Felszólalás adatai

Már a határozati javaslat általános vitája során képviselőtársaim részéről több olyan felszólalás hangzott el, amelyek egyes országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének átgondolására hívták föl a figyelmet, azzal azonban mindenki egyetértett itt a Házon belül és a bizottsági vitában is, hogy a kormány javaslata helyes célt követ: az elavult, szükségtelenné vált vagy tartalmilag kiüresedett döntések kerüljenek ki a magyar jogrendszerből. Az, hogy a közel 900 határozatból csak 5-6 esetében merült fel egyáltalán a dereguláció szükségessége, azt mutatja, hogy ezt a lépést már időszerű volt megtenni. Természetesen a hatályon kívül helyezést megelőzően különös figyelemmel eljártunk, megvizsgáltuk minden egyes korábbi döntését a tisztelt Háznak, hogy valóban csak olyan joganyagok kerüljenek ki a rendszerből, amelyek az előzetes elemzések alapján már betöltötték a rendeltetésüket, így feleslegessé, meghaladottá váltak.

A képviselőtársaim által jelzett országgyűlési határozatok tekintetében különös jelentőséggel bír az exkluzívan is kiemelt tény, miszerint az Országgyűlés döntéseinek hatályon kívül helyezése nem érinti az azt megelőzően keletkezett, megszüntetett vagy módosított jogokat vagy kötelezettségeket. A nemzetközi szerződések megkötésére irányuló határozatok hatályon kívül helyezése így természetesen nem befolyásolja az az alapján megkötött és legtöbb esetben jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés érvényességét. Jó példa erre az LMP által felvetett, az Európa Tanács korrupció elleni államok csoportjához, az úgynevezett GRECO-hoz való csatlakozásról szóló 49/1999. számú országgyűlési határozat. Ennek hatályon kívül helyezése nyilván nem jelenti azt, hogy ezzel a döntéssel kilépünk a GRECO-ból, hanem csak azt, hogy kikerül a hatályos jogi környezetből ez a határozat. A hatályon kívül helyezés e tekintetben csak deregulációs kérdés, és figyelemmel arra, hogy az egyezmény a 2004. évi L. törvénnyel kihirdetésre került, Magyarország tagsága a GRECO-ban egyébként is evidens az egyezmény alapján.

A hatályon kívül helyezés ugyanezt a jogi helyzetet eredményezi a gyalogsági aknák betiltásának kezdeményezéséről szóló 114/1996. számú országgyűlési határozat esetében is. Itt is megtörtént az Országgyűlés által meghatározott kötelezettség teljesítése azáltal, hogy hazánk csatlakozott a nemzetközi szerződéshez, és kihirdette az erről szóló törvényt 1998-ban.

Az általános vita során felmerült a földbirtok-politikai irányelvekről szóló 48/2002. számú országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése is; ezt a Jobbik vetette föl, ha jól emlékszem. Az országgyűlési határozatot az első Orbán-kormány kezdeményezésére fogadta el a tisztelt Ház, és egyes pontjai még ma is élő elveket határoznak meg, azonban az érintett terület tavaly ősszel a kormány által elfogadott törvénnyel nagymértékben újraszabályozásra került. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény tartalmazza a földbirtok-politikai irányelveket, amelyekhez képest további elvek meghatározása a jogrendszerben inkább csak zavart jelentene, mint többletkötelezettségek megállapítását.

Az iskolai tejfogyasztás "Igyál tejet!" programról szóló 135/2003. számú országgyűlési határozat - amely szintén a Jobbik részéről került felvetésre - egy program megindításának a feladatát szabta meg a kormány részére, az ahhoz kapcsolódó egyszeri beszámolási kötelezettséggel. A program megindult, annak teljesítése folyamatosan történik és történni fog a jövőben is, annak költségvetési és egyéb feltételeinek biztosítására a kormány a jövőben is kifejezett figyelmet fordít majd.

Az általános vitán szintén kifogás érkezett egyes, az Országgyűlés részére teljesítendő beszámolási, jelentéstételi kötelezettséget megállapító országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésével kapcsolatban. Ezek közül kiemelésre került a kormány szabadkereskedelmi politikájáról szóló tájékoztatási kötelezettségről szóló 61/1996. számú országgyűlési határozat, amelynek deregulációját kifejezetten szükséges elvégezni, hiszen az európai uniós csatlakozást követően, EU-tagállamként Magyarország a többi uniós tagállamhoz hasonlóan már nem köthet önállóan szabadkereskedelmi megállapodásokat, ez ugyanis - mint a közös uniós kereskedelempolitika része - uniós hatáskörré vált.

A további kötelezettségeket megállapító országgyűlési határozatok esetében az egyetlen cél az volt, hogy a felesleges, valójában az Országgyűlés számára értékelhető és feldolgozható információkat nem tartalmazó jelentések, beszámolók benyújtására vonatkozó kötelezettségek megszüntetésre kerüljenek, és az Országgyűlés elé csak azok a beszámolók kerüljenek, amelyek a törvényalkotó és ellenőrző feladatához ténylegesen szükségesek: ahhoz, hogy a Ház érdemi feladataira jobban tudjon koncentrálni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában elhangzottakra reagálva remélem, meg tudtam erősíteni, hogy ez az általánosságban pozitív cél mellett részleteiben is hasznos és elfogadandó határozat, amelyre kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés és a képviselők adják szavazatukkal áldásukat, és támogassák azt.

Köszönöm szépen.