Készült: 2020.01.24.22:34:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 92. felszólalás
Felszólaló Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:38


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném előrebocsátani, hogy frakciónk támogatja az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezt a véleményünket itt, az általános vitában a következő érvekkel támasztjuk alá, hiszen az expozé is tartalmazta azt, hogy a gyakorlati életre reagál. Sok technikai módosítás van, szövegpontosítás, joghézagot megszüntető vagy egyes más, időközben más törvényekkel koherenciát megteremtő törvényjavaslatról van szó.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Véleményünk szerint egyfelől a törvénymódosítás célja a színvonalas oktatási hozzáférés biztosítása minden tanköteles gyermek számára, másfelől ‑ legalábbis én ezt olvastam ki a törvényjavaslatból ‑ fontos cél a hatékonyság és a jobb működés elérése, valamint ‑ ahogy az előbb jeleztem ‑ egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás, vagy fogalmazhatok úgy is, hogy életszerű legyen az oktatási rendszer működése. Aláhúznám ezt a szót, hogy működése, hiszen tartalmi kérdésekről is szó van, de alapvetően a jogalkalmazás egységesítése, a joghézagok megszüntetése, szövegpontosítás és koherencia megteremtése jellemzi a törvényjavaslatot.

A most tárgyalandó törvényjavaslat érinti a köznevelési ágazatot, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, érinti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt, és érinti az idén elfogadott, az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvényt, és természetesen ‑ ahogy az államtitkári előterjesztésben hallottuk ‑ érinti a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt.

Mi a törvénymódosítás lényege? Az egyik lényeges mozzanata, pontosabban a módosítás egyik alapvető oka a tankerületi központok létrehozásával kapcsolatos. Közismert, hogy önálló költségvetési szervként 58 tankerületi központ jön létre, és ezt korábban 2017. január 1-jére tettük, most ez a törvénymódosítás előrébb hozza, 2016. november 30-ával kell vagy célszerű létrehozni. Azt gondolom, azért van erre szükség, hogy a működés még biztonságosabb legyen, és az a fenntartóváltás is zökkenőmentes legyen, amely azt jelenti, hogy az állami fenntartás mellett a működést is az önkormányzatoktól átveszi az állam.

Tisztelt Képviselőtársaim! A forrásokról, az oktatásra fordítandó forrásokról, támogatásokról sok vita folyik e Ház falain belül is. Véleményem szerint az új tankerületi központi rendszer gyorsabb kifizetésekhez fog vezetni, az adósságállomány megszűnéséhez, reméljük, nem fog ez újratermelődni, és megfelelő ráfordításokat fogunk vagy fog alkalmazni az oktatási kormányzat a rendszerre.

(15.00)

Hadd mondjam el egy közelmúltbeli élményemet, vagy pontosabban egy cikket olvastam. Az Eurostat adata szerint Magyarországon nőtt az oktatásra fordított támogatás az elmúlt években, ez egy 2015-ös adat, az elmúlt 3 év átlagát vette alapul, csekély mértékben, de nőtt, míg az EU-ban az EU átlaga csökkent 0,2 százalékkal. Tehát Magyarország a középmezőnyben található, és ezen adatok szerint a közkiadások 10,3 százalékát fordítja az oktatásra és mintegy 5 százalékát GDP-arányosan. Tehát azt gondolom, hogy jó ez az irány, és fontos, hogy a tankerületi központok november 30-ával létrejönnek.

Emellett a tankerületekben dolgozók, ahogy államtitkár úrtól hallottuk, a közszolgálati törvény ha­tálya alá fognak tartozni szintén november 30-ától. Ez egy fontos mozzanat, az ott dolgozók tudják azt, hogy milyen besorolás, milyen hatály alá tartoznak.

Tisztelt Ház! A módosítás néhány lényegi eleméről én is szólnék. Én a nemzeti köznevelési törvény irányából kezdeném, és talán azokra koncentrálnék, amelyek az expozéban nem hangzottak el. Az egyik nagyon fontos dolog az új érettségi vizsgatárgyról szól. Új érettségi vizsgatárgyat vagy az érettségi vizsgatárgy új vizsgaszintjének vizsgakövetelményeit nem rövid időn belül vagy nem azonnal lehet létrehozni, hanem felmenő rendszerben kell bevezetni. Véleményem szerint ez egy nagyon ész­szerű javaslat.

Ugyanígy a kiegészítő nemzetinyelv-oktatás mint alapfeladat és az ilyen tevékenységet végző iskola megjelenítése a törvényben szintén fontos, hiszen ez hiánypótló rendelkezés. Létező feladatról és intézménytípusról van szó, tehát meg kell jeleníteni a köznevelési rendszerben.

Emellett államtitkár úr szólt az iskolai körzethatárokról. Személy szerint is támogatom, de a frakciónk is támogatja ‑ a hátrányos helyzetű gyerekek javára szolgál, és az iskolai szegregációt csökkentheti ‑, hogy amennyiben a kormányhivatal és a tankerületi központ nem jut egyetértésre az iskolai körzethatárok esetében, annak megállapítása az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerül, indokolt esetben. Tehát ennek véleményem szerint ez a lényegi eleme, és ez fontos.

A fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályok pontosítása bekerült a törvényjavaslatba. Itt alapvetően az lehet a cél, hogy ha egy iskolában alkalmazzák a legsúlyosabb büntetést, mondjuk, az iskolától való eltanácsolást, ez az új intézményben történő mielőbbi elhelyezést szolgálja. Tehát a lényeg, hogy minél kevesebb idő legyen, hogyha a szülők felelőssége nem terjed ki, ha finoman akarok fogalmazni, hogy ne iskola nélkül legyen a gyerek, hanem egy másik intézményben mielőbb elhelyezzék. Tehát az iskolanélküliséget csökkenti, ha fogalmazhatok így.

Hallottuk a tankötelezettség teljesítéséről is azt, hogy a törvénymódosítás szabályozza a tankötelezettség teljesítése érdekében annak egyértelműsítését, hogy Magyarországon élő magyar állampolgár gyermekei vagy egy hazai iskolában, vagy egy Magyarországon engedélyezett, Magyarországon működő külföldi vagy nemzetközi iskolában teljesíthetik a tankötelezettségüket. Magyarul, arról van szó, hogy ne olyan iskolákban, amelyek nem elismert iskolák, vagy adott esetben iskolának nem is minősülő szervezettel kerülnek kapcsolatba, magántanulói kapcsolatba, és így tulajdonképpen a lényege az, hogy az intézményi nevelés-oktatás alól kivonják magukat. Ez is szerintem egy helyes irány.

Néhány szót a felsőoktatásról. Államtitkár úr itt részletezte. Én csak megerősíteném azt, hogy lényeges eleme a módosításnak a felsőoktatás támogatását szolgáló szabályrendszer megújítása, itt az alaptevékenységek egységes szemléletű finanszírozása, de úgy, hogy ebben a rendszerben az egyes sajátos finanszírozási igények is kezelhetővé váljanak.

Az intézményhálózatról volt szó.

Talán kiemelném még a támogatási időt. Fő szabály szerint, ahogy hallottuk, a nemzeti felsőoktatási törvény 47. §-a meghatározza, hogy egy személy 12, illetve 14 féléven át folytathat tanulmányokat állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben. Ez négy félévvel hosszabb lehet olyan hallgatók esetében, akik fogyatékossággal élnek, tehát a fogyatékosságukra való tekintettel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve: fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, biztos jogszabályi környezet, színvonalas oktatás elérése érdekében a gyakorlati életre alapozott szabályozás van előttünk, amelyben a gyermekek, a tanulók érdeke kiemelt figyelmet kap. Ezért támogatjuk a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai