Készült: 2024.03.29.07:05:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

175. ülésnap (2012.03.27.), 14. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! "Krasznahorka büszke vára, / Rászállott az éj homálya, / Magas tornyán az őszi szél / Régmúlt dicsőségről beszél." Magyarok milliói éneklik ezt a dalt, amelyet II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor, 1906-ban a vár akkori grófnője, Andrássy Gyuláné szerzett.

Milyen felemelő, hogy pontosan a mai napon, 1676. március 27-én született a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, és milyen tragikus is egyben, hogy a szülőhely, Borsi ma már nem Magyarországon található. Krasznahorka vára ugyanolyan felvidéki jelkép a magyarság számára, mint a Zápolyák ősi fészke, Szepesváralja, mint a pozsonyi vár, a betléri Andrássy-kastély, a késmárki Thököly-vár és mauzóleum és persze az orvul elpusztított dévényi és Zobor-hegyi millenniumi emlékmű és a kalapáccsal megsemmisített, carrarai márványból készült Fadrusz-alkotás, Mária Terézia lovas szobra.

A krasznahorkai mesepalota örökös urai a Bebek nemzetségbeliek és az Andrássyak. A vár évszázadokon keresztül háborítatlanul hirdette jelenlétünket és történelmünket, és még azután is épségben maradt, hogy a gyalázatos és azóta is szégyenszemre megmaradt Beneš-dekrétumok alapján államosították az Andrássyak vagyonát, és az a Szlovák Nemzeti Múzeum tulajdonába került. A Jókai Mór alapította I. Magyar Nemzet 1913. február 27-én a krasznahorkai vár és kastély utolsó uráról ezt írta: "Kevesebb emberrel foglalkozott annyit a közvélemény, kevesebb főúr nagylelkűségét áldotta annyi szegény, kevesebb mecénás áldozott annyit a kultúráért, mint Andrássy Dénes gróf, és kevesebb híres embert ismertek oly kevesen, mint a remete életet élő, kimeríthetetlen áldozatkészségű, hívságok, ünneplés és a fórum kétes értékű zsivaja elől megbúvó nagyszerű embert."

A gróf hőn szeretett nejével, Franciska grófnéval együtt nagyon szép példáját adta a szolidaritásnak és a felelősségnek az elesettek iránt, hiszen egész vagyont költött a szegényekre és a szenvedőkre. A nagy kiterjedésű grófi uradalomban templomok, iskolák, árvaházak, menhelyek, bölcsődék épültek, amelyeket nemzetiségi vagy felekezeti hovatartozás nélkül vehettek igénybe a rászorulók. A történelmi Magyarország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb főúri családjának sarja nemcsak címerén hirdette, hanem maradéktalanul be is teljesítette történelmi családjának ősi jelmondatát: "Non videri, sed esse", vagyis: nem látszani, hanem lenni.

A kassai polgár, Márai Sándor is számtalanszor járt Krasznahorkán, és 1938. november 10-én a Pesti Hírlap munkatársaként így tudósított: "Egy vasajtón át a kápolna magas erkélyére tévedtünk, s egy csapat ember, magasra emelt lobogó fáklyákkal és gyertyákkal kezében, a krasznahorkai vár magas kápolnájának erkélyén, jeladás és összebeszélés nélkül egyszerre énekelni kezdi a Himnuszt. Ezek a pillanatok, mikor az emberek lelke megtelik a kimondhatatlan életérzés bőségével és kicsordul. Nem hallgatja senki ezt a Himnuszt, csak a halott Andrássyak a szarkofágokban, a halott 'lőcsey fehér asszony' az üvegkoporsóban, s Rákóczi fegyvertársainak szelleme a kihűlt termekben. A várőr velünk énekel, s mikor végeztünk, sírástól rekedt hangon elmondja, hogy az elmúlt húsz esztendőben egyetlenegyszer hangzottak csak fel a magyar Himnusz igéi a termekben: néhány év előtt a szepesi cipszerek jártak itt, s hűségfogadalmuk jeléül, a megjelent csehek legnagyobb ijedelmére és megdöbbenésére elénekelték a Magyar Nemzeti Imát."

Tisztelt Ház! Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy ez év március 10-én az Andrássyak örökségével jóvátehetetlen dolog történt, hisz - Mikszáth Kálmán szavaival - a tót atyafiak, akik rendkívül fiatal államukkal átvették a csehektől az ősi Andrássy-vagyont, képtelenek voltak az utókornak megőrizni e felbecsülhetetlen értéket, és milliárdos kár keletkezett.

Messze meghaladná e napirend előtti felszólalás kereteit, hogy hogyan történhetett a tűzeset, de ezen már felesleges is elmélkedni. A lényeg szlovákok és magyarok számára csak egy lehet: az, hogy újra felépüljön Krasznahorka büszke vára.

Tisztelt Ház! Ezen a napon, amikor végre a Magyar Országgyűlés előtti térről a hazaáruló Károlyi szobra eltávolításra kerül, és végre annak az Andrássy Gyulának a lovas szobra újra felállításra kerül, aki a berlini kongresszuson magyar külügyminiszterként, a Monarchia külügyminisztereként képviselte Magyarországot, azt hiszem, szebb nap kevés volt a mostani, XXI. századi történelmünkben, ezért végül, de nem utolsósorban engedjék meg nekem, hogy nagyon szerény mértékben ugyan, de egyhavi tiszteletdíjamat felajánljam annak érdekében, hogy Krasznahorka büszke vára újra felépüljön.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai