Készült: 2020.07.06.01:42:54 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 8 2011.12.16. 5:12  6-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megnyugtatni a képviselő asszonyt, hogy a Fidesz-KDNP-frakcióban lévő hölgyek nagyon jó lelkiállapotban vannak, és nem okozott ez számukra akkora törést, mint ön gondolta. (Taps a kormánypártok soraiban.) Nemcsak személyekben, de ettől függetlenül szögezzük le az elején: az alaptételben egyetértünk szerintem, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség tagjai és az LMP-frakció tagjai, hogy nyilvánvalóan mindnyájan szeretnénk azt, hogy minél több hölgy üljön itt bent a parlamentben, minél több női képviselő legyen. Ki-ki ezt más megközelítésből nézi, van, aki egy ilyen emancipációs megközelítésből, mi pedig úgy látjuk, hogy egy családnak is a két vezetője egy családapa és egy családanya, egy férfi és egy nő, és ha egy család irányításában a legjobban egy 50 százalékos kvótával lehet előretörni, akkor miért ne lehetne ez így a parlamentben is; tehát a célunk ugyanaz.

Ugyanakkor ha végignézzük, akkor ez inkább, úgy látom, sok országban kulturális kérdés, semmint kvótakérdés, hiszen a legtöbb női képviselővel rendelkező országokban - Svédországban 45 százalék, Hollandiában és Finnországban 40 százalék, Németország 33 százalék - nem a női kvóta eredményezte azt, hogy nagy lett a női képviselők aránya. Vagy akár az önök bizonyos testületeiben sincsen kvóta, a 13 tagú országos választmányukból csak a szóvivő a nő, ha jól tudom. Úgyhogy nehéz jó női kvótarendszert kitalálni, nehéz jó ösztönzőt, akár közjogi, akár egyéb eszközökkel, politikai eszközökkel kitalálni arra, hogy ne érezze ezt senki se erőltetettnek, ugyanakkor a nők számát növelni tudja bármilyen döntéshozatali testületben.

Azt is láthatjuk, hogy a nőknek azért másfajta karrierképe is van, vagy másfajta habitusú munkakörbe szeretnének kerülni. Nem mindenkinek a nők közül az az álma, hogy olyan karriert fusson be akár magáncégnél, akár itt a politikai pályán, ami a vezetésre megy, sokkal inkább fontos sokaknak, hogy gyerekeket neveljenek, otthon legyenek velük, és minél többet foglalkozhassanak a családjukkal. Ez pedig egy antropológiai adottság, ami férfiak és nők között különbség. Az, hogy ez a fajta jövőképük ha van, akkor minél inkább zökkenőmentes legyen, erre sok mindent vezettünk be: "családbarát munkahely" díjat osztunk, a négyórás munkavégzés lehetősége ott van az új családügyi törvényben is, ha a kismamák visszatérnek a munkába.

Ugyanakkor azért van szükség a politikában a nőkre, hiszen ez egyfajta többlet demokratikus legitimáció. A nők úgy tudnak szólni a többi nőhöz a társadalmon belül, hogy sokkal inkább megértik ugyanazt a politikai üzenetet, olyasfajta habitussal, olyasfajta stílusban tudják elővezetni, amire egy férfi sohasem lesz képes, és egy másik nőt az érzelmein vagy más módon sokkal inkább meg tud szólítani egy női politikus, mint egy férfi politikus ezt valaha is tehetné. Sok minden más is van így a parlamentben, ezért vannak benne fiatalabbak, idősek, jogászok vagy kistelepülési képviselők, fővárosi képviselők. Ugyanígy a női képviselőknek is fontos, hogy a társadalom felét ők sokkal inkább egy frekvencián tudják megszólítani, mint a férfi képviselőtársaink.

Ami a közjogi és egyéb szervezetszabályozó eszközöket illeti, az Európai Unión belül azért bőven vegyes a helyzet, hiszen vannak olyan országok - ez az egynegyednél is kisebb kisebbség -, ahol az LMP által javasolt jogszabály-előírás van: Belgium, Franciaország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia; itt van az, amit az LMP szeretne, ez hat ország a 27-ből. 14 országban egyfajta önszabályozás működik, a pártok egy része magán belül döntött el ilyesfajta kvótákat: Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Hollandia, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és az Unión kívüli országok közül itt Európában még Norvégia és Svájc. És van hét ország - tehát az első kategóriához képest még több is -, ahol semmi ilyesfajta pozitív diszkriminációs közjogi lépés nincs: Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Lettország és hazánk.

Ezek közül Finnországban semmifajta ilyen nincs, ahogy említettem is, a maga 40 százalékos arányával az élmezőnyben van, az első öt tagállamban van, hiszen Svédország vezet 45 százalékkal, Izland 43 százalék, Hollandia és Finnország közel azonosan 40 százalék, és ezután következik Norvégia, Belgium, Spanyolország és a többi ország. Ezeknek a jó részében nincsen ilyesfajta kvóta, tehát ez valamelyest egyfajta kulturális kérdés, hogy az adott országon belül milyenek a társadalmi szerepek. Nyilvánvalóan ez egy adott társadalomnak a belső szerkezetéhez, történelméhez igazodik, tehát nem lehet erőszakkal egyik pillanatról a másikra Magyarországon ezeket megváltoztatni.

Ettől függetlenül annak az egyéb lehetőségeiért, hogy bármelyik párt minél több nőt, minél több édesanyát be tudjon juttatni ide a parlamentbe, szerintem nekünk dolgoznunk kell, és a pártunk belső fórumain ilyesfajta (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) belső pozitív döntéseket hoznunk kell, ez közös feladatunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 12 2011.12.16. 5:05  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Képviselőtársaim fokozott érzelmi állapotát nem is annyira az időtúllépés okozta szerintem, hanem az, hogy ön itt játszi könnyedséggel köztiszteletben álló embereket - legyenek azok világi vagy egyházi emberek - olyan könnyedén és egyik nevet a másik után olvasva, különösebb bizonyítékokat itt föl nem mutatva vádolt meg az előző rendszerrel való súlyos kollaborációval, ami méltán sokakat felháborít, akik ezeket az embereket tisztelik évek, évtizedek óta. Úgyhogy nem tudom, hogy ön hogyan tudja ezeket a vádjait bizonyítani, de arra, amit ön egyházi és világi személyekről egyaránt mondott, arra pont itt volt véletlenül államtitkártársamnál egy könyv, Csaba testvértől. Hadd idézzek önnek ebből! Szerintem egy kis szerénység így karácsony előtt nem árt önnek sem, és egy kis alázat sem. "A besúgó papok és mások társaiktól bocsánatot kértek. Azt viszont igazságtalannak tartanám, ha úgy tennénk nyilvánossá a nevüket, hogy a vezetők neve, akik a kommunizmus áldozataivá tették őket, titokban maradhat, hiszen a saját aktáikat eltüntették, megsemmisítették. (Egy hang a Jobbik padsoraiból: Ez a baj!) Ez teszi feltárhatatlanná az ügynökkérdést." (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ez igaz!)

Szerintem Csaba testvér pontosan a lényegére tapintott ezzel, és erre sokan rájöttünk tőle függetlenül is. A legnagyobb probléma abból van, amikor mindig az utolsó láncszemet próbálja valaki felelősségre vonni. Nem mintha annak az embernek adott esetben ne lenne felelőssége. Nem menteni kívánom őket, de a legfontosabb azoknak a személyeknek a feltárása és a Terror Házában is a verőlegények falára való kitétele, vagy máshol is, akik ezt a rendszert működtették, akik kitalálták, akik azt a logikát létrehozták. Ez ügyben nem kevés lépést tettünk, és nem a tétlenség volt jellemző az elmúlt egy évben sem a kormányra.

Az európai uniós elnökségünket arra használtuk fel, képviselő úr, amit ön is tudhat, hiszen ezt többször nyilvánosságra hoztuk, hogy európai uniós szinten hoztunk létre egy olyan deklarációt, egy úgynevezett következtetést, ami egyértelművé teszi az Európai Unió számára saját feladatként azt, hogy az ilyesfajta kommunista rendszerek működtetőit mindenképpen feltérképezze és a kommunizmustól így mindenképpen el tudjon határolódni és megakadályozza az újraéledését. De ugyanígy itt a parlamentben, szerintem önök is támogatták a Btk.-módosítást, ami a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntethetővé tette. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ezen a téren nem voltunk egyáltalán tétlenek. Az igazság feltárásában előreléptünk; nem a vádaskodásban, az igazság feltárásában.

Idén, 2011-ben volt a parlament előtt az a törvényjavaslat, amely az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szólt. Ennek pontosan az volt a célkitűzése, hogy ezek az információk nyilvánosságra kerülhessenek. Egyrészről szabályozta, hogy minél szélesebb körű legyen az információs önrendelkezési jog, védi az érintettek személyes adatait, viszont a minősített adatokhoz való hozzáférést közérdeknek minősíti, tehát ehhez mindnyájan hozzá is férhessünk, ezt kívánja ez leszögezni.

Ugyanígy az alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti törvény is ezt rögzíti, ezt a részt, azt hiszem, ön nem idézte az imént, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a mai értelemben vett közszereplőnek minősülnek. Kötelességük tehát tűrni azt, hogy róluk bármilyen tényállítások, amelyek nyilván így megalapozhatóak - nyilvánosságra kerüljenek és a szerepükkel összefüggő összes személyes adat nyilvános adatnak minősül. Ez, azt hiszem, igen nagy előrelépés azzal kapcsolatban, amit ön is és sokan, akik az igazságot szeretnék felderíteni, pártfüggetlenül előrelépésnek tarthatnak ebben az évben. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amiről ön is említést tett, valamelyest a lengyel példa nyomán is jött létre, ami a '98. évi MXVI. volt Lengyelországban. Ott nemzeti emlékezet intézetének nevezik ezt az intézetet. És pontosan a mi célunk is, amit rögzítettünk ebben a törvényben, amiről önöknek is lehetőségük lesz szavazni, a kommunista hatalom birtokosainak szerepét feltérképezni és az eredményeket közzétenni. Ez a közzététel nyilvánvalóan onnantól kezdve adott esetben annak a közzétételét jelenti, hogy ki kivel állt kapcsolatban. Vannak olyan városok, vannak olyan intézetek, amelyek erre időt, energiát fordítottak.

Nem a törvényi háttérrel van elsősorban a probléma Magyarországon. Három dologgal van a probléma Magyarországon. Az egyik, ha rossz irányba támadunk, és nem a működtetőket, hanem azokat próbáljuk célkeresztbe venni, akik a legvégén voltak ennek a sornak. A második rész, hogy ez egész egyszerűen egy munkaerő-probléma, hiszen a levéltárban nyilvános ezeknek az adatoknak a nagy része. Ami most még él, azok nagy része nyilvános, ezek kutathatók. Csak úgy kutathatók, hogy több tíz folyóméternyi irat van, nincsenek rendszerezve. Nagyon sok embernek nagyon sok munkaórája szükséges hozzá. A harmadik és legnagyobb probléma, hogy pontosan a kommunizmus működtetői '89-90-ben amit csak lehetett, megsemmisítettek, ezért soha nem fogjuk tudni sajnos az egészet feltárni. Köszönöm szépen. Igyekeztem pontos lenni, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 14 2011.12.19. 5:07  11-14

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Frakcióvezető-helyettes úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ön az MSZP jövőképét most abban vázolta föl, hogy vissza kell fordulni. Én nem tudom, hogy hogyan találhatnánk bármilyen olyan történetírót vagy bármilyen állami vezetőt az előző több ezer évből, aki bármikor is a jövőképet sikeresen vázolta föl úgy, hogy vissza kell fordulni. Én úgy gondolom, hogy a visszafordulás semmiféleképpen nem jelent Magyarországnak jövőképet és kiutat abból a helyzetből, amibe került.

A demokrácia felszámolásával kapcsolatban vissza kell hogy utasítsam képviselő úrnak a felszólalásait, hiszen pontosan az Alkotmánybíróság idei döntései, amelyek közül kettőt ön is idézettet - többet nem idézett a mai napon, de amiből kettőt idézett -, pont azt bizonyítják, hogy Magyarországon működik a demokratikus kontrollmechanizmus.

Önök azt mondták nagyon sokszor, itt a parlamentben is, éjszakai vitákban, hogy a Fidesz feltöltötte több ütemben a saját pártkatonáival az Alkotmánybíróságot, most pedig arra hivatkoznak (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ők már szakértők lettek!), hogy ugyanez az Alkotmánybíróság semmisíti meg ezeket a törvényeket. Tehát én egy eléggé erős ellentmondást érzek aközött, hogy Fidesz-pártkatonákkal lenne tele az Alkotmánybíróság, ami rájuk nézve sértő, hiszen itt nyilvánvalóan azért szerintem mindenki számára elismerten nagy jogászi múlttal, akár tudományos, akár gyakorlati jogászi múlttal rendelkező emberek vannak az Alkotmánybíróságban; tehát ellentmondás van aközött, hogy pártkatonák vannak ott, és ezek az emberek közben megsemmisítik azokat a törvényeket, amelyek eléjük kerültek volna.

Ami a nyitás politikáját jelenti, képviselő úr, azért nem lehet azok mellett a tények mellett elmenni szó nélkül, hogy ennek a kormánynak igenis volt nyitáspolitikája, hiszen ez a kormány volt az, amely megállapodott a Bankszövetséggel és megállapodott a szakszervezetekkel is.

Önök azt mondják, hogy óriási tömegek vannak, és a tömegek szavát hallja meg a kormány. Ezeket a tömegeket egyelőre nem látjuk, teljesen objektíven nézve, akár az időközi választások eredményét nézve (Dr. Ujhelyi István: Az MTV-t nézed!), akár az MSZP, az LMP pártrendezvényeit nézve, azt a tömeget mi még nem látjuk, azt a kritikus tömeget, amely ezt jelezné. Lehet, hogy ön valahonnan érzi, de valahogy sem a számok, sem a választási adatok, sem a közvélemény-kutatási adatok, sem pedig az önök pártrendezvényei nem ezt mutatják. Az, hogy a kormányzat meg tudott egyezni a legnagyobb társadalmi szereplőkkel akár pénzügyi kérdésben, akár a munka törvénykönyvével kapcsolatban, azt jelenti, hogy ez a nyitottság és ez a konszenzusképesség megjelent a kormányzatban, és erre igenis vannak bizonyítékok.

A nyugdíjak kapcsán a nyugdíjak értékállósága egy olyan tény, amit szerintem kevés európai ország tud elmondani. Ön is tudja, Romániában 15 százalékos nyugdíjcsökkentés volt, Görögországban szintén a nyugdíjak értékállóságát veszélyeztették, Olaszországban, Portugáliában egyaránt a nyugdíjakkal kapcsolatos visszalépés volt.

Magyarországon a nyugdíjaskosárnak megfelelően értékálló maradt a nyugdíjak értéke. Kevés európai uniós ország tudja azt elmondani, hogy a nyugdíjasok számára a kifizetések nemcsak hogy garantálva lettek, nemcsak hogy nem lettek csökkentve, nemcsak hogy nem lettek olasz vagy más módon az egyéb juttatásaik megnyirbálva, hanem növelve lettek. Melyik az a nemzetgazdasági ágazat, mutasson egy olyan nemzetgazdasági ágazatot, képviselő úr, ahol az inflációval megfelelő mértékben nőttek a bérek, ahol nemcsak hogy a béreket megtartották, hanem a béreket emelni tudták.

Pontosan a nyugdíjjal kapcsolatos intézkedéseink azt a célt szolgálták, hogy míg másoknak, mondjuk, a versenyszférában... Nekem nagyon sok ismerősömnek a pénteki bére az úgy szublimált az elmúlt években, hiszen azt mondták, hogy vagy ott marad a munkahelyén, és akkor a 20 százalékos bércsökkentést el kell hogy szenvedje, vagy pedig elbocsátják. Nyilván a többségük azt választotta, hogy ott marad.

(13.40)

A nyugdíjak esetében Magyarországon, és ez a kormány nyugdíjpolitikájának köszönhető, nemcsak hogy megmaradt az értéke, de nőtt is a nyugdíjak összege, pontosan azzal a nyugdíjaskosár-inflációval, amit a korábbi törvények garantálnak. De ugyanígy, ha visszafordulnánk ezen az úton, amit ön mondott, akkor vissza kellene fordulnunk abból a 42 ezer új munkahelyből, ami létrejött, vissza kellene fordulnunk abból, hogy az államadósság-csökkentés útjára léptünk, amire Magyarországon kívül csak Svédország volt képes ebben az évben. De ugyanígy vissza kellene fordulnunk abból, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos vállalatok, mint a MOL vagy a Rába, a nemzeti vagyont gyarapítsák, és általában is átláthatóak legyenek a pénzügyek; vagy vissza kellene fordulnunk abból, hogy 2004. május 1. óta soha nem sikerült a hiányt 3 százalék alá vinni, csak most. Akkor vállaltuk, 2004. május 1-jén vállaltuk, azóta nem sikerült ezt megtennünk, csak most tettük meg.

Még egy gondolat: hadd mondjam el képviselő úrnak, a válságban nagyon sok tényező ronthatja egy ország megítélését. Erről az előző napirend előttiben Cséfalvay államtitkár úr már szólt, hogy mik ezek a tényezők. De Magyarországon van egy tényező, ami nem az államadósságtól függ, nem az önök korábbi tevékenységétől függ, és ez a kormányzat tudja azt biztosítani, ez pedig a politikai stabilitás, egy parlamenti politikai stabilitás. Sok más országban külön nehézség, külön kockázat, külön veszélyességi tényező az, hogy a parlamenten belüli erőviszonyok, a folyamatos torzsalkodás miatt, a kormánykoalíción belüli ellentétek miatt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kormányok nem tudnak fontos lépéseket meghozni. A politikai stabilitás Magyarországnak versenyelőny.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 150 2011.12.20. 2:24  147-150

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én csak nagyon röviden válaszolnék képviselőtársam felvetéseire. Már az új kormány-tisztviselői kódexnél és itt az egységes közszolgálati kódexnél is alapelvként fektettük le a politikamentességet, amit ön itt a vitában számon kért rajtunk, pontosan azért, hogy stabil és kiszámítható viszonyok legyenek. A közszolgálat számára a legfontosabb a kiszámíthatóság hosszú távon, nyilván az állampolgárok szempontjából a hatékonyság, de amikor mi itt a kormánytisztviselők, köztisztviselők belső viszonyait rendezzük, akkor a hosszú távú kiszámíthatóság a fontos, hiszen ha ki-ki látja a saját jövőjét 1-3-5-10-15 év múlva a közszolgálaton belül, akkor tud igazán független kormánytisztviselőként dolgozni.

Ez a törvényjavaslat, illetőleg az a törvény is, amelyik mellé ez csatlakozott, a nagy közszolgálati kódex, amiről tegnap éjszaka döntöttünk, azt a célt szolgálja, hogy pontosan ki-ki a közszférán belül, akár annak különböző típusú, akár fegyveres, akár rendvédelmi, civil és más szolgálatai között át-átlépve is akár, de hosszú távon tudjon bennmaradni a közszolgálatban.

A részletes vitában megtárgyalt módosító pedig pontosan azt szolgálja, hogy ennek egy speciális területén, a NAV-nál, ahol különösen fontos az ott lévő kormánytisztviselők hatékonysága, hiszen itt a közös teherviselés érdekében dolgoznak, és minél eredményesebben dolgoznak, annál jobb az egész nemzeti közösségnek, az állampolgároknak, hiszen annál hatékonyabb az adók beszedése, ez pedig az egész nemzet vagy az adó-államháztartás érdekét szolgálja. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ez a módosító javaslat éppen ezért támogatható.

Én bízom benne, hogy azért hosszú távon, akár a közszféráról szóló nagy kódex, akár az a javaslat, amely ehhez szorosan kapcsolódik, megteremti annak az alapját, hogy most már van egy teljes keret minden közszférában dolgozóra, aki valamiféle közhatalmat gyakorol. Ezek közül akár erőszakszervezetben, akár valamilyen hatósági munkában vagy kormányzati koordinációs tevékenységben, ahogy ez egységesedett a kormányhivatalok létrehozatalával, ahol 14 korábbi, különálló hivatal országos szinten egyesült, ugyanígy itt a kormánytisztviselők, köztisztviselők munkavégzése is egységesebbé vált, ezáltal a kiszámíthatóbb viszonyok jobb hatásfokú munkavégzést tudnak teremteni.

Köszönöm szépen a figyelmet, ennyit szerettem volna mondani a vitában elhangzottakra.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 154 2011.12.20. 0:04  151-249

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Egy mondat, köszönöm szépen. A kormány a javaslatot támogatja. (Nyakó István: Halleluja!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 4 2011.12.22. 5:08  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A karácsony előtti, kicsit álmoskás hangulatunkra, azt hiszem, ez egy jó jel volt. Novák Előd beszédének a tartalma már ismert volt, korábban is többször hallottuk, de a harciasságot már nélkülözte - ezt én a karácsony közeledtének tudom be - (Balczó Zoltán közbeszól.), de a tartalmára azért engedje meg, hadd válaszoljak röviden.

Ön azzal kezdte, hogy példátlan az Európai Unióban, hogy pusztán egy kormánytöbbség, egy kormányoldal fogadjon el egy alkotmányt, egy alaptörvényt. Én úgy gondolom, nem az a példátlan, hogy egy kormányoldal fogad el egy alaptörvényt, hanem az, hogy egy kormányoldalnak olyan széles körű parlamenti többsége van, amely feljogosítja őt, teljesen alkotmányosan, törvényesen és szabályosan, hogy egy alaptörvényt fogadjon el. Úgyhogy én úgy gondolom, igazából itt a parlamenti arányok azok, amelyek párját ritkítóak, nem pedig az, hogy egy kormányoldal hoz meg egy alaptörvényt. És azt meg hadd tegyem hozzá KDNP-s képviselőként, azért legalább két pártról beszélhetünk, a Fideszről és a KDNP-ről.

Ami az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos kifogásait illeti, az önök képviselője is ott ült az alkotmányügyi bizottságban, és a parlamenti vitában is egyértelművé tettük, hogy maga az Alkotmánybíróság értett egyet azokkal a javaslatokkal, módosító indítványokkal, amelyek az alkotmánybírósági törvényhez érkeztek.

Tehát amikor ön az Alkotmánybíróságról szóló, január 1-jén hatályba lépő sarkalatos törvény egyes passzusaival vitatkozik, akkor nem velünk, vagy nemcsak velünk vitatkozik, de magával az Alkotmánybírósággal is vitatkozik, hiszen itt egy hosszas egyeztetésre került sor, és egyetértésre jutott a kormányoldal és az Alkotmánybíróság abban, hogy hogyan zajlódhat technikailag, tartalmilag január 1-jétől az Alkotmánybíróság eljárása.

Azt pedig engedje meg, hogy elmondjam, hogy számomra azért valamelyest hiteltelen az, amikor a Jobbik lép fel mint az alapjogok és a jogállamiság legfőbb védelmezője, hiszen hogyha megtapasztalnánk azt a típusú Gárda-kormányzást, amire a Jobbik készült, akkor emlékszünk, hogy hogyan van önöknél a jogállamiság: Morvai Krisztina fönn ül a Sándor-palotában, van két pecsétje; pecsételné az egyikkel, másikkal: "magunkfajta", "magukfajta", és önök így döntenék el a jogállami kérdéseket.

Ehhez a Gárda-típusú Gárda-kormányzáshoz képest, azt hiszem, hogy Magyarországon azért még nem kell aggódnunk a jogállamiság miatt. Magyarországon az alkotmánybírósági törvény és az alaptörvény passzusai is teljes mértékben megfelelnek az európai uniós szokásoknak, az európai uniós vagy a világon mindenhol bevett jogállami alapelveknek is. Így például az Európai Unió számos országában csak valódi alkotmányjogi panaszra kerülhet sor, de nem kerülhet sor actio popularisra.

Az a típusú szabályozás, amit a magyar alaptörvény most tartalmaz, az a német alaptörvényből, a német alkotmánybírósági törvényből átvett szabályozási mód. Ott is a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tisztelt képviselő úr. Tehát hogyha önnek nem tetszik ez a magyar szabályozás, hogy a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akkor a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége előtt is szervezhet egy tüntetést, nem csak a magyar parlament előtt. Ugyanezt a német modellt vettük át. Ott is a német alkotmánybíróság ügyeinek 95 százaléka a valódi alkotmányjogi panaszok alapján történik, tehát azok alapján, amik január 1-jétől a magyar törvény szerint is egyfajta jogorvoslati fórumként, a többi jogorvoslati lehetőség kimerítése után, vagy közvetlenül akkor, hogyha nincs jogorvoslati lehetősége egy állampolgárnak, akkor vehető igénybe. Tehát mondom, ez a szabályozás is teljes mértékben megfelel a német alkotmánybíróság gyakorlatának is.

A mi jogállami modellünk valamelyest a német, germán minta átvételén is alapul, és ott is mindösszesen 5 százalék azoknak a normakontrolloknak az iránya, amit ön az előbb hiányolt, hogy a Jobbik-frakció nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz. A képviselők egynegyede számára vagy az ombudsman számára, a kormány számára a normakontroll lehetősége továbbra is nyitott Magyarországon. De a legfontosabb kérdés minden alkotmánybírósági üggyel kapcsolatban az, hogy senkit se érhessen joghátrány alkotmányellenes jogszabály miatt.

Ez a január 1-jétől hatályba lépő lehetőség teljes mértékben biztosítja ezt, hiszen ha valakit olyan törvény miatt ér hátrány, amely alkotmányellenes, akkor a normál jogorvoslati lehetőségek kimerítése után az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és kérheti az Alkotmánybíróságtól ennek az alkotmányellenes törvénynek a megsemmisítését, és ez rá nem vonatkozhat.

A mi hozzáállásunk, a mi kiindulópontunk az állampolgárok alkotmányos alapjogainak a védelme. Ilyen szempontból ez teljes mértékben megfelelő, hiszen ha bárkit alkotmányellenes törvény alapján bármilyen jogsérelem ér, utána a rendes mód alapján, az új alkotmánybírósági törvény alapján meg tudja semmisíttetni ezt a törvényt, ami rá vonatkozóan hátrányos következményekkel járt, és senkit január 1-jétől sem érhet semmifajta hátrányos jogkövetkezmény alkotmányellenes törvény miatt.

Éppen ezért az ön felszólalásában mondottakat el kell hogy utasítsam. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 12 2011.12.22. 5:08  5-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. (Nyakó István: Most az milyen lenne, ha én is végigbeszélném a felszólalásodat?) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A képviselő asszony arról beszélt itt öt percig, hogy Magyarországon nem működik a jogállam, majd végigsorolta az Alkotmánybíróságnak azt a döntését és azokat az indokait, amelyekkel a jogállami intézményrendszert működtetve a parlament elfogadott jogszabályait megsemmisítette.

Ahogy a héten már erre volt példa, az ellenzék ismét önmagának mond ellent. Egyrészről nem lehet sokszor, minden héten eltemetni a jogállamot, másrészről nem lehet azt mondani, hogy ha működnek a jogállami kontrollmechanizmusok egy országon belül, akkor megszűnt Magyarországon a jogállam. Arra az Alkotmánybíróságra hivatkoznak, amelyet önök eddig már legalább háromszor eltemettek: egyszer akkor, amikor az alkotmánybírósági törvényt módosítottuk, egyszer akkor, amikor alkotmánybírákat választottunk, egyszer pedig akkor, amikor az új alaptörvényt elfogadtuk. Önök már háromszor eltemették az Alkotmánybíróságot, ami egyébként nagyon jól fog működni január 1-jétől, ezt az előző napirend előttire adott válaszomban elmondtam, és úgy, hogy közben az Alkotmánybíróság végzi teljes mértékben a munkáját.

De én látom, hogy önöknek az Alkotmánybíróság több döntése azért igencsak fáj. Hiszen önök itt megjósolták nekünk azt is, hogy úgy, ahogy van, az Alkotmánybíróság a médiatörvényt majd meg fogja semmisíteni, de erre sajnos nem került sor - az önök szempontjából sajnos, az ország szempontjából nem sajnos, hanem bizonyos, nem éppen lényegi kérdésekben, három-négy kérdésben az Alkotmánybíróság megsemmisítette egyik-másik részt, de a médiatörvény koncepciójához nem nyúlt. A médiatörvény egészét nem semmisítette meg, a lényegi részeken nem változtatott, azokat nem törölte ki a magyar jogrendszerből, így egyfajta alkotmányos pecsétet tett a médiatörvényre, amire önök azt mondták itt a parlamentben, nagyon sokszor hallottuk, hogy az egészet vonják vissza. Elmondták Budapesten is, elmondták Brüsszelben is, hogy az egész médiatörvény rossz, az egészet vissza kell vonni, ehhez képest az Alkotmánybíróság csak egy-két részletkérdést nyesett le róla, az Európai Bizottság technikai kérdésekben kért hozzá módosítást, de az egész törvény átment az Európai Bizottság szűrőjén, átment a magyar Alkotmánybíróság szűrőjén, és egyik sem értett egyet a magyar ellenzékkel abban, hogy az egész médiatörvényt meg kell semmisíteni.

Amit az egyházi törvény kapcsán ön elmondott, abban csak a konkrét esetről szólt az Alkotmánybíróság, az elfogadás körülményeivel kapcsolatban, a benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványokról szólt, de nem az általános gyakorlattal érvelt az Alkotmánybíróság, és ki fogjuk küszöbölni azt a tényt, amit az Alkotmánybíróság hibának, alkotmányellenes tényezőnek tartott. Valljuk be, sokakat azért igencsak meglepett (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy az Alkotmánybíróság - akár a korábbi gyakorlatával is szembemenve - zárószavazás előtti módosítók miatt mondott ki közjogi érvénytelenséget. Ez a korábbi években - mint az a különböző egyéb hozzá fűzött indokolásokból, különvéleményekből kiderül - nem volt gyakorlat, ez egy erős szakítás a korábbi tendenciával, de az Alkotmánybíróság így döntött, és mi ezt természetesen tiszteletben tartjuk, hiszen Magyarországot mi jogállamként álmodtuk meg.

A Fidesz és a KDNP vezetői azért elég sokszor küzdöttek már diktatúrák ellen, a KDNP-ből és a Fideszből volt, aki mind a barna, mind a vörös diktatúrával szemben akár a börtönbüntetést vagy az emigrációt is vállalta, őket egyfajta nem jogállami kokettálással vádolni szerintem (Közbeszólás az MSZP soraiból: Meg kellene őket kérdezni!) nekünk, fiatal képviselőknek, akik nem éltünk abban a rendszerben, amikor igazán megméredzkedett az, hogy ki áll a diktatúra és ki áll a demokrácia pártján, egy kicsit bátor dolog.

Az egyházi törvény benyújtásával kapcsolatban pedig, képviselő asszony, már számos olyat láthatott, hogy a törvényjavaslatoknak a tárgya megvolt, hogy mit fog az Országgyűlés tárgyalni, de a végső szöveg csak az előzetes napirend kiküldése előtt (Szabó Timea: Nem!) történt meg. Megtehetnénk azt is nyilvánvalóan, hogy később küldjük ki a napirendet, csak akkor nem tudnak az ellenzéki frakciók sem felkészülni és az ütemezéssel időben készülni, de igyekszünk (Szabó Timea: Nem volt szöveg!) minél inkább előre tervezni önöknek. A törvényjavaslatnak a szövege pedig a képviselő asszony előtt is ismert, ezt idén tavasszal már jó párszor megvitatta a parlament (Szabó Timea közbeszól.), és azt is előre jeleztük, hogy a két szöveg között - a már elfogadott és a benyújtott között - nagyjából átfedés lesz, tehát egy már ismert szövegre vártak önök mindnyájan.

Ami a képviselői indítványok kérdését illeti, ön is nagyon jól tudja, hogy ugyanolyan joga van a képviselőknek törvényjavaslatot előterjeszteni, mint a kormánynak, vagy akár a köztársasági elnöknek, vagy az országgyűlési bizottságoknak (Szabó Timea közbeszól.), és vannak jogállamok, vannak olyan demokráciák, ahol minden törvényjavaslat képviselői indítványként érkezik és nem kormányzati előterjesztésként, és azok is jogállamok, és nem vonhatjuk kétségbe ennek a lehetőségét. Az LMP-s képviselők is terjesztenek elő önálló törvényjavaslatokat, és egyiknek az indokolásában sem olvastam azt, hogy pontosan azt kikkel egyeztették, milyen előzetes koordináción ment át. (Szabó Timea közbeszól.) Amit önök számon kérnek a kormánypárti képviselőkön, kérem, mutassanak példát, a saját javaslataiknál tegyék meg, és utána kérjék ezt számon a kormánypárti képviselőkön. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 4 2011.12.23. 5:13  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Úgy látom, alelnök úr már egy közös pontot talált ellenzéki és kormánypárti képviselőkben. De komolyra fordítva a szót, szeretném visszautasítani azt, amit a frakcióvezető-helyettes úr mondott az imént a jogállamisággal, a civil kontrollal vagy az európai családhoz és az egész euroatlanti kultúrkörhöz, értékvilághoz való magyar kapcsolattal kapcsolatban.

Először is, a civil kontrollal kapcsolatban, bizonyos jogállami alapelvek érvényesítésével kapcsolatban ma is a civil emberek számára átlátható, sőt, az idén elfogadott 2011-es új, információszabadságról szóló törvény alapján még átláthatóbb az emberek számára a kormányzat működése és gazdálkodása. Ami pedig a közvetlen kapcsolatot jelenti az emberekkel, az ő véleményük megfogalmazását illeti, ott olyan dolgokra került sor Magyarországon, amire az előző 20 évben nem, ugyan nem egy svájci típusú közvetlen demokrácia kötött jogrendjében, de a nemzeti konzultációk során az állampolgároknak lehetőségük volt elmondani, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdéseinkről akár az alaptörvénnyel kapcsolatban, akár a legfontosabb szociális kérdésekkel kapcsolatban, és ez nemcsak egy tessék-lássék egyeztetés volt, nemcsak egy kiküldött levél, amire vagy válaszolnak vagy nem, hanem egyrészt óriási számban érkeztek vissza ezek a levelek, soha az állammal ennyi ember nem levelezett húsz év alatt összesen, mint amennyi ebben a két konzultációban megtörtént, másrészről pedig komolyan vették az ő elképzeléseiket, hiszen emlékezhetünk olyan tételekre, amelyek kimaradtak, mondjuk, az alaptörvényből vagy amelyek a kormány politikáját a későbbiekben meghatározták, vagy még a következő évben is meghatározzák bizonyos szociális konzultációban vagy alaptörvényi konzultációban megadott válaszok. Mi erre alapozzuk a jogalkotásunkat.

(10.10)

Tehát két olyan nagy konzultáció is volt ebben az évben, amely a civil kontrollt, vagy inkább azt mondom, az állampolgároknak a négyévenkénti véleménynyilvánításán túl egyfajta részletesebb véleménynyilvánítást is eredményezett.

Az alapjogok védelmével kapcsolatban pedig a Magyar Szocialista Párttól mindig fura ezt hallani, azt is mondhatnám, hogy hiteltelen, amikor az alapjogok védelméről szólnak, hiszen az ő idejükben volt ez, és nemcsak 2006. október 23-án, amikor az alapjogokat tömegesen megsértették Magyarországon, de ennek az új kormánynak kellett akár rendezni az augusztus 20-ai tűzijátékból adódó, az állami felelősségvállalást érintő kérdéseket. Tehát nemcsak az egyik nemzeti ünnephez kapcsolódó Fidesz-rendezvény, vagy más tüntetések körül kialakult helyzet, vagy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése kapcsán nem vette figyelembe az előző kormány az állampolgárok alapvető jogát a testi épséghez, az élethez, a szabad véleménynyilvánításhoz, de ugyanígy az augusztus 20-ai tűzijátéknak a helyzetét is mint alapjogot vagy az emberek alapvető szabadságát érintő sérelmet ennek a kormánynak kellett rendeznie.

Az Európai Unióban Magyarország stabil tag, és az európai uniós elnökség bizonyította leginkább Magyarország EU-s elköteleződését. Sokan sokféleképpen próbáltak valamiféle fogást találni a hat hónapos magyar EU-elnökségen, de ez végül senkinek sem sikerült, mert Magyarország egy sikeres EU-elnökséget zárt, azóta is azokat az eredményeket az Európai Unió felhasználja, továbblép benne. Engedjék meg, hogy csak egyet elmondjak: ha jól emlékszem, a június 6-án elfogadott, totalitárius rendszerekkel szembeni tanácsi következtetések, ami az első olyan európai uniós dokumentum, amelyet az EU-nak ez a végrehajtó egyik alszerve fogalmazott meg, amely egyaránt megemlékezik a jobb- és baloldali diktatúrákról, és közös emléknapot nevez meg augusztus 23-ában. De ez csak a részterület, ezenkívül gazdasági téren vagy más téren rengeteg sikert ért el Magyarország, és ez csak úgy lehetséges, ha az európai család tagja, és nemcsak ő akar az Európai Unió családjának a tagja lenni, de az EU többi tagja is elfogadta Magyarországot egyenértékű félnek, és egyenértékű tárgyalópartnernek, amire nagyon régóta törekedtünk, de az EU-elnökség megadta Magyarországnak azt, hogy egyenjogú tagja legyen sok szempontból az Európai Uniónak.

Azt se felejtsük el, hogy itt a parlamenti patkóban ülő képviselők közül mégis a miniszterelnök úr az, aki az Európai Néppárt alelnöke, tehát EU-s szinten is jegyzett vezető politikus. Nem a szocialisták vagy más ellenzéki frakciók soraiban ül olyan képviselő, olyan politikus, aki európai szinten is jegyzett, és európai uniós szinten is komoly tisztséget betöltő politikus lenne, hanem a kormányoldalon, és pontosan a miniszterelnök az. Tehát igazán nem vonható kétségbe az ellenzék részéről bármifajta ilyen további elköteleződés, hiszen ez megvan, és ezt eddig kvázi választott tisztséggel csak a kormánypárti frakciók egyik tagjánál tették meg az Európai Unió vezető politikusai.

Ön összefogásról beszélt és békéről. Én is azt gondolom, hogy az emberek békére és nyugalomra vágynak karácsonykor, és reméljük, ez sokaknak meg is adatik közülük, de hogy összefogásról beszél egy olyan párt, amelyik ebben az évben élte meg a legnagyobb szakadását, és önmagán belül nem tudott egy minimális összefogást sem produkálni, ez valamelyest szerintem szintén a hitelességét vonja kétségbe ennek a felszólalásnak. (Tóbiás József elhagyja az üléstermet. - Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Hová mész?)

Amit viszont a végén mondott a képviselő úr, azzal hadd értsek egyet: ön azt mondta, hogy Magyarország ezer éve egy európai ország (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és ez a preambulumában is így szerepel az új alaptörvénynek, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részeként alapította meg Magyarországot. Ez egy jó konszenzus lett volna, ha megvárja a felszólalásom végét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 8-10 2011.12.23. 5:47  5-10

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Frakcióvezető úr egyik-másik szavánál azt hittem, hogy Novák Előd is az ülésteremben van, és az ő szóvivője frakcióvezető úr. (Derültség.) Sajnálom, hogy idejutottunk az év végére.

Egy alapkérdést szerintem érdemes tisztáznunk, frakcióvezető úr, hogy ha van egy perce, kérem, figyeljen ide.

Ön úgy gondolja, hogy Magyarországon csak egyféle jogállami konstrukció létezik. Csak az az egyféle jogállami konstrukció fogadható el demokratikusnak, ami 1989-90-ben kialakult. Ön megint azt hozta fel, azt a parlamentben sokat vitatott kérdést, hogy van-e felhatalmazása ennek a kormánynak egy ilyen jogállami berendezkedést kialakítani Magyarországon, mint amit az új alaptörvény és a sarkalatos törvények megmondanak. De ugyanígy feltehetné azt a kérdést, hogy a most még létező és a '90-ben kialakult, az akkori törvényekben meghatározott magyarországi parlamentáris demokráciának a kialakítói milyen felhatalmazással, milyen legitimációval rendelkeztek. Ezerszer kevesebbel, mint a mostaniak, hiszen az akkori állampárt jelölte ki a tárgyalópartnereit, és úgy alakította ki ezt a jogállami berendezkedést, amiben húsz évet töltött Magyarország.

Ugyanakkor ön azt nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy nem csak egyféle jogállami berendezkedés, nem csak egyféle jogállam létezik. Van olyan ország, ahol a választási rendszer csak egyéni körzetekből áll, van, ahol pedig csak listából. Van, ahol van alkotmány, van, ahol nincs. Van, ahol van alkotmánybíróság, van, ahol nincs. Van, ahol egykamarás a parlament, van, ahol kettő. Van, ahol a kormány is alkothat törvényerejű jogszabályokat, van, ahol nem. De ön mégsem tiltakozik azon államok jogállami berendezkedése ellen, ahol a magyar modelltől nagyon nagy mértékben eltérő intézmények vannak.

Csak arra szerettem volna rávilágítani, amit ön is nagyon jól tud, képviselő úr, hogy nagyon sokféle jogállami modell van, az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve, Európát körbenézve, nagyon sokféle jogi kultúrát lát, és mindegyik jogállam. Szerintem ön nem vonja kétségbe, hogy Angliában jogállam van, pedig ott az LMP-nek nulla képviselője lenne ilyen választási eredmény mellett, hiszen ott csak egyéni körzetet lehet nyerni. De ugyanúgy jogállam, annak ellenére, hogy az angol LMP - PCD, vagy nem tudom, most le akartam fordítani hirtelen angolra a nevüket, tehát akár az angol LMP - nem jutott volna be az angol parlamentbe, de ettől függetlenül nem mondhatja az angol demokráciára, hogy nem jogállam. Pedig önöknek speciel nem kedvezett volna, hanem egy kétpárti megoszlásnak kedvez.

Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmét, kedves frakcióvezető úr, hogy nem csak a '90-ben kialakult jogállami modell van, ahány európai ország... (Általános zaj. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Államtitkár úr, ne haragudjon! Azért szakítom önt félbe, mert a saját frakciótársai sem akarják figyelni, és nem hallják azt, amit mond. Hadd kérjem meg még egyszer a képviselőket, hogy adjanak lehetőséget az államtitkári válasz elhangzásának. Így nem lehet a teremben sem dolgozni, sem pedig figyelni a másikra, akkora nagy zaj van, és ma még azért bőven lesz dolgunk.

Államtitkár úr, folytassa, természetesen majd hozzáadom az idejéhez.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azzal szeretném folytatni, képviselő úr, hogy ön azt mondta a felszólalásában, erre nagyon felkaptam a fejem, fel is írtam, "eddig tartózkodtunk attól, hogy a demokrácia végéről beszéljünk".

Tisztelt Képviselő Úr! Önök ebben az évben szinte mást sem csinálnak, mint mindennap a demokrácia végéről beszélnek Magyarországon. Ön azt mondta, hogy a mai nap a demokrácia fekete napja, csak az az igazság, hogy ön és képviselőtársai ezt már nagyon sokszor elmondták itt a parlament falain belül. Ez teszi hiteltelenné önöket. Önök minden héten hétfőn, most már pénteken is tudják temetni a demokráciát; ez azt jelenti, hogy nem a kormányzat politikájával van a probléma. Egyrészről, hiszen önök ugyanúgy minden héten el tudják ezt mondani, tehát az ellenzék jogai a parlamentben továbbra is teljesek, másrészt pedig ezzel a saját szavaik értékét csökkentik, hogy itt már minden döntés kapcsán ezt mondták. Utána a tények önökre cáfoltak, amikor például azt mondták, hogy a Fidesz a saját pártkatonáival teszi tele az Alkotmánybíróságot, és ezzel megszűnt az Alkotmánybíróság, majd az elmúlt héten immár üdvözölték az Alkotmánybíróság döntését, azon döntéseket is, amelyek akár a mostani Fidesz-KDNP-többség által megválasztott alkotmánybírók előterjesztésében kerültek az alkotmánybírósági ülés elé.

Amikor az amerikai külügyminiszter asszony, Hillary Clinton itt volt, azt mondta, hogy egy demokrácia abból áll, és az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország, mi, demokráciák ezt jól tudjuk, hogy a kormány leváltható. Magyarországon is leváltható. Önök is erre törekszenek, ön is most erre hirdetett egy akciót. Ha tehát elfogadja az amerikai külügyminiszter asszonyt demokrata politikusnak, duplán is, akkor el kell fogadja ezt az álláspontját, és akkor el kell ismerni, hogy Magyarországon semmifajta probléma vagy jogállami lehetőségek csorbítása nem olyan kérdés, amit napirendre lehetne hozni.

Engedje meg, hogy teljes mértékben visszautasítsam azt, amit a független intézményekkel kapcsolatban tett. Magyarországon a bírókinevezés szabálya ugyanaz lesz január 1-je után, mint volt korábban, egyedül a nyugdíjéletkor állt vissza arra, ami mindenki másnak is a nyugdíjkorhatára. Ugyanúgy megvannak az alapvető jogok biztosai, ugyanúgy a különböző, akár jogi, akár pénzügyi ellenőrző mechanizmusok a kormánnyal szemben továbbra is fennállnak; a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatás, pontosan a mostani nyugdíjasok nyugdíjának az értékmegőrzését szolgálta. Ön is tudja, hogy más országokban, Romániában 15 százalékos nyugdíjcsökkentés, Olaszországban, Portugáliában szintén nyugdíjcsökkentések voltak, ezt kell nekünk eltörölnünk.

Arra kérném képviselő urat, hogy ha bármilyen akciót hirdet, azokat csak valós állításokra alapozza. Amit pedig most itt elmondott, annak a 70-80 százaléka valótlan. Ha pedig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kétkedik abban, hogy Magyarországon az alapvető szabadságjogok érvényesülnének és sajtószabadság lenne, akkor csak nyissa ki a Népszabadságot, és abban meglátja, hogy a kormány ellen bárki, bármilyen véleményt továbbra is szabadon hangoztat - talán a Népszabadságnak jobban hisz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 108 2011.12.23. 1:23  105-113

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Hadd tájékoztassam a képviselő urat, hogy miért fogják jó lelkiismerettel megnyomni mégis azt a gombot a Fidesz és a KDNP képviselői. Ez a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, és amiről szavazni fogunk, azt tartalmazza, hogy új jogcím kárpótlásra nem alapítható, vagy csak bizonyos különadós megoldásban szedhető be az emberektől az erre vonatkozó forrás. Ez tehát az új jogcímet jeleníti meg. A korábbi jogcímek természetesen továbbra is élnek, és azok alapján továbbra is lehet kifizetni ezeket az összegeket. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: És a felvidéki magyarok hova álljanak?)

Az 1947. évi XVIII. törvény iktatta Magyarországon törvénybe a párizsi békeszerződést, melynek 29. cikke (3) bekezdése alapján Magyarország vállalta, hogy kárpótolja a Felvidékről kitelepített magyarokat, ezt '49. július 25-én a Csorba-tói jegyzőkönyv is megerősítette. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Így van.) Tehát az a jogcím, amit a felvidéki nemzettársaink kárpótlására szolgál, az már benne van a magyar jogrendszerben, őket nem fosztjuk meg semmifajta lehetőségtől. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: És miért nem történik semmi?) Az a része a törvényalkotásnak, amit ön is hiányolt, az még természetesen hátravan, de ettől függetlenül szeretném azt mondani, hogy nyugodt szívvel, jó lelkiismerettel megnyomhatja a gombot, hiszen felvidéki magyar nemzettársainkat semmitől nem fosztja ez meg. Itt vannak ezek a törvények, ez a békeszerződés, amely ezt a jogcímet nekik biztosította, a későbbi pedig a feles törvények megalkotásának a feladata.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 10 2011.12.28. 4:25  5-10

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Azért szögezzük le, hogy önök igazából azért mentek ki múlt héten ide, a Parlament elé az utcára, hogy önöket elvigyék, azért, hogy egy médiahekket hajtsanak végre, és azért, hogy egy ilyen médiarítusú ellenállást folytassanak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ez nem új ellenállás, ez pontosan egy vágóképnyi ellenállás, amit önök itt folytatnak (Nyakó István: Magatokat tapsoljátok.), és az önök ellenállásának célja maga az ellenállás, emögött más dolgot nagyon sejteni nem tudunk; esetleg a II. kerületi eredmények lehetnek, ahol kiderült, hogy másfél év után önök még mindig nem tudtak kitörni abból a sávból, az emberek támogatottságából (Nyakó István: Segítettek nekik.), amiben másfél évvel ezelőtt voltak, és valahogy ebből ki akarnak jutni.

(10.20)

Önök éppen ezért építenek egy újfajta adatbázist egy ilyen féllegális zónában. Felmentem az önök honlapjára, a www.ujellenallas.hu-ra, ahol már 346-an csatlakoztak az új ellenálláshoz a Facebookon (Derültség a kormánypártok soraiban.), és ott nem láttam, hogy az adatvédelmi ombudsmannál milyen nyilvántartási számon vetették önök magukat nyilvántartásba, hogy ezt az adatkezelést folytatják. Ott a törvényi utalás szerepel, de az, hogy önök bejelentették, hogy önök egy adatbázist építenek az új ellenállókból, azt önök a törvényesség határainak - hogy úgy mondjam - a határmezsgyéjén mozogva nem tették meg.

Ami pedig újítás volt ezen: nagyon sok performansza volt már eddig is az LMP-nek különböző politikai akciók kapcsán, de ez volt az első, amihez egy hivatalos szervet, a rendőrséget használták; arra használták a rendőrséget, hogy még látványosabb, még hangzatosabb legyen az önök médiaakciója. Önök nem kockáztattak sokat, tisztelt képviselők, egy darab megfázást kockáztattak ezzel, hiszen Magyarország egy demokratikus jogállam, önök nagyon jól tudták, hogy semmifajta bántódásuk nem eshet ezután, csupán a híradók lesznek tele az önök performanszával, ezen kívül semmi más következményre nem számíthattak.

Vannak igazi ellenállók köztünk itt a parlamentben egyébként: Wittner Mária, aki tizenegynéhány év börtönt kockáztatott; Horváth János, akit halálra ítéltek a nácik, vagy Murányi Levente, akit szintén deportáltak. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ők valódi ellenállók, ők mondhatják azt, hogy a demokráciáért küzdöttek valaha is; de önök csak egy médiavágóképre voltak képesek ebben a helyzetben.

Az önök alkotmányos kötelezettsége akkor a vita lett volna. Ahogy ön is mondott példákat, én is hadd mondjak: azért az LMP elképzeléseit a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség több területen megvalósította, aminek most önök ellen akarnak állni. Nézzük! Például az alaptörvényben olyan széles körűek a harmadik generációs környezetvédelmi alapjogok (Derültség az LMP soraiban.), amelyek párját ritkítják az európai alaptörvényekben. A GMO-mentességben szintén az LMP elképzelését tette a kormánytöbbség kétharmados törvénybe, alaptörvénybe. A szemétimport szintén egy közös célunk volt, amit mi valósítottunk meg, pedig önök is a zászlajukra tűzték; és úgy, ahogy a plazastop területén, más törvényekben is megvalósult az, amiért az LMP is küzdött.

Ami azonban a legszánalmasabb volt talán a múlt pénteki performanszban, azok a szocialista katasztrófaturisták (Derültség a kormánypártok soraiban. - Nyakó István: Na végre!), akik szinte lestopolták a rendőrautókat, hogy hogyan kéredzkedhetnek fel egyikre-másikra (Derültség. - Balczó Zoltán: Taxit kellett volna...), hogyan lesz róluk is egy fotó, amint éppen ott ülnek, és kérték, hogy szállítsák már el őket akkor a Gyorskocsi utcába, hogy legalább ennyi bekerülhessen a sajtóba, és láthatóan egy láthatósági mellényes rendőrrel való közös fotóért nagyobb összeget meg is adtak volna, hogy ez megtörténjen.

Hadd idézzem, hadd idézzem fel itt Schiffer András LMP-elnöknek, frakcióvezető úrnak egy korábbi mondatát. (Németh Szilárd István: Összejátszik Gyurcsánnyal!) 2011. május 21-én mondta ön a HVG-nek ezt a mondatot: "Kizárt, hogy az LMP valaha is együttműködjön Gyurcsány Ferenccel." (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások: Ó-ó! - Németh Szilárd István: Együttműködtek folyamatosan, Gyurcsány vezérli őket! - Nyakó István: Mint a Fidesz a kisgazdákkal!) Ez a pénteki akció (Lukács Zoltán: Mint a főnököd Torgyán Józseffel!), ez a pénteki akció azonban összeláncolta önöket (Lukács Zoltán: Bence, neked jobbra! Rendezői bal!) a szó fizikai és átvitt értelmében is, hiszen ott voltak, közös láncon voltak. És tudja, képviselő úr, mindenki maga dönti el a politikában is, hogy kivel láncolja össze magát: azzal láncolja össze magát 2011 karácsonyán, aki 1989-ben a kommunista rendszer fenntartásáért küzdött és azon az oldalon állt, vagy azzal láncolja össze magát, aki akkor egy demokratikus jogállami Magyarországért küzdött, és akkor a rendőrökkel is szemben állt. Önök döntik el, hogy Gyurcsány Ferenccel vagy a kormányoldal vezetőivel láncolják-e össze magukat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Tapsoljatok, mert már csak ti tapsoltok! Ti tapsoltok gyerekek, senki más!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 141 2011.12.28. 2:08  138-141

DR. RÉTVÁRI BENCE zigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Más szerencsésebb sorsú országokban, ahol közösen tudnak büszkék lenni az alkotmányukra, ott, tudja, minden múzeumnak a boltjában lehet kapni az alkotmányból, eljut a középiskolásokhoz, egyetemistákhoz, mindenki máshoz. Az amerikai alkotmányból csak egy ilyen kis szerényebb kivitelt találtam most hirtelen (Felmutat egy példányt.), de van ebből bőrkötésű, sima, színes, fekete-fehér, újrahasznosított papírból, mindenféle típusban, mindenféle módon árulják ezeket, és ki-ki megveheti, vagy ki-ki megkaphatja. Ez például egy egydolláros kivitele az alkotmánynak, ami könnyebben, olcsóbban több mindenkihez eljuttatható az Amerikai Egyesült Államokban. Mi is valami hasonlót szeretnénk, hogy mindenki megismerje az új alaptörvényt.

Ez az alaptörvény stabil lesz, tisztelt képviselő úr. Önök is sokszor elmondták, hogy legalább 20-30 évre meghatározza Magyarország közjogi berendezkedését, garantálja a legalapvetőbb szabadságjogokat, és rendezi a legfontosabb közjogi, társadalmi, civil vagy más viszonyainkat. Így tehát ez egy stabil része a jogtestünknek, és van egy olyan, amelyik nem hosszú távra íródott, hanem az átmenet rendelkezéseit szabályozza, ezért ez is a neve, hogy az alkotmány hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály. Ez az, amelyik a különböző intézmények átalakulását, az egyes szakaszok hatálybalépését szabályozza. Mivel ez nem egy annyira emelkedett szöveg, mint akár az alaptörvény normatív tartalma, akár a Nemzeti hitvallás szövege, ezért ezt direkt jogtechnikailag különválasztottuk tőle, legyen az emelkedettebb és stabil rész külön, ez az alaptörvény, és a hatálybalépéssel kapcsolatos nagyon fontos és alkotmányerővel bíró - hiszen csak így szabályozhatják ezeket a kérdéseket, alkotmányerővel bíró - átmeneti rendelkezések pedig egy külön törvényben, ami a jogutódlásról vagy különböző egyéb időtartamokról rendelkezik.

Így mi tehát természetesen mindenki számára, aki ezt igényli, továbbra is a legköltségkímélőbb módon eljuttatjuk az alaptörvényt, aki nem igényli, annak nem. Akinek viszont igénye van rá, annak joga van megismerni, akárcsak az amerikai állampolgároknak az amerikai alaptörvényt. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) De ezen túlmenően nyilván nem tervezzük más törvényeknek a kiküldését.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 157 2011.12.28. 2:10  154-157

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy teljesen új dolog Magyarországon a gyermekbarát meghallgatószobáknak a kialakítása. Szerintem ez közös célunk és jól felismert érdekünk, hogy a gyerek ne váljon kétszer is egy bűncselekmény áldozatává: egyszer, amikor elkövetik vele ezt, másszor pedig amikor a rendőrségen azt újra el kell hogy mesélje, eközben újra át is éli azt a traumát, amit a bűncselekmény elkövetése okozott benne.

(13.20)

Ezért döntött úgy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás keretében - amelynek érdekében már több más lépést is tettünk - gyermekbarát meghallgatószobákat hozzunk létre. Először ezek Budapesten jöttek létre az V., VIII. kerületben, és reméljük, hogy utána fokozatosan - ahogy képviselő úr is említette - pár éven belül minden megyében lesz gyermekbarát meghallgatószoba. Ennek kialakítása valamelyest arra törekszik, hogy oldja azt a feszültséget, azt a borzalmat, amit az illető gyerekben a bűncselekmény elkövetése okozott, és egy valamelyest könnyedebb, számára otthonosabb, a gyerekek szobájához jobban hasonlító környezetben talán könnyebben tudja segíteni a nyomozó hatóságok munkáját. A célunk azért mindenképpen az, hogy felderítsük ezeket a bűncselekményeket, és sokszor minősített eset is, amikor kiskorú sérelmére követnek el bűncselekményt, úgyhogy különösen fontos büntetőpolitikai célunk azt, hogy ezeknél a bűncselekményeknél még fokozottabb legyen a felderítés. Ezek az emberek ugyanis jóval kegyetlenebbek, mint mások, hiszen aki nyolcéves gyerekek sérelmére követ el bűncselekményt, annak bizonyára a belső lelki állapota sokkal ziláltabb és a társadalom számára nehezebben elfogadható, mint ha ezt valaki akár harminc-negyven vagy ötvenéves emberek sérelmére teszi meg.

A médiának elsősorban abban lehet feladata, hogy maga ne sugározzon főműsoridőben olyan tartalmakat, amelyek a kiskorúak számára hasonló borzalmakat jelentenének, mint amit egy bűncselekmény elkövetésekor - annál persze nagyobb volumenben - megélnek, és az erre való figyelemfelhívás talán a fiatalok számára is egyfajta megelőzést jelent a bűncselekményekkel kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 4 2011.12.30. 5:26  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én is boldog új évet kívánok az LMP frakciójának. A nap pozitív meglepetése azért megvan: itt találjuk az LMP-t a Parlament falain belül. Bár nem tartom kizártnak, hogy azért vonultak be, hogy utána kivonulhassanak. De ha a saját mondandójukat elmondják, úgy látszik, a többire annyira nem kíváncsiak. Engedje meg, hogy mégiscsak reagáljak valamelyest mindarra, amiket elmondott, tisztelt frakcióvezető úr.

Ebben a parlamenti ciklusban a háromszázvalahány képviselő közül szerintem ön az egyik legfelkészültebb alkotmányjogász, ezért annak, amit mond, mindig dupla súlya van, hiszen nemcsak egy képviselőként mondja, aki az adott javaslatokat ismeri, hanem ismeri, ráadásul behatóan, nemcsak a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát, hanem az európai alkotmányjogi gyakorlatokat is. S amikor azt mondja, hogy Magyarországon példátlan dolgok történnek, akkor nagyon jól kell tudnia, hogy amiket ön demokratikus deficitnek nevez, azok egyáltalán nem demokratikus deficitek, hiszen az Európai Unió számos országában úgy fogadnak el törvényeket, hogy azokról a parlamentben egy másodpercnyi vita sincs. Nem olyan házszabály-módosítás, mint ez, hogy sürgősséggel tárgyaljuk a javaslatokat, hanem a parlament a törvények kihirdetése és alkalmazása után szólhat hozzá bármit is az adott törvényjavaslatokhoz. Ezek az ön által akár diktatúrának is nevezhető országok: Olaszország, Spanyolország, Észtország, Görögország, Lettország vagy Románia. Ezekben az országokban nem arról szól a vita, hogy hány perc időkerete van az ellenzéknek, hanem a kormány vagy a köztársasági elnök egész egyszerűen önmaga alkothat törvényeket, amelyeket a kihirdetése után nyújt be a parlamentnek, és azután kezdi el a parlament ezeknek a vitáját.

(10.10)

Szeretném összehasonlításképpen még egyszer elmondani, hogy az a házszabály-módosítás, amit ön az imént kritizált, egész egyszerűen időkeretek közé szorítja mind a kormánypártokat, mind az ellenzéki pártokat. Ezekben az országokban, amiket felsoroltam, semmifajta időkeret nincsen, egy másodperc megszólalási lehetőség nincsen egyik ország esetében sem; Olaszországban 1988 óta. Ön szerint 1988 óta rendeleti jogalkotás folyik Olaszországban, és az ellenzéknek semmifajta lehetősége nincsen a törvényekbe való beleszólásra az 1988. évi CD. törvény óta?

Az olasz alkotmány 77. cikke úgy rendelkezik, hogy törvényerejű rendelet alkotható rendkívül sürgős szükség esetén. Ezt a kormány hozza, a törvény erejével bír, és annyi a feltétele, hogy még ugyanaznap be kell nyújtani az országgyűlésnek, hogy azt később megvitathassa az országgyűlés két háza. De hangsúlyozom, az országgyűléshez való benyújtás már azután következik, hogy a kormány elfogadta azt a törvényerejű jogszabályt, azt kihirdetik és végrehajtják, és ennek csak nagyon szűk korlátja van. Az olasz alkotmány 72. cikkének (4) bekezdése alapján alkotmányossági kérdésben, választási kérdésben, jogalkotási hatáskör átruházása tekintetében vagy nemzetközi szerződés ratifikálása tekintetében van csak ennek korlátja, és amint hatályba lép, tehát kihirdetik, azonnal alkalmazható ez a törvény. Valljuk meg, hogy '88 óta minden kormány alkalmazta, és általános elsőbbségi törvényalkotási megoldássá vált Olaszországban az a mód, amikor az ellenzéknek egy másodpercnyi vitaideje nincsen. Ehhez képest önök a vitának időkeretekbe való beszűkítését tartják demokratikus deficitnek és rendeleti kormányzásnak, holott más országokban erre sem a kormánynak, sem az ellenzéki pártoknak nincsen egy másodperce sem.

Spanyolországban az alkotmány 86. cikke alapján rendkívüli szükség és sürgősség esetén a kormány hozhat törvénypótló rendelkezéseket, amelyeket nem is kell azonnal benyújtani a parlamentnek jóváhagyásra, elég 30 napon belül a képviselőház elé terjeszteni.

Az észt alkotmány 109., 110. §-aiban a köztársasági elnök alkothat törvényerejű rendelkezéseket. (Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Nem láttam önöket tüntetni az észt nagykövetség előtt demokratikus deficit miatt, nem láttam, hogy ön levelezne az észt köztársasági elnökkel, hogy micsoda diktatúra van ott. Észtországban halaszthatatlan vagy nemzeti érdeket érintő kérdésben a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet alkothat, ezt a parlament elnöke és a miniszterelnök jegyzi ellen, és amikor a parlament összeül, akkor kell ezt előterjeszteni.

Görögországban az alkotmány 44. cikke szerint sürgős és előre nem látott szükséghelyzetben, kivételes körülmények között szintén a köztársasági elnök törvényi tartalommal rendelkező jogszabályokat adhat ki. Ez előtt sem kérik ki az ellenzéki frakciók véleményét, és itt is elég 40 napon belül a parlament elé terjesztenie, de a parlament utána nem is vitatkozhat arról a kérdésről, hogy a kihirdetés és a parlamenti vita között felállt jogviszonyokkal mi a helyzet, hanem csak a jövőre nézve veszítheti hatályát egy ilyen törvény.

Lettországban szintén így van, ahol az alkotmány 84. §-ában, Romániában pedig az alkotmány 115. §-ban szerepel ez. Ott az a különlegessége, hogy ha a megkeresett ház nem dönt az adott kérdésről, akkor elfogadottnak számít az a törvény.

Amikor tehát ön arról beszél, hogy itt a parlamenten belül ez a házszabály-módosítás törvényellenesen vagy az európai joggyakorlattal szemben korlátozza a jogaikat, önöknek, az ellenzéknek pontosan hogy sokkal több joguk van a parlamenti vitára, mint nagyon sok más európai uniós országban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét. - Balczó Zoltán: Öt perc! Házszabály betartása! Egy, kettő, három, négy!), úgyhogy önök ezek előtt a nagykövetségek előtt tüntessenek, ne a Parlament előtt, ha a demokratikus jogokat kérik számon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az LMP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 16 2011.12.30. 4:57  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy csak három dolgot húzzak alá abból a nagyon hosszú listából, amelyet a frakcióvezető úr felsorolt az elmúlt öt percben. Az első csomag az lenne, hogy pontosan a szociálisan legrászorultabbakat próbálta a kormány segíteni, azokat, akik a legnehezebb helyzetben vannak, azokat, akiket egy válság mindig elsőként ér el, hiszen akik amúgy is kiszolgáltatottak, azokat egy hullámvölgy, egy világgazdaságon végigsöprő szegénységi hullám, egy recessziós hullám mindig elsőként éri.

Éppen ezért az ő fogyasztói kosarukban legmagasabb szinten lévő rezsiköltségeket igyekezett a kormányzat minél alacsonyabb szinten tartani. Az első időszakban rezsistopot vezettünk be, majd a későbbiekben, így idén január 1-jétől is messze az infláció alatti rezsiemelkedést engedélyez csak a kormány, az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat itt a parlamentben az elmúlt egy évben megtárgyaltuk. Míg a szocialisták idején több számjegyű - mondjuk - gázáremeléshez szokott hozzá egy átlag magyar fogyasztó, most körülbelül csak a tizedét kell hogy elszenvedje ahhoz képest, mint amikor a szocialisták engedték szabadon az egyes rezsiköltségeket. Úgy gondolom, hogy a rezsi minimalizálása, a rezsistop bevezetése, az infláció alatti rezsiköltség-emelkedés pontosan a szociálisan legnehezebb helyzetben lévőkön segít.

Ugyanígy a legkiszolgáltatottabbak közé került sajnos az utóbbi két évtizedben a nyugdíjasok nagyon nagy tömege. Hogy nem az Európai Unió más országaihoz hasonló nyugdíjcsökkenéseket kell elszenvedjenek vagy nem az egytizenharmadnyi nyugdíjcsökkentést, mint amit a szocialisták ideje alatt, hanem egyrészről megőrizzük a nyugdíjak értékét, sőt a nyugdíjaskosárnak és a nyugdíjszámítási képletnek megfelelő mértékben emeljük is, ez az Európai Unión belül 2011-ben igenis nagyon nagy eredménynek tudható be.

De nemcsak a nyugdíjasokon segítünk, hanem igyekszünk segíteni a legalacsonyabb keresetűeken is segíteni, a minimálbér 92 ezer forintra emelése pontosan azt a célt szolgálta, hogy felzárkóztassuk a minimálbér összegét (Zaj. - Az elnök csenget.), akár csak a környező országok szintjéhez is. Sokszor vádolja a kormányzatot az ellenzék azzal, hogy nem vonja be kellően a társadalmat, a társadalmi szereplőket a jogalkotásba. Ugyanakkor olyan dolgok történtek, amelyek teljes mértékben formabontóak az előző évek vagy az előző ciklusok kormányzati politikájához képest, pozitív irányban. Ilyen például a nemzeti konzultáció és a szociális konzultáció, hogy úgy kérik ki az állampolgárok véleményét, hogy nincs választási év, népszavazáson vagy választásokon kívül egy-egy fontos törvény vagy törvénycsomag elfogadása előtt minden magyar állampolgárnak reális lehetősége nyílik arra, hogy véleményt nyilvánítson. Milliós nagyságrendben ezzel az állampolgárok éltek is, és a milliós nagyságrendben kinyilvánított véleményt utána most már az alkotmányban is olvashatjuk, hiszen annak a képletnek megfelelően változtattuk az alaptörvény szövegét, amely a nemzeti konzultációban megtörtént, a szociális konzultáció eredményeit pedig már beépítettük, vagy a későbbiekben beépítjük a törvényhozás folyamatába.

Szintén úgy látom, hogy nagyon nagy dühvel és irigységgel töltötte el az egyes ellenzéki pártokat az, hogy mind a szakszervezetekkel a munka törvénykönyvének a főbb rendelkezéseiről, mind pedig a Bankszövetséggel a devizahitelezés kérdéséről sikerült megállapodni. Ezt megelőzte az árfolyamgát, a Nemzeti Eszközkezelő felállítása vagy a végtörlesztési lehetőség. De a végén egy konszenzust sikerült kialakítani, a konzultáció végén, akár a szakszervezetekkel, akár a Bankszövetséggel. Nem sok az a kormány, hanem kevés, amely elmondhatja magáról, hogy ilyen átfogó megállapodásokat tudott létrehozni ilyen fontos társadalmi szereplőkkel.

Ami azonban talán a legtöbb konfliktust szülte ebben az évben és még fogja is szülni a következő hónapokban, az a rendszerváltás valódi befejezése, hiszen a rendszerváltás befejezése nemcsak azt jelenti, hogy az utolsó szocialista időszak egyes haszonélvezőinek az érdekeit sérti ez a kormányzat, amikor befejezi a rendszerváltást, hanem ugyanígy a spontán privatizáció időszakában meggazdagodott vagy hatalmi helyzetbe, vagy gazdaságilag előnyös helyzetbe került embereknek is az érdekeit sérti. A kommunizmus utolsó éveiben már nemcsak a valós szocializmus létezett, hanem a spontán privatizáció is.

Akik akkor jutottak előnyös helyzetbe, és most veszélyeztetve látják a jövedelmeiket, ők is a kormányzat ellen fordulnak, és itt már nemcsak magyarországi, hanem külföldi szereplőkről is szó van. Ugyanakkor, ha a 2011. évre visszagondolunk majd 10 vagy 20 év múlva, én biztos vagyok benne, hogy a 2011. évet mindenki az új magyar alaptörvény évének fogja tartani, amikor Magyarország új, demokratikus és jogállami közjogi berendezkedéseinek az alapjait lefektettük, amely 10, 20 vagy akár 30 évre is befolyásolja, alapvetően befolyásolja Magyarország jövőjét. Én így kívánok minden kedves képviselőtársamnak nagyon boldog új esztendőt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 26 2012.02.13. 5:03  23-26

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ön négy embert idehozott, de például arról az egymillió emberről megfeledkezett, vagy jó pár százezerről, akik épp az elmúlt hónapokban megszabadultak a devizahitelük óriási nyomásától. Őket valahogy nem hívta ide, pedig a Kossuth teret meg tudnák tölteni azok az emberek, akik megszabadultak ennek a kormánynak a politikája következtében a nyomasztó devizahiteltől, attól, hogy egyik napról a másikra kell hogy éljenek.

Ön úgy beszélt, mintha Európa éppen egy virágzó korszakát élné, ahol minden országban csak arról beszélnek, hogy hogyan lesz minden olcsóbb az életben, hogyan lesz egyre nagyobb a foglalkoztatás. Ehhez képest Európa más országaiban sokszor még a magyarnál is rosszabb a helyzet. Nyilván lehet, hogy Franciaországnak, Angliának vagy Spanyolországnak a kiinduló helyzete jobb, de az iránya sokszor nehezebb.

Ön arról például nem beszél, amikor ezeknek az embereknek a tényleg egyéni nehéz helyzetéről szól, amivel nyilvánvalóan mindnyájan együtt érzünk, és szeretnénk rajta javítani, hogy Romániában, mondjuk, 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat, Görögországban 20 százalékkal, de még Írországban is 4 százalékkal, Spanyolországban, Olaszországban befagyasztják, és minden nyugdíjasnak járó kedvezményt megvonnak. Eközben Magyarországon 4,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak az elmúlt évben. Úgy érzem, ez azért óriási különbség ország és ország között.

Ami egyenként ezekre a problémákra, valós problémákra valós válaszokat jelent, azt hiszem, a kormány elég jó válaszokat igyekezett megtenni ezen körülmények között, amiket tehetett, de ön is tudja, hogy amikor minden három szja-forintból kettőt külföldi adósságtörlesztésre fordítunk, és sokszor Magyarország politikáját behatárolja az az óriási államadósság, amit örökölt, nyilván nem tehetünk meg mindent. Ön is tudja, hogy mondjuk, csak lakásépítési támogatásra hét és félszer ennyit fordíthatnánk, vagy szinte megfelezhetnénk még a maradék szja-bevételt is, mindezt csak az adósságtörlesztés kiiktatásával.

Úgy gondolom, a felsőoktatás átszervezése egyfajta bölcsebb döntésre késztet mindenkit. Egyrészről mindenkinek nyitva áll a felsőoktatás rendszere, minden képzésben, hol kevesebb, hol több ingyenes képzésben is részt vehet, de amelyik piacképes képzés, ott nyilvánvalóan az állam azt kéri, hogy ne az állam, hanem az, aki majd ebből a piacorientált képzésből profitál, az fizesse vissza egy magasabb munkabérben azt a díjat, amit az illető valamelyest itt az államtól kapna meg, ha ingyenes oktatásban részesülne.

Nekem is nagyon sok bölcsész, volt gimnáziumi vagy korábbi évfolyamtársam, osztálytársam az egyetem elvégzése után szembesült azzal, hogy tulajdonképpen ez a végzettsége most hasznos, vagy nem, és sok milliárdból diplomás pályakövető rendszereket építünk ki, hogy lássuk, hogy melyik hasznos és melyik nem hasznos képzés. Ehhez képest mi egy tudatosabb döntést kérünk tőlük 18 éves korukban, ami nehéz, nyilván a szüleik is segítenek benne, de úgy gondoljuk, hogy mindenkinek ezt már 18 évesen kell megtennie, és nem 20-23 évesen kell esetleg pályát módosítania. Mondom ezt úgy is, mint volt tanáromnak és vizsgáztatómnak frakcióvezető úrnak.

Ami a második helyen felsorolt, a vidéki és a nehezebb sorsban élő emberek helyzetét jelenti, ne felejtse el, frakcióvezető úr, hogy ez a kormány volt az, amelyik rezsistopot vezetett be. Ez a kormány volt az, amely pontosan a nehéz körülmények között élő emberek javára bevezette a tavalyi évben azt, hogy az inflációnál nagyobb mértékben nem növekedhetnek a rezsiköltségek. Jól látjuk, hogy sem a piaci szférában, sem a közszférában nem fognak magas szintre felemelkedni a bérek és fizetések. Ezért van szükség a rezsistopra, amelyik a legnehezebb helyzetben élőkön segít, hiszen ők azok, akik leginkább a fizetésükből a legnagyobb részt fizetik ki a rezsire.

Ami pedig a vidéki emberek életét illeti, ha ön megnézi akár az egész közigazgatás átalakítását a kormányhivatalokkal és járásokkal, az pontosan a magasabb vidéki életszínvonal garantálását jelenti, a kiegyenlítődést jelenti, hogy kistelepülésen, nagytelepülésen, Nyugat-Magyarországon, Kelet-Magyarországon, a fővárosban és vidéken hasonlóak legyenek az emberek életlehetőségei. Ezenkívül mi voltunk azok, akik nem bezárták, hanem megnyitották a kispostákat, nem bezárták, hanem megnyitották a vasúti szárnyvonalakat, és mind kispostában, mind kisiskolában igyekeztünk jobb minőségű vidéki életet garantálni mindenkinek.

A hajléktalanok kapcsán a közmunkaprogram egyik célja pontosan az volt, hogy az ő számukra építsünk újabb és újabb szálláslehetőségeket. Ön is láthatta, hogy itt az elmúlt két-három hétben, amikor a nagy hideg beköszöntött Budapesten és az egész országban, miként igyekeztünk összefogni és megmenteni ezeket az embereket, együtt civil szervezetekkel, kormányzati szervezetekkel, és így sikerült elérnünk azt, hogy sokkal kevesebb nehézséget, problémát okozott ez, mint a tőlünk keletre, nyugatra lévő, pár száz kilométerrel odébb lévő államokban, ahol a hideg igencsak bőven szedte az áldozatait.

A vállalkozók számára pedig igyekeztünk azt biztosítani, hogy egy versenyképes adókörnyezetben kevesebb adminisztrációval szembesüljenek. Az adminisztratív engedélyek 13 százalékát és 10 kisadót töröltünk el, hogy egyszerűbb legyen az életük. A társasági nyereségadót 19 százalékról 10 százalékra csökkentettük, pontosan azért, hogy megérje vállalkozni, megérje dolgozni.

Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy egy nehéz európai környezetben a magyar vállalkozók és a magyar munkavállalók számára minél jobb körülményeket tudjunk produkálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 30 2012.02.13. 0:00  27-30

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyvalami van, ami nem változik ezen módosítás után sem az azelőtti állapothoz képest, nevezetesen hogy a vallásgyakorlás teljesen szabad Magyarországon, Magyarországon bárki bármilyen hitét, vallását, felekezetét megvallhatja vagy ettől tartózkodhat. Egyik sem kötelező senki számára sem, de mindenki szabadon gyakorolhatta az eddigi módosítás előtt is az ilyesfajta jogait.

Nagyon fontos, hogy mind az alaptörvény, mind pedig mindkét, tavaly elfogadott egyházügyi törvény mindenki számára garantálta a vallásszabadságot Magyarországon. Amiben változás volt, az pusztán a visszaélések kiküszöbölése, annak a kiküszöbölése, hogy valaki akár ezzel az egyháznévvel ne élhessen vissza, hiszen az sértő azokra a valódi egyházi tevékenységet végző, valódi hitelveket, valódi teológiai tartalmat közvetítő egyházakra, amelyek akár már évtizedek vagy évszázadok óta itt vannak Magyarországon, vagy akik akár Magyarország államiságát megalapozták - történelmileg talán a kereszténység nélkül, katolikus egyház nélkül nem is létezhetne ma itt, Közép-Európa szívében Magyarország -, másrészről pedig az állam érdekeit is sértették, hiszen ezek a felekezetek visszaélhettek adókedvezményekkel vagy normatív támogatásokkal. A cél tehát mindenképpen csak az volt, hogy tisztázzuk ezt a helyzetet.

A legfontosabbnak talán azt tartom ebben a módosításban, hogy a kormánytöbbség tartja a szavát. Korábban azt mondtuk, hogy az a kezdő lista, az a 14 egyház és felekezet, amely szerepelt a törvény végén, annak a mellékletében, csak egy kezdő csomag, és utána meg fogjuk vizsgálni mindazoknak az egyházaknak és felekezeteknek a különböző státuslehetőségeit, akik később hozzánk fordulnak. Abból a 350 egyházból és felekezetből, amely korábban bejegyzésre került a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság által, mindösszesen 80 adott életjelet. Tehát a kettő közötti különbség, több mint 200 egyház valódi életjelet nem mutatott, nem kérte újra a nyilvántartásba vételét, tehát ők valódi tevékenységet valószínűleg nem folytattak, vagy ha folytattak, akkor nem egyházi tevékenységet folytattak. Így a szabályozás módosításának ez már önmagában elegendő indoka és elég igazolása, hogy láthattuk, több százas nagyságrendben vannak olyan egyházak, amelyek mindenfajta egyéb intézkedés nélkül, kérelemelutasítás nélkül önmaguk beismerték, hogy nem működnek.

Ugyanakkor fontos azt hangsúlyoznunk, hogy tartotta a kormány a szavát, és ki is bővíti ezeknek az egyházaknak a körét. Nagyon fontos, akár magyarországi feladatot ellátó, akár nemzetközi beágyazottságú egyházakról, felekezetekről van szó, az anglikánokról, a koptokról, az üdvhadseregről, vagy olyan protestáns felekezetekről, mint a metodisták, pünkösdisták, hetednapi adventisták, valamint a világegyházak képviselői is egyházi keretek között tevékenykedhetnek, iszlámok, hinduk és buddhisták egyaránt.

Ahogy a képviselő úr is említette, ahány ország, annyiféle szokás, más egy skandináv, egy észt, litván vagy egy dél-európai szabályozás. Volt, ahol csak egy egyház van, pontosabban van is, ahol csak egy egyház van; van, ahol az alaptörvény, az alkotmány szövege - mint ahogy Görögországban - nemcsak azt rögzíti, hogy a Szentháromság egy Isten nevében fogadják el az alkotmányt, de az is szerepel, hogy melyik a hiteles Biblia-fordítás. A magyar alaptörvény ezt azért még messze nem tartalmazza állam és egyház kapcsolatával kapcsolatban. Tehát ahány ország, annyiféle szokás; van, ahol államegyház is létezik.

Ahogy a képviselő úr is említette, Szlovákiában a 2009-es törvény 20 ezer tagot írt elő, és csak 15 egyházat cikkelyezett be a törvénybe. Minisztérium veszi nyilvántartásba az egyházakat Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Dániában és Portugáliában; a parlament - hozzánk hasonlóan - Spanyolországban, Litvániában vagy Ausztriában. Magyarország, ha azt a sort nézem, amely természetesen nem feltétlenül a vallásszabadság legjobb ismertetőjegye, hogy hány egyház és felekezet van bejegyezve, ha ezt a sort néztem, akkor a 9. helyen állt a 14 egyházzal, de nyilván hátulról nézve, tehát még bőven nyolc olyan európai uniós tagállam volt, ahol a magyarnál jóval kevesebb egyházat és felekezetet vettek nyilvántartásba. Ezzel most nyilván Magyarország az Európai Unió klasszikus középmezőnyébe kerül a vallásszabadsági törvénnyel kapcsolatban a bejegyzett egyházak számát tekintve.

Elmondhatjuk tehát, hogy ez egy olyan módosítás, amit minden képviselő jó szívvel támogathat. A kormány is támogatja a bizottságnak ezt a javaslatát, és bízunk benne, hogy így most már végképp eloszlatunk mindenfajta egyházügyi törvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitát és kérdést. Mindenki számára egyértelmű, hogy bár eddig is a vallásszabadság jogát mindenki számára biztosította a törvény, hiszen 98,5 százaléka a lakosságnak azokhoz a felekezetekhez tartozott, amelyek a törvény első változatában a 14-es mellékletben szerepeltek, de most már szinte mindenki, aki nagyobb közösséghez tartozik, az állammal való kapcsolatát rendezettnek tudhatja be; és mindenki más is, aki vallási tevékenységet folytat, 10 fővel vallásos egyesületet létrehozhat, vagy pár fővel alapítványi formában folytathatja a tevékenységét, mint ahogy ezt Németországban is tehetik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 38 2012.02.13. 4:17  35-38

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Valóban egy jóval szellősebb, egy jóval lazább, egy kevésbé leterhelt ülésszak elé nézünk, mint az előző. Az előző ülésszakban 99 darab törvényt, törvénymódosítást fogadtunk el, a nemzetközi szerződésekkel együttvéve; most 42 szerepel a tervekben. Az elmúlt félévben ezek közül egy tucatnyi volt az, amelyik nemzetközi szerződést tartalmazott, volt sok módosítás, de teljesen új törvény is 43 szerepelt. Ehhez a 43-hoz képest most 42 az összes módosító és új kódexet is elfogadó törvényeknek a száma, tehát jóval kevesebb munkateher igencsak bőséges időkeretben áll rendelkezésünkre, hiszen míg az első felében ennek az ülésszaknak kétnapos, a második felében háromnapos üléseink lesznek, tehát a vitára és a kibeszélésre is sokkal több idő és lehetőség nyílik itt a parlamentben.

De sok más területen is ezeket a törvényeket meg lehet vitatni, hiszen akár ha csak a mezőgazdaságot érintő legfrissebb javaslatokat nézem, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács azokat már megvitatta, és minden más fontosabb javaslat - legyen az adótörvény vagy költségvetés - az NGTT-t megjárja, és mire a parlamentbe kerül, addigra már a munkáltatókat, a munkavállalókat, a tudomány szereplőit, az egyházakat, a civil szervezeteket és vendégként a kormányzatot is magában foglaló társadalmi egyeztetésen túlesik. Nyilvánvalóan a szakszervezetekkel való tavalyi megállapodás és a Bankszövetséggel való megállapodás szintén nagyobb konzultációnak ad alapot, de azért voltak, hadd mondjam el, az előző évben is olyasfajta kezdeményezések - elég csak az LMP javaslatainak egyikére vagy másikára gondolni -, amelyek az alaptörvénybe beépültek, mint például az importszemét tilalma, a génmanipuláció tilalma vagy a klónozás tiltása, amelyek most már alaptörvény szintű védelmet élveznek, és sokszor ellenzéki pártoktól jöttek ezek a javaslatok.

A mai napon már szerintem egy nagyon fontos törvényt fogunk itt elfogadni a horvát uniós csatlakozásról. Úgy gondolom, szimbolikus értékű az, hogy a magyar EU-s elnökség alatt zárták le az utolsó pontot, az igazságügyi fejezetet horvát szomszédaink és barátaink, és Magyarország elsők között nyilvánítja ki, hogy szeretne közösségre lépni az Európai Unión belül is Horvátországgal. Remélem, ez egy ünnepi pillanat lesz a magyar parlament történetében, amikor ma délután ezt a szavazást megejtjük.

A két nagy kódexet a képviselő úr már említette, a polgári és a büntető törvénykönyvet. A büntető törvénykönyv - mint azt Répássy államtitkár úr be is jelentette a múlt héten - már fenn található a kormányzati honlapon, és mindenkinek várjuk az észrevételeit, ugyanúgy, ahogy a járáshatárok kialakításához is heteken keresztül vártuk minden településnek, polgármesternek az észrevételeit. A polgári törvénykönyvnél szintén egy még hosszabb konzultációt tervezünk, ott a tudósok javaslatát is mindenki megismerheti hamarosan, utána következik a kormány álláspontja, amit ki-ki megismerhet, majd pedig egy igencsak hosszú parlamenti vitára készülhetünk itt.

De fontos törvény szerintem a hungarikumokról szóló javaslat, fontos sarkalatos törvény a választási eljárás és a népszavazás, valamint az Országgyűlésről szóló törvény, amelyet szintén ebben az ülésszakban vitatunk meg. Végre saját kódexet kap a turizmus, illetőleg a járási és önkormányzati közfeladatok elválasztásáról, kijelöléséről szóló törvényjavaslat is ebben a félévben kerül a parlament elé. Itt is törekszünk arra, hogy minél inkább nagyobb konszenzussal, minél több egyeztetési kör után kerüljön ide a parlament elé. De olyasfajta hétköznapi életet befolyásoló törvényjavaslatok is itt fognak szerepelni, amelyek a lánctartozások kiszűrését vagy visszaszorítását szolgálják, vagy az a javaslat, amelyik azt a már-már megszokott projektcégbedöntő gyakorlatot igyekszik megakadályozni, amikor ki-ki új építésű lakásokat épít, majd amikor a garanciális munkákat kéne elvégezni, addigra megszünteti a cégét, és így nem tudják az állampolgárok, a vásárlók, a lakások új tulajdonosai ezeket az igényeket érvényesíteni.

Tehát többféle szinten fognak itt törvények érkezni: mind sarkalatos, mind a gazdasági kormányzást érintő, mind pedig egyéb, a hétköznapi élet gondjain az állampolgárokat segítő törvényjavaslatok. Ezeknek a véleményezésére, megkonzultálására - ha van ilyen szó -, konzultálására, megvitatására pedig minden korábbinál több időt és lehetőséget kap mindenki, mind az ellenzék képviselői, mind a társadalmi szervezetek. Ehhez kívánok mindenkinek a következő félévben is jó munkát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 347 2012.02.13. 3:11  346-360

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet, és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. december 13-ai 1337/2011/EU rendelet, valamint annak elődei alapján az Unió tagállamai, köztük Magyarország ötévenkénti statisztikai felmérést köteles végezni az egyes gyümölcsfafajok ültetvényeire vonatkozóan.

A soron következő összeírás időpontja 2012. A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény, valamint annak most tárgyalt módosítása ennek az uniós kötelezettségnek a végrehajtását szolgálja.

A felmérés adatait az Európai Unió a gyümölcsfélék piacának közös szervezéséhez használja föl, de a hazai kormányzati szerveknek is szükségük van a felmérésből származó adatokra az agrárgazdaság megalapozott irányításához és a kapcsolódó közösségi támogatások mind hatékonyabb nemzeti felhasználásainak elősegítéséhez, valamint a terméktanácsoknak és egyéb érdekvédelmi szervezeteknek is az értékesítés tervezéséhez. Az adatokat hasznosítják még a gazdasági folyamatokat elemző kutatóintézetek és a nemzetközi statisztikai szervezetek is.

A felmérés az egész Európai Unió tekintetében négy gyümölcsfajra terjed ki, az almára, a körtére, az őszibarackra és a kajszira. Ezen termőterület az összes gyümölcstermő terület több mint kétharmadát teszi ki Magyarországon. A felmérés nemzeti hatáskörben költségtakarékossági okokból nem kerül további fajokkal kiegészítésre.

A felmérést a Központi Statisztikai Hivatal végzi mintavételes összeírással, vagyis nem kerül az összes ültetvény ténylegesen számbavételre, ami alacsonyabb költségeket eredményez. Az összeírás nem jelent adminisztrációs terhet a gazdák és a vállalkozások számára, tekintettel arra, hogy ügyfélkapcsolat nem jön létre, mivel az összeírás a mintába tartozó ültetvények bejárásával történik. A megfelelő minták kiválasztásához és a területi végrehajtáshoz adatvétel szükséges adminisztratív forrásokból, a mezőgazdasági támogatási nyilvántartásból, a digitális földmérési alaptérképből, továbbá mögöttes adatbázisként az ingatlan-nyilvántartásból.

A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvények méretét el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadását az előíró európai uniós rendelet módosulása, az adminisztratív adatok átvételéhez szükséges törvényi felhatalmazás, valamint a korábbi, rendkívül rövid végrehajtási rendelet rendelkezéseinek a törvénybe való beépítése és ezáltal a szabályozás egyszerűsítése teszi indokolttá.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 359 2012.02.13. 0:56  346-360

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyes módosító javaslatokról majd lesz alkalmunk itt vitatkozni a részletes vita során. Én csak arra szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni, hogy egyrészről van a kormánynak vidékstratégiája, Darányi-tervként mindenki megismerhette, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban is megvitatásra került, sok vidéki fórumon is, minden más helyeken is.

Ez a vita azonban nem egy mezőgazdasági vita - akkor a Vidékfejlesztési Minisztérium lenne az előterjesztője -, hanem egy statisztikai, KSH-s, európai uniós, közigazgatási kérdésnek a megvitatása, egy kötelezettség, amit végre kell hogy hajtsunk, és a későbbiekben hasznos adatokat szolgáltathat a különböző tervezésekhez. De örülök, hogy ezt a részét mindenki támogatta, a különböző részekben pedig nagy érdeklődéssel hallgattuk mindnyájan a tőtávolságokra és egyebekre vonatkozó felvetéseket. Magam is sokat tanultam ebből a rövid vitából.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 4 2012.02.14. 5:01  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Elöljáróban mindenképpen szeretném leszögezni, hogy az erdélyi magyarság kérdése, úgy tűnik, sokunk számára fontos kérdés határon belül és kívül, a parlamenti patkó több részében is, ez a magyar kormánynak is szívügye, és az egész külhoni magyarság demográfiai helyzete a kormány politikájának egyik középpontja. Azonban le kell szögezni, hogy egy közösség erejét nem kizárólag a számaránya mutatja meg.

A 2011-es népszámlálás alapján Románia állandó népessége 19 millió fő, amiből román nemzetiségűnek vallotta magát 16,8 millió fő, azaz a lakosság 88,6 százaléka, és magyarnak vallotta magát 1 238 000 fő, azaz a lakosság 6,5 százaléka. Emellett romának - tehát nem románnak, hanem romának - vallotta magát 619 ezer fő, ami az összlakosság 3,2 százalékát jelenti.

Meg kell jegyezni, hogy ezek a statisztikák, bár előzetes eredmények, amelyek kismértékben változhatnak, de ennek mértéke, a változás mértéke bizonyosan 1 százalék alatti lesz.

A magyar nemzetiségű népesség számának alakulását vizsgálva az előző, 2002-es népszámláláshoz viszonyítva, ahogy arra képviselő úr is utalt: 2011-ig a romániai magyarok száma 196 631 fővel csökkent, hasonló mértékben, mint a korábbi időszakban, a tendencia tehát nem változott.

Igaz azonban, hogy a magyarság aránya csökkent Romániában, de meg kell jegyezni, hogy ennek mértéke minimális, 1 ezrelék. 2002-ben 6,6 százalék volt a magyarság aránya a mostani 6,7-hez képest. Optimizmusra ad okot tehát, hogy a magyarok aránya nem csökkent Románia összlakosságán belül.

Az adatok elemzésével több szociológus is foglalkozott, például Kapitány Balázs, aki megállapította, hogy régiós lebontásban szemlélve erdélyi tekintetben négy nagy régiót lehet megkülönböztetni.

A hagyományos székelyföldi megyék, Hargita és Kovászna esetében a magyarság aránya alapvetően stabil. Hargitában kissé nőtt, Kovásznában némileg csökkent a magyarok száma, Székelyföldön pedig határozottan pozitív fejleményekről lehet beszámolni, hiszen a román nemzetiség aránya egyértelműen csökkent, és a magyarság aránya nőtt. Székelyföldön tehát fordulópontról beszélhetünk, megállt a románság térnyerése, és a magyarság arányának emelkedését mutató folyamat indult meg. Ezek tehát az inkább magyarlakta részek.

Észak-Partium, azaz Bihar, Szatmár és Szilágy megye a másik régió. Észak-Partium területe összességében román többségű, éppen ezért a várható borúlátó fejleményekkel szemben mégis pozitív meglepetés, hogy a magyarság arányában nem történt nagy visszaesés. Úgy tűnik, Székelyföldhöz hasonlóan Észak-Partium sem veszélyeztetett, demográfiai értelemben legalábbis.

Az észak-erdélyi vegyes lakosságú megyék, mint Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros és részben Fehér megye tekintetében viszont valóban egyértelmű és nagyon szembetűnő a csökkenés.

(9.10)

Kolozsvár esetében, ahogy elmondta a képviselő úr is, 19 százalékról 16 százalékra csökkent a magyarság aránya, ami különösen fájó számunkra. Bár a különböző magyar szervezetek koncentrálnak erre a területre, a városban ötezer fő mégsem vallotta meg semmiféle nemzetiségét. Marosvásárhelyen relatíve kisebb mértékben, "csak" 2 százalékkal, 47-ről 45-re csökkent az arány. Az észak-erdélyi vegyes lakosságú megyékben csupán a szigetfalvak azok, ahol a magyarság továbbra is többséget alkot, például Szék vagy Torockó. A negyedik, demográfiai trendet tekintve megkülönböztethető régió Dél-Erdély és a Bánság. Ebben a régióban valóban nagyon rossz a helyzet: 30-35 százalékos volt a magyarság csökkenése. Általánosságban a nagyvárosokban, Temesváron, Nagybányán, Brassóban és Aradon fogyott a legnagyobb arányban a magyarság. Derűlátásra az adhat okot ebben a régióban, ami Székelyföldön jellemző: voltak olyan városok, ahol csak kisebb mértékében csökkent a magyarság aránya.

A népszámlálás kapcsán hozzá kell tenni a teljesség kedvéért, hogy az etnikumról nem nyilatkozók aránya néhány területen jelentősen nőtt. Ahogyan már említettem, Kolozsváron ötezer fő nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre, más népszámlálási eredmények pedig azt mutatják, hogy az etnikumról nem nyilatkozók általában valamelyik kisebbséghez tartoznak. A magyar kormány úgy véli, hogy ezeket a területeket nem szabad magukra hagyni, hiszen számos esetben valóban biztató vagy legalábbis reményre okot adó a helyzet. Emellett a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság folyamatosan olyan programokon dolgozik és olyan programokat valósít meg, amelyek a csökkenés lassítását, megállítását, adott esetben, mint például Székelyföldön, a trend megfordítását célozzák.

Bár igaz, hogy a magyar kormány közvetlenül nem tud hatni a születésszámra, meggyőződésünk, hogy a magyar intézményeken keresztül, a magyar terek bővítése által eredményesen befolyásolhatjuk a magyarság gyarapodását. Itt elsősorban az oktatási intézmények megerősítése lehet célravezető, illetve olyan más kulturális intézmények, közösségi terek gyarapítása, amelyek sikerrel járulnak hozzá a magyar identitás erősödéséhez és a magyarság gyarapodásához.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 164 2012.02.14. 1:51  157-165

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Tisztelt Ház! Nagyon röviden válaszolnék, hiszen egy érdemi javaslat született, hogy a négy korábbi gyümölcsfaj mellé még valami mást is tegyünk be a vizsgálati körbe.

Mint arról tegnap éjszaka is beszéltünk, ennek igen komoly anyagi vonzata van, és nekünk nyilvánvalóan felelősen kell bánnunk az adófizetők pénzével: mindig ki kell számolnunk, hogy egy intézkedés mennyi előnnyel, mennyi hátránnyal jár. Nem l'art pour l'art írjuk össze ezeket sem, hanem a tegnap ismertetett három EU-s jogszabály előírása alapján és azoknak a módosulása alapján kell nekünk ezt az új összeírást végrehajtanunk. S nyilvánvalóan, amikor újabb, az ön által említett fajokat bevonnánk ebbe a vizsgálatba, akkor ki kell számoljuk ennek a többletköltségét. Mi ezzel a korábbiakban is számoltunk, és százmilliós nagyságrendű volt az a többletköltség, ami egy szélesebb körnek a vizsgálatát jelentette volna. Azt kell megvitatnunk, pontosabban azt kell kiszámolnunk a szavazásig, és a frakcióknak maguknak is egyértelművé tenni, hogy lesz-e annyi haszna annak a kibővítésnek, mint ez a százmilliós nagyságrendű kiadás, amivel ez a módosító indítvány járna. Úgyhogy mi ezt alaposan meg fogjuk fontolni, újra elővesszük az előzetes számításainkat.

Egyelőre mi ezt nem fogalmaztuk így meg a javaslatban, bár az előző évben - hiszen ez egy hosszú egyeztetés után került a parlament elé, a múlt évben már többször felmerült ez a törvényjavaslat, de az egyeztetések csak az év végére, idei év elejére hozták ide a parlament elé - úgy láttuk, hogy az a négy vizsgálati irány a fontos. Nem hiszem, hogy ezt fölülbírálnánk, de ha mégis, akkor még egy hetünk áll rendelkezésre, hogy ezeket a számításokat a százmilliós összeg nagyságrendjében véghez tudjuk vinni.

Megköszönöm mindenkinek, aki itt volt a részletes vitában. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 16 2012.02.20. 4:23  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerintem egy nagyon fontos politikai, etikai és morális kérdésre világította ön rá a figyelmet, hiszen vannak olyan ellenzéki képviselőtársaink, akiknek más a véleménye, amikor itt a parlamentben a mi szemünkbe néznek, és más, amikor otthon a feleségük vagy férjük szemébe néznek (Dr. Józsa István: Így szoktad?), más döntést hoznak meg a parlamentben, más döntést hirdetnek itt és mást otthon, úgy látszik.

Hiszen ha megnézzük az LMP nyilatkozatait, azt mondták, hogy erkölcstelen és jogtalan a végtörlesztés intézménye. Ehhez képest a frakcióvezető-helyettesük, Karácsony Gergely a sajtóhírek alapján mégiscsak igénybe vette ezt az erkölcstelen és jogtalan végtörlesztési lehetőséget. (Lukács Zoltán: Ez mindennek a teteje!) Vagy nézzük a szocialistákat! Ők azt állították, hogy kárt okoz a bankoknak, hibás elképzelés, nem szabad megengedni, és nem is szavazták itt meg. (Lukács Zoltán: Újabban sajnálod a bankokat?) Nem is támogatták itt, nem is támogatták a parlamenten belül. (Lukács Zoltán: A múltkor még nem szeretted a bankokat! Szegény bankok!) De hát aztán mégis, Tóth József, Gőgös Zoltán, Iváncsik Imre vagy Vadai Ágnes sajtóértesülések szerint ezt igénybe vette. (Lukács Zoltán: Szegény bankok!)

Cáfolják meg, ha ez nem igaz! Cáfolják meg, ha ez nem igaz! Sokan bujkálnak a sajtó elől, sokan nem nyilatkoznak (Lukács Zoltán: Sőt, az erdőbe bevetették magukat! Titkos helyeken bujkálnak!), hogy vajon ők most tényleg végtörlesztettek vagy nem végtörlesztettek, mert érzik, úgy látom, ennek a morális súlyát önmagukon, hogy itt a parlamentben nem támogatták ezt a javaslatot; ezt a javaslatot, amely valóban immáron közel 160 ezer embernek tudott segíteni. Gondolják el, hogy hány százezer ember van ezekben a családokban, akik itt élnek! De önöket ez nem zavarta. (Lukács Zoltán: Lassan Zsiga Marcell-i magasságokba emelkedsz!)

Bevallom őszintén, egyikőjüket sem ítélem el azért, mert igénybe veszik a végtörlesztés lehetőségét (Dr. Józsa István: Az előbb úgy tűnt! - Lukács Zoltán: Megnyugtató azért!), mert én is úgy gondolom, hogy a végtörlesztés lehetősége jó, ez egy nagyon jól eltalált intézkedés volt, és minél többen vegyék igénybe, önöket is biztattuk erre, az önök szavazóit is, az önök párttagjait, az önök támogatóit (Dr. Ujhelyi István: Név szerint?), minél többen szabaduljanak meg a törlesztés nyűgétől, ettől a kiszolgáltatottságtól. Ez szerintem teljesen természetes, és jól mutatja, hogy a nemzeti együttműködés kormánya még az ellenzéki képviselőknek is jót akar, nemhogy az állampolgároknak vagy a saját támogatóinak.

De azt kérem önöktől, hogy amikor itt a parlamentben elmondják a véleményüket a végtörlesztésről, és azt mondják, hogy ez egy hibás intézkedés, akkor gondolják végig, hogy mit mondtak otthon, mit mondtak a saját barátaiknak. Amikor megkérdezték a barátaik önöket arról, hogy a végtörlesztést igénybe vegyék-e, vajon mit mondtak nekik? Valószínűleg azt mondták, hogy igen, vegyék igénybe, ez egy jó dolog, hiszen ezért vették igénybe az önök frakciótagjai is a végtörlesztés lehetőségét. De akkor legyenek következetesek, legyenek egy kicsit bátrabbak! Mondják azt, hogy van a kormánynak egy olyan intézkedése, ami jó, ezért én is igénybe vettem. Úgy gondolom, hogy ennyi bátorság egy képviselőtől itt a parlament falain belül elvárható, hogy ugyanazt a véleményét képviselje otthon, amikor a családi háztartásról van szó, és itt a parlamentben.

Hiszen ha önök így ítélik meg, akkor jól láthatják, hogy ezzel nem növelik a kárt az országban, mint ahogy ezt sokan mondták a korábbi nyilatkozataikban, hanem éppen hogy enyhítenek Magyarország gondjain azáltal, hogy a saját gondjaikon enyhítenek (Dr. Józsa István: Ez demagógia!), és vállalják föl a saját választóik előtt is, hogy önök ezt igénybe vették, és nem ítélik el azokat az MSZP-szavazókat, LMP-szavazókat, Demokratikus Koalíciót támogatókat (Dr. Józsa István: Senki nem ítélte el őket!), akik szintén ezzel éltek. Én csak a következetességet kérném önöktől, hiszen ellenkező esetben a hitelességüket elvesztik.

Igazából azokról a képviselőkről az jutott eszembe, akik itt a parlamentben ellenzik a végtörlesztést, aztán hazamenve pedig mégiscsak igénybe veszik, mintha Bill Gates nagyon nagy prezentáció keretében elmondaná, hogy a Windows milyen jó operációs rendszer, és ezt kell használni, majd hazamenne, és ő is igazából iPhone-t meg iPad-et használna, vagy Mark Zuckerberg leiratkozna a facebookról, és az iwiwen regisztrálna vagy a G+-on. Legyenek önök is következetesek, hitelesek! Ki venné meg azoknak a kereskedelmi cégek vezetőinek a termékét, akik a saját maguk által ellenzett javaslatot fogadják el, vagy a saját maguk által ócsárolt terméket veszik meg? (Dr. Józsa István: Magatoknak csináltátok, rendben!)

Úgyhogy azt kérem önöktől, hogy ha már nyolc év kormányzása során végignézték tétlenül, hogy a devizahitelek mennyisége 140-szeresére növekedett az országon belül, és utána jött egy kormány, amelyik végre hozott ebben egy hathatós és az emberek tömegei, százezres tömegei számára enyhülést hozó intézkedést, akkor vállalják fel ezt a döntésüket, vállalják fel a parlament falain belül, itt is ismerjék el azt, amit otthon elismertek: a végtörlesztés ennek a kormánynak egy nagyon fontos, nagyon lényeges és az egész ország számára hasznos döntése volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 90 2012.02.20. 2:07  87-94

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ön felszólalása nyomán nem a joggal való visszaélés, hanem egy régi latin regula jutott eszembe, hogy aki gyorsabb az időben, az erősebb a jogban - prior in tempore, potior iure.

Valóban, egy eléggé hosszú rendezvénysorozat lesz március 15-én, kétfajta átvonulással egyik helyszínről a másikra, a Kossuth térről a Múzeumkertbe, a Múzeumkertből fel a Várba, ahol családi program és sok minden egyéb is várja azokat, akik együtt akarnak ünnepelni. De nyilvánvalóan voltak korábban, nemcsak három héttel az ünnepség előtt, hanem már jóval korábban is érdeklődők, akik különböző rendezvényeket szerettek volna bejelenteni, van fővárosi hagyományos ünnepség, és van az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoportnak is ünnepsége. Ezzel kapcsolatban február 17-én volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban egyeztetés, pontosan azért, hogy mindenkinek a véleménynyilvánítása, a békés gyülekezési lehetősége meglegyen. És ezután, miután itt voltak a főváros képviselői, a kormányzat rendezvényszervezői, ott voltak a Facebook-csoport képviselői, sikerült megállapodásra jutni. A fő szervező, mármint az Egymillióan a sajtószabadságért fő szervezője az Indexnek kijelentette, hogy örül, hogy az ügyet sikerült normálisan rendezni. Tehát mindenki számára megnyugtatóan rendeződött ott és akkor, ezelőtt pár nappal, hogy ki hogyan tud békésen gyülekezni március 15-én, és megemlékezést tartani.

Nyilvánvalóan az LMP-nek ehhez képest jóval későbbi a bejelentése, hiszen itt korábbi nagy egyeztetések vannak - arra is figyelemmel voltunk, hogy a Facebook-csoportnak legyen három-négy órája arra, hogy felállítsa a színpadot, tehát kellő előkészületei legyenek. Ha önök is korábban jelezték volna, hogy idén március 15-én hol, miként szeretnének ünnepelni, akkor nyilvánvalóan ezt már a korábbi egyeztetéseknél is figyelembe tudtuk volna venni, de nyilvánvalóan arra fogunk törekedni, ha máskor nem, akkor március 15-e olyan nemzeti ünnepünk, ahol méltán mindenkinek lehetőséget kell biztosítani, hogy a saját maga értelmezésében is azonosuljon a nemzeti ünneppel.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 94 2012.02.20. 1:23  87-94

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy bár nem vagyok tagja az Egymillión a sajtószabadságért Facebook-csoport 92 ezer tagjának (Közbeszólások az LMP soraiból: Még lehetsz!), de az ő nevükben is visszautasítsam, hogy ön őket kádári különalkuk megkötésével vádolja itt a parlamentben. (Szabó Timea: Nem őket!) Szerintem sok mindent lehet rájuk mondani, de hogy ők a jelenlegi hatalommal kádári különalkut szeretnének vagy akarnának kötni, szerintem ez abszolút nem állja meg a helyét. (Dr. Józsa István: Szándékosan félreérted! Nem ezt mondta.)

Rengeteg hely van még Budapesten, ahol lehet különböző megemlékezéseket tartani, nyilvánvalóan, ha ránéz a térképre, tud olyat találni, amelynek forradalmi kötődése is van, hiszen azért szerencsére Budapest utcáin és közterületein számtalan olyan hely van, ahol különböző '48-as emlékek találhatók. Nyilván ez a három hely, amit már mondtam, a kormányzati megemlékezéseknek történelmileg - hiszen korábban is itt voltak megemlékezések - le van foglalva, a fővárosé, a millásoké. Ezenkívül az LMP szerintem, ha akar, talál helyet. Nyilván, ha botrányt akar az LMP, akkor pert indít, Strasbourgba megy, láttunk már hasonló példákat, ha pedig ünnepelni akar, akkor odébb megy száz méterrel (Szabó Timea: A gyülekezési jogról van szó!), ahol szintén van egy nagyobb terület, ahol tudnak áramot találni, nagyobb hely van, el fognak ott férni szerintem száz méterrel odébb is, és ott akkor megtartják az ünnepségüket. Mi, amiben lehet, segítünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ön is láthatja, a minisztériumban bármikor szeretettel látjuk önöket egy egyeztetésre.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 112 2012.02.20. 2:05  109-116

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a lényeg szerintem nem pontosan a felirat, hanem az egész mögött meghúzódó elv. Nem tudom; és szerintem nem is kell tudjam, hogy pontosan milyen viszonyok uralkodnak ennek a településnek az önkormányzatában, ott belül, a képviselők és a polgármester között, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy az '50-es években semmilyen más népirtás nem történt itt, Magyarországon, semmilyen más ordas eszme nem szedte az áldozatait, csak a kommunizmus. Viszont ezt ki kell mondanunk, és aki ezt nem tudja ma Magyarországon kimondani, és nem tud ezzel azonosulni, hogy a kommunizmus igencsak nagy mértékben szedte áldozatait, legyen az halálbüntetés, börtönbüntetés, deportálás, internálás, kitelepítés, vagyonelkobzás, megkínzás vagy B-listázás, az nem alkalmas ma egy közéleti szerepre. Ezt mindenkinek el kell ismerni.

Sőt, mi voltunk már itt közösen ebben a parlamentben, ebben a ciklusban, amikor a Btk.-ban a 269/C. §-t beiktattuk, amit ön is idézett a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával kapcsolatban. Aki tehát azt állítja, hogy a kommunizmusnak nem voltak bűnei, akár szóban, akár tettben, akár írásban, akár egy emlékművön, valami hasonlót mond, immár nemcsak hogy történelmileg mond valótlant, de bűncselekményt is elkövet, hiszen nyilvánosan tagadja a kommunista rendszerek elkövetett bűneit, ezeket a tényeket. Úgy gondolom, hogy ennek a településnek valahogy házon belül ki kéne találni azt a módot, amit nem az államnak kell megmondani a település részére, ezért van az önkormányzatiság, hogy ilyesfajta kérdésekben ott, a képviselők dűlőre jussanak, hogy legyen egy ilyen emlékmű.

A kormányzat még decemberben terjesztette be, de ezen a héten fogjuk megvitatni azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely minden települést hasonló emlékművek vagy akár a nemzeti összetartozásról, szolidaritásról szóló emlékművek állítására buzdít, és ezt lehetőségeihez képest támogatja is. Remélem, hogy ez a helyi tusakodás végül véget ér, és sikerül méltó emléket állítani a kommunizmus minden áldozatának, így ezen település, Sáránd áldozatainak is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 116 2012.02.20. 1:06  109-116

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én azért bízom benne, hogy büntetőeljárás nélkül is a sárándiak rá tudják arra venni saját polgármesterüket, akit egyébként ők maguk választottak meg közvetlenül, hogy egy ilyesfajta emlékmű állításánál egy ilyen szóvitának ne legyen túl hosszú következménye. Én pedig úgy gondolom, hogy azért a kommunizmusnak nemcsak azok az áldozatai, akik börtönbe kerültek vagy meghurcolták őket a korábban említett módon. Ez mindnyájunk terhe, ezt mindnyájan magunkkal kell hogy cipeljük, mindnyájan ismerjük vagy legalábbis látjuk, érezzük a saját környezetünkben a kommunizmus máig hatoló különböző igazságtalanságait. Láthatjuk ezt magunk körül is.

Erről megemlékezni tehát, ennek emlékművet állítani egy olyan településen is ildomos és méltó lenne, ahol adott esetben, mondjuk, senkit sem börtönöztek be, vagy a plébánost nem helyezték át, vagy nem történt semmi ilyesfajta ítélet. Ott is akár a holokausztról, akár a kommunizmus bűneiről igenis lehet emlékművet állítani, mert ezek olyasfajta rémtettek voltak a XX. században, amelyek mindenképpen konkrét sérelem nélkül is elítélendők.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 137 2012.02.20. 2:05  134-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lényegében ön mindenről beszélt, képviselő asszony, amiről az elmúlt év kapcsán lehet beszélni. Egy-egy mondatot kiragadnék belőle, mint például azt, hogy a kormányablakokban milyen tájékoztatást adnak.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ha nem lett volna ez a kormány, most nem lennének kormányablakok, nem lenne 29 helyen az országban 99 darab kormányablak, amelyben egyre több ügy intézhető mindenki számára. (Bertha Szilvia felé:) Ön mosolyoghat ezen, de eddig ezeket az ügyeket az emberek 14 darab hivatalban intézték, tavaly január 1-jétől ez 1 darab kormányhivatal. Tavalyelőtt ilyenkor még 14 helyre kellett elmenni, hogy ezeket az ügyeket valahogy el tudják indítani, a tavalyi év elején kezdtünk huszon-egynéhány üggyel, most már hatvan körülire emeltük azoknak az ügyeknek a számát, amelyeket az állampolgárok például ezekben a kormányablakokban intézhetnek.

Ön is nagyon jól tudja, hogy igyekszünk ezeknek a számát növelni, keressük a jobbnál jobb helyszíneket, ahol ezt minél költséghatékonyabban meg lehet tenni, például vasúti várócsarnokok egy részében; a leendő járási székhelyeken mindenképpen kialakítanunk ilyen ügyfélfogadásra alkalmas, tömegközlekedéssel jól megközelíthető kormányablakokat, pontosan azért, hogy minél többen tudják ezt igénybe venni. Elég alapos kutatásokat végzünk erre vonatkozóan, és ezekből például az is kiderült, hogy vidéken sokkal nagyobb igény van kormányablakra, mert Budapesten sokkal inkább intézik az emberek elektronikusan az ügyeiket - igyekszünk ebben is hozzájuk alkalmazkodni. Ha például csak a népszámlálás adatait nézi meg, nálunk, a XI. kerületben az állampolgároknak már közel egyharmada ezt elektronikusan töltötte ki, tehát nekik inkább arra van szükségük és nem kormányablakokra.

Azért indítottunk Magyary-programot, azért indítottunk közszolgálati életpályát, hogy mindenki tervezni tudja a munkakör alapú karrierjét a közszolgálaton belül; azért hoztuk létre az egységes közszolgálati kódexet, hogy ha valakinek a karrierpályája egyik vagy másik hivatásrendi ágazatban megreked, tovább tudjon lépni egy másik szinten. Az utánpótlásnevelésre, a továbbképzésre azért hoztuk létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hogy egy egységes közszolgálati elitképzés kialakulhasson Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 157 2012.02.20. 1:59  154-157

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A megyei önkormányzatoktól átvett több mint 750 intézmény közül 34 tartozik a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ, rövidítve a BAMIK fenntartásába. Ezen intézmények működésének finanszírozásához az intézményfenntartó központ 3,3 milliárd forinttal rendelkezik.

A finanszírozás tekintetében fontos dátum 2012. április 1-je, mert ettől kezdve minden hozzá tartozó intézmény, így a múzeumok igazgatósága és természetesen Pécs múzeumainak gazdálkodását is a megyei intézményfenntartó központ fogja ellátni. A funkcionális integráció ezen intézkedésével lehetővé válik, hogy egységes gazdálkodásra kerülhessen sor valamennyi intézménynél, és ennek keretében bármelyiküknél felmerülő költségvetési problémák kezelhetőek legyenek az intézményfenntartó központ egységes költségvetéséből.

Fel sem merül tehát a múzeumok elsorvasztásának, bezárásának a lehetősége. A MIK az egységes költségvetésből biztosítani fogja valamennyi múzeum, képtár és kiállítóhely működését. Nincs szó tehát törvényhozási bakiról sem, ugyanakkor azt jelezni szükséges, hogy az intézmények működtetésére rendelkezésre álló források valóban szűkösek, így a megyei intézményfenntartó központ és az intézményrendszer részéről komoly intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a működőképesség fenntartható legyen. Ennek érdekében az első hetekben megismert működési és finanszírozási nehézségekre figyelemmel a KIM kidolgozott egy stratégiai módszertant a megyei intézményfenntartó központok által fenntartott intézmények működésének racionalizálásához, amelynek megkezdődött azóta a végrehajtása is.

A munkában a KIM és az érintett megyei intézményfenntartó központok mellett részt vesznek a szakmai irányítást ellátó minisztériumok egyéb háttérintézményei is. Bízunk benne, hogy ez is alapot fog teremteni arra, hogy a múzeum számára is rendelkezésre álljon az a forrás, amely a működési feltételek biztosításához szükséges.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 12 2012.02.21. 4:30  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az utóbbi hetekben, hónapokban igencsak a figyelem középpontjába került - akár az interneten, akár már az utcákon is - ez az ACTA-megállapodás.

Nagyon sok országban fogalmazták meg sokan az alaposabb vagy kevésbé alapos véleményüket ezzel kapcsolatban, így hát érthető, hogy előbb-utóbb itt, a Parlament falai között is - akár tegnap éjszaka, akár ma - előkerül ez a téma, és úgy gondolom, még többször fogunk róla beszélni, ami nagyon helyénvaló, hiszen a képviselő úr is azt mondta, hogy van itt egy probléma, amire van egy megoldási javaslat, és azt kell megvitatnunk, hogy ez jó, vagy egy másik megoldást kell választanunk.

Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben egy társadalmi vitát fog nyitni mindenképpen, pontosan azért, hogy megállapítsuk, hogy ez a szabályozás helyes vagy nem helyes. A magyar kormány még nem döntötte el, hogy egyetértőleg a parlament elé fogja terjeszteni ratifikálásra ezt a javaslatot vagy sem, és ezt nem is pusztán önmagában kívánja eldönteni, hanem - ahogy a képviselő úr is említette - ebben egy széles társadalmi vitára van szükség. A magyar kormányból is egy illetékes minisztérium ezt fogja megtenni, hogy egy vitára bocsátja ezt a javaslatot, és annak a vitának a szakmai szakértői, felhasználói vagy előállítói oldali véleményének az összegzése alapján fogja eldönteni, hogy ez Magyarország, a magyar állampolgárok számára hasznos vagy nem hasznos, de ettől függetlenül is igencsak körülményes ennek a hatálybalépése, hiszen több, együttesen fennálló feltételre van szükség. Hiszen a megállapodás végleges szövegének január 26-ai aláírása nem volt egyenlő az ACTA magyarországi hatálybalépésével, kötelező hatályának elismerésével, és a majdani hatálybalépéshez - ha így döntünk a társadalmi vita végén - négy együttes feltétel kell. Egyrészt szükséges az Európai Parlament egyetértése az EU általi megkötéshez, másrészről a Magyar Országgyűlésnek itt a parlamentben el kell fogadni és ki kell hirdetni, harmadrészt az összes többi EU-tagállamban is meg kell hogy történjék a ratifikáció, negyedrészt pedig az EU mellett legkevesebb további hat országnak is ratifikálni kell ezt a megállapodást.

Ahogy láthatjuk, és ön is idézte a különböző külföldi döntéseket, más országok döntéseit, nem a kirobbanó lelkesedés olvasható ki ezekből a hírekből az ACTA mellett.

(9.30)

Tehát lehet, hogy Magyarország döntésétől függetlenül vagy már a társadalmi vita alatt, miközben mi erről a problémáról és erről a megoldási javaslatról beszélünk, már úgy alakul akár az Európai Parlament politikai viszonya, akár a többi országé az Unión kívül vagy az Unión belül, hogy már nem lesz nemzetközi jogi lehetősége sem, hogy ez hatályba lépjen.

De nekünk a célunk az, hogy bármilyen ratifikációs folyamat előtt, még bármilyen parlamenti beterjesztés előtt, tehát nem is csak a vita folyamán, minden kétséget és kételyt ki tudjunk zárni, pontosan az alapjogok védelme érdekében. Ezért indítjuk majd ezt az egyeztetést.

Itt sok minden hangzott el a titkossággal kapcsolatban. Valóban volt ezeknek a tárgyalásoknak egy olyan része, mint nemzetközi szinten általában, amikor a Bizottság tárgyalt a tagállamok nevében, és a tagállami hatáskörbe eső kérdésekben pedig a mindenkori elnökség tárgyalt a tagállamok egyeztetett álláspontja alapján. Ezek voltak a zárt részek, de a megállapodás tervezete 2010 áprilisa óta nyilvános, és a végleges szöveg pedig 2010 novembere óta mindenki által megismerhető szintén.

Nem mennék itt bele a részletekbe, hogy egyébiránt a magyar büntetőjogi szabályozás a kereskedelmi mértékű ilyesfajta adatforgalomnál, illetve a polgári törvénykönyvünk a szerzői és szomszédos jogok védelme kapcsán, vagy a generikus gyógyszerekre vonatkozó jogszabályaink már most is olyanok, amik az előzetes vélemények alapján nem igényelnék a magyar jogszabályok módosítását, de úgy érzem, hogy ebben a kérdésben nem ez a lényeg, hanem az, hogy minél nagyobb társadalmi legitimációja legyen.

Éppen ezért szeretném megismételni, hogy a magyar kormány azután fogja kialakítani az álláspontját, és azután terjeszti be, vagy nem terjeszti be ezt a nemzetközi szerződést ide a parlament elé, miután egy részletes és a mindenfajta szakértő, értékhordozó véleményét is felvonultató vita, társadalmi vita, szakmai vita véget ér. Úgyhogy egyelőre nem itt, a Parlament falain belül, hanem szakértői szinten fogunk ezekről a kérdésekről tárgyalni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 176 2012.02.21. 3:40  107-177

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Követném Réthelyi miniszter úr példáját, és nem az aktuálpolitikáról, nem a kiszólásokról, nem a szokásos szurkapiszkákról beszélnék, amik természetesen a mostani vitának is részei voltak, hanem arról a mégiscsak fontos és magasztos célról, amit ez az országgyűlési javaslat célul tűzött ki. Sok mindenkit megkövetett már a magyar parlament, a magyar kormány vagy a magyar állam az elmúlt húsz évben, de talán azért, mert magát a kitelepítést 1996-ig nem lehetett kutatni, pont a kitelepítettek maradtak ki ebből a sorból. Abban, hogy befejezzük a rendszerváltást, sok ilyen hasonló szimbolikus lépésre van szükség, amiket már megtettünk az elmúlt hetekben, hónapokban is. Ez is egy ezek közül. Ugyanakkor igyekszünk a végső formában majd egy olyan szöveget elfogadni, amelyik a kommunizmus rémtetteinek ilyesfajta tanítását, figyelemfelkeltését, megemlékezését nemcsak és kizárólag a kitelepítettekre terjeszti ki, hanem mindenki másra, akiket megbélyegzett, elhurcolt, megölt, bebörtönzött a kommunista rendszer.

Örülök annak, hogy - leszámítva az aktuálpolitikai oda-visszavágásokat - az alaptétellel mindenki egyetértett. Szerintem ritka az Országgyűlésben egy olyan javaslatnak a vitája, amikor mindegyik párt mindegyik vezérszónokát valamennyi párt megtapsolja, hiszen a vezérszónoki hozzászólások arra törekedtek, hogy az értéket és a korábbi emberek helytállását, valamint a befogadók tényleg példamutató emlékét őrizzék meg. Ilyen szempontból példát tudtunk mutatni, és fel tudtuk mutatni azt is, hogy nemzeti konszenzus van ebben a kérdésben, és a vezérszónokok ügyeltek arra, hogy olyan felszólalásaik legyenek, amelyek minden más párt részére elfogadhatók.

Egy dolgot emelnék még ki ezzel a javaslattal kapcsolatban, hiszen sok tekintetben csak összefoglalja a korábbiakat és azokat a jó szokásokat, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek eddig emlékművek állításában vagy megemlékezések szervezésében történtek. Ezeket próbálja megerősíteni, de egy dologban továbblép a korábbi, a kommunizmus vagy a nácizmus bűneit elítélő különböző határozatokkal kapcsolatban. Ahogy a náci rémtettek kapcsán is különböző olyasfajta díjak vagy igazak névjegyzéke van, akik maguk is segítettek azokon, akiket az adott totalitárius rendszer üldözött, itt is fontos, hogy ugyanígy megemlékezzünk és emléket állítsunk azoknak, akikből a Rákosi-rendszer embertelensége a legbátrabb emberségességet hozta ki. Ezekről önök is mindnyájan, minden frakcióból szót ejtettek.

Szerintem ez a fontos, mert ez az a példa, amit minden fiatal elé állítanunk kell. Ahhoz, hogy megértsük a jelent, ismernünk kell a múltat, s azért is kell ismernünk a múltat, hogy tervezni tudjuk a jövőt. Ezért fontos az, hogy az elítélésen túllép ez a határozati javaslat, és elismeri azoknak a hétköznapi embereknek, talán olyanoknak, akiknek csak egy-két hold földjük volt és büntetésből kaptak egy Budapestről vagy a jugoszláv határsávból kitelepített családot, a bátorságát, ami lehet, hogy csak a tisztaszoba rendelkezésre bocsátása volt. Úgy érzem, hogy tartozunk azoknak az embereknek, akik sokunknál bátrabbak voltak, hiszen mi egy demokráciában könnyen élünk a szólásszabadsággal. Ők egy diktatórikus rendszerben sokkal többet kockáztattak akkor, amikor átadták a kitelepítetteknek a tisztaszobát.

Köszönöm szépen mindenkinek a támogatását, és a részletes vitában még igyekszünk továbbcsiszolni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 178 2012.02.21. 7:31  177-292

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Bár az előterjesztést, a határozati javaslatot a bizottság tette, de szívesen ismertetem röviden a kormány álláspontját ebben a kérdésben, hiszen úgy nézem, hogy egy parázs vitának nézünk elébe.

A jelentés jól összegzi azt, hogy nem pusztán sok hibának, sok véletlenszerű mulasztásnak az egybeeséséről van szó, jól feltárja, hogy mik voltak azok a korábbi megelőző történések, amelyek a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt rendőri brutalitáshoz és tömeges jogsértéshez vezettek. Feltárja, hogy mi történt az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, feltárja, hogy mi volt az MTV ostrománál, és ezután kezd bele az események ismertetésébe kronológiai sorrendben, kvázi a tényállást feltárja nagyon nagy részletességgel. Ezután következik a rendőri tevékenység jogi értékelése, hiszen sok tekintetben mindenki számára részletes magyarázatra szorul, hogy a pontos rendőri hierarchiában ki hol helyezkedett el, ki milyen felelősségi viszonnyal rendelkezett. Elemzi a különböző intézkedések bevetésével kapcsolatos problematikát, mint például az azonosítók hiányát, a gumilövedékeket, a könnygázgránátokat, a vipera jogszerűtlen használatát és a lovas rohamot.

Továbbköveti az áldozatok sorsát a büntetés-végrehajtás intézményrendszerében is, és itt vizsgálja az akkori - hogy úgy mondjam - statisztikai szempontból is példa nélküli előzetes letartóztatás elrendelések jogszerűségét. 97 százalékban minősültek jogsértőknek az előzetes letartóztatások. Úgy gondolom, ez a szám önmagáért beszél a tekintetben, hogy mennyire volt jogszerű az eljárás, és mennyire volt sok mindenki elfogult ebben az időszakban. 97 százalékos hibaszázalékkal dolgoztak ezek a szervek! Ezenkívül tartalmazza a jelentés az úgynevezett semmisségi törvény vizsgálatát, illetve azt, hogy miként fordulhatott elő Magyarországon, hogy valakik teljesen véletlenszerűen csak arra sétáltak, ahol a megemlékezések voltak.

(16.50)

Ahogy itt egy korábbi, a parlamentben már nem lévő frakció korábbi vezetője mondta, hogy rossz helyen volt a rossz időben, és tetszettek volna nem arra sétálni, hogy történhetett meg az, hogy ők is akár utána a rendőrségi fogdában találhatják magukat, és védekezniük kell a jogi eljárások során, hogy mivel foglalatoskodtak. Ezen túlmenően a miniszterelnök felelősségét, illetőleg a potenciálisan elkövetett bűncselekmények felsorolását tartalmazza ez a jelentés, ez a javaslat.

Úgy gondolom, fontos ezzel foglalkoznunk akár most is, az ellenzéki képviselőtársaink kérték a kormánypárti többségtől, hogy ezt minél hamarabb tűzzük napirendre. Ennek most meg is felelünk, hiszen Magyarországot a szabadságjogok sértésével kapcsolatban ma nagyon sok igaztalan vád éri. Azok, akik most Magyarországgal szemben vádaskodnak, akkor hallgattak, amikor egy ellenzéki országgyűlési képviselőt, Révész Máriusz képviselőtársunkat eszméletlenre verték a nyílt utcán. Úgy gondolom, hogy aki akkor nem szólt, pedig olyan helyzetben volt, olyan európai vagy más állambeli, közjogi tisztséget viselt, amely már felhatalmazta őt az ilyesfajta alapjogi védelemre, az akkor nem szólt, amikor ellenzéki országgyűlési képviselőt állami szervek szolgálati viszonyban levő tagjai, rendőrök eszméletlenre verhetnek Budapest utcáin, annak nincs joga most bármifajta kifogást emelni Magyarország helyzetével kapcsolatban, már csak azért sem, mert mi - meggyőződésünk szerint - alapot sem adunk erre, hiszen ha csak azt mondom, az új alaptörvényünk elsők között épül az európai alapjogi charta bázisára, így tehát ki is zárt az, hogy ilyesfajta jogsértések megtörténjenek.

De ezenkívül én magam sem gondoltam volna, hogy életemben meg kell hogy tapasztaljam a könnygáz illatát. Ma is, amikor elmegyek az Erzsébet tér sarkán, mindig eszembe jut arról a sarki éjjel-nappali kisboltról, hogy ott vettem magamnak ásványvizet, hogy mossam ki a szememből a könnygázt, mert ismerőseim küldték SMS-ben, hogy ilyenkor gyorsan ki kell mosni. De ilyesfajta dologra még a legvadabb cserkészkommandós koromban sem gondoltam volna, hogy ilyenekbe fog az ember belekeveredni. Bár sokaknak ez egy jópofa mókának tűnik így utólag elmesélve, de valójában azoknak az embereknek, akiknek az életét ez megroppantotta, hiszen akár személyi sérülést is szenvedtek a viperáktól, a gumilövedékektől, azoknak ez igencsak maradandó élmény. Azóta a magyar állam igyekezett helytállni, bár nem ő okozta rossz döntéseivel azt a sorozatot, amelyben emberek százai károsodtak meg, de ettől függetlenül 2010-ben és '11-ben is folytattunk különböző eljárásokat, amelyekben egy egyeztető bizottság igyekezett minden kártérítési igénynek megfelelni, és ez szinte maradéktalanul meg is történt.

2010-ben az országgyűlési határozat elfogadása után, amelyről itt döntöttünk, a Parlament falain belül, 131 károsult részére 245 millió 72 ezer forintot fizettünk ki. Ebben állapodtunk meg velük, majd a következő évben, tavaly, 2011-ben 18 károsult részére 25,5 millió forintot, azaz összességében a Magyar Államkincstár 149 károsultnak 270 millió 572 ezer forintot fizetett ki. Egy plusz két ügyben nem sikerült megállapodásra jutnunk a korábbiak során, egy gumilövedékkel és egy, a Kossuth tér kiürítésével kapcsolatos kártérítési perben. Mind a kettőben tettünk ajánlatokat, de bízunk benne, hogy előbb-utóbb ezekben is sikerül eljutnunk a végső megállapodásig.

Összességében azt mondhatjuk, hogy ez az intézkedéssorozat a jelentés alapján a joggal és hatalommal való visszaélés legszervezettebb, legtöbb kárt okozó és a magyar emberekben a demokrácia és az állam iránti bizalmat legnagyobb mértékben romboló sorozata volt. Nemcsak maga az a bűnpártoló magatartás, ami azokban az órákban, azokban a napokban zajlott, amikor Budapest utcáin az emberek igazságérzettől vezényeltetve kivonultak és követelték a kormány vagy a kormányfő távozását, hanem az a cinkosság, amely ezt is követte, hiszen hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként személyesen minden segítséget megígért a budapesti rendőrfőkapitánynak és támogatásáról biztosította, valamint a későbbiekben magához hívatta és dicséretben részesítette, ezzel mintegy el is zárta az igazságszolgáltatás rendes útjait, ezzel mintegy meg is akadályozta a politikai bizalmáról biztosítva egyes rendőrségi vezetőket, azt, hogy itt valódi számonkérésre, valódi törvényesség helyreállítására sor kerülhessen.

Úgy gondolom, hogy ez egy olyan pár napja vagy pár hete volt a magyar demokrácia történetének, amire még sokszor fogunk hivatkozni, sokszor ellenpéldaként fogunk hivatkozni, és remélem, hogy ez soha többé nem ismétlődik meg itt demokratikus körülmények között Magyarországon. Ahhoz viszont, hogy ez így megtörténjen, szerintem fontos ennek a jelentésnek a megvitatása és az alkotmányügyi bizottság hozzá fűzött határozati javaslatának az elfogadása.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 232 2012.02.21. 1:22  177-292

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Természetesen a benyújtott javaslatot tárgyaljuk. Amit itt Gaudi képviselő úr megmutatott nekem az imént, hogy miben tér el a kettő, nekem az úgy tűnt, mintha ott az egyik javaslatban, amit mi tárgyalunk, a rendőrségi jegyzőkönyv lenne szöveghűen, míg a könyv, ami bemutatta a részletet, ott egy magyarázó szöveg rámutat a jegyzőkönyv és a valóság közötti különbségre; a szerkesztő a jegyzőkönyvbe zárójelben betold egy olyan részt, amelyik azt mondja, hogy ez egyébként nem így történt.

Én nem tartom kizártnak, hogy egyébként amúgy a jelentésben, amit mi tárgyalunk, valahol később, a szöveg másik részében van meg annak a cáfolata, amit a rendőrségi jegyzőkönyvidézet tartalmaz. Úgyhogy nem érzem úgy, hogy itt egy olyan különbség lenne a kettő között, ami megnehezítené a vitánkat. Mindnyájan tudjuk, hogy mi volt ott a pontos tény (Zagyva György Gyula: Azt kell beírni!), de maga a melléklettervezet, amit mi tárgyalunk, az szöveghűen a jegyzőkönyv részét tárgyalja, úgyhogy szerintem nyugodtan tudjuk tovább folytatni a vitát. Köszönöm szépen.

De ettől függetlenül ezt is meg a többit is nyilván megnézzük, és a képviselő urakat kérem, hogy hívják fel a figyelmünket erre, és ezeket mind jelezzék egytől egyig, hogy minden kétséget el tudjunk oszlatni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 239-243 2012.02.21. 2:38  177-292

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A szünet lehetőséget biztosított mindenki számára, hogy nyugodt kedélyek között nézzük végig a szövegtervezeteket. Mindnyájunk számára az a legfontosabb szerintem, hogy az elfogadandó jelentés, az elfogadandó szöveg minden tekintetben pontosan a tényeket tartalmazza. És nyilvánvalóan más a műfaja egy könyvnek, ahol könnyebben megengedhető egy szerzői, szerkesztői megjegyzés betoldása egy rendőrségi jegyzőkönyvbe, itt pedig sokkal pontosabb szövegekre van szükség. Ugyanakkor ezek a pontosabb szövegek nyilvánvalóan nem adják meg annak a szerkesztési lehetőségét, hogy közvetlenül mellette legyenek a rendőri jelentésekben felbukkanó esetleges pontatlanságok mellett a helyreigazítások, hogy valójában hogyan történtek az események a kronológia szerint.

Éppen ezért itt a szünetben arra jutottunk, hogy folytassuk a vitát ezen javaslat alapján, de természetesen vegyük sorra, hogy mik azok az esetleges tények, amelyek ebben a szövegben ugyan szerepelnek, hogy a rendőri jelentés azt tartalmazza, de mi ahhoz képest a valóság, és ha ilyeneket találunk, akkor azokat a határozati javaslathoz további bekezdésekként vagy szakaszokként hozzáfűzzük, és így jelezzük, hogy pontosan mik voltak azok a tények, amelyek korábban történtek. Hiszen a lényeg a végkövetkeztetésben az, hogy minden tény a rendőrséggel, tüntetőkkel, megemlékezőkkel kapcsolatban pontosan szerepeljen a végső, elfogadott szövegben. És ha ehhez arra van szükség, hogy egy-két ilyen módosítást beleiktassunk, akkor ezt tegyük meg. Ezt még bőven megtehetjük, ezért azt kérném elnök úrtól, hogy ennek házszabályi lehetőségét is megteremtsük, hogy ne az általános vita végéig, azaz ma estéig, hanem, ma van kedd..., csütörtök délig legyen lehetőség... (Közbeszólások. - A Jobbik képviselői felé fordulva:) Ne zárja le a vitát, azt kérjük? Nézek itt a képviselőkre...

ELNÖK: Hát kérjen tőlem valamit!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: A módosító javaslatok benyújtására csütörtök délig legyen lehetőség. Egyelőre ez van, legfeljebb módosítom majd a vita későbbi szakaszában az ebbéli ügyrendi kérésemet. De egyelőre csütörtök délnél tartunk.

ELNÖK: Elfogadott napirendünk van, ennek megfelelően nem tudjuk tolni az általános vita lezárását. Bizottságival tudnak, ha jól értem...

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Ez jó módszer, szerintem ez mindenki számára elfogadható, akkor a bizottság tudja módosító javaslatként benyújtani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 291 2012.02.21. 5:05  177-292

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Sejthettük, hogy ennek a napirendnek egy elég szenvedélyes vitája lesz, hiszen itt sok érzelem fog találkozni. Személyes élményeket majdnem minden képviselőtársam elmondott azzal kapcsolatban, hogy mi történt 2006 őszén. De azért a legfelpaprikázottabb hangulat mindenképpen az MSZP vezérszónoka alatt volt, akit azért mégis többre tarthatunk, mint a Demokratikus Koalíció vezérszónokát, aki nem jött el. Az MSZP legalább eljött és elmondta véleményét az üggyel kapcsolatban. Tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc már nem a frakciójuk tagja, ettől függetlenül érthetetlen módon még valamilyen betyárbecsület van köztük, és megpróbálták valamelyest védeni az akkori rendőri intézkedéseket.

Ahogy sokan elmondták, az igazságnak tartozunk azzal, hogy ezt a jelentést megtárgyaljuk, ezt a határozati javaslatot elfogadjuk. Ezért törekszünk arra is, hogy a határozati javaslat kiegészítésével nem a könyv és a jelentés közötti különbségeket hidaljuk át valahogy, hanem arra, hogy a jelentés az igazság minden részletét - hogy egy gyurcsányi terminológiával éljek - tartalmazza. És ha vannak olyan részletek, amelyek a jelentésben időbeli okokból még nem szerepelhettek, de a könyvbe már bekerültek, akkor az ezek közötti különbségeket meg tudjuk oldani. Bízom benne, hogy ezzel is valamelyest az igazság érdekében dolgozhatunk.

Az pedig mindannyiunk számára felmerült nehézség, és többen mondták - volt, aki kicsit inkább beletörődve, volt, aki nem beletörődve, hanem az igazságért folytatott harcát folyamatosan tartva -, hogy ezek 2006 őszén történtek, és erre vonatkozó teljes mértékű állami akarat, hogy ezeket az eseményeket föltárjuk, ezek csak 2010 tavaszán-nyarán jelentek meg a kormányzatban. Ezért volt három-négy olyan év, amíg a bizonyítékok elenyészhettek, nem tárta föl őket senki, esetleg voltak szervezeti átalakítások. Van, amelyik megmaradt belőle, van, amelyik nem, van, amelyik része elévült, van, amelyik nem.

(21.30)

Óriási nehézség, mindannyian tudjuk, hogy a jogban az egyik legnagyobb nehézség az időmúlás, ezért ez enyhítő körülmény is a büntetéskiszabási oldalon sokszor, sőt mindig a bírói ítélkezésben. Tehát az idő előrehaladta a bizonyítást nagyon nagy mértékben nehezíti, és egy jogállamban csak amiatt marasztalhatunk el bárkit is, amire van bizonyíték. Ma már nagyon nehéz vagy akár két évvel ezelőtt is nagyon nehéz volt négy évvel korábbi rádióbeszélgetéseket bárhogyan is rekonstruálni úgy, hogy csak a kis hétköznapi rendőrök jajkiáltásai hallhatóak, de a rendőri vezetők közötti akár olyan beszélgetések is, amelyek mondjuk, állami vezetők utasításaival kapcsolatosak - feltételezhetjük, hogy esetleg ilyen is volt -, ezek ma már nem állnak rendelkezésünkre.

Ettől függetlenül azt, amire lehetőségünk van, mi igyekeztünk megtenni. Önök is tudják, hogy több katonai bíróság előtt folyik eljárás különböző vizsgálóbizottságok feljelentései nyomán, tehát bízunk benne, hogy azért nem marad el nyomtalanul, és jogi következményei is lesznek annak, hogy oly mértékben éltek vissza jogszabályokkal, és oly cinikusan álltak az emberek tízezreihez, akik az utcán megemlékeztek, és akikben iszonyatosan föltört az igazságérzet Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde után, úgy érezték, hogy akkor tesznek demokratikus lépéseket, ha az utcán követelik annak a miniszterelnöknek a lemondását, aki nyíltan kijelentette, hogy semmibe veszi őket, ha kell, az ország ügyeivel nem foglalkozik másfél évig, ha kell, az emberek szemébe hazudik; úgy gondolom, mindenki számára érthető, hogy az emberek emiatt mennyire felháborodtak, és cinikusan azonosító számok leeséséről beszélni, vipera nem használatáról beszélni, úgy érzem, védhetetlen mindenféle szempontból.

Sokszor megvitattuk ezt már, az egyik első döntése is 2010 nyarának elején a parlamentnek az volt, hogy ezeket az embereket megkövette, és a kártérítésükről gondoskodott, de mivel itt az ellenzék részéről erős igény merült föl, hogy a Balsai-jelentést is tárgyaljuk meg, ezért tárgyaljuk itt ezt a jelentést.

Úgyhogy köszönöm képviselőtársaimnak az aktivitást meg a személyes élményeiket is, köszönöm mindenkinek, aki eljött és itt volt - még ha nem is tudta esetleg végig kivárni -, részt vett az igazság feltárásában 2006-2007-ben, részt vett azokban a bizottságokban, amelyek ugyan nem közjogi testületek voltak, mint a rendes bíróságok, de mégis az emberek igazságérzetét valamelyest helyreállították, és azt a funkciót, amit akkor az állami szervek esetleg nem láttak el vagy 97 százalékos hibaaránnyal végeztek el, civil emberek, civil jogászok igyekeztek valamelyest kompenzálni. Úgyhogy én köszönöm szépen mindenkinek, aki a Civil Jogász Bizottságban is részt vett, és köszönöm azoknak is, akik a Balsai-jelentés összeállításában részt vettek. Balsai volt képviselőtársunknak is köszönjük a munkáját, hogy ezzel is igyekezett az emberek igazságérzetét és a demokráciába vetett hitét visszaállítani és megerősíteni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 16 2012.02.27. 4:25  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először nézzük a tárgybeli tévedéseket, és azután a rosszindulatú megjegyzéseket a képviselő úr felszólalásában. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Először is, az ön által említett inkasszóról csütörtökön tudomást szerzett a Nemzetgazdasági Minisztérium, és pénteken az Államkincstár le is vette Esztergom számlájáról. Tehát az a 70 millió forint, amiről ön az imént szólt, az már nem aktuális, ez az inkasszó nem áll fenn.

Ami pedig a rosszindulatú hozzáállását illeti, mint az önkormányzatok felszántása: az önök idején is nagyon sok vita volt arról, hogy az önkormányzatokat miként kell átalakítani. Rengeteg javaslatot olvashattunk, koalíciós partnerükkel, az SZDSZ-szel együtt számháborúban voltak: a 3200 önkormányzatból Magyarországon mennyi maradjon meg, kétezer, vagy elég ezer? Önök inkább azt mondták, hogy legyen kétezer, az SZDSZ inkább azt mondta, hogy ezer, bár ők inkább csak Budapestet szerették volna sokszor megtartani, a többire nem tartottak volna igényt Magyarországon. A mi önkormányzati átalakításunk, ez az egész szervezetrendszer-átvétel a 3200 település megtartásáról szól, arról szól, hogy a legkisebb, 18 fős településen is a Dunántúlon legyen saját polgármester, legyen saját képviselő-testület, az emberek tudjanak maguknak elöljárókat választani, akik a helyi ügyekben tudjanak dönteni. Ez ennek a célja, hogy mindenki ugyanolyan fontosnak érezze az életét, és saját maga bele tudjon szólni a helyi önkormányzati döntéshozatalba. Ezt célozza ez a reform.

Voltak emellett természetesen az önkormányzatoknak olyan funkcióik, amelyek évről évre egyre csak növelték az adósságot, mert évről évre - a nyolc év alatt is folyamatosan, és ha megnézik az elmúlt húsz év tendenciáit - az önkormányzatok egyre több feladat mellett egyre kisebb finanszírozást kaptak. (Tóbiás József: Ti ültetek az önkormányzatokban, Bence!) Ez bizonyos időkben felgyorsult, elsősorban a szocialisták alatt, a megyei önkormányzatoknál (Lukács Zoltán: Ti ültetek az önkormányzatokban!), máshol lassabb ütemben, de húsz évig ez történt. Az az álszent logika volt húsz évig ebben a parlamentben is, hogy az önkormányzatokra toljuk át a feladatokat, és vonjuk el a forrásokat. Ez, képviselő úr, egy bizonyos idő után már nem tartható, olyan mértékű adósságba keveredtek ezért az önkormányzatok, hogy ezen változtatni kellett. (Lukács Zoltán: Most mi van?)

Éppen ezért kellett állami fenntartásba, állami kezelésbe venni, állami irányítás és központi vezénylés alá venni bizonyos intézményeket, lassan, több lépcsőben, hiszen ez egy nagyon fokozatosan bevezetett intézkedéssorozat. Kezdődött 2010 őszén, szeptemberében, amikor újra felálltak a közigazgatási hivatalok, amelyeket önök évekig nem tudtak felállítani (Közbeszólások az MSZP soraiból.), ezáltal megszűnt a törvényességi ellenőrzése az önkormányzatoknak, önök nem biztosították a törvényességi ellenőrzést éveken keresztül; folytatódott 2011. január 1-jén, amikor létrejöttek a kormányhivatalok, közel másfél tucatnyi korábbi önálló dekoncentrált szervnek az egységes hivatalba szervezésével; folytatódott idén január 1-jén, amikor a megyei intézményeket átvették; és be fog fejeződni jövő év január 1-jén, amikor járási szintén is megszerveződnek a kormányhivatalok, és járási szinten is megtörténik a fenntartóváltás. (Lukács Zoltán: Már csak pénz nincs.)

(13.30)

Ez az a fokozatos folyamat, amely a biztosan csődbe, biztosan hiányba vezető, biztosan államadósságot és helyi adósságot termelő intézményfenntartási modellből egy fenntarthatóvá, központilag vezényeltté változtatja át a magyar államigazgatás rendszerét, és végre nem arról beszélünk, hogy csak 1200 vagy 2200 település veszti el az önkormányzatiságát, veszti el a polgármesterét, a képviselő-testületét, hanem mindegyik megtarthatja, a legkisebb és a legnagyobb egyaránt. Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy azok a különböző intézmények, amelyek megyei vagy járási fenntartásban hatékonyabban működhetnek, azok a szolgáltatások, közszolgáltatások, amelyekhez a kellő szakértelem egy 300 vagy 800 fős településtől nem várható el - hiszen ott a jegyző hivatalában, a polgármesteri hivatalban ilyen szakértelemmel rendelkező embert nem tudnak megfizetni -, azok a feladatok kerüljenek járási vagy megyei szintre. (Varga Zoltán: Ott sem tudják megfizetni, ott sincs pénz.) De az egész alapja a 3200 önkormányzat megtartása.

Aki be akart itt bármit is hinteni sóval, aki be akart itt bármit is szántani, az az MSZP és az SZDSZ volt ebben a parlamentben: 1200-at vagy 2200-at. (Varga Zoltán: Büszkék vagyunk rád, Bence.) Önök be akarták ezeket szántani. Mi mind a 3200-at megőriztük, mert úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az élete ugyanolyan kell hogy legyen vidéken is és Budapesten is, ne determináljon egy fiatalt az, hogy ő Kelet- vagy Nyugat-Magyarországon születik, kis- vagy nagytelepülésen, és fontos, hogy tudjuk ezt az egyenlő esélyt biztosítani mindenki számára. Ebben segít az, hogyha megyei és járási intézményfenntartók vannak. (Varga Zoltán: Nevezzétek ki az élére Meggyes Tamást!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 24 2012.02.27. 0:54  21-24

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyilván ön is tudja, hogy a magyar kormánynak semmifajta befolyása nincs a bíróságok működésére. A bíróságok függetlenül működnek, így a kormány semmifajta kommentárt nem fűz ehhez, és nem is avatkozhat bele semmilyen büntetőeljárásba. Figyelje ön is a másodfokú eljárás menetét, és abból meglátjuk, hogy szigorúbb vagy enyhébb ítélet lesz. Az biztos, hogy lesz másodfokú eljárás, hiszen fellebbezést nyújtottak be, de a kormánynak semmifajta befolyása nincs sem az egyes ügyekre, sem a bíróság működésére, sem semmi egyébre. Viszont mindenki számára közös felelősségünk, hogy helyes döntés volt-e a kormány részéről az, amikor közpénzügyek, köztisztséget betöltő emberek felelőssége kapcsán szigorúbb eljárási és anyagi jogi büntető jogszabályokat fogalmazott meg és terjesztett a parlament elé. Úgy gondolom, a kormányzat ebben jó irányba indult el, az egyedi döntésekben pedig a bíróságok függetlenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 28 2012.02.27. 2:55  25-28

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Sajnos Magyarország XX. századi történelme bővelkedik hasonló mártírokban és példaképekben, akik mind a nyilas, mind a kommunista diktatúrával szembeszálltak, és megvédték az emberséget.

Jól látható, hogy amikor azt mondjuk, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy semmilyen, akkor mire gondolunk. Mi volt az az eszme, mi volt az az erkölcsiség, amely mindkét kilengéstől megpróbálta Európát megvédeni, és a mindkettő által kitaszítottaknak próbált menedéket nyújtani? Apor Vilmos is volt, hogy Gyulán, volt, hogy Győrben, volt, hogy szerzetesházban, volt, hogy kórházban, volt, hogy püspökvárban, mindenféle helyen mentette azokat, akik éppen üldöztetést szenvedtek abban a pillanatban.

Tehát nyilvánvalóan ez már a családi neveltetésből is adódott, hiszen mind édesapja, mind édesanyja kiváló ember volt. Báró Apor Gábor államtitkár volt az édesapja, ő mondta el, neki volt a jelmondata, hogy "felejtsük el önmagunkat másokért". Úgy gondolom, hogy ez ma is minden állami vezető vagy parlamenti képviselő számára politikusként fontos jelmondat lehet. De édesanyja, Pálffy Fidélia is azt tanította neki, hogy ha az ember válaszút elé kerül, válassza mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út.

Így nevelkedett tehát Apor Vilmos, és a XX. században nem csak ő volt az, aki mindnyájunk számára példakép lehet, ugyanígy 120 éves évfordulója van Mindszenty József születésének, Mindszenty-emlékév is van idén. De ugyanígy nehéz időkben hirdették az igazságot és álltak ki az emberek mellett és az igazság mellett: Márton Áron erdélyi püspök, Scheffler János szatmári püspök, boldog Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök, boldog Meszlényi Zoltán esztergomi, boldog Romzsa Tódor és Orosz Péter munkácsi görög katolikus püspökök vagy éppen Ravasz László református püspökként vagy Ordass Lajos evangélikus püspökként.

Sokan voltak tehát, akik példaképek lehetnek mindnyájunk számára, és a XX. században kiálltak a magyarokért, pontosan azért, mert erős volt a keresztény hitük, erős volt a keresztény meggyőződésük, és ez a hit volt az, ami őket szembe tudta fordítani a legembertelenebb rendszerekkel is.

Végül engedjék meg, hogy két gondolatot idézzek tőle, amelyet már utolsó perceiben mondott, egyrészről, amikor már tudta, hogy közel a vég, megkérdezte, hogy a püspökvárban megmenekültek-e azok, akiket védett saját testével is, és amikor igenlő választ kapott, csak ennyit mondott: "Köszönöm a Jóistennek, hogy elfogadta áldozatomat." Utolsó szavai pedig hasonlóak voltak: "Felajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bűneimért, de felajánlom papjaimért, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban az egyház ellen tesznek. Felajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, könyörögj a szegény magyarokért!"

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 62 2012.02.27. 3:43  59-65

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, hogy ezt felajánlkozásnak vehetem-e, tisztelt képviselő úr, a nagy tudású részt említvén szeretne ön nagyon kormánymegbízott lenni. (Lukács Zoltán: Nem.) Pár tényt, adatot tegyünk helyre!

Először is, önök 2006-ban 12 ezer köztisztviselőtől váltak meg rövid időn belül. Ha pedig ön itt az ispán címet adta az interpellációjának, akkor egy történelmi tényt is tegyünk helyre. A magyar közjogi hagyományban valóban voltak ispánok és főispánok, de ha már mindenképpen párhuzamot akar vonni, akkor a mostani kormánymegbízottak inkább a főispánnak felelnek meg, míg a megyei közgyűlési elnökök az ispánnak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Tehát magyar történelmi hagyományokból elégtelen.) Tehát ha ezt a szót használja, akkor kérem, a magyar történelmi hagyományokat tiszteletben tartva mondja. De azt hiszem, ez lényegileg mindegy.

Hogy mi mennyit igyekeztünk spórolni a közigazgatás rendszerén, azt ön is láthatja, például a 2010-es önkormányzati választásokat - amelyen ön is egyébként önkormányzati képviselő lett - már úgy rendeztük meg, hogy fele annyi önkormányzati képviselőt választottunk csak. 2014-től az Országgyűlésbe is fele annyi politikus fog bekerülni. Bérmaximumot vezettünk be a közszférában, ez ügyben akár még brüsszeli eljárásokat is vállaltunk, hogy 2 millió forintnál többet senki ne keressen Magyarországon a közszférában. És véget vetettünk annak a több tízmillió forintos végkielégítési gyakorlatnak, amelyet éppen önök honosítottak meg.

Valójában, mivel tizenegynéhány minisztériumból csak nyolc maradt, 650 kormányzati szervből pedig csak 320, nyilvánvalóan ezek az intézkedéseink bizonyos álláshelyeket fölöslegessé tettek, így a kormányzatban például 2440 üres, betöltetlen státus megszüntetésre került, és nem vettünk föl oda embereket.

De mindenkit, akit bármilyen leépítés keretében felmentettünk a munkavégzés alól, és megszűnt a köztisztviselői, kormány-tisztviselői munkaviszonya, nem hagytunk magára, hiszen pont azért indítottuk el a Karrierhídprogramot, hogy bárki, aki kikerül a közszolgálatból, kapjon egy lehetőséget arra, hogy tovább folytathassa a munkáját. Önök semmi ilyesfajtáról nem gondoskodtak soha, amikor a közszolgálatban akár "csak" 12-14 ezer fős leépítéseket vittek, semmifajta ilyen emberséges, segítő, szolidáris intézkedésről nem döntöttek.

Azt ön is tudja, tisztelt képviselő úr, hogy a kormányzatnak szándéka, hogy 2014-től szétváljon ismételten az, amit a Horn-kormány varrt egybe, ne lehessen valakinek egyszerre országgyűlési stalluma is képviselőként, és ne lehessen mellette polgármester. Ugyanez a tervünk a kormánymegbízottakkal kapcsolatban is, hogy 2014-től ne tölthessék ezt be.

(14.50)

Azt különösen furcsának tartom, hogy ön nagy tudásúnak és államigazgatási vezetői tisztségre alkalmas embernek nem tart országgyűlési képviselőket és politikusokat. Mi a saját frakciónkban szerencsére ismerünk olyan embereket, akik országgyűlési képviselők és emellett nagy tudásúak.

Azt pedig hadd mondjam el önnek, képviselő úr, hogy ön azért azt elfelejtette például elmondani, hogy ezek a főispánok csak a képviselői alapfizetésüket kapják, tehát sem költségtérítést, sem bizottsági pótlékot, sem semmilyen más egyéb, alapjövedelemre rakódó pótlékot nem kapnak (Lukács Zoltán: 47 ezret nekik!), tehát a képviselői fizetésből csak a legalapvetőbbet kapják. Azt pedig örömmel látnánk, tisztelt képviselő úr, hogy akkor ön is eldöntené, ha ilyesfajta magas erkölcsi elvárásai vannak, és korábban egy szocialista miniszterelnök azt mondta, hogy jog és erkölcs közül mindig azt kell választani, ami a szigorúbb, hogy az önkormányzati fizetését veszi fel mostantól kezdve vagy pedig az országgyűlésit.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó! - Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 178 2012.02.27. 2:08  175-179

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ezek szerint egy megnyugtató hírrel szolgálhatok önnek: mi nem léptünk be ebbe a megállapodásba, tehát nem kell kilépnünk belőle. Éppen ezért nem is vonatkoznak Magyarországra ennek az előírásai, Magyarországnak nem kell teljesíteni azokat, bár a szakértők többsége szerint nem kellene jogszabályt módosítanunk hozzá. De még igencsak az elején van Magyarország is és a többi ország is ennek a ratifikációs folyamatnak.

Ahhoz, hogy ez a szerződés életbe lépjen, több feltételnek kell egyszerre megfelelni. Egyrészt az Európai Parlamentnek kell döntést hoznia arról, hogy támogatja, hogy az Európai Unió tagállamai ennek a részévé váljanak. Március 1-jén lesz egy bizottsági ülés az Európai Parlamenten belül a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban, ahol ezt tárgyalni fogják. Ez tesz majd előterjesztést az Európai Parlamentnek, amelyik majd egyszerű többséggel dönt a szerződés elfogadásáról. De ez csak az egyik feltétel a négyből.

Szükséges lesz majd később, ha úgy döntünk - a döntés még nem született meg -, hogy Magyarország csatlakozik ehhez, hogy az Országgyűlés elfogadja és kihirdesse törvényben az ehhez való csatlakozást. Harmadrészt szükséges, hogy a többi európai uniós tagállamban is megtörténjen a ratifikáció, negyedrészt pedig arra van szükség, hogy az EU mellett további legalább hat ország is ratifikálja ezt a szerződést.

Magyarország tehát nem részese ennek, és még nem is döntötte el, hogy részesévé kíván-e válni vagy sem, pontosan azért, mert - ahogy ön is említette - erről nagyon éles vita kezdett kibontakozni. Helyet és időt kell adni ennek a vitának. Az EU döntése is csak 2012 szeptemberére várható. Többen jelezték, hogy megállították a ratifikációs folyamatot a saját országukban. Nekünk sincs más feladatunk, nem kell sürgetnünk ezt a folyamatot. Az illetékes minisztérium erről társadalmi vitát fog nyitni, hogy mennyire hasznos vagy nem hasznos Magyarországnak a csatlakozás, kell-e hozzá törvényeket, polgári jogszabályokat, a generikus gyógyszerekre vonatkozó szabályokat vagy más jogszabályokat módosítani, és ezek után tudjuk eldönteni a kormányban, hogy egyáltalán a parlament elé terjesztjük-e ezt a csatlakozást vagy sem, de kilépnünk szerencsére nem kell, mert még nem is léptünk bele.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 321 2012.02.27. 5:53  276-321

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Volt egy olyan vitánk, amelyet úgy kezdtünk, hogy minden frakció vezérszónoka támogatta a javaslatot, minden frakció vezérszónoka egyetértett, mindenki úgy gondolta, hogy ezeknek az embereknek az emlékét meg kell őrizni, ápolni kell, és elismerésünket kell kifejezni azok iránt, akik kitelepítetteket befogadtak vagy bárki mást bárhogyan segítettek akkor, amikor egy diktatórikus kommunista rendszer őket üldözte. Önök ebből a vitából egy kommunistázást, egy beszólást, a kormánynak, a kormány politikájának a folyamatos kritikáját valósították meg, átváltoztatták erre.

Lett volna egy lehetőségünk, hogy minden parlamenti párt végre megbecsüléssel beszéljen azokról az emberekről, akik sokkal bátrabbak voltak mindnyájunknál, mert az életüket, a szabadságukat és teljes vagyonukat kockáztatták azért, hogy nekünk most itt szabadságunk legyen. Ehhez képest önök másra sem használták, mint hogy olyan dolgokat vágjanak kormánypárti politikusok fejéhez, amire egyáltalán nem szolgáltak rá, és amelyek jórészt teljes mértékben igaztalan vádak voltak. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Úgyhogy szeretném mindazt kikérni kormánypárti képviselőtársaim és az egész kormány nevében, amit önök az elmúlt egy órában műveltek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Azt, hogy azzal vádolták azt a kormányt, amelyik egész Brüsszel és Észak-Amerika előtt folyamatosan pellengérre van állítva, pontosan azért, mert szakít a posztkommunista korszakkal is, nem a kommunizmussal, nem azzal a 40 évvel, hanem azzal, ami ebből a 40 évből itt maradt, mi ezzel szakítani szeretnénk, ezért nagyon sok nemzetközi konfliktusba is belekeveredtünk, és önök pedig minket vádolnak azzal, hogy nem szeretjük igazán a hazánkat, és azzal a rendszerrel kollaborálunk. Ezt teljes mértékben visszautasítom, tisztelt képviselő urak.

Ami pedig a részletes vita tartalmát illeti, hogyha erről sikerült volna beszélnünk, a módosító javaslatokból kiemeltem magamnak azt, amelyekkel kapcsolatban önök szót emeltek. A 9. javaslat, amelyik a különböző felvidéki, délvidéki, erdélyi kitelepítéseket illeti, pontosan azért kértem ellenzéki képviselőtársaimat, és ha jól tudom, be is nyújtottak egy olyan javaslatot, amelyik a kollektív bűnösség elvén való kitelepítést ugyanúgy elítéli - ez lenne a megnevezése -, nemcsak a magyaroknak a Felvidékről, máshonnan való kitelepítését, hanem a sváb kitelepítéseket is, így tudunk konszenzust teremteni mindenki között.

Ami a 11. pontot illeti, a tudományos feldolgozásokat támogattuk.

Ami még szóba került: a 13. pont, Szávay István. Azért írtuk az oktatási intézményeket zárójelbe, hiszen a kormányhivatalokon és járási kormányhivatalokon keresztül tudja az állam őket felkérni arra, hogy ilyen megemlékezéseket tartsanak, ezért alkalmaztuk ezt.

Ami a 14. pontot illeti - Farkas Gergely, Murányi Levente -, számoljuk, nagyon sokszor kiszámoltuk, hogy miként lehet a három évnél rövidebb kitelepítést szenvedettek részére is - azt hiszem - a 196/2000-es kormányrendeletben rögzített tételeket kibővíteni. Ezek az emberek az 1990-es évek elején kaptak nyugdíj-kiegészítést - akkor ez pár száz vagy pár ezer forint volt, ez mostanra fölnövekedett olyan 6-9 ezer forintos összegre a nyugdíjemelések és az infláció következtében -, de ettől függetlenül szükséges lenne szerintünk is az 1-3 évig valamiféle kényszermunkát vagy kitelepítést elszenvedett emberek részére is ilyet nyújtani. A legkisebb számítással is tízmilliárdos nagyságrendű volt, amit kiszámoltunk, hiszen ön azt mondta, hogy kevesen élnek közülük; a nyugdíjbiztosító intézet adatai szerint valóban kevesen élnek, de az özvegyeiknek is jár juttatás, így ez jóval nagyobb összeg, mint amivel mi számoltunk. Hogy mikor kell erre visszatérni - kérdezte, képviselő úr -, hát folyamatosan, hiszen ezt mi is folyamatosan vizsgáljuk, de nyilvánvalóan ez legalább annyira költségvetési kérdés, mint amennyire szándék kérdése. A szándék, higgye el, megvan.

Ami a 15. pontot illeti, a kárpótlás elvileg, ugye, a '90-es évek elején még az Antall-kormány alatt megtörtént, de azzal egyetértek, hogy nyilvánvalóan senkinek nem lehet visszaadni az életét, a szabadságát vagy a jövőjét. De megtörtént a megkövetése ezeknek az embereknek, akiknek nem, azoknak ebben a határozati javaslatban, másrészről kárpótlás - sajnos - csak részben volt. Az ország akkori anyagi lehetőségei ilyen kárpótlást tettek lehetővé, ami valóban nem igazságos, hiszen nem adta mindenkinek vissza azt a helyzetét, amiből őt vagy a felmenőit jogtalanul kimozdították, de akkor, a '90-es évek elején az állam ezt tudta tenni, és ezt a kérdést megnyitni most már sajnos, 20 év után nem lehet.

Ami a 16. pontot, a közreműködő személyek felelősségre vonását illeti, azért hoztuk létre az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, hogy többek között ez legyen az, amelyik az ilyesfajta feltáró munka egy részét vagy elvégzi, vagy pedig a támogatást nyújtja hozzá.

Úgy gondolom, mindegyik szóba hozott, a határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványról szóltam valamennyit, és bevallom, képviselőtársaim, hogy amikor hortobágyi és más kitelepítettekkel elkezdtem ezt a javaslatot konzultálni és megszövegezni, úgy gondoltam, hogy egy ünnepi pillanat lehet; amikor a szocialista sorokból is támogató felszólalások hangzottak el, akkor egészen bizakodó voltam. Sajnálom, hogy önök bennünk, jobboldali politikusokban látják ezt a fajta személetet, amit itt mondtak. Jó is, hogy nem jöttek el azok a vendégek, akik itt voltak az általános vitánál, jó is, hogy nem látták, mivé változott ez az egyébként magasztosnak és patetikusnak induló vitánk. Hát, ez egy kis magyar, közép-európai valóság. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 4 2012.02.28. 5:14  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szocialista képviselőtársaink saját kormányzásuk ideje alatt annyira hozzászoktak a megszorításokhoz, hogy azóta is mindenhol azt követelik, nyilván, az nekik az ismerős terep, abban tudnak tájékozódni, arra építik a gazdaságpolitikájukat, arra építik a társadalompolitikájukat, arra építik a külföldi igényeket kiszolgáló gazdasági és társadalmi célkitűzéseiket, úgy látszik, továbbra is ezt követelik, ez az ismerős terep nekik.

Ugyanakkor, képviselő úr, el kell önnek mondjam, hogyha azt a politikát folytatnánk, amelyet önök követtek, és megszorításokra akarnánk építeni Magyarország jövőjét vagy a válságból való kikecmergést, akkor egyrészről ugyanúgy csődbe jutnánk, mint önök, másrészről nyilvánvalóan akkor nem lennének ilyen éles konfliktusaink az Európai Unióval. Pontosan azért van Magyarország nemzetközi téren ilyen össztűz alatt, mert nem úgy kíván kormányozni, mint a szocialisták, nem úgy kíván problémákat orvosolni, hogy egyszerűen elvesz társadalmi csoportoktól, nem úgy kívánja meglépni azokat az intézkedéseket, amelyek a 3 százalékos hiány tartásához szükségesek, amelyeket 2004. május 1-je óta, EU-s csatlakozásunk óta Magyarország nem tudott betartani, de idén először be fog tudni tartani, mint ahogy a szocialisták tették, hogy mindenkitől elvesznek valamit, van, akitől többet, van, akitől kevesebbet. (Gőgös Zoltán és Gúr Nándor közbeszól.) Ha pusztán ez történne Magyarországon, akkor nyilvánvalóan nem indítanának ellenünk semmiféle eljárásokat, de önök eléggé megalapozták azt, hogy Magyarországon nehéz helyzet legyen.

Nem volt elég a nemzetközi válság, önök még rátettek egy lapáttal azzal, hogy Magyarországot hihetetlen mértékben eladósították. Hogyha nem tették volna ezt önök, hogyha nem lenne az az adósságszolgálat, amit évről évre meg kell tegyünk, akkor elmondom önnek, képviselő úr, hogy mikről tarthatnánk itt parlamenti vitanapot. Arról tarthatnánk, hogy növeljük-e 7,5-szeresére a lakásépítési támogatásokat abból a pénzből, amit megspóroltunk volna, ha a szocialisták nem veszik föl ezt a hitelmennyiséget. Arról tarthatnánk szintén egy másik vitanapot, hogy költsünk-e kétszer annyit családi támogatásokra ahelyett, hogy adósságszolgálatra költenénk. Egy harmadik vitanapot szentelhetnénk annak, hogy felére csökkentjük az áfát, mert nem kell a szocialisták adósságszolgálatát törleszteni. Egy negyedik vitanapot arra fordíthatnánk, hogy a kamatkiadások harmadából az egész társasági adót elengedhetnénk, egyévi kamatkiadásból három évig elengedhetnénk az összes cég összes nyereségadóját. Aztán jöhetne a csütörtöki vitanap, amelyben a 40 százalékos szja-csökkentésről vitatkozhatnánk, bár lehet, hogy ez már péntek volt, mert akkor szombati ülést és vitanapot is elrendelhetnénk, hogy a munkaadói és munkavállalói tb-járulékokat csökkentsük-e egyharmadával azáltal, hogy nem kell a szocialisták által felvett adósságok, hitelek törlesztőrészleteit visszafizetnünk. Ez lehetne egy egész heti napirendünk akkor, hogyha a szocialisták nem adósították volna el az országunkat.

(9.10)

Az kétségtelen, hogy az egész világon - és így nyilván ebben Magyarországon is - olyan gazdasági helyzet van, amely korábban nem nagyon látott krízis. És az is látható, hogy ez nyilvánvalóan a tervezésnek is egy nagyobb bizonytalansági faktort ad, sok ország sokszor kénytelen módosítani akár év közben is az adatait, de ez nyilvánvalóan annak tudható be, hogy óriási változások történnek körülöttünk, ha körbenézünk.

De azért nézzük meg, hogy míg Magyarországon mi stabilitásra törekszünk, és mondjuk, 4 százalék fölötti nyugdíjemelést tudtunk tavaly is az embereknek garantálni, aközben mondjuk, Romániában 2010-ben 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentés, 15 százalékos nyugdíjcsökkentés; Görögországban 15 százalékos bércsökkentés a közszférában, 150 ezer fős leépítés - ez még a legnagyobb, 12 ezer fős szocialista közszféra-leépítést is felülmúlja egy nagyságrenddel -, vagy a görög nyugdíjkorhatár-növelés, olasz adókedvezmény-szűkítés és nyugdíjasjuttatás-csökkentés vagy a portugál 10 százalékos áfaemelés. Tehát sok minden intézkedést mondhatnánk még, hogy más országok mire kényszerülnek.

Magyarország azonban igyekszik a saját belső termelését, piaci viszonyait javítani adópolitikával, adminisztrációcsökkentéssel, ennek köszönhetően a tavalyi év 11 hónapjában az ipari termelés 5,6 százalékkal emelkedett, és a külkereskedelmi termékforgalom is 12 százalékkal, valamint a foglalkoztatás szintje nem csökkent úgy, mint sok más európai uniós tagállamban, hanem 1 százalékkal nőtt.

Ez nyilvánvalóan több mindennek köszönhető: elsősorban annak, hogy a piaci szférában jöttek létre munkahelyek, és nyilvánvalóan a további bővülést arra alapozzuk - és a Széll Kálmán-tervnek is az a célkitűzése -, hogy a közmunkaprogramba is minél többen bekerüljenek.

Ennek többek között alapja volt, hogy nem megszorításokra építettük a politikánkat, hanem az adósságcsökkentésre és a költségvetési kontrollra. (Gőgös Zoltán és Gúr Nándor közbeszól. - Soltész Miklós: Rosszul vagytok?) És talán annak is köszönhető ez az eredmény, hogy egy bátor lépéssel, az adórendszer átalakításával, a családi típusú adórendszerrel kombinált arányos adórendszerrel összességében a nettó keresetek 6,4 százalékkal emelkedtek, ez már nyilvánvalóan tartalmazza a családi típusú adózás kedvezményeit is.

Mi tehát nem abban hiszünk, hogy megszorításokat vigyünk véghez, hanem abban hiszünk, hogy a Széll Kálmán-tervet folytatva, azokat az ön által is ismertetett nagy pénznyelő és adósságtermelő rendszereket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amelyek húsz évig - nem csak az önök nyolc éve alatt - adósították el az országunkat, alakítjuk át.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 8 2012.02.28. 5:12  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mivel itt időkeretünk van, öt perc, nem mennék bele az otthonszülés témakörébe és annak az eléggé cizellált részleteibe, arról szerintem érdemes továbbra is vitatkoznunk - igazából az otthonszülés nem is azt jelenti, hogy otthon szüljenek, hanem hogy ne kórházi, hanem természetes körülmények között -, maradnék a jogi részeknél. Egyébként korábban, talán pont egy évvel ezelőtt folytatott a kormány erről igen-igen terjedelmes vitát, pontosan a megszületendő rendelet előtt, hogy miként szabályozza az otthonszülést.

Ami a Hunvald-ügy és a Geréb-ügy különbsége az ítélet minősítése vagy a kegyelem kapcsán: a Hunvald-ügyben ugye egy elsőfokú ítélet született, ami után majd egy másodfokú ítélet fog születni. Ez az igazságszolgáltatás belső rendszerében történik, tehát a kormányzatnak semmifajta befolyása, köze ehhez nincsen, ez még az igazságszolgáltatás közvetlen rendszerén belül történik. A Geréb-ügyben azonban már született egy jogerős ítélet, és azok a képviselők, fideszes, KDNP-s képviselők, akik itt a kegyelmi kérvényt támogatták a nyilvánosság előtt, nem a bíróságot kérték arra, hogy változtassa meg az ítéletét, hanem nyilvánvalóan a kormányzatnak és a köztársasági elnöknek van lehetősége diszkrecionális jogkörében, hogy kegyelmet adjon bárkinek, kvázi akár a büntetést, akár a mellékbüntetéseket, akár bármilyen más részét az ítéletnek, akár azt, hogy kegyelemből ez alól mentesítse, például büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól vagy pedig akár felfüggesztetté változtassa. Ennek különösebb korlátai nincsenek, és nincsen a köztársasági elnöknek indokolási kötelezettsége sem. Tehát a kettő jogi minősítését tekintve más és más.

Azt mindnyájan tudjuk, hiszen hallottuk a nyilvánosság fórumain, hogy Geréb Ágnes kegyelmi kérvényt fog előterjeszteni, és a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény 597. § (1) bekezdése alapján kegyelem iránti előterjesztést hivatalból vagy kérelemre a még végre nem hajtott büntetéshez, büntetett előélethez fűződő joghátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(9.20)

Tehát ez a kérelem először az igazságügyi tárcát fogja megjárni, és utána megy a köztársasági elnök úrhoz. Az indokolt, indokolással ellátott ítélet szövege és a kegyelmi kérelem nem érkezett meg még a kormányzathoz, lehet, hogy ez csak hetek múlva érkezik majd meg. Úgyhogy így ennek a minősítését sem kezdte el a kormány.

Mivel nem gondoljuk úgy, hogy az otthonszülés ügyével kell ezt a kegyelmi kérelmet elbírálni, és nem is úgy gondoljuk, hogy a sajtóból vett információk alapján kell az igazságügyi tárcának ezt az előterjesztést a köztársasági elnökhöz felterjesztenie, ezért úgy gondoljuk, hogy először érkezzen meg maga az ítélet, az indokolásával együtt, érkezzen meg a kegyelmi kérvény, hogy mivel indokolja Geréb Ágnes, hogy szeretné, hogyha mentesülne a fogházbüntetés, illetőleg a foglalkozástól való eltiltás büntetései alól. És hogyha ezeket meg tudjuk pusztán jogi szempontból vizsgálni, akkor tudunk ebben bármiféle ítéletet mondani.

Azért is nem szeretnék most önnek semmiféle tartalmit mondani, mert az akkor azt a feltételezést támaszthatná alá, hogy előre eldöntött ügyről van szó, márpedig ebben mi nem az otthonszülési vitával kapcsolatos, nem az aktuálpolitikai vagy a sajtóban felkeltett hírek kapcsán való tényeket akarjuk értékelni, pusztán szakmai alapon a jogi tényeket, mint ahogy eddig is ezt tettük minden kegyelmi kérelemmel kapcsolatban. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Így ez a válasz, így ez a felterjesztés csak a későbbiekben fog megszületni.

És ha már itt képviselőtársaimra célzott, képviselő asszony, ők nyilvánvalóan azért fordultak már most a nyilvánossághoz, hogy támogatják Geréb Ágnes kegyelmi ügyét, hiszen itt már a végrehajtó hatalomnak van valamilyen döntése, amelyre a parlament már nyilvánvalóan sokkal nagyobb befolyással rendelkezik, míg az igazságszolgáltatás szervezetrendszerére nem. Tehát nem az igazságszolgáltatás szervezetrendszerébe szólt bele ez a hat-hét képviselőtársunk, hanem a kormányzatot kérte, hogy ilyen felterjesztéssel éljen. Mi azért nem válaszoltunk nekik sem, és másoknak sem, hiszen először, ahogy mondtam is, megvizsgáljuk a tényeket, az ítélet rendelkező részét, indokolását, és azután kívánunk egy pusztán szakmai döntést meghozni.

Ugyanakkor én annak örülök, hogy talán ez az ügy is ráirányította a figyelmet az otthonszülésre. A KDNP-nek minden gyermekneveléssel, gyermekvállalással kapcsolatos kérdés fontos volt, és most is fontos. És a legfontosabb ebből, az ügyön túlmenően, hogy ez a kérdéskör valamelyest rendezésre került. Most már van erről egy jogszabályunk; most már vannak ennek szabályozott körülményei; most már nem kell ezt titokban vagy jogszabályok megkerülésével tenni, hanem akinek a gyermekvállalását az ösztönzi, hogy ilyen körülmények között szüljön, annak most már az állam, bár ez körülbelül 20 éve zajlik, de mégiscsak az utóbbi évben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) létrehozott egy olyan jogszabályt, amely szabályozott körülmények között teszi ezt lehetővé, pontosan azért, hogy a gyermekek egészségét megőrizhessük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 22 2012.02.28. 0:00  19-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon-nagyon sok szempontból fontos Magyarországnak a horvát EU-csatlakozás, és nagyon sok mindent tettek is a magyar politikusok és kormányok az elmúlt években azért, hogy ezt elősegítsék.

Nagyon szép és ünnepi pillanata volt az Országgyűlésnek ennek a nemzetközi szerződésnek a ratifikálása, hiszen elsők között tehettük ezt meg, és még azok a pártok is, amelyek az EU-t ellenzik, azt mondták, hogy mivel Horvátország barátai, ezért ha a horvátok ezt szeretnék, hát legyenek EU-tagok, választottak, amit választottak, de megteszik, úgyhogy még az EU-szkepticizmust is felülmúlta Magyarországon a horvátbarátság. Ez, azt hiszem, a közös 1100 éves történelmünknek is egyfajta következménye. Ugyanakkor nagyon fontos szövetségesünk lesz nyilvánvalóan Horvátország az Európai Unión belül, és nekünk nagyon fontos, hogy itt van, hiszen egy jelentősebb méretű ország, amely hasonló történelemmel, hasonló kultúrával, hasonló gazdasági nehézségekkel, hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország, és hasonló fejlettségi szinten van. Éppen ezért amikor majd az Európai Unión belüli döntéshozatalban valamelyest a közép-európai országoknak a saját érdekeik mellett kell felszólalni, nyilvánvalóan Horvátországra most már számíthatunk. A közép-európai érdekképviseletnek a lehetőségei, az ereje bővült vagy bővül az Európai Unión belül azáltal, hogy Horvátország is az Európai Unió tagjává válik.

(9.50)

De ezen túlmenően nekünk nyilván nagyon fontos, hogy ha körbenézünk a határsávon, akkor már csak két olyan részlet van, amely nem az Európai Unió, Ukrajna és Szerbia, és ezen kívül Magyarország mindenhol az Unióval van már körbevéve. Ennek nyilván vannak gazdaságélénkítő hatásai, nyilván hosszabb távon vannak a határellenőrzést megkönnyítő, kvázi költségkímélő hatásai, de ugyanilyen fontos, hogy a Horvátországban élő magyaroknak, illetve a Magyarországon élő horvátoknak az anyaországgal való kapcsolattartása is könnyebbé válik ezáltal.

Magyarország egy évvel ezelőtt, amikor az Európai Unió soros elnökségét betöltötte, akkor is fontos feladatának tartotta, hogy elősegítse a horvát csatlakozást, és az utolsó, az igazságügyi fejezetnek a lezárásához is hozzájáruljon. Valljuk meg, hogy már ekkor is megmutatkozott szerintem az, hogy mennyire fontos a közép-európai országoknak az egymás iránti szolidaritása, hiszen ha megnézzük, ez a lezárás, ennek a fejezetnek a lezárása akár korábban, hónapokkal vagy talán még évekkel korábban is megtörténhetett volna, de valahogy nem volt akkora szándék. Azért volt jó, hogy ebben az időszakban egy közép-európai ország, Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke, hiszen azt a korábban Horvátország által hangoztatott elvárást, hogy mindenkit mérjenek egyenlő mércével, hogy ne kelljen Horvátországnak most, a csatlakozási folyamatában szigorúbb feltételeknek megfelelnie, mint amivel 5, 10 vagy 15 évvel ezelőtt más országok csatlakozhattak az Európai Unióhoz, vagy más országoknak az Európai Unió tagjaként azokat a feltételeket teljesíteni kell, nos erre az egyenlő elbánás elvére Magyarország fel tudta hívni a figyelmet, és tudta a közép-európai államok közös érdekét érvényesíteni abban, hogy Horvátországnak ne szabjunk szigorúbb feltételeket, mint amit a többi 27 tagállamnak az Európai Unión belül feltételként meg kell tartania. Ezért nem véletlen, hogy pont egy közép-európai ország, Magyarország elnöksége idején sikerült befejezni a horvát csatlakozási tárgyalásokat.

Én bízom benne, hogy ez a szolidaritás hosszú távú lesz, és minden közép-európai országra is kiterjed, hiszen nekünk látnunk kell, hogy egymásnak szövetségesei vagyunk. Ennek vannak nyilvánvalóan történelmi okai is, vannak a kultúrában gyökerező okai, közös vallásunkban gyökerező okai, közös adottságunkban gyökerező okai, de ebben igenis van perspektíva is, amit Magyarországnak ki kell használnia, és rá kell jöjjön, hogy igazából akkor tud erős Magyarországot építeni egy erős Európai Unión belül, hogyha a közös érdekkel rendelkező országok itt Közép-Európában összefognak, és nem pusztán kiszolgálói egy feltételezett vagy valós elvárásnak. Ezért szerintem nagyon fontos, és valóban, amikor nekem is volt szerencsém a külügyminiszter asszonnyal, az igazságügy-miniszter úrral találkozni a múlt hét péntekén, ők is mindketten megköszönték Magyarországnak az ebbéli segítségét, hiszen látták, hogy ez miként történt meg. Illetve magyar politikusként azt is jó volt látni, hogy azért Horvátországban a nemzeti minimum egy magasabb szinten van, mint Magyarországon, e tekintetben mi vehetnénk példát Horvátországról.

Ott különböző kormányok különböző pártszínezetű képviselői és politikusai fordultak elő az elmúlt években, de volt egy nemzeti nagybizottság, amely az EU-s csatlakozást mint közös érdeket tekintette, és ott azért a horvátoknak sikerült egy nagyobb nemzeti konszenzust kialakítani, mint nálunk, ott azért olyan dolgok szerintem nem voltak elképzelhetők, hogy saját képviselőtársaink a saját országunk ellen kérjenek szankciókat vagy járuljanak hozzá politikai nyilatkozatok, deklarációk elfogadásához. Ilyen szempontból pedig tehát nem Horvátországnak kell követnie Magyarországot, hanem Magyarországnak kell követnie Horvátországot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 20 2012.03.05. 4:29  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A polgári kormány egyértelművé tette már munkájának a megkezdésekor, hogy nem a bűnözők, hanem a sértettek pártján kíván állni. Amikor a sértettek jogát vagy a közérdeket megsértik, sokkal szigorúbb büntetőpolitikával akar lesújtani, mint az elődei tették. A kormányprogram is megfogalmazta, hogy erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország Házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára. Mi tehát mindig a törvénytisztelőket igyekszünk védeni, nem pedig a bűnözőket, az ő számunkra kívánunk garanciákat betenni, és nem a bűnelkövetők szemszögéből közelítjük meg az egyes cselekményeket.

A bűnöző életmód szerintünk semmiképpen nem lehet egyfajta jövőkép, sem kis értékű, sem nagy értékű, sem közhatalommal visszaélő, sem pedig a médiában bűnözés elkövetésével pózolgó szerep nem lehet olyan, amiből bárki megélhet, amire a jövőjét alapozhatja. A kis értékű lopásokkal szemben ugyanolyan szigorral léptünk fel, mint a nagyobb értékűekkel szemben. Új büntető törvénykönyvi tényállást alkottunk, a költségvetési csalást, amely sok korábbi tényállást olvasztott magába egyfajta kerettényállásként, pontosan azért, hogy a bizonyítás egyszerűbb legyen, és ne tudjon ki-ki egy-egy formai okra hivatkozva kibújni a büntetőbíróságok hatalma alól. Adócsalás, áfacsalás, jövedéki csalás és sok minden egyéb járadék elcsalása mind-mind ebbe a törvényi tényállásba került. Azokat, akik jogosulatlanul vettek igénybe támogatásokat, vagy akik a közpénzzel nem szabályszerűen, hanem visszaélésszerűen bántak, kettő és tíz év közötti szabadságelvonással büntethetjük. Ugyanígy a befolyás vásárlása bűncselekményt is megalkottuk három évig terjedő büntethetőséggel, amely szintén a közélet tisztaságát hivatott szolgálni.

A legkiszolgáltatottabb emberek szenvednek az uzsorától Magyarország egyes részein, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Az ő védelmük érdekében alkottuk meg az uzsora-bűncselekménynek azt az új tényállását, amely már nem követel meg üzletszerűséget, és nem követel meg többszöri tettenérést, többszöri bizonyítást, elég egy egyszerű uzsorázás bebizonyítása, elég egyszer bebizonyítani azt, hogy valaki mást nélkülözésnek tesz ki azáltal, hogy aránytalanul nagy kamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatást kér az adott pénzért vagy szolgáltatásért. Ezzel tehát a legszegényebb sorúaknak lehetett egy kicsivel könnyebb az élete, hiszen az őket sújtó uzsorásokkal szemben tudtunk hatékonyabban fellépni.

(13.50)

Fel is gyorsultak ezeknek az ügyeknek a rendőrségi ügyszakai, és nyilvánvalóan, mivel a minősítő körülmények közé került például az üzletszerűség, ezért szigorúbb büntetések is várhatók ezekben az ügyekben.

Éppen pár nappal ezelőtt lépett hatályba az új dizájnerdrogokra vonatkozó szabályozás, amely végre bezárta a kiskaput azok előtt a drogkereskedők előtt, akik különböző, új vegyületcsoportokra kívánták a kábítószereket előállítani. Úgy gondolom, ez az úgynevezett C-lista az internetes kereskedelmet is nagymértékben vissza fogja tudni szorítani.

Megszüntettük január 1-jétől annak a lehetőségét, hogy ha valaki hirtelen kiszabadul a börtönből, akkor milliós pénzekért árulja azt a sztorit, ami a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, hiszen úgy gondoljuk, még közvetetten sem fogadható el erkölcsileg az, hogyha valaki egy bűncselekmény elkövetéséből, annak a forgatókönyvéből, leiratából vagy nyilatkozataiból bármiféle pénzre szert tehet.

Ugyanígy az eljárások gyorsítását szolgálta, hogy a bírósági titkárok szabálysértési ügyekben immáron eljárhatnak.

Pontosan majdnem egy éve, 2011. március 1-jén lépett hatályba a büntetőeljárásokat gyorsító csomagunk, amelyet nemcsak jogszabály-módosítással igyekeztünk meggyorsítani, de a nagyobb, és éppen ezért a büntetőeljárásokat eldugító ügyeknek a megoldására 3 milliárd forintot kaptak a bíróságok, valamint a tavalyi évben 1 milliárd forintot kapott pluszforrásként az ügyészség, amiből egy 55 fős korrupció elleni csoportot állított föl.

Már eddig is 3200 új rendőr állt szolgálatba, hogy felderítse a bűncselekményeket, és idén júniusig ez még közel 1000 újabb rendőrrel fog bővülni.

A nemzeti konzultáció révén az önvédelemhez való jog belekerült az alaptörvénybe, amelynek nyomán az új büntető törvénykönyv is nagyobb védelmet fog biztosítani az állampolgároknak, és nagyobb szigort fog a bűnözőkkel szemben kiszabni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Az LMP képviselői felnyitott laptopjának fedelén az alábbi felirat olvasható: "Népszavazás 2012".)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 172 2012.03.05. 2:07  169-173

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy sem a gyerekeknek, sem a nagycsaládosoknak, sem a nyugdíjasoknak, sem a fogyatékkal élőknek, sem pedig a szociális intézmények dolgozóinak nem kell félniük az itteni fenntartó-, tulajdonosváltással kapcsolatosan, hiszen a megyei intézményfenntartó központok átvették ezeket a vagyontárgyakat. Általában az üdülők egy részét, amelyekkel a kormány foglalkozik, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a NÜSZ Kft. kezeli, és egy komplett program, az Erzsébet-program került megvalósításra arra vonatkozóan, hogy miként nyaralhatnak, üdülhetnek ezek a fiatalok vagy a nagycsaládosok az eddigieknél még tágabb, még szélesebb körben jó körülmények között.

Eddig már 73 ezer honfitársunk számára nyitottuk meg ezt a lehetőséget 2 milliárd forint értékben olyan forrásokból, amelyek sem az ön által eddig említett megyében és üdülőhelyen, sem máshol nem álltak rendelkezésünkre, hiszen ezek forrását az Erzsébet-utalványokból eddig külföldre kifolyó pénzekből tudjuk biztosítani, tehát pluszforrás került be a fiatalok, a gyermekek és a családok üdültetésébe. Eddig sok helyen csak a pusztulás, a bezárás vagy az áron aluli értékesítés volt az, ami jellemezte ezeket az üdülőket, az új vagyontörvény viszont megóvja Magyarországot és a vagyonkezelőket attól, hogy a korábbi mintára majd' egész hotelláncok épültek föl volt szakszervezeti vagy állami tulajdonú üdülőkből, hogy ezek magánkézbe kerüljenek, vagy az állam által pusztulás legyen a jövőjük.

Így tehát úgy gondolom, hogy olyan társadalmi csoportok számára nyílik meg sokkal szélesebb körben, mint eddig az üdülés lehetősége, akik ezt eddig nem tehették meg, pontosan azoknak, akik a legnehezebb helyzetben vannak, hiszen a nagycsaládosok sokszor sajnos a több gyerekkel a szegénységet is vállalják, a nyugdíjasok számára nyilván a nyaralás sokszor csak emlék, de most már bízom benne, hogy a fogyatékkal élőkkel és a szociális intézményekben dolgozókkal együtt is az eddigi négy pályázati csoportban, amit kiírtunk, az Erzsébet-program keretében üdülhetnek és ennek egyszer szélesebb körei lesznek, ahogy a hónapok előre haladnak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 211 2012.03.05. 0:10  208-212

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már az általános vitában a kormány kifejtette, hogy támogatja a javaslatot. Ezt továbbra is fenntartja. Tehát a kormány támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 259 2012.03.06. 4:33  256-278

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is engedjék meg, hogy mindnyájunk nevében, akik még itt vagyunk, köszönetet mondjak Varga László képviselő úrnak, hogy ezt az ügyet, amelyet ő is mondott, hogy mind a mai napig tart, és mind a mai napig birtokszerkezetben, a mezőgazdasági termelők összetételében, a magyar vidéki élet meghatározásában fontos szerepe van, hiszen fontos hiányt okozott, ezt a javaslatot, ezt az országgyűlési határozati javaslatot idehozta elénk, és beterjesztette az Országgyűlésnek.

A kormány a határozati javaslatban foglaltakkal egyetért, támogatja azt, hogy Péter-Pál napja a kuláküldözés idején méltóságukban, emberségükben tönkretett gazdák emléknapja legyen. A határozati javaslat tárgyalása azért is nagyon aktuális, mert nemrég volt a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Immáron tíz éve február 25. az a nap, amikor legalább egy pillanatra megállunk, és fejet hajtunk a letűnt, zsarnoki kommunista rendszer áldozatai előtt. 1947. február 25-e a gazdatársadalom számára is szimbolikus, hiszen ezen a napon tartóztatták le a Kisgazdapárt jeles vezetőjét, Kovács Bélát, egykori főtitkárát.

Az ezt követő időszak nyitotta meg az utat a szovjet típusú szövetkezés és kolhoz előtt, és hozott megannyi szenvedést és megaláztatást a magyar parasztság számára. Pedig a parasztság a történelme során szorgos munkával kapcsolódott be az árutermelésbe, a megszerzett jövedelmét visszaforgatta idehaza a termelésbe, fejlesztette birtokát, földet, állatokat vett, és szorgalmas munkával próbált előrébb jutni, és biztos megélhetést teremteni maga és családja számára. Ennek a társadalmi rétegnek kulák lett a megnevezése 1948-tól, és úgy vált ismertté, mint kizsákmányoló, a dolgozó nép ellensége, aki lusta, és csak a munkásosztályon élősködik.

Rákosi Mátyás, ahogy képviselő úr is említette, 1948. augusztus 20-i kecskeméti beszédében hirdette meg a szövetkezetesítést. Ez a beszéd fordulópontot jelentett a parasztság életében, hiszen a hatalom előtt egyetlen cél lebegett, hogy a kuláknak minősített gazdától elvegye a földjét, gépét, házát, és erőszakkal belekényszerítse a szövetkezetbe. 1949-től a szövetkezetesítés szervesen összekapcsolódott a kulákok korlátozásának politikájával. A kulákok korlátozása a gazdasági és politikai élet minden területére kiterjedt. A történelmi kutatásokból ismert, hogy a kulákok között is különbséget tettek nemzetiség, foglalkozás szerint, de abszurd módon ismeretes pap, csendőr és értelmiségi kulák minősítés is.

A kulákokkal szemben folytatott harc az 1950-es évek elejére a párt egyik legfontosabb feladatává vált. A kulákság semlegesítését egyre inkább a fizikai felszámolása váltotta föl. Csak a rendszerváltás időszakában szembesült a társadalom azzal a ténnyel, hogy 1950 júniusa és 1952 júliusa között 12 tábor létesült a Hortobágyon és a Nagykunságban, amely táborokba elsősorban a kulákokat telepítették sok más között és a budapestiek közül is. A kuláknak minősített embereket és családtagjaikat egy életre tönkretette a hatalom. Ingó- és ingatlanvagyonukat elvették, megbélyegezetté váltak, a nevük mellett szerepelt a "K" betű. Gyermekeik nem járhattak állami iskolákba, életerős emberek nem tudtak iskolai végzettségüknek megfelelő munkát találni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a határozati javaslat végre erkölcsi jóvátételt jelenthet azoknak az embereknek és leszármazottaiknak, akik e szörnyűségeket átélték, és örök életre megbélyegzettekké váltak. A javaslat célja az is, hogy az ifjúság megismerje a kommunista rendszer működésének embertelenségét és kegyetlenségét. Ebben nagy szerepe van és lesz az oktatásnak és a tömegtájékoztatásnak. Június 29-e régi hagyomány szerint az aratás kezdő napja, amely a parasztság körében ünnepnapnak számított, és számít a mai napig. A múlttal való szembenézés ugyanakkor szükségessé teszi, hogy megemlékezzünk azokról az embertársainkról, akik a vidéket szolgálták, de egy zsarnoki rendszer megfosztotta őket és leszármazottaikat a földtől, a jószágtól és a terménytől, vagyis mindattól, ami számukra az életet jelentette.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 4-6 2012.03.12. 5:22  1-6

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Ön itt bizonyos vádakat elmondott, csak az önök pártja, az önök frakciója egy ügyben tett eddig - a teljes nyilvánosság által is ismert - feljelentést korrupciós ügy kapcsán, ez pedig a sukorói ügy. Önök a szocialista időszakra tettek feljelentést korrupció kapcsán, a Fidesz-KDNP-kormány időszakára nem. Nagy szeretettel várjuk önöket az igazság felderítésében. Mi a magunk részéről például milliárdos támogatással az ügyészségnek adtunk fedezetet arra, hogy 55 fős korrupcióellenes stábot állítson fel direkt korrupció elleni bűncselekmények felderítésére. Ha önök bárhol szabálytalanságot látnak, korrupciót látnak, akkor bírósághoz kellene fordulniuk.

Önök ezeket a mondatokat nem most mondják először, több más fórumon is megtették ezt, de önök nem jogi fórumok előtt - úgymint a bíróság, az ügyészség vagy a rendőrség - teszik meg ezt, hanem különböző politikai fórumokon. Ha ezek a vádak megállnának, ha ezek törvénytelenek lennének, akkor önök nyilvánvalóan bírósághoz fordulnának, pontosabban az ügyészséghez és a rendőrséghez, és ott keresnének igazat maguknak, és ott próbálnák ezeket a vádakat bebizonyítani.

(13.10)

Az, hogy önök ezeket már hosszú-hosszú hónapok óta mondják, és egyetlenegyszer sem fordulnak az ügyészséghez, nem tesznek feljelentést, azt jelenti, hogy önök ezt nem tartják megalapozottnak; önök olvasnak cikkeket az interneten egyik-másik honlapon, és az alapján összeollóznak különböző felszólalásokat, de különösebb bizonyítékuk nincsen. Ha lenne bizonyítékuk, tennének feljelentéseket.

Amiket önök mondtak bármilyen építkezés kapcsán: nekem feltűnt azért, hogy ön magyar cégeket korholt, és külföldi, nemzetközi cégeket pedig mintha hiányolt volna ezekből a beruházásokból. Csak nem onnan fúj a szél, hogy az LMP szívesebben látna külföldi cégeket magyar beruházások élén, mintsem magyar tulajdonú, magyar ügykörű cégeket? (Moraj a kormánypárti padsorokból.) Kinek szeretne itt ön akkor munkahelyeket teremteni? Magyar vagy külföldi cégeknek?

Ugyanezt a retorikát hallottuk önöknél a dohánykereskedelem kapcsán, amikor önök az angol és az amerikai dohánykereskedő cégek érdekében vagy akarva, vagy akaratlanul beszéltek, és azt kifogásolták, hogy miért magyar családi vállalkozások fognak trafikokat üzemeltetni, és ott magyar embereknek munkahelyeket teremteni. Tudja, tisztelt képviselő úr, volt már a történelemben példa hasonlóra - mi már szerencsére nem emlékszünk rá, de talán a szüleink vagy a nagyszüleink emlékeznek rá -, amikor a háborúk után a hadirokkantaknak teremtettek mesterségesen munkahelyet azáltal, hogy ilyen trafikokban árulhattak cigarettát. Most ugyanígy, mesterségesen teremthetünk sokszor megváltozott munkaképességű embereknek munkahelyet azáltal, hogy itt a pályáztatásban az ön által ismert törvényben is lehetősége van, hogy kedvezményesebben jussanak ezekhez a különböző lehetőségekhez és a dohány árulásához. Bizony, van a kormánynak érdekérvényesítő képessége, kétharmados érdekérvényesítő képessége, de ezt a közjó javára igyekszik fordítani, nem különböző külföldi cégek érdekében szólal fel, hanem igyekszik minél inkább magyar emberek és a közjó érdekében meghozni a döntéseket.

Ami pedig ezt a jelentést illeti: ez, ugye, 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozik, mint azt a képviselő úr is tudja, csak elfelejtette véletlenül említeni az elején, hogy ennek nagy része a szocialista kormányok időszakára vonatkozik, és csak az utolsó egynegyede vonatkozik erre.

Amikor a közbeszerzések rendszerét kritizálta a képviselő úr, bizonyára véletlenül felejtette el azt mondani, hogy a közbeszerzési törvény paragrafusszáma pontosan azért csökkent a felére az elmúlt évben, hogy átláthatóbb és tisztább legyen a közbeszerzések rendszere (Moraj az LMP és az MSZP soraiban.), hiszen még mindig nem tartunk ott, mint a svédek, akiknek még feleennyi is sok, tehát ott azért talán nagyobb a közbizalom, és átláthatóbbak ezek a viszonyok, de azért mégis haladtunk valamerre, és úgy gondolom, a jó irányba azáltal, hogy ilyen törvényeket tudtunk elfogadni.

Azt is elfelejtette a képviselő úr említeni - bizonyára az idejébe nem fért bele -, hogy a kormány korrupcióellenes stratégiát hozott nyilvánosságra, és több hétig lehetett ezt véleményezni, a múlt héten zárult le ennek a véleményezése; és többek között szakmai szervezetek, így a Transparency International véleményét is vártuk, jártak is a tárcánknál, egyeztettek is arról, hogy ők milyen irányokat látnának helyesnek. Ezeket a tényeket valahogy a képviselő úr pont elfelejtette elmondani.

Ahogy azt is elfelejtette elmondani ennek kapcsán, hogy mondjuk, az LMP gazdálkodásáról mit mondott az Állami Számvevőszék. Hadd idézzem önnek: a nyilvánosságra hozott beszámolók szerint a törvényben meghatározott teljesség, valódiság és következetesség számviteli alapelveinek megsértése következtében egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról ezek a beszámolók.

Tehát én úgy gondolom, képviselő úr, hogy nagyon sok munkánk van. Egyrészről ugyanazokat a feltételeket kell magyar és külföldi vállalkozóknak megteremteni, de ha valahol erre lehetőségünk van az európai jog alapján, akkor magyar vállalkozóknak még kedvezőbbeket kell teremteni, nemcsak a mezőgazdaság, hanem más területen is. Ezen túlmenően pedig a Fidesz-KDNP-nek azt a javaslatát, amely ötpárti egyeztetést hívott össze a párfinanszírozással kapcsolatban, ami a korrupciónak alapvető és mindenképpen orvosolandó része, azon pedig, remélem, önök is részt vesznek, az önök javaslata lesz az egyik alapvető irat, amit azon meg fogunk vitatni, illetőleg a szocialistáké. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Utána pedig, remélem, ön is látja, hogy a kormány nemcsak beszél, hiszen itt azért milliárdokat fordított már a korrupcióellenes küzdelemre, és együttműködési olyan megállapodást írt alá tavaly novemberben az Állami Számvevőszékkel...

ELNÖK: Államtitkár úr, lejárt az ideje!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: ...a Legfőbb Ügyészséggel és a Legfelsőbb Bírósággal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 22 2012.03.12. 4:50  19-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Szerencsére jó pár olyan intézkedés sorolható föl itt a már említett minimálbér radikális megemelésén túl, ami pontosan a legrászorultabbakon segít, leginkább kifejezi a szolidaritást a társadalmon belül. Ilyen volt már a kezdetek kezdetén a különadók bevezetése, amely pontosan azokról az emberekről vett le terhet, akik a legnehezebb körülmények között élnek bérből és fizetésből vagy nyugdíjból, és azokra rótt rá, akik nyereséget az elmúlt években igencsak bőven termeltek, és akár az országból is kivittek.

De ugyanígy az egyenlő életesélyek lehetőségét, az azonos feltételeket hivatott szolgálni az is, hogy jövő évtől a kormányhivatalokon keresztül állami fenntartásba kerülnek a legfontosabb oktatási és a legfontosabb egészségügyi intézmények; hogy ne függjön attól valakinek a jövője, az egészsége, hogy szegény vagy gazdag önkormányzat területén született, Kelet- vagy Nyugat-Magyarországon, kistelepülésen vagy nagytelepülésen, a fővárosban vagy vidéken, hanem az állam mindenhol mindenkinek a lehető legnagyobb mértékben hasonló egészségügyi, oktatási szolgáltatást tudjon kínálni, mindenkinek ugyanaz legyen a lehetősége.

Szintén a leginkább rászorulók szenvedtek az uzsorázástól is, az ezzel szembeni fellépést a büntető törvénykönyv módosításával is igyekeztünk megerősíteni, megkönnyíteni a rendőröknek, hogy elérjék az uzsorásokat, és megszüntessék azt a terrort, amelyben egy-egy ember nyomorúságában kényszerül élni. Hiszen eddig folyamatosan csak az uzsorások csengetésétől félt. Szintén a családosokat támogatta a családi típusú adórendszer, amely bevezetésre került. Magyarországon a szociológusok szerint a szegénységnek két forrása van. Akkor lesz valaki szegény, ha szegény családba születik, vagy ha nagy családba születik, nagy családot vállal. Mind a kettő igazságtalan és elfogadhatatlan, ezért tartjuk fontosnak, hogy a családi típusú adózás az egygyermekeseknél 8, a kétgyermekeseknél 12, a háromgyermekeseknél pedig 22 százalékkal több jövedelmet hagyott ott nettóban a családnál. Így, aki több gyermeket vállalt, és a nemzet jövőjéért vállalt pluszfelelősséget, pluszfeladatot, az nem került nehezebb helyzetbe, vagy jóval kevésbé kerül nehezebb helyzetbe, mint 2 vagy 3 évvel ezelőtt.

Szintén, ha megnézzük a válság idején más országok gazdaságpolitikáját, a nyugdíjasok azok közé tartoznak, akik az elsők között szenvedtek el valamilyen megszorítást a válság következtében. A legtöbb helyen csak befagyasztották a nyugdíjakat, vagy bizonyos kedvezményeket megvontak, máshol akár 15-25 százalékos nyugdíjcsökkentésekre is sor került, Romániában, Portugáliában, Olaszországban, Spanyolországban különböző módon vonták meg a nyugdíjasok jövedelmeit. Ehhez képest óriási államadósság és nagyon nehéz gazdasági körülmények között a magyar kormány így is több mint 4 százalékkal tudta az elmúlt évben a nyugdíjasok nyugdíját megemelni, és hasonlóra törekszik ebben az évben is, hogy inflációkövető legyen a nyugdíj emelése.

Szintén a legrászorultabbakon segített a rezsistop bevezetése, illetve annak a szabálynak a bevezetése, hogy legfeljebb az infláció mértékével emelkedhet, és annak a törvénymódosításnak a bevezetése is, hogy a korábbi 8 százalékos profitmaximumot 4 százalékra csökkentette a kormány. Hiszen akik a legszegényebb sorban élnek, azoknak a költségvetésén belül a rezsi teszi ki a legnagyobb részt, sokkal inkább, mint a tehetőseknél. Az ő megsegítésüket jelentette tehát az, hogy a legalapvetőbb lakásfenntartási költségek nem emelkedtek el. Emlékszünk, hogy szocialista időszakokban 40-50-60 százalékkal hogyan emelkedtek a gázárak vagy más tényezők.

Legvégül, engedje meg, képviselő úr, hogy megemlítsem a devizahitelezést és a devizahitelek végtörlesztését. Nemcsak a korábban bevezetett árfolyamgát vagy a most a Bankszövetséggel megkötött új árfolyamgát, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozatala volt fontos ezeknek az embereknek a szempontjából, hanem a végtörlesztés is. Sokszor sokan mondják azt az igaztalan vádat, hogy a végtörlesztés lehetősége elsősorban a tehetősebbeknek kedvezett, hiszen ők tudták egy összegben végtörleszteni ezeket a különböző nagyobb hiteleket, amelyeknek megemelkedett a törlesztőrészlete. Ez azért valótlan, mert az átlag visszatörlesztett hitel abból a 160 ezerből, amit 160 ezer család végtörlesztett, 5 millió forint környékén volt.

Ha tehát kiszámolják önök, hogy ebben nyilván voltak 10-20 millió forintos hitelek is, akkor nagyon-nagyon-nagyon sok 2-3 millió forintos hitelnek is kellett lennie ahhoz, hogy az 5 milliós átlag végtörlesztési összeg megjelenjen. És 2-3 millió forintos hiteleket nem a legtehetősebbek vettek föl, hanem azok, akik tényleg nehezebb körülmények között éltek, de egy kicsivel nagyobb lakásra vágytak, mondjuk, egy gyerekszobával nagyobbra, és a devizahitelek elszállása számukra óriási nagy nehézséget jelentett. Tehát a végtörlesztés lehetősége is minden más indokkal szemben elsősorban azok érdekét szolgálta, akiknek ugyan lakásuk, de kisebb lakáshoz egypár millió forintos hitelt végtörlesztettek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 168 2012.03.12. 2:13  165-168

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogyan ön is említette, a látássérülteknek bő tizede nem tudta minden módját igénybe venni a népszámlálásnak, hiszen bár nyilvánvaló, amikor a számlálóbiztosok felkeresték őket, úgy tudtak a kérdésekre válaszolni, ugyanakkor elektronikusan nem, pontosan azért, mert az elektronikus felolvasóprogramok általában csak a honlapok olvasására képesek, az átlag honlapokéra, ez sokkal bonyolultabb, motorikus makrókra épülő portál volt, illetve program volt, éppen ezért nem tudták ezeknek az egyes részeit egyébként a mindrennapi életben használt programok alkalmazni.

A KSH igyekezett mindent elkövetni, az érdek-képviseleti szervezetekkel is egyeztetett, találkozott, mielőtt ezeket a programokat véglegesítették volna, ugyanakkor korábban senki nem gondolta volna, hogy ilyen nagy mértékű lesz az igény az elektronikus kitöltésre. Összességében a családok 20 százaléka, egyötöde töltötte ki így az íveket, de vannak bizonyos részek, például Újbuda, XI. kerület, ahol 30 százalék fölött, 36 százalék körül volt a kitöltők aránya.

Úgyhogy sajnos ebben valóban ilyen mulasztás történt. Nem voltak ezek az emberek akadályozva abban, hogy a népszámlálásban részt vegyenek, hiszen a biztosokkal tudtak kommunikálni, de az, hogy az elektronikus kitöltés lehetősége meglegyen számukra, valóban nem volt biztosított. Ez azért volt, mert első alkalommal került sor arra, hogy ilyenfajta elektronikus kitöltésre sor kerülhessen, tehát nem volt a KSH-nak sem tapasztalata ezzel kapcsolatban, hogy pontosan mikre kell figyelniük, ezért igyekezett minél inkább érzékenyen közelíteni ehhez a témához: másfél tucat fogyatékkal élő személyt vett fel kapacitásbővítésként a KSH ezeknek az adatoknak a feldolgozásához, és öt ember már a népszámlálás lebonyolítása után is ott maradt, és ott dolgozik továbbra is.

De ettől függetlenül továbbra is törekednünk kell arra, hogy ezt a problémát a következő tíz év múlva esedékes népszámlálásra megoldjuk, és akkor nyilvánvalóan ezek az emberek is így tudnak részt venni benne. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Annak pedig örüljünk, hogy működnek az érdekvédelmi intézmények, az Egyenlő Bánásmód Hatóság továbbra is élénken figyel, és felhívja erre a figyelmünket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 164 2012.03.26. 2:02  161-164

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön jól idézte a törvényt, hiszen az új egyházügyi törvényünk egyértelművé teszi, hogy csak azok a közösségek működhetnek egyházként, amelyek ezen törvény mellékletében szerepelnek. Ugye, ez egy egyre bővülő lista, tizennégyről indult, harmincegyre emelkedett. Minden más csoportosulás is természetesen gyakorolhatja a vallását, vallási közösségként működhet, egyesületként, szövetségként, sok minden más módon bejegyeztetheti magát a nyilvántartásba, de egyházként nyilván nem vetetheti magát nyilvántartásba, hiszen a névválasztásnál mind a névkizárólagosság, mind a névvalódiság, mind a névszabatosság követelményének meg kell felelni. Ezt a fajta nyilvántartást nem az állam, nem a minisztérium vezeti, hanem a bíróságok vezetik a normál egyesületi nyilvántartás szerint.

A korábbi években is voltak olyan egyesületek, amelyek nyilvánvalóan vallási célra jöttek létre, akár az egyébkénti nagy bejegyzett egyházaknak is a követői, tehát nyilván voltak ott katolikus, református, evangélikus, zsidó és más vallásos egyesületek is. Ezeknek a mintájára, csak éppen a korábbi, már egyházi tevékenységét befejezett egyházaknak a jogfolytonos vallási közössége folytatói lehetnek ezek a szervezetek. De nyilvánvalóan azért van egyházi törvényünk, és azért van egy egyelőre eléggé zárt, de a további években tovább bővülő felsorolása az egyházaknak, hogy csak ezek működhetnek egyházként.

Magukat nyilván a belső szóhasználatukban hívhatják akár egyháznak, vagy lehet, hogy más országokban azok a szervezetek, amelyekkel ők közeli kapcsolatban állnak, vagy teológiai tanításuk megegyezik, azok más országokban egyháznak minősülnek, de Magyarországon hivatalosan egyházként csak azok működhetnek, amelyek egyházként be vannak jegyezve ezen törvényünk mellékletében. Mindenki másnak más nevet kell választani, hiszen ezzel megtévesztenék azokat az embereket, akik ezzel a névvel találkoznak, hiszen olyan, mintha az egyházi törvényben szerepelnének, holott mégsem azok.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 287-289 2012.03.26. 5:24  284-289

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretnék csak reagálni a nem túl hosszú részletes vitában elhangzottakra, és az el nem hangzottakra egyaránt, hiszen ne felejtsük el, hogy ennek a módosításnak és a módosítás gyors elfogadásának, gyors hatályba léptetésének az oka pontosan az, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás folyik, és éppen ezért szeretnénk mindenfajta indokolt vélemények és egyebek mellett, amelyeket az Európai Unió bocsátott ki a kötelezettségszegési eljárás második szakaszában, elébe menni, és ezt a problémát a magunk erejéből megoldani, és meggyőzni az Európai Uniót arról, hogy így már teljes mértékben mindenfajta aggályuknak nincs alapja ebben a törvényben.

Olyan garanciákat építünk be, amely garanciák szerintünk eddig is meglévő függetlenségi tényezőket erősítenek meg, de ettől függetlenül, ha az Uniónak ilyen garanciákra szüksége van, akár a hatóság elnöke megbízatásának megszüntetésénél, a jogorvoslati joggal kapcsolatban, akár bizottsági ülésen való részvétellel, a kinevezés feltételeinek szigorításával vagy az úgynevezett kómaklauzulának a kivezetésével kapcsolatban, akkor mi ezt megtesszük.

Ami a képviselő úr felszólalását illeti, nyilvánvalóan nem az Európai Unió különböző elvárásaival mint tükörrel szembesítette a javaslatot, (Dr. Schiffer András: Nem.) hanem saját, egyébként is hirdetett javaslatait mondja el.

Engedje meg, hogy mindenekelőtt teljes mértékben visszautasítsam azt a feltételezést, amit ön egyetlenegy bizonyítékkal nem tud alátámasztani, nevezetesen, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása mögött nem a közérdek, hanem magánérdekek húzódnának. Ezt talán az előző ciklus kormányzására szánta, így tudjuk megerősíteni; szinte nincs az ábécében olyan betű, amellyel kezdődő ügye nincs a szocialista kormánynak. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ön is tett a szocialisták ellen feljelentést, Sukoró-ügyben pontosan, úgyhogy ettől függetlenül azt nem látjuk, hogy a Fidesz-KDNP időszakában (Dr. Schiffer András: Még hány feljelentés lesz a szocialisták ellen?) bármiféle feljelentést tett volna ilyesfajta ügyekkel kapcsolatban.

Mind a ketten jogászok vagyunk, tudjuk, hogy a jogerős ítéletek azok, amelyek inkább bizonyító erővel bírnak, vagy bármiféle hatósági határozatok. Én úgy gondolom, hogy az LMP-vel kapcsolatban a párt gazdálkodásával kapcsolatban azért születtek olyan iratok, például az Állami Számvevőszéknél, amelyek bizonyították, hogy az LMP nem tudott akár a kampányában elköltött minden forinttal, vagy nem is forinttal, minden millió forinttal elszámolni. (Dr. Schiffer András: Ne hazudj, ilyeneket nem írt az ÁSZ! Ne hazudj!) Az ÁSZ-vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az LMP kampányköltései nem mutatják a valós képet arról, és nem adnak hiteles tájékoztatást arról teljes mértékben, hogy mit miből költött az LMP.

A közérdekű adatokhoz való hozzáférésbe nyilvánvalóan mi is igyekszünk minél nagyobb területet (Dr. Schiffer András közbeszól.) lefedni a jogszabályainkkal...

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, nincs mód arra, hogy folyamatos dialógust folytasson, függetlenül attól, hogy az igazságtartalmát hogyan érzi a kérdéseknek. Nyilván itt az a játékszabály, hogy a zárszó alatt, után, közben már a képviselői felszólalásnak nincs lehetősége.

Köszönöm, folytathatja.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: A parázs vitában is felszólaltam volna két képviselő között, csak nem adatott két képviselő, akik között fel tudtam volna szólalni.

Azért azt jó, ha látja, tisztelt képviselő úr, hogy ön régi jogszabályokat, régi megfogalmazásokat szeretne visszaültetni a magyar jogrendbe, olyan megfogalmazásokat, amelyek alatt a korrupció nemcsak hogy minden korábbi méretet meghaladó mértékben volt jelen Magyarországon, hanem nyíltan politikai bűnszervezetekben folyt a korrupció Magyarországon belül. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Azok a jogszabályok, amelyeket ön ismételten hatályba akar léptetni, vagy azok a szabályozási elemek már bizonyítottan nem váltották be azt a hatást, hogy a korrupciót vissza tudják szorítani. (Dr. Schiffer András közbeszól.)

Ha pedig önök komolyan gondolnák, hogy akár a pártfinanszírozás területén, akár máshol a közpénzek nagyobb fokú átláthatóságát szeretnék elérni - látom, a gyorsírókat mindenféleképpen a dupla írás nehézsége elé akarja ön állítani -, mindenesetre, ha önök valóban komolyan gondolják azt, hogy ezeket a helyzeteket rendezni kell, akkor például részt vennének azokon az ötpárti vitákon, amelyek most már hárompártivá meg még kisebbé silányulnak, pontosan azért, mert ott az alapvető nehézségét vagy az alapvető problémát lehetne orvosolni az egész magyarországi korrupciós jelenséggel kapcsolatban. Ebben az állampolgároknak legalább - nem, biztosan - a 80 százaléka egyetért, hogy a kampányfinanszírozás és a pártfinanszírozás azok a kérdések (Dr. Schiffer András: Miért nem vettétek napirendre?), amelyeknél ezeket a kérdéseket alapvetően rendezni kell. Ha önök ezt komolyan gondolnák, és nem egy politikai terméknek gondolnák a korrupció elleni küzdelmet, hanem valóban az ellen akarnának küzdeni, akkor részt vennének ezeken az ötpárti egyeztetéseken, és a saját javaslataikat elmondanák.

Mi ettől függetlenül az önök és az MSZP javaslatát - az MSZP javaslata, azt hiszem, betű szerint a Transparency International javaslata - vita tárgyává tettük, és reméljük, hogy a pártokról szóló új törvényben ez szerepelni fog, és így mindnyájunk közös célját, a korrupció visszaszorítását nemcsak az ön módosító javaslataival, hanem ennél sokkal átfogóbb, a probléma mélyét és gyökerét érintő módosító javaslatokkal és új törvényekkel tudjuk orvosolni.

Amúgy pedig mindenkinek köszönöm az általános és a részletes vitában való részvételét. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 4 2012.03.27. 5:10  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valahogy, ahogy önt hallgattam, képviselő úr, úgy tűnt, mintha ön az elmúlt másfél évben Csipkerózsika-álmot aludt volna, és nem vette észre, hogy mennyi minden történt itt Magyarországon ön körül vagy az Európai Unióban. Talán az ön állításait leginkább megcáfoló tény az elmúlt másfél évnek, pontosabban a tavalyi év első felének politikai történései közül, hogy az Európai Unió első romakérdéssel foglalkozó keretirányelvét pont a magyar elnökség alatt fogadták el. Ilyesfajta közös cselekvés uniós szinten nem volt, ilyesfajta problémát uniós szinten nem definiáltak, úgy gondolták, ezt minden ország oldja meg saját problémájaként, hogy milyen társadalmi feszültség keletkezhet mind szociális, mind egyéb téren a roma és nem roma lakosság között az Európai Unión belül. Sokszor azt próbálták inkább tenni, hogy fizetnek ezer eurót, csak hagyják el az országukat - ez nem Közép-Európában történt, ön is tudja -, sokszor másfajta intézkedések voltak, és van, ahol úgy foglalkoznak a kisebbségekkel vagy más nemzetiséghez, más valláshoz tartozókkal, hogy betiltják a vallási viseleteiket.

Ehhez képest Magyarország az Európai Unió soros elnökeként egy olyasfajta javaslattal élt, amely végre a roma és nem roma lakosság közötti minél békésebb együttélést és a szociális különbségek csökkentését irányozta elő. Ez jól mutatja Magyarországnak az ebben a kérdésben vallott álláspontját, egyrészről, hogy a békés jövőre törekszik, arra, hogy mindenki munkát kapjon, a minimális életfeltételei legalább legyenek meg, tanulhasson, ezért az önök által például teljes mértékben elhalasztott Macika-ösztöndíjat fejlesztettük, kibővítettük, hogy minél több fiatal tanulhasson. Mindezt nyilván nemcsak nemzeti, de európai uniós keretek között is szeretnénk megtenni, mert elkötelezettek vagyunk a társadalmi béke, és elkötelezettek vagyunk az európai uniós értékek mellett is egyszerre.

Ha szintén összehasonlítja a korábbi kormányzások időszakát a mostanival, nagyon súlyos, akár büntető törvénykönyvi változások, akár rendőrségi fellépések kellettek ahhoz, hogy megszűnjön az, ami főleg a választási kampányban az önök kormánya alatt volt tapasztalható, hogy különböző egyenruhákba öltözött félkatonai szervezetek szabadon masírozhattak Budapest és Magyarország utcáin. Lehet, hogy ezt valamelyest kampányrendezvénynek szánták, lehet, hogy a társadalmi feszültségek fokozásának szánták, de önök ezt tűrték. És valahogy mintha érdekük is lett volna az ezzel kapcsolatos nemzetközi visszhangot mind nagyobbá és nagyobbá tenni, hogy ennek legyen híre, és Magyarországgal szemben negatív cikkek, negatív vélemények jelenjenek meg. Valljuk meg, egyikünk sem szereti azt látni, hogyha kontrollálhatatlan félkatonai szervezetek masíroznak Budapest vagy más települések utcáin.

(9.10)

Éppen ezért a kormányváltás után - ön is láthatta - mind a rendőrség fellépésének köszönhetően, mind pedig a jogszabályok módosításának köszönhetően ezek a jelenségek megszűntek; időről időre megpróbálnak újra felbukkanni, de sikeres volt a kormányzat és a rendőrség ezeknek a visszaszorításában.

Ön is itt volt a parlamentben, amikor az egyenruhás bűnözés visszaszorítására elfogadtunk törvénymódosító javaslatokat, pontosan azért, hogy egyértelművé tegyük, csak az államnak van erőszak-monopóliuma, senki más ilyesfajta rendfenntartó funkciót magának nem vindikálhat, és ez nem történhet meg. A félkatonai szervezetek mellett tehát ezek a különböző polgári védelemnek álcázott csoportok is megszűntek Magyarországon.

A nemzeti társadalmi és felzárkózási stratégia, az a dokumentum, amelyet ön hiányolt a felszólalásában, képviselő úr, elfogadásra került, a magyar kormány 2011. november 30-án fogadta el egyhangúlag, amely pontosan arra kínál válaszokat, amiket ön is mondott. Válság van, nehezebb szociális körülmények között élünk, ilyenkor sokkal könnyebb egymás ellen kijátszani társadalmi csoportokat, de mi inkább a munkában, az oktatásban, a lakhatási körülmények javításában, a képzésben - öt területen - egy komplex segítő programot kívánunk felkínálni azoknak (Dr. Lamperth Mónika és Gőgös Zoltán közbeszól.), akik szegénységben élnek. A szegénységben élőknek csak egy része az, aki roma származású, szegénységben sajnos sokkal több honfitársunk él, úgyhogy mindnyájukon segítenünk kell.

A büntető törvénykönyv módosítását, ahogy említettem, május 7-én fogadtuk el, ez szintén jogalkotási intézkedés volt itt a Házon belül.

Idén pedig, mint ön is tudja, tisztelt képviselő úr, pontosan az antirasszizmus jegyében és az antiszemitizmus elleni fellépés jeleként Raul Wallenberg-emlékévet tartunk. A Magyar Nemzeti Múzeumban volt ennek a megnyitója svéd és izraeli diplomaták és állami vezetők, miniszterek jelenlétében. Idén is kiosztottuk a Raul Wallenberg-díjat, pontosan azért, hogy a társadalomban minél inkább visszaszorítsuk azokat az eszméket, amelyek antiszemita felhanggal rendelkeznek.

Tehát, képviselő úr, kérem, tekintse át az elmúlt másfél év történéseit, és látni fogja, hogy bár valóban feladatunk sok van, de a kormány (Az elnök csenget.) erejéhez mérten igencsak sokat tett ezen negatív jelenségek ellen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 8 2012.03.27. 5:03  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Jó, amikor ilyen örömteli hírekről beszélhetünk itt a Ház falai között, hogy végre 12 évnyi küszködés, kitartó munka után végre február 28-án valóban megkapta az állandó és most már nem ideiglenes akkreditációját az egyetem.

A magyar kormánynak - és azt hiszem, ebben a rendszerváltás óta konszenzus volt minden kormány között - a legfontosabb célkitűzése a határon túli magyarokkal kapcsolatban a szülőföldön maradás támogatása, hiszen a kormányok többsége, sőt, inkább azt mondom, mindegyik arra törekedett, hogy helyben, ahol született valaki, Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, ott kaphassa meg mindazokat a támogatásokat, lehetőségeket, amelyek elősegítik azt, hogy családjával együtt ott maradjon, ő maga is ott alakítson családot, hogy az erdélyi magyarság, hogy a partiumi magyarság, hogy a felvidéki magyarság lélekszáma ne csökkenjen, és ha valaki tanulni, vállalkozni, előrejutni akar, ne kelljen elhagyni a szülőföldjét, és ne kelljen akár az anyaországba, akár máshova kivándorolnia, elvándorolnia.

Éppen ezért fontos eszköz a szülőföldön maradás szempontjából, hogy ha magyar nyelvű egyetem jön létre valahol, hiszen így azok, akik a magyar nyelvet anyanyelvként beszélik, és az ottani ország nyelvét csak második nyelvként vagy kevésbé jó szinten, vagy egész egyszerűen magyarul szeretnének tanulni, hiszen magyarnak tartják önmagukat, akkor ők felsőfokú képzést is szerezhessenek saját szülőföldjükön, ne kelljen átjönniük Magyarországra vagy elmenniük bármilyen más országba.

Ezért volt fontos mindig is ennek az egyetemnek a támogatása, illetőleg azért, hogy az ottani magyarok ne legyenek hátrányos helyzetűek akkor, amikor felsőfokú képzésbe jelentkeznek, hanem ugyanolyan lehetőségük legyen felsőfokú végzettséget szerezni, tehát nagy valószínűséggel magasabb állásokat betölteni, jobb anyagi helyzetbe kerülni, mint román társaiknak.

12 évvel ezelőtt indult ez a folyamat, a Sapientia Alapítvány hivatalos bejegyzése ekkor történt meg. 1999-ben az Országgyűlés döntött arról, hogy támogatja az erdélyi magyar egyházak kezdeményezését és az önálló magyar egyetemi oktatás létrehozatalát. Az ehhez szükséges források pedig már a 2000. évi költségvetésben, az előző Orbán-kormány alatt rendelkezésre álltak.

10 évvel ezelőtt indulhatott be az oktatás, azt követően, hogy a román képviselőház megszavazta az egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Magát az akkreditációs folyamatot sem nevezhetjük gördülékenynek, a 2009 júniusában benyújtott kérelem jóváhagyására több mint két és fél évet kellett várni.

(9.20)

Nyilvánvalóan itt a hosszú folyamat oka a román kétkamarás parlament működési sajátossága, a változó román kormányok, a gyakran változó tárcafelelősök, akiknél néha a jó szándék, néha a politikai akarat, néha pedig a lehetőség hiányzott ahhoz, hogy elősegítsék a magyar egyetem végleges akkreditációját. Azt kell mondanunk ugyanakkor, hogy jól mutatja az erdélyi magyarok kitartását, a szívósságát, hogy foggal-körömmel harcoltak, és türelmesen kivárták ezt a folyamatot, nem adták fel. Tizenkét év azért elég hosszú idő, azalatt sok évfolyam kimegy az egyetemről, de nem engedtek a 48-ból, ha tetszik, és nem engedtek abból, hogy magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény jöjjön létre 1959 után újra.

Képviselő úr kérdésére válaszolva, amelyet beleszőtt a felszólalásába, azt tudom mondani, hogy a helyzet összetettségét szem előtt tartva a magyar kormány részéről folyamatosan napirenden tartottuk a Sapientia kérdését valamennyi magas szintű találkozó alkalmával, és szorgalmaztuk annak mielőbbi rendezését. Megítélésem szerint a kitartó és következetes erőfeszítéseink, valamint a két ország között az utóbbi időben kialakult bizalmi viszony nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az akkreditációról szóló képviselőházi végszavazás február 28-án megtörténjen. Ugyanakkor ez csak akkor valósulhatott meg, ha biztosított volt a jó minőségű oktatás, márpedig a Sapientiának nagyon jó a híre mostanában Erdélyben és egész Romániában, magas színvonalú benne mind az oktatói, mind a kutatói tevékenység. A Sapientia büszkélkedhet a legjobb romániai magánegyetem címmel, és ha az összesített ranglistát nézzük, amelyben állami és nem állami intézmények is vannak Románián belül, ebben a rangsorban, az összesítésben is a 20. helyet foglalja el. Úgy gondolom, hogy kisebbségi létből, nehezebb körülmények közül ilyen teljesítményt elérni igencsak büszkeséggel töltheti el mind az itteni magyarokat, mind az ottaniakat, úgyhogy mindenképpen dicséret illeti a Sapientia oktatóit és a hallgatóit, hogy ilyen eredményeket tudtak Románián belül megteremteni.

Bízom benne, hogy a Sapientia sikere elősegítheti és lökést adhat a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem problémáinak megoldásához is, de amivel kezdtem, mindenképpen fontos, hogy elősegíti az erdélyi magyarok szülőföldön maradását hosszú távon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 12 2012.03.27. 5:11  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azért azt kérem, hogy ön se vonja kétségbe a kormánynak azt a szándékát, amely nyilván a bölcsődés gyerekeket nevelő szülőkön, családokon, az ott dolgozókon, az óvodában dolgozókon, az oda gyereküket vivőkön és a gyerekeken segíteni kíván. Úgy gondolom, hogy sok mindennel lehet ezt a kormányt vádolni - nyilván önök vádolják is -, de ezek közül az egyik legkevésbé megálló vád pontosan az, hogy a családok problémáival szemben lenne érzéketlen. Akár a családi sarkalatos törvény, a családi adózás rendszere, a gyes rendszerének átalakítása, és még lehetne sorolni sok apróbb, kisebb módosítást, amely mind-mind akár alaptörvényi, akár sarkalatos törvényi, akár normál feles törvényi, kormányrendeleti, EU-pályázati szinten mindenben igyekezett a családosokat támogatni, a családi életre nevelést elősegíteni, és egyáltalán valamelyest csökkenteni és kompenzálni a gyermekvállalás terheit, amelyek természetesen adódnak, hiszen akik a nemzet fennmaradásáért ilyesfajta áldozatot vállalnak, mi komolyan gondoljuk, hogy azokat az államnak segítenie kell. Azt kérem tehát öntől, hogy ne vonja kétségbe az ebbéli elkötelezettségünket, hogy az értékvilágunk igenis gyermekpárti és családpárti, ahogy ezt én önnél sem teszem meg.

A másik kérdés, amit először ön felvetett, az egykulcsos adó kérdése. A bölcsődék általában állami intézmények, kivéve nyilván a magánintézményeket, egyházi intézményeket, de mind az állami intézményekben, mind az egyházi intézményekben a kormány komoly tízmilliárd forintokat költött és költ arra ebben az évben is - most már százmilliárdos nagyságrendben -, hogy a bérkompenzációt megoldja, és senki, aki alacsonyabb keresetű, ne keressen kevesebbet ezekben az intézményekben sem.

(9.30)

Tehát az ilyesfajta állítások nem állhatják meg a helyüket, hiszen a kormány tavaly is és idén is kompenzálta azoknak a bérét, akiknek az arányos adó miatt kevesebb bére lett volna.

Ami a normatívákat illeti: ön is tudja, hogy igencsak megnőtt a bölcsődék száma, 2007 és 2010 között 561-ről 671-re, 24 934 férőhelyről 32 516 férőhelyre. Mindemellett először stagnált a bölcsődei normatíva összege, 547 ezer forinton, 2007-től kezdve, majd pedig elkezdett csökkenni. 2009-ben 540 150 forint lett, 2010-ben pedig 494 100 forint. Ön azt kérte rajtunk számon, hogy miért nem nőtt ez az összeg, és valóban indokolt lett volna, hiszen közben nyilvánvalóan a fenntartási költségek nőttek minden intézményben, így a bölcsődékben is. Csak kérem, a tendenciát se hagyja figyelmen kívül, hogy az addigi csökkenő bölcsődei normatívának a csökkenését megállította a kormányzat, egyelőre csak szinten tartotta. Higgye el, hogy ha nem adósságszolgálatra kellene fordítanunk azt az 1300 milliárd forintot évente, szívesen költenénk a bölcsődei normatívának a megemelésére is.

Ugyanakkor, mivel a kormány elsősorban európai uniós forrásból tud fejlesztéseket vagy bölcsődei előrelépéseket finanszírozni, ahogy ön is említette, 2011. szeptember 15-én megjelent az Új Széchenyi-tervben 8,5 milliárd forint bölcsődei fejlesztésekre, a napokban pedig a családi napközik bővítésével kapcsolatos pályázatunk jelent meg, amely a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztési forrásaival együtt történik - erre a célra 8 milliárd forint jelent meg, és ez 2013 folyamán folyamatosan fog megvalósulni. Ezek tehát azok a forrásaink, amelyeket más vagy elhanyagolt területekről igyekeztünk erre a területre, a bölcsődékre, a családi napközikre átcsoportosítani, pontosan azért, mert az a társadalomfilozófiánk, hogy ebbe a területbe igenis invesztálni kell, illetőleg a gyermeket vállaló anyáknak csak akkor lehet teljes értékű az élete, ha valóban - amennyiben úgy gondolják, hogy a gyermekvállalás mellett szeretnének dolgozni, akár csak négy órában is - a munkaerő-piaci részvételük biztosított. Ezt a célt fogja ez a miniszteri biztos is hamarosan, heteken-hónapokon belül szolgálni, akit ön hiányolt a felszólalásában.

Több garanciális szabály vonatkozik arra az új bevezetett rendelkezésre, hogy már nemcsak az étkezésre, hanem a gondozásra is kérhető térítési díj a bölcsődékben, ami egyébként a fenntartók döntése. Önök itt a parlamentben a közigazgatási reform során mindig azt mondták, hogy az önkormányzatoknak több döntési hatáskört kellene kapniuk, hát itt kaptak egy ilyet, ezt ön most mégis kifogásolja. Ebben nyilvánvalóan van felső korlát, az egy főre eső jövedelem 25 százaléka, és igenis nemcsak figyelembe lehet, hanem figyelembe kell venni a szociális szempontokat mind a fenntartónak, mind pedig az intézménynek. Hiszen három- vagy többgyerekesek, beteg gyermek, fogyatékos gyermek esetén vagy ideiglenesen nevelőszülőnél átmeneti gondozásban lévő gyereknél, gyermekotthonban lévő gyereknél ez alól mindenképpen mentesülnek, de lehetőség van a mérlegelésre a vagyoni viszonyok mérlegelése mellett továbbra is az illető intézményeknek. Úgyhogy kérem, ezeket a tényeket is vegye figyelembe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a korlátozott lehetőségeink között igyekszünk a maximumot kihozni a bölcsődések érdekében is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 16 2012.03.27. 3:51  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy ennek a várnak a leégése - nyilván a dal miatt is és más miatt is - óriási szimbolikus erővel bír mindnyájunk számára, pontosan azért is, mert minden szem akkor a Felvidékre, Szlovákiára szegeződött, az ottani választások okán.

Miért mondom azt, hogy ez egy európai veszteség? Teljesen véletlenül aznap épp néztem a BBC híradásait, és egy nagyon hosszú, 4-5 perces blokk szólt arról, hogy micsoda érték itt Közép-Európában a krasznahorkai vár, és mekkora érték mehet veszendőbe, ha az ottani értékek leégnek. Tehát nemcsak mi gondoljuk úgy, hogy ez a krasznahorkai műemlék, ez a vár nemcsak a magyar történelemnek a része, hanem a teljes európai történelemnek is fontos helyszíne, és egy azon régi emlékek közül, amelyek 1341-es említés óta még mindig állnak, és sok minden történt itt Magyarországon, Közép-Európában vagy Szlovákiában, de ezeket mind túlélte, szerencsére ezt nemcsak itt Közép-Európában tartjuk európai értéknek, hanem egész európai szinten. Éppen ezért fontos, hogy mindent megtegyünk azért, hogy ez a vár minél hamarabb a régi szépségében, eredetiségében tudjon pompázni.

(9.40)

Éppen ezért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr március 11-én az MKP elnökét biztosította arról, hogy Magyarország kész segítséget nyújtani a vár újjáépítéséhez, rekonstrukciójához, és e téren fel is kérte képviselőtársunkat, Lukács Tamást, aki az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke, hogy a magyarországi gyűjtést ez ügyben koordinálja. Ugyanakkor több gyűjtés indult már a vár rekonstrukciójára, egyrészről a szlovák nemzeti múzeum indított ilyen közadakozást, másrészről magyar szervezetek, a Magyarok Szövetsége, a Magyar Polgári Kör és a Somorja Hangja szintén nemzeti gyűjtést szervezett, indított, rendezett, amelyhez civil szervezetek támogatását is kérte.

Azért is fontos szerintem ebben részt vennünk, hiszen ezáltal jobban rászegeződik a figyelem. Nem lenne jó, hogyha olyan dolgok történnének meg a felújítás során, amik máskor megtörténtek, hogy eltűnnek magyar emlékek, magyar tárgyak vagy magyar feliratok; ezeknek ott van a helye, ez a történelem igazságához tartozik.

Ugyanakkor nyilván volt ennek a várnak biztosítása is, a biztosítási összeg az 8 millió euró, amiből már... - pontosabban a kár az előzetes becslések szerint 8 millió euró, amiből már 2 millió eurót a biztosító át is utalt, ebből kezdődhettek meg a felújítási munkák, a teljes biztosítási érték magára a várra 11,6 millió euró, magára a kiállítási tárgyakra pedig 3,3 millió euró. Ez akár fedezheti is a kezdeti becslések szerinti 8 millió eurós kárt. Elindult már a szakvélemény készítése, a vár ideiglenes befedésének előkészületei szintén megtörténtek, a második rész pedig a részleges rekonstrukció lesz. Jelenleg a kiállítási tárgyak a kassai műszaki múzeumban találhatók, illetve a betléri kastély múzeumába szállították el a felújítási munkák idejére.

Én úgy gondolom, hogy Magyarországon nagyon sokakat érdekel a krasznahorkai várnak a sorsa, úgy gondolom, hogy nagyon sokunk előtt most is ott van a szomorú kép, amikor lángolt szinte a teljes tetőszerkezete a várnak, ezért én úgy gondolom, hogy mi, magyarok nagyon oda fogunk figyelni ennek a várnak a felújítására, ugyanúgy felelősségünknek érezzük, mint ahogy a szlovák kormány a felelősségének érzi. Bízom benne, hogy hamarosan majd egy avató ünnepségen is ott lehetünk minél többen, és talán ez után a felújítás után még több magyar honfitársunk látogat el oda, legyen akár iskolás, legyen akár felnőtt korú, de meglátogatja ezt a történelmi emlékű várat, és talán egy tárogatószót is meghallgat a vár oldalában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 47 2012.04.02. 4:18  38-50

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha már ma önök olyan sokat beszéltek erkölcsről, moralitásról, korábbi korok, korábbi évek hibáiról, akkor csodálom, hogy egy nemzetpolitikai tárgyú interpellációt nem 2004. december 5-énél kezdett. Ha már eltért az interpellációja szövegétől körülbelül két percen keresztül, legalább arra visszautalhatott volna, hogy ott önök egy olyan nemzetpolitikai döntést hoztak, amely nagyon hosszú évekig nagyon komoly sebeket eredményezett, és csak 2010-ben sikerült ezeket a sebeket begyógyítani. De szerencsére jól gyógyulnak, és határon túli nemzettársaink immár százezres nagyságrendben a magyar közjogi rendszernek is a részei.

Önöknek talán azért nehéz a mostani támogatási rendszert is megismerni, meg a mostani nemzetpolitikai döntéshozatali mechanizmusokat, mert például az olyan szervezeteket, mint a Magyar Állandó Értekezlet, pontosan 2004. december 5. után nem hívták össze, míg a mostani támogatási rendszer elsősorban ennek a testületnek a hozzájárulásával, az ő irányelvei szerint folytatódik. Egyetértettünk abban mind kormányzati szinten, mind MÁÉRT-szinten, hogy hosszú távon akkor lehet a nemzetpolitikai célokat szolgálni és határon túli intézményeket és programokat segíteni, ha normatív alapú, hosszú távú finanszírozásra térünk át. Mindnyájunk célja a szülőföldön való boldogulás elősegítése, ezért kell minél több intézményt támogatnunk.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az eddigi 36 helyett az új programban 56 intézményt támogatunk. Ez majdnem kétszerese azoknak, amelyek korábban támogatásban részesültek. Így tehát a nemzeti jelentőségű intézmények köre kibővült. Úgy gondolom, hogy ezt mindnyájan örömmel nyugtázhatnánk.

A Magyar Állandó Értekezlet 2011. november 23-24-ei plenáris ülése zárónyilatkozatában elfogadta a támogatáspolitika normatív alapú, hosszú távú áttérésének az irányelvét, és az eseti támogatásokkal szemben inkább ezeket a kiszámítható támogatási formákat részesítette előnyben. Az intézmények, amelyek indulhatnak a pályázatokon, és a programok támogatása kiutalásának, elbírálásának a kritériumrendszerét szintén ez a MÁÉRT-ülés határozta meg, ezen volt ez vitatott téma, így egyértelművé vált, hogy a MÁÉRT milyen határon túli tagszervezetei mivel értenek egyet, és nyilvánvalóan ők maguk is ajánlottak intézményeket ebbe a körbe. Tehát nem Budapest, nem pártközpontok, hanem a MÁÉRT határon túli tagszervezetei voltak azok, amelyek ilyen intézményeket ajánlottak.

(16.40)

Mi tartottuk magunkat ezekhez a javaslatokhoz, nem emeltünk be oda mást, csak azt, amit a határon túliak javasoltak, és tartottuk magunkat a kritériumrendszerhez is, hogy mely nemzeti jelentőségű intézmények kaphassanak hosszú távon kiszámítható támogatást.

Ami a két, ön által az interpelláció leírt szövegében megemlített intézményt illeti: az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának az akkreditációja még folyamatban van, azt nem fejezte be teljes mértékben. A Teleki Alapítvány készített egy beszámolót ennek az intézménynek a működéséről, és azt állapította meg, hogy elsősorban beruházási projekteket finanszíroztak az előző években, és nem a minőségi oktatás javítására, tehát nem humán célokra fordították ezt a pénzt, hanem tárgyi eszközök beszerzésére, amelyek inkább az ukrán állam feladatát képezik. Úgyhogy itt a támogatáspolitika meghatározó elve pontosan ez volt, hogy nem beruházást támogatunk, hanem minőségjavítást.

Ugyanígy a Munkácsi Állami Egyetem Humán-pedagógai Kollégiumának magyar tagozata kapcsán, ahol szintén fontos a magyar nyelvű oktatás, a Teleki Alapítvány végzett egy pénzügyi-szakmai ellenőrzést, és itt is azt találta, hogy dominált a beruházásra fordított támogatás a minőség emelésére fordítandó humán támogatáson túl.

(A jegyzői székben Nyakó Istvánt Göndör István
váltja fel.)

Ettől függetlenül (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ahogy mondtam, megdupláztuk az intézmények számát, mert egyetlenegy magyar diákról sem kívánunk lemondani, és az összegeket is nyilvánvalóan szinten tartottuk ebben az évben.

Remélem, megnyugtató volt a válaszom (Gúr Nándor: De keserves volt.), és el tudja fogadni, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 65 2012.04.02. 4:01  62-67

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az energialopás ma is megjelenik a büntető törvénykönyvünkben, hiszen az értelmező rendelkezések között, a 333. §-ban jelenik meg az elektromos áram és más energia mint a lopás tárgyát képező érték. Ennek megfelelően jogtalan eltulajdonítását a büntető anyagi jog most is büntetni rendeli. Az ön által említett áramlopás - csakúgy mint a gázlopás - tehát a hatályos Btk. szerint is bűncselekmény, ennek valamelyest ki is kristályosodott az eljárási, bírósági gyakorlata.

A büntetési tétel tekintetében igen szigorú a lopás büntetési tétele, hiszen a kártól függően, attól függően, hogy mennyi áramot vagy energiát, gázt lopnak, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet a szankció. Összehasonlításként elmondhatjuk, hogy ez több mint az erős felindulásból elkövetett emberölés vagy a halált okozó testi sértés büntetési tétele.

Ahogy ön is mondja, nem egyszerű ezeket a bűncselekményeket tetten érni, és nem egyszerű meghatározni sem, hogy mekkora a pontos érték. De ez nemcsak az energialopásnál fordul elő, a bitorlásnál vagy iparjogvédelmi jogok megsértésénél, egyes gazdasági bűncselekményeknél, mint például az áru hamis megjelölésénél szintén nehéz, sőt, még nehezebb megjelölni a pontos elkövetési értéket. Érdemes arra gondolnunk egyébként, hogy emellett hány betöréses lopás, terménylopás, gépkocsifeltörés, gépkocsilopás történik, amelyek talán még jobban irritálják az embereket, mint amennyire az áramlopás zavarja a gázszolgáltatókat, mégsem vezetünk be külön pénzlopást, külön gépkocsilopást vagy külön terménylopást a Btk.-ban, hiszen ez nagyon kazuisztikussá tenné a büntető törvénykönyvünket. Éppen ezért hívjuk segítségül az értelmező rendelkezések között a 333., általam már említett paragrafust is. A kormány büntetőjogi kodifikációs elve is az egyszerűsítés irányába hat, tehát igyekszünk minél kevesebb paragrafusba tömöríteni a büntető törvénykönyvet is a későbbiekben, és a túlburjánzó különös részi tényállások helyett olyan kerettényállásokat meghatározni, amelyek minél több büntetést tesznek lehetővé minél szigorúbban.

Tény, hogy a bűncselekmények, köztük e bűncselekmény felderítése és nyomozása is gyakran nehézkes, de ez semmiképpen nem büntető anyagi jogi kérdés, hiszen a felderítést nem feltétlenül fogja javítani, ha minden egyes lopástípusra külön tényállást hozunk létre. Ez körülbelül olyan, mintha a sebészen kérnénk számon azt, hogy a diagnoszta miért nem diagnosztizálta időben a betegséget, és miért kell más sebészeti beavatkozásra bíznunk az adott betegséget. A mi célunk közösen nyilvánvalóan, hogy a bűnfelderítés, bűnüldözés minél nagyobb mértékű, minél eredményesebb legyen. Az új Btk. szigorítást eredményez sok területen, de jól tudjuk, hogy nem csak a büntetés szigora, de a büntetés elkerülhetetlensége, az ami leginkább a bűnözőket visszatartja a bűncselekmény elkövetésétől. És az elmúlt években a rend hiánya, a törvény szigorának a felpuhítása volt az, ami sokakat felbiztatott.

Mindazonáltal az új büntető törvénykönyv az ön által említett területen is változást hoz. Korábban a mérőóra manipulálásával elkövetett jogtalan energia- és vízvételezés esetében nem volt lehetséges a csalás bűncselekményének megállapítása, mivel a büntetőjogi értelemben vett kár fogalma korábban, azaz még a most is hatályos büntető törvénykönyvünk szerint nem terjedt ki a meg nem fizetett szolgáltatás ellenértékére. Az új Btk. azonban a fogalmat immár erre is kiterjeszti. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bűncselekmény ez esetben sem marad büntetlenül, mivel a Legfelsőbb Bíróságnak egy 1998-as határozata értelmében a lopás ilyenkor is megállapítható volt. Az új büntető törvénykönyv tehát szigorúabban és egyértelműbben fog fellépni az energialopással szemben is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 4 2012.04.10. 5:05  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ha valakinek még a gyűjtés közben kétsége volt azzal kapcsolatban, hogy összegyűlik-e a kellő számú aláírás, vagy sem, szerintem akkor, amikor az LMP-s képviselőtársaink a szocialista képviselőtársainkkal aláíratták ezt az aláírásgyűjtő ívet, lehetett tudni, hogy amit a szocialisták aláírnak, az sikerre nem vezethet (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Derültség a kormánypártok soraiban.), akkor szerintem végleg megpecsételődött ennek a kezdeményezésnek a sorsa. De volt már Magyarországon sikeres népszavazás, négy évvel ezelőtt, egymillió fölötti aláírás gyűlt össze akkor a szociális népszavazáson a vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj kapcsán.

Akkor is és most is több volt a tétje egy ilyen népszavazási kezdeményezésnek, akár sikerre vezet, akár nem, mint pusztán az a pár kérdés, amit föltesznek. Most is és akkor is mindenki deklarálta, aki gyűjtötte azokat az aláírásokat, hogy többre szeretne jutni, mint pusztán egyfajta népszavazás kiírására. Akkor 3,3 millió ember szavazott egy irányba, ez példa nélküli a magyar demokrácia történetében. A tét akkor is több volt, hiszen felbomlott egy kormánykoalíció, és sikerült megakadályozni közvetett módon a kórházak privatizálását is. Most az LMP is a retorikájában egyértelművé tette, hogy nagyobb tétet szán ennek, mint a pár kérdésre adandó válasz. Ezt mondta például Karácsony Gergely és Vágó Gábor előzetesen: ez a kezdeményezés kihúzhatja a szőnyeget a felépült Orbán-rendszer alól. Párton kívüliek milliói úgy érezhetik, hogy van értelme hallatni a hangjukat. Vagy igenis van az LMP-nek más ajánlata, mint a Fidesz-modell, amivel az LMP szöges ellentétben áll. De aztán mondott olyat is Vágó Gábor később, hogy a kiszolgáltatottság ellen szól ez az aláírásgyűjtés, hogy itt le lehet osztályozni az Orbán-kormány tevékenységét. Később, március vége felé, ahogy a hevület nőtt, már arról szóltak az LMP-s szólamok, hogy ha nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, akkor aláírják az emberek ezeket az aláírásgyűjtő íveket, és a megfélemlítésről szól, Ertsey Katalin pedig egyenesen azt mondta, hogy ezzel az aláírásgyűjtéssel el lehet zavarni a kormányt. Ezek nem történtek meg, bármennyire is magasra emelték a tétet, nem sikerült ezt a kezdeményezést eredményre vinni.

Önök, akik itt a parlamentben nagyon sokszor lebecsülték azt a több mint egymillió embert, akik a nemzeti konzultációban akár az alaptörvény kapcsán, akár a későbbiekben szociális kérdésekben véleményt nyilvánítottak, talán most nagyobb alázattal fognak ezen egymillió ember véleménye felé fordulni, hiszen látták, hogy 160 ezer ember véleményét begyűjteni is nagyon nehéz.

(13.10)

Egymillió ember véleményét az alaptörvény részleteivel kapcsolatban talán így utólag önök többre tudják becsülni. A valódi ok, ami miatt nem sikerült ezt összegyűjteni, valószínűleg az, hogy a társadalom véleménye nem volt e mögött az aláírásgyűjtés mögött, nem volt partner a társadalom. Önök valami ellen gyűjtöttek aláírásokat. Ez fogalmazódott meg mindig. A kormány ellen akartak nagyobb tömegeket felvonultatni, és pont akkor, amikor önök ezeket az aláírásokat gyűjtötték a kormány ellen, akkor ennek az embertömegnek a többszöröse állt ki valami mellett a békemenetben a kormány politikája mellett, a nemzeti érdekért való kiállás mellett és a szolidaritás mellett. Amellett ott akkor látványosan nagyon sokan felsorakoztak.

Viszont önök a kormányzatnak akarva-akaratlanul egy céljához hozzájárultak, az 1 millió új munkahely megteremtéséhez, hiszen nagyon sok helyen alkalmaztak önök diákszövetkezetben fiatalokat. Megnéztem annak a diákszövetkezetnek a honlapján, amelyet önök alkalmaztak az aláírások gyűjtésére aktivisták híján, hogy hol hány hétre toboroztak aktivistákat. Egy négyoldalas listát sikerült erről kinyomtatnom: Debrecenben négy hétre, Gyulán két hétre, Mátészalkán két hétre, Orosházán két hétre, Sárbogárdon két hétre, Szolnokon négy hétre, Csornán és még sorolhatnám, hogy hány helyen hány hétre toboroztak aktivistákat. Ha összeadom, 168 hétre toboroztak önök összesen ilyesfajta fiatalokat (Nyakó István: A békemenet se volt kutya!). Beszédes volt a hirdetés is, amit adtak: 600 forint/óra, nappali tagozatos diákokat keresnek erre a célra, leginkább délután. Azt nem tudom, miért kértek fényképes önéletrajzot, hogy a dzsekikhez illik-e a szemszínük vagy mi másért, de fényképes önéletrajzokat kértek önök azoktól, akiket 600 forint/óráért igyekeztek alkalmazni ebben az aláírásgyűjtésben. Egyébként, ha a kampányszámlájukat megnézzük, az eredményes, 200 ezer forint plusszal jár, 648 ezer forint kiadás, 803 ezer forint bevétel, bár hiányoltam a diákmunkások bérét, a standok költségét, a kampánydzsekik költségét vagy a honlapprogramozással kapcsolatos költségeket, amelyek nem szerepeltek ezen a kampányszámlán. De ettől függetlenül sok fiatalnak ki tudták egészíteni a zsebpénzét.

Más szempontból ugyanakkor az OVB-nél is önök valamelyest történelmet írtak, hiszen a munkahelyen történő aláírásgyűjtésért, illetve ajándékok ígéréséért is elmarasztalta a Választási Bizottság végül az LMP-t.

Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy vajon ezek után lesznek-e Vágó-listák az LMP-ben, hiszen több publicisztika arról szólt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy legalább így az LMP-nek lett 160 ezer állampolgárról egy listája. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 16 2012.04.10. 2:41  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, tudják-e önök, hogy 1949. február 14-én, az aznap megjelent Time magazin címlapján ki szerepelt. Könnyen kitalálhatják: Mindszenty József. Kevés magyarnak sikerül a Time magazin címlapjára kerülni, talán a pesti srácok voltak, akik '57-ben "Az év embere" szavazáson nyertek, az '56-os pesti srácok, és ők kerülhettek ki mint egy allegorikus figurával ennek a magazinnak a címlapjára.

De hogy 1949-ben pont Mindszenty Józsefnek sikerült, és a grafika is úgy ábrázolja őt, amint a börtönében van, és hátulról a börtönrácsokon szűrődik át valami fény, úgy gondolom, ez is azt jelzi, hogy akár a pesti srácoknál, Mindszenty esetében is egy olyan embert láthatunk, aki Magyarország becsületét megadta nemzetközi színtéren. Egy olyan embert, akinek a kiállása, az igazsághoz való kérlelhetetlen ragaszkodása megadta azt a becsületet Magyarországnak és a magyar embereknek, amiből mi mind a napig élünk. Hiszen ha Nyugat-Európába, Észak-Amerikába látogatunk, akkor pontosan az '56-os szabadságharcosok kiállása, pontosan a Mindszentyhez hasonló, mind a barna, mind a vörös diktatúra ellen kiálló emberek büszkesége és bátorsága az, amelyik megadja Magyarországnak ma is a tiszteletet.

(13.40)

Szerencsére idén nagyon sok rendezvény volt már eddig és lesz ezután is a Mindszenty-emlékév keretében, hiszen 120 éves születési évfordulóját ünnepeljük Mindszenty Józsefnek. Volt már Budapesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Veszprémben, Baján, Balassagyarmaton, Münchenben, és még ki tudja, hány helyen különböző Mindszenty-rendezvény, ahol visszaemlékeztek kik-kik a maguk szemszögéből Mindszenty Józsefre.

De ugyanilyen fontos lépés volt jogilag, én úgy gondolom - és a rendszerváltás befejezéséről sokat beszélünk itt, a parlamentben az elmúlt egy-két évben -, fontos volt az a március végi döntése a Legfőbb Ügyészségnek, hogy Mindszenty Józsefet teljeskörűen, mind jogilag, mind erkölcsileg, mind politikai tekintetben rehabilitálta; és azt a koncepciós eljárást, amelyet 1948. december 26-án indítottak ellene letartóztatásával, és végül '49 júliusában ért véget egy másodfokú életfogytiglani fegyházbüntetéssel, ezt véglegesen eltörölte. Ez ugyanúgy nem része a magyar történelemnek, mint ahogy az alaptörvényünk elmondja, hogy a megszállás idejétől (Zaj. - Az elnök csenget.) az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásáig ezek az időszakok nem a törvényes magyar jogfejlődés részét jelentik.

Frakcióvezető úr itt már elmondta, hogy élete során mindig a kiszolgáltatottakért állt ki Mindszenty József, és úgy gondolom, hogy életében is, élete után is és mind a mai napig is itt, Magyarországon is és külföldön is szimbólum. Szimbóluma annak, hogy hogyan kell kérlelhetetlenül kiállni az igazságért, hogyan nem szabad egy jottányit sem engedni abból, ami az emberi méltóságból fakad.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 64 2012.04.10. 4:18  61-67

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön a Velencei Bizottság álláspontjának bizonyos részeit itt és most nem ismertette, valószínűleg nem véletlenül. Például a Velencei Bizottság leszögezte, hogy Magyarországon teljes mértékben biztosított a vallásszabadság és a vallásgyakorlás joga, teljes lelkiismereti szabadság van Magyarországon. (Taps a kormánypártok soraiban.) Fontosnak tartom, hogy ezt a Velencei Bizottság is elismerte, hiszen önök az előző hónapokban sokszor pontosan azzal támadták a kormányzatot, hogy a vallásszabadságnak az alapjoga sérül.

Azt hiszem, egyértelmű, hogy a Velencei Bizottság is leszögezte és a magyar kormány mellé állt e tekintetben, ahogy ők mondták, liberális és nagylelkű kerete a vallásszabadságnak az új magyar egyházügyi törvény. S azt is elismerte a Velencei Bizottság, hogy az államok széles körű méltánylás alapján, tehát belső szervezeti és szervezési szabadsággal rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy miképpen ismerik el a különböző egyházi testületeket, és a legitim Magyarországnak az a szándéka - ezt a Velencei Bizottságtól idézem ismételten -, hogy igyekszik visszaszorítani a vallási közösségek közül a tiltott és káros okokból létrejött vallási közösségeket, vagy azokat, akik személyes haszonszerzés céljából egyáltalán nem vallási közösségnek, hanem, hogy úgy mondjam, pénzszaporító helynek tartják a saját egyházukat, így próbálnak adót elkerülni, és így élnek vissza az egyházi státussal. Ön is tudja, hogy korábban 350 bejegyzett egyház és felekezet volt. Ezek közül mindösszesen 80 jelentkezett a mi minisztériumunknál, adott magáról kvázi életjelet, a többi egyház és felekezet vagy már nem működött, vagy pedig önmaga ezzel ismerte el, hogy nem törvényes szándékokra jött létre.

A kritériumokkal kapcsolatban, amit ön is mondott, a célunk az volt, hogy a visszaéléseket vissza tudjuk szorítani amellett, hogy nyilvánvalóan mindenkinek biztosítjuk a vallásszabadság jogát. Magyarország nem egyedi azzal, hogy húszévi magyarországi vagy százévi nemzetközi működést követel meg, ez nem egy önkényes kritérium. Ha csak egy kicsit nyugatabbra nézünk: Ausztriában 10, illetve 20 éves működést követelnek meg, attól függően, hogy milyen jellegű egyházi elismerést kér valaki, nemzetközi szinten pedig kétszáz éves egyházi tevékenységet. De nézzünk keletre: Romániában 12 év, nézzünk északra: Litvániában 25 éves hasonló kritériumok vannak. Tehát egyáltalán nem nevezhető önkényesnek ez a kritérium, ez inkább, azt mondom, objektív kritérium, hogy ilyenfajta hosszabb időn át tartó működéshez kötjük az egyházi státus elismerését. De ettől függetlenül ha van egy közösség, amelyik nemzetközi szinten már több mint száz éve tevékenykedik, akár magyarországi tevékenység nélkül is regisztrálhatja magát Magyarországon egyházként, hiszen nemzetközi szinten már bizonyított.

Azt, hogy politikai döntésen alapulna az eljárás, természetesen teljes mértékben vissza tudjuk utasítani, hiszen megvan az objektív kritériumrendszer a törvényben arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumokat kell megnézni, s a népi kezdeményezés szabályai vannak felhívva ebben a törvényben arra vonatkozóan, hogy milyen eljárásrendben kell végigmenni ahhoz, hogy valamelyik egyházként itt a parlamentben el tudjunk ismerni. Ön is tudja, hogy első körben a jelentősebb felekezetek közül azok kerültek be, amelyek vagy szerepeltek már több mint száz évvel ezelőtt a magyarországi törvényekben, vagy azóta nagyobb magyarországi elismerésre tettek szert, a második körben pedig harminc fölé bővült a magyar elismert egyházak és felekezetek listája, kiegészülve a nagy nemzetközi protestáns kisebb egyházak tagjaival, illetve kiegészülve a nagy világvallások magyarországi reprezentánsaival.

Ezzel Magyarország igencsak az élvonalba került az elismert egyházak tekintetében az Európai Unión belül, bár nem volt rossz a helyzet, amikor 14 felekezet volt, akkor is volt nyolc olyan ország az Európai Unión belül, ahol csak egy vagy a magyarnál kevesebb egyházat ismertek el. Máltán és Olaszországban csak egy-egy egyházat ismernek el, de Ausztriában 14, Szlovákiában és Romániában 18, Lengyelországban 15 törvényben foglalt egyház van. S az, hogy a parlament fogadja el, melyek kerülhetnek be az egyházak közé és melyek nem, Belgiumban is ismert, hiszen ott föderális törvénynek kell elismernie, az osztrák parlamentnek is van elismerési jogköre, de a román és szlovák törvényhozásnak is vannak olyan döntései, amelyekkel egyházakat ismert el. Tehát az európai jogtól ez egyáltalán nincs távol. És pontosan azért fogadtunk el egy új törvényt, hogy egzakt és a visszaélést kiiktató új feltételei legyenek az egyházi elismeréseknek. De természetesen továbbra is konzultálunk minden nemzetközi szervezettel, amely Magyarországhoz fordul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 159 2012.04.10. 2:16  156-159

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiával összhangban megalkotott és végrehajtott felzárkóztatási programcsomag lehetővé teszi az ön körzetében is a gyors és hatékony beavatkozást a sikeres szociális és gazdasági integráció érdekében.

A jelenlegi integrációs politika nemcsak anyagi lehetőségei, hanem hatékonysága tekintetében is minőségi ugrást jelent az előző, 2002 és 2010 közötti időszak felzárkóztatást elősegítő programjaihoz képest. Az integrált térségi programokra a gyermekek és családjaik felzárkóztatási esélyeinek növelése érdekében 2007 és 2010 között 2,65 milliárd forint állt rendelkezésre, míg 2011 és 2013 között ugyanerre 10,6 milliárd forintig pályázhatnak a települések. Ez legalább négyszeres összeg.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben végrehajtott célzott programok célja a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek fejlesztése a szegénység és más hátrányok miatt, a társadalomból való kiszorulás megelőzése, a hátrányok továbbörökítésének elkerülése. A közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért tárgykörben meghirdetett többkomponensű TÁMOP-projekt forráskerete 2010 és 2014 között több mint 4 milliárd forint újabb forrás. A romákra irányuló programok tekintetében kiemelt jelentőségű a roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben tárgyú program, amelynek forráskerete összesen további 3 milliárd forint.

A 2012. február végén kiírt komplex telepprogram 4,68 milliárd forint keretösszegig biztosít komplex humán szolgáltatásokat a települései önkormányzatok számára. A program szociális, közösségfejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket tartalmaz, továbbá elősegíti a telepszerű környezetben élők lakhatási körülményeinek javítását.

Az emlíett programok a felzárkózási stratégiával összhangban komplex módon, közép- és hosszú távon segítik elő a marginalizálódott társadalmi csoportok társadalmi és gazdasági felzárkózását, a mélyszegénységben élők, a romák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és hátrányos helyzetű gyermekek lehető legszélesebb körű integrációját.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 4 2012.04.16. 5:08  2-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A magyar emberek és a magyar kormány egyöntetűen és egyértelműen elutasítja az antiszemitizmust és a rasszizmust is. Ez az emléknap is azért kerül megrendezésre, mert pontosan az első Orbán-kormány idején döntött úgy az Országgyűlés országgyűlési határozatban, hogy ezt a napot jelöli ki a holokauszt áldozataira való emlékezésként, mindazokért a célokért, amelyeket képviselő úr is mondott. Ön azt mondta, hogy a leszármazók gyászolnak, de azt hiszem, azt mondhatjuk, hogy az a fajta módszeres emberirtás, ami a második világháború folyamán történt, nem pusztán a magyar zsidóság tragédiája, nem pusztán a magyarságé, hanem az egész emberiségé. Azok az emberek, akik ott meghaltak, ugyanúgy hiányoznak az egész magyar nemzeti közösségnek, mint a saját családjuknak, a holokauszt tragédiája nem pusztán a zsidóság tragédiája, hanem az egész magyarságé és az egész emberiségé is.

Azt hiszem jelképes az, hogy végigsorolhatta képviselő úr is, és mi is végigsorolhatnánk, hogy az idősebb Antall József rakparttól a Boldog Salkaházi Sára rakpartig most már a pesti rakpartot is azokról az emberektől, azokról az életmentőkről neveztük el, akik a legbátrabbak voltak talán mindannyiunk között, hiszen könnyű nekünk demokratikus jogállami körülmények között ilyesfajta alapjogokról beszélni. Sajnos, volt olyan időszak Magyarország történetében, amikor ki-ki az életével játszott, így például Salkaházi Sára is, akit említett képviselő úr. Ő a Szociális Testvérek Társaságának nővéreként rendtársaival együtt mintegy ezer üldözöttet bújtatott, Sára nővér személyesen a Bokréta utcai munkásnőotthonban százat, és ott érték utol a náci tisztek, ott fogták be és végezték ki őt is, bár nem zsidó származású volt, ettől függetlenül zsidó honfitársainkkal együtt, ő pedig keresztet vetve halt meg nem keresztény, hanem zsidó honfitársaink között. Úgy gondolom, hogy ez is egyfajta jelkép.

Az új alaptörvényünk 1944. március 19-ét, a náci megszállás időpontját egyúttal a magyar jogállamiság, a magyar demokrácia megszűnéseként is tételezi. Nemzeti hitvallásunk egyértelművé teszi, hogy a velünk élő nemzetiségek a politikai közösségünk részei és államalkotó tényezők, valamint szintén az új alaptörvény nemzeti hitvallása fogalmaz úgy, hogy tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Ez mintegy jogi szöveg is, de nyilván erkölcsi hitvallás is, azt mutatja, hogy ezek a bűnök sohasem merülhetnek feledésbe sem jogilag, sem pedig erkölcsileg.

Szintén a büntető törvénykönyvünk üldözni rendeli azokat, akik bármilyen módon is tagadják a holokauszt megtörténtét. Magyarországon a Páva utcai központban olyan központja van a holokauszt-dokumentációnak és emlékezésnek, amilyen kevés helyen a világon. Öt másik helyen, köztük Washingtonban, Londonban, Jeruzsálemben, Berlinben és még egy városban van hasonló dokumentációs központ, mint Magyarországon. Ez szolgálja azt a célt is, amit képviselő úr is említett, hogy minden magyar diák, minden magyar fiatal megismerhesse a holokauszt rémtetteit, akár úgy, hogy ellátogat ezekbe a központokba - erre vonatkozólag a Terror Házában is igen szemléletes kiállítást talált -, akár pedig úgy, hogy az ott elkészült tudományos anyagok, segédanyagok segítségével a magyar diákok megismerhetik a holokauszt tragédiáját.

Sajnos, adósságunk önmagunkkal szemben, hogy mind a februári kommunizmus áldozatainak emléknapja, mind a holokauszt-emléknap az iskolák többségében nem vált a megemlékezések részévé, pár évvel ezelőtti statisztikák alapján mintegy 16 százalékban történik meg ennek a két emléknapnak a megtartása. Úgy gondolom, közös feladatunk, hogy ezeket segédanyagokkal vagy személyes megjelenéssel, személyes tanúságtétellel, akár emléktáblák avatásával, akár holokauszt-túlélők bemutatásával, történeteiknek az elmesélésével mindenki számára megfoghatóvá tegyük. Ugyanakkor, ha körbejárunk az országban, szinte nem találunk olyan napot a naptárban, amikor valamilyen helyi közösségnek - lehet az egy vidéki település vagy egy hivatásrend - ne lenne valamilyen gyásznapja a 365 nap valamelyike, valamelyik deportálás megkezdése, valamelyik tábor megnyitása, valakiknek az elhurcolása, letartóztatása vagy kivégzése. Sajnálatos, hogy ilyen történt Magyarországon, hogy szinte minden napunkra jut a náci rémtettekből egy-egynek az emléknapja.

Ugyanakkor nagyon fontos, amit elnök úr is említett a megemlékezésében, hogy a magyar kormány Wallenberg-emlékbizottságot hozott létre és Wallenberg-emlékévet nyitott meg. Ennek a megnyitóján Izrael Államból a tárca nélküli miniszter volt jelen, ő is részese volt a megnyitó ceremóniának a Magyar Nemzeti Múzeum épületében, s azt hiszem, mindenki számára megnyugtató volt, pontosabban fogalmazva: egyértelművé tette a magyar kormány álláspontját az, amit a miniszterelnök úr éppen önnek válaszolt, képviselő úr, egy héttel ezelőtt, miszerint minden emberi méltóságot sértő megnyilvánulást a leghatározottabban visszautasít a magyar kormány, és garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet, meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 20 2012.04.16. 4:19  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy nem mindegy, hogy milyen miniszterelnöke van egy országnak, de hogy egy rendszerváltás után, amikor egy hazát újra kell alapítani, akkor milyen miniszterelnöke van, az különösen fontos. Úgy gondolom, szerencsésnek mondhatjuk Magyarországot, hogy ilyen nagy formátumú politikus lehetett a miniszterelnök, az első miniszterelnök a rendszerváltás után, mint Antall József. Mit mondott róla egyik legfőbb vetélytársa, Tölgyessy Péter utólag? Antall József belülről vezérelt ember a kívülről vezérelt emberek korában. Talán csak egy belülről vezérelt ember lehetett olyan, aki képes egy ország újraalapítására, nem pusztán továbbvinni az ország jövőjét, hanem új alapokra helyezni.

Antall Józsefben megvolt az a tudás, megvolt az a felkészültség, amely egy nagyon nehéz helyzetben érte őt, és nagyon nehéz helyzetben tudott jó emberként, szakmailag felkészülten miniszterelnökként tevékenykedni. De a képességei már az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon is előkerültek, egyrészt a szakmai felkészültsége, másrészről a kortársak szerint a kompromisszumkészsége volt az, ami kiemelte őt a többiek közül, és ez utóbbi végigkísérte, hiszen olyan kormányzati stabilitást hozott létre, sokan nyilván vitatják ennek egyik-másik lépését, például az SZDSZ-szel kötött paktumot, amely kormányzati stabilitás nem volt jellemző akkor egyik közép-európai, kelet-európai rendszerváltó államra sem, de úgy gondolható, hogy ez a stabilitás nagyon fontos és Magyarország számára hosszú távon meghatározó.

Ezt nagyon sok helyen el is ismerték mind a mai napig Magyarország tekintélyével kapcsolatban nemzetközi téren. Antall József hivatkozási alap, akár az édesapja is, akiről a képviselő úr is említést tett, akár ő maga is. Nemhiába kapott 1991-ben Robert Schuman-díjat. Szilárdan állt az euroatlanti integráció és orientáció talaján. Úgy gondolta, hogy a magyar nemzeti tudat az európai tudat nélkül csonka, éppen ezért csak egy Európában tudott gondolkodni, csak Európában tudta Magyarországot elképzelni.

Ne feledjük el, hogy ez egy olyan időszak még, a miniszterelnökség első egy-másfél éve, amikor a külföldi csapatok Magyarország területén állomásoznak. Nem lehet ugyanaz az elvárásunk egy olyan miniszterelnökkel szemben, aki külföldi csapatok mellett vagy között kell hogy egy országot irányítson, mint aki teljesen függetlenül, szovjet itt állomásozó csapatok nélkül. Az államférfiúságának az igazi mértéke az volt, hogy egyszerre három nagyon erős ellenszéllel is kellett küzdenie. Egyrészről ott volt még az előző rendszerből maradt posztkommunista igen nagy tömb vele szemben, amely óriási nehézséget jelentett, mindenhol ebbe ütközhetett. Ott volt az ellenzék nagyon élénk ellenkezése, és ott volt saját betegsége. Ezt a hármat kellett neki egyszerre leküzdenie.

De három évszámot is tudunk mondani, ami az ő számára a politikai hitvallás alapja volt. Az 1848-as nemzeti liberalizmus, az 1945 utáni pár éves demokratikus időszak és az 1956-os forradalom. Antall József azt mondta '56-ról, hogy ez neki erőt ad, eszmét ad és erkölcsöt ad. Ez volt az az '56-os eszme, ami sokban segítette őt. Nyilvánvalóan a kereszténység számára is a keresztény Európa alapvető érték volt. Talán a mai napig emlékszünk még arra a - ha lehet mondani - negyedik mondatára is, hogy Európában az is keresztény, aki ateista, hiszen az egész kultúránk, az egész nemzetünk, az egész Európai Unió keresztény alapokon épülhet fel, olyan átláthatatlan módon szövi át, hogy talán észre sem vesszük, de mégis itt van a kereszténység az Európai Unió alapításakor. Ehhez az Európához, ehhez az értékközpontú Európához akarta Magyarországot csatolni Antall József.

A politikáról pedig azt mondta: "hivatásszerűen készülni kell rá, hivatásként kell a politikát űzni, de mesterségbeli tudással, mert akiben nincs politikai hit, nincs politikusi hivatás, az sok minden lehet, de abból igazi politikus sohasem lesz".

Úgy gondolom, hogy Antall Józsefre születésének 80. évfordulóján is fontos emlékezni. A magyar kormány képviseletében a család által szervezett csütörtöki megemlékezésen délután épp Hende Csaba miniszter úr fog köszöntőt mondani, és úgy gondolom, hogy mindnyájunk számára politikusként példakép lehet Antall József azzal az államférfiúi nagyságával, amire azóta is kevés példa volt a magyar demokrácia történetében.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 22 2012.04.23. 5:10  19-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Talán az a különbség a manipuláció és a politikai kommunikáció között, hogy míg a manipuláció valótlan tényeket próbál felhozni, megtévesztő látszatot kíván kelteni, addig a politikai kommunikáció a valós eredmények hirdetéséről szól: tedd a jót, és beszélj róla. Mi így gondoljuk, hogy ilyesfajta politikai kommunikációt kell folytatni. De látjuk, hogy sajnos a magyar politikai kultúrában a manipulációnak még igen nagy területe van.

Amivel ez a kormányzat, ez a kormánytöbbség igyekezett javítani a politikai kultúrán, azt azért sokáig lehet sorolni, engedjenek meg pár példát erre vonatkozóan. A választási program és a kormány programja csak ezen kormánypártok esetében volt azonos a választások óta, egy az egyben ugyanazt ültettük át a kormányzásba, mint amit a választások során az állampolgároknak hirdettünk. Hasonlítsák össze, amikor Gyurcsány Ferenc ötéves adócsökkentési programot hirdetett, a választások előtt el is fogadtatta azt a törvényt, amelyik ezt a hosszú távú adócsökkentést törvénybe iktatta, majd miután kormányra került a választások után, első intézkedése egyikeként hatályon kívül helyezte a törvényjavaslatot. Még akár hajlandó volt egy törvényt is hozni választási célból, bár jól tudta előre, hogy amint megnyeri a választásokat, azt hatályon kívül fogja helyezni. Ezzel szemben nézzék meg, hogy míg, mondjuk, a Fidesz-KDNP-többségnek az egyik választási vállalása a parlamenti létszám megfelezése és az önkormányzati felezés volt, ezt meg is tette, hiszen ma már jóval kisebb önkormányzatok működnek, és mindnyájan ismerjük azokat a törvényeket, amelyek a következő ciklus feleekkora parlamentjéről szólnak. Ez a különbség szótartás, parlamenti kultúra és politikai kultúra között.

Úgy gondolom, szintén a választási politikai kultúra növelését célozta mind a nemzet konzultáció, mind a szociális konzultáció. Az embereknek nem pusztán arra volt lehetősége, hogy négyévente egyszer pártok és pártok között választanak, nem pusztán arra volt lehetősége, hogy egy-egy teljes törvénycsomagot támogat vagy elvet, hanem arra volt lehetősége, hogy több tucatnyi kérdésre válaszolva egyes kérdéseket támogasson, másokat pedig elvessen. Az egymilliós szám pedig, úgy gondolom, az elmúlt időszak aláírás-gyűjtési kudarcai mellett igencsak mutatja, hogy milyen jelentős vélemény fogalmazódott meg, és ami az igazi súlya ennek az egymilliónyi ember véleményének, ami az igazi súlya ezeknek a konzultációknak, hogy a kormányzat utána ezeknek megfelelően az alaptörvény szövegét vagy utána az elmúlt egy évben elfogadott törvények tartalmát aszerint is módosította, aszerint is határozta meg, ahogy a válaszadók ezt a kormányzattól elvárták.

Úgy gondolom, a parlamenten belüli politikai kultúrának a későbbiekben jót fog tenni az új, egy hete elfogadott, az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény is, amely sokkal szigorúbb feltételeket szab az országgyűlési képviselőknek, bízunk benne, hogy ezáltal tisztább viszonyokat eredményez a politikai kultúrában a Parlament falain belül is. Úgy gondolom, a politikai kultúránknak egy 22 éve nem látott példája volt, amikor emberek százezrei nem valami ellen, hanem valami mellett tudtak kiállni, amikor a békemenet több százezernyi résztvevője többször is - és ezt innen is köszönjük nekik - hitet tett Magyarország szuverenitása mellett, hitet tett a kormány politikája mellett. Úgy gondolom, sokkal jobb olyasfajta demonstrációkat nézni, amikor valami mellett, valakik mellett, értékek mellett állnak ki emberek, mintsem, amikor csak uszításról és gyűlöletkeltésről szólnak egyes pártok politikai kommunikációban hangoztatott nézetei vagy tömeggyűlései. Hiszen van a parlamentben olyan párt, amelyik népcsoport ellen uszít, van olyan, amely gyűlöletet kelt az egyházak ellen, van olyan, amelyik az Alkotmánybíróság blokádját hirdeti meg, ezek semmiképpen nem a politikai kultúra emelését célozzák.

Ha megnézzük az európai politikai kultúrát - amit frakcióvezető úr említett -, azért sokunk számára csalódást jelentett, hogy milyen alaptalan vádak alapján tudják Magyarországot pellengérre állítani, micsoda utánajárás nélküli cikkek jelennek meg, amelyek teljesen nélkülöznek minden valóságot Magyarországgal kapcsolatban, és bár lehet, hogy csak az eladási számok növelése vezette azokat az újságírókat, de lehet, hogy politikai célok, hiszen az itteni ellenzéki pártok európai testvérpártjaival álltak jó kapcsolatban. Az pedig különösen elszomorító, hogy egyes magyar európai képviselők luxemburginak tartanák inkább magukat - lélekben luxemburgi frakcióvá változik át a szocialisták európai parlamenti küldöttsége -, és az is a politikai kultúra egy mélypontja volt, amikor multicégek különböző deklarációival, sérelemlistájával szórólapoztak szocialista parlamenti képviselők az Európai Unió egyes intézményeinek folyosóin.

Az pedig, úgy gondolom, szintén a politikai kultúrának egy mélypontja volt - hallhattuk, ahogy koppant is Magyarországon a politikai szintmérő -, amikor európai szintre próbálták igaztalanul elvinni a magyar belpolitikai vitákat, főleg a szocialista képviselők, ottani liberálisokkal összefogva. De hát úgy gondolom, mindenképpen kudarcot vallottak, hiszen európai szinten ugyanaz a politikai térkép rajzolódott ki, mint magyar szinten. Ahogy Magyarországon a jobboldal és a baloldal áll egymással szemben, ugyanúgy európai szinten sem sikerült ezeket a gátakat áttörni. Nem volt lényegi áttörés, nem volt lényegi siker, hiszen nem sikerült mást, mint a saját testvérpártjaikat megnyerni európai szinten is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 188 2012.04.23. 2:17  185-188

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban komoly elismerést jelent hazánk számára, és Balog államtitkár úr munkáját is dicséri, hogy az ENSZ emberi jogi tanács illetékes munkacsoportja 2011 őszén egyhangúlag fogadta el a magyarországi emberi jogok helyzetéről készült végleges jelentést.

A jelentéshez a tagállamok az alábbi témakörökben fogalmaztak meg ajánlásokat - egy elég hosszú sort tudok mondani a képviselő asszonynak -: nemzetközi emberi jogi egyezményekhez való magyar csatlakozás, nemzeti emberi jogi intézmény felállítása, nemek közötti egyenlőség, a nők, a hátrányos helyzetű csoportok és a fogyatékkal élők helyzetének javítása, a családon belüli erőszak és a házastárs általi nemi erőszak megelőzése, a rasszizmus és a gyűlölet bűncselekmények elleni küzdelem, az emberkereskedelem elleni fellépés és ezen bűncselekmények áldozatainak a védelme, a roma kisebbség helyzetének javítása, a gyermekek jogainak védelme, a fogva tartottak elhelyezési körülményei és a migránsok, a menekültek helyzete. Az ajánlások a diszkrimináció, az egyenlőtlenség, a faji indíttatású, a nőkkel, gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésére, leküzdésére és szankcionálására vonatkozó intézkedések meghozatalára, illetve megerősítésére irányultak.

A következő négyéves beszámolási időszakban Magyarországnak kötelezettsége áll fenn arra, hogy az elfogadott ajánlásokat végrehajtsa. Ez elsősorban az ajánlásokban megfogalmazott intézkedések megtételét kívánja majd meg, ami többek között magában foglalja a jogszabályok, ezen belül törvények megalkotásának a szükségességét is, hiszen például vállaltuk azt, hogy csatlakozni fogunk számos nemzetközi egyezményhez, és ezeket az egyezményeket törvénnyel kell majd itt a parlamentben kihirdetni.

A civil szervezetek bevonásával kapcsolatban jelzem, hogy a kormány 2012 első negyedévében javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testületként létrehozta az emberi jogi munkacsoportot, amelynek elnöke a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

(16.30)

A munkacsoport emberi jogi kerekasztalt fog működtetni, amelynek célja, hogy konzultációt folytasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, érdek-képviseleti és szakmai szervezetekkel, tovább ajánlásokat fogalmazzon meg a munkacsoport tevékenységével, feladataival összefüggésben.

Köszönöm szépen a türelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 8 2012.05.07. 5:05  6-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a magyar parlament nagy adósságát törlesztette akkor, amikor a kettős állampolgárságról, az egyszerűsített honosítási eljárásról törvényt alkotott, hiszen az Európai Unióban szinte nincs olyan ország, amely hasonló lehetőséget ne kínálna föl a határain túl élő nemzettársai számára, és valljuk meg, hogy ez valamelyest elégtétel volt vagy törvényes jussa volt a határon túli magyaroknak, hogy ők közjogilag is a magyar nemzeti közösség részévé válhassanak. Ez egy olyan nagy mértékű munka, ahogy képviselő úr is említette a számokat, hogy mennyi mértékű a beadott igények száma: 250 ezer beadott igénylés, 110 ezer névváltoztatási kérelem mellett, hiszen sokszor a magyar keresztneveket vissza kellett változtatni, és emellett már 157 ezer letett eskü, ami a magyar közigazgatás méretéhez képest is egy nagyon nagy feladat. Úgy gondolom, hogy mindazok az emberek, akik ebben az apparátusban dolgoznak, akik részt vesznek a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben, nem pusztán egy egyszerű közigazgatási feladatként tekintettek erre, hiszen akkor sokkal kevésbé ment volna gördülékenyen. Ahhoz, hogy valaki ebben a munkában részt vehessen, hogy részt vegyen és ilyen gördülékenyen menjen, igen nagy hazaszeretetre is szükség volt. Ez egy olyasfajta munka a közigazgatáson belül, amit ilyesfajta érték, elkötelezettség nélkül megtenni nem lehet.

S azt mondhatjuk, hogy ez a szám nemcsak egy csúcsszám, hanem egy állandó érdeklődésnek is a jele, hiszen hétről hétre körülbelül ugyanannyi kérelmet adnak be, nem csökken a beadott kettős állampolgársági ügyek száma. Ha megnézzük ezt a 250 ezres beadott számot, azt várhatjuk, okkal feltételezhetjük, hogy ez arányosan a következő hónapokban, a következő években ugyanígy fog folytatódni, és még jóval több kérelem fog beérkezni, akár a félmilliomodik kérelmet is megérhetjük pár éven belül. Rendkívül sokféle helyről sokféle ember nyújt be ilyen kérelmeket a világ minden tájáról, Abu Dhabiból, Katarból, Tanzániából, de még Jekatyerinburgból is adtak föl kettős állampolgársági kérelmet. Összességében hatvan országból érkeztek ilyesfajta megkeresések. Ezek legnagyobb része most már a nagykövetségeken, a külképviseleteken landol, ez 57 százalékra emelkedett a korábbi 38 százalékról, de összesen 2200 anyakönyvi hivatalban, 92 külképviseleten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és valamennyi kormányhivatalban ilyesfajta kérelmeket be lehet adni. A feltétel egyszerű, mindnyájan ismerjük, a felmenők között valószínűsíteni kell a magyar állampolgárságot és bizonyítani kell a magyar nyelv ismeretét. Így például volt olyan máramarosszigeti idős úriember, aki 103 évesen kérte a magyar állampolgárságot, de jómagam is részt vettem Szabadkán olyan állampolgársági eskün, ahol valaki már harmadszorra lett magyar állampolgár, hiszen annak született, a világháború előtt szintén magyar állampolgár lett, elvették tőle kétszer a magyar állampolgárságot, és most harmadszorra tudta visszaszerezni.

Rendkívül sokféle életpálya, rendkívül sokféle irat kerül elő, és úgy gondolom, felemelő érzés mindenkinek látni, hogy mennyire jól működően, mennyire sok embernek tudunk örömöt és boldogságot szerezni. Sokak számára ez nyilvánvalóan előnyt jelent, hiszen akár Nyugat-, akár Észak-Amerikáról szólva, akár a kelet-európai EU-n kívüli országok állampolgárairól szólva ez egy szabad mozgást is jelent Magyarországra és az Európai Unió teljességére.

Hogy mekkora az érdeklődés és a törvénymódosítás hatása, azt láthatjuk, hogy míg 2010-ben ötezer kérelem volt, addig mára - ahogy azt a képviselő úr által ismertetett adatok is mutatják - negyvenszeresére nőtt az ügyintézések száma, és egy negyvenszeres ügynövekedést tudott a magyar közigazgatás jól megoldani. Törekszünk arra is, hogy az eljárás ne vegye el senkinek a kedvét vagy ne csökkentse az ünnepi esemény fényét, éppen ezért a nettó ügyintézési idő továbbra is három hónap, ehhez jön még hozzá az az időszak, amíg postázzák a kérelmeket, tehát amíg utaznak ezek a különböző országokból Magyarországra, a nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, valamint az aláírás időtartama, és ezután következik az ünnepélyes eskütétel. Azt mondhatjuk, a magyar külképviseletek jól láthatóan törekszenek arra, hogy bár számukra lehet, hogy ez napi rutinná vált, hogy ilyesfajta eskütételeket tesznek, de az új magyar állampolgároknak ez egy egyszeri alkalom, éppen ezért mindig ugyanazzal a méltósággal kell ezeket a szertartásokat, ezeket az ünnepi eskütételeket lebonyolítani.

Ahogy képviselő úr is említette, elég sok más program futott és fut a nemzetpolitikai területen ezekben az években, amióta újra polgári kormányzat van. Ma éppen az érettségik napját éljük - innen is sok sikert kívánunk minden érettségizőnek -, és a Határtalanul-program biztosítani fogja a következő években, hogy senki ne jusson el úgy az érettségiig, hogy egy határon túli magyar közösséget meg nem látogatott volna. Úgy gondolom, hogy nemzetpolitikai és történelmi szempontból az igazi érettséghez ez is hozzátartozik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 199 2012.05.07. 2:53  198-222

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben a kormányzati szerkezet kialakításának egyik meghatározó vezérfonala az egymással összefüggő ágazatok egységes miniszteri irányítása volt, ugyanakkor voltak olyan területek, amelyek megújítása az ágazati logikát áttörő, azt meghaladó szemlélet következetes érvényesítését kívánták meg.

(18.30)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatai között a kormányzati tevékenység összehangolása, a területi közigazgatás fejlesztése, az igazságügyi feladatok ellátása mellett mind a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok, mind pedig az egyházakkal való kapcsolattartás, a nemzetiségpolitika, a romák társadalmi integrációja is jelentős szerepet töltött be. Ez a szervezeti megoldás lehetőséget teremtett arra, hogy ezen ágazatok működését megújult alapokra helyezzük a korábbi szabályozást felváltó, korszerű törvények és stratégiák megalkotásával.

Az ezzel járó feladatokat elvégezve a jelenleg tárgyalandó törvényjavaslat célja a Magyar Köztársaság, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosításával annak a kifejezése, hogy a tevékenységével az embert középpontba helyező minisztérium megnevezése Nemzeti Erőforrás Minisztériumról Emberi Erőforrások Minisztériumára változzék. Ezzel kívánjuk azt is jelezni, hogy Magyarországon egy munkaalapú gazdaságot építünk; a munka lehet az értékteremtés alapja; a fiatalokba való beruházás a jövő értékteremtőibe való befektetés, amely kezdetekben az oktatással és az élet- és értékteremtés megtartásához szükséges egészségügy, sport és a gyökereket adó és megtartó vallás és kultúra egyfajta folyamatával áll összefüggésben. Éppen ezért ez az emberi környezet biztosító, biztonságot adó humán csúcsminisztérium az emberi erőforrások minisztériuma lenne.

Kérem önöket, a már ismert miniszteri meghallgatások is folynak, hogy az ehhez szükséges minisztériumi megnevezés változáshoz hozzájárulni szíveskedjenek. A Házban 20 évig töretlen gyakorlat volt, hogy az ellenzéki pártok minden esetben elfogadták a kormánypártoknak az alkotmányból, most már az alaptörvényből fakadó azon jogát, hogy a saját kormányzati szerkezetét úgy alakítja ki, ahogy azt optimálisnak látja. A mai napon sajnos a 20 éves gyakorlat annyiban megtört, hogy az ellenzéki pártok a Házszabálytól való eltéréshez nem járultak hozzá, ezért itt most egy általános vitát bonyolítunk le, de bízom benne, hogy egyetértenek azzal, hogy minden kormánynak a saját felelőssége, hogy hogyan alakítja ki a szervezeti struktúráját, hogyan nevezi el a minisztériumait. Ezért kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák, hogy az emberi erőforrások minisztériuma felállhasson.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 149 2012.05.08. 1:34  22-164

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ez egy fontos kérdés, amit a képviselő asszony említett. Nagyon sok rendelkezés van az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben, ezért érdemes tisztáznunk ennek a helyzetét. Itt nem egy utólagos módosításról, hanem egy utólagos egyértelműsítésről van szó. Már az alaptörvény elfogadásakor az alaptörvény szövege egyértelműen tartalmazta, hogy ezek az átmeneti rendelkezések meg fognak születni, és az alaptörvény részét képezik. Ezt a későbbiekben így is fogadta el decemberben utána az Országgyűlés.

Ezzel a mostani módosítással csak mindenfajta értelmezési vitát kívánunk egyértelműsíteni. A jogalkotó szándéka már az alaptörvény szövegéből is kiderült, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiből is kiderült. Hogy mindenki számára egyértelmű legyen, ez egy ugyanolyan jogi értékkel és jogi nívóval bíró jogszabály, mint az alaptörvény, ezért kell ez a módosítás. Ez látható amúgy is, hiszen nem úgy néz ki, mint más törvények, amelyeknek évszáma és száma van külön, hanem ez az alaptörvény átmeneti rendelkezések. Nyilvánvalóan azért fogadtuk el két részletben, hiszen a hosszabb távú, nagyobb, átfogó rendelkezések vannak az alaptörvény szövegében, és itt pedig olyan, az új alaptörvény és a régi alkotmány viszonyát tisztázó egyéb rendelkezések, illetőleg pár más egyéb, a rendszerváltás óta elmaradt intézkedésnek a meghozatala, amelyek nem az alaptörvény fő szövegében vannak, de ugyanolyan jogi státusúak, ugyanúgy osztják az alaptörvény sorsát, mint a húsvétkor elfogadott alaptörvény.

Ezért fontos ezt tisztázni, de ahogy mondtam, ez teljesen egybevág a korábban elfogadott normaszövegekkel, csak megerősíti annak az értelmezését. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 153 2012.05.08. 0:38  22-164

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Ön az európai értékeket kéri számon a magyar alkotmányos jogalkotáson. Engedje meg, hogy két véleményt mondjak, tegnap Potsdamban például Herbert Küpper, kelet-európai jogi szakértő mondta, hogy mennyivel rosszabb a magyar alaptörvénynek a sajtója, mint amit megérdemel, vagy Rupert Scholz, volt német védelmi miniszter is - aki egyébként alkotmányjogász -, ő említette azt, hogy európai mentén született az alaptörvény. Ön arra hivatkozott, hogy európai politikusok szerint nem európai, hát itt van két úriember, akik szerint nagyon is európai, és az európai értékek mentén született az alaptörvény. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 167 2012.05.08. 1:48  164-186

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! A konszenzushoz a magam részéről szeretnék hozzájárulni. A kormány támogatja ezt a javaslatot.

Nem szeretném elismételni azt, amit a képviselő úr mondott. Ez egy tipikusan olyan jó javaslat, amit mindig mindenki szívesen lát a Ház asztalán, hiszen mindenki számára egyszerűbb és élhetőbb szabályokat tartalmaz. Visszaállítja a 2009. október 1. előtti állapotokat. Gyorsabb lesz az ilyesfajta eljárások menete, hiszen a bíróság ezekben az ügyekben döntési helyzetben van, hiszen általában az érdemi döntés meghozatala előtt szakértői véleményeket kér be, és a maga döntését is általában nem a kisajátítási jogcím megléte vagy nem megléte, hanem a kisajátítási összeg volumene miatt hozza meg, és ha esetleg megsemmisíti a korábbi közigazgatási döntést, akkor azt pontosan a vitatott összeg és nem a vitatott jogalap miatt teszi meg. Éppen ezért egy évekig tartó, hivatalok közötti pingpongozást, elhúzódó eljárást szüntet meg.

Úgyhogy én nagyon örülnék, hogyha sok hasonló javaslat lenne itt a parlament előtt, hiszen mindenki látja, hogy ez életszerű. Ezt a reformatórius jogkört igenis érdemes a bíróságnak megadni, hiszen a kellő tudás birtokában van, a döntést meghozhatja, és egy évekig elhúzódó eljárás helyett egy gyorsabb állami beruházás valósulhat meg. Ez mindenkinek érdeke, az illető magántulajdonosnak is, hiszen ő se kerül bizonytalan jogi helyzetbe, hogy pontosan kié lesz az ingatlan, nem kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni, visszajegyeztetni a tulajdonjogokat, és nincs bizonytalanságban a magántulajdonos, hogy pontosan mekkora összegért sajátítják ki az ő ingatlanát. Ezzel tehát mindenki nyer, a jogbiztonság is nyer, a beruházások is nyernek, és az egész államapparátus is, hiszen többszöri eljárás helyett egyszeri eljárásra lesz csak szükség.

Tehát ahogy mondtam, a kormány a javaslatot ezen indokok alapján támogatja. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 389 2012.05.08. 6:19  386-424

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Ennek a kormányzatnak megalakulása óta egyértelmű álláspontja, hogy nem tűri, hogy bárkinek is származása miatt vagy más okból félnie kelljen Magyarországon. Csak annak kelljen félni, aki bármit a jogszabályokkal szemben tesz, de azért, mert bármilyennek született, emiatt semmifajta félelemnek nem lehet helye. Ugyanígy egyértelművé tette a kormányzat, hogy mindenfajta kirekesztésnek ellenáll, legyen az faji alapú, származási alapú vagy bármilyen más, politikai, vallási nézeten vagy anyagi helyzeten alapuló. Mi úgy gondoljuk, hogy egy 10 milliós közösség vagyunk, a jognak mindenkit egyaránt kell védenie. Éppen ezért olyan jogszabályokat fogadtunk el, amelyek mindenkit védeni is rendelnek. A büntető törvénykönyv a közösség elleni izgatásból közösség elleni uszításra változtatta azt a tényállást, amely védi azokat a kisebbségeket, akiket valamilyen okkal - akár azért, mert fogyatékosok vagy mások, vagy származásuknál fogva - gyűlöletkeltés céljából egyfajta célkeresztbe állítanak. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az idén január 1-jétől autonóm jogállású államigazgatási szervként védi ezeknek az embereknek a jogait, és folyamatosan figyel.

A kormány idei határozatával létrehozta az emberi jogi munkacsoportot, amelynek pontosan az a célja, hogy összehangoltan tudjunk föllépni azokban az esetekben, amikor valakit kirekesztéssel, gyűlöletkeltéssel próbálnak a társadalomban megfélemlíteni. E mellett az emberi jogi munkacsoport mellett működik az a civilekből is álló emberi jogi kerekasztal, amely a kormányzat felé ezekről a jelenségekről jelzést tud adni. Az országgyűlési határozati javaslatban is nevesítve vannak a kiemelt fontosságú civil szervezetek, pontosan azért, mert ők jelzik a kormányzat felé a társadalom egyes folyamatait, azokat is, amelyeket a kormányzat nyilván észlel, és azokat is, amelyeket nem.

Képviselő úr is említette külön a felszólalásában a roma lakossággal szembeni kirekesztést. A nemzeti felzárkózási stratégia az, amelyik 2012 és 2014 között a roma civil társadalom szerepének erősítését, a kisebbségi társadalom integrációját tűzi ki célul; ebben a kisebbségi és egyéb civil szervezetek nyilván kulcsszerepet kapnak. Azért is fontos ezeknek a társadalmi szervezeteknek a részvétele, mert ők azok, akik mind a saját közösségi vállalásukat növelhetik, mind a politika felelősségét növelhetik ezekben az integrációs programokban.

Ugyanilyen fontos része ennek a stratégiának a szemléletformálás, azoknak az embereknek, akiket sokan a gyűlölet középpontjába állítanak, a jobb megismertetése mind az iskoláskorú, mind a felnőtt lakosság körében, komplex módon. Például ennek egyik kiemelt eszköze, amit a stratégia is nevesít, a roma kultúra ápolása és ezáltal a romákról kialakított társadalmi kép pozitív irányú formálása, ezáltal is az integráció segítése. Ennek a csúcsintézménye a Roma Kulturális Központ. Ez egy eszköz azok közül, amivel a társadalmi békét kívánjuk szolgálni. De ugyanilyen fontos a média objektív és tényfeltáró munkája, valamint a romák számára is nyújtott különböző foglalkoztatási programok. Ezek tehát komplexen szolgálják a szemléletformálást.

Egyetértünk képviselő úrral abban, hogy ami itt a parlamentben zajlik, ami elhangzik, az különös jelentőséggel bír, erről a híradások beszámolnak, s az emberek jó vagy rossz példaként, de mindenképpen figyelnek arra, hogy mi történik a parlamentben. Éppen ezért az országgyűlési képviselőknek is különös felelősségük van a tekintetben, hogy mit szólnak, miről beszélnek, hogyan nyilvánulnak meg egy-egy kisebbséggel kapcsolatban.

(23.00)

Mi semmifajta kirekesztést és semmifajta félelemkeltést elfogadni nem tudunk, sem büntetőjogi eszközökkel, sem más módon nem engedjük azt, hogy ez megvalósulhasson. Azért támogattuk ennek a határozati javaslatnak a tárgysorozatba-vételét, és azért támogatjuk a fő irányát, mert a fő irányelvvel egyet tudunk érteni, azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek is meglegyen a felelőssége, és legyen lehetősége arra, hogy mindenfajta szankció, retorzió és következmény nélkül bármilyen kisebbség ellen, bármilyen csoport ellen gyűlöletkeltő kampányt tudjanak folytatni.

Mi úgy gondoljuk, hogy fontos megteremteni annak jogi lehetőségét, hogy mindenki védelemben részesüljön, na nem az, aki másokkal szemben gyűlöletet kelt, hanem aki esetleg félelemben élhet mások ilyesfajta támadó jellegű magatartásával kapcsolatban.

Én azt szeretném még elmondani, túl azon, hogy ismertettem, hogy miért támogatta a kormány ezen javaslat céljait, hogy a mai vitánkra is én azt szeretném kérni, hogy ismerve az elmúlt két év gyakorlatát, hogy úgy mondjam, próbáljuk meg olyan keretek között tartani, amely nem az egymással szembeni agresszív fellépésről szól, hanem a közös céloknak valamiféle kereséséről, és próbáljuk meg megőrizni ebben az igencsak éles témában is és a társadalmi húsba vágó témában is azt a fajta szóhasználatot, modort, amely a magyar parlamenthez illik, és ne használjuk ki ezt az alkalmat arra, hogy gyűlöletet keltsünk, vagy bármilyen más módon is a vita színvonalát vállalhatatlan szintre süllyesszük.

Én úgy gondolom, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy ennek a tízmilliós közösségnek a társadalmi békéjéért felelősek vagyunk; aki gyűlöletet kelt, az általában nem szokott megoldási javaslatokat mondani, hanem csak aktuális politikai haszonszerzésből sok-sok oldalról megközelítve. Én nem szeretnék itt semelyik oldalon bármiféle frakciót kiemelni vagy pártot kiemelni, de úgy gondolom, hogy olcsó politikai haszonszerzésre kihasználni azt, hogy hosszú távon a társadalomban mély sebeket ejtünk és társadalmi szembenállásokat növelünk, az vállalhatatlan. Mindannyiunk feladata a társadalom problémáira megoldást találni, nem pedig a meglevő problémákból gyűlöletet keltve, aktuálisan politikai hasznot húzni, de összességében a magyar társadalomnak a kárát okozni. Ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek különös felelősségünk van, ezért támogatja a kormányzat ezt a kezdeményezést.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 14 2012.05.14. 5:00  11-14

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is a műfajjal kapcsolatban hadd mondjam önnek, hogy ahhoz, hogy ön a kormánnyal vagy a kormánypárti politikusokkal szemben valamilyen kritikát találjon, valamilyen olyan kérdést, amellyel kapcsolatban bíráló megjegyzéseket mondhat itt a parlamentben, három településre kellett, úgy látszik, a szemét vesse, és ott keresse az internetes híreket. Itt, az ország Házában általában nem szoktunk helyi önkormányzatok döntéséről beszélni, azt ott, helyben szokták megoldani. De úgy látszik, ön csak helyi ügyekben talált olyan kivetnivalót, amit az elmúlt hét után kritikaként föl tud hozni itt a parlamentben.

Ami például az egri ügyet illeti, hadd tegyük azért helyre ezeket a bizonyos problémákat. Ön azt mondta, hogy kormánypárti politikus zárt fórumon miket mond, és másoknak milyen szólamaik vannak. Itt nem egy politikusról van szó, hanem egy önkormányzati cégvezetőről. És abban a pillanatban, ahogy elhangzott ez a mondat, ennek a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyvét megismerve a polgármester úr azonnali vizsgálatot kért, és összehívatta az ügyrendi bizottságot, kiadta neki ezt az ügyet. Az ügyrendi bizottságnak egyébként ellenzéki elnöke van, tehát az ellenzék kezében van ez az ügy ott jelen pillanatban. Minél hamarabb összehívja az ellenzéki vezető az ülést, annál hamarabb döntésre tudnak jutni. Úgyhogy teljes mértékben a lehető leggyorsabb megoldásra törekedett, a művész úrral, Székhelyi Józseffel személyesen beszélt a hét végén, és igyekezett ezt a helyzetet tisztázni. Úgy gondolom, tisztázták is személyesen egymás között, de ez nem jelenti azt, hogy ne legyen ennek esetlegesen személyi következménye.

Jól látható most is, hogy önök másról akarnak kommunikálni, mint amiről az ügy maga szól. Önök egy olyasfajta problémát akarnak létrehozni, ami igazából nincs. Azt akarják kivetíteni, igazán a politikai vágyaikat, álmaikat szeretnék kivetíteni, mintha önök lennének a demokrácia védelmezői Magyarországon. Ez nem így van. Egerben sokszínűség van, az egri polgárok igenis büszkék egymásra. Hadd mutassam meg önnek ezt a kötetet is például (Felmutatja.), ami a mostani polgármester úr vezetése alatt jött létre és az önkormányzat hathatós támogatásával. "Egri zsidó polgárok" a címe, és pontosan azt a sokszínűséget hivatott jelenteni Egerben, amit mi is szeretnénk, az új alaptörvényünk is szeretné, és mi mindnyájan politikusként.

Tehát azt szeretném kérni, hogy ne torzítsa el se az egri, se a szigetszentmiklósi, se a szentendrei tényeket. Hogy Szigetszentmiklóson kit fognak majd iskolaigazgatót választani, azt ők maguk fogják eldönteni. (Derültség az MSZP frakciójában.) Ne a parlamentben hozzunk határozatot, ne a parlamentben akarjon ön határozatot hozatni erről, tisztelt képviselő úr. A szentendrei közmunkásokkal kapcsolatban pedig csak azt szeretném önnek mondani, hogy a Fidesznek igenis van egy világa. Ez a világ a munkára épül, minél többek által létrehozott munkára. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ezt néha gunyorosan mondták, hogy miért folytat plebejus politikát ez a kormányzat, de valóban azt folytat. Hiszen azt látjuk, hogy ebben a parlamentben egy-egy párt vagy egy-egy párton belüli érdekcsoport egy cégcsoportnak, egy külföldi vállalatnak igyekezett az érdekeit képviselni, hogy minél több osztalékot tudjanak kivinni ebből az országból.

Ez volt az a kormány, amely felvállalta, a Fidesz világában felvállalta azt a harcot, hogy a közteherviselésből a nemzetközi vállalatok, a multinacionális vállalatok is vegyék ki a részüket. Hiszen így 1200 milliárd forint pluszbevételt tudtunk a költségvetésbe hozni. Lehet, hogy ez önöknek nem tetszik, lehet, hogy ez a Fidesz világából sokakat zavar, és elkalandoznak bármilyen vidéki kistelepülésre, hogy a Fidesszel szemben és a KDNP-vel szemben fel tudjanak hozni kritikus megjegyzéseket. De ettől függetlenül ez a világ erre épül, pontosan a szolidaritás felvállalására.

(13.50)

Hiszen melyik kormány volt az, amelyik első és második kormányzása idején is radikálisan megemelte a minimálbéreket? Nem a szocialisták, nem az SZDSZ, sem senki más, a Fidesz volt az a párt - és most a KDNP -, amelyik radikálisan, az első Orbán ideje alatt is és most, a második Orbán-kormány ideje alatt is, ott 50 ezer forintra, most 94 ezer forintra emelte a minimálbért. (Lukács Zoltán: És mennyi a nettója?) Nem a szocialisták tették meg, ők azzal foglalkoztak, hogyan lehet a nemzetközi tulajdonosoknak megemelni a gáz árát és más közműszolgáltatások árát. (Gúr Nándor: Miről beszélsz?) Azzal önök foglalkoztak, az volt az MSZP világa. Ez a kormányzat azzal foglalkozik, hogyan tudja a rezsiköltségek növekedését minimalizálni, hogyan tudja a legkisebb keresetűek minimálbérét a legnagyobb mértékben növelni. (Dr. Bárándy Gergely: Ennyi hülyeséget két perc alatt összehordani!) Ez a valódi különbség szerintem az MSZP világa és a Fidesz világa között. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Miről beszélsz?)

És valóban, ha csak jogi szempontból néznénk azt, amit ön mondott, hogy a Fidesz világában most bármit megtehetünk, meg megvan a kétharmadunk: a jogi lehetősége valóban meglenne ennek a pártszövetségnek. Ezért szerencséje szerintem Magyarországnak, hogy egy olyasfajta pártszövetség kapta meg ezt a kétharmados felhatalmazást, amelyik rendelkezik belső morális értékekkel (Közbeszólás az MSZP soraiból: Közgép!), amelyek határt szabnak a politikájának. Nyilvánvalóan abban igyekszik nagyon határozott, eltökélt és bátor lenni, hogy ezeket a rég kialakult viszonyokat, amelyek nem a tízmilliós közösség érdekét, hanem egy-egy, főleg nemzetközi tulajdonú vállalatcsoport érdekét szolgálja, letörje. De megvan az a belső morális tartása, hogy a jogállamiságot megtartsa, a jogállami normákat megőrizze. (Dr. Bárándy Gergely: Jogállam? Miről beszélsz?) Ezt szolgálja akár a közigazgatás átalakítása, akár a közteherviselés rendszerének az átalakítása. Ez a Fidesz és ez a KDNP világa.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 18-20 2012.05.14. 5:17  15-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ön két dolgot hozott fel kritikaként a kormányzattal szemben első mondataként: az első a hatalom bebetonozása, a második pedig a 2014-es választásokra való törekvés. Ebből a másodikra való törekvést el kell hogy ismerjük, de minden párt erre törekszik, hogy a következő választásokat megnyerje. És nyilvánvaló, hogy igyekszünk jó kormányzásra és jó közigazgatásra, de emellett mindannyian politikusok vagyunk, tehát nyilvánvalóan szeretnénk a következő választásokon minél jobb eredményeket elérni.

Ami pedig a hatalom bebetonozását illeti. Simon Gábornak, az MSZP választmányi elnökének volt egy sajtótájékoztatója valamelyik ülésük után, ahol azt vetítette előre, hogy ha az MSZP-nek sikerül a civilekkel összefognia, akkor akár kétharmados győzelmet is arathatnak a következő választásokon 2014-ben. Úgyhogy nem tudom, hogy önök hogyan gondolják az ellenzék különböző padsoraiban a hatalom bebetonozását, de nyilvánvalóan, ha az MSZP úgy gondolja, hogy akár kétharmados győzelmet is tud aratni a következő választásokon, akkor nem valószínű, hogy olyasfajta akadályokat gördített volna a Fidesz-KDNP a közjogi rendszerbe vagy a választójogi rendszerbe, amelyik megakadályozná bármikor, hogy kormányváltás legyen abban az esetben, ha az emberek elégedetlenek egy kormánnyal, és valamelyik ellenzéki pártot alkalmasnak tartják arra, hogy a kormánypárt helyére lépjen. De egyelőre úgy tűnik, hogy energiát és munkatempót inkább a kormányoldalon látnak. Ön is jól láthatja, és sokszor az ön frakciótársai is kritikát fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan zajlik a jogalkotás. Azért zajlik gyorsan, mert nagyon sok törvényt vagy jogszabályt kell hogy elfogadjunk. Ezen a héten is egy nappal meghosszabbítottuk a rendes ülést, és még péntekre egy rendkívüli napot is összehívtunk, hiszen minden héten egyre több és több munkája és feladata van az Országgyűlésnek, pontosan azért, mert úgy gondoljuk, hogy nagyon nagy munkát kell hogy elvégezzünk, húsz év elmaradt feladatait kell hogy elvégezzük.

Ön azt mondta, hogy huszonkét év csapdájában vagyunk. Egyáltalán nem, ez a nagy törvényalkotási tempó pontosan azt igazolja, hogy húsz év hibáit kell részben vagy egészben, de két év alatt és négy év alatt helyrehoznunk.

És pontosan az a célunk, amit ön is említett, a szuverenitás visszaszerzése, a kiszolgáltatottság csökkentése. Mi más lett volna nagyobb fegyvertény a kiszolgáltatottság csökkentésével kapcsolatban, mint például a végtörlesztés lehetősége, hiszen egy ország nem lehet szuverén, nem lehet független, ha az állampolgárai nem függetlenek, ha akár a hiteltörlesztő-részleteik más országok valutájától függnek, ha nincs befolyásuk arra, hogy a havi jövedelmükből mennyit kell hiteltörlesztésre fordítsanak.

És ez a kormányzat vállalt nem kicsi nemzetközi konfliktust. Ön meghunyászkodással, álkardcsörgetéssel vádolta ezt a kormányzatot. Tisztelt Képviselő Úr! Van okos érdekképviselete egy országnak, ami nyilván konfliktusokkal jár, és van magáért a konfliktusért vívott küzdelem, ami lehet, hogy a Jobbikra jellemzőbb. A kormányzat akkor vállalt fel konfliktust nagy nemzetközi cégekkel vagy az Európai Unióval, amikor ezt Magyarország érdeke úgy kívánta.

(14.00)

Hiszen mi úgy gondoltuk, hogy ez az ország szuverén abban a tekintetben, hogy a kormányzatának az ország érdekeit, a közjót kell szolgálnia, ezért vállaltuk a konfliktust nemzetközi szervezetekkel, az Unióval vagy más országokkal, hiszen nekünk nem az Európai Unió más tagállamai érdekét kell képviselnünk, hanem a sajátunkat. Az államadósság csökkentése, amit ön már egyfajta mumusaként emlegetett a kormányzatnak, szintén a kiszolgáltatottság csökkentését jelenti, hiszen Magyarország, mondjuk, katonailag vagy közigazgatási szempontból független, de ugyanilyen kiszolgáltatottságot jelent az, hogyha pénzügyi szempontból nem tud önállóan döntéseket hozni.

Ez a kormányzat igyekezett az elmúlt két évben mindenfajta megszorítást elkerülni. Ha ön kinyit bármilyen újságot, megnézi, hogy mi történik Írországban, mi történik Spanyolországban, mi történik Portugáliában, mi történik Olaszországban vagy bármilyen más európai uniós tagállamban, szinte kivétel nélkül - maximum egy-két szerencsés ország van csak - mindenhol arról szólnak a hírek, hogy nyugdíjcsökkentés, adóemelés, közszolgálati elbocsátások, közszolgálati bércsökkentések. Ilyesfajta környezetben a magyar kormány például a nyugdíjaknak nemcsak hogy megőrizte az értékét, hanem reálértéken is tudta tartani, hiszen több mint 4 százalékos nyugdíjemelést is végre tudott hajtani, pontosan azért, hogy ne megszorításokból építkezzen ez az ország, hanem gazdaságösztönzésből; mint ami például a magyar kis- és középvállalkozóknak a legkedvezőbb, a társasági adónak a szinte rekordszintre csökkentése, 19 százalékról 10 százalékra csökkentése. Ez szintén nem az 500 millió forint fölötti multiknak kedvez igazán, hanem a magyar kis- és középvállalkozóknak, és a munkát terhelő adóknak a csökkentése, a családi adókedvezmények, szintén egy olyan jövőképet vetítenek mindnyájunk elé, és a sarkalatos törvényekben is, amit lehetett, ebből megszövegeztünk, hogy stabilitás legyen hosszú távon Magyarországon, hogy a munkára épülő és a gyerekekért élő és nem a gyerekekből élő magyarokat támogassuk minél nagyobb mértékben.

Ami viszont, úgy gondolom, történelmi tragédiát jelentene Magyarország számára, az a Jobbik politikájának az ösztönzése. Önöknek is van már két évük a parlamentben, azzal önök is nyilván, mint ahogy mi is, elszámolással tartozunk a saját választóinknak. Ha a magyar-magyar közötti, a magyar-romák közötti együttélés tekintetében a Jobbik útjára lépett volna bármilyen kormányzat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az már nemzeti tragédiába torkollott volna; akárcsak az EU-ból való kilépésünk. Ami Svájcnak vagy Norvégiának megengedhető, de nekünk se bankjaink, se pedig halászatunk vagy...

ELNÖK: Államtitkár úr, lejárt az idő!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: ...északi-tengeri energiakincsünk nincsen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 90 2012.05.14. 4:35  87-93

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön sem tagadhatja, hogy a kormányváltás után szinte hónapról hónapra jöttek olyan újabb és újabb törvénymódosítások, kormányrendelet-módosítások, miniszterirendelet-módosítások, amelyek mind-mind egy-egy részterületén igyekeztek a devizahiteleseken segíteni. Itt a parlament előtt is sok járt, legyen szó végtörlesztésről, árfolyamgátról, középárfolyam-alkalmazásról, ötéves futamidő-hosszabbításról, szinte automatikusan, előtörlesztési kedvezményekről, árfolyamgát bevezetéséről, pozitív adóslistáról, és még lehet sorolni, hogy mennyi intézkedést hozott a kormány, pontosan azért, hogy ezeket az embereket, akik a legnagyobb veszélyben vannak, megvédhessük.

A végtörlesztés esetén is - és ön is tudja - a devizahitelek egynegyede így sikeresen kiváltásra került, és csak nagyon kis részét forinthitelből, és az átlagos összeg, amit kiváltottak az emberek hitelből, 5 millió forint környékén volt, tehát viszonylag kisebb lakásokra, viszonylag kisebb hiteleket váltottak ki, tehát nem a magasabb, hanem az átlagos vagy az átlagosnál alacsonyabb státusú emberek tudtak így megszabadulni a devizahitelezésből.

A kilakoltatási moratóriumot a kormányváltás után meghosszabbítottuk, annak a rendes téli menetrendjén kívül, 2011 októberéig állandósítottuk a moratóriumot, pontosan azért, mert nem voltak meg azok az eszközök, nem voltak meg azok a támogatási formák, azok a lehetőségek, amelyek kinek-kinek lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy ne csődbe menjen a családjával együtt, ne az utcára kerüljön, hanem valamilyen más módot találjon a további lakhatására, és idén márciusban járt le a rendes téli kilakoltatási moratórium.

Ugyanakkor nem kívántuk teljes mértékben sem megtartani, sem felszabadítani ezt a területet - amúgy a képviselő urat szeretném emlékeztetni, hogy itt nem kilakoltatási, hanem kényszerintézkedési kvótákról és más ilyen eszközökről van szó, a pontos szóhasználat végett -, hiszen az viszont teljes mértékben a hitelfelvételi felelősségvállalást eliminálta volna a társadalomban. És lényeges a különbség a korábbi és a mostani rendszerhez képest, hiszen ez az úgynevezett nem kilakoltatási, hanem kényszerintézkedési kvóta nem szükségképpen jár együtt kilakoltatással. A törvény nem úgy van, ahogy ön idézte, nem havi bontásban, nem darabszámban, hanem negyedévenként, százalékos arányban határozza meg a kényszerintézkedések maximális számát, 2011-től 2014-ig ez 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.

A 2011 júniusában meghirdetett otthonvédelmi akcióterv, amely ön is tudja, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodáson is alapul, többféle intézkedést irányzott elő a lakáshitelesek megsegítésére, ilyen az árfolyamgát árfolyamrögzítéssel, a gyűjtőszámlahitel, a Nemzeti Eszközkezelő intézménye. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítással az Országgyűlés lényegesen kedvezőbbé tette az árfolyamgát intézményét. A rögzített árfolyamot meghaladó kamatrészt a bank és az állam átvállalja, ami várhatóan több százezer hiteladósnak fog érdemi könnyítést adni.

Ezzel a törvénnyel egyébként a 90 napnál régebben nem fizető jelzáloghitel-adósoknak is bevezetésre került egy speciális fizetéskönnyítő program, a tartozást a hitelintézetek forintra váltják és 25 százalékát elengedik, meghatározott feltételek esetén pedig az átváltott hitelhez kamattámogatás is igénybe vehető.

Azoknak, akik e kedvezményekkel sem tudják teljesíteni a törlesztési kötelezettségüket, az eszközkezelő intézménye és az Ócsa melletti 80 darabos szociális célú családi ház jelenthet megoldást.

A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban képviselő úr szintén pontatlanságokat fogalmazott meg. Az ingatlan vásárlásához valóban szükség van a bank hozzájárulására, azonban nem úgy, ahogy ön mondta. A bank a hozzájárulás megadásakor arról dönt, hogy miként tudja a lehető legmagasabb áron értékesíteni a fedezeti ingatlant: az eszközkezelő által vagy pedig a szabadpiaci értékesítéssel. Ennek során pedig, még ha közvetetten is, a bank éppen az adós érdekeit képviselve jár el, mert az adósnak is az áll érdekében, hogy az ingatlan minél magasabb áron keljen el.

Tavaly év végén megállapodás született a Bankszövetséggel az eszközkezelő vásárlási kvótájának megemeléséről a jelenlegi 5 ezerről 25 ezer ingatlanra, és arról, hogy nemcsak a két gyermeket, hanem az egy gyermeket nevelők ingatlanát is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az eszközkezelő meg tudja segíteni. Csak három számot mondok: ez 2012-ben 8 ezer, jövőre 7 ezer, azután pedig 10 ezer ingatlan megvásárlását és család megsegítését segíti elő. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 16-20 2012.05.15. 5:37  13-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Már másodszor merült fel ez a téma itt napirend előtt... (Folyamatos zaj.)

ELNÖK: Elnézést, egy kis türelmét kérem. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a baráti beszélgetést, ha lehet, halkabban folytassák, hogy halljuk az államtitkár úr válaszát. Megadom a szót, és 20 másodperccel tovább öné akkor a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én csak annyit említenék meg, hogy nem feltétlenül lesz erősebb attól valakinek a nemzetpolitikai elkötelezettsége, hogyha hangosabban kiabál a parlamentben. Lehet, hogy egy államtitkár asszonynak a normál hangon elmondott válaszában több tartalom és több elköteleződés van olykor-olykor, mintsem hogyha valaki azzal igyekszik nemzetpolitikai elkötelezettségének hangot adni, hogy minél hangosabban ordít itt a parlamentben. Jó lenne, ha egymást előbb meghallgatnánk, és nem kiabálnánk ezen a téren.

Én úgy gondolom, hogy ez a kormány azért igencsak rászolgált arra, hogy a határon túli magyarok is bízzanak benne, hiszen kevés olyan kabinet volt, amely kettős állampolgársággal és más tekintetben ennyit tett a határon túli magyarokért. Mi más bizonyíthatná egy kormányzatnak az elkötelezettségét ezen a téren, ha nem a tények (Szávay István: Most melyik felszólalásra válaszolsz egyébként? - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nyugi!), ha nem az előző két évnek az eredményei. Könnyű persze kiabálni, de nehezebb, úgy látszik, szembenézni azzal, hogy pontosan mi is történt két év alatt, hála istennek, mennyi jó dolog történt az önök támogatásával is az erdélyi magyarokkal kapcsolatban is.

Ahogy a képviselő úr is mondta, Erdélyben nagyon sok helyen nagyon nagy probléma van, olyan kérdésekkel, olyan problémákkal állunk szemben, amelyekre évek óta nem volt szerencsére példa. Leváltották a magyar prefektust Hargitában, Kovásznában, Szilágy, Hunyad megyékben, valamint a Kárpátokon túli Vaslui nagymegyében, alprefektusokat cseréltek, és leváltották az összes magyart Aradon, Brassóban, Marosban, Máramarosban, Szatmárban és Temesben, pedig ők a román jog szerint közigazgatási tisztségviselők - tehát párttagok sem lehetnek -, a közigazgatási rendszernek a tagjai. Ettől függetlenül az a gyakorlat vagy szokás, vagy elvárás, vagy az európai kulturális gyökér megszakadt, hogy a magyar többségű megyékben magyar prefektus vagy a jelentős magyar kisebbségben rendelkező megyékben magyar alprefektus legyen, tehát igencsak sok tekintetben sérült az erdélyi magyarok lehetősége ebben a tekintetben.

Ugyanakkor ez a kérdés Magyarország számára nem külügy, hiszen a határon túli magyarok nem a magyar külpolitika részei; azok az államok, amelyekben laknak, természetesen az, de maga az ügy már nemzetpolitikai ügy, sőt, több mint százezer honfitársunk tekintetében már állampolgársági ügy, tehát belügy, hiszen ők ugyanúgy állampolgári Magyarországnak, mint bárki más. És úgy érzem, hogy a sok eszköz közül, amelyet már említettem, mint például a kettős állampolgárság is, az európai területi társulásoknak, korábbi nevén EGTC-knek a kialakítása, ami pontosan a Partiumban, a határvidéken élő magyarok számára egyfajta közjogi kapcsolódást, egyfajta kulturális anyaországhoz tartozást is jelent, ezen a területen megvalósított nagyon sok eredményünk, úgy gondolom, hogy az ottani magyarok megmaradását is támogatni tudja, az ő helyzetüket is erősíti. Ugyanakkor az látható, hogy a szociálliberális unió és az új baloldali román kormány régóta nem látott magyarellenes intézkedéseket hozott, az első része volt ennek a magyarellenes hangnem, tehát szavakban nyilvánult meg, de pár hete az ócsárló kijelentéseket konkrét intézkedések is követték, amelyekre itt az orvostudományi egyetem és egyéb tekintetben még kitérnék a maradék két percemben.

A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának az ügyére mindannyiunknak és egész Európának is oda kell figyelnie. Ha csak a tényeket vesszük, és lecsupaszítjuk a naponta többször is elhangzó, időnként zavaros kommunikációtól, akkor láthatjuk, mi történt valójában. Még az előző román kormány kidolgozott és elfogadott egy tanügyi törvényt, amely három multikulturális felsőoktatási intézményt nevesít: a Babeş-Bolyai Egyetemet, a MOGYE-t és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet. A törvény értelmében ezekben az intézményekben létrehozhatók az önálló döntési jogkörrel felruházott magyar intézetek. A MOGYE román vezetősége megtagadta, hogy az egyetem chartáját a törvény szerint módosítsák. Március 27-én elfogadtak egy kormányhatározatot a MOGYE magyar-angol karának létrehozásáról, ezt követően a törvényt kidolgozó kormányt megbuktatták, és az új szociáldemokrata kormány első, demonstratív lépése az volt, hogy bejelentette: visszavonja az angol-magyar nyelvű kar létrehozásáról szóló kormányhatározatot, ezért a táblabíróság is felfüggesztette az eljárását. A MOGYE ügye szimbolikus, de stratégiai fontosságú is számunkra, nemzeti és szakmai szempontok alapján egyaránt kiemelendő. Mindannyian tudjuk, mennyire fontos, hogy egy közösségben legyenek olyan orvosok, olyan gyógyszerészek, akikhez anyanyelvükön tudnak fordulni a kezelésre várók.

De azt is meg kell említenünk, hogy nem ez az egyetlen kérdés, ami aggodalomra ad okot Romániában. Ismert, hogy május 7-én megállapodás született a szociáldemokrata kormányfő és a nem magyar kisebbségek képviselőcsoportja között, többek között arról (Az elnök csenget.), hogy támogatják egy olyan kisebbségi törvény elfogadását, amely nem tartalmazza a magyarok számára fontos kulturális autonómia lehetőségét (Az elnök csenget.), illetve a kisebbségek készek támogatni egy olyan választójogi módosítást, amely...

ELNÖK: Államtitkár úr, lejárt a felszólalási ideje. (Soltész Miklós: De később kezdte, elnök úr!)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Egy mondattal befejezem. Tisztelt képviselő úr, a magyar kormány ott lesz minden magyar mellett, akár magyar állampolgár, akár nem magyar állampolgár, a szerzett jogaikat nem érheti sérelem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 4 2012.05.22. 5:13  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ha egy olyan frakciótól hangzott volna el ez a napirend előtti felszólalás, amely mondjuk, belügyminisztert adott 2002-2010 között, akkor ezt valamelyest megértettem volna, hiszen másról sem szólt, csak annak az időszaknak a visszasírásáról. Semmifajta jövőbe mutató, semmifajta jövőképet felvillantó része nem volt, csak és kizárólag arról szólt, hogy mennyire jó volt ez a kormányváltás előtt, 2010 előtt, és azóta mennyire rossz. Úgyhogy mintha nem is az LMP-t hallottam volna, hanem valami régi időszakot visszasíró, ókonzervatív pártot, amely szerint csak 2010 előtt lehetett jó.

Ugyanakkor 2010-ben a nemzeti ügyek kormányának egyértelmű volt az értékválasztása. Öt érték van lefektetve a kormányprogramban: munka, otthon, család, egészség és rend. Ezek közül a rend azért fontos, mert a rendezett társadalmi viszonyok az alapjai a fejlődésnek, az emberek egyéni szabadságát is csak a rend alapozhatja meg, ezért van szükség Magyarországon egy újfajta, sokkal hatékonyabb rendfenntartó szervezetre.

Pár dolgot hadd cáfoljak meg, pontosabban mindent hadd cáfoljak meg, amennyi az időkeretembe belefér, azzal kapcsolatban, amit a képviselő úr az imént mondott. Azt mondta, hogy ad hoc módosításokkal tűzdeltük a Btk.-t, bár lehet, hogy ezt mind a húsz évre mondta, ami a rendszerváltás óta bekövetkezett, vagy lehet, hogy már 1978 óta gondolja így a Btk. módosítását.

Azért itt fontos módosítások voltak: a három csapás bevezetése, amely kifejezetten az erőszakos és élet elleni bűncselekmények elkövetőit hivatott elrettenteni; a dizájnerdrogoknak, ha nem is a Btk.-ba, de a büntető jogszabályokba való beépítése, hogy ne lehessen kicselezni a bűnüldöző hatóságokat; a közpénzügyi csalás kibővítése, hogy a közpénzek nagyobb biztonságban legyenek, hatékonyabban tudjon a bíróság fellépni; vagy amit ön is többször említett, a vidéki óriási probléma, az uzsorázással szemben az uzsora-bűncselekmények tényállásainak az egyszerűsítése, üzletszerűség kivétele, a többszöri elkövetés kivétele az alaptényállásból, pontosan azért, hogy föl lehessen lépni.

Ön azt mondta, hogy a Btk.-t szélsőséges szavazóknak tett gesztusok szerint módosítottuk. Hát nem tudom, hogy az egyenruhás bűnözés elleni fellépés melyik szélsőséges csoportnak tett gesztus ön szerint, de hát én úgy gondolom, hogy pontosan ezeknek a csoportoknak, akár a kommunizmus bűneinek a tagadása, vagy az egyenruhás bűnözés elleni fellépés pont a biztonságot és kiszámíthatóságot szolgálja.

Ön azt mondta, hogy lehetőség szerint egy Btk.-módosítás legyen évente. Ezzel az iránnyal még egyet is tudnánk érte, hiszen mi magunk is az új büntető törvénykönyv koncepcióját, amely egy tettarányos büntető törvénykönyv, nagyon hosszú konzultációnak vetettük alá. Ön is ismerheti, hogy mióta van kint, január óta van kint az interneten, mindenki véleményezheti, ezeket a véleményeket összegyűjtöttük, előtte is szakmai szervezetekkel hosszan konzultáltunk.

(9.10)

A vidéki közbiztonsággal kapcsolatban hadd említsem meg önnek, hogy gazdasági világválságban élünk. Amikor az embereknek egyre kevesebb pénzük van, akkor nagyon sokszor elszaporodnak a bűncselekmények, ehhez képest ez Magyarországra nem lett jellemző. Nem a gazdasági világválság volt az, amelyik meghozta az utóbbi 2-3 évben a bűncselekmények elszaporodását, sőt bizonyos esetekben - bár ön cinikusan említette a bűncselekmények változását - csökkenés is tapasztalható volt, hiszen a tavalyi bűncselekményi statisztikák alapján 431 935 darab bűncselekményt követtek el. A személy elleni bűncselekmények száma az előző évihez képest 1 százalékkal csökkent, a vagyoniak aránya, pontosabban száma 7,8 százalékkal, az elmúlt öt év legalacsonyabb számát regisztráltuk a vagyon elleni bűncselekményekben úgy, hogy - ön is tudja - most már az értékhatárokat lejjebb szállítottuk. Ennek ellenére nem azzal kozmetikáztuk a statisztikáinkat, mint korábban, hogy például az értékhatárokat 10 ezerről 20 ezerre emelték, hanem mi már mindent megjelenítünk a bűncselekményi statisztikákban. Szintén a közlekedési bűncselekmények száma három év alatt 20 százalékkal mérséklődött egy következetes büntetőpolitika következtében.

Tehát itt érezhető, hogy valamiféle pozitív elmozdulás van, de az új büntető törvénykönyv is az ön által említett vidéki kiszolgáltatott emberek kezéből legalább nem veszi el a fegyvert akkor, amikor a jogos védelem kereteit kitágítja, jogállami garanciák mellett természetesen, büntetőjogi garanciákkal megtűzdelve, de akkor is, aki a saját életét meg kívánja védeni, annak nem támaszt olyan feltételeket az új büntető törvénykönyv, hogy ebben bármiféle jogi nehézsége adódjon, hanem valóban, mondjuk, ha valaki a kertjében fegyveresen megjelenik, akkor azt élet elleni támadásnak veheti.

Szintén a rendőrség szétverésével szemben mi 3200 új rendőrt állítottunk szolgálatba. Ön a Terrorelhárítási Központ felállítását azzal utasította el, hogy Orbán Viktor egyik korábbi, közeli munkatársa vezeti. Ez az összes szakmai érvük önöknek a TEK ellen (Az elnök csenget.), hogy olyan ember irányítja, akit Orbán Viktor korábban is ismert, úgyhogy én úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy az új büntető törvénykönyvvel, a 3200 új rendőrrel igenis sokat fogunk tenni a rendért Magyarországon belül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 8 2012.05.22. 4:48  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, itt egy sorozattal állunk szemben, egyfajta divatot akar valaki, úgy látom, itt teremteni egyszer kaszinótojással bekent nemzeti együttműködési nyilatkozattal, paradicsomszósszal összekent III. kerületi alaptörvénnyel, Wittner Mária megsértésével, a Horthy-szobor leöntésével, Tormay Cécile emléktáblájának leöntésével, korábban a Trianon-emlékmű megrongálásával.

Valóban, én is úgy gondolom, hogy ez egy eléggé gyáva módszere a politikai véleménynyilvánításnak. Akinek olyan sziklaszilárd elvi álláspontja van, amelyet minden körülmények között meg tud védeni, az vitákban igyekszik a véleményének hangot adni. Erre ma már számtalan mód és lehetőség nyílik nemcsak itt parlamentben, de akár bármilyen lakossági, politikai fórumokon, akár az interneten, a Facebookon, mindenki nyithat fórumoldalakat, és ott megvédheti a saját maga álláspontját a saját elvei szerint. Ez viszont egy eléggé barbár módja a véleménynyilvánításnak, én nem is mondanám azt, hogy ez egy véleménynyilvánítás, ez pusztán rongálás, kulturális javak megsértése, több szempontból is a büntető törvénykönyv szankcionálja. Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el, hogyha ezt még ráadásul a kulturális javak körébe tartozó tárgyon követi el, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bizonyos minősített esetekben.

Tehát egyáltalán nem egy szokványos véleménynyilvánítási eszköz, ez nem egy felszólalás, ez nem egy transzparens, ez nem egy vita, hanem egész egyszerűen egyfajta egyoldalú, brutális, és a párbeszédet, a vitát teljesen nélkülöző megnyilvánulása valaki eszméinek. Úgy gondolom, hogy maga a mód, ez a cselekedet, a rongálás, a leöntés vagy bármilyen más mód, ami már itt azért öt éve előfordul Magyarországon - a Trianon-emlékműtől kezdve a nemzeti együttműködés nyilatkozatáig -, maga ez a mód teszi radikálissá, maga ez a mód teszi szélsőségessé, maga ez a mód teszi már eleve elutasítandóvá, bármilyen tartalom is van mögötte. Ritkán szokott finom, cizellált és tudományos érvekkel alátámasztott politikai tartalom ilyen brutális rongálások formájában megjelenni, úgyhogy én úgy gondolom, hogy maga a forma, ha tetszik, maga a stílus teszi ezt a politikai tartalmat mindenképpen elutasítandóvá.

Azt ajánlom mindenkinek a figyelmébe, aki esetleg ezt a szomorú divatirányzatot követni szándékozik a következő időszakban, kérem, ne tegye.

(9.20)

De ha mégis ezen gondolkozik, gondolkodjon el azon, hogy ha egy ilyesfajta kvázi közpolitikai véleménynyilvánítást tesz, azzal mennyivel jut előrébb az ország. Amikor mi valamit teszünk, különböző politikai nézetek alapján vagyunk itt a parlamentben, de úgy gondoljuk, hogy amiért felszólalunk, amilyen törvényjavaslatot benyújtunk, aminek az érdekében a Parlament falain kívül kampányolunk, vagy amivel kapcsolatban rendezvényt szervezünk, mind-mind előrébb fogja vinni az ország sorsát. Nem ugyanúgy gondoljuk az ország jövőjét, de mind úgy gondoljuk, hogy valamit hozzáteszünk az ország szellemi össztermékéhez, hozzáteszünk ahhoz a gondolati világhoz, ami ebben az országban van, vagy gazdasági, politikai, jogi értelemben javítunk valamit az ország sorsán. Aki csak rongálni tud, az nem hiheti azt, hogy bármit is javított az ország sorsán, bármit is előrébb vitt ahhoz az állapothoz képest, ami korábban Magyarországon volt.

Mi igyekeztünk a politikai kultúrát javítani, a nemzeti konzultációk pontosan a párbeszédre épülnek, nem az egyoldalú, ilyesfajta brutális tiltakozásra vagy ellenvélemény kifejezésére, hanem arra, hogy az állampolgárok véleményét megkérdezve az alaptörvény szövegét vagy a későbbi sarkalatos törvények pontosabb rendelkezéseit ahhoz igazítottuk, ami ebben a párbeszédben keletkezett. Vagy az ötpárti egyeztetések, amelyek itt zajlanak a Parlament falain belül, úgy gondolom, ezek is javíthatják a politikai kultúra stílusát, hiszen a választójogi törvényről, a választási eljárásról, a kampányfinanszírozásról folynak ötpárti egyeztetések. Jó, ha erre a pártok elmennek, és nem visszautasítják a meghívókat. De ugyanilyen politikai gesztusgyakorlás volt az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének jelölése, az alkotmánybírók jelölése kapcsán az egyébként kétharmados többség számára nem kötelezettségként jelentkező, de mégis a baloldali értékvilágból behívott alkotmánybíró személye és az ő megválasztása.

Mindezek mellett úgy gondolom, a politikai kultúrát leginkább itt, a Parlament falai között tudjuk javítani, és ebben az új Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény és az új Házszabály, úgy gondolom, mind az ülésvezető elnöknek, mind a frakcióvezetőknek, mind a képviselőknek új minőséget jelent. Bízunk benne, hogy itt is sikerül a politikai kultúrát javítani. Ha pedig itt mi magunk példát tudunk mutatni - vagy legalábbis jobb példát, mint eddig -, bízunk benne, hogy mindenki számára az ilyesfajta brutális rongálások nem a jópofaság, nem a bátorság, hanem az egyértelmű ostobaságnak, vitaképtelenségnek, érvtelenségnek a szélsőséges, radikális és mindenki által elutasított formái lesznek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 12 2012.05.22. 1:28  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Amit képviselő asszony elmondott, az kerek volt és egész. Annyit fűznék csak hozzá, hogy a Székely himnusz, annak a szövege, a dallama, érzésvilága 40 évig tiltott volt, és talán ez adta meg az igazi értékét. Sokak számára az jelentette Magyarországon a szabadságot, az jelentette a demokráciát szimbolikusan is, hogy ez a dal újra elhangozhatott, újra mindenki szabadon énekelhette, senki sem érzett mögötte semmifajta kirekesztést, csupán egy nemzet összetartozását, a magyar-magyar összetartozást. Nem szól ez senki ellen, nem szól ez a jövőben bármelyik nemzetnek bármilyen szándéka vagy egysége ellen, csupán a magyar nemzet összetartozását hivatott kifejezni; székelyekét és magyarokét, hiszen egy tőről fakadtunk, egy nemzet vagyunk. Éppen ezért ez valamelyest itt Magyarországon sokaknak a szabadság dala.

Ezért is fontos, hogy valóban - ahogy ön is említette - ezen az újratemetésen miniszterelnök-helyettes úr képviseli ma délután 2 órakor Szegeden, a Belvárosi temetőben a magyar kormányt, hiszen a Székely himnusznak nemcsak ott, ezen a mai megemlékezésen nemcsak különböző társaságok, klubok vagy pártok megemlékezésein, de itt, a Magyar Országgyűlésben is helye van.

Köszönöm szépen a felszólalását, és köszönöm szépen azt, hogy a Székely himnusznak méltó helyet biztosítottunk itt az Országgyűlésben is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 16 2012.05.22. 5:14  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ön arról beszélt és azt szerette volna elérni, hogy Horthy Miklós kapcsán minél inkább konszenzus legyen, és bizonyos alapvető történeti-ténybeli kérdéseket ne vitasson senki, semelyik oldalon.

Ön közben azt mondja, hogy egy Orbán-Gyurcsány 20 éves rendszer van, és mindenki a nemzeti érdek lerontására törekszik. Tehát amikor ön éppen arra hívja fel a kormányzatot, hogy Horthy Miklós történeti helyzetének a valós bemutatására figyeljünk oda, és azt igyekezzünk megtenni, aközben ön folyamatosan ezt az oldalt igyekszik szidalmazni. Nyilvánvalóan azért nem kell ahhoz politikailag tájékozottnak lenni, hogy valaki Orbán Viktor kormányzását meg tudja különböztetni Gyurcsány Ferenc kormányzásától. És ön pedig pontosan arra törekszik, vagy azt mondja, hogy arra törekszik, hogy legyen egy közös megítélésünk, akkor igyekszik összemosni ezt a kettőt.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, mi önnek az igazi szándéka: a kormányoldalnak a provokálása; annak a látszatnak a keltése, hogy ugyanúgy vélekedik a Horthy-korszakról egy szocialista politikus és egy jobboldali politikus - nem, ez nem így van nyilvánvalóan. Más a megítélése egy Fidesz-KDNP padsoraiban ülő képviselőnek, más egy jobbikosnak, és más egy MSZP-snek. Ez valamelyest így is marad, szerintem ezen változtatni nem tudunk, viszont arra törekednünk kell, és abban önnel tökéletesen egyetértek, hogy vannak bizonyos olyan alapvető tények, amelyeket Horthy Miklósról valótlanul állítottak 40 évig tankönyvekben, történettudományi munkákban, és ezeket kell nekünk helyretenni. Utána kinek-kinek lehet saját véleménye Horthyval kapcsolatban, hogy mennyire képviselte a nemzeti érdeket; hol helyezte el Európán belül Magyarországot; mi volt a felelőssége az ország háborúba sodródásában.

Nyilván a szocialistáknak az lesz a szempontja, hogy a társadalom peremére szorultak miként jutottak a szociális ellátórendszerhez, vagy mennyire terjesztették ki számukra a választójogot. Nagyon sokféle szempontból fogjuk megközelíteni, a lényeg az, hogy egy alapképünk valóban közös és alapos legyen Horthy Miklóssal kapcsolatban.

Ön a "rehabilitálás" szót említette. Jogi értelemben Horthy Miklóst rehabilitálnunk nem kell, hiszen őt soha semmilyen háborúval kapcsolatos bűncselekmény miatt, zsidósággal szembeni atrocitás miatt el nem ítéltek, sőt elismerték azt a tevékenységét, amelyet végzett ő is azokkal a magyarokkal szemben, akiket a második világháborúban zsidó származásuk miatt deportálni akartak.

Emlékirataiban is azt írja: "Hogy a Budapesten lévő zsidóságot ez a közbelépésem mentette meg", tudniillik '44. június elején hivatalosan tanúsítja ezt a magyar zsidóbizottság nyilatkozata, amelynek tagjai: Stern Samu, Pető Endre dr. és Wilhelm Károly dr., 1946. február 3-án állították ki neki ezt az igazolást. És számtalan más tényt is tudunk mondani, akár hogy Nürnbergben csak tanúként hallgatták ki, és még Sztálin is visszautasította, hogy bármilyen módon vádlottá váljon. Ezek mind azt jelzik, mind azt mutatják - vagy azt, hogy az Egyesült Államok nagykövete alapított alapítványt '49-ben a Horthy-család anyagi támogatására, hogy fenn tudják magukat tartani Portugáliában a száműzetésben -, hogy jogi szempontból rehabilitálásra nincs szükség.

Történeti-politikai szempontból a helyzetet valóban tisztázni kell, de szerintem nagyon sokan úgy gondolják, hogy itt jogi eljárás is zajlott ellene, márpedig nem, hiszen ő maga is fellépett a szélsőségek ellen: betiltotta a Nemzeti Akarat Pártját, a hungarista pártot, pontosan azért, hogy a szélsőségeknek ne legyen tere a magyar parlamentarizmusban. Megtagadta a német csapatok átvonulását a lengyel offenzívakor, augusztus 23-a után, szeptember elején, pontosan azért, hogy lengyel barátainkat megsegítse, és nemhogy a németeket nem engedte Magyarországon átvonulni, hogy így vonuljanak be Lengyelországba, hanem lengyelek százezreit mentette meg az ottani bevonuló német és szovjet csapatoktól.

'44-ig megakadályozta, hogy Magyarországon pogromok és atrocitások legyenek a zsidókkal kapcsolatban, vagy fellépett '44. július 18-án a deportált zsidó származású magyarok evakuálása érdekében Palesztinába, Svédországba. És még sokáig lehet sorolni azokat a történelmi érdemeket, amelyek Horthy Miklós érdemei, amelyek valamelyest konszolidáltan tartották Magyarországot mind a két világháború között, mind a világháborúnak a legvéresebb időszakaiban. És valóban sok olyan képet láthatunk mi is, amikor egyes német-magyar találkozókon minden delegáció karlendítéssel tiszteleg, kivéve Horthy és a családja, akik ugyanúgy vigyázzba állnak, mint ahogy egy úriembernek viselkednie kell ilyenkor, nem átvéve a náci Németországnak semmifajta külső jelét, ezzel is bizonyítva, hogy nem ért egyet azokkal a belső politikai tényekkel, azokkal a belső politikai irányokkal, amelyeket az akkori náci Németország képviselt.

Tehát én úgy gondolom, hogy annak helye van, tisztelt képviselő úr, valóban, hogy a Horthy Miklósról kialakult kép tisztább legyen; annak helye van, hogy a tényeket többen megismerjék. Politikailag sose fogunk teljesen egyetérteni a két világháború közötti Horthy-korszakkal kapcsolatban, mert más-más a politikai világlátásunk, de nem szabad azt megtennünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy a Horthy Miklós életével kapcsolatos legfontosabb tények továbbra is torzan maradjanak meg a magyar köztudatban, ennél többel tartozunk azért Horthy Miklósnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 24 2012.05.24. 10:07  23-41

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a Magyary-program egyszerűsítési programjának részeként került benyújtásra. A javaslat egészének célja a polgárok és a cégek ügyintézésének, az adminisztratív eljárások polgárokra és cégekre nehezedő terheinek a csökkentése. Ezen a nagy célon belül a törvényjavaslat több területen kíván ilyen irányú egyszerűsítést hozni az eljárásokba. Ennek egyik eleme az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítése.

Ami az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítését érinti, a javaslat e körben túlmegy a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésén, és érdemi jogkiterjesztést is megvalósít. A javaslat első ezzel kapcsolatos eleme a származás megismeréséhez való jog kiterjesztése. Természetes dolog, hogy az örökbefogadottak nagy része szeretne tájékoztatást kapni testvérei adatairól, találkozni velük. Erre eddig csak a vér szerinti szülőn keresztül volt lehetőség, aki ha elhalálozott, ismeretlen helyen tartózkodott vagy elzárkózott az örökbe fogadott gyermekkel történő találkozástól, nem adhatott, illetve nem adott a testvérekről információt. A javaslat a vér szerinti szülő közreműködése nélkül is lehetővé teszi, elősegíti a testvér felkutatását.

Ugyancsak a származás megismeréséhez, annak egészségügyi vetületeihez kapcsolódik a javaslat következő eleme. Jelenleg az örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülő felkutathatatlansága vagy elzárkózása esetén nem juthat hozzá az egészsége szempontjából fontos olyan adatokhoz, mint például az örökletes betegségek. A javaslat szerint a gyámhatóság - a vér szerinti szülő közreműködése nélkül - az adatkezelőtől való adatlekérést követően anonimizáltan, de átadhatja az adatokat a gyermeknek, illetve törvényes képviselőjének.

Az örökbefogadással összefüggő harmadik elem a felbontást követő helyzet egyszerűsítését célozza. Az örökbefogadás felbontása a javaslat értelmében nem érinti a vér szerinti szülők felügyeleti jogát, az tehát nem áll vissza. Ezzel a pontosítással azonnal lehetőség nyílik a gyermek újabb örökbe fogadó családba helyezésére, elkerülve így az újabb nyolc-tíz hónapnyi gyermekvédelmi szakellátásba helyezést. Ezen egyszerűsítéseket a javaslat a családjogi törvény módosításával hajtja végre. A tervek szerint ezek a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatban is majd a későbbiekben tükröződni fognak.

Tisztelt Ház! Az örökbefogadás joghatásaival összefüggő lényeges kérdés a külföldön történt örökbefogadás elismerése. A javaslat ennek kiterjesztésére irányul, a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletet módosítja a törvény. Azokban az esetekben, amikor magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú külföldi állampolgárt, az elismerés kérdése megoldott. Nem biztosított, illetve nehézkes az elismerés jelenleg akkor, ha a magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és a kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadás elismerését.

Ugyancsak nem rendezett az a kérdés, ha a külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és a kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadás elismerését. A javaslat kiterjesztené, illetve egyszerűsítené az elismerés lehetőségét e két problémás esetben is, amelyek egyre gyakrabban fordultak elő, és nyilván a jövőben is egyre gyakrabban fognak előfordulni a nemzetközi viszonyoknak az egyre inkább sűrűbbé válása miatt.

Az egyszerűsítés másik területe a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás egyszerűsítése. Ez az eljárás az emberek életének egyik leglényegesebb elemét, a családot határozza meg, a családi jogállás rendezésére szolgál. Tekintettel ennek a jognyilatkozatnak és az ahhoz fűződő jogkövetkezményeknek az egész életet végigkísérő, alapvető jelentőségű hatásaira, kötelességünk gondoskodni arról, hogy annak megtétele indokolatlan akadályba ne ütközzék, ilyen akadályok ne állják útját a család kialakulásának, ne nehezítsék meg indokolatlanul az apai jogállás betöltésére irányuló nyilatkozat megtételét.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a hatályos jogszabályok szerint a hatóságok meghatározott köre és a bíróság előtt lehet megtenni. A törvényjavaslat a nyilatkozat megtételének könnyítése érdekében bővíti azon hatóságok számát, amelyek előtt külföldön a nyilatkozat megtehető, kiterjesztve ezt a lehetőséget a tiszteletbeli konzulok körére. Ez a módosítás jelentős könnyebbséget jelent azoknak a külföldön élő családoknak a számára, amelyek tagjai rendkívül nagy utat kénytelenek megtenni a nyilatkozat elfogadására jogosult hatóság elé járulás érdekében, mivel a módosulással a könnyebben elérhető tiszteletbeli konzulokat kell csak felkeresniük.

A hatályos szabályozás alapján a gyakorlatban problémaként jelentkezett, hogy a jogszabályi környezet széttagoltsága miatt a különböző szervek és hatóságok eltérő tartalommal vették fel a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, így a hiányok pótlása érdekében gyakran volt szükséges az ügyfél ismételt megkeresése vagy újbóli megjelenése a hatóság előtt. Ennek elkerülése érdekében a törvényjavaslat törvényi szinten kívánja rögzíteni, hogy a gyermek nevére a nyilatkozattételkor kell mindig kitérni, mert ennek hiányában a későbbiekben nem lesz anyakönyvezhető a nyilatkozat tartalma szerint, és mindenképpen szükségessé válik az ügyfél újabb megkeresése.

Ezekkel az intézkedésekkel egyszerűbbé, könnyebbé és biztonságosabbá tehető a nyilatkozat megtétele úgy, hogy azzal ugyanakkor a közigazgatás terhei sem nőnek, az ügyfél elégedettsége azonban igen.

Tisztelt Ház! Az egyszerűsítési csomag másik fő célja a cégek nyilvántartásba-vételének és képviseletének igazolására vonatkozó szabályok egyszerűsítése a hatósági eljárások során. A cégek adminisztratív terheinek csökkentése kiemelten fontos, a versenyképességet növelő tényező.

(10.30)

A cégek általában cégkivonattal és a képviseletre jogosult aláírási címpéldányával kötelesek igazolni jogképességüket. A fenti iratok beszerzése jelentős időt és költséget jelent a cégek számára. Az állami nyilvántartások közötti kommunikáció erősítését, az állam által nyilvántartott adatok hatékony felhasználását szolgálja a törvényjavaslat ezen eleme, amely a szolgáltató állam megvalósítása felé vezető úton mérföldkőnek is tekinthető.

A törvényjavaslat egyrészt egy 2007-ben elfogadott, adminisztratív teher csökkentése eredményeként létrejött jogintézmény, az aláírásminta körül kialakult bizonytalanságot rendezi. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a cégtörvény rendelkezéseinek megfelelően készített és a cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta egyaránt igazolja a cégjegyzési joggal rendelkező személy aláírás-képességét.

Az ügyvédi aláírásminta bevezetése jelentős előrelépés volt az adminisztratív terhek csökkentésében, így mindenképpen szükséges annak elősegítése, hogy a gyakorlatban e két okirat között a felhasználhatóság tekintetében ne legyen különbség, ha azok megfelelnek a törvényi előírásoknak.

A törvényjavaslat az ügyvédi aláírásminta megerősítése mellett közigazgatási hatósági eljárásokban mentesíti a cégeket a cégkivonat csatolásának kötelezettsége alól. A cégeknek tehát a jövőben hatósági eljárásaik során nem kell a cégbíróságnál vagy a céginformációs szolgálatnál 30 napnál nem régebbi cégkivonatot beszerezniük, mivel a hatóság azt saját maga fogja elektronikus úton a cégnyilvántartásból lekérdezni.

Emellett a cégek mentesülhetnek az aláírási címpéldány vagy az aláírásminta csatolásának kötelezettsége alól is. A cégtörvény nem teszi lehetővé a cégek számára az aláírási címpéldány benyújtását a cégbírósághoz, amennyiben azonban az aláírási címpéldány vagy az aláírásminta a cégbírósághoz megfelelő módon benyújtásra került, úgy a hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be azt.

Az egyszerűsítés eredményeként a cégjegyzékből közvetlenül elérhetővé válik a cég képviselőjének aláírásmintája vagy a cégbírósághoz benyújtott aláírási címpéldánya, így bárki, aki online hozzáféréssel rendelkezik a cégnyilvántartáshoz, a cég képviseletére jogosult adatai között található hivatkozással maga is megismerheti az aláírási címpéldányt vagy az aláírásmintát.

Az egyszerűsítés eredményeként a cégnyilvántartási rendszerből automata segítségével, elektronikus közokirat formában kérhető le a cégkivonat. Az aláírási címpéldány és az aláírásminta is elektronikus okirat formájában ismerhető meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerűsítési intézkedések valamennyi területen jelentős előrelépést jelentenek az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésének megvalósításában. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvénymódosító javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 40 2012.05.24. 1:13  23-41

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Csak nagyon röviden, hiszen a vitában is kiderült, mint ahogy korábban a bizottsági vitákon is elhangzott, hogy egyetértés van ezzel a javaslattal kapcsolatban. Én is úgy gondolom, hogy ez mindenki számára egyszerűsítést jelent, akár valaki a családi viszonyait akarja tisztázni, megerősíteni vagy egy gyereket családba fogadni, szülőként nevelni, akár cégként eljárni, hiszen nagyon régóta mondjuk, hogy milyen fontos, hogy az állami nyilvántartásokban szereplő adatokat az állam ne kérje be többször. Bár számunkra egyértelmű a különbség egyik vagy másik hivatal között, de az állampolgárok számára mindegyik egy állami szerv, legyen az bíróság, közigazgatási hatóság, ezért fontos, hogy ha már megteremtettük az infrastrukturális lehetőségeket arra, hogy egymással kommunikáljanak ezek a szervek, akkor a különböző kivonatokat, aláírásmintákat egymástól szerezzék be, és ne az állampolgároknak kerüljön ez pénzbe, időbe, fáradságba.

Ezért köszönöm mindenkinek a támogatását, és bízom benne, hogy akkor hamarosan hatályba léphetnek ezek a rendelkezések, és azért főleg a cégkivonatok tekintetében tízezerszámra könnyíthetik meg a vállalkozók életét, és már az örökbefogadás tekintetében is százszámra egyszerűsíthetik az idei örökbefogadási eljárásokat.

Köszönöm szépen. (Taps.)

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 44 2012.05.24. 3:21  41-44

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az önkéntességnek a segítése a kormánynak is kiemelt feladata, és szeretném megköszönni a Fidelitasnak, hogy ilyen áldozatosan erre is figyel, politikai szervezetként nemcsak politikai, hanem társadalmi célokat is kitűz maga elé, és abban is igyekszik a jövendő politikusait vagy a politikai közösség szűkebben vett tagjait arra ösztönözni, hogy minél inkább foglalkozzanak ne csak szűken vett politikai kérdésekkel, hanem önkéntességgel, karitatív munkákkal, a rászorulók segítésével. Ez egy jobb politikai kultúrát is jelent, ha minden politikus azzal kezdené élete első 5-10 politikai évét vagy politikai szervezetben töltött évét, hogy ilyen akciókat szervez, valószínűleg még nagyobb alázattal tudná végezni a munkáját itt a parlamenten belül.

A tavalyi évben Magyarország mint az Európai Unió soros elnöke, részese és motorja volt az önkéntesség évének. Ezzel kapcsolatban hirdettük meg itt Magyarországon is azt az önkéntes akciót, amely azóta is Magyarország legnagyobb önkéntes akciója volt, a TeSzedd!, ami egy országos szemétgyűjtés volt, több mint százezer ember vett benne részt, 160 vállalkozás, 300 civil szervezet, 500 állami szerv kapcsolódott bele ebbe, és ezért lehetett minden korábbit meghaladó mennyiségű, különböző helyeken illegálisan lerakott hulladékot összegyűjteni Magyarországon. Ezt idén is folytatni fogjuk, június 2-án lesz a TeSzedd! folytatása, arra is várunk mindenkit, képviselőtársaimat is, frakciókat is, regisztráljanak a teszedd.hu honlapon, és vegyenek részt a legnagyobb önkéntes akcióban Magyarországon, ami eddig megvalósult.

Az önkéntesség elősegítése Fidelitas-szinten, állami szinten azért is fontos, hiszen fontos annak a kultúrának a megerősítése, hogy valaki nemcsak a saját érdekében, saját magáért tehet, nemcsak az önzés kultúrája az, amelyik mindent elönt, ha a médiát nézzük, sokszor csak ez ömlik ránk, hanem igenis lehet másokért tenni. Lehet úgy is feláldozni akár egy szombati félnapot, akár egy más időtartamot, hogy abban ki-ki nem a maga hasznát keresi, hanem másoknak szeretne szolgálni.

Úgy gondolom, és az én életfelfogásom az, hogy az ember élete csak akkor lehet teljes, ha másokért is cselekszik, valakinek akkor csonka egy hete, ha másért nem tett abban. Nyilvánvalóan ki-ki a maga hasznát is kell hogy keresse, és ezt természetes módon tegye is meg, de a teljes emberi boldogsághoz arra is szükség van, hogy másokért cselekedjünk, másokért tegyünk. Ebben jó a Fidelitas akciója. Ebben volt nagyon jó és iránymutató a "72 óra kompromisszumok nélkül", ami a történelmi egyházaknak volt egy akciója, hasonlóképpen a Fidelitashoz, ott is ki-ki jelentkezett, és bármiféle önkéntes munkára, 72 órára vállalta, hogy beosztható. Ez igen vagány, egy bátor akció, és ilyesmi a TeSzedd! is, ami mind ugyanazt a kultúrát igyekszik meghonosítani.

Biztos vagyok benne, hogy mindnyájunk világában, civil szervezeti világában vannak hasonló elképzelések. Mi a civil szervezetek támogatásának egyértelműbbé tételével, egyszerűbbé tételével és minden más módon is, a köznevelés rendszeréről szóló törvény módosításával is igyekeztünk az önkéntesség, az önkéntes munka kultúráját minél inkább széles körben megteremteni, és nyilván ezt el is ismerni, hiszen a közösség részéről is elismerést érdemel az, aki a teljes közösségért cselekszik.

Tehát nagyon sok sikert kívánok a Fidelitas akciójához, és remélem, hogy sok hasonlóról tudunk majd itt a parlamentben beszámolni minden politikai párt vagy ifjúsági szervezet részéről.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 8 2012.05.29. 5:05  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr azzal fejezte be, hogy ez zsákutca, ez zsákutca-politizálás. Képviselő úr, nem a zsákutcában vagyunk, hanem a bokszutcában vagyunk. Az elmúlt két évben olyan munkát végeztünk itt a parlamenten belül, hogy új kerekeink legyenek, teli tankunk legyen, és így tudjunk elindulni a következő időszakra.

Ön azt mondta a felszólalásában, hogy nem történt semmi, miközben két éve azt halljuk önöktől, hogy a parlamentben micsoda ütem van a törvényhozásban; annyi jogszabályt fogadunk el, mint soha korábban; miért kell itt lenni hajnalig. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a kormánypárti padsorokból.) Eddig az volt a problémájuk, hogy túl sok minden történik, most azt veti elénk, hogy túl kevés dolog történt.

Egy olyan Magyarországot igyekeztünk megalapozni, tisztelt képviselő úr, amely független, önálló és szuverén; egy olyan országot, amely abból él, amit megtermel, nem mások pénzéből, nem hitelekből, hanem abból, amit a családok megtermelnek, amit az ország megtermel. Ebből szeretnénk minél magasabb életszínvonalat kihozni mindenki számára, nemcsak egy szűk vállalkozói réteg számára, nemcsak külföldiek számára, hanem mindenki számára itt Magyarországon. És erre jó pár törvény volt itt, némelyekről önök kivonultak, bizonyára azokat azért nem ismerik, másoknak ellene szavaztak. Lehet hogy jobban meg kellett volna nézni, hogy pontosan minek szavaznak ellene. Azért az új alaptörvényünk felelősségteljes költségvetési gazdálkodást ír elő, értékteremtő munkára van alapozva az alaptörvény szerint a gazdaságunk, és ez nyilvánvalóan a felzárkózásnak is alapja lehet minden téren. A Nemzeti hitvallásban pedig közös értékeink is vannak.

Jól látható, hogy az elmúlt két évben nagy fogást nem igazán sikerült találni az LMP-nek, ezért próbálkozik jobbról, balról itt a kormányzattal kapcsolatban. De arra felhívnám a figyelmét, pontosan a leszakadók védelme érdekében, hogy ez a kormányzat volt az, amely az ő érdekükben 1500 milliárd forintot nem a nyugdíjasoktól, nem a kiskeresetűektől, nem a kisvállalkozásoktól, nem a munkavállalóktól vett el, hanem nemzetközi multicégektől, bankoktól, energiaszolgáltatóktól. Az elmúlt húsz évben ön nem talál még egy olyan kormányt, amely merte volna venni a bátorságot, amelynek akkora felhatalmazása lett volna az állampolgárok részéről, hogy ne a legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező kiskeresetűektől, nyugdíjasoktól vegye el a pénzeket, hanem a nagyvállalkozásoktól. Ez ennek a kormányzatnak az eredménye.

Mint ahogy az is, tisztelt képviselő úr, hogy ön dobálózhat itt számokkal, de azért hadd mondjak önnek két darab számot: 2010 végén Magyarországon a foglalkoztatottak száma 3 millió 743 ezer volt, ez idén tavasszal 3 millió 791 ezerre nőtt. Tehát 59 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Bármennyire is bármi mást mond ön, ez a tény, ezek az adatok Magyarországon.

Az arányos adórendszer következtében majdnem minden családnál több maradt, és majdnem mindenkinél, aki egyedül él, annál is több maradt. 160 milliárd forint maradt az embereknél, azoknál, akik ezt a hétköznapjaikban el tudják költeni. Önök elvehetik ezt a 160 milliárd forintot az emberek zsebéből, de ez az önök felelőssége.

Szintén a vállalkozásoknál 19-ről 10 százalékra csökkent a társasági adó. Tudja, hány vállalkozásnak kedvezett ez a lépésünk? 262 ezernek. Ők mind nyertesei ennek a kormányzatnak; és 150 milliárd forint maradt az ő zsebükben. Mint ahogy a bürokráciacsökkentő csomagunk is eddig 105 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent ezeknek a vállalkozóknak, akik szintén jól jártak ezekkel a törvényekkel; nem beszélve az új Széchenyi-kártya programról.

A nyugdíjak kapcsán: mutasson nekem olyan országokat, amelyek nemcsak hogy megőrizték a nyugdíjak értékét, de növelni is tudták a nyugdíjas-inflációval egyező mértékben. Olyat könnyen mutatunk, Romániától, Spanyolországon keresztül Olaszországig, Görögországig, ahol csökkent 10-15 százalékkal a nyugdíjak értéke. Keveset lehet mutatni - bizonyára egyes skandináv országok ezt meg tudták tenni -, ahol megőrzik a nyugdíjak értékét. Ezt csak úgy sikerült, hogy a nyugdíjrendszerből egy kifolyó pénzcsapot sikerült elzárnunk.

És azt a választási ígéretünket is megtartottuk, tisztelt képviselő úr, hogy azok a nők, akik negyven évet dolgoztak - és ebbe beleszámít a gyermeknevelés ideje is -, ők nyugdíjba vonulhassanak.

A közbiztonság területén szintén elfelejtette a képviselő úr említeni, hogy 3300 új rendőrt állítottunk be. Persze tudjuk, az önök pénzügyi támogatói, akik egyébként külföldről pénzelik az LMP-nek is egyes kampányait, szívesebben veszik, ha bizonyos helyeken, ahol társadalmi feszültségek vannak, külső beavatkozással botrányt kelthetnek, nemzetközi botrányt. Mi ehhez képest 3300 új rendőrt állítottunk csatasorba, szigorítottuk a Btk.-t, három csapás törvényt vezettünk be, büntethetővé tettük az egyenruhás bűnözést, és az uzsorázók ellen is felléptünk. Önök persze a botránypolitizálásban érdekeltek ezen a téren is.

Ami pedig a leginkább nehéz helyzetben lévőket, a devizahitel-csapdába kerülteket illeti: 160 ezer család körülbelül ötmillió forintos devizahitelét tudta visszafizetni. Ez azt jelenti, hogy ezek nem nagy hitelek, nem 10 milliós, 20 milliós, 30 milliós hitelek; 5 millió forintos hitelek, amelyeket 10, 15, 18 millió forintos lakásokhoz vettek fel. Ők nem a leggazdagabb emberek, ők tipikusan azok, akiket meg kellett védeni attól, hogy a középosztályból kiszoruljanak, hogy teljes mértékben elveszítsék a reményüket a jövővel kapcsolatban. Csak ez a kormány vállalta fel ezt a konfliktust, évekkel korábban meg lehetett volna tenni ezt a lépést. Ugyanúgy, ahogy hasonlóan eredményes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) közmunkaprogramokat is lehetett volna indítani.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 4 2012.05.30. 4:22  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az idén május 26-ára esett a pünkösdvasárnap előtti szombat, amikor megrendezték immár hagyományosan a csíksomlyói búcsút, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét. A búcsú alkalmával a világ minden részéből érkező magyarok megerősödhetnek keresztény hitükben és magyarságukban egyaránt egyszerre. Tempfli Imre, a képviselő úr által is említett stuttgarti római katolikus plébános az idei búcsún elmondta, Csíksomlyó lassan nemzeti kegyhellyé válik, amely azt üzeni a Kárpát-medencei magyaroknak, hogy újuljanak meg hitükben, és váljanak egymás testvéreivé, a képviselő úr is említette, egymás kezét fogva közösségben. Úgy vélte, magasra kell emelni Csíksomlyó zászlaját, hogy az jelezze, a szentlelkű embereket nem lehet legyőzni, mert összeköti őket a testvériség eszméje.

Csíksomlyó mint kegyhely búcsúkiváltsága bár 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok már sokkal régebbiek. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a XX. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált. A zarándoklat egyike azon vallási, kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározzák a Kárpát-medencei magyarság életét. A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd' félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, Magyarországról és a világ minden részéből; úgy gondolom, közülünk is már nagyon sokan voltak ott, szinte talán mindenki a parlamentből is.

Kelemen Hunor, a romániai korábbi kulturális és örökségvédelmi miniszter március 26-án nyújtotta be azt a dokumentumot, amellyel az UNESCO szellemi világörökség listára felterjesztette a csíksomlyói búcsút. A jelölési dosszié tartalmazza az Erdélyi Ferences Rend, Hargita megye tanácsa, Csíkszereda városi tanácsa, a Hargita megyei kulturális központ, az alfalusi polgármesteri hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az alfalusi római katolikus egyházközség, a Pogány-Havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását.

(9.10)

A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökségi státus elnyerésére a csíksomlyói búcsút.

A minisztérium által elfogadott javaslat alapját a dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte. A javaslat a búcsú eredeti lelkiségének és szellemiségének, identitásának a megőrzését tartotta kimondott célnak. Az UNESCO-világörökség részeként a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának.

Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO elé vallási jellegű szellemi örökségre vonatkozó javaslatot. Ezáltal egy olyan közös székelyföldi-erdélyi magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselné a romániai magyar értékeket ezen a listán. Az UNESCO döntésére legkorábban 2012. november 25-30. között, a karibi térségben tartott konferencián kerülhet sor, de legkésőbb két éven belül döntés születik.

Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy teljesen független az UNESCO-listától is, bár ez egy szép elismerés, a magyarok számára a csíksomlyói búcsú sokkal többet jelent. Kicsit furcsa, a mi szétszaggatott történelmünknek is egyfajta maradéka, hogy sokan igazán a magyarságukat a közigazgatási határokon kívül tudják megélni, de úgy gondolom, hogy minden évben félmillió ember számára, legyen erdélyi, legyen magyar, szellemi, lelki feltöltődés az, ha elmegy Csíksomlyóra. Ha valaki már nagyon elcsigázott idehaza, ha valaki már nagyon belefáradt valamilyen tevékenységébe, oda elmegy, részt vesz a szentmisén, a rendszeresen bekövetkező esőben jól megfürdik, és utána más emberként tér haza. Ez a Csíksomlyó nekünk a legnagyobb érték, ha fönt van az UNESCO-listán, ha nincs.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 8 2012.06.04. 3:55  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A frakcióvezető úr is elmondta, hogy a nemzeti összetartozásban mindenkinek helye van, kivéve annak, aki önmagát rekeszti ki abból.

Ma délelőtt itt voltak olyan nemzettársaink, akik a világ másik részéről, Brazíliából ide tudtak érni 11 órára, hogy együtt emlékezzünk június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára, de volt egy olyan frakció, amely tüntetőleg nem volt itt: a szocialisták csak most szállingóznak be. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok és a Jobbik soraiból, köztük: Szégyen! - Az elnök csenget.) Én úgy gondolom, hogy emellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy határon túli magyar szervezetek képviselői és az összes többi frakció itt tud lenni, de a szocialisták tüntetőleg és látványosan távol maradnak akkor, amikor a nemzet egységéről beszélhetünk. Mi úgy gondoltuk, hogy a szocialisták ebben a nemzeti minimumot azért mégiscsak elfogadták akkor, amikor a kettős állampolgárságról szóló törvénynél, kis hibaszázalékkal, de mindnyájan változtattak a 2004-es álláspontjukon, és megszavazták határon túli magyar nemzettársainknak az állampolgárság lehetőségét, most azonban mégis egy ilyen szimbolikus lépéssel mintha visszatáncolnának ebből a korábbi konszenzusos helyzetből - szomorú volt látni, hogy hiányzik a patkónak az egyik része.

(11.30)

Amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, az egyik fő elvárásunk talán az volt az Unióval kapcsolatban 2004. május 1-jén, hogy segít a határok lebontásában, segít abban, hogy magyarok között ne legyen többé semmifajta adminisztratív korlát, a szabad mozgással erdélyi, felvidéki és anyaországi nemzettársaink egyaránt tudjanak egymással találkozni, semmifajta ilyen korlát ne legyen. Abban is bíztunk, és ez mind a mai napig elvárásunk az Európai Unióval és más európai szervezetekkel, mint például az Európa Tanáccsal kapcsolatban is, hogy segítsenek abban, hogy a határon túli magyarok alapvető jogait - legyenek azok egyéni vagy közösségi, legyenek azok kulturális vagy politikai jogaik - minél inkább meg tudjuk erősíteni.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost
Móring József Attila váltja fel.)

Az Uniónak nagyon sok elvárása van Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt években, azért mondjuk el azt, hogy nekünk is van ilyesfajta elvárásunk az Unióval kapcsolatban, hogy mindenki másnak is biztosítsa azt, mint amit akár Tirolban vagy más területen biztosít, vagy a svédeknek biztosít, ugyanilyen elbánással a határon túli magyaroknak is segítsen.

Ha magát a trianoni békediktátumot nézzük, nem csak mi, anyaországi, határon túli magyarok mondjuk azt, hogy mennyire volt igazságtalan; korabeli politikusok is ugyanígy nyilatkoztak róla. Például Aristide Briand francia miniszterelnök és külügyminiszter elismerte, hogy a magyar határok meglehetősen önkényesen lettek megvonva. Ő akkor még azt mondta, hogy a határ bizonyos érdekeket sért, és bizonyos kiigazításokra lesz szükség, ez utóbbiak elmaradtak. De szintén Lloyd George brit miniszterelnök azt mondta, hogy nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Romániának, mint egy-egy marhacsordát, csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.

Ugyanakkor Magyarország nem arra az útra kívánt lépni két évvel ezelőtt, amikor elfogadtuk a nemzeti összetartozás napjáról szóló országgyűlési döntést, amely pusztán a múltba néző kesergést választja. A magyar nép története a XX. században megmutatja azt, hogy bármilyen csapások is érték országunkat az első világháborúban és azután a békeszerződés alatt, a második világháború alatt mind magyar, mind zsidó honfitársainkat, a katonákat, akik meghaltak százezerszámra a fronton, és az utána elkövetett igazságtalanságok, a szovjet megszállás ideje alatt, de ennek ellenére Magyarország össze tudott tartani, a magyar emberek össze tudtak tartani, és Magyarország még létezik ma is. A lengyel népen kívül a magyar nép talán az, amely ilyesfajta történelmi bravúrra volt képes. Ez csak akkor létezhet, ha itt Magyarországon belül és a határon túl is összefogunk. Ehhez hívunk és várunk mindenkit továbbra is, csak a nemzeti összetartozás kinyilvánításával sikerülhet megőrizni ezt a magyar népet, és végre egyfajta bővülésnek vagy egyfajta magasabb jólétnek a színvonalát minden magyar számára biztosítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 16 2012.06.04. 4:30  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő urat nem látom pillanatnyilag. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) A céljaink nagymértékben hasonlóak, hiszen mindnyájan traumaként és diktátumként látjuk a trianoni békeszerződést. Egyrészt, ahogy ma már elhangzott és ma még sokszor el fog hangzani, valószínűleg családokat szakított szét, hiszen itt az ülésteremben és országban sincs nagyon olyan család, akinek valamilyen rokona ne élt, ne született volna, vagy ne élne még most is valahol Erdélyben, Felvidéken vagy más elszakított részen. Ugyanilyen katasztrófa volt Magyarország számára, hogy mivel ez a békediktátum rendkívül igazságtalan volt, ezért Magyarországot egy történelmi kényszerpályára sodorta, egy olyan szövetségesi rendszerbe a háború veszteseinek az oldalán, amely a későbbiekben egy második világégésbe vezetett. Visszatekintve láthatjuk, hogy talán ez volt a legfőbb ok, amely Magyarországot arra a pályára lökte, hogy belépjen a második világháborúba is.

Ugyanakkor Magyarország az egyik legnagyobb vesztese volt az első világháborúnak, az egyik legnagyobb területi és személyi veszteségeket könyvelhette el sajnálatos módon a háború végén, mintha ő lett volna a fő bűnös a háború kirobbantásával kapcsolatban.

(11.50)

Holott a birodalmi tanácsban a magyar miniszterelnök volt az, aki a legtovább ellenezte a háborúba való belépést, nyilvánvalóan egyszerű okok alapján. Ha nyerünk, egy még több nemzetiségű birodalom jön létre az Osztrák-Magyar Monarchiában, ahol még inkább kisebbségbe kerülnek a nagyobb nemzetek, mint az osztrák és a magyar, ha pedig vesztünk, akkor olyasfajta következménye lehet, mint ami lett is. Éppen ezért józan okokból Tisza István pontosan ezért állt ellen annak, hogy Magyarország a háború részese legyen. Ehhez képest óriási büntetést kaptunk, teljesen igazságtalan, nyers elvek alapján, radikális határmeghúzással, teljesen érzéketlen végrehajtással. Wilson elnök 14 pontjából a 10. szólt Ausztria-Magyarország népeiről, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét - írta az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke. Ebből a magyarok részére egyetlen szó sem valósult meg, hiszen egy megcsonkított részen maradtak magyarok, és mindenhol máshol a magyarok kisebbségi létre voltak kényszerítve.

Ugyanakkor két hibát is elkövettünk az elmúlt 92 évben Trianonnal kapcsolatban. Az egyik az volt, amikor csak a "mindent vissza" politikáját folytatta az akkori aktuális magyar kormányzat, nem volt hajlandó semmifajta egyéb lehetőséget mérlegelni, és csak a régi határok akár erőszakkal, akár külső hadi segítséggel való visszaállítását követelte. Ez volt az egyik szélsőség, egyik hiba, a másik pedig a kommunista 40 év alatt történt meg, amikor ezt a problémát elhallgatták, úgy próbáltak tenni, mintha nem is létezne. Talán jelképes is, hogy nem az internacionalista testvériség ideje alatt épült újra a Mária Valéria híd a felvidéki magyarok és az anyaországi magyarok, Magyarország és Szlovákia között, hanem egy demokratikus időszak polgári kormányzata alatt. Szerintem ez nagyon jó jelképe annak, hogy ki hogyan tekint erre a kérdésre.

Tehát bár 92 éves a trianoni probléma Magyarországon, arról szabadon beszélni csak 22 éve lehet, addig mindig valamilyen doktrína határozta meg azt az irányt, ami mentén arról beszélni vagy ami mentén azt elhallgatni kellett. Éppen ezért fontos a mi feladatunk még a következő 8 évben is és azután, hogy a 100 éves évfordulóra milyen Trianon-képünk lesz. Ugyanakkor Magyarország politikáját most is meghatározza az az adottsága, hogy minden irányból az egykori történelmi Magyarországgal határos. Hiszen éppen ezért kell, hogy a külpolitikánkban a szomszédságpolitikát mindig, mindenkor megelőzve a magyar nemzetpolitika és a szomszéd államokhoz való viszonyunkat az ottani államoknak az ott élő magyar kisebbséghez, nemzetrészhez való viszonya kell hogy befolyásolja. Így tehát Magyarországnak a legfontosabb külpolitikai célja a határon túli magyarok védelme, az ottani személyi és közösségi autonómiák biztosítása.

Ugyanakkor azt fontos még elmondanunk, hogy a magyar nemzetpolitika, a magyar egység, az, hogy működik a Határtalanul-program, a Bethlen Gábor Alapkezelő, ezzel a kérdéssel miniszterelnök-helyettesi szinten foglalkozik Magyarország, senki ellen nem irányul. Ezt semelyik országnak nem kell támadásnak venni magával szemben. Mi azt szeretnénk, ha az erdélyi magyarok ugyanolyan jó román állampolgárok lennének, mint jó magyar állampolgárok, és mindkét adottságukat, hogy Romániában születtek, de magyarul álmodnak, meg tudják ott valósítani. Mindkét ország számára ez lenne a legjobb. A mi nemzetpolitikánk senkinek kárt nem fog okozni, de a magyar nemzet egységét, az európai kultúrát erősíteni és sokszínűsíteni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 80 2012.06.04. 4:07  77-83

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is idézte, az alaptörvényünk e tekintetben teljesen világosan fogalmaz, és kijelöli a magyar politika irányát mindaddig, amíg ez az alaptörvényi cikkely, a D) cikk hatályban van. "Magyarország, az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva, felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

Ez egyértelmű feladatává teszi Magyarországnak, hogy nem pusztán egyéni szabadságjogokat, nem pusztán kulturális jogokat, hanem helyi közösségi önkormányzataik létrehozatalát, tehát az autonómiát kell hogy előmozdítsa mindenkoron, hiszen ez a határon túli magyaroknak és mindenki másnak is a legelőnyösebb. Szintén felhívnám a figyelmét, hogy itt nemcsak kibővült, hanem, hogy úgy mondjam, súlyt is váltott ez a szakasz, hiszen a korábbi alkotmányban csak "felelősséget érez" volt a kifejezés, itt "felelősséget visel", tehát ez egy folyamatos kötelezettséget jelent a magyar kormány számára mindenkor, hogy ezt megtegye.

Ennek, ahogy ön is mondta, nagyon fontos része az oktatás, hiszen ott kell kezdeni. Éppen ezért az új Nemzeti alaptantervben szerepel már az a mondat, több más mellett, amit tudnék önnek idézni, hogy kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete a Kárpát-medence és különösen a környező országokban élő magyarság életének megismertetését. Tehát ha meg akarjuk előzni azt, hogy még egyszer a 2004. december 5-ihez hasonló sajnálatos vagy szégyenletes eredmény jöjjön ki egy népszavazás során, vagy bármikor is az emberek hangulata, álláspontja elutasító legyen a határon túli magyarokkal kapcsolatban, például a Nemzeti alaptantervnél nagyon fontos ezt elkezdenünk.

De ön is tudja, ön is ismeri, hogy ugyanilyen fontos a Határtalanul-program. Ennek a keretében eddig 15 130 diák és 1207 tanár látogatott meg határon túli magyar közösségeket. Ha szintén arra törekszünk, amit ön is mond, hogy határon inneni és határon túli magyar megismerje egymást, az ő törekvéseiket, egy székelyföldi autonómiatörekvést, a felvidéki magyarok törekvéseit, vajdaságiak törekvéseit a magyarországi magyarok egy felnövekvő nemzedékben fontosnak és támogatandónak ítéljék meg, akkor ennek egyik alapja az, ha meglátogatják, megismerik őket, onnantól kezdve sokkal inkább tudnak azonosulni a céljaikkal, és sokkal nagyobb lesz a konszenzus, sokkal nagyobb lesz az aktivitás anyaországon belül is a határon túliak támogatásával kapcsolatban. Eddig csak Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken jártak, de mostantól Szlovéniába és Horvátországba is mennek ezek a fiatalok, hogy többféle helyen ismerjék meg a határon túli magyarok problémáit.

Ön is tudja, hogy felállt a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, ön is tudja, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő hivatott ezeknek a támogatásoknak a kiutalására, amelyeket a MÁÉRT és más szempontok szerint igyekszünk a határon túli magyaroknak juttatni. Szintén az oktatással kapcsolatban külön regionális pályázata volt a Bethlen Gábor Alapkezelőnek, a Wekerle-tervben igyekszünk a Kárpát-medencei gazdasági övezetet létrehozni, erre hamarosan miniszteri biztost nevezünk ki. Nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő jelentőségű intézményeknek igyekszünk nem egyedi, hanem állandó támogatást nyújtani a kiszámíthatóság érdekében, ezenkívül a Darányi Ignác-tervnek van Kárpát-medencei agrárfejlesztési része, szintén nemzetben gondolkodva, nem csupán az ország határain belül. 2012 a külhoni magyar óvodák éve, fokozott támogatást nyújtunk nekik. Nemzetpolitikai kutatóintézet alakult tavaly, és 2014-től pedig össznemzeti határon túli magyar képviselőket is magában foglaló parlament jön létre.

Ezek mind olyan törekvések, amelyek segítik a határon túli magyarokat, érezhetik, hogy a magyar kormány kulturálisan, gazdaságilag, politikailag mögöttük áll, és nyilvánvalóan szeretnénk, ha az önrendelkezésük a saját országukban minél szélesebb körű lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 247 2012.06.04. 1:57  244-251

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási-nevelési támogatásokkal kapcsolatban arról tudom tájékoztatni, hogy az utalás már egy új rendszerben történik ettől az évtől kezdve. Eddig az volt a rendszer, hogy minden év szeptemberében kezdődött meg az előző tanév támogatásának kiutalása, idén viszont már júniusban megkezdjük a 2011-12-es tanévre igényelt támogatások átutalását. Jelenleg a pályázatoknak a 65 százalékát dolgoztuk fel. Ezekben az esetekben tehát már sem hiánypótlásra, sem semmilyen más adminisztrációra szükség nincsen. Ez azt jelenti, hogy a már feldolgozott pályázatokkal kapcsolatban júniusban megindulhat a támogatások folyósítása.

Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő munkatársai hatalmas munkát végeztek, hiszen a "Szülőföldön magyarul" pályázati programban az Alapkezelő a 2010-11-es évben - tehát már lezárt évben - egy tanévre vonatkozóan összesen 253 072 igénylőt támogatott, és ennyi igénylés adminisztrációját bonyolította le. Ez egy igen magas szám, azt láthatjuk.

Az oktatási-nevelési támogatás rendszerében jelentős fejlemény továbbá, hogy tavaly óta az óvodásokra is kiterjesztettük a pályázat lehetőségét, pontosan azért, mert olyan negatívak a demográfiai folyamatok, hogy úgy gondoljuk, minél inkább fiatalabb korban kell megkezdeni a támogatást, ezzel valamelyest a trendet meg tudjuk fordítani. Bár látjuk, hogy egyes külhoni területeken az ottani többségi társadalomban még jobban fogy a népesség, mint a magyarok körében, volt, ahol a relatív arányok javultak, de ettől függetlenül fontos, hogy minél több gyermek születhessen, és így már az óvodás korúakat és az óvodákat is támogatjuk.

2012 kiemelkedő projektje a "Külhoni magyar óvodák éve" program. Célunk, hogy támogassuk azokat a külhoni magyar óvodapedagógusokat, akik hozzájárulnak a gyermekek nemzeti identitásának erősítéséhez és a minőségi oktatás megteremtéséhez.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 251 2012.06.04. 0:00  244-251

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A történelem folyamán nagyon kevés olyan pillanatot tudunk mondani, amikor valakiknek megéri magyarnak lenni, és ha a képviselő úr említette, hogy mások is magyar iskolába járatják a gyereküket, pont ezen támogatás miatt: hátha ott magyar kultúrából, magyar nyelvismeretből valamit magukra vesznek, akkor már nem dolgoztunk hiába, hogy sikerült ezeket az embereket, anyagi ösztönzőkkel is ugyan, de egyfajta magyar orientáció felé terelni. Nem sok pontot tudunk mondani a történelemből, amikor megérte magyarnak lenni, és ezért nem csak száműzetés vagy B-listázás vagy valamilyen háttérbe szorítás járt.

A 20 ezer forintos összeg emelése. Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, ha tehetnénk, minden támogatást rögtön megemelnénk tíz százalékkal, húsz százalékkal, ötven százalékkal, de ön is tudja és látja, hogy bár jóval bővült - azt azért el kell ismerni - a nemzetpolitikai célra fordított pénzek nagysága, vannak olyan intézmények, amelyek most már állandó támogatást fognak kapni, amelyek nemzetstratégiai szempontból fontosak, de ettől függetlenül nyilvánvalóan nem lehet minden támogatási formát rögtön megemelni. Higgye el, ha meglesz rá a pluszforrásunk, és csökken az államadósságunk, az adósságszolgálat csökken, ennek az emelésével sem fogunk egy percet sem késlekedni.

Az ellenőrzést mondta képviselő úr, csak, tudja, ezzel mindig az a probléma jár, hogy akkor meg az adminisztráció nő, akkor meg az lehet a kifogás. Itt kell egyensúlyt találni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 259 2012.06.04. 2:06  256-259

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valamelyest hátulról előrefelé haladva, felhívnám a képviselő úr figyelmét a szerb uniós csatlakozási folyamat egyik újabb állomására. Idén, a 2012. február 28-ai ülésén az Általános Ügyek Tanácsa, amikor megfogalmazta a maga következtetését a szerb uniós csatlakozási folyamatról, akkor ahhoz egy nyilatkozatot fűzött a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatban, amely kimondja szó szerint - nyilván ez a magyarok számára nagyon fontos -, hogy az EU-hoz való csatlakozás egyik fontos feltétele a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme.

Már a korábbiakban is Magyarország kihasználta azt a lehetőségét, hogy az Európai Unión belül van, az Európai Unió értékei védik a kisebbségeket, így a magyar, ott élő nemzettársainkat is. Már tavaly december 8-án is, amikor a szerb társulási megállapodás elfogadása volt, addigra a szerb kormány rendezte a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatos azon diszkriminatív helyzetet, hogy csak a magyarok nem kapták vagy nem kapták volna vissza az elkobzott vagyontárgyaikat. Úgyhogy Magyarország egyszer már, a 20-22 éves demokratikus története során talán először, de élt egy igen erélyes eszköz lehetőségével, és ez sikerre is vezetett, az ottani magyarok visszakapták jogos jussukat.

Ami a magyar-szerb akadémia vegyes bizottságát illeti: a két köztársasági elnök 2009 végén kérte föl az akadémiák elnökeit, hogy hozzák létre ezt a testületet. Ezt az akadémiák hozták létre, teljesen szuverén módon, függetlenül a kormányzattól, így is kezdték meg a tevékenységüket, amely valóban nem halad kifejezetten nagy sebességgel, de ettől függetlenül mi sem a munka tempójára, sem a terjedelmére nem tudunk befolyást gyakorolni. De a VMSZ például igyekezett pluszforrásokat biztosítani ehhez a közös munkához.

A temerini fiúk ügye már napirend előtt ma szóba került, úgyhogy arról a legfrissebb tájékoztatást a képviselőtársaim megkapták.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 275 2012.06.04. 1:53  272-275

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A főkonzulátus 2002 januárjában nemzetpolitikai, regionális együttműködési és konzuli érdekvédelmi célok miatt került megnyitásra. Ahogy ön is célzott rá, említette, hogy a főkonzulátus a tevékenységét 2006 szeptemberében az akkori kormány döntése értelmében beszüntette. Az eszéki konzulátus újranyitásáig a magyar állampolgársági kérelmeket a horvátországi magyarok a magyarországi határ melletti települések jegyzőinél vagy pedig a zágrábi magyar konzulnak adhatják át. Ugyanakkor a zágrábi magyar nagykövetség konzulja minden héten kihelyezett konzuli napokat tart Eszéken, így az egyszerűsített honosítás tekintetében a horvátországi magyarok igényei le vannak fedve.

A folyamatban nagymértékben támaszkodhatunk a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének közreműködésére, tájékoztatást adnak a kérelmezőknek, és segítséget nyújtanak a kérelmek kitöltésénél. A kihelyezett konzuli nap során egyébként konzuli ügyek elintézésére is sor kerül, tehát maga a konzuli szolgálat el van látva, mindazonáltal fontosnak tartjuk, hogy kereskedelemfejlesztési, regionális együttműködési célból a magyar diplomácia állandó képviselettel is rendelkezzen Eszéken, és ez biztosított legyen az egész térségben, ez egyben tehermentesítené is nyilvánvalóan a zágrábi magyar nagykövetséget.

A lehetséges képviseleti ingatlanok szemléje a konzuli informatikai biztonsági feltételek szem előtt tartásával az ősz folyamán már megtörtént. Sajnos, az anyagi források függvénye az, hogy pontosan mikor kerülhet sor ennek az új épületnek a megnyitására, de mint mondtam, a szolgálatot addig is igyekszünk ellátni, hogy se Zágrábba, se a magyar határ túloldalára ne kelljen elutazni, ha valaki konzuli, legfőképpen pedig állampolgársági ügyet akar intézni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 4 2012.06.05. 5:01  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Gondoljunk csak bele, hogy 92 éve élnek nemzettársaink elszakítva Magyarországtól, kisebbségi létben. Számunkra hányszor adódott alkalom, hogy a magyarságunkat megvalljuk? Általában kevesebbszer, mint az ő számukra, hiszen mi itt élünk Magyarországon, magyar környezetben, mégis hány mulasztást tudnánk felsorolni, amikor nem tettünk meg mindent azért, hogy a magyarságunkat minél inkább megéljük vagy erősítsük. Ezek a nemzettársaink 92 éve kisebbségi sorban élnek, többször tudunk felsorolni a történelemből példákat pogromokra, üldözésre, hátrányos megkülönböztetésre és sok olyan egyéb negatív kormányzati lépésre, amely igyekezett őket teljességgel elűzni, elnyomni, kulturális gyökereiket elszakítani. Ennek ellenére ők magyarok tudtak lenni, milliószámra magyarok tudtak lenni itt a Kárpát-medencében, a magyar közjogi határokon kívül.

Én úgy gondolom, hogy óriási elismeréssel tartozunk ezeknek a határon túli magyar testvéreinknek, barátainknak, hiszen mi magunk látjuk, hogy milyen keveset foglalkozunk olykor a magyarságunkkal, mennyivel többet kellene, ők pedig ezt konfliktusokkal, nehézségekkel vállalták, sokszor úgy, hogy nem tudnak továbbtanulni, nem tudnak a saját anyanyelvükön tanulni, iskolába járni, de mégis vállalták ezeket a hátrányos megkülönböztetéseket annak érdekében, hogy a magyarságukat megőrizzék, mert annyira fontos volt ez a számunkra.

Talán mi itt az anyaországban fel sem tudjuk ezt mérni, mert nekünk ez mindennapi készség, mindennapi adottság, de nekik ez napi küzdelem. Ezért gondolom, hogy itt Magyarországon talán mindenkinél szinte nagyobb elismerést érdemelnek, kisebbségi létben is megtartották a magyarságukat, megőrizték ezt, bár egzisztenciálisan biztosan sokkal jobban jártak volna többségében, hogyha ezt feladják, és a többségi nemzet részévé válnak. Ezért minden határon túli magyart mindennap elismerés illet.

(9.10)

Szent István intelmeit ajánlom azoknak a fővárosoknak, amelyeket a képviselő úr mondott itt a felszólalása végén, hogy a sokszokású nemzet erős, az egyszokású nemzet gyenge. Minden állami vezető az elmúlt ezer évben fölismerhette azt, hogy ha az ott élő nemzetiségeket támogatja, akkor igazából a saját államának is jobb polgárává teszi őket. Minekünk sincs más célunk, a nemzetpolitikánk senki ellen nem irányul, azt szeretnénk, ha minden erdélyi magyar jó magyar és jó román állampolgár lenne. Sőt, most már azt is szeretnénk, ha magyar állampolgár is lenne mindemellett, de az a lényeg, hogy senkinek félni a magyar nemzetpolitika miatt nem kell, mesterségesen félelmet azonban sajnos sokan keltenek, de bízunk benne, hogy minden országban az ottani politikusok mérsékletre intik azokat, akik ilyesfajta eszméket terjesztenek.

Magyarországon a külhoni magyarsággal való foglalkozás kiemelt kormányzati szereppé vált, minden tárca statútumában szerepel, hogy úgy kell a feladatait végezni, hogy az egész teljes magyarság számára, legyen az gazdasági, mezőgazdasági, igazságszolgáltatási kérdés, de mindenkire figyelemmel kell hogy legyenek, nem csak a 10 milliós, határokon belüli magyarságra. Miniszterelnök-helyettesi szinten vannak képviselve a kormányzatban a nemzetpolitikai ügyek, és egy helyettes államtitkárság kezeli külön csak ezt a területet, hogy ezáltal is minél érezhetőbb legyen az állam támogatása ezen a területen.

Az új alaptörvény kimondja: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a külhoni magyarság iránt. Ez a "felelősséget visel" kifejezés a "felelősséget érez" korábbi alkotmányos fordulatot váltotta föl, ezáltal is megerősítve a határon túli magyarokkal kapcsolatos törődését az anyaországnak.

Ugyanilyen fontos közjogi lépés volt az egyszerűsített honosítás bevezetése, hiszen ha valaki magyar állampolgárrá is válik az ottani ország állampolgársága mellett, immár közjogi módon is a magyar jognak, a magyar jogszabályoknak a védelme alatt áll, a magyar kormány ugyanúgy mögötte áll, mint a szlovák, a szerb, az osztrák, a román vagy bármilyen más kormány. Ez egy minőségi ugrás, minőségi változás a nemzetpolitikában, hogy közjogi kötelék van magyarok és magyarok között.

Azért hívtuk újra életre a Magyar Állandó Értekezletet, a Diaszpóra Tanácsot, a Nemzeti Regisztert, mert fontosnak tartjuk, hogy a nemzetpolitika irányát ne Budapestről diktálják a határon túli magyaroknak. Azért kellenek ezek a konzultatív szervezetek, hogy megtudjuk a határon túli magyarok pontos álláspontját és véleményét. Nem véletlenül szüntették be ezeknek a működését 2004. december 5-e után a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány tagjai, féltek a határon túli magyarok véleményétől. Ez a kormány nemhogy nem fél a határon túli magyarok véleményétől, hanem tiszta lelkiismerettel tud a szemükbe nézni, és elfogadni azt az álláspontot, amit ők képviselnek, és abba az irányba fordítani a magyar nemzetstratégiát.

A MÁÉRT 10. ülésén született meg közös elhatározás alapján a "Magyar nemzetpolitika - A nemzetpolitikai stratégia kerete" című dokumentum, amely a szülőföldön tartás és a szülőföldön gyarapodás politikáját fogalmazza meg, egyetértésben határon inneni és határon túli magyarokkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 10 2012.06.05. 5:02  7-10

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ezen bizottság munkájának a támogatása nem pusztán azért kötelezettsége a kormányzatnak, és nem pusztán azért ért vele egyet, mert ugyanilyen értékalapokon áll, hanem mert már az új alaptörvény is erre kötelezi.

Hadd idézzem önnek is és az egész Háznak az új Alaptörvény alapvetési részből a D) cikket, amely szerint Magyarország elősegíti a határon túliak közösségeinek fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. Ezzel az alaptörvény egyértelmű feladatává tette minden magyar képviselőnek, állampolgárnak, de legfőképp a kormányzati felelősséggel bíró szereplőknek, hogy a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit mindenképpen támogatni kell. Ez nem pusztán csak egy álom, egy vágy, hanem egy állandó feladat Magyarország számára.

Azok az állampolgárok, akik határon túl élnek, ugyanúgy ellátják az állampolgári kötelezettségeiket az adott országban, mint bárki más; ugyanúgy adót fizetnek, ha van hadkötelezettség, azt teljesítik, ha bármilyen más közösségi kötelezettségük van, annak eleget tesznek. De mivel eleget tesznek a kötelezettségeiknek, ugyanolyan jogok kell hogy járjanak nekik. Számukra az önrendelkezés teljessége, a személyiség kibontakoztatásának kerete sok esetben egy személyi vagy egy területi közösségi, kulturális vagy politikai autonómia, az ő állampolgári jogaik így teljesek. Ha ők teljesítik az állampolgári kötelezettségeik teljességét, ugyanígy jár nekik a jogoknak is a teljessége, márpedig van, akiknek különleges sportolási lehetőségeket biztosít, különleges közlekedési vagy kulturális lehetőségeket biztosít egy-egy kormányzat, az ott élő magyarok számára pedig akkor teljes az állam által kínált közjó vagy akkor teljes az állam által kínált szolgáltatásoknak vagy közösségi lehetőségeknek a teljessége, hogyha ezek az állampolgárok lehetőséget kapnak arra, hogy területi autonómiával is rendelkezzenek.

Éppen ezért ugyanúgy kötelezettsége az ottani államoknak is, hogyha a közjót szolgálják, hogy a magyarok számára, az ottani magyar nemzetiségűek számára minél inkább biztosítsák az önrendelkezés szélesebb formáit, de ez természetesen a magyar kormányzat számára is folyamatos kötelezettség.

Ezt leszögeztük a 10. MÁÉRT-en elfogadott "a nemzetpolitika stratégiai kerete a magyar nemzetpolitika" című dokumentumban is, amelyről ma már esett szó. Célunk az, hogy a magyar közösségek saját életviszonyaikra vonatkozóan az őket érintő kérdésekben maguk határozhassák meg döntéseiket, amihez szükséges, hogy a külhoni magyar közösségek teljes intézményrendszere kiépüljön.

Úgy folytatódik szó szerint a stratégia: Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyelvű autonómiáját. Ennek az eszközeként, mi úgy gondoljuk, hogy határon túl az etnikai pártok lehetnek a legnagyobb segítői, a legnagyobb motorjai ennek a folyamatnak, hiszen sok esetben egy vegyes párt inkább az asszimilációt segíti elő, a tiszta etnikai pártokban viszont nincs vita, hogy a frakcióülés milyen nyelven zajlódjék, hogy az egyes plakátok vagy nagygyűlések milyen nyelven legyenek kifüggesztve, megtartva, így egyértelmű a magyar közösségek érdekképviselete. Éppen ezért ezek a pártok tudnak azért küzdeni, hogy mindig több joga legyen a nemzeti kisebbségeknek, és soha ne legyen kevesebb.

A magyar kormány politikáját is az határozza meg, hogy a határon túli magyarokhoz hogy viszonyul egy-egy szomszédos országunk. Ha az adott ország az ottani magyarokkal jó viszonyt ápol, akkor Magyarországgal is, biztos lehet benne, hogy jó viszont tud ápolni. Ha viszont az ottani magyarok jogait csorbítani kívánja, akár durvább, akár áttételes módon, ez nyilván negatívan befolyásolja a két ország külpolitikáját, a szomszédsági kapcsolatokat is. De így egyértelmű minden ország számára a recept: hogyha Magyarországgal jó viszonyt akar ápolni, nem kell mást tennie, mint az ottani magyarokat megbecsülni és jó állampolgárként bánni velük.

Nagyon jó példa, azt hiszem, erre a folyamatra a Vajdaság, ahol a Magyar Nemzeti Tanács egy nagyon magas szintű civil, egyházi érdekképviselettel intézményfenntartóvá vált sok-sok kulturális, oktatási intézmény tekintetében, így lényegében az ottani magyarok önigazgatása már hajlik egy ilyesfajta irányba. Nagyon ügyesek voltak a vajdasági magyar politikusaink, hogy el tudták ezt érni, hogy ilyesfajta intézményfenntartóvá vált az ottani magyar közösség, ezzel a teljes magyarság számára is egy jó példát mutattak.

Én úgy gondolom, hogy fontos elérnünk ezeket a közösségi autonómiatörekvéseket azért is, már csak közigazgatási minisztériumi szemszögből is mondom, hogy mindenki magyarul tudjon ügyet intézni, magyarul tudjon tanulni, magyarul tudjon beszélni az orvosával. Én úgy gondolom, hogy megvannak a határontúliakban ezek a több évtizedes tervek, bízunk benne, hogy a magyar erőfeszítéseket előbb-utóbb, mint sok más országban, itt is siker fogja koronázni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 54 2012.06.11. 4:23  51-57

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Interpellációjának alaposságával és stílusával kapcsolatban hadd tegyek az elején két megjegyzést. Egyrészről nincs olyan, hogy állami üdülési alapítvány, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány van, már nagyon régóta. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Az önök ideje alatt is így volt, már akkor is így hívták, akkor sem sikerült önöknek megtanulni.

A másik pedig: a stílusra szerintem igencsak jellemző, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetről egyrészt az irgalmasság cselekedeteit idézi, másrészről pedig olyan szófordulatokkal él, hogy ki futtatja Erzsébetet. (Közbeszólás az MSZP soraiból. - Wittner Mária: Anyád! Ez nem kommunista párt.) Úgy gondolom, ez a stílus azért mégis csak önmagáért beszél.

Kinek az érdeke az, amit ön itt most elmond a parlamentben? Hiszen egy olyan programról beszélünk, egy olyan üdülési programról, szociális juttatási programról, amely az adófizetőknek egyetlenegy forintjába sem kerül. Hiszen egy olyan programot tudtunk meghirdetni, és eddig 2 milliárd forintnyi pályázatot meghirdetni, amely ilyesfajta költségvetési teherrel nem rendelkezik. Az ön interpellációja, az ön felszólalása azoknak az érdekét szolgálják, akik eddig ezt a pénzt kivitték az országból, most pedig ez itt marad, Magyarországon belül, és arra tudjuk felhasználni, hogy egyrészről fogyatékkal élők, másrészről nagycsaládosok, harmadrészről különböző szociális intézményben dolgozók, negyedrészről pedig nyugdíjasok nyaraltatását, üdültetését, táboroztatását támogassuk.

Ön tehát, amikor az Erzsébet-programot támadja, egy olyan programot támad, amely kifejezetten a "mindenki nyer" alapra épül. Hiszen olyan emberek tudnak tízezres nagyságrendben elmenni nyaralni, akik korábban nem tudtak elmenni; az államnak ez egy forintjába nem kerül; és állami tulajdonban lévő üdülők pedig nem üresen konganak, hanem minél nagyobb telítettséggel tudnak benne magyar nyugdíjasok vagy fiatalok egyaránt táborozni vagy üdülni. Tehát az ön interpellációjából, hogy úgy mondjam, kilóg a lóláb, hogy mindenképpen ezeknek a nemzetközi cégeknek az érdekét szolgálja. Azért támadja az Erzsébet-programot, hogy visszaálljon az a rend, amikor 23 milliárd forint nyereséget lehetett kivinni évenként az országból ahelyett, hogy ennek egy jó részét szociális üdültetésre fordíthatnánk.

Maga az Erzsébet-program egy teljesen újszerű európai megoldás a társadalmi szolidaritás növelésére. Mint mondottam volt, ilyen korábban nem volt, és minden forint, minden fillér ebből a programból, ami eredményként jelentkezik az Erzsébet-utalványok forgalmazásából, egy az egyben ilyesfajta szociális üdültetésre, ilyesfajta jóléti intézkedésekre fordítódik, a közjót szolgálja ahelyett, hogy privát nyereségként elhagyná az országot. Mint mondottam volt, már 2 milliárd forintot sikerült kiosztanunk.

Pár számot hadd mondjak önöknek, hogy az MSZP-s fordulat kiket fosztana meg az üdülés lehetőségétől. Az üdültetési pályázatra eddig 100 ezer pályázat érkezett, 75 ezer fő részesül várhatóan támogatásban, önerőt eddig 49 ezren fizettek be, és le is foglalták 25 ezren az üdülésüket. Ez teljesen új, ilyen program korábban nem volt, mind mondottam volt; 66 üdülő vesz részt a programban, ebből 46 a Human-Jövő, tehát a kormányzat tulajdonában áll, további 20-at pedig civil szervezetek javasoltak. Pontosan az a célunk, hogy az állami vagyon gyarapodjék és ne csökkenjen, ne kifussanak az országból ezek a bevételek, hanem az állami tulajdonban lévő üdülők állapota azáltal is jobbá váljon vagy gyarapodjon, hogy van bennük forgalom, éppen ezért jut pénz a felújításukra. Ezzel körülbelül, ha számolunk, akkor 30 ezer forintos támogatás és 10 ezer forintos önerő mellett mehetnek nyaralni, üdülni emberek, 4-5 éjszakát tudnak eltölteni ekkora árból. Azt hiszem, ez igencsak versenyképes, elő- és utószezonban pedig több mint egy hét is lehet.

Ami az Erzsébet-táborokat illeti, több mint 10 ezer gyermek számára biztosítjuk ezt a lehetőséget, a kísérők száma körülbelül 1000 fő, eddig 7 ezren fizették be az önerőt, amelynek nagysága 1000, 5000 vagy 10 000 forint, az illető szociális helyzetétől függően. Ez egy hatnapos tábor, teljes ellátással, napi ötszöri étkezéssel, felügyelettel, sport-, kulturális és egyéb programokkal. Ha kiszámolja ön, egy háromgyermekes család egyhetes üdülése az Erzsébet-program keretében 35 ezer forintból oldható meg. Ennél olcsóbbat, kedvezőbbet igencsak nehezen tudnak találni. Úgyhogy ne próbálja meg különböző módon, össze nem hasonlítható számokkal bebizonyítani, hogy az Erzsébet-programmal rosszul járnak!

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ön azt mondta, hogy ha az MSZP fog 2014-ben hatalomra kerülni, megváltoztatja ezt az irányt. Hát, lelkük rajta! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 182 2012.06.11. 2:16  179-182

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Természetesen a kormány fenntartja ezt a szándékát, hiszen úgy gondoljuk, hogy egy klebelsbergi örökséget, egy 85 éves Collegium Hungaricum-hálózatot, amit most Balassi Intézetnek nevezünk, egy válság idején nem gyengíteni, hanem erősíteni kell. 17 országban 19 helyen van már most is kulturális intézet, Balassi Intézet: Bukarestben, Sepsiszentgyörgyön, Pozsonyban, Szófiában, Prágában, Varsóban, Tallinnban, Helsinkiben, Moszkvában, Rómában, Bécsben, Berlinben, Stuttgartban, Párizsban, Brüsszelben, Londonban, New Yorkban, Kairóban és Delhiben.

Úgy gondoljuk, hogy ez a 2,5 milliárd forint, amit költünk kultúrdiplomáciára a Balassi Intézet hálózatán keresztül, az egyik legfontosabb eleme a magyar kultúrdiplomáciának, a Magyarországgal kapcsolatos jó hírnév keltésének., hiszen olyasfajta területen tudnak ezek pozitív képet adni Magyarországról, amely területen más intézetek vagy más kommunikációs eszközök ezt nem tennék, hiszen a véleményformáló kulturális intézmények a kulturális elit felé tudják a magyar kultúrát közvetíteni, illetőleg kettősség van a romániai magyar intézetek tekintetében, hisz míg a bukaresti a kultúra mainstream-iránya felé, a bukaresti törzsközönség felé közvetíti, egyfajta külföldi hungarikumként a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi az ottani magyar közösség kultúráját erősíti és az ottani közösségi érzést.

Már csak azért is szükséges a kolozsvári nyitás vagy azért is adja magát, hiszen innen, Kolozsvárról származik Mátyás király, Bocskai István, Bolyai János matematikus vagy Székely Bertalan festőművész. Húsz testvérvárosa van Kolozsvárnak, Bukarest után a második legnagyobb kulturális élet itt működik, de a legnagyobb kisugárzása itt van az elit művészetnek, több tízezer magyar diáknak oktatóhelye, 8 ezer tudós dolgozik itt a különböző egyetemeken, és nagyon széles spektrumú az a terület, ami itt Kolozsváron látható. Éppen ezért a magyar kormány célja, hogy a belvárosi részen találjon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ennek egy ingatlant, lehetőség szerint egy előnyös haszonbérleti szerződéssel egy üres egyházi inatlanban, és 60 millió forintos éves költségvetésből új, expanzív kulturális intézete nyíljon Magyarországnak.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 194 2012.06.11. 2:12  191-195

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a kormányablakok kialakítása és az egyablakos ügyintézés az elmúlt húsz évben oly sokszor emlegetett kívánalmának a gyakorlati életben való megvalósítása egy olyan pontja lesz ennek a négy évnek, amit minden állampolgár láthat, érezhet, a saját közelében megtapasztalhatja, hogy mit is gondoltunk mi jó állam alatt, miért indítottuk el a jó állam programot. Jelen pillanatban 99 kormányablak 29 helyszínen szolgálja az állampolgárokat, de mint ahogy a képviselő úr is említette, a terveink szerint az önkormányzati és közigazgatási rendszer átalakításával ezt sikerül 300-ra emelni, mint ahogy szépen emelkednek a kormányablakban intézhető ügyek is. Kezdetben csak kéttucatnyi volt, most pedig már 60 fölötti azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket az állampolgárok intézhetnek. Egyfajta új szervezeti kultúrával nemcsak a különleges kiképzés, az etikai normák előírása, hanem az ügyfélszolgálati időtartam, tehát a nyitvatartási idő is alkalmazkodik az állampolgárokhoz, nem zár be délután háromkor és nem tíz órakor nyit, hanem reggel nyolctól este nyolcig van nyitva a kormányablak, hogy ki-ki munka után, amikor befejezte a hivatalos dolgát, akkor is el tudjon menni ügyet intézni, hiszen nem várhatjuk el, hogy ki-ki egy félnapos szabadságot vegyen ki, hogy délelőtt vagy kora délután be tudjon ugrani, vagy pedig a munkahelyéről kell hogy ellógjon, és így intézze az ügyeit. Ezért sikerült az ügyfélforgalmat is töretlenül bővítenünk, hiszen eddig 368 282 ügyfél tett látogatást, és összesen 414 300 ügyet intézett. Ez azt jelenti, hogy ha összehasonlítjuk a 2012 első négy hónapját az egy évvel ezelőtti adatokkal, már 53 százalékkal jöttek többen a kormányablakba.

A legnépszerűbb ügyek nyilvánvalóan az ügyfélkapu létesítése, a családi pótlék ügyintézése, utazási költségtérítés, anyasági támogatás, egyszerűsített honosítás. Tehát elsősorban a családdal vagy a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeiket intézik itt az emberek, ezért tartjuk mi fontosnak, hogy azt az ügyfél-elégedettséget tartsuk, ami eddig is volt, és bővítsük a kormányablakok körét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 324 2012.06.11. 10:42  323-361

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a véleménynyilvánítás szabadsága körében, a vörös csillag viselésével kapcsolatban, a Fratanoló kontra Magyarország ügyben elmarasztalta Magyarországot.

Fratanoló János 2004. május 1-jén egy felvonuláson vett részt, amelyen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását ünnepelték. A pécsi televízió által vele közölt riportban a zakóján egy vörös csillagot viselt, amely a széles közönség számára is jól láthatóan jelent meg, ezért büntetőeljárás indult ellene a büntető törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján önkényuralmi jelkép használata miatt.

A Pécsi Városi Bíróság bűnösnek találta tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségében, amely ellen a vádlott fellebbezett. A megyei bíróság felmentette, végül ügyészi fellebbezéssel került az ítélőtábla elé az ügy, amely újból bűnösnek találta, és Fratanoló Jánost a legenyhébb büntetésben, megrovásban részesítette. Fratanoló János ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Kérelmében a bíróságnak előadta, hogy a vörös csillag használata miatti elítélése indokolatlan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő emberi jogának gyakorlásában.

A bíróság az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének megsértése miatt 4000 euró kártérítést és 2400 euró költséget állapított meg a kérelmező számára. A strasbourgi bíróság ítéletének indoklása szerint a hazai bíróság által kiszabott ítélet aránytalanul korlátozta a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságához fűződő jogát, és ahhoz, hogy e szimbólum viselésének korlátozása igazolt legyen, az szükséges, hogy valamennyi politikai mozgalom vagy párt részéről a kommunista diktatúra visszaállításának vélt vagy közvetlen veszélye álljon fönn.

A bíróság a vörös csillag többszörös jelentése miatt a Btk.-ban megfogalmazott tilalmat túlságosan szélesnek tartja, kiterjed olyan tevékenységre és eszmékre is, amelyek az egyezmény 10. cikke által védett körbe esnek. Az egyezmény alapján lehetőség van három hónapon belül az ítéletet a bíróság nagykamarája elé terjeszteni, ha az ügy az egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdések értelmezését veti föl. A kérelemről egy öttagú tanács dönt. Magyarország kormánya az egyezményben foglalt szabályoknak megfelelően kérte az ügynek a nagykamara elé utalását, tehát kvázi jogorvoslattal élt, amelyet egyébként indokolás nélküli válaszlevelében elutasított az öttagú tanács, így a bíróság 2011. november 3-án hozott ítélete 2012. március 8-án véglegessé vált, amelyben Magyarországot megfosztották a jogorvoslat és a másodfokú döntés lehetőségétől.

Magyarország kormánya nem ért egyet az ítéletben foglaltakkal, s fenntartja a bírósági eljárás folyamán is kifejtett álláspontját. A magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes az Európai Unióban és Európában sem, több állam jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát, így Ausztria, Németország, Franciaország vagy Románia, sőt Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között.

A Btk. 269/B. §-ának alkotmányosságával már az Alkotmánybíróság is foglalkozott 14/2000. határozatában, és rámutatott arra, hogy a jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. A vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe. Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében - folytatja az Alkotmánybíróság - a vörös csillag egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával.

Az Alkotmánybíróság a fentebbi Ab-határozatban kifejtette, hogy a szabályozás bevezetését nyomós társadalmi szükséglet indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, és ennek megfelelő eszköze volt a büntetőjogi szabályozás bevezetése. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák. A jelképek tiltása pedig nem vonatkozik sem tudományos, sem művészeti, illetve oktatási vagy ismertterjesztési célú használatra.

A jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélküli szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözötteit, áldozatait és az ő hozzátartozóikat. Elevenen él a mai magyar köztudatban és az üldözéseket túlélők emlékeiben a mai napig a kommunizmus rémtetteinek emléke. A kommunizmus hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik - persze vannak más becslések is -, a világon pedig közel 100 millióra. Ennyi ember esett áldozatul a hadifogságnak, a malenkij robotnak, a Rákosi-rendszernek és az '56-os szabadságharc utáni kegyetlen megtorlásoknak. Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették, és a kommunizmus jelképei - a vörös csillaggal az élén - sokakat megrémítenek a mai napig, rossz emléket, félelmet keltenek. Ugyanakkor nincs Magyarországon olyan szakszervezet, amely a szimbólumokat a saját emblémájában szerepeltetné.

A magyar kormány éppen ezért nem értett egyet az ítéletben foglaltakkal, a mai napig is fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját, amiről már számos magyar civil szervezet is támogatásáról biztosította. Így például június 4-én a 224 tagszervezetet számláló Civil Összefogás Fórum vagy a Kárpát-medence egyik legnagyobb civil szervezete, a Civil Együttműködési Tanácskozás közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy a vörös csillag ügye Magyarország belügye. Véleményük szerint a strasbourgi ítélet azt sugallja, hogy az elfogadott és elutasított szimbólumok vonatkozásában egy ország, egy nemzeti közösség nem dönthet szabadon. Felteszik a kérdést, hogy milyen közös Európa az, ahol közösségi értékeinket bírálják felül, ahol valaki jogot formál arra, hogy megmondja egy másik népnek, hogy mit szabad és mit nem szabad elvetnie. A két szervezet hangsúlyozza: a magyar állam nem fizethet kártérítést a vörös csillag híveinek, mert - mint írják - ártatlan zsidó, keresztény és cigány polgárai már életükkel fizettek meg a nagy vezérek őrületeiért.

A kormány álláspontjával szemben is megfogalmazták civil szervezetek álláspontjukat, tizenkilencen, így például az Amnesty International, a Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transzvesztita Szövetség, a Mental Disability Advocacy Centre, az Eötvös Károly Intézet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Friss Gondolat Egyesület, a Patent Egyesület, a Rendőr Szakszervezet, a Romaversitas Alapítvány, a Háttér Társaság a Melegekért, a Szimpozion Egyesület, a Labrisz Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Helsinki Bizottság és a TASZ. Ők azt hangsúlyozták, hogy bár lehet 100 millió áldozata a kommunizmusnak világszerte, Magyarországnak az ítéletet végre kell hajtani.

Június 5-én a reprezentatív és vezető magyar szervezetek, amelyek a kommunizmus áldozatait képviselik, így a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Recski Szövetség, a Pesti Srác Alapítvány, valamint a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a strasbourgi döntés ellen és a magyar kormány álláspontja mellett. Támogatják azt az álláspontot, amely szerint hiába mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, azoknak, akik vörös csillagot viseltek vagy viselnek, a kormány ne fizessen kártérítést.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ezzel a jelentéssel és ezzel a határozati javaslattal ahhoz kéri az önök hozzájárulását, ahhoz kéri az egyetértésüket, hogy Magyarország tiszteletben tartva azoknak a honfitársainak az emlékét, akiket százszámra bírói ítélet nélkül a vörös csillag nevében végeztek ki, ezer- és tízezerszámra börtönöztek be, százezerszámra telepítettek ki és milliószámra fogtak be vagy indítottak ellenük valamilyen büntetőeljárást rendőrségen vagy bíróságon, az ő emléküket tiszteletben tartva ne engedjük, hogy mások, akik Magyarország történelmét nálunk sokkal kevésbé ismerik, ők határozzák meg a mi jogszabályainkat, és ők mondják meg, hogy Magyarországon mely jelképek tiltottak, melyek sértik mások érzékenységét és melyek nem.

Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarország szuverenitásának része, hogy el tudja dönteni, hogy mi kelt félelmet, mi kelt rettegést a magyar állampolgárokban. Szerencsére még sokan élnek közülünk azok közül, akik börtönbüntetést szenvedtek, vagy kitelepítést kellett elszenvedniük, vagy B-listázásokat.

(22.00)

Már csak az őirántuk érzett szolidaritásból, illetőleg az áldozatok iránt érzett kegyeleti okból is, úgy gondolom, Magyarországnak kötelessége a büntetőjogi fenyegetettséget fenntartania mind a vörös csillaggal, mind a sarló-kalapáccsal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a központi költségvetés forrásaiból a vörös csillag viseléséért senkinek kártérítést fizetni nem szabad, mert abban az esetben ez egyfajta megélhetéssé válik, ki-ki kitűzi magára a vörös csillagot, majd utána több ezer eurós kártérítést vár a strasbourgi bíróságtól.

Kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, támogassák a kormány határozati javaslatát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 352 2012.06.11. 2:07  323-361

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én csak arra hívnám fel mindenkinek a figyelmét, hogy még itt a vitában sem szégyen megváltoztatni az álláspontjukat. Hadd olvassak fel önöknek egy mai hírt, az olasz államfőről szól: súlyos hibának nevezte a volt Olasz Kommunista Párt 1956-os, a magyar forradalom szovjet leverését helyeslő állásfoglalását Giorgio Napolitano olasz államfő az olasz és a lengyel sajtónak adott interjújában. (Szabó Timea: A Nemzeti Sportban olvastad?) Súlyos és égbekiáltó hiba volt a pártvezetőség részéről - mondta Napolitano -, aki maga is tagja volt a párt felső körének. Emlékeztetett rá, hogy az Olasz Kommunista Párt tanult a leckéből, és a '68-as csehszlovákiai szovjet megszállást már ellenezte. A későbbiekben elmondja, hogy revideálta korábbi álláspontját, önvizsgálatot végzett, és ezért fordult meg az '56-os magyar forradalom leverésével kapcsolatban a véleménye az olasz államfőnek.

Tehát bárki bármilyen állást foglalt el az elmúlt időszakban ezzel a kérdéssel kapcsolatban - bár azoknak a szocialista képviselőknek a jó része azért nincs itt, akik erről másfajta véleménnyel voltak, és nyilván ez befolyásolja a párt mostani álláspontját -, lehet ezen változtatni, az olasz kommunisták ilyen szempontból példát mutathatnak mindenki számára.

Annyit mondanék el, hogy voltak azért olyan észak-atlanti állam- és kormányfők, akiknek oroszlánrészük volt a kommunista rendszer megdöntésében, mondjuk, Ronald Reagan vagy Margaret Thatcher. Ha itt lennének köztünk, szerintem egyikőjük sem tűrné el, hogy bárki vörös csillagot tűzzön ki magára vagy sarló-kalapácsot tűzzön ki magára. Ők hajlandóak voltak egész politikai pályájukat annak szentelni, hogy az ezen két gyilkos jelkép mögött meghúzódó eszmét leverjék, és az egész világból eltüntessék. Mi nekik is és sok mindenki másnak is nyilván itt Magyarországon is vagy II. János Pálnak is hálásak lehetünk, hogy nem kommunizmus alatt élünk. Szerintem, ha ők itt lennének, Margaret Thatcher vagy Ronald Reagan, nekik egyértelmű lenne, hogy ilyen jelképeket szabad-e magunkon hordani vagy sem. Ők annak szentelték a politikai pályájukat, hogy az egész világról kiirtsák ezeket a politikai jelképeket.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)