Készült: 2020.07.08.06:48:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2011.06.14.), 14. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 3:04


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy az ön által felvetett kérdésben is a szocialista képviselők egy kicsit későn eszmélnek, minthogyha az alkotmányozásból való kimaradás egy folyamatos fáziskésést hozott volna magával, és mindig később reagálnának annyival különböző ügyekre. De talán ha részt vettek volna az alkotmányozás vitájában, akkor korábban bizonyos alapvető következtetéseket levonhattak volna, hogy a kétharmados és sarkalatos törvények fogalma és körülbelüli ügyköre ugyanazt jelenti, tehát itt különösebb aggodalomra okot adó dolog nem történt.

Ha pedig önök úgy gondolják, hogy túl sok a kétharmados, túl sok a sarkalatos törvények köre, volt olyan négy év, amikor az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak volt kétharmados többsége itt a parlamentben, ha ott akart volna egy olyan átalakítást, hogy kevesebb kétharmados törvény legyen és feles törvényeket akartak volna, ezt önök megtehették volna az elmúlt húsz évben, négyévnyi lehetőség volt rá. De az elmúlt időszakban sem, az elmúlt tíz évben sem láttunk olyan kezdeményezéseket az MSZP részéről, hogy akár kormánypártként, akár ellenzékként az irányba mozdult volna tovább, hogy kétharmados törvényeket sima felesnek minősítsen át. Hogy egyébként kétharmados támogatottságot megkövetelő módosító javaslatokat feles többséggel vagy kormányhatározattal fogadott volna el, és ezt utólag az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ilyeneket láttunk, főleg a közigazgatási hivatalok esetében, tehát erre volt példa, de arra, hogy csökkentsék a szintet és kevesebb kétharmados törvény legyen, a rendszerváltást követő pár évet leszámítva, az elmúlt húsz évben ilyesfajta kezdeményezés nem volt. Éppen ezért az MSZP-sek sem éltek vele. Most felvetik ennek a lehetőségét.

Én is úgy gondolom, ahogy képviselő úr említette, hogy a sarkalatos törvények egyfajta stabilitást adnak Magyarországnak, és kiszámítható jövőt eredményeznek. Erre két példát hadd mondjak csak önnek röviden. Az egyik: pontosan egy hétköznapi tapasztalatom, a bel- és igazságügyi tanácsnak volt a múlt héten ülése, és hazafelé úton egy holland üzletemberrel együtt jöttem a repülőn, és mondta, hogy ő 200 embert bocsátott el itt Magyarországon, és eljött Magyarországról, átvonult Szlovákiába és Romániába. Kérdeztem, hogy miért: a magas adóteher miatt? Mert most már vannak alacsonyabb vállalkozási adóterheink, egykulcsos adó. Mondta, hogy neki elfogyott a bizalma, mert annyit változtak a magyar törvények, annyit változtak a jogszabályok, hogy egész egyszerűen nem tudta kiszámítani a jövőjét, ezért vitte át Bukarestbe vagy Pozsonyba a cégét. Ezért fontos szerintem, hogy kiszámítható viszonyokat tudjunk a sarkalatos törvényekben teremteni a gazdasági kormányzás területén is, valamilyen optimális szintig.

Ezen túlmenően pedig a legfontosabb: Magyarország legnagyobb hosszú távú problémája, kihívása szempontjából, a népesedési folyamatok szempontjából, hogy a családpolitika alapvető elemei kétharmados törvényben legyenek rögzítve, hiszen míg egy vállalkozó tervez három évre, addig egy család nem három évre tervez, hanem 30 vagy 60 évre. Talán náluk a legfontosabb, hogy a családpolitika alapvető elemei, akár az adórendszer, akár más állami redisztribúció vagy szolgáltatások biztosak legyenek, és hosszú távon legyenek lecövekelve.

Ezért fontos, hogy ne csökkentsük a végtelenségig a sarkalatos, kétharmados törvények körét, hanem stabilitást adjunk a magyar gazdaságnak és a magyar családoknak egyaránt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai