Felszólalás adatai

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam Navracsics Tibor frakcióvezető úr... (Zaj a Fidesz és a KDNP soraiban.) Nemhogy örülnének, képviselőtársaim, hogy odafigyelek arra, amit az önök frakcióvezetője mond. Szerintem jobban tennék, ha önök is odafigyelnének arra, amit mi mondunk, és akkor a végén még értelmes párbeszédet is tudnánk folytatni ebben a Házban. (Taps az MSZP soraiban.)

Egy mondás jutott eszembe, miközben Navracsics Tibor beszélt - én csendben hallgattam az ő hozzászólását -, az a régi mondás, hogy bagoly mondja verébnek. Az jutott eszembe: folyamatosan azt a hibát követi el Navracsics úr, hogy állandóan csak azokat a tényeket emeli ki az elmúlt időszakból, amelyek az ő saját érvelését erősítik, azokat viszont, amelyek gyengítenék az érvelését, bizony elegánsan figyelmen kívül hagyja. Kicsit zavarba is hozott Navracsics úr, mert arról beszélt, hogy az egész világválság oka az MSZP-kormány (Moraj, közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiban.), és igazából minden rossz eredendője az, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt hét évben az MSZP kormányzott, s ez súlyosbította ezt a szituációt. Akkor viszont nem egészen értem, Navracsics úr, most akkor szükség van azokra az intézkedésekre, amiket a miniszterelnök úr elmondott, vagy nincs. Mert ha ön azt mondja, hogy mi az elmúlt hét évben ennyi sok rosszat tettünk, és ezért kellenek ezek az intézkedések, akkor a mellé kellene állni, hogy ezeket az intézkedéseket minél gyorsabban, minél hatékonyabban tudjuk bevezetni. (Taps az MSZP soraiban. - Zaj a Fidesz és a KDNP soraiban.)

A másik: az a program, amit a miniszterelnök elmondott, nemcsak a cselekvés, hanem a felelősség programja is. Az MSZP-frakció azért sorakozott föl e mögé a program mögé és azért tartja nagyon fontosnak az azonnali és gyors cselekvést, mert ez ad Magyarország számára egy kettős esélyt. Az egyik esély mindenféleképpen a válság negatív hatásait fogja kezelni, a másik pedig lehetőséget ad az új kezdetre. Erre az új kezdetre Magyarországnak szüksége van, hiszen valamikor vége lesz a válságnak, nemcsak itt, a világban is, és ebben az esetben Magyarország egy új starthelyzetbe kerülhet, amiben ez a program azáltal, hogy a munkahelyek megőrzését segíti, hogy a foglalkoztatás bővítését támogatja, hogy a növekedés beindítására alapoz és csökkenteni akarja a negatív társadalmi hatásokat, mindenképpen alkalmas arra, hogy ezt az új kezdetet, ezt az új esélyt Magyarország számára megadja.

Azt is örömmel hallottam miniszterelnök úr szavaiból, hogy arányos közteherviselésről beszélt és nem egyenlő közteherviselésről, hiszen ha ilyen áldozatokat várunk az emberektől, akkor teljesen természetes, hogy abból mindenkinek ki kell vennie a részét, nem lehet kivétel; úgy is mondhatnám, hogy a kivétel nem gyengítheti a szabályt. Az MSZP-frakció képviselői nagyon sok észrevételt tettek az elmúlt napokban, hogy hogyan lehet ezt a programot kiegészíteni azokkal az eszközökkel, azokkal az elemekkel, amelyekkel valóban sokkal arányosabbá lehet tenni a közteherviselést. Én ebből egyet kiemelnék, a 18 százalékos áfakulcsot, amely a teljes kenyérre, illetőleg a távhőre fog vonatkozni, ezáltal az áfaemelés terhét megosztja a társadalomban.

Azt gondolom, hogy ehhez a programhoz, ennek a programnak a képviseletéhez bátorságra és őszinte beszédre van szükség, nem pedig összevissza beszédre. Az elmúlt napokban olvastam az újságban, nem olyan rég még arról beszélt a Fidesz frakciója, hogy az IMF-fel, a Világbankkal és az Európai Központi Bankkal kötött megállapodása a magyar kormánynak az ördögtől való és tulajdonképpen a hazaárulással egyenlő, most pedig vezető gazdaságpolitikusaikat és pénzügypolitikusaikat arról halljuk beszélni, hogy ha a Fidesz-kormány potenciálisan hatalomra kerül, akkor bizony ő is gondolkodna ennek a szerződésnek a meghosszabbításán. Régen csak azt hallottuk, hogy nincs szükség kiadáscsökkentésre, majd most a hétvégén rendezett konferencián több közgazdászuk arról beszélt, hogy igenis szükség van a kiadások csökkentésére, mégpedig a szociális kiadások csökkentésére is. Ha jól emlékszem, Járai Zsigmond mintha egy 2000 milliárdos csökkentésről beszélt volna.

De azt sem felejthetjük el, hogy amikor 2002-ben a 13. havi nyugdíjat bevezette a szocialista kormány, akkor bizony önök voltak azok, akik nem támogatták a 13. havi nyugdíj bevezetését. Most pedig úgy állnak fel, hogy egyszerűen tűzzel, vérrel, vassal védik a 13. havi nyugdíjat. Igaz, közben már érdemes a figyelmünkbe idézni Varga Mihály szavait, aki azt mondta, hogy a legvégsőkig kell védeni a 13. havi nyugdíjat, de hát előfordulhat olyan szituáció, amikor már nem lehet tovább védeni. Nos, ez történt ebben az esetben is. Azok az intézkedések, amelyeket a miniszterelnök úr elmondott, arról szólnak, hogy a legvégső határig kellett elmennünk, és ott kellett a jó, a rossz és a rosszabb között választani.

Azt gondolom, hogy ennek a programnak a végrehajtása a magyar nemzet érdekét szolgálja, éppen ezért az MSZP-frakció elszántan ki fog tartani e mögött a program mögött.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)