Készült: 2019.10.14.14:27:01 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 83 2014.06.11. 7:02  78-120

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció vezérszónokaként szeretném előrebocsátani, hogy a sporttörvény módosítását a frakció támogatja. (Dr. Schiffer András: Nem mondod!) Miért is van erre szükség? De mondom, Schiffer képviselő úrnak. Miért is van erre szükség? És ha megengedi, kifejtem, hiszen nem is értek azzal egyet, hogy egyre kevesebb néző van, ahogy az előbb beszólt. Szerintem egyre több néző megy ki a mérkőzésekre. Legutóbb, ha egy zárójelet nyithatok, a Magyarország-Románia barátságos kézilabda-mérkőzésen vettem részt, amely Nyíregyházán, az ottani sportcsarnokban került megrendezésre, példás módon. Igaz, ez barátságos mérkőzés volt. Azt gondolom, ott több mint 2 ezer néző önfeledt szurkolását tapasztalhattuk meg. (Dr. Schiffer András: Hány bűnöző volt ott?)

Tehát miért is van erre a módosításra szükség? Mint ahogy az előterjesztőtől hallottuk, a tudatos sportlétesítmény-fejlesztési törekvéseknek köszönhetően új stadionok épültek, csarnokok újultak meg, és a jövőben nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt. Fontos, hogy ezekben a létesítményekben kulturált, családbarát szurkolási formák érvényesüljenek, és visszaszoruljanak a rendbontó, hangulatromboló magatartási cselekmények. Igen, hiszen egy-egy néző vagy egy csoport magatartása több ezer néző kulturált szurkolását teheti semmissé. (Dr. Schiffer András és több jobbikos képviselő hangosan beszélgetnek egymással. - Az elnök csenget.) Jelenleg a látványsportokban - fölsorolnám: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda - nem ritka, hogy több ezren, több tízezren szurkolnak csapatuknak. (Dr. Schiffer András: Így?) Így. Több tízezren, igen, több tízezren szurkolnak. Azt javaslom képviselőtársamnak, hogy látogassa ezeket a rendezvényeket. (Dr. Schiffer András: Én látogatom. Veled ellentétben látogatom.)

Ezért a törvénymódosítás célja, hogy kiszűrhessék azokat, akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették a fair play szellemét a lelátókon. Jelenleg ez nehézkes, hiszen az elkövetők azonosítása is nehézkes, és rendbontó cselekedeteik bizonyítása is komoly vizsgálati munkát igényel, és hosszú ideig tart. Ahogy az előterjesztőtől is hallottuk, alapvető cél tehát az emberi élet védelme és a vagyonvédelem, a sportesemény biztonságának fenntartása és fokozása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót engedjenek meg a beléptetésről. A személyazonosításra alkalmas módon kell ezt megtenni, beléptetni a szurkolókat. Ahogy hallottuk az előterjesztőtől, ezt az MLSZ biztonsági szabályzata is kimondja. Véleményem szerint gyors, biztonságos, nem kijátszható rendszert kell kiépíteni, ahol egyszer kell regisztrálni, és utána a beléptetés másodperceket vesz igénybe, ahogy ezt Nyugat-Európában vagy Európa több stadionjában is meg lehet tapasztalni. Nem szabad veszélyeztetni a békés szurkolókat, a rendezvény biztonságát. Olyan feltételeket és környezetet kell teremteni, amelyben ismét családi, de mondhatom azt, közösségi szórakozássá válhat egy-egy mérkőzés, és félelem nélkül szurkolhat bárki gyerekével, szeretteivel, barátaival.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, önök is emlékeznek a két évvel ezelőtti londoni olimpiára, ahol a magyar szurkolók ott voltak minden sporteseményen, például a vízilabda-mérkőzéseken, de más eseményeken is. Nekem az jutott eszembe, hogy ott díjazták a sportolók edzésmunkáját, teljesítményét, és öröm volt magyarnak lenni, ha egy-egy olimpiai aranyat vagy éppen olimpiai ezüstöt, bronzot vagy helyezést sikerült elérni. Ott az egyéni teljesítmény közösségi élményben jelent meg. Én büszke voltam arra, hogy a magyar szurkolók mindenütt, minden sporteseményen ott voltak, és tiszteletet vívtak ki maguknak.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat eszközéről is hallottunk az előterjesztőtől, és véleményem szerint, a frakció is osztja ezt a véleményt, a benyújtott javaslat az azonosításra egy biztonságos megoldást kínál, amely kevésbé veszélyezteti a magánszférát, és adatbiztonsági garanciákat ad. Igen, folyamatos az egyeztetés az Adatvédelmi Hatósággal, és tudomásom szerint alkotmányossági aggályok nem merültek föl.

A rendszerről is hallottunk az előterjesztőtől, megemlíthető tehát, hogy ez az azonosító kód nem biometrikus, hanem a biometrikus adatból képzett adat, ami megfelel a mai kor követelményeinek. Valójában a beléptető egy számsort lát, és e számsor egyezése vagy nem egyezése mutatja, hogy a belépő személye azonos-e vagy sem. Más adatot nem tud erről, tehát véleményem szerint ez megfelel a mai kor követelményeinek. Megfelelő a technológia, és alkalmas arra a jogszabály, hogy biztonságos adatvédelmi keretet adjon a beléptetésnek.

Tisztelt Ház! Szeretném összegezni a gondolataimat, és még talán azt is elmondani, hogy az adatvédelmi keretek mellett ez egy választható rendszer. Nem kötelező. A klubok saját anyagi helyzetük alapján dönthetnek arról, a szurkolók számát is figyelembe véve, hogy bevezetik-e vagy sem. Az azonosítás könnyebbé válik, kijátszása szinte lehetetlen, a kitiltás intézménye értelmet nyer.

Tisztelt Ház! Ahogy hallottuk, az általános vita rendes eljárás keretében történik, ezért a módosítások befogadására van lehetőség. Nyugat-Európában jól működő, hasonló rendszerek vannak, azt kérem önöktől, hogy támogassák ezt a törvénymódosítási javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 99 2014.06.11. 2:03  78-120

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kikérem magamnak! Úgy látszik, hogy Schiffer András árnyékra vetődött, mert egy kézilabdameccs példáját hoztam fel, de valójában igazolt játékos voltam, és itt Apáti Istvánnal egy megyéből származunk, a Nyíregyháza-mérkőzéseken nem csak VIP-páholyban jelentem meg.

Úgyhogy maradjunk annyiban, mi azt szeretnénk elérni - és kikérem magamnak azt is a magam nevében, hogy szurkolóellenesek lennénk, mert maga ez a módosítás, és önök is nagyon jól tudják, Európában több példa van.

Ha itt Szilágyi György a Barcelonát hozta fel, én voltam egy éve, és nagyon gyorsan - ugye, nagyon sok bérletes van a Barcelona-szurkolók között, és az a hangulat is megvan. 80-85 százalékuk bérletes, és akik jeggyel jöttek, vagy a Paris Saint-Germainhez, vagy máshonnan jött szurkolói tábor, olyan profi módon léptették be egy azonosítási rendszerrel, ami a jegyen volt, és pillanatok alatt a meccs végén is megtörtént ez. Nem kellett... (Szilágyi György: Nem kellett a kezüket odarakni? Meg a szemüket se kellett...? - Az elnök csenget.) Kérem szépen, azonosítási módok vannak.

Tehát szeretném elmondani azt, hogy nem szurkolóellenesek vagyunk, pontosan a rendet és a biztonságot akarjuk a szurkolók védelmében megteremteni.

És az pedig, amit Varga László korábban mondott, hogy igenis az, hogy mennyi néző fordul elő, függ egyrészt a sportesemény színvonalától, minőségétől, mert jó labdarúgó-mérkőzésekre szeretünk kijárni, és szeretjük a jó focit, és szeretünk ott biztonságban nézőként vagy szurkolóként szerepelni. (Dr. Schiffer András: De mondj konkrétumokat! Hol volt botrány az elmúlt években? Konkrétan!)

Azt szeretném még mondani, hogy a Kulturális bizottság ülésén ott volt Szilágyi György és Apáti István, Szabó Szabolcs bizottsági tagtársunk hosszasan elmondta, hogy miért nem megy ki a családjával ezekre a mérkőzésekre. Meg lehet nézni a jegyzőkönyvben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 98 2014.11.20. 11:12  1-211

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék visszakanyarodni ehhez a jó vitához, hiszen én magam a felsőoktatásról, a felsőoktatás költségvetési támogatásáról szeretném elmondani a véleményemet, amely a Fidesz-frakció véleményével egyezik.

Szeretném felhívni a figyelmet, mielőtt a számokról szólnék, mert itt mindenféle számháborúba már belementünk, hogy a felsőoktatás költségvetési támogatása ? matematikai művelet ? 6 milliárddal több, mint tavaly, mert 143 milliárd forint csak a költségvetési támogatás. (Korózs Lajos: Utána 40 milliárdot kivonunk!) Bocsánatot kérek, majd elmondom, hogy milyen többletforrások állnak még rendelkezésre a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapnál, a kiválósági alapból, amelyek mind-mind az egyetemek és a főiskolák tudományos kutatását, a tudományos műhelyeket támogatják, a magas minőségű oktatást és azt, hogy végre olyan szakátalakítások legyenek, olyan képzési profillal rendelkezzenek, amit a társadalmi igények és a gazdaság is honorál.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék idézni a felsőoktatási stratégiából, amely hosszabb távra jelöli ki az irányt, és ehhez minden évben hozzárendeljük a forrásokat. Engedjenek meg néhány mondatot, hogy milyen felsőoktatásban gondolkodunk mi. Idézem tehát a felsőoktatási stratégiát, amely a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címet kapta, 2030-ig tart, és a bevezető gondolatok így szólnak, idézem:

Magyarország fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás, amely képes válaszolni a társadalmi és a gazdasági kihívásokra egyaránt.” ? nemcsak az egyikre, hanem mind a kettőre. „Ahhoz, hogy ambiciózus céljainkat végrehajtsuk, minden adott a felsőoktatásban. A következő évek feladata ezért az, hogy erősségeinkkel, lehetőségeinkkel, erőforrásainkkal, meglévő tapasztalatainkkal élve megteremtsük a régió legkiválóbb felsőoktatási rendszerét, amelynek középpontjában a teljesítmény…” Tehát nemcsak a bemenet, ahogy a szocialisták idején volt, hogy minél több hallgató jöjjön be az egyetemekre és főiskolákra, minél több időt töltsön el, és a kimenet ? hogy ilyen csúnya szót használjak ?, az output nem számít, csak az input. Ennek a korszaknak vége van, már 2010-ben vége volt, csak egy kis idő kell hozzá, hogy ez az átrendeződés megtörténjen.

Tehát mi van a felsőoktatás középpontjában? A teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és a hallgatók közös sikere. Gondolom, hogy az oktatók és hallgatók közös sikere mellett a mi közös sikerünk is az, ha versenyképes felsőoktatásunk van.

(14.50)

Nézzük a számokat, tisztelt képviselőtársaim! Jövőre 143 milliárd forintot kap a központi költségvetésben támogatás címén az állami egyetemi és főiskolai hálózat. Zárójelben jegyzem meg, hogy 17,2 milliárdot pedig a nem államiak, tehát a magánegyetemek és magán főiskolák. A saját bevétele 283 milliárd forint az egyetemeknek és a főiskoláknak. Sok jelentős kutatóegyetem K+F-ből és egyéb tevékenységből képes arra, már ma képes arra, hogy saját bevételét ilyen magasan tudja megtervezni. Ez összesen 426 milliárd forint. Emellett több tíz milliárd forintra számíthatnak az egyetemek és a főiskolák a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból. Rétvári államtitkár úr is említette, hogy 9,1 milliárd forint jut, 10 milliárd forint jut a kiválósági alapból. Ez megegyezik az ideivel, tehát változatlan formában 2015-ben is 10 milliárdot költhetnek az egyetemek, magas kutatási intenzitások, tudományos eredményekkel rendelkező kiválósági címeket elnyert egyetemek. Említsük meg, mert én egy vidéki főiskolán három évtizedet tanítottam, a Nyíregyházi Főiskolán, hogy a főiskolák is be tudnak kerülni, mert lehet, hogy önök nem tudják, de a tudományos minősítés például ebben az intézményben több mint 70 százalékos, és igen, abban Ikotity István képviselőtársammal egyetértek, hogy a vidéki főiskolákra szükség van, a regionális politika, a helyi értelmiség képzése miatt.

Emellett a felsőoktatás támogatását jelenti az is, hogy az Igazságügyi Minisztérium költségvetéséből a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 3,7 milliárd forintot kap, és majdnem ugyanekkora a bevétele ennek az egyetemnek, gondoljunk csak arra, hogy a közigazgatásban dolgozók képzését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzi. Ráadásul itt van az egyetemeket és a főiskolákat megnyomorító PPP-program, amelyre 8,6 milliárdot kap az NFM-től a felsőoktatás, a bérleti díjak kiváltását. Van olyan egyetem, ahol éves szinten több mint 1 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek, vagy éppen a Nyíregyházi Főiskolának 700 millió forintot jelent. Megnyomorítja a mindennapi működést és a fejlesztést is. Na most, 8,6 milliárd forintot költhetnek a felsőoktatási intézmények erre, és ez az NFM költségvetésében megtalálható.

Egyéb többlettámogatásokat is lehet látni. A képzési támogatás, amely a szakok átalakítását jelenti, 4,3 milliárd forint. A pedagógus-életpályamodell kapcsán, hiszen vannak olyan egyetemek és főiskolák, ahol gyakorlóiskolák léteznek, gyakorlógimnáziumok vagy gyakorló általános iskolák, 363 millió forintot, a Testnevelési Egyetem átalakítására, az oktatói bázis bővítésére 675 millió forintot, a Zeneakadémia történeti orgonáinak restaurálására 200 millió forintot és nagyon helyesen a Szegedi Tudományegyetemen belül egy francia egyetem fokozatos kialakítására 20 millió forintot tartalmaz a költségvetés fejezeti besorolásában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A képzési támogatások segítik az egyetemeket és főiskolákat abban, hogy megtegyék a szükséges lépéseket pénzügyi helyzetük rendezéséhez. Igen, rendezni kell, mert az elmúlt években is a fő feladatunk erre irányult, emellett a szervezeti változásokban és az általuk meghirdetett szakok ésszerűsítésében.

Engedjék meg, hogy röviden a szakokról beszéljek, mert van egy társadalmi igény, van egy gazdasági igény, és nekünk az is fontos, hogy a hallgatók, akik végeznek, el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. Igen, szükség van a bölcsészképzésre, de nagyon szükség van a mérnökképzésre, az informatikusképzésre, szükség van arra, hogy a gazdaság ezeket a magas tudással rendelkező, hozzáadott értéket előállító szakembereket fel tudja szívni ? csúnya kifejezéssel ?, vagy el tudjanak helyezkedni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán egy gondolatot szeretnék elmondani, amely a költségvetésnél többletforrást jelent az egyetemek és a főiskolák számára, az a tao, amelyről Tukacs István olyan lekezelően beszélt, képviselőtársam, pedig a vállalatok, a vállalkozások, cégek támogathatnak egyetemeket, főiskolákat. Én magam részese voltam 8-10 évvel ezelőtt, amikor elindult, 8-10 éve még a szocialisták voltak kormányon, hogy olyan társadalmi tanácsok legyenek az egyetemeken, főiskolákon, amelyek összefogják egy adott régió, adott terület társadalmi, gazdasági szakembereit, és segítsenek a megfelelő szakok kiépítésében, szakok meghirdetésében. Szerintem ez direkt támogatást fog jelenteni az egyetemi, főiskolai szférának, hiszen ha a vállalkozók, a cégek felajánlhatják tao formájában a támogatást, akkor ezt az egyetemek és a főiskolák jól fogják felhasználni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy azt mondjam, hogy a 2015. évi költségvetése a felsőoktatási szférának megalapozza azt, hogy a felsőoktatás megújításáról beszéljünk, hogy profiltisztítás legyen a felsőoktatásban, hogy egyre inkább a minőségi képzés domináljon, hogy megszűnjenek a korábban a köznyelv által büfé-ruhatár szaknak minősülő képzések. Én magam is láttam olyat, hogy 100-150 kommunikációs szakos hallgatót képzett egy vidéki főiskola, és utána egy vagy kettő tudott elhelyezkedni.

Ennek a korszaknak vége van, tehát a büfé-ruhatár szak most maradjon kint, a ruhatárnál vagy kinn a folyosón. Hogy megszűnjön a párhuzamosság… ? hiszen egymás mellett közelben található egyetemek és főiskolák, mindenki képzett mindent, normatívát kapok, az a lényeg, hogy bejöjjön a hallgató, hogy ott 8-10 évig ellegyen, igen, a hallgatói felelősség és az, hogy minél hamarabb, megfelelő képzési időn belül el kell végezni az egyetemet, a nyelvvizsgát meg kell szerezni. Tudok olyan főiskoláról, ahol 40 százaléka csak tanúsítványt kap, mert nincs meg a nyelvvizsga, éppen ezért a felsőoktatási stratégia előírja az emelt szintű érettségit 2020-ra és azt, hogy egy nyelvvizsgával lehessen belépni az egyetemi, főiskolai szférába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minőség, verseny, teljesítmény, siker kell hogy jellemezze az egyetemeket és a főiskolákat, és a hallgatóknak is érezni kell, hogy egyéni céljaik, amelyeket nagyon fontosnak tartunk, egyéni életük megvalósítása hasznos kell hogy legyen a társadalom számára. Összegzésül: ez a költségvetés a felsőoktatás területén kijelöli azt az utat, hogy Magyarország versenyképes tudással, XXI. századi innovációval, magas K+F-fel gazdasági sikereket tudjon elérni Európában és leginkább itt, a közép-európai régióban. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 22 2015.03.19. 2:00  1-48

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámolóval kapcsolatban Szávay képviselőtársam azt mondta, nem tudja, pontosan mennyi az összeg, 21 milliárd, 11 milliárd vagy 12,1 milliárd. Szeretném elmondani, hogy a BGA-n kívül hat minisztériumnál vannak támogatási pénzek, így az EMMI-nél, az FM-nél, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál. De nem is erről akarok szólni.

Egy pozitív példát szeretnék kiemelni: a II. Rákóczi Ferenc Főiskola, amely Beregszászon működik, 800 millió forintot kapott működtetésre és annak a csodálatos épületnek a felújítására, amely Beregszász szívében áll, és tulajdonképpen erőt és hitet ad ahhoz a nemzetpolitikához, ami segíti a magyarságot ‑ különösen a kárpátaljai magyarságot, amely nagyon nehéz helyzetben van, ismerjük az okokat ‑, hogy ott, a szülőföldön megmaradjon. És igen sikeres ez a főiskola, amelyet, Nyíregyháza egyik képviselőjeként tudom mondani, a Nyíregyházi Főiskola, maga a város mint testvérváros és a megye is segített, de más önkormányzatok is, így Esztergom vagy Győr. Ugye tudjuk, különféle termek vannak a főiskolán, és az egyetlen nem állami fenntartású, magyar nyelvű felsőoktatási intézmény.

Gondolom, azt is tudjuk, Szávay képviselő úr, hogy az értelmiségiképzés, az, hogy valaki a szülőföldjén megmaradjon, nagyon fontos. Ez a munkaerőpiacon elhelyezkedésre alkalmas diplomákat ad az ottani magyarság kezébe. Szeretném még egyszer elmondani, hogy az a lepusztult épület, ami Beregszász szívében volt, a magyar kormány, a Bethlen Gábor Alap támogatásával újult meg, és ez közel 1 milliárd forintot jelentett. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 36 2015.03.19. 2:00  1-48

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szávay István azt mondta, hogy tudományos fokozat nélkül tanítanak a beregszászi főiskolán sokan. Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét arra ‑ és ezt a szempontot mérlegelje, amikor ilyen méltánytalan mondatokat mond ‑, hogy 1994-ben magam is ott voltam mint a nyíregyházi főiskola egy tanára, három évtizedes felsőoktatási múlt után, amikor szinte a semmiből teremtettük meg Beregszászon a főiskola alapjait, fűtetlen termekben, a református egyház kollégiumában, általános iskolákban tanítva, kinevelve egy nemzedéket. És utána, bocsánatot kérek, nem ismeri jól akkor a beregszászi főiskola működését, ha emlékszik Soós Kálmán tevékenységére, akit nemrég vesztettünk el, rektora volt a főiskolának, hogy milyen tudományos utánpótláson gondolkodott; vagy hogy egy alapítványt hoztunk létre, amely a tudományos minősítéseket segítette elő; és azt, hogy a magyar kormány támogatja, maga az alap is támogatja, hogy működése legyen ennek a főiskolának, amely állami támogatást ott Ukrajnában nem kap, ellentétben ‑ ez a másik szempont ‑ az Ungvári Egyetem magyar tagozatával vagy hungarológiai intézetével, ami egy fontos dolog, de ők állami támogatást kapnak, míg Beregszászon és a beregi járásban, ahol a magyarság legnagyobb arányban él, ott ez a képzés véleményem szerint az elmúlt ‑ mondhatom azt, hogy ’94-95-től tekintve ‑ húsz évben egy olyan pályát futott be, amely igenis a mi elismerésünkre, és ezt most pártpolitikától mentesen mondom, az ön elismerésére is érdemessé válhat.

Úgyhogy én szeretném azt még egyszer aláhúzni, hogy ez egy olyan intézmény, amely a magyarságot a szülőföldjén megtartja most, ebben a különösen nehéz helyzetben. Köszönöm szépen. (Dr. Galambos Dénes: Helyes! ‑ Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 38 2015.04.20. 2:13  37-40

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A hazai oktatás, ezen belül a felsőoktatás egyik jellegzetes problémája, hogy az elméleti tudást helyezi a középpontba. Gyakran halljuk is a fiatal szakemberek felkészültségének kritikájaként, hogy amikor friss diplomával a zsebükben bekerülnek olyan munkahelyre, ahol elengedhetetlen a gyakorlati szaktudás, netán gyakorlati szakemberek irányítása a feladatuk, alapvető nehézségekkel találkoznak szembe, mindazok pedig, akik hosszú éveket töltöttek gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, joggal vethetik a fiatal diplomások szemére, hogy oly módon töltenek be vezetői posztokat, hogy nem ismerik azt a gyakorlati tevékenységet, amit irányítaniuk kellene.

A továbbtanuló fiatalok élénk érdeklődéssel fogadták a duális képzés lehetőségét: látják, hogy érdemes bekapcsolódniuk, megismerik egy munkaszervezet életét, ismereteket és tapasztalatot szereznek arról, hogy a választott szakma milyen lehetőségeket kínál, milyen tudást feltételez, testreszabott-e vagy másik után kell nézniük; jövedelemre tehetnek szert, esetleg ily módon rátalálnak leendő munkahelyükre. Nem utolsósorban a fogadó intézménynek is kifizetődő, mert könnyebben megtalálhatja azokat a munkatársakat, akikkel később együtt akar dolgozni. Ezzel magyarázható, hogy a vállalatok részéről is növekvő az érdeklődés a képzési forma iránt, és ez a forma jól illeszkedik a kormány fiatalok foglalkoztatását javító intézkedéseibe.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindamellett is felmerülhetnek kétségek, kérdések a fiatalokban. Ilyen kérdés lehet, hogy a duális képzésbe való bekapcsolódás nem megy-e a megszerezhető elméleti tudás rovására. A felsőoktatás partnercége, az ott alkalmazott műszaki technika, az ott folyó gyakorlati képzés biztosítja-e számukra a versenyképes tudást? Lesz-e esélyük, ha olyan vállalkozás hirdet álláspályázatot, amelyik válogathat a jobbnál jobb szakemberekben?

Államtitkár Úr! Mit tud mondani a megnyugtatásukra? Mi garantálja a duális képzésben a magas szintű, versenyképes tudást? Hol tartanak? Hoztak-e eredményt a fiatalok foglalkoztatását javító kormányzati intézkedések? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 28 2015.04.28. 21:23  23-82

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő törvények módosításáról tárgyalunk. Természetesen nem hagyom ki a nemzeti köznevelésről szóló 2011-es törvényt sem, de arról részleteiben majd Kucsák László képviselőtársam fog szólni, hiszen alapvetően most a szakképzési törvény lényegi módosításáról van szó.

Azt gondolom, és ezt hallottuk államtitkár úr expozéjában is, hogy ez egy tudatos felkészülés volt, hiszen 2011-ben, az előző ciklusban fogadta el a parlament a törvényt, majd 2013 szeptemberétől került bevezetésre. Ezután a tapasztalatok levonásával, összegzésével az év elején a kormány elfogadott egy olyan koncepciót, amelynek címe: „Szakképzés a gazdaság szolgálatában”. Már a cím is nagyon sokat mond, hiszen a szakképzést úgy kell átalakítani mind tartalmában, mind intézményrendszerében, hogy az a gazdaság igényeit minél jobban kiszolgálja, ebből a szempontból, akik részt vesznek az iskolarendszerű szakképzésben, azok, hogy mondjam, munkát találjanak majd a szakmunkás-bizonyítvánnyal, használható tudást kapjanak, mert tulajdonképpen, ha nekik jó, akkor a gazdaságnak is jó, mert gazdasági növekedést lehet elérni.

Maga a kormánykoncepció, amire utaltam, „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” címmel, kiemelten foglalkozik a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igényekkel, versenyképes tudást biztosító iskolarendszerű szakképzés megteremtésével. Tegyük föl a kérdést, mert a kulcskérdés mindig az, hogy hogyan lehet ezt elérni, hogyan lehet ezt megteremteni, hogyan lehet egy rugalmas, színvonalas rendszert létrehozni. Engedjenek meg nekem egy idézetet ebből a szempontból, ami igaz a köznevelésre is, igaz a szakképzésre, egyáltalán az egész oktatási rendszerre. Ezt az idézetet egy vezérmotívumként szeretném elmondani, hogy mi az iskola dolga, és nekünk ehhez kell a jogszabályi kereteket megteremteni, az intézményi kereteket a tartalmi, minőségi oktatásban.

Szent-Györgyi Alberttől való ez az idézet, aki, mint tudjuk, 1937-ben itt, Magyarországon Nobel-díjat kapott. Így szól: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni. Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni, amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Azt gondolom, ez az oktatás egészére igaz, de különösen alkalmazható vagy elmondható ez az idézet a szakképzésre vonatkozóan. Tehát mi lehet a célunk? Államtitkár úr szólt arról, hogy milyen célok vannak, hogy az ország a szakképzés világában is feljebb lépjen egy osztályt. Lépjünk egyet előre!

Minden abba az irányba mutat, hogy a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés egyik kulcsa a humán erőforrás fejlesztése. A hazai oktatás, ezen belül a szakképzés előtt álló legnagyobb kihívás tehát a nevelés és az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyteremtő erejének növelése. Éppen ennek érdekében alakítjuk át a szakképzési rendszert, és ezt a Fidesz-frakció támogatja. Igen, hogyan alakítjuk át? Hatékonyabbá és átláthatóbbá válik a jogszabályi keret, ha a parlament elfogadja ezeket a módosításokat, és átláthatóbbá fog válni a képzési szerkezet. Az átalakításnak köszönhetően egyértelműen a figyelem középpontjába került az új alapokra helyezett szakképzés, de az is kiderült, hogy ki kell szélesíteni a változásokat ahhoz, hogy a szakképzési rendszer megfelelő válaszokat adhasson a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan változó, megújuló kihívásaira.

Tisztelt Ház! Mielőtt a részletekről szólnék, néhány konkrét dologról, ami az expozéban is elhangzott, de szeretném ezeket felerősíteni vagy megerősíteni, engedjék meg nekem, hogy miniszterelnök úrtól egy idézetet hozzak ide. A tegnapi hírekben olvastam, ha jól láttam, tegnap volt a Szakmasztár fesztivál megnyitója, ahol államtitkár úr is részt vett, és ahol miniszterelnök úr a megnyitóban a következőket mondta, idézem: „A szakmunkás-bizonyítvány akkor ér valamit, ha érvényes belépő a munkaerőpiacra.” Majd hozzátette: „Ha a fiataloknak van jövőjük, akkor az egész ország emelkedik. Akkor van értelmes munka, van tisztességes fizetés. Ezért nem pusztán szakmunkás-bizonyítványt szeretnénk adni a fiataloknak, hanem használható tudást és vele együtt a jövőt.” Eddig az idézet, amit a tegnapi hírekből vettem ki.

(11.00)

És én magam is csak azt tudom mondani: igen, használható tudást, biztos megélhetést, a fiataloknak biztos állást, az országnak pedig növekedést.

Azt hallottuk az államtitkári expozéban, hogy a szakképzetleneket érinti leginkább a munkanélküliség. Én is olyan vidékről jöttem ‑ egy megyéből jöttünk, Szabolcs-Szatmár-Beregből ‑, ahol az országos átlagnál lényegesen magasabb a munkanélküliség, és különösen a peremvidékeken, az ország északkeleti részén. Nagyon nehéz kitörni ebből a helyzetből, és véleményem szerint csak a színvonalas oktatással, az új szakképzési rendszerrel van esélye azoknak a fiataloknak, akik nem tudnak magasabb iskolát végezni. Mert mindenki számára nyitott az iskolarendszer, ezt szeretném aláhúzni, tehát nem mások, nem más iskolatípusok rovására szeretnénk a szakképzésben tanulók számát növelni, ezt a félreértést kerüljük el; azért nézek az ellenzéki képviselőtársaimra, hogy ezt nem is kell mondani, mert ezt értjük, látjuk. És ahogy Czomba Sándor elmondta, egyre kevesebb gyerek végzi el az általános iskolát, 120 ezer, és egyre kevesebben vagyunk, ez egy demográfiai katasztrófa, és ráadásul pedig a pedagógusok, a szakoktatók is a Ratkó-nemzedékhez tartozva egyre többen lépnek ki a munkaerőpiacról, egyre inkább kerülnek abba a korba, hogy öregségi nyugdíjba vonulnak. Tehát a foglalkoztatottságot is javíthatja ez a módosítás.

Tisztelt Ház! A konkrét fejlesztési célok és módosítások előtt, engedjék meg nekem, hogy megvizsgáljam, hogy az Európai Unióban milyen szakképzési rendszereket kívánnak kiépíteni vagy építettek már ki, és ehhez mennyire illeszkedik a magyar szakképzési rendszer. Többen hallottunk már a koppenhágai folyamatról, hiszen mintegy 13 évvel ezelőtt indult az európai szakképzés megreformálása, majd ezt felülvizsgálták, 2011 és ’20 közötti célokat tűztek ki, és ez volt a bruges-i közlemény. Milyennek kell lenni ennek a szakképzési rendszernek? Csak az alapelveket mondom, amely a magyar rendszerhez is hasonlít: rugalmasnak és magas színvonalúnak; alkalmazkodónak a piaci igények változásához, az újonnan megjelenő ágazatokhoz és készségekhez; mindenki számára nyitottnak, fenntartható finanszírozáson alapulónak; és a források hatékony és méltányos felhasználását kell eredményezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány konkrétumra szeretnék kitérni, amit már államtitkár úr említett, erősítve, hogy a Fidesz-frakció támogatja ezeket a módosításokat. Az egyik az, hogy több szakmunkás és technikus képzésére van szükség. Megnéztem én is a számokat, államtitkár úr, szakiskolába jelenleg 105 ezer diák jár, szakközépiskolába 203 ezer és gimnáziumba 185 ezer. Ez is mutatja, hogy lehet az oktatást minőségileg javítani, de talán mennyiségében is, ha a szakiskola ‑ márpedig a szakiskolából szakközépiskola lesz, a szakközépiskolából szakgimnázium, ahogy hallottuk ‑ valójában olyan szakképesítést adhat a mi gyerekeinknek, amellyel boldogulni tudnak. Ez az egyik, hogy több szakmunkás és technikus képzésére van szükség, és úgy, ahogy hallottuk, nem akarom megismételni, a hiányszakmák ezen a területen kiemelt figyelmet érdemelnek.

A második pont: a duális képzés erősítésére van szükség, a képzőhelyek és képzési lehetőségek bővítésére, a számok emelésére. A duális képzés magát az elméleti és gyakorlati tudást ötvözi; koordinációra van szükség, gyakorlatvezetőre van szükség, a vállalatok bevonására van szükség, gyakorlati képzőhelyekre van szükség. Ezek részben rendelkezésre állnak, de ezeknek a folyamatoknak az erősítése az egyik legfontosabb feladat. Nem véletlen, hogy a felsőoktatásban is beszélünk a duális képzésről, és a duális képzésnek véleményem szerint nagyon komoly jövője van. Csak zárójelben jegyzem meg, itt a német mintát szoktuk alapul venni, de természetesen nem adaptálható teljes mértékben, hiszen Magyarország nem Németország, viszont azokat a sikeres folyamatokat lehet adaptálni.

És a harmadik, amit nagyon fontosnak tartok: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének emelése és ezáltal a szakképzés presztízsének emelkedése. Ha a presztízs emelkedik ‑ ugye, egymásra épülnek ezek a fogalmak, a színvonal, az intézményrendszer, a jogszabályi keret, ezt mindannyian tudjuk, de ha a presztízs emelkedik, hogy rang bejutni egy olyan iskolába, amely korábban talán nem ezt a képzetet erősítette bennünk, akkor vonzóvá válik gyerekeink számára, és ha vonzóvá válik és rugalmas, átjárhatóvá válik, akkor egyre többen fogják ezt az iskolatípust, iskolarendszerű képzést választani. És nem akarok nagy cégeket név szerint említeni, ők is bekapcsolódnak a szakképzésbe, vagy ott is a szakképzési hozzájárulásból kiváló képzőhelyek jönnek létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tartalmazza az új szakképzési intézménytípusokat. A Nemzetgazdasági Miniszter irányítása alá kerülnek ezek a szakképzési intézménytípusok, véleményem szerint közvetlenebb lesz az irányítás, operatívabb munka lesz, életszerűbb lesz, közelebb kerülnének, nem maguk az intézmények, hanem azok az irányítási szintek, amelyeket a törvényjavaslat ki fog építeni, ha elfogadjuk. Ilyenek a szakképzési centrumok, megyénként legfeljebb három, a fővárosban tíz, ahová a szakképző iskolák mint tagintézmények fognak tartozni; idetartoznak a szakközépiskolák, kifutó jelleggel a gimnáziumi oktatás, már ahol van ilyen, de van ilyen, én magam is tudok a választókerületemben ilyen iskolatípust, és idetartoznak a szakiskolai és speciális szakiskolai formák, tagintézmények.

Véleményem szerint közelebb kerülnek, fenntartó, irányító szakmai bázist fognak adni, legalábbis ahogy hallottuk, Czomba Sándor államtitkár úrnak sok információja van erre vonatkozóan, de én magam is beszéltem néhány szakképző intézmény vezetőjével, és jónak tartják ezt a kialakítást. Tehát őket kérdeztük meg, és nem felülről oktrojálunk rájuk egy olyan formát, hiszen azt mondják, hogy közelebb is van egy szakképző centrum, azonos térségeket fog össze és azonos volumenű, azonos képzésű iskolákat.

Szó volt a szakgimnáziumokról, a jelenlegi szakközépiskolákról. Ezt a 2016-17-es tanévtől kívánják bevezetni. Az érettségi szakasz előtt nő a szakmai képzés és a gyakorlati képzés aránya, de nem a közismereti tárgyak rovására, és az érettségi után plusz egy év tanulással technikusi minősítést lehet szerezni. Ez a négy plusz egy. És van a jelenlegi szakiskola, amely szakközépiskolává válik, a három plusz kettő, amely szakmát ad, és két év tanulással érettségit lehet szerezni. Szeretném aláhúzni, hogy négy kötelező közismereti tárgyból kell érettségizni, tehát itt nincs engedmény, hogy kisebb lenne, ugyanaz a feltételrendszer, ugyanaz a színvonal várható el és követelhető meg.

A negyedik forma a szakiskola, a jelenlegi speciális szakiskolából lesznek.

Engedjék meg, hogy néhány gondolatot szóljak arról, hogy milyen fontos a felzárkóztatás. Nem a felzárkózás, a felzárkóztatás, mert kétoldalú ez a dolog. Tehát nemcsak nekünk kell akarni, hanem annak a diáknak vagy a diákok szüleinek is, hogy fölemelkedjen valaki, hogy használható tudás birtokában tudjon előrelépni. És ebből a szempontból a Híd-programra én is utalnék, én támogatom ‑ és nem vagyok egyedül ‑ a szakképzési Híd-programot, hiszen így a lemorzsolódás veszélye…, hát, lemorzsolódás biztos, hogy lesz, de kisebb lesz a lemorzsolódás. És nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy két szakképesítést lehet ingyenesen megszerezni. Eddig ez egy volt, most ez bővül, mármint az állami szakképzési rendszerben természetesen, és nem másról, nem állami szervekről, nem állami iskolarendszerről beszélek. Ez egyértelműen pozitív.

(11.10)

A duális képzés erősítése is pozitív. Itt csak fölsorolnám, hogy az állami és piaci szereplők szoros és konstruktív együttműködésére épül a duális képzés, közösen látják el a feladatokat, osztoznak a felelősségen és a költségeken. Bevezetésre kerül a törvényjavaslat szerint a gyakorlatioktatás-vezető munkakör; vagy visszaállításra kerül, nem is tudom, pontosan hogy fogalmazzak, de mindenképpen jó és pozitív. A tanulószerződésről hallottunk, és arról is szólt államtitkár úr, hogy ha egybeveszünk mindent a tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással, ösztöndíjakkal, akár 40-50 ezer forintot is jelenthet egy-egy jó tanuló diák számára.

Én nagyon jónak tartom az egységes vizsgáztatási színvonal biztosítását elősegítő tényt, hogy a modulzáró vizsga központi szervezésének a lehetőségét bevezeti a törvény. Igen, szükség van arra, hogy egységesítsük a feltételrendszert.

A köznevelési életpályamodellhez illeszkedő, de a szakképzésben oktatók képesítéseit jobban figyelembe vevő szabályok kialakítására is sor kerül a törvényjavaslat szerint.

Engedjék meg, hogy mielőtt összegezném, még a felnőttoktatásról, a felnőttképzésről szóljak néhány szót, mert ebben talán egy kicsit jobban kellene előrelépnünk. Megmondom őszintén, én a dán, svéd, skandináv példákat ismerem, és most néztem is számokat készülve a vezérszónoki felszólalásra: ott a felnőttképzésben a 28-30 százaléka a tanulóknak részt vesz, és nálunk ez a nagyságrend 3,3 százalék. De több ilyen ország van. Tehát a skandinávok kiemelkednek. Ez a lifelong learning, az élethosszig tartó tanulás, amit a dán népfőiskolai rendszerrel még Grundtvig püspök teremtett meg. Valójában akkor, 1844-ben Dánia is egy szegény ország volt, egy agrárország volt, és két cél volt: megtanítani a parasztfiatalokat vagy a fiatalokat egyáltalán írni-olvasni, és megtanítani gazdálkodni.

Tehát most nagyon leegyszerűsítve ezt: a XXI. században szeretném, ha a felnőttoktatásnak ezek a formái, amiket államtitkár úr is említett, hogyan alakítja ez a módosítás a felnőttoktatást, a tanulószerződés-kötési lehetőséget kiterjeszti a felnőttoktatásra, azokat a képzéseket viszont ellenőrzi, mert fontos a minőségi képzés felé való elmozdulás a felnőttoktatásban, a kontroll erősítése és a képzésben részt vevők fokozottabb védelme… ‑ mondjuk ki őszintén, ne csak a támogatásért, ne csak azért a pénzért hirdessünk meg képzéseket, hanem valódi, színvonalas oktatást adjunk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegző gondolatokként azt tudom elmondani az előttünk fekvő törvényjavaslatokról az együttes általános vitában, hogy a törvényjavaslatok elfogadása esetén a szakképzés előnyére átalakulhat, elősegítheti a gyakorlatorientált képzést, rugalmas és színvonalas szakképzés jön létre, amely figyelembe veszi a gazdaság igényeit, a képzés által a jó szakembergárda elősegítheti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottsági mutatók javítását, hozzájárulhat versenyképességünk javulásához azáltal, hogy a cégek szakképzett, jó munkaerőt találnak, találhatnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 50 2015.04.28. 2:08  23-82

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kiss László késztetett szólásra, hogy ősbűnökről beszél. Én nem akartam visszafelé mutogatni, hogy az ősbűnök hol keletkeznek, mert ő nem a megmondója ennek, hogy milyen ősbűnök keletkeztek itt.

Szeretném elmondani azt, hogy ha szakmai vitát folytatunk, amire volt példa, hiszen akár Kunhalmi Ágnes, akár Dúró Dóra hozzászólásában is éreztem azt a törekvést, hogy jobbítani akarnak a rendszeren, persze azt már, hogy mindent, mondjuk, az oktatás nyakába varrnak, és elnök asszony, Dúró Dóra azt mondta, hogy a motiváció hiányzik és jó minőségű szakképzésre lenne szükség, hát pont ezt akarja ez a törvényjavaslat, hogy vonzóbbá váljon ez a szakképzési rendszer. Tudjuk azt is, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen készségekkel, milyen alapfokú képzéssel jönnek ide, ami természetesen a szülőknek is egy nagyon fontos visszajelzés, mert ha a szakképzés presztízse megnő, akkor szívesebben adják a gyerekeiket a szakképzési intézményrendszerbe, és valahogy a megélhetés is jobb lesz.

Tehát szeretném elmondani, azt éreztem, hogy háromféle hozzászólás volt. Volt, amelyik szakmailag közelítette meg ‑ mármint az ellenzék részéről ‑, volt, aki végül elmondta a politikai véleményét, de próbálta szakmai köntösben, és volt, aki hivatalból kötekedett, mondjuk, Gúr Nándornál ez a több százezer menekült, akit elüldöztünk volna innen. Nem tudom, ön tudja-e, hogy egy súlyos döntést hoznak meg, akik elmennek, és nem mindig végleg mennek el, és nem mindig a saját szakterületükön dolgoznak kint külföldön.

És szeretném azt is elmondani, tisztelt képviselőtársam, hogy a munkanélküliség ellen ‑ ahogy én egyetértek, mondjuk, Czomba Sándorral ‑ a szakképzett munkaerő a legjobb gyógyír, az a szakképzett munkaerő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely területileg is egy kicsit talán irányítható a szakképzési centrumokkal. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 278 2015.05.26. 7:50  269-292

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzés átalakítása időszerű és szükséges volt, ami jelenti a 2011. évi CLXXXVII. törvényt, a szakképzési törvényt és a 2013. évi LXXVII. törvényt, amely a felnőttképzésről szól. A szakképzés megújítása jelenti a tartalmi képzés megváltoztatását egy jobb irányba ‑ ez a gyakorlatorientált képzés ‑, és azt is, hogy a szakképzés specialitására is oda lehet jobban figyelni, így például a hiányszakmák képzésére is nagyobb tér, nagyobb lehetőség nyílik.

Az irányítás megújítása is szerepel a törvénymódosításban. Egy rugalmas, hatékony, a szakképző centrumok létrehozásával egy olyan irányítási rendszer alakul ki, amely területi alapon az iskolákkal, tagintézményekkel együtt egy szimbiózist alkot. Rendkívül erős a törvényjavaslat és a módosítók második esélyt biztosító jellege, a szakképzettséghez juttatás erélyes támogatása. Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, mindannyiunk számára fontos, hogy minél több szakképzett munkaerő legyen Magyarországon, hiszen hogyha a szakképzettséget javítani tudjuk, akkor az munkahelyet jelent, nemcsak egyszerű szakmunkás-bizonyítványt, hanem használható tudást, munkahelyet jelent, és annak a családnak, annak a személynek biztos megélhetést.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a módosító javaslatokra a háttérpontok alapján néhány olyan fénytörést vagy néhány olyan pontot mondjak el, amelyek a lényegét jelentik ennek a módosító javaslatnak.

Az egyik ilyen a szakképzési Híd-program, erről egy kicsit részletesebben kell szólni, hiszen a program számos újdonságot tartalmaz a korábbi, az eredeti változathoz képest is. Általánosan kétéves lesz, minden eredményesen tanuló fiatalnak alapfokú végzettséget biztosít és részszakképesítést ad, ez második esélyként hozzásegítheti a fiatalokat magasabb igényű, keresettebb szakmák elsajátításához. Újdonság, hogy keresztfélévesen is indítható, így csökkenthető lesz a végzettség, képzettség nélkül csellengő fiatalok száma.

Újdonság a programban a nappali rendszerű oktatásban való részvétel felső határának felemelése 25. életévre ‑ ez 21, korábban 23 volt ‑, mert így, hogy felemeltük, vagy maga a törvény felemeli 25. életévre a képzésben, azzal egyidejűleg a szakképzési Híd-programba nemcsak az léphet be, aki 15-16 éves korára nem fejezte be az általános iskola 7. osztályát sem, hanem minden, a középfokú oktatást végzettség, képzettség nélkül elhagyó fiatal is. Igen, hiszen hogyha 23 évesen, mondjuk, a fiatal belátja, vagy van ráutaló magatartás, hogy alapfokú, középfokú végzettség és szakma nélkül nem boldogulhat, még visszatérhet a szakképzési Híd-programba, hogy tanulási képessége és munkára való alkalmasságának fejlesztése mellett végzettséget s legalább rész­szakképesítést szerezzen.

A szakképzési Híd-program kétéves, s azt jelenti, hogy a követelmények tekintetében egy egység, ami kellő rugalmasságot biztosít a fiatalnak a hiányok pótlásához, a felzárkózáshoz.

(20.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak egy olyan fontos újdonságról, a szakképzési Híd-program újdonságáról, hogy a fiatalokat ösztöndíjjal motiválja a programban való részvételre, a követelmények teljesítésére. E követelmények közül az egyik legfontosabb, hogy folyamatosan részt vegyenek a személyiségfejlesztést jelentő vagy célzó programban, mert csak akkor érhetnek el eredményt. A javaslat biztosítja az ezekkel a fiatalokkal foglalkozó pedagógusok munkájának pótlékkal való elismerését.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kimondja ‑ és szerintem ez nagy vívmány, nagy eredmény ‑ a második szakképzés ingyenességét. Mint emlékezetes, ezt a szocialista kormányzás idején törölték el. A második esély szempontjából ez nagyon fontos azok számára, akik olyan szakképzettséggel rendelkeznek, amely nem bizonyul piacképesnek. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy ez az ingyenesség hány tanévre vonatkozik.

Szerintem, tisztelt Ház, a módosító javaslat 47. háttérpontja szintén fontos felhatalmazó rendelkezést emel be a kormány számára rendeletalkotás címén, a tanulói ösztöndíjra és pedagóguspótlékra vonatkozóan. Ugyancsak módosítás emeli be az oktatásért és felzárkóztatásért felelős miniszter egyetértési jogát a szakképzési Híd-program egyes szabályozási területein. Ez lehetővé teszi, hogy a szakképzési szempontok mellett pedagógiai, szociális szempontok is érvényre jussanak.

Több pont, a 27., 31., 50. háttérpont fontos változás a törvényjavaslathoz képest, hogy a szakmai, elméleti, gyakorlati tárgyak oktatására olyan felsőfokú végzettségű is foglalkoztatható, aki nem rendelkezik pedagógus végzettséggel, ha ilyen végzettségűvel az állás nem tölthető be. Ennek mi a lényege? Enyhít a szakoktatóhiányon. A módosítás lehetővé teszi a felnőttoktatásban is tanulószerződés kötését, és szabályozza ennek mértékét.

Beszélhetnék még a pályakövetési rendszer új szabályáról, a fiatalok iskolai szakmaválasztási döntéseinek megalapozásáról, ami a későbbi sikeresség záloga lehet, de nem teszem, hanem röviden összegezve az összegző módosítókat: a törvényjavaslat a módosítókkal együtt megújítja a szakképzés tartalmi képzését, gyakorlatorientált képzést valósít meg; a kamarán keresztül bekapcsolódnak a piaci szereplők ebbe a képzésbe, idézőjelben; átalakítja - véle­ményem szerint, jó irányba ‑ az irányítási struktúrát; területi alapon szakképző centrumokat hoz létre, és idetartoznak a szakgimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák; ingyenesen biztosítja a második szakképzést, csökkentve ezáltal a hiányszakmák számát; erősíti a duális képzést; és a szakképzési Híd-program pedig véleményünk szerint elősegíti a felzárkóztatást és csökkenti a lemorzsolódást.

Szerintem jó az irány, a törvényjavaslatot támogatjuk ilyen módon elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 286 2015.05.26. 3:10  269-292

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két témára szeretnék én is még egypár mondatot vesztegetni, vagy remélem - idézőjelben ‑, hogy nem vesztegetni, hanem azzal a céllal, hogy mindannyian épülünk belőle. Az egyik a lemorzsolódás, amit Dúró Dóra képviselőtársam mondott.

Szeretném fölhívni a figyelmét, hogy a Zöld könyvben, ha jól emlékszem, Hiller minisztersége, oktatási minisztersége idején a szakképzésből kiesettek száma vagy a lemorzsolódás közel egyharmados volt, a halmozottan hátrányos helyzetűeknél ez 50 százalékos. Tehát nem kérdés, hogy valamit tenni kell ezzel a lemorzsolódással.

Én arról beszéltem, persze lehet ezen javítani, hogy a szakképzési Híd-program, meg van egy köznevelési Híd-program is, de most a szakképzésről beszéljünk, három területen lehetőséget ad erre. Az egyik az általános iskolai leszakadó kör felzárkóztatása, hogy általános iskolai végzettséghez jusson, aki hét elemit végzett el vagy hat osztályt végzett el.

A második a középfokú oktatásban lemorzsolódók visszavezetése az oktatásba. Itt természetesen a tanköteles koron túl is be lehet kapcsolódni 25 évig a nappali rendszerű oktatásba, középfokú végzettséget vagy szakmát lehet megszerezni és önkéntességgel is, vagy ha nem a jelölt ismeri föl, akkor a szülei ismerik föl, hogy ebben a világban végzettséghez kell jutni.

A harmadik pedig a halmozottan hátrányos helyzetűek lemorzsolódási mutatóinak javítása. Hadd mondjak el egy számot: az Európai Unióban a lemorzsolódás 13,5 százalékos volt 2011-ben, nálunk, Magyarországon jelentős területi különbségek mellett átlagosan 11,2 százalékos. A 18-24 év közötti korosztályban kimutatható leszakadásról vagy lemorzsolódásról beszélek, és az uniós célkitűzés, hogy 2020-ra 10 százalék alá kerüljön. Szerintem ez jó irány, hogyha mi ebben a szakképzési Híd-programban vagy egyéb formákban a lemorzsolódást csökkentjük.

A másik pedig az irányítás. Szakgimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, ez az új, és mintegy 44 ilyen szakképzési centrum lesz átlagban 4-6 tagintézménnyel, szakközépiskolával vagy szakiskolával, vagy éppen szakgimnáziummal. Ennek az lenne a lényege ‑ éppen Dúró Dóra mondta, hogy a KLIK-nél voltak ilyen problémák ‑, hogy decentralizált legyen, hiszen területi alapon szerveződik, olyan emberek vannak ott és annyira közel van, megyénként legfeljebb három, Budapesten tíz, hogy talán ezt a centralizált irányítási rendszert kihagyjuk, nem egy központba irányítják, hanem 44 ilyen szakképzési centrum van, ahol a fenntartói jogokat, a szakmai irányítást gyakorolják.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 335 2015.05.26. 4:47  332-343

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ahogy Kucsák László képviselőtársamtól hallottuk, a 2011. évi CXC. törvénycikk módosítása, amely a köznevelést szabályozza, szorosan összefügg a szakképzési törvény módosításával. Véleményünk szerint a két törvényjavaslat csak együtt értelmezhető.

Néhány olyan háttérponthoz szeretnék szólni, amelyek a köznevelési törvény módosítását vagy eredményét jelentik a módosítás következtében. Az egyik ilyen nagy eredmény, hogy a nappali rendszerű oktatásban való részvétel lehetséges felső határa a 25. életév lett; ez 23-ról növekedett. Ez kedvezően hat a szakképzésre, és természetesen a nemzeti köznevelési törvényjavaslatban van szabályozva. A korhatár kitolása fontos fejlemény. Ez azt jelenti a szakképzés esetében, hogy a szakmaszerzéshez szükséges tanulmányokat a fiatal nagyobb biztonsággal fejezheti be nappali oktatásban, és ez azt is jelenti, hogy a szakképzési Híd-programban folytatott tanulmányok utáni szakmaszerzés is időben belefér.

A törvényi pontosítás 2. háttérpontjáról Kucsák László szólt, hogy általános iskolai végzettség a szakképzési Híd-programban is szerezhető. Egy részükben eddig is lehetett szerezni, a szakképzési törvényjavaslat azonban ezt kiterjeszti mindazokra, akik elvégzik a szakképzési Híd-programot. Ez véleményünk szerint második esélyt, elérhető célokat ad az addig sikertelen, kudarcos fiataloknak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy aki általános iskolai végzettséget szerez, megnyílik előtte a piacképesebb szakmák megszerzésének lehetősége. És miután a nemzeti köznevelési törvény tartalmazza az átfogó szabályozást a köznevelésre vonatkozóan, ennek jogtechnikailag itt van a helye.

Engedjenek még egy olyan fontos dolgot! A tanulói jogviszonyról is szólt Kucsák László, de egy picit részletesebben, hogy a törvényjavaslat a szakképző iskolák tanulóiról beszélve szól a tanulói jogviszony megszüntetéséről. A módosító javaslat rendezi a tanulói jogviszony kérdését azok esetében is, akik nem egy iskolatípusban szerepelnek vagy tanulnak, hanem egy programban. A Híd-programok ilyenek. A tanulói jogviszony ilyetén szabályozása annál inkább fontosabb, mert szélesedik a programba bekapcsolódni tudó, nem tanköteles tanulók köre is. Hiszen ide nemcsak azok kerülhetnek 2016 szeptemberétől, akiknek nincs alapfokú végzettségük, hanem azok is, akik bármilyen középfokú intézményből kimaradtak, mert nem teljesítettek, és a tanköteles kor után, tehát a tankötelezettség után otthagyták az iskolát.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül még egy módosító javaslatról, a 9. háttérpontról szeretnék szólni, mert ez a javaslat lehetőséget ad a gimnáziumok sorsáról történő megfontolt döntésre is. Hiszen több olyan gimnázium van, amelyek a szakképzéssel együtt vannak, egybeszervezettek, és a jövőjükről még nem született döntés. Tehát nem a kifutó rendszerről beszélek, hanem olyan gimnáziumi képzésről, ami például egy járásban vagy egy kisebb területen fontos, hogy megmaradjon. Tehát ennek a döntésnek a lehetősége megmarad, és ezalatt a gimnázium és a szakképzési intézmény együttélése mellett is megosztható a szakmai irányítás és a vezetők személye is különválasztható.

Összegezve: a nemzeti köznevelési törvény módosítása a koherencia megteremtését, megtartását jeleni a szakképzési törvény módosításával kapcsolatban, az alapfokú végzettség megszerzésének erősítését és a pályakorrekció lehetőségét a középfokú oktatásban. Ezért támogatjuk ezeket az összegző módosító javaslatokat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 56 2015.10.22. 7:09  53-86

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan a kormány május végén nyújtotta be a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényjavaslatot, amely szeptember 1-jén lépett hatályba, azonban még mielőtt a módosításról szólnék, hadd foglaljam össze néhány gondolattal az előzményeket.

Államtitkár úr is említette, hogy egy új jogintézmény jött létre olyan adósok számára, akik második esélyt kapnak, ha magáncsődeljárás alá kerülnek, vagy ha akarják és belépnek ebbe a jogrendszerbe. A magyar jogrendszerben ez az első, magánszemélyekre vonatkozó adósságrendezésre irányuló eljárás, amely a fizetési nehézséggel küzdő családok, pontosabban: minimális vagyonnal és törlesztőképességgel rendelkező családok számára hatékonyan elősegíti az adósságrendezést, egyben segítséget nyújt az adósságcsapdából való kikerüléshez. Ez volt a cél, amikor 16 KDNP-s képviselő benyújtotta az eredeti törvényjavaslatot, hogy az adósságcsapdából hozzuk ki az embereket.

Az adósságrendezési eljárás célja, hogy az adós és hitelezői érdekeinek összehangolásával állami felügyelet mellett valósítsa meg az adósságok rendezését. A magáncsődeljárás lényege tehát abban fogalmazható meg, hogy az adósnak jogi keretet biztosít a tartozásai rendezésére vonatkozóan a hitelezőivel történő megállapodásra, tehát elsősorban a hiteladósok, illetve a többféle fizetési késedelmet felhalmozó személyek adósságcsapdából való kikerülését tűzi ki végcélul.

Az adósságrendezési eljárást az első ütemben olyan hiteladós személy kezdeményezheti, akinek vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére, és a lakóingatlana elvesztését eredményező eljárás indítása vagy továbbfolytatása várható. Ezt államtitkár úr is kiemelte. S hadd húzzam én is alá, hogy itt a lakóingatlanra fókuszál az eredeti törvény. Valahol lakni kell; a devizahiteleseket a csapdából kihozó törvény is erre fókuszált.

(11.30)

Tisztelt Ház! Tehát a benyújtott törvényjavaslat kis terjedelemben, de az érdemi részét nem érintően módosítja az úgynevezett magáncsődtörvényt azért, hogy az első ütemben megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére egy egyszeri póthatáridőt adjon. A jogalkotó ezt a póthatáridőt 2016. március 1-ig teszi meg. A póthatáridő engedélyezése lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal összefüggésben is szeretnék arra kitérni, hogy a póthatáridő nem érinti a törvény most hatályos rendelkezéseiben a végrehajtások és végrehajtáson kívüli értékesítések továbbfolytatására vonatkozó törvényi határidőket és az említett eljárásokra vonatkozóan ott megállapított sajátos szabályokat. Hangsúlyozom, hogy fő szabályként az adósságrendezés kezdeményezése a kényszerértékesítési eljárásokat megakasztja, és ez azért nagyon fontos, hogy az érintett hiteladós családok gyors döntést hozzanak, kívánnak-e belépni, pontosabban: kívánnak-e élni a magáncsődeljárás lehetőségével és a vele járó csődvédelemmel.

Az adósságrendezési törvény módosítása a póthatáridőn túl egyrészről az adós számára választási lehetőséget biztosít arra, hogy közvetlenül a főhitelező pénzügyi intézménynél benyújtva kezdeményezi-e a bíróságon kívüli adósságrendezést, vagy az eljárást kezdeményező iratok benyújtását a családi csődvédelmi szolgálat területi szervénél, ahogy hallottuk államtitkár úrtól is, a fővárosi és a megyei kormányhivataloknál lehet előterjeszteni. Ennek a módosításnak a célja, hogy egyszerűsítse és gyorsítsa az eljárásokat, továbbá a pénzügyi intézetek terheinek csökkentése menjen végbe. Ez az egyszerűsítés és gyorsítás, a választási lehetőség, a póthatáridő mind-mind azt szolgálja, hogy ebből az adósságcsapdából hozzuk ki azokat az embereket, akik ezt a jogintézményt választják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Másrészről röviden beszélnem kell a bírósági adósságrendezési időszakról, amely fő szabályként öt évig tart. Vannak azonban ennél jóval hosszabb futamidejű jelzálog-, illetve lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingügyletek, ezekre nézve kiegészítő szabályok beépítése indokolt, hiszen sem az adós, sem a hitelező számára nem lenne előnyös a futamidő bírósági adósságtörlesztési határozattal történő lerövidítése, sem pedig az adósságrendezési eljárás időtartamának a futamidő lejártáig történő meghosszabbítása. Ennek érdekében a törvénymódosítás kimondja, hogy a hitelező számára a minimális megtérülést csak a futamidő végéig kell teljesítenie az adósnak. Ez egy lényeges mozzanat véleményem szerint.

Ha pedig a hitel- vagy a pénzügyi lízingszerződést már korábban felmondta a hitelező, az adóst akkor is megilleti az a kedvezmény, hogy a minimális megtérülést olyan időszak alatt teljesítse, ami megfelel a futamidő hosszának, azaz a mentesítő határozat az adósságrendezési időszakra eső időarányos teljesítést honorálja.

Tisztelt Ház! A fentiekre tekintettel, mint látható és a kormány expozéjában is hallottuk, a kormány legfőbb célja az volt, hogy a póthatáridő igénybevételével minél több, adósságcsapdába esett háztartás számára nyújtson segítséget.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, amely előzetesen egyeztetésre került a Bankszövetséggel, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 47 2015.11.17. 5:14  44-59

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ismétlem meg az előterjesztő által elmondottakat, aki részletekbe menően bemutatta a törvénymódosítás új vonásait. De természetesen egyetértek az új irányelvvel és a jogszabály belső koherenciájának erősítésével, emellett ‑ ahogy hallottuk ‑ fogalom- és szövegpontosításokra is sor kerül. De leginkább azzal értek egyet, amit államtitkár úr mondott, hogy nemzeti kulturális örökségünket óvni és ápolni kell, és ez a törvénymódosítás erre irányul. De engedjék meg nekem, hogy néhány gondolatot fűzzek az elhangzottakhoz arról, milyen erényeit látom e 12 paragrafust tartalmazó jogszabály-módosításnak.

A jogellenesen kivitt kulturális javak fellelésében, visszaszerzésében különösen nagy szerepe van, lehet szerepe a nemzetközi szintű együttműködéseknek. Ezért tulajdonítok nagy jelentőséget annak, hogy az e téren végzendő munka eredményességének javítását célzó együttműködések nem kétoldalú megállapodásokban, hanem uniós irányelvekben fogalmazódtak meg, mert ezek elősegítik az Unión belüli összehangoltságot, az egyes tagállamokban induló eljárások áttekinthetőségét egymás számára.

Egy nép számára a tárgyi kulturális értékek éppoly jelentőséggel bírnak, mint szellemi javai, irodalmi, zenei értékei vagy éppen tudományos eredményei. Annak az elismerése, hogy minden nemzetnek joga van a saját kulturális javaihoz, fontos identitáserősítő momentum. A franciáknak éppoly fontos Verlaine, Rimbaud, Renoir vagy Rodin, ahogy nekünk József Attila, vagy éppoly fontos, mint Csontváry vagy Stróbl. Ezért a kulturális értékek elhurcolása, elrablása mindig személyes közügy volt és marad. A polgárok a saját kifosztásukként értékelik, ha például egy értékes muzeális darabot mű­kincs­tolvajok ellopnak.

Hozzá kell tennünk: miután a valódi kulturális értékek egyetemes kincsünket jelentik, ezek azok, amik képesek összekötni nemzeteket, mindannyian szegényebbnek érezzük magunkat, ha ezeket magáncélra bűnözők dézsmálják vagy vandálok megrongálják, megsemmisítik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán e tekintetben napjainkban különös aktualitással bír a Nobel-díjas osztrák etológus, Konrad Lorenz megállapítása, aki 2004-ben könyvet jelentetett meg az állati agresszió vizsgálata terén végzett munkája eredményeiről, és e könyv záró összegzésében az emberi tanulságokra is kitért. Állást foglalt amellett, hogy a művészet az egyetlen, különösen, ha nyelvek feletti eszközökkel operál, amely képes áthidalni népek, nemzetek közötti szakadékokat, előmozdítani az egymás közötti megértést. Ezért fontos, hogy a művészet semmi másnak ne legyen elkötelezett, mint az értékeknek és ennek az előbb felvázolt hídszerepnek. Nézetét alátámasztva, visszautalt a tűzszünetekben a lövészárkok között egymással barátkozó ellenségekre, akik a nyelvek feletti közös kulturális kódok révén értettek szót egymással.

Nyilvánvalóan az emberiség közösen számon tartott értékeire irányuló műkincsrablás, az illegális kereskedelmük, magáncélú kisajátításuk merénylet a művészet e fontos szerepe ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy ezen a nyomvonalon haladva, e mélyebb emberi közösségi szempontok alapján kap jelentőséget, hogy a törvénymódosítással az illegális kereskedelem megfékezését szolgáló rendelkezések kerülnek a jogszabályba, továbbá az, hogy meghosszabbodik ‑ ahogy az előterjesztőtől is hallottuk ‑ a másik tagállamban fellelt tárgyra vonatkozóan annak a megállapítására vonatkozó határidő, 6 hónapra, hogy az a kulturális javak körébe tartozó tárgynak minősül-e, illetve meghosszabbodik a visszaszolgáltatási eljárás megindítására rendelkezésre álló időtartam.

A törvénymódosítás szabályozza a Magyar­országnak visszaszolgáltatandó kulturális javakra vonatkozó kérdéseket, pontosítja a visszaszolgáltatással kapcsolatos együttműködést és feladatokat.

Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy a jogszabály módosításával az Unió közösségében eredményesebben fellelhetők lesznek a kulturális javak, gyorsabbá válik azok visszaszolgáltatása és megnehezül az illegálisan eltulajdonított, megszerzett javak birtoklása. Támogatjuk a törvénymódosítást. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 326 2015.11.30. 1:24  321-328

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvénycikk módosításáról van szó, és ez a törvényjavaslat, amely előttünk van, a T/7399. számot viseli.

(20.40)

Ehhez a törvényjavaslathoz kizárólag a Fidesz nyújtott be technikai jellegű javító csomagot, amely kodifikációs és nyelvi pontosításokat tartalmaz. Ezt a bizottság is támogatta, nem bontakozott ki vita körülötte. Mindezek fényében aligha folytatható megalapozott módon részletesebb vita a törvényjavaslatról, az általános vitán pedig túl vagyunk. Megjegyzem, az általános vita során minden vezérszónok, minden frakció vezérszónoka szintén támogatta a törvényjavaslat módosítását.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat megteremti az összhangot az uniós szabályozással, és jól szolgálja az illegális műkincs-kereskedelemmel szemben a hatékonyabb fellépést. Ezért bízom benne, hogy a javaslatot a frakciók támogatják majd. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 108 2016.03.01. 2:06  75-235

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék reagálni Volner János hozzászólására, hiszen azt mondta, hogy a Jobbik rendet teremtett Tiszavasváriban. Szeretném önt emlékeztetni, képviselőtársam, hogy a Jobbik azt ígérte, hogy ilyen lesz a jobbikos kormányzás, majd a jobbikos önkormányzatokban fogják megmutatni, hogy milyen a jobbikos kormányzás.

Tiszavasváriban éppen botrány botrányt követ, mert február 15-én a tiszavasvári önkormányzat egy együttműködési megállapodást kötött ‑ gondolom, az önök sugallatára, ilyen pártpolitikai célokból ‑ a Becsület Légiójával, amely légiót Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester jegyzi vagy az ő nevéhez fűződik, aki botrányairól híres, szélsőséges, erőszakos, és ott, a városban akar menetelni, különösen, ahol a romák laknak.

Hadd mondjam el önnek, hogy ott egy nagyon jól működő iskola van ‑ semmit nem tett a Jobbik az oktatásfejlesztésért -, egy bázisiskola, a kabai iskola, a térség legnagyobb iskolája. Van egy alapítvány, amely a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében kiváló tapasztalatokkal és nagy empátiával rendelkezik, és önök megjelentek, hogy majd rendet teremtenek Tiszavasváriban. Azt gondolom, hogy csak félelmet keltettek, hiszen az az Orosz Mihály Zoltán, aki a kormányhivatal előtt is tüntetett, mindenkit feljelentett, és ő fog majd rendet teremteni az oktatásban, a gyermekvédelemben és Tiszavasváriban.

Azt gondolom, hogy itt most egy ízelítőt kaphatunk abból ‑ és a tisztelt szocialistáknak is mondom -, hogy milyen a jobbikos politika, milyen a jobbikos oktatáspolitika, amikor félelmet keltenek egy településen, amikor több százan jelennek meg a Városháza előtt félelmükben, vagy elmennek az iskolába és a gyerekeket hazaviszik. (Dúró Dóra: Eddig lopták az áramot, és most nem lehet!) Hazaviszik. Kérem szépen, törvények vannak és rend van, aki lopja az áramot, a rendőrség ‑ külön kapitányság van - meg­jelenik. Hol? Menjünk el együtt oda! (Mirkóczki Ádám: Menjünk el együtt, nézzük meg, mit csinál a rendőrség!) Így van, ott, a terepen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 198 2016.03.01. 11:50  75-235

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vagyok vele, mint Balla György, hogy mielőtt egy szakmai keretben szeretnék szólni a közoktatás állapotáról, és egy olyan fogalmat szeretnék idehozni a minőségi oktatás és a tehetséggondozás mellett, amely az esélyteremtést jelenti, mert szerintem az egyik legnagyobb problémánk ez, hadd mondjak én is egy konkrét példát mint volt önkormányzati képviselő 2010 előtt ‑ Szabó Sándornak címezem, mert mondta, hogy Szeged szeretné visszavenni az iskoláit (Közbeszólások az MSZP soraiból.), csak azt is mondta, hogy adjuk oda a forrásokat. Mert hogy is volt ez 2010 előtt? Úgy volt, hogy Nyíregyházán például mint oktatási bizottsági elnök 2002-től 2010-ig láttam ezt a folyamatot, és emlékszem egy ilyen nagy táblára, amelyet kiírtak a szocialisták, hogy: több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak! (Gőgös Zoltán: Ez nem akkor volt!) Valószínű, hogy még vagyunk néhányan, akik emlékezünk, és emellett pedig a normatíváknál minden évben ‑ minden évben! ‑ a költségvetésnél azt láttam, hogy a központi normatíva, ami az intézményfenntartásra, benne az iskolákra jön, Nyíregyházán ez a 18 óvodával együtt 53 intézményt jelentett, egyre kevesebb forrás volt.

Mondok egy értelmezhető számot: 2009-ben 5 milliárd forint volt iskolafenntartásra, ami központi normatívából jött, és 6 milliárd forintot kellett hozzátenni, hasonló volt a helyzet, mint Csepelen, ez a 40-60 százalék, vagy mondhatnám azt, hogy egyharmad-kétharmad. Na most, ebben a helyzetben az önkormányzatok eladósodtak, és az az 1000, közel 1300 milliárd forint, amit konszolidáltunk… (Gőgös Zoltán: Ne beszéljetek már hülyeségeket! Fejlesztési költség nem volt?!) Nem, nem állítottam azt (Gőgös Zoltán közbeszól.), de most a működésről beszéltem. Ennek jelentős része, képviselőtársam, a jelentős része működés volt. Azt gondolom tehát, hogy a szocialisták kivettek pénzt az oktatásból, mi betettünk, és ahogy Balla György mondta, ez a liberális oktatáspolitika, amit szeretnék most bebizonyítani, megbukott, mert az esélyteremtésben a különbségek növekedtek az iskolák között (Gőgös Zoltán közbeszól.) egy jómódú, mondjuk XII. kerületi önkormányzat és egy kistelepülés iskolái között.

Önök nem voltak ott, amikor a kistelepülések polgármesterei az állami szerepvállalásnál szinte tapsoltak, amikor az állam átvette, fenntartóvá vált, és a működést is átvette, mert azt mondta, hogy a költségvetésükből az a 30-40 millió forint - tele­pü­lés­nagyságtól függően ‑ nem volt meg, amit neki hozzá kellett tenni ahhoz, hogy az iskolája biztonságosan működjön. Ennyit tehát arról, hogy milyen volt a finanszírozása a korábbi időszaknak.

És akkor térjünk vissza a tételmondathoz, mert ebben, úgy látom, hogy van egy egyetértés, de nem azért, mert most politikai pártok azt mondják, a kiindulópont, amit Pósán László mint vezérszónok is elmondott, hogy a gyerekek érdeke legyen. Igen ám, de a gyerekek érdekét a gyerekek nem biztos hogy felismerik, a tanárok és a szülők jelentik azt, hogy mi is a gyerek érdeke, az, hogy minőségi oktatást kapjon, az, hogy tehetséggondozás legyen az iskolában, vagy felzárkóztatás, esélyteremtés, tanórán kívüli foglalkozások és mindaz, amit az iskola ‑ úgy szoktuk megfogalmazni ‑ azért tud tenni, hogy a családból hozott hátrányokat kompenzálja, kiegyenlítse vagy csökkentse.

(19.30)

Erre kell az iskolának, benne a tanároknak, szülőknek és nekünk, politikusoknak is, akik a keretet megadjuk, bár jómagam tanárember vagyok, három évtizedig tanítottam a nyíregyházi főiskolán ‑ azt hiszem, hogy Gőgös Zoltán is valamikor ott végzett, ugye? Csak a mezőgazdasági részén, ez már egy integrált rész. (Gőgös Zoltán: Igen, 1981-ben.) A lényeg az, hogy a tanárképzésben szerepet vállalva, azt láttam, hogy a tanárok hivatástudattal rendelkeznek, és szerintem most is azért van ‑ remélem, többségükben ‑ az a felzúdulás, hogy jobbá tegyük a rendszert. Mint ahogy a Herman Gimnázium igazgatója a köznevelési kerekasztalon vagy a bizottsági ülésen ‑ már nem is tudom, mert átjöttek az első köznevelési kerekasztal után a Kulturális bizottság ülésére ‑ azt mondta, hogy úgy vette észre, hogy javítani szeretnék a rendszert, és ő elégedett ezzel, hogy értelmes vitára nyitott a kormány, mindent meg lehet beszélni, ami rendszerszintű hiányosságokat, problémákat orvosol, de nem akarunk visszatérni a 2010 előtti oktatáspolitikához.

Miért is? Azért, mert a XXI. században, és örülök, hogy Dúró Dóra visszajött, mert XX. századról és XXI. századról beszélt Vona Gábor, én felírtam egypár tételt magamnak, hogy mi az, ami fontos a XXI. századi iskolában, mert oly gyorsan változnak a körülmények, a technológiai változások, a tanulástudomány megváltozott, a tudáskoncepció megváltozott, hogy mi az, ami valóban használható, versenyképes tudást ad a gyerekeknek. Szerintem ez az új tartalomfejlesztés a következőkből áll: esélyteremtés, tehetséggondozás, készségek, képességek fejlesztése, egyéni szükségletekre koncentráló oktatás és új tartalomfejlesztés, amely ‑ hogy mondjam ‑ a szakmai, tartalmi, módszertani változásokat is jelenti.

Mit kell tenni ahhoz, hogy ez megvalósuljon, elsősorban az esélyteremtés területén? Az állami szerepvállalás, amely megteremtette az esélyteremtés kereteit, a köznevelés közszolgálati szerepének erősítése, ez egy olyan közszolgáltatás, amihez mindenki hozzáférhet, és ezen belül lehet differenciálni.

Hároméves kortól a kötelező óvodáztatás bevezetése szerintem jó döntés volt, remélem, hogy ebben sokan egyetértünk. Miért is volt jó döntés? Azért, mert az óvodai nevelésben való részvétel a későbbiekben jobb iskolai teljesítményekhez vezet. Mi a célunk? Az, hogy jobb iskolai teljesítmények legyenek; mindenféle felmérést most időhiány miatt nem idéznék, és valójában, ha jobb iskolai teljesítmény van, akkor a lemorzsolódás is csökken, a korai iskolaelhagyás is csökken, és a végzettségnélküliség, tehát hogy az iskolából végzettség nélkül jönnek ki, ez mindenképpen csökkentendő.

Véleményem szerint a szakképzés átalakítása is ezt a célt szolgálta, hogy minél többen középfokú végzettséget szerezzenek. Természetesen maximálisan támogatom, hogyha valaki diplomát akar szerezni, csak tudják, én láttam azon a főiskolán, amely ma már egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, hogy 150 kommunikáció szakos hallgató végzett, mondjuk, a 2000-es évek elején, és elhelyezkedett 3-4. Tudják, a Tesco-pénztárakban is találkoztam olyan kommunikáció szakos hallgatókkal, akit én tanítottam, vagy történelem szakos hallgatókkal. Nem ott a helyük, tudják? Ez még akkor volt, nem Londonba mentek, nem 2004-ről beszélek, az európai uniós csatlakozásunkról, hanem előtte. Én azt mondom, hogy olyan képzettséget kell adnunk, hogy a szakmájukban tudjanak tanítani, és lehetőleg itt, Magyarországon, de hogy ha a fiatalok közül valaki el akar menni és kipróbálja magát, csak jöjjön majd utána vissza, mert az egy nehéz döntés, ahogy a miniszterelnök úr mondta.

2020-ra Magyarország azt vállalta, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti. Ez magas. Nem is akarok belemenni egy számháborúba, hogy 2009-ben mennyi volt, 2012-ben mennyi volt; most mutat egy éves csökkenést, de hosszabb távon kell ezt vizsgálni. Tartós csökkenésről akkor beszélhetünk, ha éveken keresztül a lemorzsolódás csökken.

A kormány hozott egy középtávú stratégiát a lemorzsolódás elleni harcban, ez a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer. Itt a veszélyeztetett tanulók körét meghatározza, és a köznevelési intézmény képessé válik a beavatkozásra. Új munkakörök vannak, a kormány ebben is lépett előre, illetve az oktatási kormányzat; az iskolai szociális munkás munkakör, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, ezek mind finanszírozott munkakörök lesznek, amelyek közvetlenül segítik az oktatást, nevelést.

Szűkebbre szabtuk a magántanulók körét. Véleményem szerint ez is nagyon fontos, hogy bennmaradjanak a rendszerben. Vagy a tanárok pótlékának kiterjesztése a hátrányos helyzetű térségekben, az elmaradott településeken, a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken, a tanárok, ha ilyen gyerekeket, 3h-s gyerekeket, tehát halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak, akkor pótlékot kapnak, véleményem szerint ez is egy jó rendszer.

Befejezésül hadd szóljak röviden arról, hogy 2016 szeptemberében elindul a szakképzési Híd-prog­ram. Meglepve olvastam, hogy a szakszervezet azt mondja, hogy erre nincs szükség. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a szakképzési Híd-program egy teljesen új eleme annak, hogy a korai iskolaelhagyást vagy a végzettség nélküli rendszert csökkentse.

Miről van szó? A szakképzési Híd-programba beléphetnek azok, akik 6 osztályt végeztek el 15 vagy 16 éves korukra, vagy kihullottak a középfokú oktatásból. Itt alapvetően a szakiskolákról van szó, és ez azt jelenti, hogy a szakképzési Híd-programba a 23. életévig be lehet menni, tehát a 25 éves életkorig nappali rendszerű képzésben azt a két évet el lehet végezni, hiszen a képzési idő két évfolyamos, záróvizsgával végződik, és keresztfélévben is indítható. Nagy vívmány ez, csökken a csellengés lehetősége, és részt vehet benne az is, tehát 25 éves korig, aki nappali rendszerű oktatásba jár. Valójában általános iskolai végzettséget ad vagy alapfokú végzettséget és részszakképesítést.

Motiváló tényező különösen a nehéz helyzetben lévő családok számára, hogy az a gyerek, aki ide bekerül, ösztöndíjat kaphat, és nem hagyományos iskolai működésben tanulhat; személyiségfejlesztés, szocializációs utak megmutatása, ezt mindenképpen preferáljuk. És természetesen ingyenes, mint ahogy a szakképzési rendszerben a második szakképzés is ingyenes, hogy ha valaki rosszul választ szakmát, akkor egy második szakmát is elvégezhet, és azzal a munkaerőpiacon megjelenhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a mai párbeszédben ‑ szeretném hinni, hogy párbeszéd van közöttünk, mert mi a tanárok oldalán állunk, akik hivatástudatukkal nap mint nap végzik azt a munkát, ahogy Balla György mondta, hogy a legféltettebb kincsünket, a gyerekeinket bízzuk az iskolára, megbízunk benne. Van egy felmérés, bizonyára önök is olvasták, hogy az emberek a legjobban vagy majdnem a legjobban ‑ több mint 80 százalékban ‑ a tanárokban, a tanítókban bíznak meg, és amikor elvisszük általános iskolába a gyerekünket, sokszor tanítót választunk.

Szerintem a közoktatás megújításának ezek a fő elemei, és nyitottak vagyunk minden értelmes vitára. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 48 2016.03.16. 3:15  47-52

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Folynak a kerekasztal-tárgyalások a köznevelés kérdéseiben, az oktatás szereplői várják az eredményeit.

2011 óta újra és újra fellángol a vita arról is, hogy 16 vagy 18 éves korig célszerű-e előírni a tankötelezettséget. Ha az iskolai eredményességet vizsgáljuk, aki 16 éves korában nem motivált a tanulásra, azt felesleges tovább az iskolapadban tartani. Természetesen a 18. életév mellett kardoskodó iskolák abban érdekeltek, hogy az iskolaelhagyás miatt ne váljon bizonytalanná a pedagógusok állása. E tekintetben is fontos a szakmai hatékonyság javítása, a kihullás megelőzése, a motiválás, a tanulás megtanulása, az önbecsülés kialakítása, de igazságtalanok lennénk, ha csak a tanárokat tennénk felelőssé az iskolaelhagyásért, mintha a család, a baráti kör hatása nem érvényesülne.

Ám jobban jár a motiválatlan diák, ha elmegy dolgozni, és megismeri a munka világát, aztán eldönti, hogy ott marad, vagy mégis tanul. A felmérések sze­rint még a húszas évei elején sokuk visszatér, mert belátja, hogy a tanulás javítja a munkába állás le­hetőségét, jövedelmi szintjét. Az, hogy saját elhatáro­zásból dönt így, sokkal értékesebb, mint ha törvény kényszerítené. Azt kell biztosítanunk, hogy ha ki­hullik az oktatásból, bármikor legyen számára visszaút.

A 2016 szeptemberétől megújuló szakképzési hídprogram új lehetőségeket kínál, és módot ad arra, hogy a fiatal még nappali oktatásban szerezhessen álta­lános iskolai végzettséget és legalább rész­szak­képesítést 25 éves koráig. Évtizedeken át vártuk, hogy csökkenjen a szakiskolai lemorzsolódás aránya, ám ez lesz az első program, amely visszafogadja a tanköteles koron túl azt a fiatalt, aki kihullik a középfokú oktatásból.

Gyakran a korai iskolaelhagyás motívuma az, hogy szociális rossz hátterű fiatal pénzt szeretne keresni, hogy megvásárolja, amire vágyik. Ezért fontos, hogy a fiatal a tanulásra anyagilag is motivált legyen, kapjon a szakképzésben pénzbeli juttatásokat, költségtérítést vagy a szakképzési hídprogramban ösztöndíjat.

Elhangzik még a 18 éves korig tartó tankötelezettség mellett, hogy amióta leszállítottuk a tankötelezettség felső határát, a gyerek a születésnapján otthagyja az iskolát. A törvény szerint a tanuló tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a 16. életévét betölti, tehát köteles befejezni a megkezdett tanévet.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen eredményeket hoztak a kerekasztal-tárgyalások? Nemzetközi összehasonlításban hogyan értékelhető a hazai tankötelezettségi korhatár? Mi a korai iskolaelhagyás tekintetében az uniós célkitűzés, és hogyan áll Magyarország ennek teljesítésében? Milyen intézkedések segítik a korai iskolaelhagyás mérséklését? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 52 2016.03.16. 1:15  47-52

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a választ, államtitkár úr. A köznevelés kérdéseit kiemelten kell kezelnünk, s nemcsak azért, mert most felfokozott csatazaj kíséri, hanem azért is, mert az ország jövője az iskolákban dől el, és nagyon fontos, hogy aki beül az iskolapadba, az a megfelelő végzettséggel - általános iskolai vagy középfokú végzettséggel - hagyja el az iskolapadot. Ezért fontos, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a minőségi oktatásért, az esélyteremtésért és a tehetséggondozásért. Első a gyerekek és a diákok érdeke. Én úgy fogalmaznék, hogy olyan tudást szerezhessenek, amivel sikeres felnőtté tudnak válni. Tehát csökkentenünk kell az iskolában - és köszönöm szépen azokat a nemzetközi példákat, amelyek a tankötelezettségre, illetve a lemorzsolódásra vonatkoztak - a hozott társadalmi hátrányokat, az iskolai lemorzsolódás arányát. Hadd jegyezzem meg, hogy az Eurostat adatai szerint ez csökkenő tendenciát mutat. Az a célunk, hogy ezt tartóssá tegyük. A választ elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 56 2016.03.30. 3:52  51-77

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előterjesztőtől hallottuk, ez a módosító javaslat egy fontos problémát orvosol a gyakorlati képzéssel, illetve a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan. Azt is hallhattuk, hogy évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen típusú munkát, ezeknek mintegy kétharmada iskolaszövetkezetekben dolgozik, s ebből a kétharmadból mintegy 10 százalék, 14-15 ezer fő végez felsőfokú tanulmányaihoz kapcsolódó szakmai gyakorlatot, s mivel ennek teljesítése előfeltétele a záróvizsgára bocsátásnak, tehát ez egy fontos probléma, ahogy hallottuk államtitkár úrtól, joghézagot orvosol ez a módosító javaslat.

Mi is a célja ennek a módosításnak? Véleményem szerint az, hogy a gyakorlati képzéshez kap­csoló­dó, a felsőoktatási intézmény által meghatározott szakmai feltételeket az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen biztosítja. Ez azért fontos, mert az iskolaszövetkezet olyan gyakorlóhellyé válhat, amelyet be lehet vonni a gyakorlati képzésbe, tehát bővül az a kör, amely igazolhatja a szakmai gyakorlatot.

Valahogy a módosítás így fogalmaz ‑ engedjék meg, hogy idézzem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló javaslatot: „a gyakorlati képzéshez kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény által meghatározott szakmai feltételeket az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen biztosítja”, ezt az előbb említettem, és tovább folytatva a (7) bekezdéssel: „az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot ‑ a szolgáltatás fogadója nyilatkozata alapján ‑ az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a munkavégzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a munkavégzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek.”

Tisztelt Ház! Véleményem szerint nemcsak egy joghézag orvoslásáról van szó, ez nagyon fontos, de az is, hogy a gyakorlati képzés erősödjön, hiszen ‑ ahogy államtitkár úrtól is hallottuk ‑ a felsőoktatási stratégiában is benne van, hogy a duális képzés, a gyakorlati képzés erősödjön, és minél több céget vonjunk be a gyakorlati képzésbe, ezáltal pedig a cégeknek, amelyek bekerülnek ebbe a duális képzésbe vagy a szakmai gyakorlatba, kevesebb adminisztrációs terhük lesz, ezt az iskolaszövetkezet fogja megtenni.

Tisztelt Ház! Mi kezdeményeztük ezt a módosítást, és azt mondjuk, hogy így több ezer diák számára oldunk meg egy olyan problémát, amely számukra, de nem csak számukra jelent problémát, és garanciális elemeket is beteszünk ebbe a törvénymódosításba.

Anyagi-technikai akadályt hárít el a törvényjavaslat elfogadása. Pontosan, ahogy az előterjesztő fogalmazott: a javaslat elősegíti az egyetemi-főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának hatékony teljesítését. Mi támogatjuk ezt a javaslatot, és ezt kérem az ellenzéktől is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 112 2016.05.12. 15:24  1-148

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a költségvetés fő számait megnézzük, látható, hogy mintegy 18 541 milliárd forint szerepel a kiadási oldalon, és mintegy 17 375 milliárd forint a bevételi oldalon, tehát a hiány, ahogy a miniszter úr is elmondta az expozéjában, 2,4 százalékos.

De miért is mondtam ezt? Ezt azért mondtam, mert a tavalyinál több területen többletforrás áll rendelkezésre, hiszen a kiadási oldalon közel 2000 milliárd forinttal több forrást lehet elkölteni, mint a tavalyi költségvetésben vagy a 2016. évi költségvetésben. Azt szoktuk mondani, és szerintem ez megállja a helyét, vagy erről beszélünk, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését nyújtotta be a kormány, de véleményem szerint nyertese a jövő évi büdzsének az oktatás is, hiszen 270 milliárd forinttal több jut erre a területre, mint korábban.

Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a napilapokban azt olvasom, hogy az oktatás vesztese ennek a költségvetésnek, az ellenzék is ezt mondja. Matekból elégtelen, mert hogy ha tételesen megnézzük, hogy mi az a többletforrás abból az 1600 milliárd forintból, amely az oktatás egészére jut, akkor a következőket látjuk az oktatási büdzsé összetételét megvizsgálva: a közoktatásban folytatódik a tanárok béremelése, amelyet a gazdasági növekedés tesz lehetővé, az idei is, és a jövő évre tervezett 3,1 százalék is. Tehát aláhúznám, hogy nem hitelből emeljük a béreket, hanem a megtermelt, valós gazdasági teljesítményből.

A második pont a biztonságos működés, az iskolák biztonságos működése, amely a figyelem középpontjában van. Szerintem a jövő évi büdzsében a források jól megtervezettek, és a decentralizálás következtében, amelyről mindannyian hallunk, rugalmasabbá és hatékonyabbá válnak.

A költségvetés tartalmazza a felsőoktatásban dolgozók vagy tanítók béremelését, és komoly fejlesztési ‑ az uniós forrásokat is ideszámítva ‑ források is rendelkezésre állnak. Tehát még egyszer: 270 milliárd az a többletforrás, amit a költségvetés mutat, és amire én mint kormánypárti képviselő azt mondom ‑ és ezt Kunhalmi Ágnesnek címezem, aki azt mondta, hogy nem fektetünk be a humán tőkébe ‑, hogy a humán tőkébe történő befektetés igenis itt van, mert a köznevelés rendszerét megerősítettük, a szakképzést megújítottuk és átalakítottuk. Van egy felsőoktatási stratégia, amit elfogadtunk, és ezt az egyetemek, a Rektori Konferencia is megtámogatta.

Az adósságot konszolidáltuk, például a felsőoktatási szférában a PPP programok kiváltási folyamata elindult. Ez azt jelenti, a kutatást is, a tudományos munkát is támogatjuk, hogy Magyarország Kormánya igenis befektet a humán tőkébe.

(18.30)

S Banai Benő államtitkár úr szavaira is reagálnék, aki egypár órával ezelőtt azt mondta, kérdezzük meg a gazdaság szereplőit, hogy Magyarország befektet-e a humán tőkébe, és úgy alakítja át ‑ elsősorban a szakképzésről van szó ‑, hogy az valóságos, használható tudást adjon a diákoknak, akik tudnak boldogulni a munkaerőpiacon, és ha boldogulnak a munkaerőpiacon, akkor sikeres életet élnek, és az egyéni sikereik egy nagyobb közösségnek, a magyar nemzetnek is hasznot hoznak.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szakképzésről, a költségvetés vonatkozásában a szakképzés megújításáról, a szakképzés forrásairól, a szakképzés átalakításáról szóljak. A szakképzési rendszer az idén szeptember 1-jén indul el teljes formájában.

A költségvetésben a XV. fejezeti soron a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésében a 7. címen láthatjuk azt, hogy a szakképzési centrumok 139 milliárd 172 millió forintos kiadással szerepelnek. Ez országosan 44 szakképzési centrumot tartalmaz, és több mint háromszáz szakiskola és szakközépiskola tartozik a szakképzési centrumokhoz, valamint 27 ezer tanár és az oktatást-nevelést segítők tartoznak ide.

Mit is jelent ez a költségvetés? Bért, működést, béremelést és a tanárok minősítését. Sőt, a költségvetésnek van egy sora, ahol 10 milliárd forintot alapvetően működéshez különítenek el mint többlettámogatást. Tehát azt lehet mondani, hogy a tavalyihoz képest emelkedik a szakképzésre fordítandó, a szakképzési centrumok költségvetésében megjelenő forrás. Emellett még a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közel 2 milliárd forintos forrással szerepel, amelynek feladata a szakképzés tartalmi fejlesztése. Mit értünk tartalmi fejlesztés alatt a megújuló szakképzésnél?

Az egyik és legfontosabb, amit az előbb említettem, hogy használható tudással hagyják el a szakképző intézményeket a diákok, gyakorlatorientált legyen a képzés, rugalmas és gyakorlatorientált, és csökkentsük a hiányszakmákat. A második szakma ingyenessége benne van a szakképzési törvényben. Tehát ha valaki 15 éves korában rosszul választ szakmát, és egy másik szakmát meg akar tanulni, akkor ez számára ingyenes. Sőt, azt lehet mondani ‑ nem azt lehet mondani, ez konkrétan benne van a törvényben ‑, hogy 21 év helyett 25 éves korig részt vehet a nappali rendszerű képzésben.

Tisztelt Ház! A szakképzésnél meg szoktuk említeni a duális képzést, azt, hogy gyakorlati képzőhelyek jönnek létre, és a cégek, az ipar, a szolgáltatás, tehát azok, akik tanulói szerződésekkel alkalmaznak a duális képzésben hallgatókat, ösztöndíjat szoktak megállapítani. Ez is motiváló tényező arra, hogy a szakképzésbe minél többen jelentkezzenek. Hiszen ez a jövő. Magyarország gazdasági fejlődésének a kulcsa, hogy van-e elég szakképzett munkaerő. Én egy olyan körzetből jövök, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. választókerületéből ‑ Nyíregyháza és térsége, Nyugat-Szabolcs ‑, ahol látható ez a különbség. Nyíregyházán és környékén megjelentek a nagyobb cégek, vagy már évek óta ott vannak ‑ a Michelin, a Lego, a Continental, és még sorolhatnám ‑, s ma már ott tartunk, hogy nincs szakképzett munkaerő, nem találnak szakképzett munkaerőt, tehát a szakképzést a 24. órában újítottuk vagy újítjuk meg azért, hogy minél több szakképzett munkaerő legyen.

S a másik oldalt is látom abban a megyében ‑ Simon Miklós körzetében és a saját körzetemben is ‑, azt, hogy vannak olyan kistelepülések, falvak, ahol nem jelennek meg hazai kis- és középvállalkozók vagy külföldi befektetők, és ott a szakképzetlen munkaerő számára az egyetlen lehetőség az, hogy bekapcsolódik a közfoglalkoztatásba.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2014-15-ben ‑ a 2016-os adatok még nem ismertek ‑ mintegy 35-38 ezer ember kapcsolódott be a közfoglalkoztatásba abból a 220 ezerből, amely országosan is ismert. Tehát van, aki számára a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen munkalehetőséget. Mi azt mondtuk, hogy segély helyett munkát, és szeretnénk, ha a versenyszférába, az elsődleges munkaerőpiacra minél többen át tudnának menni. Ehhez kell a szakképzettség.

És ehhez kell az a foglalkoztatáspolitika ‑ ha megengedik, a foglalkoztatáspolitikáról pár gondolatot elmondok ‑, amely a versenyszférában véleményem szerint arra épül, hogy minél több munkahely jöjjön létre, minél jobb legyen a foglalkoztatottság. 2010-hez képest, amikor 3 millió 750 ezren dolgoztak, most több mint 4 millió 250 ezren, tehát több mint 500 ezerrel többen dolgoznak, és a munkanélküliség is jelentősen csökkent, 11,8 százalék volt 2010-ben, most pedig 6,1 százalék. Tehát mondhatom azt, hogy megfeleztük a munkanélküliséget, felére csökkent a munkanélküliségi ráta.

A munkaerő képzettsége azért is fontos, mert így lehet a vállalkozások versenyképességét növelni, az innovációs képességet erősíteni, és így lehet Magyarország erős, így lehet az iparági területen és a szolgáltató szektorban egy fókuszált fejlesztésre koncentrálni és a területi egyenlőtlenségeket csökkenteni. Véleményem szerint elemi érdekünk az, hogy a szakképzés jól működjön.

Tisztelt Ház! Mivel említettem, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jövök ‑ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alapvetően egy mezőgazdasági megye ‑, hadd szóljak önöknek néhány mondatban az agrárszakképzésről is. Az agrárszakképzés a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik. 64 feladatellátási helyen folyik középfokú agrárképzés, ez biztosítja az ország szakember-ellátottságát. Körülbelül egy éve készült el a Tessedik Sámuel agrárszakképzési koncepció, amely az agrárszakképzés megújítását, a duális képzési rendszer bevezetését és megerősítését tűzte ki célul, és a tangazdaságok nagyon fontos szerepet játszanak a gyakorlati képzésben. Csak egy számot mondanék: 2016-ban eddig 3500 diák kötött tanulószerződést, ami az agrárszakképzés területén jelentős számnak tekinthető. Új szakképesítések is megjelentek, például az élelmiszeripari szakmunkás helyett a tartósítóipari szakmunkás, vagy a családi gazdálkodó, és külön az állattartó szakmunkás is megjelenik. Ha a szakképzési centrumoknál azt mondtam, hogy stabilan működnek, önállóan gazdálkodnak, akkor ugyanez elmondható az agrárszakképzésre is.

Tisztelt Ház! A költségvetést megalapozó törvény módosítani szándékozik a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt is, amelyben megjelenik, hogy az állami fenntartók iskoláinak működtetésére a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési részéből működési támogatást kaphatnak. Ez egy nagyon lényeges dolog, átalakul a korábbi szakképzési hozzájárulás.

Engedjék meg, hogy még egy témát hadd hozzak fel nagyon röviden, a szakképzési Híd-programot. Sokat beszélünk arról, és az Európai Unióban is elvárás, hogy a végzettség nélküli korai iskolaelhagyást csökkentsük. Azok száma Magyarországon, akik nem végezték el a nyolc általánost vagy nem szereztek szakképzettséget, az Eurostat adatai szerint mintegy 11,4 százalék, de vannak olyan részei az országnak, ahol ez 20 százalék, vagy akár 20 százalék fölött van. Az ellenzék támadni szokta, mert nem érti a lényegét, azt, hogy mi a szakképzési Híd-program lényege. Megpróbálok erre rávilágítani. Az a tanuló kapcsolódhat be a szakképzési Híd-programba, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 15. életévét, s legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, tehát nem végezte el a nyolc általánost, további tanulmányait a szakképzési Híd-programban folytathatja. Ez nagyon lényeges, mert általános iskolai végzettséget szerezhet, sőt a végén rész­szak­képesítést is. Két évfolyamos képzési idővel rendelkezik ez a Híd-program, és nagy eredménye, hogy keresztfélévben is indítható.

(18.40)

Sőt, aki már nem tanköteles ‑ a tankötelezettség is nagy vita ‑, az a képzésbe legfeljebb 23. életévéig beléphet, tehát tankötelezettség után is beléphet ebbe a Híd-programba. A Híd-program záróvizsgával zárul, és alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulók számára. Sőt, ezeknek a családoknak nagyon lényeges, hogy ösztöndíjat is kaphat. Ez egy fontos motivációs tényező.

Tisztelt Ház! Befejezésül szeretném összegezni azt, amit itt a költségvetésről a szakképzés kapcsán ‑ az agrárszakképzés és az egyéb szakképzés kapcsán ‑ elmondtam: véleményem szerint az nettó hazugság az ellenzék részéről, hogy a szemfényvesztés vagy a leszakadás költségvetése a jövő évi költségvetés.

Véleményem szerint az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetése, illetve egy átlátható, többletforrásokat juttató, a fejlesztések uniós és hazai forrásait tartalmazó, kifejezetten jó kondíciójú költségvetés az, amely előttünk van, amely befektet a humán tőkébe, amely gazdaságfejlesztésre koncentrál, amely béremelésre koncentrál, és tulajdonképpen a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására is lehetőséget ad.

Kérem, jó szívvel támogassák ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 62 2016.05.25. 14:46  39-80

VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Eredetileg a törvényjavaslat szakképzésre vonatkozó részéhez kívántam hozzászólni, de engedjenek meg nekem néhány általános megjegyzést, mert egyetértek képviselőtársaimmal, hogy sok olyan hozzászólást hallottunk, amelyek a politikai pamflet kategóriájába tartoznak.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De most, amikor Hiller István arról szólt, hogy szakmai alapon vitatkozunk itt a Házban ‑ de lehet politikai alapon is, hiszen mi politikusok is vagyunk ‑, eszembe jutott, hogy az irányváltás és a finomhangolás között van még egy olyan köztes állapot, amikor a tapasztalatok alapján a rendszeren javítunk. A rendszeren a finomhangoláson túl, és itt a működtetésre gondolok (Dr. Józsa István: Katasztrófa után ez nagyon célszerű!), mert az oktatási rendszer működtetése mellett ott vannak a szakmai, tartalmi, módszertani kérdések is, a tartalomfejlesztésre vonatkozó kérdések, amelyekben nyitottak vagyunk a párbeszédre. Azt gondolom, ezt a kormánypárti képviselők nevében is mondhatom. Az már egy másik kérdés, hogy nem hallgatják meg esetleg, amit mondunk, vagy a köznevelési kerekasztal ülésére nem jönnek el azok a szervezetek, legyenek azok civil szervezetek, szakmai szervezetek vagy éppen szakszervezetek, amelyekkel ezt a párbeszédet le tudnánk folytatni, hiszen mégiscsak közös ügyünk az oktatás.

Tehát úgy ítélem meg, hogy az alapvető különbség irányváltás és finomhangolás között van, vagy ahogy előbb mondták képviselőtársaim, a faricskálás, reszelgetés, nem tudom… (Szabó Szabolcs: Reszelgetés!) Igen, reszelgetés. Azt gondolom, hogy stratégiáról beszélünk, mert az oktatás stratégiai kérdés, és az elmúlt négy és fél, öt évben, mondjuk, 2011-től megalkottunk olyan stratégiákat nemcsak törvényben, hanem például a felsőoktatási stratégiában, amelyeket a szakma, az ott dolgozók, tanítók, a rektorok is elfogadtak, elfogadták, hogy milyennek kell lennie a mostani felsőoktatásnak.

(13.20)

De hadd tegyek fel egy alapkérdést: milyen a jó iskola? Milyen a jó oktatás a XXI. század második évtizedében? Szerintem ez a fő kérdés, és erről kell nekünk vitatkoznunk. Ez a törvényjavaslat, ez a módosítás abba az irányba megy az én szerény véleményem szerint, hogy ezt a tudáskoncepciót, ami a XXI. században megjelenik, vagy a tanulás tudományát átadja a gyerekeknek, hogy az iskola esélyteremtő legyen, hogy az iskola a tehetséggondozás színtere legyen, tanórán belül és tanórán kívül. Véleményem szerint azért kell egy egységes irányítás, egységes működtetés, hogy ne legyenek olyan különbségek az oktatásban, mint 2010 előtt.

Most hadd hozzak egy olyan példát, hogy mondjuk, egy XII. kerületi iskola és egy kis szabolcsi iskola közötti különbség a működtetésben, forrásban, szakos tanárban, szakmai-módszertani kérdésekben megjelent. Én egy olyan vidékről jövök, Északkelet-Magyarországról, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati részéről, a Nyíregyházától nyugatra eső részről, ahol az iskola, pontosabban a tudás az a kitörési pont a diák számára, hogy sikeres felnőtt legyen, hogy megszerezze a kompetenciákat vagy a szükséges tudást, mert ez a társadalmi mobilitás legfontosabb tényezője; nem a vagyon, hiszen itt alapvetően középosztálybeli, alsó középosztálybeli vagy szerény jövedelmű családok gyerekeiről van szó. És ezért gondolom én azt, hogy a jó iskolának a XXI. század második évtizedében képességet, készséget kell fejleszteni, esélyt kell teremteni, minőséget kell adni, egységes minőséget kell adni és a tehetséget gondozni kell.

Árulkodó volt még a hozzászólások többségében, ez az utolsó ilyen reagálásom, hogy csak a működtetés körül forogtak, merthogy valamit lehet kritizálni, hogy nem működik jól, nem jó a szervezeti forma, adósságot halmoz fel. Ennek az lehet az oka, hogy tulajdonképpen a KLIK-nek, mondjuk ki, vagy az állami intézményfenntartónak, amikor ezt elhatároztuk, hogy az önkormányzatoktól átvesszük, egy olyan járatlan úton kellett mennie, amely járatlan úton a tapasztalatok után ‑ ebben Hiller Istvánnal egyetértek ‑ pontosítani, javítani szükséges ezen a rendszeren. Ez a törvényjavaslat ezt hozza be elénk. Tehát én egyetértek a rendszerrel, de ezen javítani, pontosítani szükséges.

És talán hadd mondjam azt, hogy a költségvetési törvény vitája még nem zárult le, és önök mindenféle számot mondanak, hogy milyen súlyos működéshiány lép fel. Az az 55 milliárd forint reményeink szerint ott lesz. A kormány ‑ nem is tudom, talán ma van kormányülés ‑ dönteni fog, és ez az 55 milliárd forint reményeink szerint rendelkezésre fog állni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szakképzésről szóljak néhány percben, mert éppen egy éve volt a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénycikk módosításának az általános vitája, amelyet a most benyújtott törvényjavaslat a nemzeti köznevelési és a szakképzési rendszer megújítása során szerzett ‑ és megint csak azt mondom ‑ tapasztalatok alapján módosít. Én úgy látom, hogy a korábban megkezdett folyamat továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján vált szükségessé ez a módosítás. Én ki merem mondani, hogy itt nem irányváltásra, hanem finomhangolásra, javításra van szükség. Emellett szövegpontosító értelmezés és alkalmazás, a végrehajtást könnyítő módosítás is található a törvényjavaslatban.

Nézzük meg, hogy mi a cél a szakképzés vonatkozásában, csak kettő mondatban! Az a cél, hogy olyan gyakorlatorientált legyen a képzés, amely használható tudást ad a képzésben részt vevők számára, ők pedig a munkaerőpiacon boldogulhatnak, s így a személyes sikerük mellett a gazdaság és a társadalom számára is fontos célt teljesítenek, vagyis hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon, javuljon a foglalkoztatottság, és a gazdasági növekedés is dinamikus maradjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ma olvastam egy cikket. Hadd mondjam el ezt a kis példát önöknek, hogy mennyit keres külföldön egy kőműves. Ép­pen ezt hallottam, hiszen a magyar építőipari szakem­berek, egyáltalán a szakmunkások, hogyha elmen­nek külföldre, akkor jelentős összeget tudnak keresni. És a hiányszakmák kapcsán ‑ az építőiparban a bádogos, az ács, a kőműves, a burkoló, ezek hiányszakmának tekintendők ‑ ez a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a szakképzés megújítása kap­csán a hiányszakmákat próbáljuk csökkenteni; ha azonnal ez nem is megy, de elinduljunk ezen az úton.

Néhány konkrétumot engedjenek meg a módosításokból, amit az államtitkár úr az expozéjában már említett. Újradefiniálja a szakmai érettségi fogalmát. Kimondja, hogy a 2017-től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségit nemcsak emelt szinten, hanem 2017-től középszinten is letehetik a diákok. Jelenleg ez a fajta érettségi vizsga a szakképzési törvény szerint csak emelt szintűnek minősül. Tehát ez is mutatja, hogy a való életből indul ki ez a módosítás.

A másik fontos változás, hogy módosulnak a szakképzési centrumokhoz és az iskolák vezetőihez telepített hatáskörök. Talán ez egy jó gyakorlat lehet a KLIK számára is, hogy milyen önállósága, milyen döntési jogköre van egy intézményvezetőnek; például a szakképzési centrum költségvetése összeállításának alapelveit is rögzíti a javaslat. Ez is lehet egy jó gyakorlat az oktatás egészére vonatkoztatva.

Aztán az államtitkár úr is említette, hogy a gyakorlati és a szakmai képzést erősíti, hogy amennyiben a gyakorlati képzés szervezője nem képes minden feladatot teljesíteni, akkor iskolai tanműhellyel lehet szerződni arra, hogy ezt teljesíteni tudják. Így a gyakorlati képzőhelynek jutó támogatás arányosan csökken.

Lehetőség van a kerettantervek megváltoztatására, helyi oktatási tartalmak megjelenítésére, 5 százalék erejéig. Ez is mutatja, hogy rugalmas a kerettanterv, vagy meg lehet tölteni tartalommal a helyi oktatási viszonyoknak megfelelően.

A javaslat kimondja a harmadik szakképesítésnek nem számító képzésekkel kapcsolatos vizsga ingyenességét. Ez egy esélyteremtő szabályozás. Em­lé­keztetőül mondanám, hogy az első és a második szakma megszerzése ingyenes és 25 éves korig szerezhető meg.

Nagyon pozitív és újszerű a 7. §-ban foglalt intézkedés: az esélyegyenlőséget javító lépés lehetővé teszi, hogy kizárólag a halmozottan hátrányos helyzetű és az sni-s tanulók esetében a második szakképzés megszerzése is történhessen nappali rendszerű képzésben. Ez egy nagyon lényeges pont véleményem szerint.

Több paragrafus is szabályozza a gyakorlati vizsgát, a tanulószerződéseket, a duális képzés jobb nyilvántartását. Csak egyet emelnék ki: a javaslat rögzíti, hogy mikor jár a tanulónak pénzbeli juttatás: kizárólag tanulószerződéses formában vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés terén.

Tisztelt Képviselőtársaim! A keretszámokról is szólnom kell a szakképzés kapcsán, hiszen említettem, hogy a hiányszakmák csökkentése a fő feladatunk. Ebben továbbgondolásra javasoljuk a szakközépiskolákban ‑ ma szakiskola ‑ tanuló érettségizőkre vonatkozó keretszámok meghatározásának az ügyét, tekintettel arra, hogy az érettségi letételének szándéka a társadalmi mobilitás elősegítésének fontos eszköze. Tehát aki ezt szeretné, érdemes ösztönöznünk. Hozzá kell tennünk, hogy ezek a tanulók nehezebb feltételeket vállalnak, mint korábban, mert míg 2010 előtt az előzetes tudás beszámításával határozta meg az érettségit adó iskola, hogy hány évet kell tanulni az érettségiig, ezt most két évben rögzíti a törvényjavaslat.

És akkor még egy dologról szeretnék szólni. A szakképzés intézményhálózata is átalakul, és ennek kapcsán a készségfejlesztő szakiskola megszűnik; helyére a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás intézménye lép. Ez az iskola ugyanis azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik szakma elsajátítására nem képesek, legfeljebb egyszerű munkafolyamatok elsajátítására.

(13.30)

Itt középsúlyos értelmi fogyatékosokról van szó. Hangsúlyoznám, aláhúznám: ezzel is léptünk egyet előre, hiszen alapvetően fontos az, hogy a társadalomba beilleszkedjenek ezek az emberek, az iskolai lemorzsolódást csökkentsük, és tulajdonképpen általános iskolai végzettséget vagy részszakképesítést is adjunk a diákoknak.

Tisztelt Ház! Összegzésként szeretném elmondani, ami a szakképzést illeti, hogy a változások mind azt szolgálják, hogy a szakképzés rendszere, tartalmi és működési formája megújuljon, megfeleljen annak az elvárásnak, hogy a tanulók valódi szaktudással, használható, modern ismeretekkel lépjenek ki a munkaerőpiacra, és ha ők egyénileg sikeresek az életükben, akkor az jó egy közösség számára is, a magyar társadalom, a magyar gazdaság számára is.

A javasolt módosításokat támogatom, és azt szeretném kérni képviselőtársaimtól ‑ mert az egy értelmes vita ‑, hogy ha a szakmai, tartalmi, módszertani kérdésekről beszélünk, a működés megújításáról beszélünk, akkor ezekre vonatkozó javaslataikat tegyék meg, és ne egy politikai elvárásnak feleljenek meg mindenféle számokkal, hogy minden rossz volt, minden épület összedől, itt most mi csak farigcsálunk és reszelgetünk.

Nem, olyan oktatást akarunk, Közép-Európa vagy Európa egyik legkiválóbb oktatását, amely hozzásegítheti ‑ (Kunhalmi Ágnes felé:) igen, lehet ezen mosolyogni (Kunhalmi Ágnes: Én is ezt szeretném.), amely hozzásegítheti ‑ az utánunk jövő generációt, hogy Magyarországot sikeressé, még sikeresebbé tegyék, mint ahogy most áll. (Kunhalmi Ágnes: Ebben egyetértünk.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 76 2016.05.25. 2:09  39-80

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két gondolatot akartam mondani, de engedjék meg, hogy Józsa képviselőtársamnak azt mondjam, hogy csak óvatosan a felmérésekkel, ez az egyik.

A másik pedig, hogy pont a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény mondta, hogy nemcsak ismeretek átadásáról van szó, hanem nevelésről, hogy becsüljük meg a tudást, becsüljük meg az életkort, a tapasztalatot és a nevelést, hiszen a szülők az iskolára, pontosabban a tanárokra bízzák a legféltettebb kincsüket, a gyerekeiket, és ha ön is látott felmérést, akkor a tanárokban bízik meg leginkább a magyar társadalom valami 90 százalékban, a tanárokban, tanítókban, ami azt mutatja, hogy tulajdonképpen ezt a szakmát hivatástudattal lehet végezni, ezt a szakmát, ahogy államtitkár úr mondta, egyfelől egy olyan tanárképzést… Visszaállítottuk az osztatlan tanárképzést, mert 2010 előtt tönkrement. Magam a tanárképzésben dolgoztam, igen, harminc éven keresztül egy nagy tanárképző főiskolán, és láttam, hogy a Bologna hogyan teszi tönkre a tanárképzést. Ezt csak szeretném elmondani önöknek.

Tehát visszatérve, a tanárokban bízunk meg leginkább, hogy hivatástudattal, szakmai tudással, továbbképzésekkel, ahogy hallottuk, őket kell a középpontba helyezni, és minden körülöttük van, a tantervek, a szakma, a működtetés, mind-mind ennek a szolgálatába kell állítani.

(14.20)

S talán még egy gondolat: hallgattam Hiller Istvánt, és az egy értelmes vita véleményem szerint, ha azt mondjuk, hogy mire van tapasztalat, mi az, ami jó, mi az, ami nem jó, és amikor felülvizsgáljuk, akkor változtatunk rajta; és hallgattam Kunhalmi Ágnest, aki pedig politikai ‑ elnézést a kifejezésért, képviselő asszony ‑ lózungokat mond, igyekszik megfelelni annak a politikai elvárásnak, hogy mindig azt kell mondani, hogy minden rossz, mi ezt előre láttuk, és gyökerestül fel kell fordítani az oktatást. A mi véleményünk teljesen más.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 152-154 2016.10.24. 2:36  151-160

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja. Vinnai Győző képviselő úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Törökországban megalapított Szürke Farkasok egy aktív újfasiszta terroralakulat. A szélsőjobboldali katonai mozgalom elsődleges feladata nemcsak az iszlám fasizmus terjesztése, hanem erőszakos kimenetelű terrortámadások kivitelezése is. Célpontjaik közé tartoznak a keresztények, az örmények, az oroszok és bárki, aki visszautasítja az iszlám fasizmus ideológiáját. Mindamellett a szervezet az Iszlám Állammal is jó kapcsolatot ápol.

A Szürke Farkasok egyik leghírhedtebb merénylete az 1981-ben II. János Pál pápa ellen elkövetett brutális gyilkossági kísérlet volt. De vannak itt közelmúltbeli események is. A 2015. október 31-én lezuhant orosz utasszállító felrobbantásának előkészületében és kivitelezésében is jelentős szerepet játszott a terrorszervezet. Vagy a törökök által tavaly november 24-én megsemmisített orosz vadászbombázó katapultáló pilótáját ugyancsak a Szürke Farkasok egyik vezetője gyilkolta meg. A szervezet ma elsősorban a migránsáradatból nyerészkedik, főképp embercsempész tevékenységéről ismert.

Tisztelt Államtitkár Úr! Sajtóhírek szerint Vona Gábor 2013-ban egy többállomásos törökországi előadókörútja során került kapcsolatba a szervezet tagjaival. (Dúró Dóra: Nem igaz!) Sőt, a hírek szerint a Jobbik elnökét a Szürke Farkasok tiszteletbeli tagjául választották, ezzel a képletes megtiszteltetéssel szerették volna kifejezni rokonszenvüket a magyar politikus iránt. (Zaj a Jobbik soraiban.) A közös szálakat erősítik azok az együttműködések, amelyek szintén ideológiai alapon bontakoznak ki, ilyen például a jobbikos Tiszavasvári és a törökországi Osmaniye közötti testvérvárosi kapcsolat. (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Egy hang: Ez miért baj?) A magát keresztény nemzeti radikálisnak nevező jobbikos Vona Gábor, már amikor éppen nem cukiság­kam­pányt folytat, többször használta a farkasfej jelzést is. (Szávay István: Lejárt az idő!)

Tisztelt Államtitkár Úr! Ennek fényében kérdezem, jelent‑e nemzetbiztonsági kérdést, hogy a magyar politikai életben egy terrorszervezettel szimpatizáló politikus és annak pártja tevékenykedik.

Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Zaj a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 158 2016.10.24. 0:49  151-160

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm válaszát, államtitkár úr. Köszönöm, hogy megfelelő súllyal foglalkozik a kormány a kérdéssel. (Derültség a Jobbik soraiban.) Szerintem ez a mai terrorveszélyes helyzetben teljes mértékben indokolt. Lehet ezen, képviselőtársaim, nevetni, sőt, Rétvári Bence ma egy interpelláció kapcsán felmutatta azt a képet, amikor Vona Gábor a Szürke Farkasok szimpatizánsai között állt. Gondolom, azt a képet önök is látták, és azt tudom önöknek mondani, hogy Fülöp Erik, nyár óta a Jobbik alelnöke szintén ugyanitt pózolt 2012-ben, egy törökországi látogatása során.

Tehát kérem a kormányt, hogy megfelelő súllyal foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 38 2016.11.02. 2:23  37-40

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Teréz körúti robbantás után az volt a rendőrök egyik elmélete, hogy szélsőjobboldali, félkatonai csoport követhette el a bombatámadást a belvárosban. Ezért döntöttek úgy, hogy ellenőrzik a radikális szervezeteket, hogy melyiknek lehet illegális lőfegyvere, robbanóanyaga. Ebben a sorban volt az egyik a Magyar Nemzeti Arcvonal, aminek korábbi vezetője, Győrkös István egy Kalasnyikovval fejbe lőtte a hozzá házkutatásra érkező egyik rendőrt. A szélsőjobboldali Győrköst a kilencvenes években a nemzetiszocializmus eszmeiségének terjesztése miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

A Magyar Nemzeti Arcvonal Magyarország egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai, szélsőjobboldali csoportja; tavaly Orbán Viktor ellen tervezett támadást. A miniszterelnök elleni támadás miatt a TEK által lekapcsolt két férfi közül az egyik ‑ az interneten fellelhető információk alapján is ‑ a Magyar Nemzeti Arcvonalhoz köthető. A nemzetiszocialista eszméket valló két férfit közvetlenül azután kapta el a TEK, hogy a két férfi telefonbeszélgetést folytatott egymással, amelyen megbeszélték, hogy a lőfegyverekkel és robbanószerekkel felpakolt autójukkal elindulnak Orbán Viktor házához, hogy végezzenek a kormányfővel.

A Magyar Nemzeti Arcvonal azzal a Betyársereggel működik együtt, amelynek vezetője Tyirityán Zsolt, Vona Gábor Jobbik-elnök személyes jóbarátja. A Jobbik pártalapítványa azt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is támogatja, amelynek korábbi elnöke és legismertebb arca a Jobbik jelenlegi alelnöke, Toroczkai László, emellett Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester is jó kapcsolatot ápol Győrkössel. Bőnyben többen tartottak Győrkös Istvántól különös, elzárkózó viselkedése miatt, illetve tisztában volt mindenki azzal, hogy fegyvereket tart az otthonában, ráadásul Győrkös vezetésével évente többször is kiképzést tartottak, időnként több száz szélsőséges fiatal részvételével.

Tisztelt Államtitkár Úr! Korábban a szélsőbaloldali Munkásőrség kapcsolódott sok szálon az MSZMP-hez, az MSZP jogelődjének félkatonai szervezete volt. Most a Jobbiknál láthatóak ilyen szálák, hogy több ponton találkozunk paramilitáris szervezetekkel történő kapcsolatokkal. Ennek fényében kérdezem: hová vezetnek a szálak? Köszönöm válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 92 2016.11.10. 9:38  89-122

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném előrebocsátani, hogy frakciónk támogatja az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezt a véleményünket itt, az általános vitában a következő érvekkel támasztjuk alá, hiszen az expozé is tartalmazta azt, hogy a gyakorlati életre reagál. Sok technikai módosítás van, szövegpontosítás, joghézagot megszüntető vagy egyes más, időközben más törvényekkel koherenciát megteremtő törvényjavaslatról van szó.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Véleményünk szerint egyfelől a törvénymódosítás célja a színvonalas oktatási hozzáférés biztosítása minden tanköteles gyermek számára, másfelől ‑ legalábbis én ezt olvastam ki a törvényjavaslatból ‑ fontos cél a hatékonyság és a jobb működés elérése, valamint ‑ ahogy az előbb jeleztem ‑ egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás, vagy fogalmazhatok úgy is, hogy életszerű legyen az oktatási rendszer működése. Aláhúznám ezt a szót, hogy működése, hiszen tartalmi kérdésekről is szó van, de alapvetően a jogalkalmazás egységesítése, a joghézagok megszüntetése, szövegpontosítás és koherencia megteremtése jellemzi a törvényjavaslatot.

A most tárgyalandó törvényjavaslat érinti a köznevelési ágazatot, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, érinti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt, és érinti az idén elfogadott, az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvényt, és természetesen ‑ ahogy az államtitkári előterjesztésben hallottuk ‑ érinti a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt.

Mi a törvénymódosítás lényege? Az egyik lényeges mozzanata, pontosabban a módosítás egyik alapvető oka a tankerületi központok létrehozásával kapcsolatos. Közismert, hogy önálló költségvetési szervként 58 tankerületi központ jön létre, és ezt korábban 2017. január 1-jére tettük, most ez a törvénymódosítás előrébb hozza, 2016. november 30-ával kell vagy célszerű létrehozni. Azt gondolom, azért van erre szükség, hogy a működés még biztonságosabb legyen, és az a fenntartóváltás is zökkenőmentes legyen, amely azt jelenti, hogy az állami fenntartás mellett a működést is az önkormányzatoktól átveszi az állam.

Tisztelt Képviselőtársaim! A forrásokról, az oktatásra fordítandó forrásokról, támogatásokról sok vita folyik e Ház falain belül is. Véleményem szerint az új tankerületi központi rendszer gyorsabb kifizetésekhez fog vezetni, az adósságállomány megszűnéséhez, reméljük, nem fog ez újratermelődni, és megfelelő ráfordításokat fogunk vagy fog alkalmazni az oktatási kormányzat a rendszerre.

(15.00)

Hadd mondjam el egy közelmúltbeli élményemet, vagy pontosabban egy cikket olvastam. Az Eurostat adata szerint Magyarországon nőtt az oktatásra fordított támogatás az elmúlt években, ez egy 2015-ös adat, az elmúlt 3 év átlagát vette alapul, csekély mértékben, de nőtt, míg az EU-ban az EU átlaga csökkent 0,2 százalékkal. Tehát Magyarország a középmezőnyben található, és ezen adatok szerint a közkiadások 10,3 százalékát fordítja az oktatásra és mintegy 5 százalékát GDP-arányosan. Tehát azt gondolom, hogy jó ez az irány, és fontos, hogy a tankerületi központok november 30-ával létrejönnek.

Emellett a tankerületekben dolgozók, ahogy államtitkár úrtól hallottuk, a közszolgálati törvény ha­tálya alá fognak tartozni szintén november 30-ától. Ez egy fontos mozzanat, az ott dolgozók tudják azt, hogy milyen besorolás, milyen hatály alá tartoznak.

Tisztelt Ház! A módosítás néhány lényegi eleméről én is szólnék. Én a nemzeti köznevelési törvény irányából kezdeném, és talán azokra koncentrálnék, amelyek az expozéban nem hangzottak el. Az egyik nagyon fontos dolog az új érettségi vizsgatárgyról szól. Új érettségi vizsgatárgyat vagy az érettségi vizsgatárgy új vizsgaszintjének vizsgakövetelményeit nem rövid időn belül vagy nem azonnal lehet létrehozni, hanem felmenő rendszerben kell bevezetni. Véleményem szerint ez egy nagyon ész­szerű javaslat.

Ugyanígy a kiegészítő nemzetinyelv-oktatás mint alapfeladat és az ilyen tevékenységet végző iskola megjelenítése a törvényben szintén fontos, hiszen ez hiánypótló rendelkezés. Létező feladatról és intézménytípusról van szó, tehát meg kell jeleníteni a köznevelési rendszerben.

Emellett államtitkár úr szólt az iskolai körzethatárokról. Személy szerint is támogatom, de a frakciónk is támogatja ‑ a hátrányos helyzetű gyerekek javára szolgál, és az iskolai szegregációt csökkentheti ‑, hogy amennyiben a kormányhivatal és a tankerületi központ nem jut egyetértésre az iskolai körzethatárok esetében, annak megállapítása az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerül, indokolt esetben. Tehát ennek véleményem szerint ez a lényegi eleme, és ez fontos.

A fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályok pontosítása bekerült a törvényjavaslatba. Itt alapvetően az lehet a cél, hogy ha egy iskolában alkalmazzák a legsúlyosabb büntetést, mondjuk, az iskolától való eltanácsolást, ez az új intézményben történő mielőbbi elhelyezést szolgálja. Tehát a lényeg, hogy minél kevesebb idő legyen, hogyha a szülők felelőssége nem terjed ki, ha finoman akarok fogalmazni, hogy ne iskola nélkül legyen a gyerek, hanem egy másik intézményben mielőbb elhelyezzék. Tehát az iskolanélküliséget csökkenti, ha fogalmazhatok így.

Hallottuk a tankötelezettség teljesítéséről is azt, hogy a törvénymódosítás szabályozza a tankötelezettség teljesítése érdekében annak egyértelműsítését, hogy Magyarországon élő magyar állampolgár gyermekei vagy egy hazai iskolában, vagy egy Magyarországon engedélyezett, Magyarországon működő külföldi vagy nemzetközi iskolában teljesíthetik a tankötelezettségüket. Magyarul, arról van szó, hogy ne olyan iskolákban, amelyek nem elismert iskolák, vagy adott esetben iskolának nem is minősülő szervezettel kerülnek kapcsolatba, magántanulói kapcsolatba, és így tulajdonképpen a lényege az, hogy az intézményi nevelés-oktatás alól kivonják magukat. Ez is szerintem egy helyes irány.

Néhány szót a felsőoktatásról. Államtitkár úr itt részletezte. Én csak megerősíteném azt, hogy lényeges eleme a módosításnak a felsőoktatás támogatását szolgáló szabályrendszer megújítása, itt az alaptevékenységek egységes szemléletű finanszírozása, de úgy, hogy ebben a rendszerben az egyes sajátos finanszírozási igények is kezelhetővé váljanak.

Az intézményhálózatról volt szó.

Talán kiemelném még a támogatási időt. Fő szabály szerint, ahogy hallottuk, a nemzeti felsőoktatási törvény 47. §-a meghatározza, hogy egy személy 12, illetve 14 féléven át folytathat tanulmányokat állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben. Ez négy félévvel hosszabb lehet olyan hallgatók esetében, akik fogyatékossággal élnek, tehát a fogyatékosságukra való tekintettel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve: fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, biztos jogszabályi környezet, színvonalas oktatás elérése érdekében a gyakorlati életre alapozott szabályozás van előttünk, amelyben a gyermekek, a tanulók érdeke kiemelt figyelmet kap. Ezért támogatjuk a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 108 2016.11.10. 2:13  89-122

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem a képviselő asszonyra szeretnék reagálni, hanem Hiller István hozzászólására. Sajnálom, hogy kiment, mert Hiller István a törvénymódosítás kapcsán beszélt a változásról, beszélt arról, hogy az oktatásban változás érzékelhető, vagy legalábbis ebben az anyagban ezt éri a sorok között tetten. Szerintem ez így helyes, akár lesz új Széll Kálmán-terv, akár nem lesz ilyen a sajtóinformációk alapján, hogy ezt a nagy rendszert mindig változtatni kell, mindig egy kicsit jobbá kell tenni, de én egy konkrét dologra szeretnék reagálni úgy, mint aki a felsőoktatásban három évtizedet eltöltöttem. Igaztalannak tartom azt, amit ő mond, hogy a felsőoktatásba jelentkezők számát csökkentettük vagy bezártuk volna a kapukat azzal, hogy a szakképzést átalakítottuk, módosítottuk, és azt szeretnénk, hogy legyen szakképzett munkaerő.

Szeretném elmondani, hogy Magyarországon a szakközépiskola még az új szakképzési törvény előtt egy nagyon népszerű iskolatípus volt, többen jelentkeztek, mint a gimnáziumba, és a mostani módosítás kapcsán a szakgimnáziumokból ugyanúgy van lehetőség egyetemre és főiskolára menni, emelt szintű érettségit tenni vagy akár most már középszintű érettségit tenni. Tehát én azt gondolom, hogy a családok dönthetik el a gyerekek tehetsége, szorgalma alapján, hogy hová mennek, de az nem kérdés, hogy az egyetemi és főiskolai végzettség mellett, ami kívánatos egy társadalom számára ‑ én ott voltam, de ha mondjuk, nem a munkaerőpiac igényeinek megfelelően képzünk, hanem száz olyan szakos hallgatót, akiből csak tíz tud a munkaerőpiacon elhelyezkedni, akkor lehet azon gondolkodni, hogy azokat a diákokat vagy más egyetemre, főiskolára orientáljuk, vagy éppen a szakképzésbe vonjuk be. Mert az, hogy ma szakképzettmunkaerő-hiány van, az, hogy a szakmatanulásnak vissza kell adni a becsületét, véleményem szerint nem lehet kérdés, akár ellenzéki padsorokban, akár kormánypárti padsorokban ülünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 70 2016.11.22. 1:52  57-79

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy is jelentkeztem, mint az egyik előterjesztő, hiszen májusban az iskolaszövetkezeti törvényről vezérszónoki felszólalást tartottam, de három dologra szeretnék röviden reagálni. Az egyik az, amit Gúr Nándor mondott, hogy szerzett jogokat vesz el, és ad hoc jellegű ez a törvénymódosítás. Képviselő úr, szeretném azt kérni öntől, hogy ha ilyet tapasztal, hogy szerzett jogokat veszünk el, akkor az alaptörvény-ellenes, tehát jelezze ezt a történetet, mindenképpen konkrétan mondja meg, hogy mire gondol.

A másik, amit Farkas Gergely mondott az egyeztetésekről, hiszen a törvénymódosítás célja, hogy a diákok érdekei érvényesüljenek, és mi az iskolaszövetkezetet kérdeztük meg, hiszen a tagok dolgoznak ott ‑ (Közbeszólás.) egy pillanat, szeretném befejezni, a tagok dogoznak ott ‑, és azt feltételezzük, hogy megkérdezik a tagokat, hogy az ő érdekeik hogyan érvényesülnek; ez nem egy közvélemény-kutatás, tehát hogyha valakivel kapcsolatban vagyunk, akkor ez az egyeztetés mindenképpen megjelenik.

A harmadik a szabadság. Hadd idézzem itt ‑ ta­lán még van annyi időm ‑ magát a törvényjavaslat indoklását: a felsőoktatásban tanulók számára, a főiskolai vagy egyetemi hallgatók főállása az iskola, iskolaszövetkezeten keresztüli feladatteljesítést eleve csak szabadidejükben végezhetnek vagy vállalhatnak, vagy vállalnak. Természetesen a munkaközi szünet és a pihenőidő biztosítása az ő esetükben is érvényesül; ez a megfontolás nemzetközi sztenderdeken, nemzetközi tendenciákon alapul. Úgyhogy ebben szeretném ezt a pontosítást megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 260 2016.11.23. 8:51  155-296

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai politikai vitanapon elég sok mindenről szó esett, de ha már Heringes Anita egy hangulatjelentést adott, hogy kikkel találkozik, akkor hadd osszam meg egy közeli élményemet.

A városi fürdőben Nyíregyházán találkoztam ‑ sokféle ember jár oda, tanár, orvos, vállalkozó, fiatal, nyugdíjas ‑ az egyik vállalkozóval, aki nem fideszes, mert ott sokféle ember van, korábban nem is nagyon beszéltem vele, azt mondta nekem, hogy tulajdonképpen jól teszitek, amit tesztek. Ő műanyag-kiskereskedéssel foglalkozik, egy raktárépületet épített föl a városban, bővítette a vállalkozását, s azt mondta, hogy soha ilyen nem volt, hogy 1 százalékos kamatra kapott hitelt ‑ 0,85 százalékot mondott nekem ‑, a folyószámlahitele az MSZP idején 17 százalékos volt. Azt mondja: miről beszélünk?

Tehát a hangulatjelentésről ennyit, mert ott vagyunk az emberek között, és szeretném elmondani, hogy az emberek azt várják el tőlünk, hogy munkájuk legyen. Ha munka van, akkor minden van. A Fidesz-kormánynak 2010-ben ‑ látva azt a csődtömeget, amit itt hagytak nekünk: egy nagyon nehéz nemzetközi helyzetben az államadósság csúcson volt, az infláció magas volt, a hiány, a költségvetési hiány magas volt, talán még emlékeznek Veres Jánosra, aki 9,2 százalékos hiányt ért el abban a bizonyos időszakban, igen, ő volt az, szocialista pénzügyminiszter, és a foglalkoztatási ráta az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unióban, 53-54 százalék között volt ‑ ebben a helyzetben egy csődöt kellett kezelni, és 2012-re elértük azt, hogy egy gazdaságpolitikai fordulat következett be, mert Magyarországon gazdasági növekedést sikerült produkálni, javultak a foglalkoztatási adatok, csökkent az államadósság. Arról keveset beszélünk, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálta a kormány, mert önök az önkormányzatokat is eladósították a fejük búbjáig, és az embereket is eladósították. Ebben a helyzetben sikerült egy gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani, és most van lehetőség arra, hogy Magyarország, mivel gazdasági növekedés van, felzárkózzon több területen, így a béremelés területén is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én arra vállalkoztam a rövid hozzászólásomban, hogy a közszféra területén, az oktatási és a kulturális élet területén mondom el, hogy milyen változások történtek, milyen életpályaprogram indult el, milyen bérnövekedés volt. S azt is alá kell húznom, hogy az elsők között indult el a pedagógusok bérének növelése. Az állam a pedagógusok bérére 2012-höz képest ’13-ban 33 milliárd forinttal többet adott, 2013-ban, tudják, amikor volt az a nagymértékű béremelés, 121 milliárddal többet költött, illetve 2013-hoz képest 2014-ben, hiszen ’13. szeptember 1-jén volt a béremelés, és ez folyamatosan tart egészen 2017. szeptember 1-ig. Összességében 230 milliárd forinttal többet költünk a tanárok bérére, és ők ezt a pénzt megérdemlik, és nemcsak hogy megérdemlik, hanem a magyar kormány és a magyar társadalom azt várja el, hogy a növekvő bérekért egyre magasabb teljesítményt is nyújtsanak, hiszen az oktatás fontos, a versenyképes tudás fontos. Fontos, hogy mit és hogyan tanítunk, fontos, hogy a magyar diákok, akik majd kilépnek a munkaerőpiacra, milyen készségekkel, milyen képességekkel, milyen tudással rendelkeznek.

Éppen ezért nem igazán értem azt, amit Gúr Nándor mondott, hogy a szakképzési rendszert szétvertük. Hát éppen helyreállítottuk, éppen megújítottuk, éppen azt akarjuk, hogy a szakképzett munkaerő száma nőjön, és azt akarjuk, hogy olyan szakképzettség legyen a hiányszakmákat is talán csökkentve, amelyre szüksége van a munkaerőpiacra ‑ nem tudom, ön tudja-e, hogy van egy ilyen anyag, hogy „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” ‑, tehát az oktatási formákat a munkaerőpiac igényeivel szeretnénk összehozni. Természetesen ez nem könnyű feladat, mert azt mondják, hogy talán az Egyesült Államok munkaügyi hivatala mutatta ki azt, hogy nem is tudjuk, hogy milyen szakmákra van szükség, a diákok kétharmada néhány éven belül lehet, hogy olyan területen dolgozik, amire még nem is gondolunk. Tehát ez egy nagyon fontos dolog, hogy igyekszünk a szakképzési rendszert átalakítani.

De visszatérve a béremelésre, az oktatási rendszer béremelésére ‑ mert a kormány a közszférában elindított egy életpályamodellt, egy minősítési rendszert, egy folyamatos emelkedést ‑, hadd mondjak egy személyes példát, ha már Heringes Anita ilyen személyes példát mondott el. A feleségem tanárnő, tanít egy két tanítási nyelvű általános iskolában, s ezt talán önök is megértik, hogy 2013-ban a béremelés előtt a bruttó fizetése körülbelül 200 ezer forint volt 28 év tanítás után.

(21.50)

Eltelt három év, tehát 31 éve tanít, van a hároméves kötelező előrelépés is, és most a nettó fizetése 205 ezer forint. Ezt könnyen ki lehet számítani. Tehát korábban a bruttó fizetése volt annyi, mint most a nettó fizetése, és ez alapbért jelent egy általános iskolában. Én azt gondolom, hogy a tanárok többsége ezt tudja és érti.

Engedjék meg nekem, hogy még röviden szóljak a kulturális területről, mert őszintén meg kell mondani, hogy a kulturális területen dolgozók az elmúlt időszakban hátrányba kerültek a többi közalkalmazotthoz képest. Itt beszélhetnék az egészségügyi szférában végrehajtott béremelésről, hiszen az orvosok is közalkalmazotti státuszban vannak, a tanárokról már szóltam, de a kulturális területen mintegy 20 ezer ember dolgozik ma Magyarországon állami intézményeknél, önkormányzatoknál vagy egyházi, illetve civil szervezeteknél. Ezt a mintegy 20 ezer embert érinti a kulturális illetménypótlék, amit most nyáron jelentett be a kulturális államtitkár. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben átlagosan 15 százalékos lesz itt a béremelés, amely természetesen figyelembe veszi a végzettséget és figyelembe veszi a pályán eltöltött időt is. Tehát a közszférában, a közoktatásban és ‑ még egy zárójeles megjegyzés ‑ a felsőoktatásban 27 százalékos béremelés lesz három éven keresztül, ami 2016. január 1-jétől 15 százalékot jelent. Természetesen a felsőoktatásban dolgozók is megérdemlik ezt a pénzt, hiszen Magyarországon az innovációt, a tudományos kutatást és a felsőoktatás minőségét jelenti, hogy meg tudjuk tartani az oktatói gárdát.

Összegezve azt tudom mondani, hogy sokat tettünk azért, hogy Magyarország a bérek területén is felzárkózzon, és egy gazdasági emelkedő pályára kerüljön. Tudják, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van egy olyan mondás, főleg a szatmári részen, hogy beszélni hanyatt fekve is lehet. Tetteket tenni, dolgozni nem, de beszélni hanyatt fekve is lehet. Sőt, összevissza beszélni is, mint ahogy Szél Bernadettől hallottuk azt, hogy a semmibe vezetik az országot 2012 óta. Ön mondta a vezérszónoki felszólalásában, hogy a Fidesz-kormány semmibe vezeti az országot. Ez úgy jön ide, hogy szerintem ezek a tettek azt bizonyítják, hogy jó úton vagyunk, és tovább fogunk itt haladni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 68 2016.11.29. 12:08  1-115

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitán sokan említették már azt, hogy az oktatás helyzete meghatározó egy adott ország, így Magyarország szempontjából is. Fontos, hogy a diákok használható tudást szerezzenek, a jó irányú képesség- és készségfejlesztés meglegyen az iskolákban, és tulajdonképpen a digitális korszak kihívására megfelelő válaszokat találjunk ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy államtitkár úr expozéjában nagyon jól elmondta a sorrendet, hogy min múlik, hogy jó iskoláról beszélünk-e. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot ennek szenteljek, mielőtt a pedagógusok megbecsüléséről, az esélyteremtő oktatásról, és ha még lesz időm, akkor a szakképzés átalakításáról szóljak.

Államtitkár úr azt mondta, hogy jó képességű, saját diszciplínájukban otthonosan mozgó tanárokra van szükség. Meg tudom erősíteni, mert én magam nemcsak kívülről, belülről is láttam iskolát, hiszen 30 évig oktattam tanárképző főiskolán, egy vidéki, nyíregyházi főiskolán, ahol a tanárképzésben a hivatástudatra való felkészítés is fontos volt a szaktárgyi tudás mellett. Rengeteg vizsgatanításon vettem részt, szakvezetőkkel konzultáltam. Tehát az első és legfontosabb, amikor a szülők bemennek az iskolákba, hogy tanítót és tanárt ‑ elsősorban tanítót, mert alsó tagozatról van szó ‑ választanak, és azt várják el, hogy a gyerekük megkapjon minden olyan képességet, tudásátadást, nevelést, hogy sikeres felnőtt lehessen, hogy talán sikeresebb lehessen, mint ő, az anyuka vagy az apuka, hiszen a gyerekeinkben, unokáinkban élünk tovább.

A másik, amit államtitkár úr mondott sorrendben is helyesen, a módszertan, hogy mit és hogyan tanítunk, hiszen olyan gyorsan változnak a körülmények. Hadd idézzek önöknek egy világhírű sportolótól egy mondatot, szerintem sokan ismerik, aki az előre gondolkodás szimbólumát fogalmazta meg. WayneGretzkyről van szó, a híres kanadai jégkorongozóról, aki azt mondta: „Ne oda korcsolyázz, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.”

(13.20)

Így kell előre gondolkodni egy picit az oktatásban is, hiszen többen említették, hogy olyan kompetenciákat, olyan képességeket kell fejleszteni, ami tulajdonképpen a XXI. században, egy gyorsan változó világban nehezen kiszámítható. Ez egy inspiráló mondás természetesen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Számunkra az első a gyermek, ahogy mondtam. Célunk, hogy a magyar diákok versenyképes tudást szerezzenek, a tanítók és a tanárok pedig megbecsülést kapjanak mindennapi munkájukhoz. Nézzük meg, hogy ez a megbecsülés… ‑ sajnálom, hogy még senki nem mondta ezt a szót, én ki merem mondani, hogy hivatástudat a tanárok munkájában, benne van a hivatástudat, és benne van az, hogy a társadalom bízik bennük. (Magyar Zoltán tapsol.) Hadd idézzek önöknek egy felmérést arra vonatkozóan, hogy milyen szakmákban, milyen foglalkozásokban bízik meg a magyar társadalom. Nem olyan rég, talán egy éve készült ez a felmérés. Most a politikusokról nem beszélnék, mert a sor végén kullognak, de a tanárokban a társadalom 86-87 százaléka megbízik. Tízből kilenc ember rábízza a gyerekét a tanárra, amikor az iskolába elviszi.

Ezért fontos a tanárok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje. Erről élénk vita volt. Az egyik az, hogy mennyi a kötelező óraszám, 22 és 26 között. A köznevelési kerekasztal pedagógusfoglalkoztatási munkacsoport ülésein erről éles vita folyt információim szerint, de a többség elfogadhatónak tartotta, hogy maradjon a jelenlegi szabályozás. De azt mondták, hogy a szükséges státuszokat biztosítani kell a fenntartónak. Ez egy nagyon lényeges kérdés. Biztosítani kell ‑ a biztonság legyen meg ‑, és tisztelt képviselőtársaim, napjainkban nem hallani elbocsátásokról, mert nincs is ilyen, ez a biztonság megvan, ellentétben a 2010 előtti időszakkal.

2007-ben, nem tudom, emlékeznek-e, szeptember 1-jén óraszámemelés volt, aztán külön díjazás nél­küli túlmunkát rendeltek el. Pedagógus­elbo­csá­tá­sok voltak, körzetesítés volt az iskoláknál. A kisiskolák egyenlőségét vagy tulajdonképpen minőségi oktatását hogyan tudjuk megtartani, ha félezer iskolát bezárunk? És 2007-2008-ban 10 ezer pedagógus elbocsátása történt meg.

De térjünk vissza a mához, térjünk vissza a mostani helyzethez! 2016 szeptemberétől, két hónappal ezelőttől szélesebb mozgástere van az iskoláknak. A tanárok a megtanítandó tananyag meghatározásában és feldolgozásában fontos szerepet játszanak.

Államtitkár úr említette a rugalmas tanmenetet, az OFI által kidolgozott tantárgyi tanmenetajánlási koncepciót vagy tanmenetajánlásokat pontosabban. Ez lehetővé teszi, hogy több idő legyen ‑ és ez az oktatás lényege ‑ a gyakorlásra, több idő legyen az egyé­ni differenciált fejlesztésre, hiszen minden gyereknek más-más a haladási tempója, és ezt 30-40 szá­zalékban a tanárok figyelembe vehetik ezekkel a ru­galmas tanmenetekkel. Figyelembe vehetik tanuló­csoportjaik és egyes tanulóik tanulási tempóját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden változott az elmúlt időszakban akár az elmúlt közoktatási vitanaphoz ‑ ami március 1-jén volt ‑ képest vagy éppen az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Szerintem jó irányú változások voltak. Ha a pedagógusok oldaláról nézem, miért is volt kritika? Minősítési eljárás: egyszerűsödtek a minősítési eljárások. A tanfelügyeleti rendszert visszaállítottuk, a szaktanácsadói és továbbképzési rendszer is átalakul.

Hadd említsek meg két olyan pontot, amely szintén kritika tárgya volt! A kötelező bent tartózkodás 16 óráig: egyetértek én is azzal, hogy ez az intézményvezető hatáskörébe tartozzon, és ne legyenek merev szabályok. Vagy a másik ilyen a minőségi munka díjazása, amely a szakszervezetek követelése volt, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszer lehetőséget adjon a többletteljesítmények elismerésére. Igen, most már erre lehetőség van, és a minősítési eljárásnál éppen a legutóbbi köznevelési vitanapon, március 1-jén Balog Zoltán miniszter úr jelentette be, hogy a 2013. szeptember 1-jén státuszban lévő és 2016. szeptember 1-jén hét évvel kevesebb idővel a nyugdíj előtt álló pedagógus I.-ből a pedagógus II.‑be átkerülhetnek automatikusan azok, akik a mi­nő­sítési eljáráson még részt nem vettek.

Ez is egy könnyítés volt, és ha már itt vagyok a minősítési rendszernél, hadd mondjam el, hogy jövőre 35 ezer pedagógus számára nyílik meg a lehetőség, hogy minősítési eljárással előrébb jusson. Pedagógus I., pedagógus II., mestertanár és kutatótanár fokozat van. Nem győzelmi jelentést akarok önöknek itt elmondani, de a pedagógusképzésre egyre többen jelentkeznek. A pedagógusképzésre, mivel visszaállítottuk az osztatlan képzést, egyre többen jelentkeznek, mintegy 30 százalékkal többen, és én ezt nemcsak a béremelésnek tudom be, hanem a pálya presztízse is növekedett. Államtitkár úr is említette, hogy a diplomás-átlagbérnek a béremelés előtt 53 százaléka volt a pedagógus-átlagbér, most 82-83 százaléka. De hogy egy konkrét példát is mondjak, hiszen a feleségem 30 éve tanít egy nyíregyházi, két tanítási nyelvű általános iskolában, és pontosan tudom, mert ő is elmondja, hogy körülbelül 100 ezer forint bruttóval növekedett a három év alatt, és még ’17. szeptember 1-jén nőni fog a fizetése, ami jelentős emelés, és úgy érzi, hogy egyre jobban megbecsülik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a béremelésről most ne szóljak hosszabban, de hadd mondjak két gondolatot! Az egyik gondolat, hogy a béremelés egy pedagóguséletpálya-modellhez van kötve, de a béremelés nemcsak pedagógusokról szól, klasszikus értelemben iskolai tanítókról és tanárokról, hanem hadd soroljam föl, hogy még kikről. Mert lehet, hogy ezt nem tudjuk eléggé vagy a közvélemény sem ismeri: óvónőkről, óvodapedagógusokról, logopédusukról, fejlesztőpedagógusokról, felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőkről és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadókról. Ezek pedagógus végzettségűek, és természetesen elhangzott a mai vitán az is, hogy a noks, tehát a nevelést-oktatást segítők bére is 2016-ban béren kívüli juttatásként kétszer 35 ezer forint nettó juttatással nőtt, jövőre pedig béremelés történik, január 1-jétől egy 7 százalékos béremelés generálisan, 3 százalékos pedig a teljesítmény alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit elszaladt az időm, más képviselőtársak is hadd szóljanak. Egy té­mát hadd hozzak még szóba, az esélyteremtést. Dúró Dóra képviselőtársam szólt az esélyteremtő iskoláról. Hadd mondjak néhány dolgot, hiszen a választókerületemben van ilyen iskola, amely a KIP-rendszer tagja. Gyakorlatilag nem bontottuk ki a teljes igazságot, hogy mit tett ez a kormány azért, hogy befogadó oktatás legyen. Van egy köznevelési stratégia, amely a befogadó oktatásról beszél, az egyéni sajátosságokhoz és szükségletekhez alkalmazkodó korszerű pedagógiai módszerek elterjesztéséről a sérülékeny társadalmi csoportok iskolai képzettsége megszerzésének támogatásáról.

Van egy stratégia a korai iskolaelhagyás megelőzéséről, amelynek a kulcsfogalmai: megelőzés, kompenzáció és korrekció. Így javítható az iskolázottsági, képzettségi szint, csökkenthető a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye. Az esélyteremtő oktatás része, hogy a regionális különbségek csökkentek az elmúlt években, és a Híd-programok, az Arany János-programok és az Útravaló-ösztöndíj mind-mind azt szolgálja, hogy a magyar iskolarendszer esélyt nyújtson minden diáknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 322 2017.03.27. 6:36  185-333

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Nyolc órája vagyunk itt, az uniós fejlesztésekről vitázunk. Többen feszegették már azt a kérdést, hogy mi a cél, mi a helyes cél. Röviden talán úgy lehetne erre válaszolni, hogy a helyes célkitűzés és felhasználás döntően járul ahhoz, hogy Magyarországon fenntartható legyen a gazdasági növekedés.

Jellemzően az uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, a kis- és középvállalkozók megerősítésére, a versenyképesség növelésére, és amiről még nem nagyon volt szó, a területi különbségek csökkentésére kell fordítani. Én magam arra vállalkozom, hogy néhány perc alatt, ha csak vázlatosan is, de bemutassam az emberierőforrás-fejlesztési operatív program prioritásait, azt, hogy Magyarországon a strukturális és kohéziós forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azok az alacsonyabb fejlettségű területek felzárkóztatását szolgálják.

Lázár János a miniszteri expozéban elmondta az uniós forrásoknál ‑ s szerintem itt van a lényeg ‑, hogy mikor, hogyan és kinek. Mikor? Lehetőleg minél gyorsabban, hiszen miniszter úr azt mondta, hogy március végéig az összes pályázati kiírás megjelenik. Hogyan? Úgy, hogy abból érdemben gazdaságfejlesztés legyen, munkahelyteremtés legyen, a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek közötti különbségek csökkenjenek vagy előremenjenek, az elmaradott térségekben az iskolákat tudjuk megerősíteni vagy egészségügyi beruházásokat elindítani, a közösségeket megerősíteni, a vidéki Magyarországot megerősíteni. És kinek? Elsősorban a magyar vállalkozóknak, a magyar közösségeknek, a magyar embereknek.

S akkor nézzük meg, hogy az EFOP-nak, az emberierőforrás-fejlesztési operatív programnak milyen fontos prioritásai vannak, hiszen Magyarországon ez egy kiemelt terület. A magyar partnerségi megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés. Ezt meg kell hogy alapozza a társadalmi összetartozás erősítése. Ehhez az EFOP-pályázatban az öt prioritáson belül alpályá­zatok vannak, ami 952 milliárd forint, közel ezermilliárd forint. A humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tudnak a legeredményesebben hozzájárulni.

Természetesen mindannyian tudjuk, hogy az EFOP-nál a gyakorlatban nem csak a szegénység elleni küzdelemből kell kivenni a részünket. A szegénységről sokszor beszélünk, szerintem az a lényeg, hogy hogyan tudjuk csökkenteni. Az elmúlt évek, 2011-től, amióta nemzeti felzárkóztatási stratégia van, azt mutatják, valamint a KSH adatai, az európai uniós adatok is, hogy csökkent a mélyszegénység fél millióról 185 ezerre, csökkent a veszélyeztetett társadalmi csoportok száma és mértéke, és tulajdonképpen a pályázati lehetőségek a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegeket segítik.

Itt kapcsolódnék ahhoz, amit Mesterházy Attila mondott: ő másként közelíti meg, hogy a területi különbségek hogyan csökkentek, és azt mondta, hogy az előző ciklusban jó programok voltak inaktív csoportok segítésére. Igen, inaktív csoportok, de mi azt szeretnénk, hogy aktívvá váljanak. Tehát munkahelyteremtés van, „Nő az esély” program, foglalkoztatás van, képzés van a romatársadalom számára is, az egész magyar társadalom számára. Én egy olyan választókerületből jövök ‑ Tiszavasvári és környéke, Rakamaz és környéke, ahol két járás van, a Tiszavasvári és az Ibrányi járás, ebből a két járásból tevődik össze a választókerületem nagy része ‑, ahol jelentős hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vannak, és a roma kisebbség száma is magas.

A prioritásokról néhány gondolatot. Az első és nagyon fontos prioritás az, hogy a források egyharmada, mintegy 317 milliárd forint az együttműködő társadalomra fordítható. Itt tulajdonképpen a családok megerősítésére, a társadalmi befogadás előmozdítására, az előbb említett szegénység elleni küzdelemre, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre vannak pályázati források.

(22.00)

A második prioritás ehhez rendel infrastrukturális beruházásokat 177 milliárd forint értékben, egészségügyi és szociális infrastrukturális fejlesztés: a lakosság egészségi állapotának egyenlőtlenségei csökkenjenek, valamint a rászoruló városi és falusi közösségek, közösségi szolgáltató helyek fizikai rehabilitációja is megvalósuljon.

És még egy témáról mindenképpen kell szólnom. A harmadik prioritás a gyarapodó tudástőke, az oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása a köznevelés és a felsőoktatás területén. A negyedik prioritás ehhez kapcsolódik, szintén infrastrukturálisan; az ötödik egy kisebb program, amely a pénzügyi eszközök alkalmazásával próbálja a társadalmi együttműködést erősíteni.

Befejezésül hadd mondjak egy példát, hiszen Ikotity István a hozzászólásában, ha hallja, mert nem biztos, hogy hallja ‑ de hallja, jól van, bólogat ‑, elherdált milliókról és milliárdokról beszél a köznevelés és oktatás területén. Hát, az az érzésem, hogy képviselőtársam, képviselő úr nem ismeri az EFOP programot, az EFOP prioritásait. Tanodaprogramtól kezdve a középfokú oktatás modernizációján, a szakképzés modernizációján át a felsőoktatás kutatás-fejlesztésének megújításáig mind-mind pályázati lehetőségként jelenik meg az EFOP-ban. Kérem, tanulmányozza, és reméljük, ha ezek a prioritások érvényesülnek, akkor a társadalmi különbségek csökkenni fognak Magyarországon. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 32-36 2017.04.04. 12:20  23-88

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hallgattam a kisebbségi véleményt, és egy mondatban szeretnék csak reagálni, mert szeretném bemutatni szakmailag, hogy miről szól ez a törvénymódosítás. (Közbeszólások az MSZP soraiból, többek között: Milyen szakmailag? ‑ Hogy hogyan? Szakmailag? ‑ Szégyen! ‑ Az elnök csenget.) Mert ez egy felsőoktatási kérdés, kár ekkora patáliát csapni körülötte. Értem én persze, hogy mire megy ki a játék, de ha egyenesen akarunk beszélni, akkor most nem a lex CEU-t hozzuk be, hanem a 2005-ös lex CEU-t szeretnénk megszüntetni, hogy senki ne állhasson a törvények fölött (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), senki ne élvezhessen előjogokat. Remélem, ellenzéki képviselőtársaimmal abban egyetértünk, hogy a törvényeket mindenkinek, a felsőoktatás szereplőinek is be kell tartani (Dr. Bárándy Gergely: Igen, amit már elfogadtak. A hatályost, azt! Nem azt, ami még nincs hatályban!), még a Soros-egyetemnek is. Ez a jogállamiság feltétele.

És nem szakmai kérdésről szól, nem minőségről. Persze, hogy értéket teremtenek az egyetemek, miniszter úr expozéjában elmondta, hogy nagyon is örülünk, hogy a felsőoktatási szféra a felsőoktatási stratégiának megfelelően működik, és kiváló egyetemeink vannak, kiváló akkreditációk vannak, kiváló minősítések vannak. Tehát ez a vita véleményem szerint és frakciónk szerint arról szól, hogy a felsőoktatási törvény módosításával a szabálytalanságokat akarjuk felszámolni, hiszen a rendezetlenség nem tartható fenn a felsőoktatási szférában.

Nézzük akkor a dolog lényegét! A felsőoktatási törvény hatályos szabályai szerint, amit 2011-ben fogadott el a parlament… ‑ megjegyzem, az akkori EMMI vezetésével egyeztették ezt a törvényjavaslatot, és az akkori külföldi egyetemek, felsőoktatási intézmények, amelyek Magyarországon képzést tartottak, tudták ezeket a feltételeket, tehát amit hallottunk az expozéban, 2011 végén fogadtuk el, 2012. január 1-jén lépett hatályba a nemzeti felsőoktatási törvény, eltelt az öt év, és az Oktatási Hivatal 2016 őszén kezdte meg a hatályos szabályok szerint a felülvizsgálatot. Most pontosan ez történt, eltelt öt év, és az Oktatási Hivatal készített egy jelentést a kormány számára a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működéséről. Ez a dokumentum vált a nyilvánosság számára is elérhetővé március végén. Ez, mondhatnánk azt, de már nem tudjuk, hogy egy rutineljárás, hogy szabályosan működnek-e a külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon.

Itt van nálam a lista, ilyen intézmény 28 található Magyarországon, és az Oktatási Hivatal jelentése mindegyikre kiterjedt. Ebből a 28-ból 21 található az Európai Unión belül, az EGT-n belül, az Európai Felsőoktatási Térség része… (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Képviselő asszony, én meg fogom hallgatni nyugodtan önt… (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kizárt! Nem fog ilyet mondani!) Nem fog ilyeneket mondani? A szólásszabadságot akarja korlátozni, képviselő úr? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Üljél le! ‑ Közbeszólás a függetlenek soraiból: Szégyelld magad! ‑ Az elnök csenget.) Tehát 21 olyan külföldi felsőoktatási intézmény van, amely az Európai Felsőoktatási Térségen belül működik, és mindösszesen 7 egyetem van, amely ezen kívül, az Egyesült Államokban vagy a Távol-Keleten.

A jelentésből tudjuk, hogy a 28 érintett intézményből mindösszesen egy teljesítette maradéktalanul a törvényben foglalt feltételeket. Egyébként megmondom a nevét is, ez az egyesült államokbeli McDaniel College. De nem is erről van szó, hogy teljesítették pontosan vagy sem, hiszen a szabálytalanságok között vannak kisebb szabálytalanságok, adminisztratív problémák, de súlyosabb törvénysértések is, amelyek okán az Oktatási Hivatal 4 intézmény működését vissza is vonta. Zárójelben jegyzem meg: a Közép-európai Egyetem, a CEU, a Soros-egyetem nem tartozott ezek közé. A CEU-nál is merültek fel szabálytalanságok, többek között én a jelentésben hármat láttam, de bárki elolvashatta: nincs programakkreditációja, nem akkreditált képzéseket folytat, továbbá a felsőoktatási információs rendszerbe történő adatszolgáltatását sem teljesítette. De ezek, úgy gondolom, pótolhatók, és a törvénymódosítás elfogadása után erre lehetőség is nyílik.

(10.30)

Tisztelt Ház! Szeretném aláhúzni, hogy a mai vita, bármennyire is szeretné az ellenzék beállítani, hisztérikusan beállítani, nem arról szól, aminek szeretnék beállítani (Korózs Lajos: Hogy hogy tegyétek tönkre a CEU-t! Persze, arról szól!), hogy itt sérül a tanszabadság vagy az egyetemi intézményi autonómia, hanem arról szól, hogy mindenkinek be kell tartani a törvényeket, senki sem állhat azok fölött, még akkor sem, ha milliárdos. (Dr. Bárándy Gergely: Előbb meg kell hozni!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy… (Dr. Bárándy Gergely: Aztán lehet betartani! ‑ Zaj az ellenzéki padsorokból. ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ha figyelnek rám, de… (Nagy zaj az ellenzéki padsorokban. ‑ Köz­be­ki­ál­tá­sok: Nem figyelünk! ‑ Kész Zoltán: Mire figyeljünk?) …én nagy optimizmussal figyelem. Én közel há­rom évtizedet töltöttem el az egyetemi, főiskolai világban. (Nagy zaj. ‑ Közbekiáltások: Nem látszik rajtad! ) Voltam oktató (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget. ‑ Korózs Lajos: Nem szégyelled magad? ‑ Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Szégyellje magát!), vezető…

ELNÖK: Képviselő úr, bocsásson meg egy pillanatra! Képviselőtársaim, kérem…

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Láttam akkreditációs eljárást… (Közbekiáltás a kormánypárti padsorokból: Mit ordítoztok? ‑ Korózs Lajos: Gazemberek vagytok!), megéltem egyetemi, főiskolai integrációt, részese voltam több intézményi fejlesztési tervnek… (Korózs Lajos: Nem voltál semminek! A gazemberségnek vagy részese!)

ELNÖK: Korózs képviselő úr, figyelmeztetem! Első figyelmeztetés!

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: …de soha sem merült fel bennem… (Nagy zaj az MSZP padsoraiból. ‑ Korózs Lajos: Szégyelljétek magatokat!) De soha sem merült fel bennem, hogy az intézményünknek ne kellene betartani a hatályos jogszabályokat (Dr. Bárándy Gergely: A hatályost!), s mi a törvények felett állunk. (Folyamatos zaj. ‑ Kunhalmi Ágnes: Ezt nem tudjátok megmagyarázni! ‑ Korózs Lajos: A „hatályos” szó problémát okoz! ‑ Az elnök csenget.) Nekem nem. (Derültség, nagy zaj az ellenzéki padsorokból.)

Visszatérve az előterjesztésre, az nem specifikus… (Dr. Szakács László: Csodába a részletekkel!) …nem specifikusan a Soros-egyetemre vonatkozik, bárhogy is ezt sulykolják egyesek, hanem arra vonatkozik (Korózs Lajos: Ne hazudj!), hogy szeretnénk a szabálytalanságokat felszámolni.

Szeretném önöknek és a közvéleménynek is egyértelművé tenni, hogy a Budapesten működő Közép-európai Egyetem az Országgyűlés döntése alapján államilag elismert, magyar jog szerint működő, magánfenntartású, magyar felsőoktatási intézmény. A magánegyetemmel közös fenntartásban létező Cent­ral European Universityt New Yorkban alapították, ez viszont olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely magyar nyilvántartásban szereplő, de csupán Budapesten működő felsőoktatási intézmény.

Ahogy a miniszteri expozéból is hallhattuk, 2004 áprilisában Magyarország miniszterelnöke és New York állam kormányzója közös nyilatkozatban rögzítették, hogy a CEU az amerikai egyetemi státusz megőrzésével egyidejűleg elnyerje a magyarországi egyetemi státuszt. Ezen megállapodás alapján a parlament (A képviselő egy korty vizet iszik. ‑ Köz­be­kiáltások az MSZP padsoraiból: Na, még egyet! ‑ A Jobbik padsoraiból: Hopp, hopp!) 2004. június 21-én elfogadta a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvényt, amelynek eredményeként a Közép-európai Egyetem magyar, nem állami egyetemként működhetett Magyarországon. És ez így is lesz, a felsőoktatási mellékletben felsorolt intézmények között a Közép-európai Egyetem ott található, és szerintem a törvénymódosítás után is ott lesz található.

De azt azért el kell mondani, hogy a Közép-európai Egyetem és a CEU jogi szempontból két külön intézmény. (Mirkóczki Ádám: Az egyiket miért nem vette meg Mészáros?) A változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet, az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hiszen képzéseket folytat, vannak kiváló tanárai, hallgatói, és alkalmazza is a tanárait; míg a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve ugyan, miközben ott nem folyik oktatás, nincsenek hallgatói. Ezt a problémát, hogy nevezetesen az anyaországban nincsenek képzések, már ’93-ban az akkori oktatási miniszter (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Miért kellene?), Mádl Ferenc felvetette, korábban is felvetették (Kunhalmi Ágnes: Nem véletlenül!), tehát nem kell azt mondani, hogy ez most kerül ide; most értünk ide, hogy ezt a problémát tárgyaljuk. (Nagy zaj az ellenzék padsoraiból. ‑ Közbekiáltások: Elég lassan! ‑ Az elnök csenget.) Ez kettős identitás, ez versenyelőny (Kunhalmi Ágnes: Hát persze!), mert a magyar oklevél mellett amerikait is kiadnak. Ez hátrányos megkülönböztetés a magyar egyetemek számára, mert azok csak egy diplomát adnak ki.

Nem tudom, olvasták-e a Magyar Rektori Konferencia nyilatkozatát. A Rektori Konferencia nyilatkozott, hogy örülnek annak, hogy a szabályozás megtörténik, és kérik, hogy ez ne érintse a tanszabadságot, az oktatás-képzés minőségét (Kunhalmi Ágnes: Hallgassatok rájuk!), az egyetemi oktatást. De nem is érinti! (Folyamatos nagy zaj.) Tehát a magyar egyetemek vezetői várják azt, hogy ez a törvénymódosítás hogyan fog megtörténni. (Kunhalmi Ágnes: Rosszabbak vagytok, mint a szovjetek! Mocskos kommunista diktátorok vagytok!)

Tisztelt Ház! A jelenleg hatályos szabályok nem kívánják meg azt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli egyetem származási országa és Magyarország között államközi megállapodás szülessen arról, hogy mindkét állam elkötelezett a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését illetően. Ezáltal lehetőség van fantomegyetemek beindítására is, amelyek jól csengő nevekkel igyekeznek magukhoz édesgetni a hallgatókat. (Dr. Szakács László: De ott vannak a tanárok és a diákok is! ‑ Nagy zaj.) Szilárdan mondom, hogy én meg fogom önöket hallgatni. (Dr. Szakács László: Győzd le a démonaidat!) Még eltökéltebb vagyok, hogy meg fogom önöket hallgatni.

A módosító javaslat ezt a fenti problémát rendezné, és előírná az államközi szerződés megkötését az Európai Unión kívüli egyetemek esetében, kiszűrve ezzel az olyan külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését, amelyekről származási országuk bizonyos esetekben nem is tud, illetve amelyek a magyar jogszabályi előírásoknak meg nem felelő képzést nyújtanak. Tehát a mostani változtatás rögzíti, hogy a külföldi egyetem csak akkor jogosult két, magyar, illetve külföldi oklevél kiadására, amennyiben a származási országában is tényleges oktatási tevékenységet végez úgy jogilag, mint fizikailag. (Kunhalmi Ágnes: Rákosista módszer!) Tehát ezen egyetemeknek oklevelet adó valódi képzés folytatását kell biztosítaniuk a származási országban is. Amennyiben a javasolt feltételeknek a CEU nem fog megfelelni a jövőben, hadd tegyem idézőjelbe, „pusztán” azt kockáztatják, hogy külföldi diplomát nem fognak tudni adni, csak magyart. Az EGT-n belül nem szükséges nemzetközi szerződés megkötése, az Európai Felsőoktatási Térségben működő intézmények és képzési struktúrák hasonlósága okán nem szükséges egyenértékűségi feltétel megállapítása.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve, csak annak a reményemnek tudok hangot adni, hogy a frakciónk támogatja a törvénymódosítást. (Dr. Szakács László: Meglepő módon!) Ahogy tegnap a miniszterelnök úr is fogalmazott, állunk a tárgyalások elé, jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt (Kunhalmi Ágnes: Leszakad a mennyezet!), reméljük, az Egyesült… (Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.), reméljük, az Egyesült Államok kormányát is, hogy államközi szerződést tudjunk kötni. (Dr. Szakács László: Mert különben nem akarna veletek találkozni Trump!) Nem értem ezt az ideges hangulatot! Én a felsőoktatásban eltöltött évtizedekben azt éreztem, hogy a magyar felsőoktatás kiválóan teljesít. (Kunhalmi Ágnes: Kommunisták vagytok! Diktatúra!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 86 2017.04.04. 1:58  23-88

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vita bebizonyította számomra, hogy nincs lex CEU. Pontosan az előjogokat akarjuk megváltoztatni, hiszen 2005-ben maga Soros György kérte az akkori oktatási minisztertől, hogy külön előjogokat élvezzen. Amikor mi a szabálytalanságokat vagy ezeket az előjogokat meg szeretnénk változtatni, akkor itt az ellenzék ‑ kiderült, hogy a baloldal és a Jobbik egy gyékényen árul ‑, itt az ellenzék tulajdonképpen (Folyamatos moraj az ellenzéki pártok padsoraiból. ‑ Kunhalmi Ágnes: Tizenvalahány évvel később! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Hét éve kormányoztok. Miért most?) a tanszabadságról, politikai hisztérikus hangulatban az egyetemi autonómiáról beszél, arról, hogy milyen a felsőoktatás minősége. De nem beszélnek arról, hogy a magyar egyetemek is kiválóak, és kiváló az a 28 külföldi oktatási intézmény is, amely Magyarországon található, de eltelt öt év és megállapítottak szabálytalanságokat, kisebb adminisztratív szabálytalanságot és nagyobb, súlyosabb szabálytalanságokat is. Ezt szeretnénk rendbe tenni.

A magyar kormányban megvan a jó szándék arra (Kunhalmi Ágnes: Nem igaz!), hogy tárgyaljunk arról… (Lukács Zoltán: Azzal van kikövezve a pokolba vezető út!) Tudják önök, kedves Bangó Ildikó, megnéztem, hogy hol található New Yorkban, milyen címen a CEU. New York, 57. utca 224. szám alatt, és az van kiírva, hogy Open Society Soros Foundations. (Kunhalmi Ágnes: Micsoda felfedezés!) Egyetemi képzést nem folytatnak, hallgatóik, tanáraik nincsenek. A Közép-európai Egyetemet, amely törvényesen működik, semmilyen veszély nem fenyegeti (Kunhalmi Ágnes: Nobel-díjat neki!), hiszen azok a hiányosságok a megadott határidőn belül pótolhatók.

Engedjék meg, hogy még egy mondattal reagáljak a tudásra (Korózs Lajos ütemesen tapsol.), hogy bennünket, kormánypárti képviselőket tudásellenesnek mutatnak be. Mi igazán tudjuk, hogy a tudással hova lehet eljutni (Kunhalmi Ágnes: Nemzetárulók!), ezt személyes példám is mutatja. Sikeresek vagyunk abban, hogy az emberek a tudással egy méltó életet szerezhessenek maguknak. (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Szégyelld magad! ‑ Büszke lehetsz magadra! ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 235 2017.04.10. 8:19  185-360

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt néhány tényre én is felhívnám a figyelmet, hadd mondjam azt, amit Hollik István mondott, hogy saját magunk tudjuk csak a saját problémáinkat megoldani. Igaz, és tulajdonképpen 2010 óta működik Magyarországon egy gazdaságpolitika, amely sikeres, mondhatnám azt is, hogy a magyar modell működik, és úgy látszik, hogy az ellenzéknek savanyú a szőlő, mert tartunk ‑ ahogy államtitkár úr mondta az expozéjában ‑ egy munkaalapú társadalom felé (Dr. Józsa István: Rabszolgaság!), egy munkaalapú társadalom építése folyik, javultak a foglalkoztatottsági mutatók. Lehet persze ezen vitatkozni, hogy hogyan számolunk, de Cseresnyés Péter államtitkár úr elmondta, hogy mennyi az a szám, ha 220 ezerből 70 ezret kivonunk, akkor 150 ezer marad. Lehet ezen vitatkozni, hogy 600 ezer, 650 ezer, vagy 700 ezer, de tulajdonképpen időarányosan jól állunk. De nincs kész még ez az ország, nincs kész még ez a gazdaságpolitika. (Dr. Józsa István: Hát, eléggé kész van!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mitől is függ a bérek emelése egy piacgazdaságban? Szeretném elmondani, hogy egy piacgazdaságban a bérek emelése nem attól függ, amit a Jobbik mond, hogy akarat kérdése, hogy a béreket felemelje az Európai Unió, és a bérunió, a bérkiegyenlítődés megteremtődjön. Nem! A gazdasági lehetőségektől, a gazdasági teljesítménytől függ a bérek emelkedése, és a béreket alapvetően a piaci szereplők, a vállalkozások, illetve a munkavállalók és a munkaadók megállapodása vagy alkuja határozza meg.

Ezért fontos az, amit a kormány tett, hogy egy hatéves megállapodást kötött. Tehát a munkaadók és a munkavállalók is egyetértettek azzal, hogy a minimálbér jelentősen emelkedjen, illetve a garantált bérminimum, és ennek emelése következtében ellentételként járulékcsökkentés és adócsökkentés következik be.

Nem tudom, ma még talán nem hangzott el az, hogy a magyarországi társasági adó Európában az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos. Ez egy számjegyű, a társasági adó, ugye? (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Majd ha szót kap, kedves képviselőtársam, akkor ezt elmondhatja. (Dr. Szél Bernadett: Köszönöm.) De én pedig elmondom azt, hogy 2010 és 2018 között, mert ez egy kétéves, illetve hatéves megállapodás, a minimálbér 73 500 forintról 138 ezer forintra fog emelkedni, ez 88 százalékos emelkedés (Dr. Józsa István: Plusz áfa!), míg a szakmunkás-mini­mál­bér pedig 102 százalékkal (Dr. Józsa István: Plusz áfa!), igen, ezek a számok, ezek a tények, 89 500-ról ‑ ennyi volt, kedves Józsa képviselő úr, 2010-ben ‑ 180 500-ra fog emelkedni (Dr. Józsa István: Nettóban!), és nyolc év alatt mindösszesen egy prognosztizált 17 százalékos inflációval. Sőt, még azt is hozzáteszem, hogy a minimálbér nettó összege 2011-től függ az eltartottak számától is, tehát a családi adókedvezmény is kiterjed rá, és tulajdonképpen ha három vagy több gyereket nevelnek, akkor a bruttó összeg a nettónak felel meg, gyakorlatilag a bruttó fizetését majdnem megkapja. (Dr. Józsa István: 110 ezer forint három embernek! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Így van.

Tisztelettel szeretném azt is jelezni a tisztelt Háznak, hogy a foglalkoztatás gyors és drasztikus növekedését követően megváltozott ma Magyarországon a munkaerőpiaci helyzet. Most tényleg nem a munkanélküliségről beszélünk, hanem inkább a munkaerőhiányról és arról, hogy a kormány hogyan tud hozzájárulni a bérek európai átlaghoz való felzárkóztatásához; valójában említettem, hogy a munkaerőköltségek csökkentésével, a vállalkozók adóterheinek csökkentésével és a bérek emelésével.

Nézzük azt, hogy ez a bérunió hogyan valósítható meg! A Jobbik érvrendszere mit tartalmaz? Talán a célban, én is azt mondom, egyet tudunk érteni, hogy a béreket fel kell zárkóztatni, egy olyan dinamikának kell lenni, hogy a nyugat-európai országok béremelését meghaladóan kell felzárkóztatni, és így nemzetközi összehasonlításban is vásárlóerő-pari­tá­son javulhat a magyar munkabér helyzete. De a béregyenlőség megcélzása a szocializmus egyenlőségre vonatkozó kísérletét idézi föl. Történelmileg tudom mondani, hogy ez sohasem sikerült. Sohasem sikerült, mert nem működőképes egy erre alapozott rendszer. Megfelelő gazdasági alapok nélkül a bérek felfelé történő kiegyenlítése súlyos gazdasági hátrányokkal járna.

(17.20)

Említek néhányat. A versenyképesség drasztikusan romlana, munkahelyek százezrei kerülnének veszélybe, és adót is kellene emelni. Mi ezt nem akar­juk! Mi ilyen kalandorpolitikához nem adjuk a ne­vünket. Úgy látszik, a Jobbiknak semmi sem drága.

Az adócsökkentés és a béremelés a szociális partnerekkel kötött megállapodástól függ. Ezt a kormány megkötötte hat évre. Elmentünk a falig a béremelésekben, és tulajdonképpen a vállalatok, a vállalkozások számára is elfogadható volt.

Sok szó esett ma arról, hogy nem engedjük át a bérek kérdését uniós szintre, ennek nemzeti hatáskörben kell maradni. Természetesen a termelékenységnek is javulni kell, a versenyképességet is javítani kell, és az uniós forrásokat ebből a célból is fölhasználjuk. Nem tudom, olyan kereken néz rám Gyöngyösi Márton képviselő úr, kerekre nyílt szemekkel. Az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné ez a kormány fordítani. (Dúró Dóra: És kinek a gazdaságát fejlesztitek? Mészáros Lőrinc gazdaságát!)

Befejezésül engedjék meg nekem, ha már a jobbikosok ilyen hitetlenek, hogy néhány szót szóljak Tiszavasváriról is, mivel az a választókerületemben található Nyugat-Szabolcs megyében, csakúgy, mint Nyíregyháza egy része is. Elmondanám, hogy a Jobbik munkát sem képes adni a saját településein. Tiszavasváriban az országos átlag duplája a munkanélküliség, 8,9 százalékos. De úgy tudom, Ózdon sem sokkal jobb a helyzet. A jobbikosok által nagyon erőteljesen idézőjelbe teendő „mintavárosnak” nevezett Tiszavasvári költségvetésében szó szerint ez olvasható: „A személyi juttatásoknál tárgyévben a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében általános bérfejlesztésre nem kerül sor.” A jobbikos Fülöp Erik nem emelte a béreket. Illetve, bocsánat, rosszul fogalmazok, mert az alpolgármester bérét, fizetését a harmadával emelte. Vagyis a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek egy fillér béremelést sem adtak, de a saját fizetésüket a harmadával megemelték. Hát ez mindennél többet mond.

De hogy Tiszavasváriról mondjak még valamit, ha már a választókerületemben van. Ez egy 14 ezres kisváros, nincsenek új munkahelyek, nőtt az elvándorlás ‑ el kell jönni, meg kell nézni ‑, nőtt az eladó házak száma, nem a fejlődés jellemzi, hanem a lecsúszás. Mi azért szeretnénk dolgozni, hogy ez megváltozzon, és azok a mutatók, amelyek mondjuk, Nyíregyházán és környékén 4 százalékos munkanélküliséget mutatnak... (Közbeszólások.)Tudják, a Lego a tiszavasvári útra tette a telepét… (Egyed Zsolt: A saját politikájáról beszéljen!) Saját politikájáról? (Közbeszólások. ‑ Az elnök csenget.)

Tisztelettel összegzésként azt szeretném mondani, hogy ma a magyar gazdasági modell működik, a magyar gazdaságpolitika sikeres, a foglalkoztatottság mutatói jók, és megkezdődött a bérfelzárkózás Európa fejlett országaihoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 76 2017.05.17. 15:44  1-168

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt elmondanám a hozzászólásomat, csak egyetlen reakció arra, amit az államtitkár úr mondott, mert messzemenően egyetértek azzal ‑ Szabolcs megyei képviselő, egyéni országgyűlési képviselő vagyok, Nyíregyháza és környéke, illetve Nyugat-Szabolcs ‑, hogy a beruházásokat támogatni kell, akár hazai vállalkozások megerősítéséről van szó, akár külföldi nagyvállalatokról, és nemcsak azzal, hogy állami támogatást adunk, hanem, ahogy említette, infrastrukturális fejlesztéssel is. Például a Lego-beruházás Nyíregyházára telepedett, és mindenféle infrastrukturális beruházást elvégeztünk előtte, ez a nyugati elkerülő út, amely az autópályától a Lego-gyárig megy, és így a Duplo termékét 99 százalékban Nyíregyházán, illetve Magyarországon gyártja. De emellett ‑ és erről szeretnék majd szólni ‑ a szakképzés átalakításával is szükség van arra, hogy a szakképzett munkaerő ott is rendelkezésre álljon, ahol a területi egyenlőtlenségek vagy a hátrányos helyzet megvan, hiszen egyetértek Czomba Sándorral, hogy a munkaerő-mobilitáson van még mit javítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit üzen a 2018-as költségvetés a magyar embereknek? Én úgy tudnám röviden összefoglalni, hogy megéri dolgozni, megéri gyermeket vállalni, megéri áldozni a biztonságra, és itt a biztonság alatt a közbiztonság mellett a határbiztonságot is értem, és természetesen a gazdaságpolitikai intézkedésekben a létbiztonság erősítését is, hiszen a 2018-as költségvetés stabil lábakon áll, és a munkából élő emberek költségvetése lesz. Többen elmondták már, hogy segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalom kell, és én azt szoktam mondani nagyon egyszerűen, ahogy az emberek fogalmaznak a választókerületemben: ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs; és ezek az adatok, amelyek akár a foglalkoztatottság bővülését, akár a munkanélküliség csökkentését jelentik. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

Gondolja el, képviselőtársam ‑ jobbikos képvi­selőtársamnak mondom ‑, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének 8-10 évvel ezelőtt voltak olyan térségei, ahol 20-25-30 százalékos volt a munkanélküliség (Gőgös Zoltán: Most meg 70! ‑ Dr. Lukács László György közbeszól. ‑ Gőgös Zoltán: Most meg 70!), most Nyíregyházán és környékén 4 százalék körül van, az országos átlagnál, és például az önök mintavárosaként említett Tiszavasváriban 11 százalékos a munkanélküliség, amit soknak tartunk, dolgozni kell rajta, de természetesen ehhez együttműködésre van szükség. Tehát a foglalkoztatottság, amiről többen beszéltek, 2010 óta 700 ezer új munkahely jött létre, és ebből mintegy félmillió a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon, hiszen körülbelül 200 ezer közfoglalkoztatottról beszélhetünk. Hadd mondjam el azt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly, 2016-ban 34 500 ember volt, aki a közfoglalkoztatásban talált munkát, tehát munkából éltek meg, nem segélyt kaptak, de természetesen azt is tudjuk, hogy ez egy átmeneti rendszer, és egyre több embernek kell visszatalálnia az elsődleges munkaerőpiacra.

Szerintem a teljes foglalkoztatottságot hivatott elősegíteni az is, ami a béremeléseknek vagy a béremelési programoknak köszönhető, hiszen a kormány a közszférában tudja emelni a béreket ‑ itt a pedagóguséletpálya-modellről, a rendvédelmi dolgozókról, a közigazgatásban dolgozók béremeléséről beszéltünk, vagy az ápolónőkéről a szociális területen, tehát hosszú a lista ‑, viszont piaci területen a járulékcsökkentés az alapja a béremelésnek, és az a megállapodás, az a hatéves megállapodás, amely adócsökkentéssel és járulékcsökkentéssel segíti elő, hogy a magyar vállalkozók vagy éppen a nem magyar vállalatok 2018-ban is emeljék a minimálbért. Az idei 15 százalék után 8 százalékkal fog nőni jövőre a minimálbér, a szakmunkás-minimálbér pedig az idei 25 százalék után 12 százalékkal fog nőni jövőre, és elmondom önöknek, hogy az 180 ezer forint lesz, ami 2010 óta éppen a duplája, tehát 2010-ben éppen a fele volt ennek. Ez azt mutatja tehát, hogy a magyar gazdaságpolitika működik, vagy a magyar gazdasági modell működik, ahogy a nemzetgazdasági miniszter úr mondta tegnap, ha jól emlékszem, hogy kö­szönjük szépen, a magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van. Ez a 4,1 százalékos első negyedévi növekedés ‑ én megnéztem a statisztikákat ‑ az egyik leg­ma­gasabb mostanában, de 2013-tól csak két olyan ne­­gyedév volt, amikor 2 százalék alatt, 1,3 és 1,6 százalékkal bővült negyedéves bontásban a magyar gazdaság. Ez a gazdaság tehát töretlenül növekszik.

Az első cél tehát a munkaalapú társadalom, a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csök­kentése, ami béremelési programokkal is erősítendő. Zárójelben jegyzem meg, hogy én emlékszem arra, hogy az első polgári kormány idején, 1999-ben a duplájára emelték a minimálbért, 19 500 forintról 40 ezer forintra, majd utána rá, még szintén az első polgári kormány idején 40 ezerről 50 ezerre. És amikor polgári kormány van, akkor egy jelentős emelése van a minimálbérnek, illetve a szakmunkás-mini­málbérnek, ahogy most is látjuk, amikor a szocialisták voltak hatalmon, akkor néhány ezer forintos vagy néhány százalékos emelés ha volt.

A második cél véleményem szerint a családok támogatása, hiszen a munka megbecsülése tarthatja fenn a társadalmat, amelynek az alapját a családok adják, ehhez pedig társulnia kell a biztonságnak. A családi adózás működik Magyarországon, sőt Európában is egyedülálló modell, mintegy egymillió család veszi igénybe ‑ több mint 3 millió ember ‑ a családi adókedvezményt, és ma még ez nem hangzott el, de 35 ezer forintra nő havonta a kétgyermekesek adókedvezménye 2018-ban. De hogyha a lakhatást nézem, az otthonteremtési programot nézem, akkor a költségvetésben 226 milliárd forint áll rendelkezésre a fiatalok vagy éppen már nem fiatalok otthonteremtési programjára. És természetesen a nyugdíjasokról se feledkezzünk el, 2018-ban a költségvetési tervek szerint 3 százalékos lesz a nyugdíjemelés.

A harmadik cél az ország biztonságának az erősítése, a határok védelme, a külső biztonság, a belső közbiztonság megerősítése. 514 milliárd forintot költünk vagy költhetünk jövőre a költségvetési számok szerint közbiztonságra, ez 19 százalékkal - 19 százalékkal! ‑ több forrás, mint az idén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi ennek a háttere? Véleményem szerint stabil, erősödő gazdaság, a gazdasági növekedés immár a hatodik esztendeje tart, és a költségvetési számok szerint jövőre 4,3 százalékos lesz a GDP-növekedés 2,4 százalékos hiány mellett és 3 százalékos infláció mellett.

Engedjék meg nekem, hogy egy kicsit szóljak az oktatásról, mert a demográfiai kérdések mellett, amelyek nagyon fontosak, a családtámogatás, a gazdasági mutatók mellett az oktatást is nagyon fontos területnek tartom, a közoktatást, a felsőoktatást és a szakképzés átalakítását. Itt elsősorban majd a szakképzésről beszélnék, hiszen a munkaerőhiány ‑ ahogy Czomba Sándortól is hallottuk ‑ valahol fellép, nem találnak megfelelő munkaerőt, és éppen ezért a képzésnek, az ott, az azon a területen történő képzésnek nagyon fontos szerepe van. Jövőre 80 milliárddal, mintegy 81 milliárd forinttal többet költhetünk oktatásra, 5 százalékkal többet, mint az idén, és egy gyors fejszámolás után megállapítható, hogy több mint 1600 milliárd forintot fordítunk oktatásra az elemi iskolától az egyetemig, illetve a szakképző intézményekig.

(15.20)

A másik az uniós források kérdése. Jelentős uniós forrásokat is bevonhatunk iskolafejlesztésekre, különösen elmaradott térségek iskolafejlesztésére. Itt az EFOP-os pályázati programra utalnék. A 952 milliárd forint egy része oktatásfejlesztésre, infrastrukturális fejlesztésre megy. A költségvetés fedezetet nyújt a béremelési programok folytatására. Folytatódik a felsőoktatásban dolgozók bérének emelése 5 százalékkal, és lezárul a pedagógus-életpálya­mo­dell. Itt a minősítések miatt kell pluszforrást hozzátenni a pedagógus I. kategóriából a pedagógus II.-be vagy éppen a mestertanárból a kutatótanárba; tehát ez a négy fokozat, amely a minősítéseket jelenti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor röviden a szak­képzés eddigi átalakításáról és néhány költségvetési vonzatáról. A magyar gazdaság gyors ütemben fejlődik. A világ technológiai élvonalába tartozó nagyvállalatok már jelen vannak Magyarországon. A további fejlődés azonban nem képzelhető el egy magasabb színvonalú, széles társadalmi réteg számára lehetőségeket nyújtó szakképzési rendszer nélkül. Jól képzett és megbízható, a modern termelésbe bevonható szakképzett munkaerőre van szükség.

2010 óta kiemelt figyelmet fordít erre a kormány, és ennek látható eredményei vannak. Ha megengedik, akkor ezeket az eredményeket röviden, távirati stílusban fölsorolnám. Gyakorlatorientált lett a képzés, a duális képzés kiterjesztése, a vállalatok, vállalkozások serkentése a duális képzésbe való bekapcsolódásba, hogy megtanulják a szakmát. Komplex lett a vizsga, egy átfogó komplex vizsga lett. Huszonegy évről huszonöt évre nőtt a nappali rendszerű képzésbe bevonhatók száma. A második szakképesítés megszerzése ingyenessé vált; ezzel a lehetőséggel több mint húszezren éltek tavaly, és úgy gondoljuk, hogy ez nőni fog.

Átalakultak az intézmények, új típusú intézmények jöttek létre. A szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák szakközépiskolákká alakultak. Kialakult egy négy plusz egyes, illetve három plusz kettes modell. Négy év alatt a szakképzettséget és érettségit meg lehet szerezni a szakgimnáziumban, plusz egy évvel a technikusi minősítést. Technikusokból is hiány van, csak zárójelben jegyzem meg. A másik pedig: három év alatt szakképzettséget lehet szerezni, plusz két év alatt érettségit.

Hiány-szakképesítések ösztönzése ösztöndíjrendszerrel. Erre is külön költségvetési tétel van, és folyik az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata a kamara koordinálásával.

Tisztelt Ház! Három-négy számot szeretnék elmondani, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében található, hiszen a szakképző intézmények 70 százaléka a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában, a szakképzési centrumok koordinálásával történik, az agrárszakképzés a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik, és emellett vannak egyházi és magán szakképző intézmények is, tehát ez népszerű forma, hiszen „csak” 205 ezren jelentkeztek szakgimnáziumba. Ez egy népszerű forma; majdnem annyian, néhány ezer eltéréssel, mint az általános gimnáziumba, és 105 ezren tanulnak szakközépiskolában. Ez bővíthető véleményem szerint.

143 milliárd forint támogatási előirányzat szerepel a szakképző intézmények fenntartására a szakképzési centrumok keretén belül, és 145 milliárd a kiadás, amely 2 milliárdos hiányt mutat, de ez a 2 milliárd nem hiány, mert ez az intézmények saját bevétele.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden elmondanám, a felnőttképzés finanszírozása is megtalálható a költségvetési tervezetben. Nagyon lényeges, hiszen szeretnénk a felnőttoktatási tevékenységet is megváltoztatni, és ez egy felülről, a kormány engedélyével egy felülről nyitott fejezet, amely nagyon fontos ezen a területen.

Kettő dolgot szeretnék még az összegzés előtt megemlíteni. Az egyik, hogy az ingyenes tankönyvellátás kiterjed a 9. évfolyamra, tehát kiterjed az első osztályra középfokon, a szakközépiskolákban, a szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban. Jövőre az állam támogatja az első sikeres nyelvvizsgát, illetve az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi megszerzését. Ennek többletköltsége benne van a költségvetési tervezetben. Támogatja a kormány az első vezetői engedély megszerzését, és támogatja a tanterem-, tornaterem-, tanuszoda-építési programot, amely 6 milliárd forinttal szerepel a költségvetési tervezetben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve: az oktatásról, a szakképzésről szeretném mondani, és tudom, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban újabb munkálatok folynak, hogy hogyan lehet még megújítani a szakképzési rendszert, hogyan lehet továbbfinomítani, és várjuk azt a tartalomfejlesztést, amely talán jövőre megvalósul. Összegezve, az oktatás megerősítése a cél, több forrást kapnak, a biztos működése az iskoláknak, infrastrukturális fejlesztések, uniós források bevonásával, tartalmi fejlesztések, amelyek tulajdonképpen egy korszerű, modern ismeretanyagot adnak, és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása is fontos cél. Ingyenes tankönyv és étkeztetés kibővítése, és egy béremelési program, amelyet az életpályamodell tartalmaz.

Úgyhogy az oktatás segíti azokat a gazdasági folyamatokat, foglalkoztatottsági mutatókat, amelyeket a 2018-as költségvetés kitűz célként. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ha erőt vesznek magukon, akkor támogassák ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 248 2017.09.18. 1:35  225-252

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd folytassam, amit Potápi Árpád elkezdett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként, illetve az IPU magyar-ukrán baráti tagozata elnökeként. Igenis a magyar diplomácia mindent megtett, nemcsak a kormány-, hanem a parlamenti kapcsolatokban is. Emlékeztetni szeretnék egy mozzanatra, amikor 2015 novemberében az ukrán miniszterelnök itt járt, és előtte Beregszászon kihelyezett ülést tartott a magyar-ukrán baráti tagozat, és egyértelművé tettük, hogy támogatjuk Ukrajna vízummentességét, a határ menti kapcsolatokat, illetve uniós kapcsolatait abban az esetben, ha a kárpátaljai magyarság minden joga megmarad, az anyanyelvhasználat, az oktatási jog, a civil szervezetek joga és a határ menti kapcsolatok erősítése.

Még egy mondatot szeretnék mondani, mert tulajdonképpen a kapcsolatokban olyan erős Szabolcs-Szatmár-Bereg kapcsolata a szomszédos Kárpátalja megyével, hogy múlt csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés egy határozatot, önkormányzati határozatot fogadott el, amelyben aggodalmának és megdöbbenésének adott hangot az ukrán oktatási törvény miatt. Mi, akik ott élünk a közelben, ezt határozottan támogatni fogjuk, és üdvözöljük az ötpárti együttműködést. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 111 2017.10.31. 5:45  108-115

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, pontosabban az NMHH 2016. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, azaz zárszámadási törvényjavaslat fekszik előttünk T/15813. számon. Ahogy az előterjesztőtől is hallottuk, ezt a javaslatot 2017. május 24-én a Költségvetési bizottság megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak tartotta, s egyben döntött annak benyújtásáról. Megjegyzem, hogy a bizottságban felmerülő kérdésekre az NMHH képviselői részletes tájékoztatást nyújtottak szóban és írásban. Szeretném azt is megemlíteni mint a Kulturális bizottság tagja, hogy a múlt héten, azaz október 25-én szerdán az NMHH elnöke a költségvetési sorok mögötti szakmai tartalmakat is részletesen kifejtette.

Tisztelt Ház! Néhány szót a költségvetésről, hiszen a zárszámadási törvényjavaslat, ahogy hallottuk, négy külön költségvetés végrehajtásáról számol be. Ezek a következők: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolója, a Médiatanács beszámolója, a Médiatanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetése, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő költségvetése. Ezekről a számokról egy picit más dimenzióban szólnék, mint ahogy hallottuk Szűcs Lajos képviselőtársamtól.

Az első költségvetés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolóját tartalmazza. Itt, ahogy hallottuk, a bevétel kerekítve 33,4 milliárd forint volt, amely mintegy 3,3 százalékos többletet jelent a törvény szerinti eredeti előirányzathoz képest. Én csak megemlítem, hogy melyek a főbb bevételi jogcímek. A legnagyobb bevételi jogcím a frekvenciadíjak közel 20 milliárd, pontosan 19,3 milliárd forint értékben, az azonosítók díja 2,5 milliárd forint értékben, és a felügyeleti díj 1,9 milliárd forint értékben. Emellett még működési célú támogatás és a kiszámlázott áfa is megtalálható. Ezek a bevételek tehát.

A kiadások 29,3 milliárd forintban teljesültek, és ez a törvény szerinti eredeti előirányzat 90,7 százaléka. Ez klasszikus módon, nem akarom megismételni, személyi, dologi juttatásokat, felhalmozási kiadásokat és egyéb működési célú kiadásokat jelent. S ahogy hallottuk az előterjesztőtől, a tartalékképzés is megtörtént, amelyet részletesen fölsorolnak, hogy mire fordítottak.

A második költségvetés a Médiatanács költségvetése, amely 496 millió 200 ezer forinttal teljesült. Ez is többletet, mintegy 3,1 százalékos többletet mutat.

Itt a költségvetési kiadások egyenlegben vannak, valamennyi maradványösszeg maradt, egész pontosan 68,7 millió forint, amelyet tartalékképzésre javaslunk átutalni a hatóság számára. Tehát ez egyfajta tartalékképzést jelenthet.

A harmadik költségvetés a Médiatanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetése, amelynek egyik meghatározó eleme a médiaszolgáltatási díj. Ez azt jelenti, hogy a bevételek teljesítése 1 milliárd 245 millió forint volt, ami az eredeti előirányzathoz képest 6,1 százalékos többletet jelent, aminek a magyarázata csak az lehet, hogy a média­szolgáltatásidíj-bevételen túlteljesítés jelent meg, és ezt a pénzforgalmi teljesítést nem lehetett tervezni.

A negyedik az MTVA költségvetése. A bevételi költségvetés gerincét ‑ mint hallottuk az előterjesztőtől ‑ a közszolgálati hozzájárulás adja, és itt egyenlegben vannak a kiadások és a bevételek. Pontosabban van egy 0,9 milliárd forintos hiány, hiszen az összes bevétel 87,6 milliárd forint volt, míg a költségvetési kiadás 88,5 milliárd forint.

Tisztelt Ház! A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről a beszámoló a frakciónk szerint valós képet ad, így összességében megállapítható, hogy az érintett intézmények a számviteli és államháztartási előírások betartását transzparens módon hajtották végre, a költségvetési törvényben és a médiatörvényben meghatározott feladatokkal. Mindezek alapján a fenti összegek jóváhagyását támogatjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 119 2017.10.31. 6:19  116-129

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2018. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat fekszik előttünk. Az NMHH működésének célja, hogy kiszámítható, következetes, a jogállami garanciáknak és az európai gyakorlatnak is megfelelő egyensúlyt biztosítson a sajtószabadság tiszteletben tartása és a közönség érdekeinek védelme között. (Bangóné Borbély Ildikó: Ez súlyos mondat volt.)

Úgy vélem, mindannyian tapasztaljuk, hogy nap mint nap a médiapiac változik. Sőt, gyorsan változik. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból: Valóban változik.) Számos új médiapiaci szolgáltatás jelenik meg. Valóban változik, így van. Ezt jó, hogy önök mondják éppen. (Bangóné Borbély Ildikó: Csak nem jó irányba.) Átalakulnak a médiafogyasztási szokások, és ebben a versenyben mindenkinek, a közszolgálati médiumoknak is állni kell a versenyt. Ezért elengedhetetlen a pénzügyi források biztosítása a hatóság számára.

Tisztelt Ház! Szeretném megemlíteni, a Költségvetési bizottság alelnöke mint előterjesztő is említette, hogy a napirendi pontot október 16-i ülésén megtárgyalta a bizottság, és általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottsági ülésen megjelentek az NMHH képviselői is, akik az előkészített költségvetési javaslatot ismertették, és a felmerülő szóbeli kérdésekre válaszoltak. Én tartalmilag nem akarom ezt minősíteni, de információim szerint Mesterházy elnök úr újabbnál újabb kérdéseire írásban is részletes kiegészítő tájékoztatást adtak.

Sőt, örömteli, hogy a korábbi évekhez képest a költségvetés részletes indoklása tartalmazza a frekvenciadíjak jogcím szerinti megoszlását is. Itt jegyzem meg, hogy ez kifejezetten a Költségvetési bizottság egy korábbi tagja, Szakács László képviselő úr kérése volt a hatóság felé, és ezt megfontolva az idén már ebben a szerkezetben készítették el a költségvetést.

Tisztelt Ház! Én magam is szeretnék a bevételekről és a kiadásokról beszélni, egy kicsit más bontásban, mint ahogy az előterjesztő elmondta, erről a négy külön költségvetésről. Az első az NMHH költségvetése, ahol a bevételek mintegy 1 milliárd forinttal csökkentek. Ez kimutatható a frekvenciadíjakban, 0,9 milliárd forint csökkenés, itt ennek több tétele van, és van egy csökkenés a működési bevételek áfatartalma miatt is, ez 1,2 milliárd. Viszont az igazgatási szolgáltatásoknál 200 millió forint, tehát 0,2 milliárd forint többlet jelentkezik, így tehát 1 milliárdos a csökkenés.

A kiadásokról volt szó, ezek klasszikusak, személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, felhalmozási kiadások. Tulajdonképpen a kiadási főösszeg a bevétellel megegyezően 34,3 milliárd forint volt. Az előterjesztő képviselőtársam, Szűcs Lajos szólt a tartalékképzésről, én ebbe nem mennék bele részletesebben. Egy nagyon pici csökkenést, 200 millió forintos csökkenést mutat a 2017. évi eredeti előirányzathoz képest a ’18-as javaslat.

A második költségvetésben, amely a 2018-as költségvetési törvényjavaslat tétele, valójában a Médiatanács működési költségvetése jelenik meg. Az összegzett kiadási és bevételi főösszeg, ahogy már hallottuk, 458,5 millió forint. Itt természetesen a személyi juttatások, szakértői kiadások, társszabályozók működéstámogatására fordított összegei jelennek meg. Illetve, ahogy hallottuk, a Médiatanács kezelésében lévő bevételi előirányzatokat is tartalmazza, azok áfatartalmát is.

A harmadik a Médiatanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetése. Itt ez a médiapiacról befolyt bevételeket, a médiaszolgáltatási díjat jelenti. A kiadási és bevételi főösszeg egyensúlyban van, 1 milliárd 120 millió forintot tesz ki.

És az MTVA a negyedik, tehát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetése, ahol szintén a bevételi főösszeg és a kiadási főösszeg megegyezik, 80 milliárd 871,7 millió forint értékben.

Engedjék meg nekem, hogy egy tételt emeljek még ki, az előterjesztő szólt a médiamecenatúra támogatásáról, amely összességében több mint 3 milliárd forint, 3 milliárd 145 millió forint. Egy tétel, ami a Kulturális bizottság ülésén is elhangzott szakmailag pozitív értelemben, hogy ebből a filmek, különböző kategóriák mellett a médiamecenatúrában szerepel a helyi rádiók, helyi televíziók közéleti magazinjainak, helyi híradóinak támogatása, több mint 1 milliárd, 1 milliárd 51 millió forinttal. Rezsiköltségek is vannak, műsorgyártási költségek is vannak természetesen.

És mint egyéni vidéki képviselő a helyi rádiók műsorszerkesztőitől tudom, hogy nagy segítség ez számukra, hogy közéleti, kulturális műsorokat vagy magazinműsorokat gyártsanak.

Tisztelt Ház! Összességében a négy költségvetést tekintve, a Fidesz vezérszónokaként megállapíthatom, hogy a benyújtott költségvetés megalapozott, kiegyensúlyozott, kiszámítható és átlátható. Ezért képviselőcsoportunk támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 218 2017.12.11. 2:18  213-222

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a bizottsági ülésen sem támogattuk, most sem fogjuk támogatni ezt az országgyűlési határozattervezetet, mert álságosnak tartjuk ezt a tervezetet, hiszen a szakmaiság álarca mögött az LMP ‑ elsősorban az LMP ‑ a saját oktatáspolitikáját akarja kikényszeríteni. Megmondom miért; mert megnéztem ezt a 20 pontot, itt most csak egy-két pontot említenék meg, amelyek az országgyűlési határozattervezetben szerepelnek, hiszen ahhoz, hogy közös nevezőre jussunk ezekben a pontokban, először talán a pártoknak kellene megállapodniuk, s utána a szakmai szervezetek ki tudják dolgozni ezt az oktatáspolitikát. (Dúró Dóra: Mindenkit meghívtak!) De jó az időzítés, mert tulajdonképpen négy hónap múlva Magyarországon választások lesznek, és én azt gondolom, hogy ezért dobta be az LMP, Ikotity István ezt a mélyvízbe, mert a mi érdekünk nemzeti érdek, kormányzati érdek és a gyerekek érdeke.

Hadd mondjak három dolgot! A Nemzeti alaptantervről beszélt, hogy az ötödik alaptanterv van, gondolom, 1990 óta. 2012 óta öt év eltelt, felülvizsgálat alatt van, és önök is tudják, hogy a bizottsági ülésen beszéltünk arról, hogy 2019 őszén kerülne bevezetésre az új NAT, ami nagyon fontos, előremutató elemeket tartalmaz, egy kiváló akadémikus vezeti, és a szakma nagy része, nem mondom, hogy mindenki, de a nagy része egyetért ebben.

Aztán hadd mondjam még, hogy egyet tudnánk érteni a minőségben, az esélyteremtésben és a tehetséggondozásban is. Az oktatásban a területi különbségek kiegyenlítése folyik, és forrásokat is sokkal többet fordított 2010 óta a Fidesz-KDNP-kormány, mint korábban bármelyik kormány. A miniszterelnök úr azonnali kérdésre elmondta, hogy 1500 milliárd forintot fordítottunk 2010-ben, ez 1800 milliárd forint most, és jövőre 2000 milliárd forintot fogunk az oktatásra fordítani.

Azt gondolom, hogy természetesen azzal egyet lehetne érteni, hogy legyen egy közös nevező, de ez a közös nevező, amit most Ikotity István (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) előterjesztésében hallottunk, ez nem a mi közös nevezőnk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)