Készült: 2020.12.01.22:34:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

259. ülésnap (2017.11.16.),  83-98. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 56:15


Felszólalások:   73-83   83-98   99-114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván‑e még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Ónodi-Szűcs államtitkár urat, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/18319. számon érhető el mindenki számára a Ház informatikai hálózatán.

Elsőként megadom a szót Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy salátatörvénnyel vagyok önök előtt itt, mint ahogy szoktam majdnem minden negyedévben vagy fél évben önök elé kerülni. Ha megengedik, én most nem foglalkoznék azokkal a jogszabályozásokkal, amelyek az Ákr. módosulása miatt technikai jellegűek. Ezekkel nem húznám az önök idejét.

Azonban amiről szeretnék az expozéban említést tenni, azt három csomag köré tudnám csoportosítani. Az első csoportban azokat szeretném megemlíteni, amelyek az állampolgárok és az intézményrendszer ügyintézését könnyítenék meg. Ebből is a legelső arról szólna, hogy amennyiben a keresőképtelenség igazolása kapcsán a kereső kicsúszik az ötnapos határidőből, akkor ezután nem kell majd egyből összehívni az orvosszakértői feladatkörben eljáró járási hivatalok fővárosi bizottságát, hanem 30 napon belül még lesz lehetőség arra, hogy csak egy orvos szakértő ezt az igazolást kiállíthassa. Ezzel szeretnénk az ügyintézést felgyorsítani és a munkaterhelést csökkenteni.

Szintén egy ügyintézési könnyítést jelentene az, hogy a szakmai kollégium nukleáris medicina tagozata kérésére a radiofarmakonoknál, amely egy speciális gyógyszerkör, nem szükséges tulajdonképpen innentől kezdve a termékre nézve forgalomba hozatali engedélyt kérnie a gyártóknak. Ezek egyedi gyógy­szerek, ennek nem látjuk egyébként sok értelmét.

Ugyancsak az ügyintézést könnyítené meg, hogy ha a gyógyszerészek a patikájukat esetleg fel akarják újítani, vagy bármilyen egyéb vis maior helyzet áll elő, akkor a patikus önmaga kérheti a működésének a felfüggesztését. Erre korábban csak a hatóságnak volt lehetősége.

Hadd álljak meg itt egy pillanatra, mert azt gondolom, a Gyógyszerészi Kamarával és a gyógyszerész-társadalommal az elmúlt időszakban egy nagyon hatékony együttműködést tudtunk kialakítani. Ennek következménye ez a rendelet, ez a törvénymódosítás is. Azt gondolom, igen nagy siker, hogy 2017. január 1-jétől már minden patikában, minden Magyarországon működő patikában 50 százalékot meghaladó mértékű a magyar gyógyszerészi tulajdonhányad. Nagyon messziről kellett visszajönnünk, nagyon nagy csatát kellett vívnunk, de ezt a sikert mindenképpen annak köszönhetjük, hogy a szakmával együttműködve tudtuk kialakítani az álláspontunkat.

A második csomag pedig, amiről szeretnék említést tenni, azok a jogszabály-módosítások, amelyek a betegek biztonságát, az ellátás biztonságát hivatottak javítani. Ezek közé tartozik az is, hogy az adatkezelésben az elektronikus egészségügyi tér elindult. Ennek kapcsán egy-két finomítást helyeztünk el azért, hogy csak az, és csakis az tudjon hozzáférni adatokhoz, akinek erre indokolt esetben szüksége van.

Ugyancsak a betegek biztonságát, az ellátás biztonságát hivatott védelmezni az, hogy korábban a szabályozás nem teljesen volt egyértelmű. Ha valakinek a bent tartózkodása során esetleg el kellett rendelni valamilyen korlátozó intézkedést, akkor korábban nem volt világos, hogy ezt hány órán belül kellett orvossal igazolni. A szabályozás most szeretne egyértelmű lenni. Kettő órán belül kell majd az orvosnak igazolni bármi ilyenfajta intézkedést. Azt gondolom, nem kell mondanom, hogy ez miért fontos ma.

Ugyancsak a betegek biztonságát hivatott szolgálni az, ha valakinek több szakvizsgája van, vagy többféle módra van szakképesítése, akkor most már nem elegendő csak az elsőre megszerezni az alkalmasságot, hanem minden további szakvizsgánál ezt igazolni kell.

Ugyancsak a betegbiztonságot szolgálja az is, hogy szeretnénk az OGYÉI hatásköreit bővíteni azért, hogy mind a hamisított gyógyszerek, mind pedig a hamis gyógyszerek export-importja kapcsán fel tudjon lépni, és ennek kapcsán szeretnénk megadni azt a jogosítványt, hogy az OGYÉI betekinthessen a vámtitkok közé is, mert enélkül egy eljárást nagyon nehéz végigvinni. Gyakran akad el az OGYÉI amiatt, hogy ugyan a gyanú megvan, de nem tud beletekinteni ezekbe a vámtitkokba. Szeretném hangsúlyozni, hogy kellő mértékben szeretnénk csak ezt a jogosítványt odaadni, semmilyen egyéb felhatalmazást nem szeretnénk egyébként, ami csak arra lenne alkalmas, hogy esetleg vegzálhasson az OGYÉI bárkit is Magyarországon. Csak kellő gyanúval és kellő mértékig tudja majd ezt használni az OGYÉI.

Nagyon fontos az, hogy miután lementek az intézményi integrációk, a tajszámkezelés szempontjából az EMMI-nek szüksége van arra a felhatalmazásra, hogy mind a megtérítési eljárások során, mind pedig az egyéb, az E-alap felhasználása, ellenőrzési tevékenysége során a tajszámokat tudja kezelni. Ehhez kérünk a törvényben felhatalmazást.

Hadd térjek ki a legutolsó csomagra, ami, azt gondolom, nemcsak gesztus, hanem egy kötelező eleme a mostani salátatörvényeknek! A külföldön dolgozó és a diplomáciai testületekben részt vevő kollégák számára eddig arra volt lehetőség, hogy aki esetleg megbetegedett, akkor a külföldi kezelésének 85 százalékát a magyar állam térítette, vagy ha esetleg haza akart térni, akkor a hazai gyógykezelés költsége és a szállítás oda-vissza költsége, ha nem haladta meg ezt a bizonyos mértéket, akkor ezt tudta választani a diplomáciai testületben dolgozó kollégánk. Ezt szeretnénk kiterjeszteni minden katonának, aki szintén külszolgálatot teljesít, ezzel is honorálva az ő munkájukat.

Arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák az általunk beterjesztett módosításokat. Hangsúlyozom, ez vagy a bürokráciát csökkenti, vagy a betegek biztonságát növeli, vagy a külföldön dolgozó katonák lehetőségeit tágítja ki. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások következnek.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Kovács József képviselőtársunk. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásomban szeretnék csak és kizárólag a most előttünk lévő törvényjavaslatra koncentrálni, tekintettel arra is, hogy a mostani általános vita tárgya egy salátatörvény.

(11.30)

Ilyen átfogó egészségügyi módosításokat tartalmazó törvény általában minden tavaszi és őszi ülésszakban a parlament elé kerül, és annak ellenére, hogy több törvény módosítására tesz javaslatot, számos területen tartalmaz pontosítást, nagyon fontos kérdések szerepelnek benne.

Ez a javaslat összesen kilenc egészségügyi tárgyú és további egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítását kezdeményezi. Megnyitja az egész­ségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényt, amelynek módosítási ja­vas­lata az általános közigazgatási rendtartáshoz kapcsolódó fogalompontosítást tartalmaz, másrészt a fel­hatalmazó rendelkezésben lehetővé teszi, hogy a HM-hez tartozó közegészségügyi szervek közigazgatási hatósági eljárásával kapcsolatos, az Ákr.-tól eltérő szabályokat kormányrendeletben lehessen rögzíteni.

A tervezet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosításával pontosítja a szabályozást a kezelőorvos általi adatkezelés tekintetében, így a kezelőorvos nem továbbíthatja, illetve nem használhatja fel az adatokat más célra, mint amit a törvény számára az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatban lehetővé tesz.

A törvény 22. §-a az Emberi Erőforrások Minisztériumába a háttérintézmények átszervezése kapcsán bekerülő feladatok vonatkozásában teremti meg az EMMI számára a tajszám és a hozzá kapcsolódó egészségügyi adatok kezelésének és továbbításának a lehetőségét.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek az úgynevezett jóhírnév-igazolás iránti kérelemmel kapcsolatos jogtechnikai jellegű módosítására azért van szükség, mivel a törvény jelenleg nem létező rendelkezésre utal vissza. A módosítással egyértelművé válik az is, hogy a pszichiátriai betegek esetén a korlátozó intézkedések orvos általi jóváhagyásának két órán belül kell megtörténnie, mint ahogy államtitkár úr ezt már az előbb említette.

Nagyon fontos az pontosítás is, hogy minden olyan egészségügyi szakképesítés tekintetében fennáll a továbbképzési kötelezettség teljesítésének kötelezettsége, amellyel az egészségügyi dolgozó az elmúlt nyolc évben nem vett részt a betegellátásban, azaz, ha egy másik egészségügyi szakképesítéssel az egészségügyi dolgozó már szerepel a működési nyilvántartásban, az nem ad felhatalmazást arra, hogy a nem gyakorolt, nyilvántartásba vételhez szükséges továbbképzés teljesítése nélkül vegyen részt a betegellátásban.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény új bekezdéssel való kiegészítése megteremti annak lehetőségét, hogy a biztosított keresőképtelenségét ‑ amennyiben kicsúszik a nagyon rövid, ötnapos napos időszakból, ez is elhangzott már ‑ a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőlegesen igazolhassa.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása révén, a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba kerülésének megakadályozásával összefüggésben lehetővé válik, hogy a kötelezettséget nem teljesítő gyógyszergyártókkal szemben a hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet megkapja azokat a jogosítványokat, amelyek más eljárásokban már rendelkezésére állnak, például forgalmazás felfüggesztése.

Az iparimák-szalmával foglalkozó vállalkozások számának növekedése indokolja, hogy a hatóság, amely a kábítószerekkel kapcsolatos nemzetközi egyez­ményeken alapuló kötelezettségek ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős, tudja, hogy az országban pontosan mely vállalkozások és milyen résztevékenységeket végeznek ezzel az anyaggal. Ez pedig csak a bejelentés kötelezővé tételével és a nyilvántartás vezetésével teljesíthető. Fontos külön kitérni a fémzárolásra is, mivel ezáltal azonosítható és kereshető vissza az, hogy pontosan milyen mákanyagot vetettek el. Ennek követése a kormányhivatal ellenőrzéseinek eredményességét is nagymértékben segíti.

Az egyértelmű joggyakorlás érdekében szükséges az a jogszabály-pontosítás, amelynek eredményeképpen a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerrel való folyamatos ellátásról a forgalomba hozatali engedély jogosultja, ennek hiányában a forgalmazó köteles gondoskodni.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyó­gyá­szatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása révén a működtető kérelmére ‑ és nem szankcionálási célzattal ‑ meg­való­sul a felfüggesztés lehetőségének megteremtése, amely­nek időtartama legfeljebb egy év. Ha egy év elteltével nem jelenti be az újbóli működtetést, a léte­sítési engedélye visszavonásra kerül.

A jelenlegi rendelkezések értelmében, amennyiben egy településen egy magasabb szintű szolgáltatást nyújtó közforgalmú gyógyszertár kezdi meg működését, a fiókgyógyszertár engedélyét vissza kell vonni. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza kormányrendeletben a településrészen vagy településen létesíteni kívánt fiókgyógyszertár létesítésére irányuló pályázati eljárás szempontjait.

Egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítása kapcsán megemlíteném, hogy a baleseti megtérítési eljárások, valamint az egészségbiztosítási szakmai ellenőrzések országos koordinálásának szakterülete az OEP jogutódjaként az EMMI-be került, így a megtérítési eljárásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges a minisztérium részére tajszám kezelését lehetővé tenni. A rendelkezés kiegészül továbbá azzal, hogy a továbbítás célja lehet az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének, igénybevételének ellenőrzése, valamint az ellenőrzés koordinációja is.

Az előttünk lévő, úgynevezett salátatörvény-javaslat tehát több törvény megnyitásával számos területen fogalmaz meg pontosításokat, és támaszkodik a gyakorlati tapasztalatokra is. Talán azt is mondhatjuk, hogy a salátatörvények igazából véve legtöbbször technikai, jogharmonizációs jellegű módosításokat tartalmaznak, ugyanakkor láthatjuk, hogy a most tárgyalt módosítások, azon túl, hogy lényegesek, az ellátás és az egészségügyi ellátórendszer biztonságos működését és a betegek javát is szolgálják.

Mindezek alapján a Fidesz-frakció a javaslatot támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Mesterházy Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Több hozzászóló is itt az imént úgy illette ezt a törvényt, mint egy salátatörvényt, nagyon sokféle ágát-bogát szabályozza az egészségügyi rendszerünknek és a különböző egészségbiztosítási tárgyú törvényeknek. Államtitkár úr szóba hozta az ellátásbiztonság kérdését. Akkor innét hadd induljak ki! Egyszerűen nem értem azt, hogy ha önök ellátásbiztonságról beszélnek, akkor miért nem biztosítják, egy nagyon konkrét példát szeretnék mondani, a rákos betegeknek a gyógyulásához szükséges gyógyszereket és szükséges forrásokat.

Magyarországon a második halálozási ok a szív- és érrendszerbeli, keringési betegségek után a rákos megbetegedés, ráadásul, ha megnézzük a hazai és nemzetközi statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon az 1990-es évek óta nem csökkent a rákban elhalálozott betegek száma. Ez 30-33 ezer ember, de mindenféleképpen 30 ezer fölötti létszámot jelent. Csak hogy el tudjuk helyezni, ez nagyjából Szekszárd nagyságrendű városnak az eltűnését jelenti lakosságszámban minden egyes évben.

Ehhez képest, ha megnézzük az amerikai egészségügyi rendszert, ami az egyik legdrágább egészségügyi rendszer a világon, akkor szinte végigmehetünk az összes vezető halálozási okon, mármint rákos megbetegedésen keresztül, legyen szó adott esetben tüdőrákról, vastagbélrákról, prosztatarákról vagy éppen mellrákról, és azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban sikerült az elmúlt 10-15-20 évben sok esetben 30 százalékkal, 40-nel vagy akár 50 százalékkal, tehát a felére csökkenteni a rákos megbetegedések miatti elhalálozásoknak a számát.

(11.40)

Eközben Magyarországon semmi változás nem történt. Ha valahol valamelyik rákos megbetegedésben ugyanannyian halnak meg, mint 1994-95-ben, akkor az már majdnem eredményként értelmezhető.

Teljesen világos és érthető, hogy mi ennek az oka. Az egyik ok az, hogy a megelőzésben, tehát a szűréssel kapcsolatos költségeket és lehetőségeket bővítik, illetőleg egyre hatékonyabb gyógyellátás jelenik meg ezen a területen is, hál’ istennek. Magyarul a korai felismerése a betegségnek és a hatékony gyógymód nagymértékben csökkenti az ilyen megbetegedések és sajnálatos halálesetek számát. Emellett természetesen a különböző tájékoztató kampányok, amelyek az egészséges életmódra és a kockázati tényezőkre hívják fel a figyelmet, mind-mind hozzájárulnak ehhez.

Kérdezem én, hogy amikor maguk ellátásbiztonságról beszélnek, akkor ezeket a kérdéseket miért nem tűzik napirendre. Miért nem biztosítják az ehhez szükséges forrásokat? 74 év fölötti betegnek már nem akarnak adni semmilyen ellátást, mert ő már túl öreg ahhoz, hogy kapjon ellátást, ha rákos megbetegedésben szenved? Az, hogy egy rákos beteg, akinek nem sok van már hátra, az életminőségének a javításához nem akarnak hozzájárulni azért, mert ez túl sok pénzbe kerül a költségvetés számára?

Vagy azt mondják, hogy olyan gyógymódokat lehet csak igénybe venni, amelyek költséghatékonyak? A világ teljesen más irányba megy, államtitkár úr! Ahogy az imént is mondtam, a világ abba az irányba halad, hogy minél hatékonyabb, személyre szabott gyógyellátást adjanak ezeknek a betegeknek.

Egyszerűen megdöbbenve állok, és azért vagyok a hatása alatt, mert a héten volt költségvetési bizottsági ülésünk, ahol Szakács László képviselőtársammal beterjesztettünk egy ehhez kötődő módosítási javaslatot ‑ és a múlt héten is ‑, és a Fidesz-frakció mindenféle vita nélkül söpörte le ezeket a kezdeményezéseket.

Itt beszéltünk a kábítószer-prevencióról, meg egyebekről a mai vitában, hogy ez milyen össztársadalmi érdek. Kérem, a rákos megbetegedés talán az egyik legnagyobb probléma Magyarországon az egészségügy területén. És ha ennyi milliárd forint van, mást sem hallunk, amikor a Költségvetési bizottságban, a Gazdasági bizottságban hallgatjuk az önök képviselőit, hogy micsoda fantasztikusan jól teljesít az ország, milyen erős Magyarország, hogy végre van mindenre pénz, mert bezzeg a szocialista kormányok idejében ez nem így volt, de most önök ezt rendbe rakták, akkor pont a rákos betegekre vagy a hospice-szolgáltatásra nincs pénz Magyarországon?! Egy stadion kerülhet kétszer annyiba?! De egy 65 év vagy 74 év fölötti beteg már ne kapjon gyógyellátást?! Aki ezt az állatságot kitalálta…! Mi lenne, ha ilyen helyzetbe kerülne az ő családja?! Akkor hogyan oldaná meg ezt a problémát?! Akkor is ez egy helyes döntés lenne?! Ha már megérte ezt a szép kort, akkor most már így járt?! Vagy ha valakinek a szülei, nagyszülei ilyen helyzetbe kerülnek, és elköltik az egész családi házuk értékét arra, mert 40 millióba is kerülhet egy ilyen ellátás, és ebben nem segít az állami egészségügy?! Kérem, hát szégyelljék magukat! Erre kellene költeni a forrásokat, nem pedig a stadionokra meg a plakátokra, meg az én nem tudom, micsodára!

És én értem, hogy maguk majd fölállnak, és elmondják a végén, államtitkár úr, hogy nem erről szólt a törvény. Engem nem érdekel, hogy nem erről szólt a törvény! Minden egyes alkalommal, amikor lehetőség van ehhez hozzászólni a parlamentben, akkor mi el fogjuk mondani, hogy tessék biztosítani a tisztességes, személyre szabott ellátást a rákos betegeknek! Tessék pénzt költeni a prevencióra! Tessék pénzt költeni a korai felismerésre! Mert ez a helyes! Nem azért, mert maguk fideszesek, mi meg MSZP-sek vagyunk, vagy ki miben hisz, hanem mert ezt követeli meg az összes képviselőtől a tisztesség. És ha más nem, akkor gondoljon bele az ismerőse helyzetébe! Remélem, a családjában nem volt ilyen probléma! Több pénzt erre, államtitkár úr! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Szászfalvi László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A salátatörvény, amely előttünk fekszik, tíz törvény módosítására tesz javaslatot. Engedjék meg, hogy én se térjek ki mindegyikre részletesen, hiszen számos olyan javaslatrész található a törvényjavaslatban, amelyek technikai jellegű pontosítást tartalmaznak. Néhány fontosabb módosításra szeretném felhívni a figyelmünket ebben a hozzászólásban.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítására kerül sor. A tervezet pontosítja a szabályozást a kezelőorvos általi adatkezelés tekintetében arra az esetre, ha az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés útján biztosítja a kezelőorvos számára a beteg egészségügyi ellátással kapcsolatos adatait, azaz a kezelőorvos ez esetben sem továbbíthatja, illetve használhatja fel ezen adatokat más célra, mint amit a törvény számára az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatban lehetővé tesz.

A törvény az Emberi Erőforrások Minisztériumába a háttérintézmények átszervezése kapcsán bekerülő feladatok vonatkozásában teremti meg a tajszám és a hozzá kapcsolódó egészségügyi adatok kezelésének és azok továbbításának lehetőségét. A háziorvosi indikátorrendszer hatékony működtetéséhez, a természetbeni ellátások hatékony finanszírozásához szükséges a törvény kiegészítése, tekintettel arra, hogy ezen adatok hiányában egyes indikátorok teljesítése nem mérhető megfelelően.

A második ilyen fontos módosítási csomag a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló ’97. évi LXXXIII. törvényt érinti a tartós külszolgálatot teljesítő katonák és a velük külföldön tartózkodó közeli hozzátartozóik ellátásával kapcsolatos szabályozás, miszerint az indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. De ha a Magyarországon történő egészségügyi ellátás, a haza- és visszaszállítás vagy az utazás együttes költsége nem éri el a külföldi kezelés költségének 85 százalékát, az egészségbiztosító az utazás, illetve a haza- és visszaszállítás költségét teljes egészében megtéríti.

A törvény kiegészítése megteremti annak lehetőségét, hogy a biztosított keresőképtelenségét a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőlegesen igazolhassa. Ezen módosítással lényegesen csökkenhet az orvos szakértői feladatkörben eljáró járási hivatalok főorvosi bizottságai adminisztratív jellegű terhelése.

A következő ilyen módosítási csomag az egészségügyről szóló ’97. évi CLIV. törvény módosítása. A jó hírnév igazolása iránti kérelemmel kapcsolatos jogtechnikai jellegű módosítás elvégzése is szükséges, mivel a törvény jelenleg nem létező rendelkezésre utal vissza, ahogy már ezt hallottuk.

Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott ellenőrzés során tapasztaltak alapján megállapította, hogy a törvény 10. § (4)-(5) bekezdései általánosan rendelkeznek a betegeket érintő korlátozó intézkedésekről, amely szerint állandó orvosi felügyelet hiányában ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia; a jelenlegi szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy pszichiátriai betegek esetében, amennyiben az orvos nem elérhető, a korlátozó intézkedést az orvosnak 2 vagy 16 órán belül kell jóváhagynia.

A biztonságos betegellátást szolgáló javaslat azt a sűrűn előforduló élethelyzetet tisztázza, amikor egy, a működési nyilvántartásban egyébként szereplő egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásba szeretné kérni a felvételét egy olyan szakképesítéssel, amellyel az elmúlt 8 évben nem vett részt a betegellátásban. Tehát ha pontosításra kerül, hogy minden olyan egészségügyi szakképesítés tekintetében fennáll a továbbképzési kötelezettség teljesítésének kötelezettsége, amellyel az egészségügyi dolgozó az elmúlt 8 évben nem vett részt a betegellátásban, azaz ha egy másik egészségügyi szakképesítéssel az egészségügyi dolgozó már szerepel a nyilvántartásban, az nem ad felhatalmazást arra, hogy a nem gyakorolt, nyilvántartásba vételhez szükséges továbbképzés teljesítése nélkül vegyen részt a betegellátásban.

A következő ilyen módosítási csomag a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása.

(11.50)

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénynek, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvénynek a vámtitok megismerhetőségéről szóló részének együttes módosítása lehetővé teszi a járási hivatalok számára, hogy a kémiai biztonsággal kapcsolatos ellenőrzéseik során hozzáférhessenek a harmadik országból importált, illetve az oda exportált termékekkel kapcsolatos vámtitkoknak minősülő adatokhoz. A módosítás elősegítené az uniós rendeletek megfelelő végrehajtásának az ellenőrzését, illetve a hatóságok közötti együttműködést.

Az ötödik ilyen fontos, részemről kiemelendő módosítási csomag az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása. A hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba kerülésének megakadályozását hivatott szolgálni a Bizottság gyógyszereken elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló rendelete.

A törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kötelezettséget nem teljesítő gyógyszergyártókkal szemben a hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet megkapja azokat a jo­gosítványokat, amelyek más eljárásokban már a ren­delkezésére állnak, mint például a forgalmazás felfüggesztése. Képviselőtársam előttem, Kovács József képviselőtársam már kitért az ipari mákra vonatkozó rendelkezések változására. Ezt nem szeretném ismételni.

Új rendelkezés a betegellátás érdekében, hogy lehetővé váljon a radiofarmakonoknak, különösen a PET-radiogyógyszerek előállítása és alkalmazása anél­kül, hogy a gyártóknak erre a termékre forgalomba hozatali engedélyt kellene szerezniük és fenntartaniuk. Ezeket a radiogyógyszereket legtöbbször a kezelés helyszínén állítják elő, továbbá rövid felezési idejük miatt hagyományosan nem forgalmazhatóak, valamint engedélyezett termékek hiányában nem tudják biztosítani a betegek számára a legmegfelelőbb készítményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül van még egy fontos módosítás ebben a salátatörvényben, ahogy többen már neveztük ezt a törvénycsomagot. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyá­szati­segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvénynek a módosítása, amely jogalkalmazást segítő rendelkezés, és az érintettekre nézve pozitív változást jelent.

A gyógyszertárak működtetése során sok esetben tapasztalta a hatóság, hogy a gyógyszertár épületének korszerűsítése, átépítése következtében, illetőleg esetlegesen a bérleti szerződés felmondása és az áthelyezés tényleges megvalósulása közötti időtartam alatt a gyógyszertár működtetése több hónapig ellehetetlenül. A megfelelő épület, berendezés hiányában a működtetés sem biztosítható. Szükséges tehát a működtető kérelmére és nem szankcionálási célzattal megvalósuló felfüggesztés lehetőségének a megteremtése, amelynek időtartama legfeljebb egy év. Ha egy év elteltével nem jelenti be az újbóli működtetést, a létesítési engedély visszavonásra kerül; illetve a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza kormányrendeletben a településrészen vagy a településen létesíteni kívánt fiókgyógyszertár létesítésére irányuló pályázati eljárás szempontjait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett törvényjavaslatot, törvénycsomagot a KDNP támogatja, és erre kérjük a többi frakciót is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Lukács László György képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásban pár olyan pontot, illetve pár olyan kérdést gyűjtöttem ki, ahol talán felmerülhet az, hogy egy kis magyarázatra szorul az indokoláson túl, hogy végül is mi a jogalkotó szándéka, és ezeket próbálom elmondani. Próbálok egyébként tartózkodni azoktól az akár más, politikai jellegű vagy politikai vitára okot adó körülményektől, amelyek egyébként jó lenne, ha elhangoznának, hiszen mindannyiunknak fontos terepe a Ház, hogy megvitassuk a közös ügyeinket, esetleg az egészségügyben a jelenlegi kormány politikai kritikáját vagy politikai ügyekben az egyes döntéseit firtassuk, vitassuk. De az a helyzet, hogy talán ez a törvényjavaslat nem ennek a terepe, ezt más politikai fórumokra kell hogy meghagyjuk.

Annyi pontosítást azonban majd mindenképpen tennék, ami itt Mesterházy Attila felszólalásával kapcsolatosan elhangzott. Képviselőtársunk azt mondta el, hogy lényegében a rákhalálozási statisztikák az 1990-es évek óta változatlanok, és ő úgy mond­ta, hogy körülbelül 33 ezer ember, 30 ezer em­ber halálozik el ebben a betegségben. Az a helyzet ‑ és ezt nem a kormány védelmében mondom, hanem a statisztikai adatok helyretételével ‑, hogy igaza van, nem jók a számok, és nem jó a helyzet, azonban annál egy kicsivel jobb, mint amit mondott. Viszont az igaz, hogy 1990 óta Magyarország tudta a legkevésbé csökkenteni a rákhalálozás mutatószámait. Százezer lakosra vetítve a ráta 330-ról indult rendszerváltáskor. Egyébként ugyanitt indult el Cseh­ország is, ugyanezekkel az adatokkal, és míg Magyarországnak érdemben nem sikerült ezt nagyon leszorítania, 280-ra, azaz 28 ezer főre sikerült leszorítania, ezzel szemben Csehországnak szintén a 330-as értékről 220-ra sikerül leszorítania a rákos halálozást.

Ez mutatja, hogy nem biztos, hogy jó úton járunk nemcsak diagnosztikában, hanem terápiás területen is. Magyarországnak talán az egyik legnagyobb elmaradása ebben van. Egyébként a rákos megbetegedések kiváltó okai a számtalan környezeti hatás, gyakorlatilag fel tudnánk 10-15 olyan hatást és olyan körülményt, indikátort sorolni, amellyel meg lehet határozni, hogy mi is a probléma; Magyar­ország mindenesetre vesztésre áll.

De hogy rátérjünk arra, és ez csak egy statisztikai pontosítás lett volna, hiszen nagyon fontos, hogy beszéljünk az ügyről. Most Legény Zsolt képviselőtársamhoz beszélek, aki Mesterházy képviselő úr képviseletében is talán itt van, de szívesen megismétlem máskor is. Fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, valóban egyébként aktuálpolitikailag is fontos, de mégsem ez alá a kérdéskör alá tartozik, attól függetlenül, hogy az ex tempore gyógyszerek, illetve készítmények kérdésével azért foglalkozik a törvényjavaslat, de mégsem ezen a szinten, hogy e mögött hatalmas nagy OECD-statisztikára vagy a magyar kormánynak az eddigi munkájára vagy a mindenkori kormányok munkájára alapozó vitát tudjunk folytatni, így hát inkább térjünk vissza magához a törvényjavaslathoz.

Összességében, amely pontokat fontos kiemelni, az rögtön az első, az EESZT-vel kapcsolatos praktikus igazítás, ami egy limitálást, egy szűkítést jelent, hogy ki és milyen módon tekinthet be és ezt adhatja tovább és milyen felhatalmazottsággal kezelheti azokat az adatokat, amelyek betegekhez tartoznak. Talán azért is szerencsés, hogy van most egy újabb szigorítás benne, mert banki szempontból is ötös biztonságúnak mondják magát a rendszert, bár azért itt tennék egy zárójelet, talán államtitkár úr nálam is jobban ért ezekhez; azért jó, hogy nem éppen csak egy tokent adtak az aláírókártyához.

Tehát a banki biztonságot azért sokfelől lehet szerintem támadni ebben a kérdésben, de egy biztos, ha van gyenge végpontja talán ennek a rendszernek, az pontosan a háziorvosok, illetve a háziorvosoknál az informatikai rendszerek biztonsága. Azt azért nagyon könnyen látjuk, hogy a háziorvos nemcsak a saját betegeinek az adataihoz fér hozzá, ha jól értem a rendszer működését, hanem bárkinek, akinek a tajszámát ismeri.

Tehát bármilyenfajta ‑ és akkor csak egy nagyon egyszerű példát mondok ‑ adatlopás kivitelezhető azon keresztül, hogy egyes háziorvosok biztonsági rését kihasználva valaki, ha nem is egy masszív adatlopással, tehát nem százezres számban visz el egy perc, két perc alatt adatokat, hanem kitartóan, hosszú távon, hosszabb idő alatt él vissza ezekkel az adatokkal. Nos, lehet, hogy egyébként ez a jogszabályi módosítás vagy limitálás talán egy kicsit egyszerűbbé teszi vagy egy kicsit védhetőbbé teszi az álláspontot.

Államtitkár úr, én nyilván nem értek annyira ehhez, a bizalom természetesen megvan az államtitkársággal, illetve az ÁEK-kel szemben, bár azt szokták mondani, hogy most már inkább a Belügyminisztériumnak kell ebben az esetben a felelősségét vagy a figyelmét felkelteni egy-egy ilyen kérdéssel, hiszen gyakorlatilag most már ő ennek a gazdája. De egy biztos, azért erőltetem és azért is mondom, hogy az EESZT-vel kapcsolatosan mindig fogalmazzunk világosan és járjuk körbe jól a témát, mert ezt egyszer lehet elrontani, a bizalmat, ami a lakosságban, ami a használókban megvan.

Ha rossz lábbal indulunk neki, ha rosszul kezdik el az elejét, és a kormány rosszul indul neki, akkor óriási bizonytalanság, óriási bizalmatlanság lesz, és mindazt a pozitív lehetőséget és kitörési lehetőséget, ami az EESZT-ben rejlik, egyszerre fogjuk lerontani, és utána nem fogjuk tudni helyrehozni ezeket a problémákat. Ezért is fontos, hogy az EESZT-vel foglalkozzunk. Kérem az államtitkár urat, hogy ezt ne politikai támadásként, ezt jobbító szándékú kritikai észrevételként vegyék, mert ezek a kritikai észrevételek nem a politikusok fejéből szökkennek ki, hanem a szakma szokta a politikusok elé hozni, akik vagy nem boldogulnak, vagy nem tudnak a kormánnyal valamilyen szinten kapcsolatot tartani, ezért megkeresik a saját formájukat arra, hogy elmondják a problémáikat, és ezek praktikusan innen érkeznek.

(12.00)

Ami a másik kritika, és ez egy régebbi kritika, szintén van ezzel kapcsolatosan átvezető rendelkezés, az a bürokráciacsökkentés és az egészségügyi háttérintézmények átvezetése. Most is lehet látni, ebben a salátatörvényben is megint benne vannak azok a kiigazító rendelkezések, amik a NEAK, OEP átszervezésével kapcsolatosak. Ez megint jól mutatja, hogy sikerült, illetve sikerül úgy hozzányúlni egy struktúrához, egyébként szerintem működőképes struktúrához, ami egy halom más jogszabály-alkotási feladatot hoz, és teljesen feleslegesen terheli például az államtitkárság munkáját, teljesen feleslegesen terheli a NEAK munkáját, pláne úgy, hogy egyébként ott talán most már viszonylag kevesen dolgoznak, sokan sajnos elmentek a volt OEP-től. Tehát teljesen feleslegesen állunk itt, és sikerült létrehozni mindezek mellé egy olyan ÁEK-et, ahol talán most már alig van híja, hogy ezren dolgozzanak.

Nem biztos, hogy ez volt a helyes út, és nem biztos, hogy a bürokráciacsökkentésben a helyes útra lépett a kormány. Ennek ellenére a Jobbik egyébként ezen átalakítási javaslatok nagy részét támogatta, már amennyiben egyébként a mindenkori kormány szervezetalapítási jogába beleszólhat egy ellenzéki párt. De ez csak egyetlenegy kritikai észrevétel, hogy milyen helyzetet sikerült idehozni.

Azt nem tudom megítélni, hogy mennyire fontos és jó az orvosi igazolások visszamenőleges kiállítása, ebben lényegében hitelezem a bizalmat. Logikus természetesen, hogyha öt nap után rögtön egy orvosi bizottságot kell összehívni, egy komoly munkára és ennél magasabb szintű munkára alkotott grémiumot kell ilyen banális kérdésben összehívni, az természetesen egy működésképtelen vagy nehezen működő rendszert jelent. Tehát ha megoldás erre a jelenleg meglévő módosítás, hogy itt 30 napra visszamenőleg igazolhatóan, keresőképtelenséget igazoló kormányhivatali szakértő főorvos járjon el, akkor aláírjuk és ez természetesen támogatható. Ha ezt az élet szülte, akkor ám, legyen így. Ilyen visszajelzés nyilván nem érkezik az ellenzéki pártokhoz, de a kormány látja esetleg ezeket a problémákat, hogy hol lehet megoldani őket.

A másik állandó probléma, és megint találkozunk vele, a pszichiátriai ellátás kérdése. Ebben a jogszabályban is van egy olyan rész, ami az alapvető jogok biztosának jelentése és az általa felvetett kifogások miatt módosul. Szinte minden évben visszatérünk oda, hogy a pszichiátriai ellátásban mind az ellátási oldalon, mind a jogok gyakorlásában állandó kritikát, állandó problémát látunk.

Itt talán az egyetlenegy helyes megoldás lenne, és ez szintén jobbító szándékú kritika, hogy ideje lenne teljes egészében áttekinteni a pszichiátriai ellátás terápiás lehetőségeit, az intézményi lehetőségeit, megteremteni ennek a jogszabályi hátterét, és megteremteni mellé a kezelésekkel teljes egészében összefüggő és a jogrendszerbe, a jogok és a kötelezettségek rendszerébe illeszkedő szabályozásokat. Mert most azt látjuk, hogy ami egyébként az orvosoknál a saját kötelességük és felelősségük és a saját jogaik és kötelezettségeik, az sokszor összeütközésben van a betegek jogaival, illetve a betegeknek az alkotmányban, illetve más sarkalatos törvényekben biztosított jogai kiteljesedésével. Ezt valahol egységbe kellene hozni, hogy ne az legyen, hogy egy széttöredezett, teljesen particionált és egyébként sokszor rossz gyakorlatot megtestesítő pszichiátriai kezelés van, hanem legyen egy egységes, egy modern, egy tényleg hatékonyan üzemeltethető pszichiátriai ellátás, ahol nem az órákat, a napokat kell nézni, nem egymásnak kell felhatalmazásokat adni, hanem mindenkinek teljesen egyszerű és világos felhatalmazása van, kötelezettsége van és joga van.

Tehát egy kódexszerű hozzáállás kellene az egész pszichiátriai ellátáshoz, már csak azért is, mert egy dologban biztosak vagyunk: a pszichiátrián folyamatosan növekvő teher van, pontosan azért, mert egy halom határterület kezd bekerülni a pszichiátria és a pszichiátriai ellátás körébe. A pszichiátriai orvosok területén is nagy gondban vagyunk, mert gyakorlatilag nagyon kevés van belőlük, nagyon szerteágazó tevékenységet kellene végezniük. Általános, teljes tudást igénylő szakember talán nem is létezik, tehát le kell specializálódni ezekben a szakmákban is.

És ha azt látjuk, hogy a jogszabályi környezet kapcsán ‑ pláne úgy, hogy kiemelt figyelemmel vannak a hatóságok a betegjogok érvényesülésére ezen a területen ‑ ez a terület egy rossz jogszabályi környezetben vergődik, akkor semmi más nem lesz belőle, mint egy teljesen diszfunkcionális pszichiátriai ellátás, ami, én úgy gondolom, az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezik Magyarországon, mert a pszichiátriai ellátás eredményei, a hozzáférhetőség európai szinten minden esetben talán nálunk a legrosszabb. Ha valahol, akkor ezen biztos javítani kell egy hatékony jogszabály-változtatással, és ez már nemcsak az állam­titkárság felelőssége, hanem ez például az Igazságügyi Minisztérium felelőssége. Ezen lehetne javítani.

Ami pedig talán az utolsó olyan pont, amit, úgy érzem, az államtitkár úr is azért említett meg az OGYÉI jogköreivel kapcsolatosan, mert korábban he­ves kritikusai voltunk az OGYÉI jogkörszélesítésének, ami a perszekutórius, tehát a nyomozati cselekményi lehetőségeit jelentette, ezzel kapcsolatosan az álláspontunk nem változott, tehát továbbra is úgy lát­juk, hogy vannak olyan hatóságok, amelyek ezeket a munkákat, ezeket a tevékenységeket ellenőrizni tudnák, mind a bírósági, mind pedig a bűnüldözési és nyomozati szerveknél erre megfelelő lehetőségek voltak.

Ettől függetlenül nem ez az akadálya, vagy egyáltalán nincs ilyen akadálya, hogy ezt a jogszabályt elfogadjuk. Az meg megfordult a fejemben, hogy egy általános politikai vitát csináljunk belőle, és beszéljünk a mostani törvényjavaslat okán akár az EESZT problémáiról, akár az elfuserált közbeszerzésekről az ÁEK-nél, ami aggodalommal tölti el az államtitkár urat, vagy akár tényleg a daganatos terápiáknál a terápia szűkülése miatt, de úgy gondolom, ez most nem az a fórum. Bár lenne rá lehetőség, hogy ezeket többször, szélesebb körben megvitassuk, de ezt most hagyjuk meg azoknak a politikai műfajoknak, amelyek minden hétfőn vagy a kora délutáni, vagy a késő délutáni órákban meg szoktak itt történni.

Úgy gondolom, hogy a kormány állandó kritikusaként, illetve egészségügyi politikájával egyet nem értőként ettől függetlenül ezt a törvényjavaslatot nagy valószínűséggel el tudjuk fogadni, hiszen olyan kiigazításokat tartalmaz, amik nagyobbrészt a lakosság mindennapi igényeiben merültek fel és azért szükséges kiigazítani, hogy az egészségügy még a jelenlegi állapotában is zökkenőmentesen vagy sokkal hatékonyabban tudjon működni. Úgyhogy köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e valaki felszólalni a vitában. (Jelzésre:) Igen. Az MSZP képviselőcsoportjából Legény Zsolt képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomat nem Soroséktól kaptam iPaden, de attól függetlenül természetesen ezt is iPadről fogom ismertetni. (Bányai Gábor közbeszól.)

Az előttünk fekvő törvényjavaslat jól mutatja az egészségügyi jogalkotás fideszes csődjét. Kisebb részben azért, mert olyan hibák kijavítására kerül sor, amelyek már 11 hónappal ezelőtt is hibásan voltak jelen a magyar jogrendszerben, nagyobb részben viszont azért, mert a javaslat nem egyértelmű, túlságosan tág felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, amely értelmében a kormány a rendeletével akár bármilyen hatósági eljárást szabályozhat, amennyiben az adott szerv egyébként járványügyi feladatokat is ellát.

Emellett a minisztériumnak az egészségügyi adatok vonatkozásában adatkezelőként való megnevezése is elképesztően visszás. Olyan jogi helyzetet teremt, amelynek következtében az egészségügyi adatokhoz a minisztériumon belül bárki hozzáférhet, ráadásul a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati­segéd­eszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályainak a betartásának a vizsgálata érdekében erre akár jogalapot is teremthet az államtitkárságok számára, hogy úgy is hozzáférjenek az adatokhoz, hogy azokat egyébként nem az ellátás érdekében kezelik.

A javaslat azonban ennél is tovább megy, és a gyógyszerbeszerzések elmúlt hét évben bemutatott csődjének beismerő vallomásaként fekszik előttünk. Egyrészt a gyógyszerbeszerzések felelősségét, úgy tűnik, teljes egészében a gyógyszerek gyártóira és forgalmazóira próbálja rátolni, másrészt olyan feltételeket ír elő számukra, amelyeket figyelembe kell venniük, ami számtalan kérdést felvet.

Köteles‑e a gyógyszerforgalmazó biztosítani azt, hogy a gyógyszerkereslet hirtelen megnövekedése esetén is állami megkeresés nélkül biztosítsa a beteg által kért gyógyszermennyiséget? Emellett az a tény, hogy előírja a kormány annak a kötelezettségét, hogy a gyártóknak be kell jelenteniük, amennyiben nem képesek a folyamatos ellátást biztosítani, arra enged következtetni, hogy a kormánynak egész eddig fogalma sem volt arról, hogy az állampolgárokhoz pontosan mennyi gyógyszert tud egy adott időszakban eljuttatni.

(12.10)

A Fidesz-kormány újra bebizonyította ezzel a javaslattal, hogy a saját koncepciójához is képtelen magát tartani. A kormányhivatalok létrehozásának egyik legnagyobb indokaként azt mondták, hogy a mindennapi igazgatási feladatokat a minisztériumi kormányzati szintről lejjebb próbálják tolni a területi államigazgatási szervekhez, azonban az OEP-nek az EMMI-be történő integrálásával egyértelművé vált, hogy ezeket a terveket ezen a területen áthúzzák.

A jelen javaslat ezt a paradigmaváltást csak tovább erősíti akkor, amikor mindennapi adatkezelési feladatok vonatkozásában a minisztériumot jelöli meg adatkezelőnek. A javaslat jól mutatja a magyar egészségüggyel kapcsolatos kormányzati fejetlenséget. Olyan hibákat próbál javítani, amelyek 11 hónapja a jogrendszer részei, és amelyeket a Fidesz egészségügyi jogalkotása teremtett, ami egyértelműen arra utal, hogy az egészségügyi jogalkotás során a kormány arra sem képes, hogy a saját maguk által kezdeményezett változtatásokat megfelelő pontossággal hajtsák végre. A Fidesz újra bebizonyította, hogy az állampolgárok magánszféráját minden lehetséges pillanatban semmibe veszik. Szubjektív jogértelmezésre lehetőséget adó adatkezelési jogcím mellé a minisztériumot adatkezelőnek párosítani egyértelműen olyan helyzetet teremt, amely visszaélésekre adhat lehetőséget.

Emellett félő, hogy a jelen javaslat a következő lépés annak irányába, hogy a Fidesz a gyógyszerek engedélyezésének gyorsítása helyett az egyedi kérelmek rendszerét betonozza be, amely nemcsak költségesebb, hanem hosszabb is, és mi értelemszerűen mindig is azt mondtuk, hogy ami nem egy általános eljárási szabály, hanem ahol egyedi eseteket próbálnak elbírálni, ott bizony akár a visszaélésekre is lehetőséget adnánk.

Értelemszerűen, ahogyan már említette vezérszónokként Mesterházy Attila képviselőtársam, nem támogatjuk a törvényjavaslatot, ezt csupán meg tudom erősíteni. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván‑e valaki még a továbbiakban felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár úré a szó. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdeném a kevésbé érzelmes részével, mert talán akkor végig tudom mondani a mondókámat mindenféle érzelmi kiborulás nélkül.

A Jobbik kapcsán hadd mondjam el, képviselő úr, hogy ha az EESZT-ről beszélünk, és ha a térről beszélünk, illetve a tajkezelésekről beszélünk, akkor figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy ez egy 5-ös biztonsági szintű rendszer, ami azért izgalmas, mert ‑ vegyünk egy példát ‑ ha ma valaki esetleg be tud menni a papíros kartonozóba, mert van hozzá kulcsa, tulajdonképpen senki nem tudja megmondani, hogy a bent járó dolgozó, kolléga mihez fért hozzá és mit látott a kartonozón belülről. Az EESZT-n belül viszont minden egyes tranzakció naplózásra kerül, nemcsak amikor beírtak valamit a kartonba, hanem amikor valaki megnézte azt. S ami még nagyon klassz ebben a fejlesztésben, az az, hogy a beteg meg tudja nézni, hogy az ő kartonját ki mikor nézte meg, így van lehetősége arra, hogy ha olyat lát, hogy esetleg olyan fért hozzá az adatához, akinek nem lett volna hozzá jogosultsága ‑ mindegy, hogy minisztériumról, mindegy, hogy orvosról beszélünk, vagy bárki másról ‑, akkor ő tud bejelentést tenni, és a hatóság el fog járni az illetőkkel szemben. Ennél nagyobb biztonságot véleményem szerint nem lehet kialakítani. Tegyük hozzá, hogy persze biztonságban sosincs elég jó kompromisszum, mindig lehet jobbat kialakítani, de annak a lehetősége, hogy a beteg, az adatok birtokosa, az adatainak a kezelője, aki látja azt, hogy ki mikor mihez fért hozzá… ‑ korábban senkinek nem volt erre lehetősége, ma pedig ez rendelkezésre áll. Éppen ezért ezek az aggályok véleményem szerint nem valósak.

Azt is hadd tegyem hozzá, hogy amikor azzal vegzálnak bennünket, hogy a jogszabályokat utólag kell módosítgatni, tegyük hozzá, hogy egy csomó olyan rendeletváltozás van most ebben a csomagban, amelyet valamelyik másik törvény változása miatt kellett most átvezetnünk. Tehát azért az egy elég erős beállítása az ügyeknek, hogy ez mind az integráció miatt van. Az Ákr. változása, illetve például egy IMS-törvényváltozás miatt is van szükség változtatásra, úgyhogy ezt is szeretném, ha a helyére tennénk.

Egyébként egyetértek azzal, hogy érdemes lesz majd felülvizsgálni a pszichiátriai ellátás teljes jogalkotási körét. Azt gondolom, készítünk egy elég nagy csomagot ebben az ügyben, nem biztos, hogy erről ma kell beszélnünk, de ha kíváncsi képviselő úr arra, hogy ebben a munkában hol tartunk, az irodám nyitva áll és tudunk erről egyeztetni.

Legény Zsolt most pont kiment, de képviselő úr, remélem, át tudja adni, amiket én szeretnék mondani. (Mesterházy Attila: Igen.) Engem azért az megdöbbent, hogy itt a parlament padsoraiban gyógyszergyári érdeket próbálunk védeni, amikor egyébként a dolgunk az lenne, hogy a betegek érdekeit védjük. A rendelkezés, amiről beszélünk, nem szól másról, mint hogy miután vannak most már centrális befogadások Európában, azaz lehet, hogy az engedély jogosultja nem Magyarországon bejegyzett társaság, hanem esetleg valahol máshol, akár Brüsszelben bejegyzett társaságról van szó, akkor helyette a gyógyszerforgalmazónak kell helytállnia a jogosult mellett. Ez csupán ennyi és semmi több.

S akkor térjünk vissza az onkológiai hisztériára, mert azt kell mondjam, ez rendkívül hiteltelen az én szempontból. (Mesterházy Attila: Óvatosan a hisztéria szóval, államtitkár úr… A nagyképűségből kicsit vegyen vissza!) Én azt gondolom, hogy a hitelesség kérdése ebben a témakörben nagyon fontos ügy. (Mesterházy Attila közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Én abban a kórházban dolgoztam, ahonnan az önök döntése miatt 600 embert kellett elküldeni. (Mesterházy Attila közbeszól.) Tehát ha valakinek van ehhez köze, ha valaki ebben érintett, akkor azt gondolom, hogy én az vagyok. És a hitelesség kérdése szempontjából egy igen fontos tény, hogy ki mit mond és mit állít.

2010 előtt rombolás történt, 2010 óta pedig építjük az egészségügyet, azt, amit önök leromboltak. (Mesterházy Attila: Azt! Persze!) 2010-hez képest, ha megnézi, ha esetleg érdekli a tény is, nem pedig csak a ribilliókeltés és a betegek bizalmának a lerombolása érdekelné (Mesterházy Attila: Hogy tudnám lerombolni, ha ilyen jók vagytok?!.), akkor láthatná, hogy 2010-hez képest a hospice-ágyak száma megduplázódott.

Ha érdekli, hogy mi van a CT-kérdésben, MR-kérdésben, arról is be tudok önnek számolni. S már látom, amikor majd nekem fogja szegezni azt a kérdést, hogy Budapesten például miért nincs annyi sugárterápiás készülék, mint ami egyébként vidéken már rendelkezésre áll, és amely egyébként magasabb, mint az OECD-átlag, hát azért, mert a metróra kellett elkölteni minden központi forrást. (Mesterházy Attila: Meg stadionokra!) Ha nem tűnt volna el ez a rengeteg pénz Magyarországról, akkor lehet, hogy Budapesten is lenne épp elegendő mennyiségű készülék és eszköz. (Mesterházy Attila: A Haladásra…) S ha már gyógyszerről van szó (Mesterházy Attila: Puskás Stadionra 200 milliárd, Felcsútra… ‑ Az elnök csenget), lehet, hogy az is érdekelné képviselő urat, hogy az elmúlt év végén 15 új terápiás készítményt fogadtunk be…

ELNÖK: Bocsánat, államtitkár úr, egy percre megállítom. Mesterházy képviselő úr (Mesterházy Attila: Igen, elnök úr!), tisztelettel arra kérem, hogy hagyja az államtitkár urat a zárszóját elmondani. (Mesterházy Attila: Ne hazudozzon!) Képviselő úr, figyelmeztetem. Kénytelen vagyok a házszabály előírásainak megfelelően figyelmeztetni önt. Ne kényszerítsen arra, hogy ki kelljen zárni a vitából. Parancsoljon!

DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Én nem szeretnék lesüllyedni erre a színvonalra, ami ebben a dologban most történik. (Mesterházy Attila közbeszól.) Elég, ha valaki a tényekre fog hagyatkozni, és megnézi azokat a számokat, amiket egyébként nem én állítottam össze, hanem megtalálhatóak egy csomó honlapon. Nem bánnám, ha esetleg szakértői szinten is felkészülnének, és a rövid távú politikai céljaikat a betegek javára fordítanák. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák a törvényt. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   73-83   83-98   99-114      Ülésnap adatai