ez nem egy olyan béremelés, amit vizitdíjból meg kórházi napidíjból kíván előteremteni a kormányzat, nem az egészségügy privatizációján keresztül ígéri azt meg, hogy ha majd privatizálva lesznek az egészségügyi szolgáltatások, akkor majd valakiknek magasabb bére lesz, hanem igenis a közszolgáltatási rendszerben, a kockázatközösségi rendszerben, a biztosítási rendszerben tudja azt garantálni a magyar kormány, hogy nem vizitdíjjal, nem külön befizetésekkel, nem büntetésekkel, nem privatizációval, hanem így sikerül a béreket emelni.

Erre egyébként régóta nyilván szükség is volt, de mutatja azt, ennek pozitív visszajelzése van, hogy nemcsak az orvosok esetében, hanem most már az ápolók esetében is csökkent azoknak a száma, akik frissen végzetten, a diploma megszerzése vagy a végzettség megszerzése után külföldi munkavállaláshoz kérnek engedélyt. Az ápolók esetében 15 százalékkal csökkent ez a szám, az orvosok esetében egy év alatt 20 százalékkal csökkent ez a szám, és ha megnézem 2010-11 és a tavalyi esztendő között az orvosok esetében az elvándorlási számokat, akkor azt láthatjuk, hogy az első alkalommal külföldi munkavállalási engedélyt kérők száma a felére esett vissza, feleannyian akarnak a diploma megszerzése után vagy diplomás orvosként külföldre menni első alkalommal, mint ezt 2010-ben tették.

Ez nyilván annak is köszönhető, hogy 2012-13-ban már 95 ezer egészségügyi dolgozó esetében 75 milliárd forint többletforrásból tudtunk egy első ütemes béremelést végrehajtani. Annak is köszönhető, hogy a rezidenseknek a támogatási programból ‑ ami 4,5 milliárd forint értékű ‑ fakadó nemcsak ösztöndíjakat, de a béreket is most már nem a kórházaknak kell kigazdálkodni, hanem a tárcánk egyik háttérintézménye a központi költségvetési forrásból fizeti ki, így nincsen érdekellentét a kórház és a kezdő orvos között, nem kell azon spórolni a kórháznak, hogy nem vesz fel fiatal orvosokat. Ez sokak számára ellehetetlenítette a karrier elindítását itt Magyarországon, és sokan ezért is mentek külföldre. Ez tehertételben is könnyebbség a kórházaknak, meg is spórolták kvázi ezt a bért, és nincs érdekellentét az idősebb orvos és a kezdő orvos között a felvétel tekintetében.

A mostani ápolói béremelésnek, az említett 26+12+8+8 százaléknak négy év alatt minden szakdolgozó esetében érvényesülnie kell (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), mind a 79 346 fő esetében. Ha bárhol, bárkinél ezt megszegik, az jogszabályszegés, annak a fedezete ott van az egészségügyi költségvetésben, azt az egészségügyi dolgozóknak ki kell fizetni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 122 2017.03.20. 2:11  119-126

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány számára az is prioritás, hogy az Országos Roma Önkormányzat működőképessége is megmaradjon. Ehhez is nyújtott támogatást az elmúlt év második felében vagy legvégén. Fontos, hogy ebben a működésfenntartásban maga az Országos Roma Önkormányzat is lehetőségéhez mérten hozzájáruljon a saját ingatlan vagyonának részbeni értékesítésével, és az is fontos, hogy azok a programok, amelyek felzárkózási programok, és jórészt roma származású, cigány származású embereket tudnak segíteni, azok is jól fussanak.

Én ketté is választanám azért itt a különböző megítéléseket. Lehet, hogy valakinek egy-egy emberről van egyfajta elképzelése, de az nem jó, ha azt egy egész közösségre vetíti ki. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben nem kell különösebben magyaráznom, hogy ez miért fontos. Én nem tudok arról, hogy Farkas Flóriánnak bármilyen eljárásban a felelősségét megállapították volna. A mi minisztériumunk, amikor volt egy európai uniós program, ott több vizsgálatot is elindított, tíz-tizenkettőt vagy még annál is többet, ott megállapítottak különböző szabálytalanságokat, a tárcánk el is állt ettől a támogatási projekttől, de személyi felelősséget Farkas Flórián esetében nem állapított meg. Én legalábbis erről nem tudok; ha ön mást tud, a viszonválaszában, kérem, mondja el.

Ugyanakkor fontos, hogy ezek a programok, amelyek cigány embereket is segítenek és amúgy is a társadalom peremén élő embereket segítenek, azért eredményesek. Hiszen, ha megnézzük, hogy a 17 évesnél fiatalabbak körében mennyien vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, ez 2013-ról 2016-ra 43 százalékról 33 százalékra csökkent. Ez egy látható eredmény. Az óvodába járó gyerekek aránya nőtt 87,8-ról 90,2 százalékra. A „Biztos kezdet” gyerekházak sikeres felzárkózási projektnek mondhatók, hiszen 14 ezer gyermek legalább egyszer megfordul bennük, olyan gyerekek pedig, akik minimum négyszer látogatták havonként, ők is 9278-an voltak, közülük az öt év alattiak 8767-en, ezek mind-mind sikeres felzárkózási projektek. Szerintem ezeket is mindenképpen figyelembe kell venni, és el kell ismerni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(16.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 126 2017.03.20. 0:53  119-126

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy még mondjak dolgokat, hogy miért vállaljuk a felelősséget. Vállaljuk a felelősséget azért, hogy a roma fiatalok között a korai iskolaelhagyók aránya 2013-15 között 64 százalékról 59 százalékra csökkent. (Moraj az MSZP soraiban.) Azért is vállaljuk a felelősséget, hogy az Útravaló-ösztöndíjprogramban 13 270 hátrányos helyzetű diáktanuló tudott segítséget kapni (Közbeszólások az MSZP soraiból: A kérdésre válaszolj! ‑ Hol a pénz?), 50 százalékuk roma származású.

Azért is, hogy a keresztény roma szakkollégiumi hálózatban most már nem 114, hanem 296 fő hátrányos helyzetű, elsősorban roma hallgató tud tevékenykedni, és azért vállaljuk a felelősséget, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 18-59 évesek aránya, akiknél tehát nem volt munka, a roma népesség körében ez 48 százalékról 29 százalékra csökkent. Ezekért a pozitív fejleményekért örömmel vállaljuk a felelősséget.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 134 2017.03.20. 2:10  129-138

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is a kormányzat, ahogy már ez a mai napon is elhangzott, valóban egy hungarikumként, egy nagyon fontos intézményként tekint a védőnői hálózatra, és törekedett arra az elmúlt években, hogy a védőnők számára, amikor volt erre többletköltségvetési lehetőség, többletfinanszírozást tudjon nyújtani, és ezt, ahogy elmondtam, és még el is fogom mondani, meg is tette évről évre.

Nekem csak két kérdésem lenne. A Jobbik miért nem támogatta eddig soha, amikor a védőnők finanszírozását emeltük? A másik kérdésem pedig az, hogy nyilván ez a kérdés most azért merül föl, mert az egészségügyben dolgozó orvosok, az egészségügyben dolgozó ápolók nagymértékű béremeléseket kapnak, és emelkedik az egészségügyben dolgozók bére, és ezért nyilván a védőnők, akik a háziorvosokhoz hasonló finanszírozási formában vannak, nem voltak korábban sem a bértábla részei, hanem a korábbiakban is ilyen feladatfinanszírozásban, más rendszerben voltak, a háziorvosokéhoz hasonló rendszerben, ők is látják, hogy az egészségügyben dolgozóknak milyen szépen bővül-bővül évről évre a keresete.

Nyilván ez egy hosszú folyamat, sokat kell még tennünk ezen a téren, nem fogunk 2019-re sem beérni a célba a négyéves béremelési program kapcsán, de a Jobbikot azért megkérdezném, hogy miért nem támogatta az egészségügyi béremeléseket a korábbiakban. Miért nem támogatta azt, amikor ápolóknak vagy orvosoknak kellett volna bért emelni? Miért szavazta le eddig az összes védőnői béremelést? Majd most fölállnak, és azt mondják, hogy magasabb bért kérnek a védőnőknek.

Önöknek soha egyetlenegy támogatásuk se volt abban a folyamatban, amikor a védőnők finanszírozását országos szinten 17 milliárd 965 millió forintról 25 milliárd 28 millió forintra emeltük. 7 milliárd 63 millió forint, amivel most többet költünk a védőnői finanszírozásra, mint költöttünk akkor, amikor a Jobbik bekerült a parlamentbe, mégis a Jobbik soha, egyszer sem támogatta ezeket az emeléseket. De mi ezt a továbbiakban is folytatni kívánjuk, akár támogatja a Jobbik, akár nem, mind az egészségügyben, mind máshol, sőt, ahogy ma elhangzott, garanciát is akarunk arra, sőt nem akarunk, garanciát is hoztunk az elmúlt évben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) rendelet formájában arra, hogy ezt a többletet közvetlenül meg is kapják a védőnők. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 138 2017.03.20. 1:03  129-138

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha az elmúlt években jobbikos kormány lett volna, a védőnők finanszírozására 7 milliárd 63 millió forinttal költenénk kevesebbet. A Jobbik nem támogatta semelyik intézkedésünket, sem azt, amikor 2012-ben a pontértéket növeltük 279-ről 315 forintra, sem azt, amikor 2013-ban átlagosan 13 800 forinttal emeltük a területi védőnői finanszírozást, sem a 2014-es 28 400 forintos, összességében 1,75 milliárd forintos támogatást, sem a tavalyi 2 milliárd forintos többletet, ami 30-35 ezer forintot jelentett.

Szeretnénk mi is ezt tovább folytatni, szeretnénk még nagyobb mértékben emelni. Nyilvánvalóan az is kérdés, és meg lehet vitatni, hogy ezt a háziorvosokhoz hasonló vagy a kórházi orvosokhoz hasonló rendszerben kapják meg. Az egyik nyilván egy szolgáltatón keresztüli finanszírozás, a másik egy bértábla szerinti finanszírozás. A lényeg az, hogy többet fordítsunk erre. Mi ezt 2 milliárd forinttal megtettük, és a következő években is meg fogjuk tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 173 2017.03.20. 2:17  170-177

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön még nem volt itt akkor a parlamentben, amikor az ön pártja, a Magyar Szocialista Párt minden egyes képviselője kimondta itt a patkóban, az üléssorok között a véleményét a nyugdíjasok nyugdíjemeléséről, és egyenként mindenki egy név szerinti szavazásnál megszavazta, hogy vegyenek el egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. Ez volt, azt hiszem, a legnagyobb törés a rendszerváltás utáni időszakban a nyugdíjak értékével kapcsolatban. Szerencsére 2010 után egy másik időszak következett el, persze itt is volt egy fontos, a nyugdíjasok szempontjából is lényeges intézkedés, a „Nők 40” bevezetése. Ez volt az, ahol az ön párttársai kivétel nélkül nem támogatták a „Nők 40” kedvezmény bevezetését.

De mindettől függetlenül a kormány vállalta, hogy a nyugdíjak értékét megőrzi. Ezt sikerült is túlteljesíteni, hiszen növekedett a nyugdíjak értéke, és a következő években is vállaljuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak értékét. Olyan rendszert hoztunk létre, amelyben akár magasabb, akár alacsonyabb lesz az infláció, a nyugdíjasok rosszul nem járhatnak, de jól járhatnak ebben a rendszerben. Így volt ez elképzelhető, hogy 2010 és 2016 között 23,1 százalékkal nőttek a nyugdíjak, és ha ebből levonom az inflációt és a vásárlóérték-emelkedést nézem, akkor az 9,5 százalékos, tehát már meghaladja az egyhavi nyugdíj összegét. Mindemellett a rezsicsökkentés egy nyugdíjas házaspár számára egy társasházi lakásban fűtéssel és meleg vizes, földgázas mérőkkel 88 ezer forintot jelentett, távfűtéses lakásban 83 ezer forintot jelentett évente megtakarításként, családi házban pedig 116 ezer forintos megtakarítást jelentett. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Hogyan számoltok?)

Az Erzsébet-program keretében viszont a nyugdíjasok számára 42 ezer embernek a ’16-os évben, a megelőző években 35 ezer vagy 58 ezer embernek tudtunk teljesen alacsony értéken a nyugdíj mellett egyfajta üdülési lehetőséget, akár fürdőben lehetőséget biztosítani. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő, elnök úr, ezt nem bírjuk hallgatni! Idő!) A munkahelyvédelmi akciótervre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a többire pedig a maradék egy percben térnék vissza, hiszen elég sok intézkedést lehet felsorolni. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 177 2017.03.20. 1:07  170-177

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Látom, a képviselő úr is már elmosolyodott a saját kérdésén itt a vége felé. Tisztelt Képviselő Úr! A 13. havi nyugdíj elvétele csökkentette vagy növelte a nyugdíjak összegét? (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Visszaadtátok?) Csökkentette. Az elmúlt időszakban, mióta a Fidesz-KDNP kormányon van, csökkent vagy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke? Ahogy mondtam, a nyugdíjak értéke 23 százalékkal nőtt, a vásárlóértéke 9,5 százalékkal. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Csökkent!) Ön azt mondta, hogy csökkent.

(16.50)

Kérem, juttassa el nekem! (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Juttasson el nekem egy számítást, bármilyen számítást! Ön azt mondta most, hogy csökkent a nyugdíjak értéke. Juttasson el egy számítást, amely ezt kimutatja! Bármilyen mértékadó számítást, ami kimutatja, hogy amit az MSZP mond most itt, az igaz. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Nem fog tudni egyet sem!

Mint ahogy az is valótlan volt, amikor ön azt mondta, hogy csökkentek a házi segítségnyújtáshoz való hozzájutási lehetőségek. Tudja, hogyan csökkentek? 40 százalékkal több ember veszi igénybe, és 100 százalékkal több gondozó gondoskodik az idősekről. (Gúr Nándor: Ne mesélj! Ülj le, Bence! Egyes!) Megdupláztuk a házi gondozásban részt vevő gondozók számát, és 40 százalékkal többen tudják igénybe venni.

Ennyit a szocialisták hitelességéről. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 191 2017.03.20. 2:04  186-195

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A ha­sonlatait nem kommentálnám, de azt fontosnak tar­tom leszögezni, hogy ez a kormányzat elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett. Márpedig a bürokráciacsökkentés fontos lépései, hogy bürokratikus in­téz­ményekből kevesebb legyen, és nyilván a kevesebb intézmény utána kevesebb bürokratát is igényel.

Ez egy hosszú folyamat láthatóan. A kormányzat az elmúlt években lépésről lépésre haladt. Ugyanilyen hangokat hallottunk akkor, tisztelt képviselő úr, amikor létrejöttek a kormányhivatalok, hogy ez nem fog működni, leáll a közigazgatás, nem lesznek elintézve az ügyek.

Az ügyek el lettek intézve, működik a közigazgatás, a megyei kormányhivatalok, és a megyei kormányablakok pedig, azt hiszem, főként a kormányablakok mindenki megelégedésére szolgálnak, hiszen sokkal gyorsabban tudnak ügyet intézni. Ha valaki lakcímkártyát akar, vagy bármilyen más ügyintézést akar véghez vinni, kényelmesebben, európai körülmények között, XXI. századi körülmények között teheti meg.

Ennek több lépése van. Ennek egyik most éppen folyamatban levő, részben már megvalósult, részben a következő hetekben-hónapokban megvalósuló ré­sze a háttérintézmények számának csökkentése, és azon háttérintézmények, amelyek jobban működtethetők minisztériumi berkeken belül, vagy jobban mű­ködtethetők integráltan, azok így fognak a későbbiekben működni. Korábban egyébként az egészségügyi intézményrendszernél 17 háttérintézmény volt, amelyek száma 12-re csökkent 2014-15-ben. Akkor is ha­sonló vészharangot kongattak, mégis azután is tudott működni ez a szervezetrendszer, csak sokkal inkább a bürokráciacsökkentésnek megfelelő módon.

Azt látom, hogy az ellenzéki pártok egyrészt követelik a bürokrácia leépítését, de amikor a kormányzat előáll ezekkel a javaslatokkal, akkor ezeket egyenként mindig ellenzik, leszavazzák, nem támogatják, politikailag támadják. Önöknek el kellene dönteni, hogy a bürokrácianövelésben hisz az LMP, vagy a bürokráciacsökkentést tartja fontosnak, az emberek adminisztrációs terheinek csökkentését, illetve az államigazgatás csökkentését.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok pad­soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 195 2017.03.20. 1:10  186-195

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Éppen nem szétszedjük, hanem összetesszük, tisztelt képviselő úr. Tehát pont ellentétes a folyamat. Ne azt kritizálja, ami nem történik. Ha kritizálni akar valamit, akkor nyilván érdemesebb a valóságból kiindulni.

Mindent mondott és mindennek az ellenkezőjét is ebben a hatvan másodpercben. De arra azért felhívom a figyelmét, hogy nem az intézményeknek van feladata, hanem az államnak van feladata akár az egészségügy terén, akár oktatási téren, akár gazdasági vagy más téren. Az államnak a legoptimálisabb módon kell ezt a feladatát ellátni. Tisztelt képviselő úr, mi nem a saját pénzünkből, hanem az adófizetők pénzéből gazdálkodunk.

Ha ön a saját cégében vagy bármilyen egyéb módon egy olyan feladatra, amit négy ember tud ellátni, öt embert vesz fel, ez a szíve joga, mert a saját pénzéből teszi. De az államnak négyembernyi feladatot négy emberrel kell elvégeztetnie. Ha most öt vagy hat, vagy hét emberrel végezteti a feladatot, akkor igenis úgy kell a bürokráciát csökkenteni, hogy négyembernyi feladatot négy ember tudjon elvégezni. És itt nem az intézmények, hanem a feladatok ellátása az, ami számít.

Az elmúlt évben is sok hasonló átalakítás már sikeres volt. Bízom benne, hogy ön is látni fogja, hogy ez is az lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 16 2017.03.21. 5:12  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország és Lengyelország nemcsak a NATO-ban szövetséges, nemcsak az EU-ban szövetséges, hanem ennél sokkal szorosabb kötelék van a két ország, a két nemzet között az elmúlt ezer esztendőben. Nemcsak a visegrádi négyek együttműködésében működünk együtt, hanem ennél még régebbi és még inkább érzelmi alapú az az együttműködés, ami Lengyelország és Magyarország között, a lengyel nép és a magyar nép, a lengyel nemzet és a magyar nemzet között megvalósult és megvalósul. Amikor Lengyelországban járunk, talán kicsit szemlesütve láthatjuk, hogy ezt lengyel barátaink még erősebben viszik és még komolyabban veszik. De azt hiszem, a két köztársasági elnök találkozója, a Bem-szobornál tartott rendszeres ünnepségek, megemlékezések, a kölcsönös oda-vissza látogatások erősítik mindkét ország részéről ezt a köteléket.

Az is nagyon fontos volt Magyarország számára, és szolidáris is, amikor a lengyel katonák a magyar déli határnál védték közösen Európa határait. Nagyon fontos volt számunkra, hogy ők is részt vettek abban a tervben, abban a munkában, amelynek révén igyekszünk Európát, az európai identitást, az európai törvényességet védeni az ideáramló újkori népvándorlással szemben.

(9.40)

Az is fontos volt, amikor itt a parlamentben közösen emlékeztünk meg, illetőleg a lengyel szejmben is közösen emlékeztek meg idősebb Antall Józsefről és Henryk Sławikról. Az is fontos volt, amikor 2016-ot a lengyel-magyar szolidaritás esztendejévé nyilvánítottuk itt az Országgyűlésben 2016 februárjában.

Ezzel párhuzamosan indult el a lengyelországi magyar kulturális évad, amely 2016 májusában indult, és idén év végéig, 2017 végéig tart. Több száz, a magyar kultúrát, magyar történelmet bemutató program valósul meg Lengyelországban húsz hónap alatt. Ez jóval nagyobb ahhoz képest, ami 18 évvel ezelőtt, 1998-ban volt, hiszen akkor egy négy hónapos programsorozattal tudta Magyarország a magyar kultúrát bemutatni, ezt most húsz hónapon keresztül tehetjük meg.

A magyar kulturális évad a varsói nemzetközi kulturális könyvvásárral kezdődött. Itt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte Magyarországot az ünnepélyes megnyitón, és Áder János köztársasági elnök vállalta el a társfővédnökségét ennek az eseménynek.

Folytatódtak és folytatódnak az események. A krak­kói főkonzulátus szervezésében tavaly október 20-án a krakkói nemzeti múzeumban „A magyar fes­té­szet aranykora” című kiállítás nyílt meg 1836 és 1936 közötti műveket bemutatva. Ugyancsak Krakkóban november elején két villamosjárat közlekedett, mind a két villamosjárat 1956-os díszekbe öltözött. Ez egyrészről a magyar forradalomnak is és a len­gyel-magyar szolidaritásnak, a krakkóiak magyar forradalommal való szolidaritásának is emléket állított.

A Magyar Nemzeti Filharmonikusok több lengyel városban léptek már fel, illetőleg lengyel nyelvre lefordításra került Csics Gyulának az 1956-os gyermeknaplója, amelyből az ’56-os megemlékezésen, október 23-án is hallhattunk részleteket, és ami fontos, hogy a gyermek szemszögéből immár lengyelül is, lengyel nyelven is olvasható.

Október 21-én Varsóban mutatták be a magyar, budapesti Nemzeti Színház darabját, a „Tóth Ilona” című darabot, amelyet későbbiekben itt Budapesten is lehetett látni a Nemzeti Színházban, de a bemutatóra Trócsányi László miniszter úr köszöntője mellett Varsóban került sor október 21-én.

Szeptember 2-án Varsóban nyílt 1956-os magyar sportfotókból kiállítás, elsősorban a mel­bourne‑i olimpia a fő témája ennek, de minden más kép is megtalálható. 23-án nemcsak a varsói kultúrpalota, de a katowicei és a krakkói sportcsarnok is piros-fehér-zöld magyar nemzeti színekbe öltözött, magyar zászló lobogott Wrozcłav főterén két héten keresztül a forradalom napjaiban.

Ezek a már megtörtént események, de 2017-ben még számos további esemény áll előttünk. Áprilisban játék- és animációs filmeket vetítünk Varsóban és Krakkóban, akár a Berlinalén nyertes „Testről és lélekről” című film vagy az Oscar-díjas Saul fia, vagy még a digitalizált és lengyelül megszólaló Macskafogó is levetítésre kerül Varsóban és Krakkóban idén áprilisban.

Májusban a varsói néprajzi múzeumban magyar népi kulturális kiállítás nyílik, júniusban pedig a krakkói városi történeti múzeumban egy, a Budapesti Történeti Múzeumban tavaly már bemutatott kiállítás a „Közös úton ‑ Budapest és Krakkó a középkorban” című kiállítást tekinthetik meg.

Júniusban „Magyar kavalkád” címmel utcabál lesz Varsóban, kézműves vásárral, népzenei programokkal, táncházzal, filmvetítéssel, gasztronómiai bemutatókkal, borkóstolókkal, a magyar kortárs zene bemutatkozik, az Állami Népi Együttes öt lengyel városban turnézik.

Ősszel kiállítás lesz a varsói királyi várban, amely egyfajta záróesemény is lesz. Ekkor egyébként kortárs fotóművészeti kiállítás is lesz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És bízunk benne, hogy a hatvanas évek után egy megújult szótárpár is létrehozatalra kerül, a magyar-lengyel szótár. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 20 2017.03.21. 5:10  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, hogy a Jobbik soraiból meddig fognak még elhangozni ilyen felszólalások, hogy meddig engedi a pártelnök, hogy hasonló felszólalásokat mondjanak, hiszen most, amikor a Jobbik rendre, hétről hétre újabb és újabb kezdeményezéseket ír alá a Magyar Szocialista Párttal, amikor együtt szavaz vele a kötelező betelepítési kvótát megtiltó alaptörvény-módosítás ellen, és míg úgy jöttek ide 2010-ben, hogy semmit soha a szocialistákkal közösen nem fognak megtenni, ma már szinte nincs olyan hét, amikor egy közös kezdeményezésen ne lenne ott a szocialisták frakcióvezetőjének vagy a Jobbik frakcióvezetőjének a közös aláírása. Ezt még, úgy látom, egy-két felszólalás erejéig, ezt a fajta antikommunista vonalat tartani fogják, majd pedig ‑ miután már helyi szinten a jelöltállításban is együttműködnek, és itt felszólalnak, és lekommunistázzák az MSZP képviselőit (Z. Kárpát Dániel: Milyen vadászház?) ‑ el­mennek a választókerületekbe (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), és leegyeztetik egymással, hogy Szentendrén meg máshol ki indít jelöltet, ki nem indít jelöltet. (Mirkóczki Ádám: Már reggel hazudsz!)

A választási matematika alapján a következő választásokon miként és hogyan lehet összekacsintani, hogy itt a parlamentben azt mondom neked, hogy egy régi kommunista vagy, majd a választókörzetben pedig azt mondom, hogy itt, kedves barátom, indulj te, a másik körzetben pedig indulok én ‑ ezt a fajta kétszínűséget azért a választópolgárok egy idő után látni fogják, és egy idő után a lepel erről a technikai együttműködésről vagy háttér-együttműködésről bi­zony le fog rántódni. De azért a Jobbik sem támogatta az Alaptörvénynek azokat a szakaszait ‑ mint ahogy az egész Alaptörvényt sem, bár legalább a vi­tán itt volt ‑, amely szakaszok a kommunista rendszert, a kommunista szervezeteket bűnöző szervezeteknek nyilvánították, amelyeknek a célja nem volt más, mint Magyarország elnyomása és Magyarország kirablása. És azt sem támogatták, amikor az Alap­törvényben a történelmi folytonosságot megszakította az az időszak, amikor akár náci német, akár szovjet kommunista megszállás alatt volt Magyarország.

De ugyanakkor nekünk, kormánypárti erőknek viszont fontos európai szinten is fellépni a kettős mérce ellen, amely bizonyos diktatúrákat elítél, és helyi értékén kezel, és megemlékezik az áldozatokról, más diktatúrák áldozatairól pedig nem emlékezik meg, az ő áldozataikat nem tartja olyan fontosnak, és az ott elkövetett bűncselekményeket, bűntényeket mintha kevésbé tartaná jogsértőnek, mint amelyet a nemzetiszocialista diktatúra idején követtek el.

Ez a fontos feladatunk nekünk, magyaroknak is és minden más közép-európai országnak. Ezért fűződik Magyarország nevéhez, hogy 2011 első felében, amikor Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, akkor lengyel-magyar-litván közös kezdeményezésre nyilvánították augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóját először közös európai olyan emléknappá, amely emléknapon a kommunista diktatúra áldozataira is emlékezünk. Az áttörés, az első ilyen alkalom a magyar EU-s elnökségig váratott magára az Európai Unión belül, amikor a keleti országoknak a szovjet diktatúra alatt meghozott áldozatát ugyanúgy európai sérelemként tételezték, és ugyanúgy emléknapja van, mint sok más nyugat-európai meghurcoltatásnak.

De fontos volt Magyarországon, országon belül is a kommunista diktatúra áldozatainak mind az anyagi, mind az erkölcsi kárpótlása, fontos volt az információs kárpótlás, amelynek révén 2014-től a megfigyeltek az eddigieknél sokkal szélesebb formában férhetnek hozzá a rájuk vonatkozó állambiztonsági iratokhoz. Fontos volt azoknak a listáknak a nyilvánosságra hozatala is, amely listák még sajnos valószínűleg tovább fognak bővülni, amelyeket ezen parlament által létrehívott Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatott ki, és hozott nyilvánosságra, ahol a diktatúra működtetői, a diktatúra haszonélvezői kerülnek először fókuszba, akik a hasznait élvezték annak az elnyomásnak, amely minden magyart a jogfosztottságban tett egyenlővé.

Fontos döntése volt a kormánynak 2013 nyarán az a fajta kárpótlási nyugdíjemelés, amely a kitelepítettek, az internáltak, az ’56-os elítéltek, a közbiztonsági őrizetben tartottak, a szovjet kényszermunkára elhurcoltak, a katonai munkaszolgálatot teljesítettek számára, valamint a helytállási pótlékban részesülők számára a nyugdíjpótlékot emelte meg. És szintén fontos döntés volt, hogy a gulág-emlékévben és az ’56-os emlékévben a nyugdíjpótlékokat, a nyugdíj-kiegészítéseket két ütemben, idén 60 százalékkal, jövőre pedig 40 százalékkal ‑ összességében pedig 100 százalékkal ‑ megduplázta a kormány, ezáltal becsülve meg azokat az embereket, akik bármifajta bűncselekmény nélkül büntetést kellett hogy elszenvedjenek.

De ugyanilyen fontos volt a kommunista nyugdíjpótlékok megvonása, így érdemtelenség okán megvontuk a kitüntetés alapján járó pótlékokat azoktól, akik az ’56-os forradalom és szabadságharc leverésében működtek közre vagy a megtorlásokban, akik ’48 és ’90 között titkosszolgálati tevékenységet folytattak, vagy ebben az időszakban állami vezetők voltak, a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP vagy a KISZ vezető tisztségét töltötték be. Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Bravó! Fizetésemelést Bencének! ‑ Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 28 2017.03.27. 2:08  23,25-28

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A valódi bérfeszültséget a közszférában és így az oktatásban is az okozta 2010-ben, tisztelt képviselő úr (Dr. Szakács László: 2017-ben! Most fordultak hozzánk!), hogy egyrészről önök elvettek egyhavi bért a közszférában dolgozóktól ‑ ez egy nagyon nagy feszültséget okozó lépésük volt ‑, a másik pedig, hogy nagyon magas adókkal sarcolták meg az itt dolgozókat, és nagyon nagy részben vették el (Dr. Szakács László: 2017-ről beszéljünk! A kérdést hallottad?) az ő bérükből az adót és a járulékot.

Nemcsak ezeken a területeken kívántuk orvosolni ezt a feszültséget, hanem tovább is léptünk (Dr. Varga László: Válaszolj most már a kérdésre inkább!), hiszen adócsökkentések révén sikerült elérnünk azt, hogy átlagos jövedelemmel, ha valaki gyermeket is vállal, akkor akár sem adót, sem járulékot nem kell fizetnie. Ezután pedig elindítottuk a pedagógusok körében az egyik legnagyobb béremelési programot akkor, amikor fokozatosan, így 2012-es döntéssel 2013-tól egészen az idei évig 50 százalékkal emeltük a pedagógusok bérét. (Dr. Szakács László: 2017-ről beszélj!) Önök ugye nem 50 százalékkal emelték a pedagógusbért, hanem 8 százalékkal csökkentették; az feszültséget okozott, ez pedig előrelépési lehetőséget kínált a pedagógusok számára. (Dr. Szakács László: Gyere le Komlóra, magyarázd el nekik!)

2015 szeptemberétől továbbléptünk ezen, hiszen azokra is kiterjesztettük a bértábla magasabb juttatásait, akik pedagógus végzettséggel rendelkeztek, de nem feltétlenül pedagógus munkakörben foglalkoztatták őket. Idén január 1-jétől a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőknél egy 7 plusz 3 százalékos béremelést vezettünk be. 7 százalék az, amely mindenkinek jár, átlagosan 10 százalék jár, és az a 3 százalékos keret az, amely teljesítményfüggően a nagyobb teljesítményt az asztalra tevőknél 10 százalék fölötti béremelést eredményez, de mindenkinek garantálja a legalább 7 százalékosat, átlagosan 10 százalékos mértékben.

Így tehát, akik az iskolákban dolgoznak, felsőfokú végzettségük van, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítik, minden esetben előre tudtak lépni, tehát nem fizetésmegvonás volt, mint az önök idejében, hanem fizetésemelés, tisztelt képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 54 2017.03.27. 1:55  51-54

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem a kormány beszél összevissza, hanem úgy látom, inkább az LMP, hiszen minden esetben a kormány megvitatott bizonyos kérdéseket, de döntést a kilenc évfolyamos iskoláról nem hozott. Így arra a kérdésre, hogy lesz-e kilenc évfolyamos iskola vagy nem lesz, Magyarországon önnek senki nem tud válaszolni, hiszen semmifajta döntés nem született.

Annak viszont, hogy erről beszélni kell, hogy a köznevelési kerekasztalon, más szakmai fórumokon ezt is vessük fel lehetőségként, a kormány szabad utat engedett. Ezt tesszük, ezért beszél ön is itt erről, mert azt mondtuk, hogy ez egy lehetséges alternatíva, vegyük számba. Volt ugyanis egy olyan korábbi problémafelvetés, amely egyrészt a diákok teljesítményéből indult ki, másrészt a diákok leterheltségéből. Nagyon sokan mondták azt, hogy túl sok az az óra, amely egy napra jut a diákok számára, valahogy valamilyen irányba el kell indulni, hogy ez a napi terhelés csökkenjen.

Ennek az egyik iránya a NAT felülvizsgálata, ami hangsúlyokat tud elhelyezni a tananyagban, amely azáltal tudja csökkenteni a napi terhelését a diákoknak, hogy bizonyos dolgokat kiemel, amelyeket valóban fontos és nélkülözhetetlen megtanítani, más dolgokra pedig nem helyez ilyen hangsúlyt. Ugyanilyen lehetőség akár a 9 évfolyam, aminek nyilván vannak más előnyei is, például az átmenet biztosítása az óvodából az általános iskolába, az alsó tagozatból a felső tagozatba, a felső tagozatból a középiskolába. Tehát többféle alternatíva is van, hogy hol, miként tud ez segíteni a diákoknak. De egyik sem eldöntött tény, mindegyik lehetőség, mint ahogy számtalan más lehetőséget is időről időre maga a köznevelési kerekasztal is megvitat, amiről a minisztérium vezetői akár a nyilvánosság előtt is beszélnek, szakmai fórumokon is beszélnek, sőt amiről egymás között is beszélnek.

(12.30)

Tehát, tisztelt képviselő úr, erre választ nem fog kapni senkitől, hogy lesz-e 9 évfolyam vagy nem lesz 9 évfolyam, hiszen erre döntés nem született. Meglátjuk, hogy a következő hetekben-hónapokban a vita milyen irányba megy tovább, és utána fogunk szakmai döntést hozni, hogyha ez szükséges. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 62 2017.03.27. 2:02  59-62

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Hadd olvassam föl még egyszer a kérdés címét: „A tankerületi vezető személye miatt költöztették el a Klebelsberg Központot Berettyóújfaluból Püspökladányba… (Dr. Józsa István: Kérdőjel!) Kérdőjel. A valóság az, hogy Püspökladányból költözött Berettyóújfaluba a tankerület. Tehát már a címének a tényadatai is pont fordítva igazak. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) De ez mutatja az MSZP pillanatnyi hozzáállását: hogyha Püspökladányból Berettyóújfaluba költözik, akkor is az ellen tiltakoznak, hogy Berettyóújfaluból Püspökladányba költözne. Ez azt jelenti, teljesen mindegy, hogy honnan hova költözik, az MSZP tiltakozni fog, és ezt még vastag betűvel címbe is szedi. Ugye, nem mindegy, képviselő asszony, hogy Botka László Szegedről tart Budapestre vagy Budapestről Szegedre. (Bangóné Borbély Ildikó: A választ várom!) Ugye, ott nem keverné össze valószínűleg; amikor a Fidesz-KDNP intézkedéséről van szó, akkor pedig teljesen mindegy, hogy honnan hova költözik, önök tiltakozni fognak. (Heringes Anita: Szánalmas vagy! ‑ Dr. Józsa István: Cinikus, amit csinál!)

Nos, ha a Berettyóújfaluban működő tankerületi központ munkatársainak a lakhelyét végignézzük, öten laknak Püspökladányban (Bangóné Borbély Ildikó: Előtte meg felmondtak, államtitkár úr!), tizenketten Berettyóújfaluban és hatan egyébként Hajdúszoboszlón. Tehát két és félszer annyi a berettyóújfalusi lakos, és Berettyóújfaluban működik a tankerületi központ. Ha ön ezt nem tartja logikus lépésnek, hogyha két és félszer annyi dolgozó igényeit (Bangóné Borbély Ildikó: Hányan mondtak fel előtte? ‑ Az elnök csenget.) veszik figyelembe, akkor nem tudom, hogy önöknek mi a logikus. Ráadásul Debrecenhez képest közelebb is van.

Fölmondások, nem fölmondások. Egyetlenegy dolgozó van, aki egy másik köznevelési intézménybe ment át, és nem a fenntartónál dolgozik, hanem a köznevelési intézményben folytatja a munkáját.

Püspökladányban jelenleg is egy kihelyezett iroda működik, akkor nyilvánvalóan, akinek ott vannak ügyei, az ott tudja intézni.

Az új helyen egy térítésmentes irodát kaptak, amely alkalmas a használatra. Ezért az irodahelyiségért fizetni nem kell. A korábbi nem volt alkalmas arra, hogy ott hosszú távon Püspökladányban folytassa a tevékenységét ez a központ.

Tehát, tisztelt képviselő asszony, nem találtam olyan mondatot a felszólalásában, amelynek valóságalapja lett volna. Köszönöm szépen. (Közbeszólások és taps a kormánypártok soraiból.)

(12.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 70 2017.03.27. 2:00  67-70

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, mit tart ön, képviselő úr, kis forrásnak és mit tart nagy forrásnak, de 333 milliárd forint áll rendelkezésre kutatásra, fejlesztésre, innovációra, ilyen kapacitások megerősítésére; van ebben EFOP-os pénz, van ebben GINOP-os pénz, van ebben közép-magyarországi VEKOP-os pénz, de van ebben költségvetési pénz is, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása is. Nem tudom, hogy fel tud-e ön idézni olyan időszakot Magyarországon, amikor ekkora léptékű összeg, 333 milliárd forint állt rendelkezésre. Ha beszorozza, hogy ez a reklámadó-bevételnek mekkora része vagy hány hónapnyi személyijövedelemadó-bevétel ez a kormányzat számára, akkor láthatja, hogy ez egy óriási összeg, a teljes tankerületi rendszer fenntartását hat hónapon keresztül, az összes pedagógus, mind a 170 ezer pedagógus bérét ebből lehetne finanszírozni.

Tehát ez egy óriási nagyságrendű összeg a kormányzaton belül, és ebből nemcsak béreket és eszközbeszerzést lehet finanszírozni, sőt elsősorban nem béreket és eszközbeszerzést, hanem pontosan a nemzetközi kutatásokba való jobb becsatlakozás lehetőségeit, a hazai gazdasági szervezetekkel kiépítendő szorosabb kapcsolatokat, amelyek hosszú távon is ezeket a kutatás-fejlesztéseket fenntarthatóvá teszik, és magukat az eredményeket is hasznossá teszik, hiszen rögtön tudnak hasznosulni magyar cégeknél, magyar vállalkozásoknál. Azt hiszem, ez nemcsak a nemzetközi kapcsolatokat erősíti, de a hazai innovációs aktivitást is nagyon nagy mértékben tudja elősegíteni.

Hogy ezek jó pályázatok, azt mutatja az, hogy milyen nagy az érdeklődés velük kapcsolatban, milyen sokan tudnak megvalósítani valóban utána hasznosítható és valóban innovatív, tehát újdonságot tartalmazó, gazdaságban is alkalmazható újdonságot tartalmazó kutatásokat az alapkutatásokon felül is, úgyhogy ez a 333 milliárd forint szerintem óriási lökés, óriási lehetőség a magyar K+F ágazat számára. Köszönöm szépen. (Pogácsás Tibor tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 78-80 2017.03.27. 2:28  75-80

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyvalamit felejtett el mondani a képviselő úr, hogy végre elkezdett Magyarországon a minimálbér érezhető módon emelkedni. Az, amit a szocialisták korábban tettek, nem volt más, mint a multinacionális cégek érdekeinek a kiszolgálása. Leszorították a magyar emberek fizetését, s mindemellett mivel a gazdaságot nem jól üzemeltették, ezért még magas adókkal is terhelték őket, hogy a költségvetésben bevétel legyen. Magas adókkal, alacsony fizetéssel próbálták a béreket alacsonyan tartani és a költségvetés egyensúlyát megőrizni. Ez sehova nem vezetett, csak összeomláshoz. (Gúr Nándor folyamatosan beszél. ‑ Az elnök csenget.)

Ezután 2010-ben következhetett egy másik időszak, amikor az adócsökkentések mellett a bérek is elkezdhettek növekedni. Az egyik legnagyobb mértékben valóban a minimálbér kezdett el növekedni, mert Magyarországon a baloldali pártok mindig cserben hagyták a kiskeresetű embereket, és csak nemzeti kereszténydemokrata, Fidesz-KDNP kormányzás esetén volt érezhető növekedése a minimálbérnek. Így volt ez 1998-2002 között, aztán lelassult 2002-től 2010-ig, és most ismételten emelkedett. (Gúr Nándor folyamatosan beszél.) 15 százalékos, 25 százalékos minimálbér és szakmunkás­mini­málbér-emelésekről akkor sem fog tudni beszámolni, tisztelt képviselő úr, ha folyamatosan beszél, miközben én beszélek.

ELNÖK: Bocsásson meg, államtitkár úr, egy másodpercre! Képviselő úr, én nem emlékszem, hogy amikor ön beszélt, akkor államtitkár úr egy szót is szólt volna. Kérem, szíveskedjen türtőztetni magát, az államtitkári válasz hangzik el! Öné a szó, állam­titkár úr. Figyelmeztetem, képviselő úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, hogy biztosítja a válaszadás lehetőségét. Ennek következtében szerencsére olyan mértékben nő a minimálbér és olyan mértékben nő az emberek keresete, ami korábban nem volt látható. Korábban csökkent az adójuk, főleg a gyermekes családoknak, most pedig a bruttó kereset is úgy nő, hogy mellette sok esetben a nettó kereset vele egyező értékű.

S mindemellett nagyon helyes döntése volt a kormányzatnak, amikor 2014-ben ágazati bérpótlékot, majd a következő évben bérkiegészítést vezetett be, most pedig a következő években négy év alatt összességében 65 százalékkal növeljük az ágazatban dolgozók fizetését, ezáltal megbecsülve az ő munkájukat. Erről az önök időszakából sajnos nem lehet beszámolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 92 2017.03.27. 2:06  89-92

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Utá­naérdeklődtünk a határátkelőhelyeken, hogy való­ban van-e ilyen forgalomnövekedés, mint amit ön említett. Azt mondták, hogy kétfajta forgalomnövekedés van, az egyik a vendégmunkások utazásaihoz tartozik, a másik pedig a turisztikához kapcsolódó, de az ön által említettel eddig ott nem találkoztak.

Ettől függetlenül a törvényesség biztosítása mindenki számára fontos, éppen ezért mind rendszeres, mind szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végrehajt a nyugdíjigazgatási szerv pontosan azért, hogy az esetleges visszaéléseket ki tudja szűrni. Nyilván, ha a megküldött megkereséseket nem veszik át, vagy ismeretlen a címzett, az már egy jelzés ezzel kapcsolatban, de azt is ellenőrzi a hatóság, hogy pontosan életvitelszerűen tartózkodik-e azon a lakcímen valaki, ahová önmagát életvitelszerűen jelentette be. Sőt, nyilván már maga az igény elbírálásának a folyamata is tartalmazza azt az elemet, hogy az életvitelszerű tartózkodást meg kell állapítani, és arról meg kell győződnie a hatóság munkatársainak.

Mindamellett fontos, hogy ez az egyezmény, amely több évtizedes múltra tekint vissza, fölváltódjék egy új, modernebb, sokkal korszerűbb nemzetközi egyezménnyel. Ahogyan talán ezt ön is tudja, hiszen szerintem írásbeli kérdésben is kérdezte, erre vonatkozóan a magyar fél folyamatosan igyekszik Ukrajnával felvenni a kapcsolatot és tárgyalásokat folytatni. Ugyanakkor sajnos az is közismert, hogy Ukrajnában a politikai stabilitás nem fogható a magyarországihoz, éppen ezért a tárgyalásoknak, az erről való egyeztetéseknek már a megindítása is, az illetékesekkel való kapcsolatfelvétel, a velük való közlése a magyar igényeknek is már nehézségekbe ütközik. Éppen ezért halad nagyon nehézkesen ennek a régi egyezménynek egy modern, a nemzetközi jog mai szabályainak megfelelő egyezménnyel való felváltása.

Magyarország erre törekszik, és ugyanígy törekednek arra a helyi hatóságok is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és máshol is, hogy a lakcímeket, az ott-tartózkodást pontosan ellenőrizzék, és csak a jogosultak számára járjon ez a lehetőség. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 96 2017.03.27. 2:20  93-96

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy itt hallgattam önt ékesszólóan beszélni arról, hogy mennyivel több orvosra lenne szükség az SBO-kon, a sürgősségi betegellátó osztályokon, elgondolkoztam: önmagában is elmondta ezeket a szavakat akkor, amikor önmaga működött közre abban, hogy orvosokat juttassanak külföldre? Ön hány orvost juttatott külföldre sürgősségi betegellátó osztályokról? (Dr. Lukács László György: Egyet sem! ‑ Szi­lágyi György: Te hányat?) Vagy milyen orvosok voltak azok, akiket az ön Doctors Abroad és hasonló cégén keresztül, amellyel büszkélkedett, hogy 62 orvost juttat fél év alatt Írországba… (Közbeszólások a Jobbik soraiban.) Vajon hány volt az, aki akár ezeken a sürgősségiken is vagy máshol is működhetne? (Dr. Lukács László György: Fogorvos nem dolgozik sürgősségin.)

Kíváncsi vagyok, tisztelt képviselő úr, mert ön itt rendszeresen fölszólal és beszél arról, hogy milyen humánerőforrás-hiány van a magyar egészségügyben, csak azt nem értem, hogy ezt miért teszi akkor, ha önnek az volt a korábbi tevékenysége, ami volt, hogy abból törekedett anyagi nyereségre, anyagi haszonszerzésre a cégén keresztül, hogy külföldre juttasson orvosokat. Ön akkor azt tartotta indikátornak, fontos célnak, hogy minél több orvost juttasson külföldre, most pedig azt tartja a kormány hibájának, hogy miért van ilyen kevés orvos Magyarországon.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindig, amikor ezekről beszél, én csak nézek, ámulok és bámulok, mi fér még bele a Jobbik folyamatos irányváltásaiba. Ezzel szemben a kormányzat természetesen, miután megkapta az Orvosi Kamara levelét, arra elkészítette a választ, és ezt el is küldte az Orvosi Kamarának. Mindemellett mind a rezidensek, mind mások esetében ‑ szakorvosok esetében is ‑ fizetésemelési vagy ösztöndíjprogramot indított.

Természetesen a sürgősségi betegellátó osztályokon a szakorvosjelöltek csak akkor tevékenykednek, ha szakorvosok támogatják az ő munkájukat. S ha pár héttel ezelőtt olvasta volna a híradásokat, akkor azt is olvasta volna, hogy duplájára emelkedik a sürgősségi ellátás finanszírozása március 1-jétől, 1‑es progresszivitási szinten 5,6 millió forintról 11,3‑ra, 2-es szinten 11,7-ről 23,5-re, és még sorolhatnám, hogy hol milyen duplázásokra kerül sor a következőkben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban. ‑ Szilágyi György: Hát, nem tapsolnak, államtitkár úr.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 180 2017.03.27. 2:11  175-184

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Annak örülök, hogy az LMP számára is fontosak a demográfiai kérdések. Azt hiszem, hogy így hét év után a parlamentben ugyan megkésett, de mégiscsak helyes felismerés, hogy ezzel foglalkozni kell. A magyar kormány az elmúlt években százmilliárdos nagyságban növelte azokat a támogatásokat a költségvetésben éves szinten, amelyekkel a családokat kívánjuk támogatni, a gyermeknevelésben kívánjuk őket segíteni.

Ami képviselő úr egyéb kérdéseit illeti: azt megszokhattuk öntől, hogy nem mindig törekszik az igazmondásra. Itt feltett kérdéseket, de nem vagyok benne biztos, hogy ezek a kérdések a valósággal köszönőviszonyban is vannak, hanem általánosságokat tartalmaznak, mint önnek sok-sok másik sajtóeseményen elmondott egyik vagy másik mondata, így ezekre nyilván nem lehet érdemben válaszolni. Ugyanakkor, mégis ha ön kérdez és szavahihetőségről beszél, akkor hadd utaljak vissza, képviselő úr, a saját családi földügyeire. Pár hónappal ezelőtt igencsak nagy figyelem összpontosult a nyilvánosságban erre, amikor azt mondta, hogy lemond a képviselői mandátumáról, ha kiderül, hogy a családjának 6,5 hektárnál nagyobb földterülete van. S bizony kiderült, hogy az ön családjának nem 6,5, hanem 14 hektárnyi földterülete van, ön pedig továbbra is itt ül a parlamentben. Nagy zengzetes szavakkal mondta, hogy garanciát vállal erre, s akár a képviselői mandátumáról is lemond. Tisztázza már ezt, tisztelt képviselő úr! Ön nem mondott le a mandátumáról, itt ül, kérdez, pedig hát nem 6,5 hektár van a családja kezelésében, tulajdonában, hanem 14 hektár.

S nyilván arról is sokan érdeklődnének, azzal kapcsolatban is lenne kíváncsisága sok embernek, hogy önök 150 hektárnyi földterületre licitálni is akartak a családon belül, 30 millió forintot letétbe is helyeztek, miközben ön ezt mindenhol földmutyinak és a Fidesz-KDNP korrupciós ügyének nevezte. Ha ezt ennek tartja, akkor honnan volt mégis három telekre, amelyek összértéke a 300 millió forintot is meghaladja és 150 hektárnyi a területe, 30 millió forintjuk? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 184 2017.03.27. 1:09  175-184

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem oldotta föl az én kérdésemet. Tehát 6,5 hektárról beszélt, de valahogy a 14 hektárra nem akarózott kitérni önnek.

A műkörömépítő cégek önöknek egyszer már nem jöttek be. Ugyanezt mondták, ugyanezt a történetet, csak akkor a szocialisták. Látom, hogy ön még akár párttársai kritikája ellenére is szívesen dörgölőzik a szocialistákhoz, és jár közös megbeszélésekre a 2018-as indulással kapcsolatban, és a nyilvánosság előtt kárhoztatják ezért önt a párttársai. Tehát itt a parlamentben nyilván valami erőset kell mondania. De hát a szocialisták is elmondták, hogy földterületet is kapott használatba műkörömépítő cég, amikor kiderült, hogy valójában egy aranykalászos gazdáról van szó, akit korábban zsebszerződésekkel egy olasz tulajdonos kiszorított a földművelésből. Neki erre vonatkozó végzettsége volt, életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalkozott, és önök mégis csak annyit mondtak rá, hogy egy műkörömépítő.

Önnek sajnos sem a kérdését, sem semmilyen állítását nem nagyon lehet elhinni ebben a parlamentben, és amikor önöknek kínos kérdés tevődik föl, hogy miért nem mondott le, amikor mégsem 6,5 hektár, hanem 14 hektár van a családja tulajdonában, akkor pedig erről csak hallgat. Köszönöm szépen. (Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget. ‑ Dr. Apáti István közbeszól. ‑ Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 4-6 2017.04.03. 6:20  1-6

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő, Alelnök Úr! Tisztelt Ház! A Soros-egyetem nem a jogait félti, hanem az elő­jogait félti (Felzúdulás az MSZP soraiban. ‑ Kunhalmi Ágnes: Nem így hívják! Mondja ki a ne­vét! ‑ Dr. Varga László: Elképesztő! ‑ Fo­lya­matos közbeszólások az MSZP soraiból.), azokat az előjogokat, amelyeket megszokott Magyarországon…

ELNÖK: Kérem, kérem, ne kezdjék már mindjárt! Kérem szépen! Ne kezdjék már! Önöket is végighallgatta mindenki szépen, csöndben, legyenek szívesek ugyanezt megtenni! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mi az igazságot mondjuk, ő meg hazudik! ‑ Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha nem bírja ki idegekkel, akkor legyen szíves kivonulni a folyosóra! Minden egyes alkalommal ezt a cirkuszt kezdik. (Dr. Varga László: Elég lesz már, nem Fidesz-választmányon van!) Önök elmondhatják nyugodtan az ötperces hozzászólásukat, abban a pillanatban, mihelyt megadom a válasz lehetőségét az államtitkároknak, önök nekiállnak beóbégatni. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Az önök véleménye ez, másoknak meg más a véleménye. Másoknak az a véleménye, hogy önök hazudnak, mégsem óbégatnak be folyamatosan. (Bangóné Borbély Ildikó: Ne használjon ilyen szavakat, elnök úr, mert méltatlan a Házhoz!)

Kérem államtitkár úr óráját az elejére visszaállítani, és kérem, kezdje újra a választ. (Gúr Nándor: Mi az, hogy óbégatni? Hogy beszélhet így a magyar parlament elnöke?)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Ismételten köszönöm a szót, elnök úr. Tehát úgy látjuk, hogy a Soros-egyetem az előjogait félti, és nem a jogait védi ebben a tekintetben, hiszen Magyarországon minden egyetem be tudja, be akarja tartani a magyar törvényeket, de úgy látszik, van egy egyetem, a Soros-egyetem, amely nem betartani akarja Magyarország törvényeit (Kész Zoltán: Betartja!), hanem megváltoztatni akarja ezeket, hogy ő a törvények fölött állhasson.

Azt hiszem, az elmúlt napok vitái legkevésbé magáról a törvényjavaslatról folytak, ki-ki a maga értelmezése szerint abból a politikai ellenzéki állásból, ahonnan eddig is kritizálta a kormányzatot, elmondta az eddigi kritikáját, csak ráhúzva a CEU-ra, ráhúzva a Soros-egyetemre.

(13.10)

Sokszor egyébként teljes mértékben összekeverve a Közép-európai Egyetemet és a CEU-t, miközben a törvényjavaslat annyit ír elő, ami ellen ilyen hangos a tiltakozás, hogy egy külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat Magyarországon képzést, ha ennek az elvi támogatásáról egy nemzetközi szerződés is rendelkezik, és ténylegesen felsőoktatási képzést folytat abban az országban, ahol a tevékenységét eredetileg végzi. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Tehát ha valaki egy külföldi országból, egy EU-n kívüli országból Magyarországra akarja hozni egy képzését, akkor ennek feltétele az, hogy ez a képzése létezzen, és diplomákat adjon ki külföldön is; az adjon ki itt Magyarországon diplomát ilyen kihelyezett képzésként, aki külföldön is kiadja ezeket a diplomákat. Hiszen óriási hátrányt jelent ez a magyarországi egyetemeknek, felsőoktatási intézményeknek, hogy mind a kettő, a Soros-egyetem is, a magyar egyetemek is itt, Magyarországon működnek (Közbeszólások az MSZP soraiból.), csak itt folytatják a képzést, ezzel szemben a Soros-egyetem amerikai diplomát is kiad, a magyar egyetemek pedig csak magyar diplomát adnak ki; ez, azt hiszem, mindenki számára egy egyértelműen visszás helyzet (Heringes Anita közbeszól.), senki sem helyezheti magát a törvények fölé, így Soros György egyeteme sem.

Az is, azt hiszem, egyértelmű volt, és kibújt a szög a zsákból, amikor hirtelen a Soros-egyetem előhúzott egy oktatási hivatali határozatot, hogy mindent szabályosnak találtak, majd kiderült, hogy ez nem egy aktuális határozat, hanem jóval korábbi, más ügyben hozott határozat, de hat órán keresztül meg tudták téveszteni a közvéleményt, meg tudták téveszteni az embereket (Közbeszólások az MSZP soraiból.), mintha nekik lenne egy friss engedélyük, amely a szabályosságukról szól, miközben korábban a saját vezetőjük is beismerte ezeket a szabálytalanságokat. Persze miután kiderült, hogy mikori dátumú ez a határozat, a Soros-egyetemnek is be kellett ismernie, hogy hát ez bizony nem erről az ügyről szól, nem most született, hanem egy korábbi ügyben, másfajta témában született, és utána kifejezték a szándékukat, hogy remélik, hogy itt is majd egy ilyen vizsgálati eredmény fog születni. (Kész Zoltán közbeszól.)

És amikor nemzetközi támogatókról beszélünk, miből gondoljuk, hogy ezeket a nemzetközi támogatóit a mostani nyilatkozatoknak jobban informálták volna; hogy nekik elmondták volna, hogy miről szól valójában ez a törvényjavaslat; hogy mi van ennek a szövegében; vagy csak egy nemzetközi hisztériakeltés és pánikkeltés folyt ebben a témakörben is? (Szabó Timea: Ezt ti csináljátok!)

Az pedig, tisztelt képviselő úr, hogy ön így beszél a magyarországi felsőoktatási intézményekről, és nemcsak ön, hanem rengeteg megszólaló az elmúlt 3-4 napban, mintha csak egyetlenegy minőségi egyetem lenne Magyarországon, és ez a Soros-egyetem (Kunhalmi Ágnes: A Corvinust is be akartátok zárni!), és az összes többi egyetem pedig a nyomába nem tud érni a Soros György által létrehozott egyetemnek, ez egy óriási lenézése az összes magyar felsőoktatási intézménynek (Dúró Dóra közbeszól.), az összes magyar egyetemnek, hogy csak és kizárólag egy hely van, ahol Magyarországon tanszabadság van, egy hely van, ahol minőségi diplomát adnak ki: ez a Soros-egyetem, és az összes többit pedig lenézték, másodrangúnak minősítették önök, maguk, a saját akaratukból. (Gyöngyösi Márton közbeszól.)

Úgyhogy én úgy gondolom, hogy nagyon jó ez a törvényjavaslat, hogy ezt a nem fair helyzetet orvosolni kívánja, mindenki számára a törvények betartását egyenlően előírja. A szabálytalan működést sze­rin­tem semmilyen kormányzat nem tűrheti el, nem vi­selheti el, ezért volt először az új felsőoktatási törvény alapján egy átfogó vizsgálat, amely vizsgálta a nem magyar felsőoktatási intézményeknek a magyarországi működését, és mivel itt sok szabálytalanságot talált (Kunhalmi Ágnes: Milyen szabálytalanságot?), mivel maguk az intézményvezetők is akár a Soros-egyetem esetében is elismerték ezeket a szabálytalanságokat, ezért szükséges az, hogy törvényileg tisztázzuk ezt a helyzetet. (Szabó Timea közbeszól.) És hiába milliárdos valaki, hiába amerikai valaki, ugyanúgy vonatkoznak rá a magyar jogszabályok. (Gúr Nándor és Gőgös Zoltán közbeszól.) Lex CEU-kat, tudja, tisztelt képviselő úr, nem a mi időszakunkban fogadnak el, hanem az önök időszakában fogadtak el, akkor, amikor minden jogalkotási igé­nyét tegezős hangnemben végrehajtották ‑ lehet, hogy nem ön, de az ön elődje ‑ Soros Györgynek, ami­kor ezt vagy azt kért a Közép-európai Egyetem lét­rehozásával vagy a CEU működésével kapcsolatban.

És itt még egy distinkciót hadd tegyek: rengeteg mindenki keveri a Közép-európai Egyetemet és a CEU-t. (Kész Zoltán: Te kevered egyedül!) A CEU egy nemzetközi intézmény, a Közép-európai Egyetem egy magyarországi magán-felsőoktatási intézmény. Aki a Közép-európai Egyetemnek a bezárásáról beszél (Gúr Nándor közbeszól.), az valószínűleg megbukna a szövegértési PISA-teszten, mert nem tudta elolvasni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezt a törvényjavaslatot, hogy ez a magyar magánegyetemekre nem vonatkozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 32 2017.04.03. 4:09  29-35

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban korunk egyik népbetegsége a cukorbetegség, ezért erről mindig érdemes szólni.

Azoknak az adatoknak, amelyeket ön kért, egy része rendelkezésre áll. Így például, ha megnézzük, hogy 2010 óta az érszűkülettel kezelt diabéteszes betegek száma miként alakult, láthatjuk, hogy az 5689-ről csökkent 5363-ra. Ha azt nézzük, hogy a diabéteszes betegeken mennyi amputációt végeztek sajnálatos módon 2010-ben és 2016-ban, akkor azt láthatjuk, hogy ez az esetszám 3387-ről 2993-ra csökkent. Az viszont egyértelmű, hogy a közös kasszából egyre többet költünk a cukorbetegek kezelésére, a kezelések finanszírozására: 35 milliárd forintról 48 milliárd forintra nőtt ez az összeg, amit a kormányzat fordítani tud a cukorbetegek kezelésére. Hogy pontosan mennyi a cukorbeteg, erre általában becslések vannak, amit ön mondott, az is szerintem egy becslés. Vannak más számítások, azok akár százezres nagyságrenddel kisebb értéket is mutatnak, de hogy ez fontos, sokakat, sok százezer embert érintő kérdés, az teljes mértékben biztos.

Éppen ezért is döntött amellett a kormányzat, hogy itt nyilván az egészségtudatosságra, az egészséges életmódra nevelés, ösztönzés az egyik legfontosabb, hiszen ez tudja megelőzni a cukorbetegséget, és nyilván a kezelésnek is ebben fontos szerepe van. Egyrészről ebben fontos bástyánk az alapellátás átfogó fejlesztése, amire 42 százalékkal többet költ most a kormány, mint 2010-ben, és a teljesen új egészségfejlesztési irodák hálózatának létrehozatala, hiszen itt ingyenesen nagyon sok tanácsot, segítséget kaphatnak, hiszen nem kell beutalóval járóbeteg-szakrendelésre elmenni, hanem itt ingyenesen és egyre bővülő formában ‑ hiszen most 60, aztán a későbbiekben már több százas nagyságrendben is elmehetnek ilyen irodákba ‑, étrend-összeállításhoz kapnak tanácsot, oktatást kapnak a cukorbetegséggel kapcsolatban, illetőleg szaktanácsadást. Bízunk benne, hogy ez sokak számára segíteni fogja mind megelőzni, mind kezelni a cukorbetegséget.

Ugyanakkor vannak olyan alapvető okok, amelyek cukorbetegséghez vezetnek, ez nyilván a kezelés szempontjából is fontos. Ezért hoztunk olyan döntéseket, mint a táplálkozás-egészségügyi jogszabálycsomag, amelynek egy része itt a parlament asztalán is feküdt, másrészt rendeletekben jelent meg; a népegészségügyi termékadó vagy népszerűbb nevén a chipsadó, amely pontosan a magas cukortartalmú, egészségtelen élelmiszerek fogyasztását is igyekszik háttérbe szorítani. A transzzsírsavtartalom korlátozása vagy a közétkeztetési rendelet egyrészről a kényelmi termékeket, a különböző túlcukrozott szörpöket vagy a túlcukrozott, édesítőszerrel ellátott egyéb ételeket igyekszik kiiktatni minél inkább a közétkeztetés rendszeréből, ezáltal másfajta ízekhez is tudnak hozzászokni, az egészségüket is javítani tudjuk, illetőleg ez a rendelet különös figyelmet fordított pontosan a cukorbetegséggel küzdő gyermekek vagy idős emberek speciális étrendjének életszerű biztosítására.

Fontos célkitűzésünk volt, hogy bővüljön azoknak az élelmiszereknek a köre, amelyek az egészséges táplálkozás körébe illeszthetők. Itt megjelent nagyobb mértékben a friss gyümölcs, a friss zöldség az új közétkeztetési rendelet révén most már másfél éve lassan az iskolákban. A mindennapos testnevelés is az egészséges életforma mindinkább való elmélyítését szolgálja, illetőleg az is, hogy azokat a termékeket, amelyek a chipsadó hatálya alá esnek, tehát fokozottan veszélyesek az egészségre, sem iskolai büfében, sem iskolai automatában nem lehet forgalmazni, pontosan azért, hogy a gyermekeknél meg tudjuk előzni, már az étel- és italautomatáknál is és az iskolai büfékben is a cukorbetegség kialakulását. Emellett számos másik projektünk is fut az OGYÉI-ben (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), elsősorban a reggeli evés fontosságáról, a mintamenzával kapcsolatban, és még sorolhatnám, hogy hány területen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 56 2017.04.03. 4:12  53-61

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A CEU egy eredetileg New York államban bejegyzett egye­tem, a Közép-európai Egyetem pedig egy Ma­gyarországon bejegyzett magánegyetem. A CEU New Yorkban csak papíron létezik, hiszen diplomát nem ad ki, campusa nincs, oktatói, diákjai nincsenek.

Mindannak ellenére, hogy összesen talán két titkárnőnyi infrastruktúrával és egy irodával ren­del­kez­het New Yorkban, ennek ellenére Magyarországon ennek az amerikai intézménynek a nevében adnak át diplomákat, amely amerikai intézmény igazából nem működik, nincs diákja, nincs oktatója, nem ad ki diplomákat. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)Ez megtévesztés, ez csalás. (Gőgös Zoltán: De mitől csalás?) Hiszen olyan látszatot kelt, mintha egy működő amerikai intézmény magyarországi kihelyezett képzése végzettségeket adna át, mi­köz­ben ez az intézmény Amerikában egyetlenegy dip­lo­mát sem ad ki, ez az intézmény Amerikában nem létezik. (Zaj, folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Inkább hagyd abba!)

A Soros-egyetem ugyanakkor egy együtt­mű­kö­dé­si megállapodást köt a Közép-európai Egye­tem­mel, amely egy nagyon nehezen átlátható módon, sőt inkább azt mondhatjuk, hogy átláthatatlan módon az oktatási tevékenységet a CEU helyett részben vagy egészben elvégzi. Ez a kusza állapot, amihez képest, úgy gondolom, hogy egy tisztább állapotot kell lét­re­hozni, nem fantomegyetemek nevében kell diplomát kiadni, hanem valós egyetem nevében. Amikor ön azt mondta, hogy aggódik amiatt, hogy a Közép-európai Egyetem kiadhat-e diplomákat, tisztelt kép­viselő asszony, ha elolvasná, legalább egyszer kezébe venné a törvényjavaslatot, akkor tisztában lenne azzal, hogy a Közép-európai Egyetemet ez a tör­vény­ja­vaslat nem érinti. A Közép-európai Egyetem státusza semmilyen tekintetben nem fog változni. Semmilyen többletfeladat a Közép-európai Egye­tem­mel kapcsolatban ebben a törvénymódosításban nem került megfogalmazásra. Csupán az a helyzet kerül tisztázásra, amelyről azt is mondhatjuk, hogy csalás, hogy egy olyan intézmény nevében amerikai dip­lo­mát adnak ki, amely Amerikában nem bocsát ki dip­lo­mákat. Azt hiszem, hogy minden diák érdekében ezt a helyzetet kezelni kell.

Ön rendkívül sok politikai lózungot pufogtatott a megelőző percekben, de egyetlenegy mondatot sem mondott azzal kapcsolatban, hogy a tör­vény­mó­do­sításnak melyik pontjával nem ért egyet. Azzal nem ért egyet, hogy ha két különböző ország érintett egy felsőoktatási intézményben, akkor a két országnak meg kell erősíteni ezen intézmény létrehozatalát vagy működését? Azzal nem ért egyet, hogy csak az az intézmény folytathasson képzést egy másik országban, amelyik az eredeti országában is folytat képzést? Vagy azzal nem ért egyet, hogy a képzés mögött egy felsőoktatási minősítésnek kell ren­del­keznie, egy oktatási hivatali vagy akkreditációs minősítésnek? Melyik pontjával nem ért egyet, tisz­telt képviselő asszony? (Zaj.) Itt nem hoznak föl önök érveket, kifejezetten elkerülik azt, hogy a tör­vénymódosító javaslatról szóljanak, mert csupán a politikai hangulatkeltés az érdekük, hogy emögött is valamiféle más szándékot mutassanak be.

De, tisztelt képviselő asszony, meg­nyug­tat­ha­tom, hogy mi elsősorban a magyar diákok érdekében járunk el, az ő érdekükben is és a magyar egyetemek érdekében is, hiszen óriási versenyelőny, hogy valaki ugyanúgy egy magyar képzésre jár, csak az egyiknél amerikai diplomát is kap. Tudja, van olyan fiatal, aki úgy gondolkozik, ahhoz, hogy amerikai diplomám legyen, egyik esetben el kell utaznom Amerikába, ott fizetnem kell a lakhatásomat, az oktatásom költ­sé­geit (Közbekiáltások az MSZP soraiból.), vagy csak elmegyek egy Amerikában nem működő intézmény magyarországi képzésére, és ott ugyanúgy amerikai diplomát kapok, és inkább ezt választják és nem a magyar egyetemeknek, mondjuk, az MBA-képzését. Hiszen ez egy amerikai MBA-végzettséget ad úgy Magyarországon, hogy Amerikában nem ad MBA-végzettséget. Mi ez, ha nem csalás, tisztelt képviselő asszony? (Zaj, folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Miközben a magyar egyetemek viszont törekednek arra nagyon sok áldozattal, hogy ők is, mondjuk, saját MBA-képzést nyithassanak meg.

Éppen ezért gondoljuk úgy, hogy valaki azért, mert hozzászokott másfél évtizeden keresztül, hogy egy csettintésére (Az elnök a csengő meg­ko­cog­ta­tá­sá­val jelzi az idő leteltét.) a magyar liberális és MSZP-s kormányok bármilyen törvényt mó­do­sít­hattak és a törvény fölé helyezhették magukat, ez az állapot bizony meg fog szűnni Magyarországon. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 84 2017.04.03. 4:10  81-87

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt is mondhatnám, hogy írásban és szóban is már többször megválaszoltam önnek ezt a kérdést, úgyhogy ahhoz továbbra is a kormány tartja magát. Ez is lehetne a rövid változat, de engedje meg, hogy részletesebben is tájékoztassam, vagy legalábbis válaszoljak a kérdésére.

Továbbra is úgy áll, mint ahogy korábban volt, hogy ezzel kapcsolatban a kormány semmifajta döntést nem hozott, így kérem, hogy ön se keltse azt a látszatot, mintha valamilyen kormányzati döntés már megszületett volna. Ugyanakkor az egy fontos kérdés, és nyilván az LMP-ben is, amikor annál többen gyűlnek össze, mint ahányan most vannak itt a frakcióból, akkor megkérdezhetik egymástól, hogy vajon teljes mértékben ki tudja-e szolgálni a magyar mezőgazdaságot, a magyar agrárágazatot a felsőfokú agrárképzési rendszer, amelyik most van.

És itt nem szerkezeti kérdést vetek csupán fel, hanem tartalmi kérdést is. Vajon ez a legjobb pillanatnyi állapot-e ahhoz, hogy az agrár-GDP növekedése, az agrárinnováció vagy az agráriumnak a súlya, a termelékenysége, a korszerűsége a jövőben is minél magasabb fokú legyen? Elegendő tudományos háttér-e ez, inspiráló háttér-e ez ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság ismételten húzóágazattá váljon Magyarországon, mint ahogy az hagyományosan Magyarországon húzóágazat?

(15.20)

Ha az LMP szerint minden a legnagyobb rendben van, és nem kell ehhez hozzányúlni, akkor nyilván nem kell ilyen kérdéseket föltenni, de mi azért ezeket a kérdéseket föltettük, és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiának is része, hogy az agrároktatást visszahelyezze a világ élvonalába, és új, osztatlan agrármérnökképzés indításával is próbáljon még jobb minőségű oktatást kínálni mindenkinek ezen a téren. Tehát nem csupán arról van szó, hogy azt érdemes végiggondolni időről időre, hogy megfelelő szerkezetben történik-e az agrár-felső­oktatás, mint a felsőoktatásnak minden más területe is, hanem hogy megfelelő tartalommal is van-e ez megtöltve, hiszen tucatnyi olyan intézmény van, amelyben összesen 181-féle agrárképzést folytatunk ma Magyarországon, és a fejlesztések köre, amelyeket erre szánunk, azért mégiscsak a fejlesztési program keretében 106 milliárd forintos összeg.

Érdemes tehát erre is gondolni, és érdemes azt is végiggondolni, hogy ha egy olyan egyetemről van szó, amelynek van orvostudományi kara, van természettudományi kara, bölcsészettudományi kara és egy mezőgazdasági főiskolai kara is, akkor egy bármilyen egyetemi átalakításnak, fejlesztésnek lehet-e a fő nyertese így egy belső mezőgazdasági kar.

A legfontosabb a természeti adottságokból való kiindulás. Valóban, Magyarországnak egy nagyon-nagyon magas szintű agrárképzésre van szüksége, és bizony az elmúlt közel húsz évben körülbelül a felére csökkent az agrárképzésbe belépők száma. A legnépszerűbb a műszaki szak, a felvételre jelentkezők 21 százaléka, utána következnek a gazdasági szakok 15 százalékkal, majd az egészségügyi szakok 13 százalékkal, és ehhez képest a mezőgazdasági szakoknak a felvételi jelentkezési számok alapján a jelentkezési száma 2,7 százalék, tehát jóval alacsonyabb. És azt is láthatjuk, hogy nemzetközi vonzerőben sem leginkább a külföldi hallgatókat idevonzó képzés a magyar agrárium, pedig lehetne, hiszen ehhez az adottságai az országnak megvannak, illetve a külföldi oktatók bevonására is, azt hiszem, bőven lenne igény.

A különböző profiltisztítási és intelligens szakosodási vezérelvek mentén jött létre az elmúlt időszakban a Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem agrárkarainak az integrációja és az erdészeti és faipari fókuszú Soproni Egyetem. A mosonmagyaróvári agrárképzés beolvadt a Széchenyi István Egyetembe, illetve a Károly Róbert Főiskola az Eszterházy Károly Főiskolába integrálódott, és önálló állatorvos-tudományi egyetem is kialakításra került.

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

A kutatási potenciál fejlesztése, a kutatások összehangolása és részbeni centralizálása érdekében agrárkutatási intézetek jöttek létre, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ együttműködése nyomán kutatóintézeti hálózat került kialakításra. Ez viszont mindenképpen a fejlesztések irányba hatott az elmúlt években is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 188 2017.04.03. 2:12  185-192

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ma már szinte minden ügyünket tudjuk mobiltelefonon vagy számítógépen keresztül intézni. (Dúró Dóra közbeszól.) Egyre inkább elterjedt ez, és a ban­ki ügyeiket is szerintem sokan már évek óta szá­mí­tógépen keresztül intézik. Éppen ezért döntött úgy a kormányzat, hogy az egészségügy területén is ugyanezt a technikai fokot, felhasználói fokot el kell érjük. Ezért hoztuk létre az e-health-rendszert, amely­ben, ahogy a képviselő úr is mondta, egy kor­mány­zati tárolókapacitással egy felhőben min­den­fajta egészségügyi adat, lelet, diagnózis, korábbi vizs­gálati eredmény vagy beavatkozás láthatóvá válik. Ennek elindult idén márciusban az éves próbaüzeme 11 kórházban, 22 háziorvosnál és 36 patikában.

Az előző években már ennek az infrastruktúráját is igyekeztünk megteremteni, hiszen a korábbi évek támogatásai nyomán már jelen pillanatban is a kór­há­zak 69 százaléka, a háziorvosok 72 százaléka és a gyógy­szertárak 85 százaléka képes lenne a csat­la­ko­zás­ra, ha a technikai feltételeket nézem. Ennek az alap­ja egyébként az volt, hogy az ÁEK egy 7,2 milli­árd forintos informatikai fejlesztést hajtott végre 191 közfinanszírozott egészségügyi intézményben. Ez 10 ezer informatikai eszköz rendelkezésre bocsátását jelentette, és a következő években is ennek a rend­szernek a fenntartásához 1,2 milliárd forinttal járul hozzá a kormányzat.

Ennek a rendszernek a következtében, ha egy beteg megjelenik bármelyik vizsgálaton, akkor előbb-utóbb, ahogy az adatok feltöltésre kerülnek, nem kell magával vigye a papírokat, ami azt jelenti, hogy nem felejthet egyet azok közül otthon, amelyek közül esetleg egy újabb cáfolná a régebbit, hanem pontosan látják az őt vizsgáló orvosok, hogy milyen kórtörténete volt, milyen előzménye volt, milyen érzékenységei vannak, milyen beavatkozásokon esett túl, milyen kezelésekre reagál jól, milyenekre rosszul, mire allergiás esetleg, olyan dolgokra is, amit nyilván egy beteg maga nem tud megjegyezni, és ezt már közvetlenül és azonnal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a betegre személyre szabottan megkapja a kezelés kezdetekor. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sorai­ban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 192 2017.04.03. 1:10  185-192

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ez mindenkiben felmerül, éppen ezért az adatvédelmi szabályok legmesszebbmenő betartásával építettük föl ezt a rendszert. Több párhuzamos védelmi meg­ol­dás szolgálja, hogy semmifajta illegális adatbetörési kísérlet ne valósulhasson meg. Kizárólag a kezelő­orvos és nyilván maga a beteg tudja látni ezeket az adatokat. A gyógyszertárban a patikus is csak annyi adatot lát, amennyi a gyógyszer kiváltásához szük­séges. Semmifajta jogosulatlan felhasználó nem ér­heti el ezt a rendszert.

Ugyanakkor fontos, hogy a beutalók e-beutalóvá vál­nak, a vények, amivel a gyógyszereket lehet kivál­tani, szintén elektronikussá válnak, e-kórtörténet lesz, távkonzílium és digitális képtovábbítás lehet olyan orvosok között, akik nincsenek is egy helyen, de közösen meg tudják vitatni a beteg leleteit, és utána dönteni tudnak a beavatkozásról vagy egy beavatkozás módosításáról.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Azt hiszem, hogy valóban XXI. századi in­for­ma­ti­kai feltételeket fogunk tudni biztosítani idén ősztől, amikor ez minden közfinanszírozott intézményben indul, jövő ősztől pedig minden egészségügyi intéz­mény­ben is, közfinanszírozottban, nem közfinan­szí­ro­zottban egyaránt ez a rendszer fog életbe lépni. Kö­szönöm szépen. (Taps a kormánypártok sorai­ban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 4 2017.04.04. 5:12  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sokféle dolgot mondott ön, tisztelt képviselő úr, egy része valós, egy része valótlan, de az biztos, hogy jövőképet, megoldást semmilyen probléma kapcsán az LMP nem vázolt fel. Ön azt mondja, hogy sok fiatal van Magyarország határain túl, sok fiatal vállal Nyugat-Európában munkát, de hogy önök milyen jövőképet kínálnának itt, túl azon, hogy megemelnék az adókat, és sokkal magasabb adókulcsokat vezetnének be itt, Magyarországon, mint amelyek jelenleg vannak, hiszen jelenleg 15 százalékos, és önök akár 40 százalék fölé is emelnék a legmagasabb adókulcsot, nos, erre semmifajta választ az LMP részéről nem adott. Nem hiszem, hogy a magas személyi jövedelemadó lenne vonzó bármilyen fiatalnak, hogy itt maradjon vagy Magyarországra visszaköltözzön.

Ha megnézzük, hogy a fiatalok közül a balti országokkal, a közép-európai országokkal összehasonlítva mennyien vannak külföldön, akkor azt hiszem, hogy lehet, hogy ön ebben a parlamentben felszólal ezen témakör kapcsán, de a környező országok parlamentjeiben az ottani ellenzéki pártok háromszor is élesebben szólalhatnának fel. Magyarországon ez a mutató 6 százalék körüli, míg Litvániában nem 6 százalék, hanem 18,9, Romániában 17,5, Lettországban 17,1, Bulgáriában 16,5, Lengyelországban pedig 11,5. Az ön logikája szerint a környező országokból azért mennek sokkal többen Nyugat-Európába munkát vállalni, mert Magyarországon a magyar kormány be akarja minden felsőoktatási intézménnyel tartatni a magyar jogszabályokat, és csak valós képzésre akar valós diplomákat engedni kibocsátani; eléggé furcsa logika lenne az ön részéről.

Ami a számokat illeti, láthatja, tisztelt képviselő úr, egész Közép-Európában jellemző az, hogy sokan Közép-Európából külföldön dolgoznak, sőt a német parlamentben, a Bundestagban is fel tudna ön szólalni, és ott is elmondhatná, hogy milyen magas arányú a külföldi munkavégzés száma. De nyilván más a Németországból máshol munkát vállalók indoka, és más a Közép-Európából Nyugat-Európában munkát vállalók indoka. De azt azért önnek is látnia kell, hogy Magyarország a környező országokkal, a balti országoktól kezdve az összes többi közép-európai országgal összehasonlítva jóval kisebb kivándorlási hajlandósággal rendelkezik, mint más országok, ami azt jelenti, hogy ez az ország a saját fiataljainak, a saját polgárainak vonzóbb. Nyilvánvalóan vonzó sokak számára a Nyugat-Európában való élet is, az ottani munkavállalás. Sokan persze kiábrándulnak ebből pár év után, és visszatérnek Magyarországra, de jóval alacsonyabb ez a százalék, jóval alacsonyabb ez a szám, mint más európai országokban.

Úgy gondolom az ön állításával szemben, hogy Magyarországon igenis a politikai stabilitás egy gazdasági erő. Ön kiszámíthatatlanságról beszélt. Tisztelt Képviselő Úr! Végignézte a környező országokat, a közép-európai és más országokat, hogy hány kormányválság tépázta meg az ottani stabilitást, hogy hányszor lett kiszámíthatatlan a politikai viszony, a jogszabályalkotás pontosan azért, mert nem volt egy stabil kormányzás? Míg Magyarországnak versenyelőny, európai versenyelőny, hogy 2010 óta egy stabil szövetség irányítja az országot, egy stabil pártszövetség, és nem koalíciós viták azok, amelyek állandóan kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági viszonyokat. Az is kicsit furcsa az LMP részéről, hogy miközben önök kivándorlásellenesek, aközben bevándor­lás­pártiak. Érdekes párosítása ez a logikának. Ez olyan, mintha nem elvi szintű álláspontja lenne az LMP-nek, hanem amit éppen a kormánnyal szemben meg tud fogalmazni, azt megfogalmazza.

Hogy mit kínált a fiataloknak az itthoni családalapítás támogatására a kormány? Azt hiszem, ön is egy elég hosszú listát tudna erre felsorolni. Kezdhetjük a családi típusú adózással, amelyben lényegében egy magyar család átlagos kereset mellett három gyerekkel sem adót, sem járulékot nem fizet, a bruttó és nettó keresete ugyanaz. Ez havi több mint 20 ezer forinttal legalább egy átlagkereset esetén megdobta a családnál maradó jövedelmeket, vagy beszélhetünk a „Nők 40”-ről, amely pontosan az ön felszólalásának a címe, „Az unokák nélküli ország” volt, nos, pont ez a „Nők 40” segít abban, hogy a nagymamák tudjanak a gyermeküknek segíteni és az unokák felnevelésében résztvevőséget vállalni. A gyes három évig való kiterjesztése, a bölcsődék átalakítása és többlettámogatása; több mint 100 milliárd forintnyi bölcsőde- és óvodaépítési pályázat pontosan azért íródott ki és íródik ki még a következő hónapokban, hogy az unokák számára jó elhelyezési lehetőséget nyújtson. Az ingyenes tankönyv és az ingyenes étkeztetés kiterjesztése pontosan a családok válláról vesz le terhet, a CSOK-kal pedig olyan lakhatási lehetőséget kapnak, amelyet Nyugat-Európa országaiban sem kínál egyik ország sem.

Az pedig, hogy ön azt barbárságnak mondja, hogy Magyarországon a felsőoktatási intézményekkel egyenlő mérce szerint szeretnénk a törvényeket betartatni és nem szeretnénk senkinek privilégiumokat biztosítani, mint ahogyan az az előző kormányok idején megtörtént, hanem fair eljárás mellett mindenki ugyanolyan játékszabályok mellett tud a felsőoktatásban diplomákat kiadni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), azt hiszem, ez elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 8 2017.04.04. 5:10  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Megtudhattuk az MSZP-től, hogy az MSZP két dolgot ellenez az egészségügyben: ha valami úgy van, mint 2010 előtt, vagy ha valami megváltozott 2010 után. Ez a két dolog történhet, amit az MSZP ellenez.

Voltak bizonyos dolgok, amiket semmiképpen nem szerettünk volna folytatni, tisztelt képviselő úr, 2010 után. Nem szerettük volna azt folytatni, amikor önök elvették egyhavi bérét az egészségügyben dolgozóknak. Nem szerettük volna azt folytatni, amikor önök 16 ezer ágyat szüntettek meg a magyar egészségügyi ellátásban. Nem szerettük volna azt folytatni, amit önök tettek, hogy a 16 ezer ágy megszüntetésével együtt 6 ezer egészségügyi dolgozót is elbocsátottak, most pedig arról beszélnek, hogy van-e elég orvos, miközben önök 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el. Nem szerettünk volna arra az útra lépni, amely felrúgja a társadalmi szolidaritást, a társadalmi közös teherviselést. Az önök javaslata volt erre a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak a bevezetése. Mi ezeket elleneztük, népszavazással sikerült mindezeket megakadályozni. Az MSZP akkor aktívan kampányolt amellett, hogy legyen fizetős a magyar egészségügy, ne feledjük, egy egész népszavazási kampányt vittek végig, hogy minden beteg ‑ fiatal, idős egyaránt ‑, ha elmegy egy orvoshoz, fizessen, ha bent fekszik egy napot a kórházban, fizessen. Ez volt a szocialisták egészségügyi modellje.

Ehhez képest mi felállítottunk egy várólista­rend­szert, amelyen a felállítása pillanatában 70 ezer beteg volt, most pedig alig 30 ezer beteg van rajta. Sikerült kevesebb mint a felére csökkenteni, nyilván nem véletlenül, hanem többletforrásokból, sok-sok milliárd forintból, amit a várólista-csökkentésre for­dí­tottunk.

Önök azt mondták, hogy össze fog omlani az egészségügyi rendszer akkor, amikor állami fenntartásba kerültek a kórházak. Állami fenntartásba kerültek, és nem omlottak össze. Hanem mi történt a kórházakban? Fejlesztések történtek a kórházakban, az egészségügyben összességében 500 milliárd forint értékben, a kórházak épületeiben több mint 300 milliárd forint értékben, 322 milliárd forint értékben, de a kórházi eszközparkban és a műszerekben is 104 milliárd forintos fejlesztések történtek. Tisztelt képviselő úr, erről az önök időszakából sajnos nem nagyon lehet beszámolni. Pedig milyen jó lenne, ha abban versenyeznénk, hogy mennyivel növelte az egészségügyben dolgozók bérét az MSZP, és ahhoz tudnánk mérni a Fidesz-KDNP-t. Csak hát önök csökkentették az egészségügyben dolgozók bérét, és mi indítottunk életpályát. Mennyire jó lenne, ha abban lehetne versenyezni, hogy önök hány kórházban építettek ki újabb és újabb tömböket, újítottak föl vagy építettek ki egy heliportot, és mennyit a Fidesz-KDNP. De nem erről lehet beszélni, hanem arról lehet beszélni, hogy 2010 után történt ez az 500 milliárdos egészségügyi fejlesztési csomag.

Arról is elfelejtett beszélni, tisztelt képviselő úr, a sürgősségi ellátás kapcsán, hogy január 1-jétől mégiscsak kétszeres finanszírozása van a sürgősségi osztályoknak. S arról is elfelejtett beszélni, tisztelt képviselő úr, hogy a mentőszolgálat számára önök a kormányzásuk utolsó éveiben nem igazán vettek mentőautókat, hanem a privát betegszállítás felé próbálták átterelni a mentést és a betegszállítást, mint ahogy tették volna ezt az egészségügyi kassza tekintetében. Önök a privatizáció és a fizetős egészségügy irányába mentek, ezzel egyrészt pénzt spóroltak, hiszen nem vettek mentőautókat, másrészt pedig piacot teremtettek a piaci fizetős betegszállítás számára. Ehhez képest mi mostanra már a mentőautók felét sikeresen le tudtuk cserélni, és ez folytatódni fog a következőkben is.

Ön beszélt arról, hogy a háziorvosi ellátásban sok helyen hiányok vannak. Ezek a hiányok nyilván meg voltak évekkel ezelőtt is, csak önök sem rezidenstámogatási programot nem indítottak, sem praxispályázatot nem indítottak, sem letelepedési pályázatot nem indítottak. Nem indítottak rezidenstámogatást azoknak a fiatal orvosoknak, akik a külföldre vándorláson gondolkoznak. Mi ezzel 3500 fiatalt tudtunk a közfinanszírozott egészségügyi rendszerben ösztöndíjjal itthoni jövőképre ösztönözni. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon nagy siker. Ha ez az önök idejében elindult volna, több ezer orvossal lenne most több. Persze lehet, hogy azt a 6 ezer egészségügyi dolgozót sem kellett volna elbocsátani. A praxispályázat révén az idei költségvetésben már kétszer akkora összeget tudunk biztosítani arra, hogy ha valaki egy üres praxisban letelepedik, akkor akár 10 millió forintos letelepedési és több millió forintos praxisvásárlási támogatást is kapjon, hogy ott vállaljon az alapellátásban szerepet.

Ami pedig a gyógyszerkasszát illeti, tisztelt képviselő úr: tudja, azzal, hogy a vaklicit rendszerét bevezettük és a hatóanyag-tartalomra versenyeztetjük a különböző szállítókat, és ők nem látják egymás ajánlatait, ezzel több mint 12 milliárd forintot spóroltunk meg az államkasszának és a betegeknek. S ezáltal vannak olyan vérnyomáscsökkentő és más gyógyszerek, amelyeknek az ára a töredékére csökkent. Arról pedig, azt hiszem, már nem is kell beszéljek, hogy az orvosok és az ápolók számára olyan béremelési programot indítottunk ‑ az orvosoknál a 200 ezer forintos, az ápolóknál a 65 százalékos béremelés tekintetében ‑, amiről az MSZP álmodni sem tudott. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 18 2017.04.04. 5:16  15-18

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Immár 53. éve ünnepeljük a költészet napját ezen a napon. A költészet személyesen nyilván mindenkinek mást és mást jelent, van, akinek egyfajta tükörszerepet, van, akinek olyasfajta önkifejezési módot vagy önmaga érzelmeinek megismerési módját, amit máshol, máshogyan nem lehet megtenni. Ez kinek-kinek szavakon túli maradandó élményt nyújt, de inkább azt mondom, hogy érzelmi impulzust, önkifejezési módot.

Éppen ezért fontos a magyar kormányzat számára is, hogy ezen a napon és a többi napon is elsősorban már az iskolákban kezdve megismertesse a fiatalokat a költészettel, megismertesse a fiatalokat a verssel, és minél inkább tudatos legyen az, hogy a fiatalok elmélyednek egy-egy versben, annak a feldolgozásában, és életük további részeiben maguk is kezükbe veszik a költészetet, a lírát, és ezáltal teszik a saját életüket is színesebbé, átéltebbé. Éppen ezért fontos, hogy a köznevelésben a XXI. századi információs eszközökön is most már egyre több és több vers, líra elérhető. Ennek a legértékesebb alkotásai már mindenképpen a fiatalok kezében vannak a mai oktatási rendszerben is, de minden hasonló kiadvány támogatását a kormányzat folyamatosan támogatja.

Azt hiszem, ebben egy igencsak sűrű év áll előttünk, hiszen Arany János születésének 200. évfordulójára Arany-emlékévet hirdetett a magyar kormányzat, amely Arany költészetét, művészi üzenetét mutatja be, de egyúttal bemutatja a nyelvet, a magyar nyelvet, bemutatja a költészetet és a XIX. század egyik leggazdagabb magyar nyelvét, mert ott azért sok író- és költőóriás volt, aki maga is széles szókinccsel alkotott és akár saját Jókai-szótárat is létrehoztak, hogy megértesse az utókorral a művei pontos üzenetét, a jelen kor nyelvére is lefordítsa ezt a XIX. századi, nagyon veretes magyar nyelvezetet.

Mindemellett pedig úgy érzem, hogy Arany János személye, személyisége, erkölcsi példája is sokak számára felmutatandó és követendő. Éppen ezért az emlékév programjaira bőséges keretet, 4 milliárd forintot szavazott meg a kormány. Ennek keretében emblematikus helyszíneken is lesznek programok és felújítások, a közösségi médiát, a virtuális túrákat is az emlékév részévé emelte a kormányzat és az emlékbizottság, de természetesen a hagyományos kulturális utak, a hagyományos túrázás lehetőségeit is megteremtette Arany János nyomdokain. A határon túl is nyilván kell hogy zajlódjék az Arany-emlékév. Nagyszalontán egyfajta kultusz helyi felújítására készülünk. Bízunk benne, hogy az ottani, méltó módon történő rekonstrukció valóban az Arany-kultusz fővárosává és a magyar nyelv fővárosává is tudja tenni Nagyszalontát. Ebben vannak infrastrukturális fejlesztések, restaurálások, múzeumszakmai fejlesztések. Összesen 165 millió forintból kívánjuk ezt a helyet méltó rangjára emelni.

Nyilvánvalóan vannak hosszú távú, nem csak ebben az évben ható programok is. Ezeken túlmenően a Nemzeti Kulturális Alap is 50 millió forintos címzett támogatással igyekszik az Arany-emlékév fényét magasabbra emelni. És itt jegyezném azt meg, hogy a Nemzeti Kulturális Alapból 2011-2016 között összességében a szépirodalmi szféra támogatására 4,2 milliárd forintot fordított a kormányzat.

Az is fontos, hogy a magyar írókat tömörítő szervezetek támogatására 2014-2016 között 400 millió forint támogatást szavazott meg a kormányzat, idén pedig az NKA szépirodalmi kollégiuma a magyar nyelvű szépirodalmi művek megszületéséhez 125 millió forinttal járulhat hozzá. Ezek mind-mind azt bizonyítják, hogy miként tudja és akarja a kormányzat erősíteni a magyar nyelvet, kultúrát és identitást.

A költészet napjáról nemcsak itt a parlamentben, de nyilván elsősorban az iskolákban, a könyvtárakban, a művelődési házakban, a színházakban emlékeznek meg, lesz versmondás, éneklés, szavalóverseny. A Magyar Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete közösen ismét meghirdeti a versklip versenyét, a nemzeti versenyt, ahol klasszikus és kortárs költészeti műveket újfajta módon le­het tolmácsolni és ezáltal a költészetet és a versmondást, illetőleg magukat a verseket is népszerűsíteni, a nyelv tisztaságát és sokszínűségét kifejezni. A döntő november 12-én, a magyar nyelv napján lesz. Tatabányán kerül idén megrendezésre a XII. József Attila vers-, énekelt vers és prózamondó verseny. Ez mind-mind segít az identitásunk megélésében és megerősítésében, a művészetekkel való találkozásban.

Most engedje meg, hogy pár számot mondjak még a rendelkezésemre álló 15 másodpercben a magyar kultúra fogyasztásáról, látogatásáról, megerősödéséről 2010 óta. 2010-2015 között a közművelődési intézmények programjain részt vevők száma 23 millióról 35 millióra emelkedett. Nyilván van, aki többször is ellátogat ide. A színházlátogatások száma 4,6 millióról 6,7 millióra emelkedett. A könyvtári felhasználók száma 2,3 millióról 2,6 millióra emelkedett, és a múzeumba látogatók száma is 9,6 millió volt, úgyhogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) virágzik a magyar kultúra. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 8 2017.04.10. 5:15  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Láthatjuk, hogy erre a demonstrációra sem sikerült az MSZP-frakció teljességét behozni, még a frakcióvezető sem volt itt, amikor ezt véghez vitték. Talán a frakció harmadát sikerült ehhez az akcióhoz itt meggyőzniük. (Zaj, fo­lya­matos közbekiáltások az MSZP soraiból.) Tudják, nem tudom, hogy ez a Magyar Szocialista Párt milyen felhatalmazással szólal itt meg ebben az ügy­ben vagy kiket tud maga mögött, csak tudja, tisztelt képviselő asszony és tisztelt képviselő hölgyek és urak, mármint a szocialista frakcióban ülő képviselő hölgyek és urak, amikor önök csak úgy mehettek ki erre a demonstrációra (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.), ha leveszik az összes MSZP-jelvényt, az összes pártjelvényt, pártszimbólumot ma­gukról, és csak akkor sunnyoghattak oda a tüntetők közé (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.), ha semmifajta szocialista jelképet nem tűzhetnek ki, azt hiszem, az jelzi azt, hogy lehetséges, sőt biztos, hogy a tüntetők a kormány egyik vagy másik döntésével nem értenek egyet, de hogy a Ma­gyar Szocialista Párttól ugyanolyan távol akarják tar­ta­ni magukat, az is biztos, hiszen minden szocialistát megkértek, hogy semmiképpen ne hozzon magával semmilyen MSZP-s szimbólumot, úgyhogy a tün­tetők számára is, úgy látszik, az MSZP vállalhatatlan. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból.) Lehet, hogy a kormánnyal nem értenek egyet, de az MSZP-s támogatás számukra vállalhatatlan. Én eb­ben a helyzetben azért nem lennék ennyire maga­biz­tos, mint amennyire képviselő asszony volt.

Arra is visszaemlékezhetünk, hogy hogyan lehetett közterületeken rendezvényt tartani 2006-ban, és hogyan lehet 2017-ben. Mert bizony 2006-ban egy bejelentett megemlékezésen a rendezvény időtartama alatt egy békés demonstrációra az önök kormányzása alatt lovasrohamot vezényeltek, akkor bizony ott gumilövedékek kerültek elő, akkor bizony ott sokan megtapasztaltuk (Közbekiáltások az MSZP soraiból, köztük Kunhalmi Ágnes: Mert nálatok volt a B-közép.), hogy milyen a könnygáz illata, milyen a könnygáz hatása az ember szervezetére, vagy hogyan kezd el könnyezni egy békés, előre bejelentett megemlékezésen.

(11.20)

Ehhez képest 2017-ben ha valaki a kormány ellen demonstrációt szervez ‑ ami egy idő után nyilván véget ér ‑, és annak a véget érése után valakik, akár nem is békésen, hanem olykor-olykor még a rendőröknek is nekifeszülve tovább folytatják a demonstrációt, akkor ezt a rendőrök méltósággal igyekeznek szabályozott keretek között tartani, noha a rendezvény időtartamát túllépték. Magyarországon most már ilyen módon is lehet tüntetni. Ez bizony a szocialista időszakra nem volt elmondható. (Gőgös Zoltán: A rendőrök mögé bújhattatok! ‑ Kunhalmi Ágnes: Gyáva alakok vagytok!) Ha valaki azt az időszakot szeretné újra, amikor békés megemlékezőkre lovasrohamot vezényelnek, az válassza a Magyar Szocialista Pártot és az ő demokráciafelfogását. (Gőgös Zoltán: A kerítést is ti szedtétek fel!) De ha egy olyan országban szeretne inkább élni, amikor egy demonstrációnak a be nem jelentett részét is lehet normális keretek között végigvezényelni (Dr. Varga László: Ne beszélj demokráciáról! Ti diktatúrát épí­tetek! ‑ Heringes Anita: Szégyellni fognak benneteket a gyerekeitek!), és senkinek nem kell a rendőrségtől tartani, mert a rendőrség megvédi a polgárokat, akkor válassza a Fidesz-KDNP-féle demok­rá­cia­felfogást, tisztelt képviselő asszony, mert ez a valódi különbség az egyik és a másik tábor demok­rá­cia­felfogása között. Önök nap mint nap fölszólalnak itt a parlamentben és máshol, és a demokrácia végét kiabálják, miközben önök voltak azok, akik a legalapvetőbb demokratikus jogot, a gyülekezési jogot sem tudták Magyarországon garantálni, hanem politikai célokra használták a rendőrséget. (Dr. Varga László: Mondjad a baromságot!)

De szeretném megnyugtatni önt is, képviselő asszony, ha a Közép-európai Egyetemre beiratkozna, hogy ott legyen diákigazolvány-matricája, ezt a következő években is folyamatosan meg tudja tenni, hiszen ez a törvénymódosítás a Közép-európai Egyetemet semmilyen mértékben nem érinti. (Kunhalmi Ágnes: Most fogjátok bezárni! Olyan törvényeket hoztok, ami nektek jó.)

Ön egy nagyon fontos dolgot mondott, így április 11. előtt egy nappal a törvény előtti egyenlőséget említeni szerintem egy nagyon fontos mondat. Mert azt hiszem, talán ez a legfontosabb üzenete annak a törvényjavaslatnak is, amit elfogadott az Országgyűlés, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Véget ért az a szocialista korszak, amikor Soros György ír egy levelet az MSZP-SZDSZ-es kormány miniszterének és miniszterelnökének, és onnantól kezdve máris indulnak a kodifikátorok, és törvényszövegbe foglalják azt, amit Soros György tőlük megrendelt. (Kunhalmi Ágnes: Te meg Putyin tollbamondója vagy! Szentpéterváron is bezárták az egyetemet, ők is ugyanazt csinálják!) Vége a megrendelésre folytatott jogalkotásnak, tisztelt képviselő asszony. Mert bármilyen más személy írt volna Magyarországról vagy máshonnan Magyar Bálintnak, egyrészt ő nem köszönhette volna meg a lex CEU elfogadását, másrészről pedig Magyar Bálint nem állította volna a teljes kormányzati apparátust ezen egy ember kérésének a szolgálatába. (Dr. Varga László: Lemészároltok egy egyetemet, büszke lehetsz magadra.)

Mi azt kérjük csak mindenkitől, az összes Magyarországon működő egyetemtől, akár magyar, akár külföldi, akár állami, akár nem állami, akár külföldi képzésnek a Magyarországra hozatala, akár itt folytatott képzés, hogy tartsa be a törvényeket. (Kunhalmi Ágnes: Magyar egyetemeket támadtok meg és egyetemi tanárokat. Hazaárulók vagytok! Ez a helyzet. ‑ Gőgös Zoltán: Így van, pontosan, szélsőségesek vagytok, meg kell tőletek óvni az országot!) Azt hiszem, hogy mindenki szerintem a leginkább ezen a kijelentésen nyugodhat meg. Semmi másra nincs szükség, csak és kizárólag a törvények betartására. Aki itt a törvényeket betartja, annak Magyarországon nincs félnivalója, így ezeknek az egyetemeknek sem.

Azok a mondatai pedig teljes mértékben nevetségesek, hogy Magyarországon minden egyetem minden tanszéke politikai nyomás alatt van. (Kunhalmi Ágnes: Pedig így van!) Azt hiszem, ezt maguk a tanszékvezetők kérnék ki a leginkább maguknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Meg kell óvni tőletek az országot!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 12 2017.04.10. 5:19  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy az elmúlt években harmadszor gondolhatunk együttérzéseinkkel kopt testvéreinkre, hiszen az ellenük elkövetett merényletsorozatok közül, amelyek a magyar hírekben is megjelentek, az első volt 2015. február 15-én, amikor húsz egyiptomi kopt és egy afrikai keresztény brutális lefejezéséről láthattuk az interneten a videókat.

(11.30)

Egy évvel később, 2016-ban a Szent Péter templomban, szentmise közben robbantottak. Itt is számtalan áldozat, számtalan sérült is volt, közülük két asszonyt Magyarország humanitárius felajánlása keretében itt, a Honvédkórházban ápoltak. 2017. február 7-én légi úton érkeztek Magyarországra, és itt részesültek ellátásban.

A harmadik pedig a mostani szörnyű robbantás, ami ismételten történt. Nem véletlen a helyszín, nem véletlen az időpont. Virágvasárnap a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét előtti utolsó vasárnap, amikor Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk, azt ünnepeljük. Akkor, amikor nyilván még nagyobb tömeg jelenik meg, még ünnepélyesebb a szertartás, még nagyobb a szentmise, direkt ekkor robbantottak. Ennek szimbolikus ereje is van, nyilván a kereszténység ellen való merényletről beszélhetünk, és nyilvánvalóan igyekeztek minél több áldozatot is szedni. Ezért tervezték ilyenkorra, nagy tömegbe ezt a merényletet.

Mélyen együttérzünk velük. Orbán Viktor miniszterelnök úr mind az államfőnek, Sisi elnöknek, mind a kopt egyház vezetőjének részvéttáviratot küldött, valamint ismételten fölajánlottuk, ahogy a korábbiakban segítettük a sebesülteket, és itt, Magyarországon ápoltuk őket minél jobb körülmények között, ugyanúgy ezt most is megtesszük. Az előző robbantás után is a magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetőjével közös gyertyagyújtást tartottunk a Bazilikában, amelyen Erdő Péter bíboros úr is részt vett. Azt hiszem, most is fontos volt az együttérzés kinyilvánítása. A következő hetekben, április 25-27-én Magyarországra látogat Anba Gabriel, Ausztria kopt püspöke; azt hiszem, vele is beszélhetünk ezekről a sorozatokról.

Ugyanakkor Magyarország minden módon kívánja mind Egyiptomban, mind máshol támogatni az üldözött keresztényeket, az egyiptomiak számára is hamarosan megnyílik az az ösztöndíjprogram, amelynek lehetőségével üldözött keresztény csoportok Magyarországon tanulhatnak, azoknak a diákjai, fiataljai. Bízunk benne, hogy ezzel tudnak élni onnan is, Egyiptomból is.

Szintén fontos döntése volt a kormányzatnak, amikor ottani iraki és a térségben élő fiatalok és idősebbek számára az oktatáshoz 120 millió forintos támogatásról döntött még 2016-ban. Már 2017-ben döntött arról a kormány, hogy az iraki Telskuf városának helyreállításához olyan mértékű segítséget nyújt, ami legalább 1300 főnek és családjaiknak nyújt lehetőséget a szülőföldjükre való visszatérésben. Amikor az antiókhiai szír egyház, illetve szír ortodox egyház képviselője itt volt, mind a katolikus, mind az ortodox pátriárka kérésére egy-egy millió euróval segíti Magyarország az ottani, helybeni humanitárius segítségnyújtást. Sőt, ezen túlmenően a libaboni menekülttáborokban lévők humanitárius segítségnyújtására is Magyarország támogatást nyújtott. Valamint gyógyszertámogatást is adunk, amivel a Szent József kórház gyógyszerkészletei 6 hónapra biztosíthatók.

Így mind egészségügyi, mind oktatási, mind humanitárius, mind település-újjáépítési támogatással igyekszünk segíteni az ott élő keresztényeknek. Túl azon, hogy együttérzünk velük, imádkozunk velük, azt hiszem, ez kézzelfogható segítség is.

A másik téma kapcsán, amit tisztelt képviselő úr említett, engedje meg, hogy felolvassak egy szöveget: „Hihető jelentéseket kaptam arról, hogy az elmúlt években az amerikai misszió aktívan beavatkozott a belpolitikába, valamint médiakörnyezetét és a civil társadalmat alakítja, gyakran egy adott politikai meggyőződésű csoportokat előnyben részesítve másokkal szemben.” Ez nem egy magyar politikustól vett idézet, bár valóban a Soros-birodalomról szól, hanem Mike Lee szenátortól, az amerikai felsőház tagjától egy idézet, aki aggodalmát fejezte ki, hogy miként áramlanak Európába, egyes országokba, itt éppen egyébként konkrétan Macedóniáról beszélt, amerikai pénzek Soros György Nyílt Társadalom Alapítványán keresztül.

De ugyanígy Christopher Smith, New Yersey-i képviselő (Kunhalmi Ágneshez:), akit most itt kinevet képviselő asszony, meg az MSZP nevet az amerikai képviselők állításain, nos tehát, ő is írt levelet, szintén hasonló problémákat felvetve, az amerikai nagykövetnek, hogy miként lehetséges az, hogy Soros projektjeit akár amerikai adófizetői pénzből is támogatják.

Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! Ezek nem magyarországi, nem Fidesz-KDNP-s állítások, nem ottani felvetések, hanem bizony Washingtonban református törvényhozók ugyanarról kérdezik a kormány egyes tisztségviselőit, mint amiről képviselő úr beszélt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 20 2017.04.10. 5:17  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy röviden vázoljam, miért teljesen rossz alapon nyugszik a Jobbik érvelése.

Látjuk, hogy egy rendkívül nehéz helyzetben vannak, hiszen saját önmagukkal kell megint szembemenni. Mondjuk, ebben már rutint szereztek az elmúlt két évben, de azt azért még az önök legmerészebb támogatói sem gondolták 2014-ben, amikor önökre szavaztak, hogy önök Soros Györgyöt fogják megvédeni itt a parlamenti patkóban (Dúró Dóra: Nem is csinálunk ilyet!), és minden érvet kitalálnak, amely valamelyest, némi torzítással kicsit nemzetinek mondható el, de nemzeti érvekkel Soros Györgyöt védeni (Szávay István közbeszól.),tisztelt képviselő asszony, fából vaskarika. Ebben szerintem a 2014-es Jobbik-frakció is egyetértene velem, a ’17-es már nem biztos.

Miért teljesen valótlanságokon alapul, amit ön mond, tisztelt képviselő úr? Mi a különbség az Erdélyben felsőoktatási képzést folytató magyar nyelvű egyetemek és a Soros-egyetem között? Kétfajta fő típusa van az Erdélyben vagy a határon túl, vagy bárhol képzést folytató egyetemeknek. Az egyik az, amikor egy magyarországi magyar egyetem azt a képzést, amit itt, Magyarországon is visz, elviszi határon túlra. Ez egyébként egyrészt az Európai Unión belül történik, másrészről pedig teljes mértékben megfelel annak a felsőoktatási törvénymódosításnak, amiről beszélünk. Az nem felel meg, ha Magyarországon képzést nem folytató magyar egyetemek folytatnának magyar diplomát adó képzést határon túl. De ilyenről nincs szó.

Itt másfél tucatnyi, Magyarországon valóban működő egyetem visz át kihelyezett képzést. Tehát van képzés Magyarországon is, és van képzés Erdélyben vagy a Felvidéken is. A másik pedig, amikor az adott államnak, mondjuk, Romániának vagy Szlovákiának a nemzeti joga szerint létrehoznak egy alapítványt, és az az alapítvány létrehozza, mondjuk, a Sapientia Egyetemet vagy a Selye János Egyetemet, vagy egyházi fenntartásban, hasonló módon, mondjuk, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolát.

De ezeknek egyik változata sem hasonlít arra a Soros-egyetemre, amely úgy ad ki Magyarországon amerikai diplomákat, hogy közben Amerikában nem ad ki diplomákat, sem magyart, sem amerikait, semmilyet (Dúró Dóra: Ez nagyon meg fogja hatni a románokat. ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.); hanem csak itt kiad egy amerikai diplomát, sőt, ha valaki egy kis képzést mellétesz akár, akkor kettő diplomát is kiad.

Tehát semmifajta ténybeli alapja annak, amit ön mond, és amivel ön riogatja a határon túli magyarokat, nincsen, tisztelt képviselő úr, csak azért találta ki kínkeservvel… ‑ lehet, hogy még Simicska Lajost is bevonták az érveléstechnikába, hogy hogyan lehetne valamit kitalálni, amivel itt lehetne egy érvkészletet felállítani. De ennek semmi köze a valósághoz, semmi köze a Soros-egyetemhez (Szilágyi György többször közbeszól.), semmi köze ahhoz a modellhez, amit Magyarország nem tart a törvényekkel összeegyeztethetőnek.

A másik kérdés: a civil szervezetek kérdése. Tisztelt Képviselő Úr! Mi szerepel a Jobbik programja 46. oldalán? Segítek: ugyanaz, amit Volner János is elmondott élőszóban, 2013-ban és máskor is. Szó szerint azt, hogy önök kezdeményezik a nemzetközi jogvédő és hasonló szervezeteknek az ügynöki szervezetté nyilvánítását. Amit ön most itt a parlamentben az előző öt percben ellenzett, azt önök a választási programjukba beleírták. (Dúró Dóra: Bence, ne hazudj már! ‑ Szávay István: Hazudsz! ‑ Köz­be­szólások, nagy zaj a Jobbik padsoraiban.)

Tisztelt Képviselő Úr! Eléggé meredek dolog, hogy a saját választási programjukkal mennek szembe ebben a kérdésben is a saját korábbi politikájukkal, a saját korábbi választási programjukkal. (Zaj, közbeszólások a Jobbik padsoraiban: Ezt ti csináljátok!) És miért, miért teszik ezt? Azért, abból az egyetlenegy okból, hogy megfeleljenek Simicska Lajosnak, és így erős ellenzéki pártjuk legyen. (Nagy zaj, közbekiáltások a Jobbik padsoraiban.) Mert bizony önök, nem is önök, hanem az önök pártelnöke elvette a Jobbik lelkét, és odaadta Simicska Lajosnak. Hogy mennyiért tette, azt nem tudjuk. (Szi­lágyi György: Nektek soha nem is volt lelketek!) De miért adta neki? Valószínűleg azért adta neki, Simicska Lajos pedig azért vette meg, mert egy üzletember, és a legolcsóbban akar vásárolni. Valószínűleg a Jobbik volt a legolcsóbb Simicska Lajos számára, a többi párt jóval drágább lett volna. (Szilágyi György: Éljen a liberalizmus! ‑ Szávay István: Ti már csak tudjátok!) Vona Gábor a legolcsóbban kínálta Simicska Lajosnak a Jobbikot. (Szávay István: Ti is drágák voltatok!) El is vitte, el is vette, és továbbra is a saját pártjaként bánik vele.

Olvashattuk az újságokban, hogy minden szimpátiám a Jobbiké ‑ Simicska Lajostól ‑, de egy mondattal kiegészíthetnénk: minden szimpátiám és minden plakátfelületem a Jobbiké (Dúró Dóra közbeszól.), mert onnantól kezdve bizony önöknek megengedte, hogy a kormányellenes Simicska-plakátoknak a bal alsó vagy jobb fölső sarkába odatehetik piciben a Jobbik logóját, hogy önök mintegy a nevükre veszik ezt az óriásplakát-kampányt (Dúró Dóra: Jézusom!), bár valószínűleg nem önök találták ki.

És az, hogy önök úgy rendelik meg ezeket a plakátfelületeket (Szávay István: A CÖF plakátjairól beszéljél!) a saját pártigazgatójuk elmondása szerint, hogy csak a plakátok számát nézték és az árát sosem, hát, tisztelt képviselő úr, mi lenne, ha Magyarországon önök lennének kormányon, ha csak azt nézik, hogy hány plakátot vesznek, hogy mennyiért, az lényegtelen. (Szilágyi György: Jó sokat beszéltél a CÖF-ről! ‑ Gyöngyösi Márton: Megint hazudsz, Bence!) Majd felveszünk annyi hitelt, úgyis lesz valaki, aki kifizeti helyettünk.

Az ilyesfajta döntésektől mentse meg Magyarországot sok-sok millió magyar választó, hogy egy olyan párt legyen ott, akinek olyan kitartó oligarchája van, aki miatt hozzászokik, hogy az árát soha semminek nem nézi, maximum a lelke eladásának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban. ‑ Szilágyi György: Éljen a keresztény erkölcs! A kérdéseid sem igazak!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 62 2017.04.10. 2:23  59-62

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerencsére ennél jóval többet is tett a kormányzat, bár vannak olyan médiumok, amelyek szerint ez csak ordas kamu, de ettől függetlenül szerintem minden esetben figyelnünk kell a diákok érdekeire, a fiatalok érdekeire, és lehetőség szerint megelőző lépéseket kell tenni, hiszen ezekről a híradások régóta szólnak. Az a fontos, amit képviselő úr is mondott, hogy ezzel nyilván nem az ijedtséget akarjuk indokolatlanul növelni, nem a dolog ismertségét akarjuk növelni, hanem igenis meg akarjuk védeni a magyar fiatalokat.

A múlt hétig a rendőrségre ezzel kapcsolatos bejelentés ugyan nem érkezett, de ettől függetlenül a rendőrség is felhívta mindenkinek a figyelmét egy közleményben erre a veszélyre, hiszen itt a legveszélyeztetettebb fiatalokat próbálják aljas módon a híradások szerint akár öncsonkításba vagy öngyilkosságba hajszolni. A Klebelsberg Központ a tankerületi központokon keresztül tájékoztatta a pedagógusokat, a tanárokat erről a veszélyről, illetőleg sok esetben ezt a szülőknek is továbbították, és sok esetben a szülők figyelmét is felhívták, hogy figyeljenek jobban oda a gyermekeikre. A „Digitális jólét” programnak a digitális gyermekvédelmi stratégiája is olyan részeket tartalmaz ‑ nyilván nem a konkrét üggyel kapcsolatban, hanem általában ‑, amelyek a gyermekek figyelmét az internet veszélyeire hívják föl minél inkább.

2013-ban itt az Országgyűlésben is elfogadtunk egy törvénymódosítást, és további jogszabályok is arra kötelezik az internetszolgáltatókat, hogy ingyenes szűrőszoftvert biztosítsanak mindenki számára, aki az előfizetőjük, hogy ezt le tudják tölteni, és azzal is nemcsak a Kék Bálna-, hanem másfajta internetes zaklatásoknak is az elejét lehet venni, lehet garanciális informatikai gátakat szabni abban, hogy a gyermekek, a fiatalkorúak hozzájussanak ehhez.

Emellett természetesen nagyon fontos az iskolapszichológusi rendszernek is a megerősítése, amire a képviselő úr is felhívta a figyelmet. 2011-ben módosítottuk a jogszabályokat, hogy az óvodapszichológusoknak és az iskolapszichológusoknak az alkalmazása már nemcsak az intézmény vezetőjének a döntése, hanem szigorú törvényi feltételeket írtunk, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén kötelező őket alkalmazni, kötelességük az intézményeknek iskolapszichológust vagy óvodapszichológust felvenni. És bízunk benne, hogy ez nemcsak a tanulóknak, diákoknak, de a szülőknek és a pedagógusoknak is segítséget tud jelenteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 82 2017.04.10. 2:08  79-82

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP megkezdte kormányzását, valóban meglehetősen alacsony összegek voltak az ápolási díj tételei, 28 500 forint volt az a minimumösszeg, amit meg kellett kapni, aki pedig szerencsésebb volt, 37 050 forintból kellett gazdálkodjon.

Mi is úgy gondoltuk, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, ezeket az összegeket növelni kell, hiszen el kell ismerni azoknak az embereknek a munkáját, akik otthon ápolják hozzátartozóikat; ha ennek arányait nézzük, akkor az otthon ápolók 34 százaléka saját gyermekét, 34 százaléka szülőjét, 32 százaléka pedig egyéb hozzátartozóját. Éppen ezért egyrészről folyamatosan emeltük a díjtételeket, hogy mindenki többet kapjon, mint korábban, másrészről pedig egy új, kiemelt ápolási díjat vezettünk be. Bizony, ebben az új, kiemelt ápolási díj kategóriában ma már 13 126-an kapnak támogatást vagy ellentételezést munkájukért az államtól.

Megemeltük, ahogy mondtam, ezeket a tételeket, a korábbi 28 500 forint helyett, aki most már emelt összegű ápolási díjat kap, az 46 500 forintot kap, a kiemelt összegű ápolási díj, ami, mint mondtam, egy új kategória a súlyosan fogyatékos vagy fokozott ápolást igénylő hozzátartozók gondozásáért jár, 55 800 forint. 28 500 ‑ 55 800, azt hiszem, ez egy eléggé szembetűnő különbség. Arra fogunk törekedni a további években is, hogy tovább növeljük ezeket az összegeket, mint ahogy tettük az előző években is.

Valamint elmondanám önnek, hogy a társadalombiztosítás keretében további kedvezmények is kapcsolódnak most már az ápolási díjhoz, hiszen egészségügyi szolgáltatásra is jogosult az, aki ápolási díjban részesül, illetőleg a folyósítás időtartamát szolgálati időként kell számításba venni, valamint a nyugdíjszámításnál nem az ápolási díj összegéből, hanem a minimálbérből kell kiindulni. Így, ha nyugdíjállományba vonul valaki, akkor ez jelentősen növeli a továbbiakban is a jövedelmét. Erre törekszik a kormány a későbbiekben is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 86 2017.04.10. 2:13  83-86

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Szerintem ön sem tud példát mondani arra a rendszerváltás utáni időkből, hogy melyik kormány volt az, amelyik ilyen nagy mértékben emelte a gyermekétkeztetésre fordítható forrásokat, hiszen 29 milliárd forintról, ami 2010-ben volt, idénre, 2017-re már 74 milliárd forintra emeltük ezeket a forrásokat. Az elmúlt években évről évre nőtt a keret, ami rendelkezésre áll; évről évre nőtt a jogosultak köre, hiszen ha a kisgyermekeket nézem, a bölcsődés, óvodás korú kisgyermekeket, 92 ezerről 318 ezerre emelkedett azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiknek most már jár az ingyenes gyermekétkeztetés. Nyilván, ha az MSZP-kormány maradt volna a kormányrúdnál, akkor továbbra is 92 ezernek járna, és nem 318 ezernek… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Honnan veszed? Olyan okos vagy!)

Valamint arra is felhívnám a figyelmet, hogy ha (Az elnök csenget.) 2010-ben nem valósult volna meg kormányváltás, akkor sem a tavaszi, sem az őszi, sem a téli szünetben nem lenne szociális közétkeztetés a gyermekek számára (Bangóné Borbély Ildikó: A mostról beszéltünk, államtitkár úr! 2017!), hiszen ezekben az időszakokban is kiterjesztettük a jogosultak számára a közétkeztetés igénybevételének a lehetőségét. Hároméves kortól tehát, amikortól kötelező az óvodáztatás Magyarországon, nem lehet olyan gyermek, amelyik nem kap megfelelően enni, hiszen ha bölcsődébe jár, akkor hároméves kor alatt is, hároméves kortól pedig biztosan, az iskolában akár iskolaidőben, akár szünetben, mindig kap, egyre egészségesebben, de megfelelő mennyiségben enni. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.)

Ugyanakkor az ön különböző támadásai nyilván a saját MSZP-SZDSZ-es tragikus kormányzati tevékenységüket próbálja elfedni azzal, hogy túlerőltetett támadásokat indít, de nehéz pontosan most az önök irányát is megtudni, hiszen most itt azt mondja néha, hogy az önkormányzatoknak ez nagyon nagy tehertétel, néha azt mondja, hogy az önkormányzatoknak ez bevételtermelő forrás. A két hónappal ezelőtt benyújtott írásbeli kérdésében még azt mondta, hogy rossz, ha ez állami kézbe kerül, most azt mondja, milyen jó lenne, ha önkormányzati kézben lenne, vagy állami kézben lenne. (Heringes Anita közbeszólása.)

Tehát mindenfajta felvetés és mind­ennek az ellenkezője is volt, körülbelül úgy, mint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a Püspökladány és Berettyóújfalu közötti Klebelsberg Központ-székhellyel kapcsolatban, itt is már mindent és mindennek az ellenkezőjét is ellenezte. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Hét év után ez gyenge válasz! ‑ Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nagyon gyenge mutogatás!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 90 2017.04.10. 2:12  87-90

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szavait. Azok jó részével magam is egyetértek, hogy nyilván ezeket a helyszíneket, amelyek mind a magyarság, mind a kereszténység szempontjából ikonikusak, minél jobb karban kell tartanunk, meg kell óvnunk, és ahogy ön is mondta, itt több száz éves feladatokról van szó adott esetben. Csak kérdezze már meg akkor a maga mellett ülő pártelnökétől, Vona Gábortól, hogyan gondolta azt, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye (Moraj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Jaj! Jézusisten!), közben ön itt felszólal a romtemplom felújítása kapcsán. Ezt a két mondatot valahogy kicsit nehéz összehozni.

Az elmúlt időszakban, az elmúlt hét évben a kormányzat igyekezett minél több templomot felújítani, vagy ahol új templomra volt igény, ott új templomot is építeni. 2011-2016 között 971 anyaországi és 301 külhoni templom felújítását támogatta a magyar kormány, több mint 21 milliárd forint értékben újítottunk föl templomokat. Mindezek mellett új templomokra is igény volt, éppen ezért a kormány 57 anyaországi és 20 határon túli templom építéséhez biztosított anyagiforrás-támogatást ‑ ez 5,8 milliárd forintot jelent. Azt hiszem, bőven 1000 fölött van, sőt, 1300 fölött is van azoknak a templomoknak a száma, amelyeket igyekeztünk felújítani vagy újat építeni.

Kellett ezt azért tennünk, mert nyilván 2010 előtt nagy lemaradást halmoztak fel az akkori kormányzatok, amelyek ezt nem viselték a szívükön. Azt egy kicsit sajnáljuk, hogy amikor a költségvetési törvény tartalmazza ezeket a sorokat, azokat a Jobbik nem támogatja, de azt sem támogatta, amikor a keresztény kultúrát mi az Alaptörvény hetedik módosításával akartuk védeni, azt sem támogatták önök. (Dúró Dóra: A zsámbéki templomról kérdeztem!) De szerencsére nem önökön múlik, hogy mi és hogyan fog megvalósulni. 900 éves lesz nemsokára a premontrei rend, akárcsak egyébként a ciszterci rend. Éppen ezért a kormányzat már hetek óta, sőt azt mondom, hogy hónapok óta tárgyalásokat folytat, hogy miként tud a renddel közösen egy olyasfajta megemlékezéssorozatot és olyasfajta felújításokat végrehajtani, amelyek méltók a rend 900 éves fennállásához (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és a zsámbéki templomhoz is. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 243 2017.04.10. 9:30  185-360

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mindkét előző felszólalásra reagáljak, a nyugdíjasokkal kapcsolatban is és a pedagógusokkal, a kulturális területen, a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatban elhangzottakra is.

Először is, mindenki a jól elvégzett, több évtizednyi munka után, nyilván biztosan arra számít, hogy az időskor is biztonságban telhet. A kormány számára is fontos volt, hogy a nyugdíjas évek európai szinten se jelentsenek életszínvonal-romlást azok számára, akik egy életet végigdolgoznak. Ezért volt fontos, hogy a keresetek növekedjenek, hogy a nyugdíjak szintén megőrizzék az értéküket, hogy a nyugdíjas kor előtt 55 év fölött senki ne legyen fokozottan kitéve a munkanélküliségnek, ezáltal ne essen a nyugdíjalapja, illetve a nők számára egy különleges kedvezményt, a „Nők 40”-et is bevezettük.

Ha ezeket pontról pontra nézzük, azt láthatjuk, ahogy a képviselő úr is mondta, hogy 2010-2017 között 23 százalékkal nő a nyugdíjak értéke. Ha ebből levonom az inflációt, a pénzromlás mértékét a nyugdíjasokra vetítve, akkor azt láthatjuk, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 9,5 százalékkal nőtt. Erre mondta azt a képviselő úr is, hogy lényegében visszaadtuk azt a 13. havi nyugdíjat, sőt annál többet is, amit a szocialisták elvettek, csak nem egyben, hanem 12 hónapra szétosztva.

Ez nyilván látható a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegénységi mutatókban is. Ennek nyilván több összetevője van, de azért fontos azt tudnunk, hogy míg az Európai Unióban ez átlagosan 13,8 százalék, Magyarországon 4,5. Ennek egyik oka a stabil nyugdíjak és az elmúlt évek nyugdíjemelkedései.

Szintén érdemes megnézni, hogy miként alakult az úgynevezett helyettesítési ráta. Ez az az összeg, ez az a szám, amelyik megmutatja, hogy ha valaki nyugdíjba megy, akkor az átlagos jövedelem hány százalékát kapja meg nyugdíjjövedelemként. Ebben a mélypontot természetesen szintén a szocialista kormányzás alatt értük el, ez 54 százalék volt, ez most már csaknem 70 százalékra emelkedett. Tehát ha valaki átlagot számítva nyugdíjba vonul, akkor a keresményének a 70 százalékát kapja meg. Ez a V4‑or­szágokat vagy az európai országokat is összehasonlítva a magasabb értékek közé tartozik, jóval alacsonyabbak, 50 százalék közöttiek is előfordulnak. Hogy Magyarországon ez 70 százalék, ez magas, ez azt jelenti, hogy az időskor biztonsága nagyobb mértékben szavatolt Magyarországon, mint az európai uniós átlag.

Egy olyan rendszert is létrehoztunk, hogy azok, akik most dolgoznak, biztosan számíthassanak arra, hogy az ő nyugdíjuk értéke ne veszhessen el, éppen ezért a nyugdíjasok számára egy garanciát építettünk be a nyugdíjtörvénybe. Minden év elején úgy emelkedik a nyugdíjuk, ahogy azt a fogyasztói árak becsléséből kiszámítják. Abban az esetben, ha a fogyasztói árak a nyugdíjasok számára nagyobb mértékben emelkednének, akkor novemberben egy pluszemelést kapnak, ráadásul azt január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal. Ha pedig alacsonyabb lesz az infláció, akkor ez nem vész el, hanem beépül a nyugdíjukba és a következő években is erre rakódnak rá a további emelések. Ez egy olyan rendszer, amiben biztosan csak jól járhatnak a nyugdíjasok, de rosszul semmiképpen nem járhatnak.

Fontos az a kiegészítő kedvezmény, amit a „Nők 40”-ként szoktunk emlegetni, amely egy rendkívül népszerű intézkedése a kormánynak, hiszen 186 ezren vették igénybe. Igaz, itt az ellenzéki padsorokban olyanok ülnek, akik ezt nem szavazták meg, de ettől függetlenül 186 ezer nő letette a voksát emellett, szemben az ellenzéki pártokkal, és igénybe vették a „Nők 40” kedvezményt, beszámítva részben a gyermekneveléssel töltött időtartamot is.

A munkahelyvédelmi akció egyik eleme pontosan arra vonatkozott, hogy 55 év fölött, amikor valaki már fokozottan veszélyeztetett munkavállaló, kevésbé veszik fel a munkáltatók, az állam nyújtson segítséget, hozzáadjon ahhoz, ami segíti ezeket az embereket, hogy munkában maradhassanak. Ha itt az előző évek számait nézem, akkor azt mondhatjuk, hogy tíz, nyugdíj előtt álló személyből hétnek a foglalkoztatásához a munkahelyvédelmi akció segített. Ez azt jelenti, hogy az a járulékkedvezmény, amit az állam biztosít az 55 év fölötti munkáltatók esetében, tíz munkavállalóból hétnél segítette a munkahely megtartását. Ezek az emberek nem váltak munkanélkülivé, nem csökkent a jövedelmük, nem csökkent az országban a foglalkoztatottság, és nyilván magasabb nyugdíjra is számíthatnak, hiszen meg tudták őrizni a munkahelyüket.

Az akcióterv 2013-ban havonta átlagosan 247 ezer, 2014-ben 299 ezer, 2015-ben 318 ezer, tavaly pedig 340 ezer 55 év fölötti munkavállaló foglalkoztatási költségét csökkentette. A támogatással foglalkoztatottak között a legnagyobb létszámot képviselő célcsoport ‑ az összes munkahelyvédelmi akciótervben érintetteké ‑ nyilván az 55 év fölöttieké, 2016‑ban a teljes támogatotti létszám 38 százalékát tették ki.

Az elmúlt négy év alatt a kormány összesen 183 milliárd forinttal támogatta a legidősebb korcsoporthoz tartozó munkavállalók foglalkoztatását. Ez nyilván a szociális hozzájárulási adóból adott 50 százalékos kedvezményt jelenti, a munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után, így a munkáltatók 2017-ben 22 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett csak 11 százalékot fizetnek 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén, amely személyenként havonta 11 ezer, évente pedig 132 ezer forint megtakarítást jelent a munkáltatóknak. Amikor tehát javuló foglalkoztatási számokról beszélünk, többek között az ilyen intézkedések is benne vannak, amelyek nemcsak a foglalkoztatás bővítésében, de a munkahely megtartásában is segítséget nyújtottak sok százezer nyugdíjhoz közeledő honfitársunk számára. Az ő létbiztonságukat ezekkel az intézkedésekkel is tudtuk segíteni.

Dúró Dóra képviselő asszony felszólalására is reagálnék azért, hiszen a kormányzat mind a felsőoktatásban, mind a köznevelés területén, mind a kultúrában elindított béremelési programokat. Azt kell mondjuk, hogy a pedagógusok körében elindított életpálya, amely 50 százalékkal emelte meg vagy emeli meg a pedagógusok bérét, hiszen még idén szeptember 1-jén is lesz egy következő ütem (Dúró Dóra: Alapbérét!), pontosan ez is indukálta részben a többi életpálya emelését is, hiszen a vegyes intézményekből, akár az egészségügy területéről, akár szociális területről, akár a pályakezdő egyetemi oktatók területéről átvonzott sokakat, mondjuk, egy gimnáziumi tanári státuszba, hiszen ez olyan nagy mértékben növekedett meg, hogy valaki a szociális pálya helyett vagy a felsőoktatás helyett inkább a középiskolákban kezdett el tanítani. Ezért is volt fontos, meg nyilván a más ágazatokban dolgozók anyagi megbecsülése szempontjából is fontos volt, hogy azokat a béremeléseket is megtegyük.

Ha azt nézzük a pedagógus-bértábla kapcsán, hogy egy 18-20 éves gyakorlattal rendelkező egyetemi végzettségű pedagógusnak miként változott a fizetése, az ő bére 172 ezerről 304 ezer 500 forintra nő idén szeptember 1-jére. És ehhez bizony elég erős költségvetési tételek is rendelkezésre állnak, hiszen összességében 264 milliárd 300 millió forint az a többlet, amit a pedagógus-bértáblára fordított a kormány az előző években és az idei évben, ez érezteti a hatását a pedagógusok bértáblájában is.

A felsőoktatás tekintetében egy 15 plusz 5 plusz 5 százalékos emelés valósul meg. Ez azt jelenti, ha összeszorzom, hogy ez összességében 27 százalékos béremelés, amelyre a kormányzat 16 milliárd forintot szán, és 14 ezer egyetemi oktatót, kutatót és tanárt érint, hogy egyetemi tanári 3-as fokozatban lévő tanár bruttó bére 437 ezer 300 forintról 528 ezer forintra emelkedik. És szintén a kulturális területen dolgozók esetében egy átlagos bruttó 27 ezer forintos emelkedésről beszélhetünk az idei évben, erre is 5,4 milliárd forintot szánt a kormányzat.

Nyilvánvalóan minden béremelésnél lehet magasabb béremelést mondani, csak ez a béremelés annyiban különbözik a többi párt béremelésétől, mondjuk, a Jobbik béremeléseitől, hogy ez meg is valósult, és nem csak ígéretekben hangzott el; az MSZP béremelésétől pedig abban, hogy ezt nem kell később visszavenni, ugyanis nem hitelből fizetjük ezeket, hanem a magyar gazdaság többletteljesítménye segítette hozzá a kormányt ahhoz, hogy ezeket megadja.

A következő években, ahogy reményeink szerint és a várakozások szerint tovább nő a gazdaság teljesítménye, úgy ezekben az ágazatokban további béremelések várhatóak. A pedagógusok esetében és az egészségügyben dolgozók esetében is elmondhatjuk, hogy nagyobb mértékben növeltük a béreket, mint amilyen mértékben a gazdaság növekedett.

(17.50)

Tehát a kormányzat jóval többet tudott nyújtani a saját döntései alapján az ezekben az ágazatokban dolgozóknak, mint ahogy egyébként a gazdaság növekedett, mint ahogy egyébként a többletek megtermelődtek. Ebből is látszik, hogy a kormányzat számára az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális területen dolgozók prioritást jelentenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 295 2017.04.10. 7:03  185-360

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, szerintem már önmagában az, hogy a jelenlegi vitanap nem arról szól, hogy milyen nyomasztó egyre nagyobb tömegek számára a munkanélküliség, hiszen ez a tendencia 2010 után leállt és megfordult, hanem arról szól, hogy hol milyen munkaerőhiány van, és erről már külön vitanapot is rendeztünk, ez azt jelenti, hogy Magyarország problémája egy bővülő ország problémája, egy erősödő ország problémája, nem pedig egy szűkülő, visszaeső, egyre nehezebb szociális és gazdasági helyzetbe kerülő ország problémája.

(20.20)

Amire pedig képviselő asszony hívta fel a figyelmet a nők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban, engedjék meg, hogy ahhoz még egy-két adalékot hozzátegyek. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszak minden nő, minden hölgy számára igyekezett kinyitni a választási lehetőségeket, kinyitni a saját döntési szabadságát, hiszen akik a gyermekvállalás után hamarabb akartak munkába állni, azok számára a gyed extrával már a gyermek féléves korától elérhetővé tettük, hogy a különböző gyermekszületéssel kapcsolatos támogatások mellett munkát tudjanak vállalni, így akik hamarabb akarnak dolgozni, hamarabb tudnak.

Akik pedig később akartak munkába menni, azok számára pedig úgy kedvezett a kormány, hogy nem két, hanem három évig járnak a gyermekek utáni támogatások, hároméves korig vehető igénybe a gyes. Így tehát most mindenkinek sokkal szélesebb körű szabadsága van, nemcsak a szocialistákféle kétéves gyesidőszak van, hanem akár három évig is otthon tudnak maradni a gyerekkel, és amellett is kapnak ellátást az állam részéről. Így tehát kitágult a lehetősége bárkinek, bármilyen irányba is akar lépni. A kormányzat nem mások helyett döntötte el, hanem mindenki számára egy szélesebb döntési lehetőséget kínál, szemben azzal, amit sokszor az ellenzék mondott.

Képviselő asszony is utalt a gyed extrára. E 2004. január 1-jén bevezetett kedvezmény vagy kedvezménycsalád igénybevevőinek a száma 59 ezer volt 2015-ben. Ez tovább növekedett 2016-ban, akkor már 67 ezer fő vette igénybe. 40 ezren úgy vették igénybe, hogy valamilyen ellátás mellett dolgoztak, 27 ezren úgy, hogy egyszerre több gyermek után kapták az ellátást ‑ ez is mutatja, hogy milyen sűrűn születnek ezekben a családokban a gyermekek ‑, és voltak még félezren, akik hallgatói gyedben részesültek. Tehát ez egy sikeres intézkedés volt, hiszen évről évre többen, tavaly már 67 ezren tudták igénybe venni.

De ugyanígy sikeres a munkahelyvédelmi akcióterv is, amelynek szintén leginkább a fiatal édesanyák lehetnek a kedvezményezettjei, hiszen ha valamelyik munkáltató kisgyermekes szülőt foglalkoztat, akkor munkabérének az első százezer forintja erejéig az első két évben semennyi adót nem kell fizetnie a munkáltatónak, és a harmadik évben is csak felet, tehát 14,5 százalékot. De egy tavalyelőtti módosítás révén három- vagy többgyermekeseknek ez a részleges adómentesség meg persze a teljes adómentesség is egy-egy évvel még meghosszabbodhat. Ez nagyon sok édesanya számára jelenthetett segítséget, 2016-ban havonta átlagosan 37 ezer kisgyermekes szülő után vették igénybe ezt a kedvezményt, 37 ezer kismama tudott úgy visszamenni dolgozni, aki e nélkül a kedvezmény nélkül talán nem is tudott volna visszamenni. Egy évben, 2016‑ban 9,6 milliárd forint, tehát közel 10 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe az ő foglalkoztatásuk után a munkáltatók, 2013 óta pedig összesen 36,1 milliárd forintot.

Szintén 3 ezer édesanya vagy szülő után vették igénybe a részmunkaidős foglalkoztatásijárulék-ked­vezményt. Ez szintén sokak számára jelent könnyebbséget. S azt is megemlíteném, hogy 2012-től a kisgyermekes szülők a gyermekük hároméves koráig jogosultak részmunkaidőben dolgozni; ez korábban sokkal rövidebb időtartam volt.

Képviselő asszony is említette, hogy rekordot döntött Magyarországon a női foglalkoztatottság. Valóban. Ha a 2010-es adatot nézem, az 50,2 százalék, ha pedig a tavalyi egész éveset, akkor az 60,2 százalék. 10 százalékpontos javulást értünk el. Ezzel több nő dolgozik Magyarországon, mint a rendszerváltás óta valaha. Azt hiszem, ez is segít abban, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek is eltűnjenek, illetőleg azok a nők, akik dolgozni szeretnének, megkapják ennek a lehetőségét. Egyébként ha valaki részleteiben megnézi ezeket az adatokat, akkor láthatja, hogy az igazi nagy növekedés 2014, tehát a gyed extra bevezetése óta látható, magyarul a gyed extra sokat segített abban, hogy a férfi-női bérkülönbségek és a férfi-női foglalkoztatottsági különbségek megszűnjenek, illetve nem megszűnjenek, hanem a megszűnés irányába menjenek és csökkenjenek.

Szintén fontos, hogy a munkanélküliségi ráta is nagyon pozitív változáson esett át az elmúlt hét esztendőben. Amikor megkaptuk a kormányzás lehetőségét, akkor a szocialistáktól 10,7 százalékos női munkanélküliségi szintet örököltünk, míg a tavalyi évben ez 5,1 volt. Tehát 5,6 százalékkal csökkent, nagyobb mértékben csökkent, mint amennyi még maradt belőle.

A nők 40-ről ma már beszéltünk. Ez szintén közel 190 ezer hölgynek teremtett lehetőséget arra, hogy gyermeknevelés és munka után vagy csak mun­ka után nyugdíjba tudjanak vonulni, és adott esetben az unokáik gondozásába be tudjanak segíteni.

Ha a béreket nézem: a szocialisták ma is nagyon sokszor hivatkoztak arra, hogy az ő idejükben hogyan nőtt a minimálbér. Nos, a minimálbér pontosan 4 százalékkal nőtt kisebb mértékben, mint az infláció, magyarul a kormányzásuk alatt a minimálbér valós értéke 4 százalékkal csökkent, ha az inflációhoz viszonyítom. Az pedig, hogy 2002 és 2004 között szétverték az akkori családi adókedvezményi rendszert, együtt a lakásteremtési kedvezményekkel, a forinthitelek kamattámogatásával, akkor azt láthatjuk, hogy mind a munkavállalók, mind a családok nagyon gyorsan rosszabbul jártak a szocialista időszakban. Ha pedig azt nézzük, hogy a Jobbik mire akar költeni, akkor azt láthatjuk, hogy Tiszavasváriban, a mintavárosban bár a köztisztviselők számára bérfejlesztésre nem került sor ‑ itt magyarázatot is hallottunk arra, hogy miért nem ‑, de azért az alpolgármestereknek sikerült harmadával növelni a fizetését. Nyilván a jobbikos politikusok maguknak szívesen adtak fizetésemelést, az alpolgármestereknek szívesen növelték a jövedelmét, míg azok számára, akik ott dolgoztak az önkormányzatokban, ezt nem tudták biztosítani.

Ha pedig a politikusok létszámcsökkentéséről beszélünk: a rendszerváltás utáni 25 évben bár mindenki mondta, hogy a politikusok számát csökkenteni kell, de a parlament létszámát csak a Fidesz‑KDNP tudta megfelezni, és az önkormányzatokban tevékenykedő politikusok számát szintén csak a Fidesz-KDNP tudta megfelezni, pedig korábban másoknak is volt kétharmados többségük. Mások is előálltak hasonló javaslatokkal, de csak a Fidesz-KDNP tudta a politikából élők számát a felére csökkenteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 303 2017.04.10. 1:07  185-360

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Bocsánat, elnézést kérek, Szakács képviselő úr, de nem bírtam szó nélkül végighallgatni az ön felszólalását. Hát melyik volt az egyetlenegy kormány Magyarországon az elmúlt 20 évben, amelyik csökkentette az egészségügyben dolgozók bérét? Nemhogy nem növelte kétszer annyira, mint amennyire növelhette volna, hanem csökkentette. Ez a Magyar Szocialista Párt volt. Utána fölállnak, és azt mondják, hogy önök, amióta nem kormányoznak, béremelést követelnek az egészségügyben, és elkésettnek tartják, hogy tavaly 107 ezer forinttal, az idén pedig 100 ezer forinttal növeljük az orvosok fizetését a kórházakban, előtte pedig, 2012‑13‑ban 27 százalékkal emeltük.

Tehát fölállni azután, hogy az egyetlen olyan kormánypártot képviselik itt Magyarországon, amelyik bevezette azt, hogy csökkenjen az egészségügyben a bér, 8 százalékot elvettek 2008-2009-ben az egészségügyben dolgozóktól, közben persze 16 ezer ágyat is megszüntettek és 6 ezer dolgozót is elbocsátottak, és ezután ki mernek állni azzal, hogy egészségügyi béremelést szeretnének… Hát, önöknek ezt csak ellenzékben sikerült követelni, kormányon pedig nemcsak, hogy szinten tartani nem sikerült, de még csökkentették is a béreket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 12 2017.04.18. 4:46  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ötven évvel ezelőtt Konrad Adenauer temetésén szinte az összes európai állam- vagy kormányfő ott volt, aki az akkori szabad világ része volt. Hiszen egy óriási egyéniséget vesztett vele Európa, nemcsak Németország, hanem Európa is; Németország is, hiszen 14 éven keresztül vezette az országot. Churchill mondta, hogy Bismarck után a legnagyobb német államférfi volt Konrad Adenauer kereszténydemokrata politikus. De bizonyára mindenki, aki ismeri az ő tevékenységét, úgy érzi, hogy óriási alakja volt a XX. századi európai történelemnek.

Sok tekintetben, azt hiszem, a mai napig is mérvadó az, amit mondott, az az idézet is, amit képviselő úr, frakcióvezető úr említett, de az is, hogy Európa külpolitikájának lényegét a nemzeti önrendelkezésben látta, és mindenhol, amikor Európáról beszélt, akkor szabad európai nemzetek közösségéről, ahogy ő mondta, szabad nemzetállamok közös Európájáról beszélt. Azt hiszem, a nemzeti önrendelkezés az, ami számunkra is fontos, és az is fontos, hogy akkor lehet erős Európa, ahogy ezt frakcióvezető úr is idézte, ha az kereszténydemokrata alapokon nyugszik.

Ma nem éppen az Európai Unió erősödését látjuk. Ha azt megérte volna Konrad Adenauer, hogy egy ország, Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, akkor nyilvánvalóan igencsak elszomorodott volna. Hiszen azok az emberek, akik most Európát irányíthatják, olyan irányba vitték, hogy magukat a nemzetállamokat, az országokat annyira elidegenítették az Európai Unió bürokratikus működési rendszerétől, elidegenítették a hatalomgyakorlás brüsszeli módszereitől, hogy bizony népszavazáson mondják ki az emberek, hogy ki akarnak lépni abból a közös európai államból, amelyben Konrad Adenauer Európa békéjét és a békéből fakadó gazdagságát, jólétét és erejét látta megalapozni.

Ezért fontos, hogy ne úgy tekintsen senki, sem Brüsszelből, sem máshonnan úgy Európára, mintha egy nagy európai szuperállamban nemzetiségek lennének, hiszen itt bizony nem nemzetiségek, hanem nemzetek vannak, a nemzeteknek vannak államai, és ezekből az államokból épül föl maga az Európai Unió is. Fontos, hogy mindig az állampolgárok igényéből, az állampolgárok elvárásaiból indítsák el az európai politika egy-egy irányát. Azt hiszem, vészjelzés mindnyájunk számára az európai politikusok, az európai vezetők rossz hatalomgyakorlása kapcsán a britek kilépése és az Európai Unió gyengülése, hiszen az egyik legerősebb gazdaságát veszítette el. Nyilván a német gazdaság hagyományosan Európa legerősebb gazdasága, de a brit gazdaság is és a brit népesség is óriási súlyt képezett az Európai Unión belül. Ezért óriási gyengülés az ő kilépésük.

Mindenki eldöntheti, hogy nemzetekre támaszkodik, amikor Európa jövőjéről gondolkodik, vagy pedig egyfajta fogyasztói közösséget lát csak Európában, és olyan globális vagy globalista tanácsadókra hallgat, mint például Soros György; aki, ne feledjük el, pár hónappal vagy egy évvel ezelőtt az Európai Unió közös együttes bizottsági ülésén, a költségvetési, az állampolgári jogi, a külügyi és a fejlesztési bizottság összevont ülésén szabta meg, hogy ő mit javasolna az Európai Unió számára követendő irányként. A Frontexszel kiegészült bizottsági meghallgatáson ő maga terjesztette elő javaslatait.

Emlékszünk, mik voltak ekkor és ennek nyomán a különböző javaslatok: Az Unió bocsásson ki különleges kötvényeket, amelyeket persze ő megvesz, és ebből fedezze a bevándorlás költségeit. Vagy bevándorlási adóemeléseket vezessen be az Európai Unió, és ezzel próbálja meg a nemzetek Európáját meggyengíteni. Ezzel próbáljon egy olyan, kevésbé az identitásokra, mint inkább az identitásnélküliségre épülő Európát létrehozni, amely teljes mértékben szemben áll azzal, azt hiszem, amit Konrad Adenauer 50-60-70 vagy 80 évvel ezelőtt gondolt vagy mondott, és amire Európa békéjét alapozta.

Amikor mi úgy gondolkozunk az Európai Unióról, hogy annak az európai polgárokat kell szolgálni és tiszteletben kell tartani az európai nemzeteket, az európai tagállamokat, akkor mi méltán megyünk tovább azon a gondolati ösvényen, amit Konrad Adenauer, az Európai Unió egyik atyja, kereszténydemokrata atyja hagyott örökül 50 évvel ezelőtt. Engedje meg, képviselő úr, hogy én is ezzel az idézettel fejezzem be: „Keletre is néznünk kell, ha Európára gondolunk. Európának nagynak, erősnek és befolyásosnak kell lennie, ha érdekeit a világpolitikában érvényre akarja juttatni.” Ez, azt hiszem, számunkra a szabad nemzetállamok közös Európájának fontos alappillére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 16 2017.04.18. 5:09  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetek vergődős jobbikos kommunikációját hallgatva az ember úgy gondolja, hogy a Jobbik vezetői úgy döntöttek, hogy túl sok a Jobbik-alapszervezet országszerte, és minden nap, minden héten mondanak valami olyat, amivel egyik vagy másik alapszervezet feloszlatja magát (Dr. Apáti István: Töröld meg a szádat!), valaki kilép a nyilvánosság elé, és elmondja, hogy mennyire nem tud azonosulni sem ő, sem az alapszervezete, sem a megyében több alapszervezet azzal, amit a Jobbik ma művel. És valljuk meg, hogy erős nyaktornára van szüksége ahhoz valakinek, hogy a Jobbik aktuális irányát megtalálja, hiszen egyik pillanatban erre beszél a Jobbik, a másik pillanatban arra beszél a Jobbik. Azt írja bele a 2014-es programjába, hogy „véget vetünk a nemzetközi jogvédő szervezetek álságos tevékenységének”, majd itt a Parlament falai között most pedig ellenzi azt, amikor a kormányzat nem ilyen radikális módon kíván fellépni, hanem egy tiszta, átlátható viszonyt kíván teremteni. Hiszen vannak olyan szervezetek, amelyek Magyarországon és az Egyesült Államokban is tevékenykednek, az Egyesült Államokban évtizedek óta egy nagyon szigorú átláthatósági szabályt betartanak; Magyarországon ennek a töredékét kellene hogy teljesítsék, de mégis azt mondják, hogy Magyarországon jogsértések történnek, ha az általuk egyébként Amerikában évtizedes joggyakorlattal betartott törvény rendelkezéseinek a töredékét Magyarországon bevezetjük, és azt mondjuk, hogy akinek 7,2 millió forint fölötti külföldi tevékenysége van, annak erről be kell számolnia. Hogyha megnézi valaki az amerikai szabályozást, az ennél sokkal, de sokkal szigorúbb.

És hát az is sokak számára meglepő volt a Jobbikon belül és a Jobbikon kívül is, amikor a Jobbik immár büszkén ír alá közös petíciókat, közös beadványokat Gyurcsány Ferenccel és a teljes szocialista frakcióval. (Szávay István: Nézz utána, ha hazudsz valamit!) Ezzel, azt hiszem, hogy a Jobbik karakterének teljes mértékben vége lett, annak a karakterének, amivel önöket 2010-ben és 2014-ben ide a választók beküldték. Csak tudja, tisztelt képviselő úr, amikor az önök pártelnöke, az önök frakcióvezető-helyettese, Vona Gábor szépen lecseréli a Jobbik szavazóit, akkor ez könnyen azzal is járhat, hogy egy idő után majd a Jobbik frakcióját is lecseréli maga körül, hiszen zavarni fogják azok a képviselők, akik ott voltak 2010 előtt is, a környezetében ott voltak 2010-14 között is, és akik emlékeztetik a radikális Jobbikra. Az pedig már csak egy tragikus epizód ebben a történetben, hogy éppen akkor felejtette el vagy tagadta meg inkább a radikális önmagát a Jobbik ‑ és akkor vált egy laposabb és unalmasabb párttá tudottan és akartan ‑, amikor pedig a fiatalok körében, úgy látszik, a radikalizmusnak egy kicsit nagyobb keletje van, mint korábban. (Kunhalmi Ágnes: Átvettétek a szerepét.)

Most tehát önök odaálltak a Soros-egyetem mögé, és önök odaálltak a Soros György által finanszírozott szervezetek mögé. Nem mondták azt, nem merték azt állítani, hogy igenis szükség van arra Magyarországon, hogy ha egy szervezet igazából csak civil szervezeti formában tevékenykedik, de valójában politikai tevékenységet folytat vagy gazdasági érdekérvényesítő tevékenységet folytat, vagy gazdasági befolyásolási tevékenységet folytat, akkor ezt a fajta külföldi adományát igenis tüntesse föl. Önök ez ellen itt ellenkeznek, amit sem az önök szavazói, sem ‑ azért valljuk meg, valószínűleg egy-egy őszinte pillanatban ‑ önök maguk sem értenek, és nem tudják, hogy miért kényszerítette önöket Vona Gábor egy azzal ellentétes pozícióba, mint amivel 2014-ben ide a parlamentbe bejutottak. Azt hiszem, az önök magatartása és az egykori SZDSZ-es magatartás között jelen pillanatban ezen két törvényjavaslat kapcsán nem sok különbséget tudnánk felfedezni, vagy tudnának felfedezni azok, akik a híreket követik.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon a törvények uralkodnak, Magyarországon mindenkinek be kell tartani a jogszabályokat, akármennyire magyar vagy külföldi, akármennyire gazdag. Mindenkire ugyanúgy vonatkozik, és megtévesztő nyilatkozatokkal, megtévesztő kampánnyal senki sem élhet, és senki sem próbálhatja megtéveszteni a magyarokat és a közvéleményt.

Csak három példát a Soros-egyetem kapcsán hadd mondjak el önnek. Emlékszünk, pár héttel ezelőtt, amikor kiadtak egy közleményt egy péntek délután, hogy a Soros-egyetem most kapta kézhez az Oktatási Hivatal állásfoglalását, hogy megfelel a magyarországi működés feltételeinek, aztán kiderült, hogy nem most kapta kézhez, és nem arról szólt ez a levél, amit kaptak. Azt is hallottuk, hogy direkt CEU-ügyi különmegbízottat küld az Egyesült Államok kormánya Magyarországra. Ezt jelentette be az onnan visszatérő rektor, aki korábban ugye Kanadában tevékenykedett liberális politikusként, talán pártelnökként is, de ott kitelt az ideje, és most itt Magyarországon vezeti a Soros-egyetemet. Nos, tehát ő jelentette be, hogy Magyarországra ez ügyben különmegbízottat küldenek; mint kiderült, már az ügy kezdete előtt sokkal eldöntötték, hogy Magyarországra érkezik valaki, és nemcsak ebben az ügyben, hanem más ügyekben is jött tájékozódni. Az pedig végleg beszédes, hogy először azt mondták, hogy elhagyni kényszerülnek Magyarországot, majd kijelentették, hogy semmiképp nem mennek el Magyarországról.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon senkinek nem kell félnie, de a törvényeket mindenkinek be kell tartania! Köszönöm szépen. (Kész Zoltán: Kivéve neked! ‑ Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 64 2017.04.18. 4:03  61-66

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 2010 előtt nem beszélhettünk semmilyen egységes kimutatásról, pontosan azért, hogy a probléma ne kerüljön felszínre, és így ne legyen közbeszéd tárgya, de mindemellett megoldhatatlan is maradjon. Éppen ezért az akkori szocialista kormányzat nem hozott létre egységes elektronikus várólista-nyilvántartást. Ez is a Fidesz-KDNP-re várt. 2012. július 1-től be is vezettünk egy teljesen új, korszerű, valós idejű, online, mindenki számára hozzáférhető, minden adatot egy kóddal megmutató várólista-nyilvántartási rendszert, pontosan azért, hogy a várólisták csökkentését prioritásként tudjuk kezelni.

Ekkor szembesültünk az ön által is említett számmal, hogy több mint 70 ezer beteg volt a várólistákon. Ezek után indult el a sikeres várólista-csökkentési program, amelyre összességében 17,2 milliárd forintot fordítottunk; 2013. év végén 486 millió forintot, 2014 augusztusában 431 millió forintot, 2014 végén több mint 1 milliárd forintot, 2015‑ben 5 milliárd forintot, 2016-ban 5 milliárd forintot és idén is 5 milliárd forintot. Ebből finanszírozzuk azokat a többletbeavatkozásokat, amelyekre a kórházaknak emberi és műtőkapacitásuk van, de adott esetben finanszírozási vagy valamilyen más okból nem került sor ezekre a műtétekre. Ahogy ön is említette, ezt akár más kórházban is finanszírozzuk, hiszen 10 százalék erejéig az utazás költsége, a más megyében elvégzett beavatkozás költsége is fedezhető a várólista-csökkentési programra fordított 17,2 milliárd forintból.

2012. július 1-jén a várólistákon 70 170 beteg volt, 2017 márciusában a 70 170 várakozó betegből 27 307 beteg maradt csak. Ez azt jelenti, hogy 60 százalékkal csökkent a várólistákon szereplő betegek száma, és egy év alatt, az utóbbi egy évben 23 százalékkal csökkent. Úgy kell ezt a 27 ezer beteget szemlélnünk, hogy egy évben körülbelül 200 ezer műtétet, 200 ezer beavatkozást végeznek. Ehhez képest kell ezt a 27 ezres számot tekinteni, ami azt jelenti, hogy a kórházak éves kapacitása legalább hétszer akkora, mint amennyien a várólistákon szerepelnek. Másfél hónapnyi beteg szerepel ezeken a várólistákon, tehát bízhatunk abban, hogy a további forrásokból ezt a hátrányt is le tudjuk dolgozni. Természetesen ez kórházanként más és más; van, ahol nagyon rövid, pár napos, van, ahol valamivel hosszabb.

De nézzük, hogy miként változtak a várakozási idők! Egy szürkehályogműtétre korábban 600 napot kellett várakozni, most a várólista-nyilvántartás szerint 97-et; csípőprotézis-műtétnél 658 napról 315 napra csökkent a várakozási idő; térdprotézis-műtétnél 906 napról 376 napra csökkent a várakozási idő a nyilvántartás szerint. Ugyanakkor a valóságban ezek az időszakok rövidebbek ennél. A csípőprotézisnél nem 315 nap, amint az a nyilvántartásban szerepel, a valóságban 117 napot kell várni, a térdprotézisnél sem 376, hanem 169 napot, a szürkehályogműtétnél pedig átlagosan 53 nap, amennyit várakozni kell. De a gerincstabilizáló műtétek esetében is most már tizedannyit kell várakozni, mint amennyi akár a nyilvántartásban is szerepel, így tehát a korábbi 406 nap helyet 37 nap a várakozási idő.

Ezzel Magyarország egy pozitív, majdnem dobogós helyre került, hiszen ötödikek vagyunk az Európai Unión belül, ötödikek vagyunk abban, hogy az egyik leggyorsabban jut valaki műtéthez, egészségügyi beavatkozáshoz. Ez a baloldali kormányok tehetetlenségével, káoszával és rombolásával szemben nagyon fontos eredmény. A következő lépés pedig, hogy hasonló nyilvántartás és fejlesztés a járóbeteg-szakellátásban kell bekövetkezzen. A kormány most ezen dolgozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 82 2017.04.18. 4:10  79-85

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tehát ha jól értem a felvetését, akkor az abban áll, hogy volt az államtitkár úrnak öt pontja, amit önök rögtön elleneztek, amint ő kimondta ezeket, most pedig ellenzik azt, hogy ezek egy része miért később kerül megvalósításra és nem rögtön, nem azonnal, miért nem vagyunk már túl ezeknek a megvalósításán. Kicsit ilyen tudathasadásos a helyzet, hogy ugyanazt és annak az ellenkezőjét is ellenzi a Magyar Szocialista Párt. (Gúr Nándor: Rakd össze újra!)

Az egészségüggyel kapcsolatban egy nagyon fontos, nem is csak konzultáció, hanem népszavazás zajlott le 2004-ben ‑ csak erre kevésbé emlékszünk, hiszen a másik, ezzel párhuzamosan futó december 5-ei népszavazási kérdésre még fájóbban tudunk visszaemlékezni ‑, amelyben megkérdeztük a magyar embereket, hogy az egészségügy számukra üzlet-e, lehet-e a privatizációnak teret engedni az egészségügyben. És akkor az emberek egyértelmű és nagyon nagy többsége azt mondta, hogy nem, az egészségügy nem üzlet, és nem a privatizáció tere.

Ezzel szemben önök megpróbáltak sok burkolt privatizációs eljárást végrehajtani, a kórházak működésén keresztül a betegszállításig sokféle területen, kiszervezésekkel és másokkal, sőt a betegekkel akarták megfizettetni az egészségügy költségét akkor, amikor vizitdíjat próbáltak bevezetni, és ezt csak egy újabb népszavazással sikerült megállítani. (Gúr Nándor: Miről beszélsz?) De önök nemcsak hogy a konzultációkból, de a népszavazásokból sem értenek, hiszen akár a privatizációt, akár a vizitdíjat és a kórházi napidíjat csak népszavazással, az emberek elsöprő többségi akaratával tudtuk megállítani.

Ön viszont az államtitkára volt annak a kormányzatnak, amely az Egészségügyi Alap költségvetését 1500 milliárdról sikeresen 1300 milliárd környékére tornázta le (Szabó Sándor folyamatos közbeszólásai.), amit természetesen ennek a kormányzatnak kellett visszaállítania, hiszen most már jóval magasabb, több száz milliárd forinttal magasabb az a költségvetés, amiből az egészségügy tud gazdálkodni.

De ahol igazán lemérhető ennek a kormányzatnak az eredménye, az az, hogy a kormányváltás idején egy teljes munkaidőben dolgozó orvos 338 ezer forintot vihetett haza különböző pótlékokkal együtt. (Gúr Nándor: Külföldön…) Ez 338 ezer forint helyett most már 611 ezer forint lehet (Gúr Nándor: Külföldön, akik átlépték a határt… ‑ Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Angliában!) Míg egy ápoló esetében a 170 925 forintos bruttó fizetés helyett egy szakdolgozó most már 270 ezer forint fölött is kereshet (Gúr Nándor: Ezt nem tudja összerakni… ‑ Folyamatos zaj a teremben.), és ebből most már jóval kevesebb adót fizet, jóval kevesebb járulékot fizet, főleg akkor, ha (Az elnök csenget.) gyermeke van (Gúr Nándor: Az orvosok fogynak, az ápolók fogynak…), hiszen akkor a nettó és a bruttó keresete egybe is eshet.

És fontos eredménye ennek a kormányzatnak, hogy nemcsak a tavalyi évben nőttek az orvosi bérek, nemcsak az idei évben nőnek az orvosi bérek, hanem az ápolói bérek is nőttek tavaly, idén és még a következő években is. Tavaly 26,5 százalékkal, idén 12 százalékkal, majd 8 és 8 százalékkal növekednek a következő esztendőkben. Ezzel pontosan azt próbáljuk megvalósítani, tisztelt képviselő úr, amiről önök mindig csak beszélnek, de sohasem léptek, hogy érezhetően nőjön az egészségügyben az ott dolgozók bére.

De ugyanígy fontos volt a háziorvosok anyagi megbecsülésének a növekedése, az alapellátásra fordítható források növelése. (Szabó Sándor: Nincs háziorvos! ‑ Gúr Nándor: Miről beszélsz?) Ez most közel 50 százalékkal magasabb, mint 2010-ben. A tavalyi évben és tavalyelőtt is 10-10 milliárd forinttal emelkedett a háziorvosok többletfinanszírozása. (Gúr Nándor: Miről beszélsz?)

Pontosan azért, hogy ne legyenek a nehezebb sorsú járásokban sem betöltetlen háziorvosi praxisok, ezért indítottuk el a letelepedési pályázatot vissza nem térítendő támogatással, a praxispályázatot, szintén vissza nem térítendő támogatással, amelyekre idén, az idei költségvetésben rekord magas összeg szerepel, 1 milliárd 250 millió forint. (Gúr Nándor folyamatosan közbeszól.)

Amikor ön államtitkár volt, annak a kormánynak az időszakában mind a letelepedésre, mind a praxisra egyaránt egyenlő összeg, nulla forint szerepelt a költségvetésben. Önök így segítették elő, egy erős hajrával segítették elő a háziorvosok letelepedését. Mi kemény 1 milliárd 250 millió forintot igyekeztünk erre a célra fordítani. (Gúr Nándor: Nézz szét, mi van az egészségügyben…)

És még beszélhetnék az 500 milliárd forintos infrastruktúra-felújításról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hiszen a szuperkórházra az idei évi költségvetésben ‑ az önök nem szavazata ellenére ‑ 40 milliárd forint szerepel. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 88 2017.04.18. 4:10  85-93

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön interpellációjában a dátumokon, az előjeleken és a számokon kívül minden más egyébként stimmelt. Úgy látom, annyira megrészegült itt a saját bevezetőjétől, hogy utána már semmilyen számot nem tudott pontosan idézni, engedje meg, hogy ezeket majd szépen sorban helyrerakjam.

Az kétségtelenül igaz, amit a felvezetőjében mondott egy 2010-es állapotra, ami a tendenciáknak az irányát jellemzi, hiszen valóban 2010 előtt egy eléggé siralmas kép volt, hiszen 60 milliárd forintot vontak ki a gyógyszertámogatási rendszerből. Ott 367 milliárd forintról 298 milliárd forintra csökkent az, amit erre az állam fordított, és ezáltal a lakossági terhek növekedtek, és még az ön által említett 3,3 milliónál jóval többen, 7,3 millió ember jár patikába, évente legalább egyszer, körülbelül 3 millió pedig kéthavonta, tehát ők a rendszeres patikalátogató betegek.

Ami viszont ön szerint 45 milliárd forintos többletteher a betegek számára, nos, tisztelt képviselő úr, 2010-ben a magyar betegek, a magyar lakosság gyógyszerkiadása 134 milliárd forint volt, és ez pár év alatt 125 milliárd forintra csökkent, tehát jóval kevesebb, 134 helyett 125 milliárdot költenek. Tehát az ön logikája szerint hozzá kellene adni ehhez a 45 milliárdot, tehát ön szerint 180 milliárd környékén van ez az összeg, miközben 134-ről 125-re csökkent, tehát az előjelet eltévesztette, tisztelt képviselő úr, és ebből a 125 milliárdból még a továbbiakban le kell vonni 16 milliárd forintot, amit a központi költségvetés átvállal a szociálisan rászoruló betegek gyógyszerelköltéseinek átvállalása okán, tehát jóval kevesebbet költenek a magyar emberek most már gyógyszerre.

Miért történhetett meg mindez? Azért, mert bevezettük a vaklicit versenyeztetési eljárását. Ez azt jelenti, hogy félévente, nem ismerve egymás ajánlatait, hatóanyag-tartalomra a gyógyszergyártók újabb és újabb árcsökkentést nyújthatnak be. Azért vaklicit, mert nem tudják, hogy a többiek milyen árakat nyújtanak be, és a hatóanyag-tartalom számít, tehát nem a gyógyszereknek az elnevezése, így tehát évről évre csökkent a gyógyszerkiadás mértéke. A betegek már az első évben 7,5 milliárd forintot spóroltak, ’13‑ban még további 2,5 milliárddal, ’14-ben újabb 2 milliárd forinttal növekedett ennek a spórolásnak a mértéke. Tehát 10 milliárdos nagyságrendű az, amit a betegek a vaklicit következtében spóroltak meg.

Hadd mondjak önnek egypár példát: koleszterinszint-csökkentő gyógyszer 2009-ben 1700 forint volt, ez most 185 forint. Perifériás artériás betegségre egy cilostazol-tartalmú készítménynek az ára, mondjuk, 918 forinttal csökkent, magas vérnyomást csökkentő gyógyszer ára 526 forinttal csökkent, szívelégtelenségre való gyógyszer ára 534 forinttal csökkent, és mindemellett pedig újabb és újabb, korszerű terápiás lehetőségek kerültek bevonásra daganatos, stroke- vagy vérzékenységi betegségeknek az elhárítására. A krónikus betegségek gyógyítására 20 milliárd forinttal többet költünk, a daganatos betegségeknél pedig már 180 milliárd forintra emelkedett a terápiának a költsége, ez 60 százalékkal magasabb, mint amennyi 2010-ben volt.

És hadd igazítsam helyre a legnagyobb blődséget, amit mondott, tisztelt képviselő úr. Ön azt mondta, hogy a magyar államnak legalább a gyógyszerkiadásoknak a kétharmadát fedeznie kell. Tisztelt Képviselő Úr! Már 2010-ben is 74,5 százalékát fedezte, azóta ez 75,8 százalékra emelkedett, és ha hozzászámítom a közgyógyellátást, akkor 78,5 százalék. Ezt a támogatási arányt, a 78,5 százalékost vinné le a Jobbik 66 százalékra, ami hogyha gyorsan számolok, azért elég jelentős, mondjuk, 15 százalékos csökkenést jelentene a mostani ellátottsági szinthez képest. Tehát azt hiszem, hogy a betegek semmitől nem félhetnek jobban, mint a Jobbik gyógy­szer­tá­mogatási rendszerétől. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 96 2017.04.18. 4:02  93-101

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Pontosan nem tudom, hogy mit vonjunk vissza, mert szerintem a hatályos jogszabályok eléggé egyértelműen rögzítik azt, hogy miként kell és miként kötelező a kistelepüléseken is iskolákat fenntartani. Nem tudom már pontosan, hogy az LMP ezt a törvényjavaslatot támogatta vagy ellenezte, de általában véve mindegyiknek ellene szavaz, valószínűleg ennek is ellene szavazott.

Ugye, 2010 után úgy kezdtük a Fidesz-KDNP kormányzását, hogy újranyitottuk azoknak az iskoláknak egy részét, amiket az előttünk lévő kormányzat a kistelepüléseken bezárt, pontosan azért, hogy mindenhol megteremtsük kinek-kinek az óvodába járás vagy az általános iskolába járásnak a lehetőségét. Úgy szól a mostani köznevelési törvény, hogy 8 fő esetén, tehát 8 fő óvodáskorú vagy 8 fő alsó tagozatos korú gyermek esetén, hogyha az a népességi számokból látható, hogy három évig valószínűleg fennmarad ez a fiatalkorú létszám, és mindemellett a szülők ezt igénylik és kérik, akkor helyben mind az óvodáról, mind az általános iskoláról helyben gondoskodni kell. Azt hiszem, ez a szám igencsak alacsony, akár európai összevetésben is, hogy 8 gyermek után már óvodát vagy iskolát fenn kell tartani az államnak.

Ezzel egyértelművé tesszük, hogy mindenki esetében igyekszünk ezeket a közszolgáltatásokat hasonló színvonalon biztosítani. Hiszen pontosan ennek üzentünk hadat nagyon élesen 2010-ben, ennek a korábbi liberális, szocialista elvnek, hogy meg kell szüntetni a kistelepüléseken az élet lehetőségét postabezárással, iskolabezárással, óvodabezárással és sok minden mással, hanem megnyitjuk ezeket a lehetőségeket, hogy ki-ki helyben járjon ott iskolába, térségi szemléletben közelítünk az iskolák felé, mert fontosabbnak tartjuk, hogy egy alsó tagozatot valaki a saját településén tudjon elvégezni. Nyilván egy minimális osztálylétszámra, iskolalétszámra szükség van, de itt a lehető minimumra mentünk, mert úgy gondoljuk, hogy az eredeti környezetből való kiszakítás adott esetben nagyobb gonddal járhat, ezért hoztunk a kistelepülések számára kiemelkedően kedvező jogszabályokat, és ezek be is váltották az óvodákban, általános iskolák alsó tagozatában az elvárásainkat.

Úgyhogy nekünk ez prioritás, hogy a továbbiakban is megtartsuk, és erre hoztuk létre azt az intézményfenntartási hálózatot, amely képes ezeket valóban fenntartani. Ugyanis az önök, kicsit vágyálomszerű képében, amikor mindegyiket az önkormányzatok tartják fönn, az a modell nem működött. Ez vezetett tömeges iskolabezárásokhoz, mert az önkormányzatoknak így nem volt erre pénze, hogy iskolákat tudjon fenntartani. De az állami intézményfenntartás azért volt fontos, azért kellett kiépíteni, mert ő képes 8 fős iskolákat is fenntartani, 8 fős osztályokat is elindítani, képes ezeket a hátrányokat kompenzálni. Az önök modellje, amelyik önkormányzati működtetésbe és fenntartásba teszi, biztos bezáráshoz vezet, mert 2010 előtt már ahhoz vezetett. Csak a Fidesz-KDNP szerinti alacsony osztálylétszámok és mindemellett az állami fenntartás az, amely képes a kistelepüléseken élők számára is az oktatás lehetőségét megnyitni.

Ami a felvételiket jelenti, tisztelt képviselő úr, mi azt szeretnénk, ha a gimnáziumba való bekerülés mintegy előszobája lenne annak, hogy valakit az egyetemre felvesznek. Éppen ezért a gimnáziumba való bekerüléshez minőségi kritériumokat kell felállítani, hogy valaki, ha tényleg jó tanulmányi eredménnyel rendelkezik, akkor bekerül a gimnáziumba, és akkor szinte egyenes útja van az egyetemre. Az egy becsapás, amit ön mond, hogy mindenkit vegyünk föl a gimnáziumba, és utána majd 18 évesen mondjuk neki, hogy ja, a te képességeid egyébként az egyetemre való felvételhez nem elegendőek, de az előző négy évedet arra fordítottad, hogy az egyetemre próbálj meg bejutni, amikor ez már korábban, négy évvel korábban látható volt, hogy a képességeid kevesek ehhez.

Ezért becsapás az önök javaslata. Hat évfolyamos gimnáziumokban, nyolc évfolyamos gimnáziumokban 15 éve ugyanaz a rendszer működik a felvételi során, 12 éve szinte változatlanul, úgyhogy bízunk benne, hogy ez a fajta minőségi kritérium mindenkinek, a családoknak is, a diákoknak is csak előnyére szolgálhat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 104 2017.04.18. 3:53  101-106

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 2010-ben azért volt nehéz helyzetben a gyógyszerész­ágazat, a patikaágazat, hiszen a szocialista-li­be­rá­lis kormány, ahogy képviselő úr is elmondta, csak pusz­ta üzletként tekintett erre a hivatásra. Nem azt nézte, hogy valóban patikusok kezében legyenek a pa­tikák, hogy a gyógyszerészek határozzák meg a gyógyszertárak működését; csak a profitot nézték, az árrést, hogy hol, ki, hogyan tud a legnagyobb haszonra szert tenni akkor, ha patikákat vásárol föl, ha pa­tikákat szervez láncba, és így jelentet meg hirdetéseket, vagy így próbálja meg a profitját maximalizálni.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP a betegek érdekében, a beteg gyógyulása érdekében és az ágazatnak, a patikusok ágazatának érdekében kötötte meg az ön által említett stratégiai megállapodást, illetőleg Orbán Viktor miniszterelnök úr is személyesen járt a kamarában, hogy ezekről a célokról egyeztessen. Ennek a stratégiai szövetségnek nagyon fontos jogszabályi megjelenése is volt, hogy idén január 1-jére, 2017. január 1-jére írtuk elő, hogy a patikákban a patikusok tulajdoni hányada az 50 százalékot meg kell hogy haladja.

Ennek volt egy első lépése 2014. január 1-jéig, addig 25 százalékot kellett elérnie, most pedig 50 százalékot kell elérjen, de ebben a kivásárlásban a patikusok vásárolják meg maguknak a patikát, és ne különböző spekulációs társaságok tulajdonában legyen. Ebben igyekezett az állam segítséget is nyújtani, hiszen létrehozta a patikaalapot, amelyből rendkívül kedvezményes hitelt adott. Most éppen 1,5 százalékos a kamata ennek a hitelnek, amit a patikusok számára tudtunk adni, és először 60, majd 150 millió forintos keretre bővítettük azt a forrást, amit megkaphatnak a patikusok a saját tulajdonrészük megvásárlásához. Így befektetői tulajdonból most már többségi gyógyszerészi tulajdonba kerültek a magyar gyógyszertárak és a magyar patikák, és nyilván ez a hozzáállást is tükrözi, hogy nem csupán a profit határozza meg a működésüket, hanem a gyógyszerbiztonság, a betegbiztonság, és a szakmaiság is sokkal inkább előtérbe került.

Szerencsére sikerült gazdaságilag is stabilizálni a patikákat, a gyógyszertárakat, illetőleg kiterjeszteni a kistelepülésekre is a gazdaságos működés lehetőségét. 500 olyan település van, ahol egy patika van csak az egész településen, és stratégiailag fontos ‑ bár nincs itt most éppen az LMP képviselője, de stratégiailag fontos ‑, hogy a kistelepüléseken is megmaradjanak a patikák, ezért évi 700 millió forintból külön támogatással erősítjük az ő működésüket. 528-ról 200 alá csökkent 5 év alatt a veszteséges patikák száma, viszont nagyon nagy mértékben nőtt az adózott eredmény a patikaágazatban, 7,9 milliárd forintról 25 milliárd forintra nőtt a nyereségessége a patikáknak, mindemellett több mint száz gyógyszer ára is csökkent.

Összességében tehát elmondható, hogy messze meghaladja a patikákban található gyógyszermennyiség ára a patikák kintlévőségeit, vagy az árakban, amiket tartozásként még nem fizettek ki a szállítók felé, és végre magyar tulajdonban, nemzeti tulajdonban vannak, a patikusok tulajdonába kerültek a gyógyszertárak, ezzel is erősítve a betegbiztonságot, és ezzel is sikerült egy nagyon sötét szocialista-liberális kormányzás után megmutatni azt, hogy ha egyszer valahol elkezdik a privatizáció nem kontrollált, csak pénzügyi spekuláción alapuló módját, onnan is van visszaút, hiszen a gyógyszertárakat sikerült visszahúzni a csak pénzügyi szemléletből a szakmai, gyógyszerészi, betegbiztonságot szem előtt tartó szemléletbe. Ez egy nagy siker, és nagyon nagy köszönet a gyógyszertárak üzemeltetői, a patikáriusok irányában, akik partnerei voltak ebben a kormányzatnak. Bízunk benne, hogy ez a betegek javát szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 144 2017.04.18. 2:08  141-148

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Még egyszer elmondom, tisztelt képviselő úr, hogy nem gimnáziumi férőhelyek szűkítéséről beszélt Palkovics államtitkár úr, hanem arról beszélt, hogy legyen egy minőségi minimumszint, amit meg kell ütni mindenkinek, aki gimnáziumba nyer felvételt.

A másik témakörben, a vidéki kisiskolák kapcsán pedig ismételten felhívom a figyelmét, hogy ez a kormányzat, a Fidesz-KDNP-kormányzat az elődeivel ellentétben nem bezárta, hanem újranyitotta a kisiskolákat vidéken több helyen is, pontosan azért, mert úgy gondoljuk, hogy az iskola léte szükségszerű ezeken a kistelepüléseken is. Nyilván ehhez többlettámogatást is tudtunk nyújtani, amikor arra szükség volt.

Ami az ön által a korábbiakban lobogtatott statisztikákból kiolvasható, illetve azokból, amiket ön most itt próbált mondani, bár egy ilyen megfoghatatlan számsorral nehéz mit kezdeni: sok esetben van nyilván, hogy amikor nem a település az iskola működtetője, hanem a tankerületi központ, akkor a tankerületi központ lesz az az egy működhető, vagy a szakképzési centrum, akinél ezek az intézmények jelentkeznek. De ha ön elmegy azokra a címekre, amiket az előbb itt lobogtatott és bekopog az ajtón, akkor ott diákokat és tanárokat fog találni, mert ezek az intézmények továbbra is ott működnek, a fela­dat­ellátási helyek száma így nem csökkent. Az viszont lehet, hogy most már egy tankerületi központhoz vagy egy szakképzési centrumhoz tartoznak. Lehet, hogy az intézmények száma így jogilag kevesebb, de ugyanúgy mindenhol oktatás folyik, nem kerül távolabb az iskola, az oktatás a lakosoktól.

Úgy látszik, hogy ön már az iskolabuszokat is ellenzi. Miközben körülbelül hétszer annyi összeget ugyanabban az EFOP-projektben ‑ csak ön ezt elhallgatta itt a felszólalásában ‑ az iskolák infrastrukturális fejlesztésére fordítunk, és mindemellett természetesen az iskolába járás feltételeit is azért igyekszünk könnyíteni, hogy mindenkit, aki nehezebb körülmények között él és nem tudják a szülei bevinni kocsival az iskolába, akár iskolabusszal is be tudjunk vinni az iskolába, azt hiszem, hogy ennek egyébként mindenki örül, az LMP-n kívül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 148 2017.04.18. 1:14  141-148

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Nem volt itt képviselő úr az interpellációk végén, amikor pontosan a patikákról beszéltünk, és azt soroltam föl, ha itt lett volna (Dr. Szél Bernadett: Figyeltünk.) ‑ de örülök, hogy figyelt így is ‑, hogy 500 településen pontosan a kormányzat 700 millió forintos kifejezett támogatása okán maradtak meg a patikák. És nagyon sok kistelepülésen pontosan a kormány kifejezett támogatása okán maradtak meg azok a kisiskolák, ahová kevés gyermek jár. Az a törvénymódosítás, ami 8 fő részére már az óvodát is és a későbbiekben az iskolai osztályok indítását is kötelezővé teszi, a garancia mindenki számára, hogy ezek a kisiskolák megmaradnak.

Azt pedig onnantól kezdve a szülők döntése, hogy ők ide vagy oda viszik a gyereküket. A magyar állam a költségvetési törvényben, a köznevelési törvényben garantálja ezeket a lehetőségeket. Ne essen ön se abba a liberális csapdába, amikor valaki a Nagykörúton belülről akarja megmondani a kistelepüléseken élőknek, hogy pontosan hogyan szervezzék a saját életüket!

Nekünk a lehetőséget kell ehhez biztosítani. Meg is tettük az önök által nem támogatott törvényjavaslattal ‑ ami nagyon alacsonyan tartja a kötelező osztálylétszámokat ‑ és a költségvetési többletforrások biztosításával. Ezzel, amit lehet, mi megtettünk, a többi pedig majd a gyermekek és a családok döntése lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)