Készült: 2020.10.21.03:19:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

116. ülésnap (2020.04.06.),  47-55. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 25:02


Felszólalások:   45-47   47-55   56      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy Boldog István, Fidesz, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett 2020. április 2-án a KSB. 3590/2017/70. számon a legfőbb ügyésztől közvádas ügyben. Ugyancsak 2020. április 2-án Kálló Gergely, Jobbik, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány is érkezett a KSB. 2493/2019/4. számon a legfőbb ügyésztől szintén közvádas ügyben.

Az indítványokat a házelnök úr megvizsgálásra kiadta a Mentelmi bizottságnak, és tájékoztatom önöket, hogy a Mentelmi bizottság mindkét képviselő ügyében H/10014. és H/10015. számokon benyújtotta határozati javaslatát. Így a napirendi javaslat szerint a mentelmi jog felfüggesztésének kérdéséről a mai ülésnapon döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre a házelnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

A szavazás előtt a szavazógépek működőképességének ellenőrzése céljából jelenlét-ellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg szavazógépük valamelyik gombját, és ha valaki úgy érzékeli, hogy a gépe nem működik, kérem, jelezze azt! Most szavazzanak jelennel! (Szavazás.)

Jelen van 162 képviselő, távol van 37 képviselő.

Kérem, működik mindenkinek a gombja? (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látunk.

(14.50)

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. A Fidesz képviselőcsoportja azt kezdeményezte, hogy a mai ülésnapon a második olvasatos vitát követő határozathozatalokra a napirendi javaslatban eredetileg jelzett 15 óra 30 perc helyett 15 óra 50 perckor kerüljön sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi ajánlás módosítására tett fenti indítványt. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, látható többség.

Az Országgyűlés a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem önöket, hogy elfogadjáke ezt az iménti módosítással együtt. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a módosított napirendi javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Házbizottsági egyetértés hiányában a B/8988/2. számú javaslatomban azt kezdeményezem, hogy az Országgyűlés kérje fel a kijelölt Igazságügyi bizottságot „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2019. évi tevékenységéről” című, B/8988. számú előterjesztés határozathozatalára.

Kérdezem önöket, egyetérteneke javaslatommal. Gombnyomásos szavazás következik. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a kijelölt bizottságot 122 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül a határozathozatalra felkérte.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy mivel a frakciók bizottsági tagcserére nem tettek indítványt, ezért személyi javaslatokról nem döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Most a T/9677. számú törvényjavaslat második olvasatos vitájára kerül sor. Felkérem azokat a képviselőket, akik a vitában nem kívánnak részt venni, hogy valamennyiünk egészségének megőrzése érdekében a főigazgatói tájékoztató szerinti rendben hagyják el az üléstermet. És arra is kérem képviselőtársaimat, hogy az ülésteremben a vita során kizárólag a soron következő felszólaló és az azt követő két felszólalásra váró tartózkodjon. A vita a belső televíziós közvetítőrendszeren keresztül mindenki számára követhető, és a fentiek betartásához az ülésvezető elnök is segítséget nyújt.

Tisztelt Országgyűlés! Egyperces technikai szünetet tartunk. Kérem szépen, hogy aki nem vesz részt a vitában, fáradjon ki a folyosóra. (Rövid szünet.  Számos képviselő távozik az ülésteremből.  Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Tehát soron következik az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/9677. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. 15 perces időkeretben adom meg a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. április 2-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/9677. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két célkitűzést fogalmaz meg. Egyrészt biztosítani kívánja a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény maximális mértékű jogrendszerbeli koherenciáját, másrészt pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításán keresztül növelni kívánja a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának és jogérvényesítésének hatékonyságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat jogtechnikai jellegű módosításai az idézett törvény 2. §-ában felsorolt különleges jogállású szervek szabályozását rendező speciális törvényeket érintik. A módosítási szándékok nemcsak a Küt. jogrendszerbeli, hanem magának a törvénynek a belső koherenciáját is igyekeznek biztosítani. Mindez a jogalkalmazás szempontjából igen fontos, hiszen a törvény rendelkezéseinek pontosításán keresztül azok értelmezését segítik elő.

A versenyjogi eljárásokat szabályozó normák módosítására az ECN+ névvel fémjelzett európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetése szolgáltat indokot. A módosítás elsődlegesen a nemzeti versenyhatóság rendelkezésére álló eszközöket pontosítja vagy terjeszti ki hatékonyabb és reményeink szerint eredményesebb jogérvényesítés céljára, valamint az ECN+ irányelvben megfogalmazottakra is tekintettel.

Az irányelv átültetése következtében a hazai jogi szabályozásban megjelenő változások főként a jogérvényesítés eszközeinek erősítését szándékoznak elérni, de mindemellett az eljárás alá vont vállalkozások és a Gazdasági Versenyhivatal közötti együttműködést és a tagállami versenyhatóságok között nyújtható jogsegélyek köreinek kiszélesítését is még hatékonyabbá kívánják tenni.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat egyaránt megfelel a hazai jogrend koherenciájának biztosítása, valamint az uniós tagságunkból fakadó jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése szempontjainak, ily módon pedig joggal számíthat képviselőtársaim támogató szavazataira. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: (Pillanatnyi szünet.) Elnézést, de a saját mikrofonomat tiltottam le, és alig találtam meg. Köszönöm szépen, képviselő úr. Államtitkár úr jelezte, hogy majd később kíván hozzászólni az előterjesztő nevében. A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amiket látnak a kijelzőtáblán. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik.

(15.00)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/9677. számú törvényjavaslat 44 törvény módosítását kezdeményezi. Valóban, a törvények nagy része technikai jellegű módosítás. Viszont van két nagyon fontos része: az egyik a közszolgálatban dolgozó, különleges státuszú új személyek és szervezetek különböző, az általánostól eltérő javadalmazási, szabadságolási és mindenféle kedvezményeket tartalmazó része; a másik pedig a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó törvény meglehetősen erőteljes és álláspontom szerint nem a versenyfelügyeleti tevékenység hatékonyságát szolgáló javaslatai. Tulajdonképpen a különleges jogállású szervezetekkel és a náluk dolgozó közszolgákkal a kormányzat egy közszolgálati kasztrendszert hozott létre, lassan kezdünk valóban nemcsak társadalmi, hanem közjogi szempontból is Indiára hasonlítani. (Moraj a kormánypárti padsorokból.) Azt kell mondanom, hogy az a fajta szemlélet, amely a különleges jogállású szervezeteket és az azokban tevékenykedő, különösen vezető állású személyeket illetményhez, szabadsághoz és egyéb kedvezményhez juttatja, olyan szintű szakadást hoz létre a közszolgálat rendszerében, amilyen szakadás már a gazdagok és a szegények között a társadalomban létrejött. Meg kell mondanom, hogy amikor olvasgattam például a 20 napos pótszabadságot nagyon sok intézmény első számú vezetőjénél, illetve vezető testületi tagjainál, akkor az jutott eszembe, hogy ha valaki szenvedélyének tekinti a munkát és szenvedélye az a hivatás, amit gyakorol, elég nehezen tudom elképzelni, hogy két és fél hónapot legyen évente szabadságon.

Egészen meglepő számomra, rátérve a versenyfelügyeleti részre, amint már a vezérszónoki felszólalásomban is elmondtam, ez a fajta megközelítés, hogy a Gazdasági Versenyhivatal erőforrásai függvényében saját maga mindenféle, egyébként akár a jogsértettek álláspontja, a jogsértettek érdeke figyelmen kívül hagyásával prioritásokat határozhat meg azokon a területeken, ahol eljárást folytat, ahol aztán jogsértéseket állapít meg, ez olyanfajta alkotmányos jogsértés, amit nagyon ritkán tapasztalunk jogállami keretek között. Ha úgy ítéli meg a magyar kormány és akár az Európai Unió, mert való igaz, hogy az Európai Unióban felmerültek ezek a lehetőségek, hogy a versenyhivatalok erőforrásaikhoz igazítsák azokat a szakterületeket, amelyeket prioritásként kijelölhet a rendkívül gyorsan változó globális gazdaság kihívásai miatt, de azt gondolom, amit a vezérszónoklatomban is elmondtam, hogy Magyarország egy speciális hely, itt tulajdonképpen egy bizonyos üzleti kör kezében összpontosul a magyar piac jelentős része.

Meg kell mondanom, hogy a járványt követően  és olvassuk már nap mint nap az erről szóló szakcikkeket  olyan szintű tőkekoncentrációk lesznek és a tönkrement vállalatok piacának megszerzése érdekében, ezek felvásárlásával az iszonyatos nagy tartalékokkal bíró, ma is rendkívül erős, gyakran monopolhelyzetben lévő vállalatok révén megint olyan többlettőke-koncentráció alakul ki, ahol a Gazdasági Versenyhivatalnak nagyon is lesz feladata. Azt láttuk az elmúlt tíz évben, hogy erről a feladatáról elfeledkezett és megkapta ennek jutalmát, alkotmánybíró lett a tíz évig elnöklő gazdasági versenyhivatali vezető, de én mégis abban reménykedek, hogy hátha ezt a területet, a gazdasági versenyhivatali területet vissza lehet terelni abba, amiért annak idején a jogállami keretek között létrehozták.

Elfogadhatatlan számomra a Tptv. 55/E. §-a, amely a következőképpen szól: nem lehet felhasználni perben az ügyfél tudomására jutott információt, amíg nem fejeződött be az eljárás. De, kérem szépen, ez egy olyan komoly visszaélésre ad okot, ami elfogadhatatlan. Lehet, hogy a jogszabályban meg vannak határozva egy versenyfelügyeleti eljárásban a határidők, de azt saját maga a versenyhivatal könnyedén meghosszabbíthatja, további bizonyításokat vesz fel, szerez be adatokat, és végtelenségig tudja elhúzni, és azok a jogsérelmet szenvedettek, akik pont ezek miatt a jogsértések miatt voltak kénytelenek arra, hogy akár kártérítés iránt pert indítsanak, tulajdonképpen addig, amíg ez az eljárás nem ér véget, nem tudják a perekben az egzakt bizonyítékokat felhasználni, és ezzel tulajdonképpen maga a jogalkotó hiúsítja meg, hogy eredményesen tudják a jogsértéseiket kártérítéssel enyhíteni.

A 64/A. §: bizonyíték nem használható fel abban az esetben, ha jogsértéssel szerezték be. Ebben a vonatkozásban szeretném tisztelettel megkérdezni az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét, hogy ez a mondat nem hiányzike a büntetőeljárási törvényből és a polgári perrendtartásból. Mert már bocsánatot kérek, de rendre az anyagi igazság kiderítése érdekében jogsértéssel szerzett bizonyítékokat perdöntő bizonyítékként használnak fel, különösen a büntetőeljárásokban. Tudjuk jól, hogy jogállami keretek között, a demokrácia bölcsőiben abban az esetben, ha jogsértően szereztek be egy bizonyítékot, már száz éve nem lehet felhasználni bírósági perekben, Magyarországon azonban ez gyakorlatilag rendre így van.

Ha az egész módosítással létrejött versenyhivatali új rendszer legfőbb tulajdonságát kellene elmondanom, még ha a minisztérium álláspontja az volt is, hogy valamilyen módon cizellálja, diverzifikálja ennek az intézménynek a működését, akkor azt mondanám, hogy kifejezetten a jogsértők javára és kifejezetten a sérelmet szenvedettek terhére változik a versenyhivatali eljárás. Meg kell mondanom, az elején én még azt javasoltam a politikai közösségemnek, a frakciónak, hogy tartózkodjunk e törvénynél, de mind a kasztrendszer, mind a versenyhivatali eljárási módosítások arra a következtetésre juttattak, hogy nem javasoltam a frakciónak, hogy ezt a törvényt megszavazzuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a Gazdasági Versenyhivatalt és eljárásrendjét illető vitákra kerül sor, rosszabb években ez évente egyszer szokott felmerülni a jelentések kapcsán, akkor rendre megismételjük azokat a kritikákat, amelyek 2010 óta visszaköszönnek. Most államtitkár úr figyelmébe két nagyon rövid és jelenkori eseményt szeretnék ajánlani, amelyek kezelése kapcsán én még hiányosnak érzem mind a kormányzati kommunikációt, mindazt a törvénykezési háttért, amely amúgy lehetővé tenné ezt a kezelést. Egyrészt az utóbbi napokban népszerű ismert személyek nevének, fotójának felhasználásával kíván több cég, társaság meggyőzni valamely termék vagy szolgáltatás vírusellenes vélt hatásáról, lehet, hogy valós hatásosságáról fogyasztói köröket. Úgy látom, hogy ezen kérdéskör kapcsán tulajdonképpen semmilyen ellenerőt nem tapasztalnak ezek a cégek, és tudom, hogy szorosan nem feltétlen a most tárgyalt módosításhoz tartozik mindez, de mégis egyfajta csomagra szükség lenne ebben a kérdésben, és ezen vitakör, ezen vitatéma és a vita keretei lehetővé teszik talán, hogy ezt a figyelmeztetést megosszuk önökkel.

A teljesen ismeretlen, hihetetlen gyorsaságú gyógyulást ígérő, csodahatású készítmények kérdésköre ugyanilyen. Azt látjuk, államtitkár úr, hogy ezekből nem szabad politikai vitakérdést csinálni. Attól függetlenül, hogy mi különböző pártokhoz tartozunk, ezek a kérdéskörök most azonnal kezelendők. Nem biztos, hogy van időnk arra, hogy akár egy határozati vagy törvényjavaslatot 30 nap alatt átcsorgassunk a rendszeren és azt követően legyen ebből cselekvés.

Az a kérésem tehát, hogy kimondottan fogyasztóvédelmi megközelítésből erre a problémakörre csapjanak le, a nyerészkedőket, a korábbi szándékokhoz, kiszólásokhoz hasonlóan, azok szellemében mindenképpen juttassák oda, ahova valók, álláspontom szerint a vádlottak padjára. Köszönöm, ha befogadják ezt a figyelmeztetést, jó szándékú tanácsot. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek, Völner Pál államtitkár úrnak.

(15.10)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm, hogy amennyire tudtunk, szakmai keretek között maradtunk a vitánál, a törvényjavaslatnál, ami az elmúlt hetekben nem volt mindig egyszerű, és nem mindig volt tapasztalható. Varga-Damm Andrea képviselőtársamnak volt néhány kérdése, például a szabadságok tekintetében. Nincs változás, ugyanannyi a szabadság, csak megbontották alap- és pótszabadságra a korábbi helyzethez képest. Ha ezzel kapcsolatban voltak problémák, akkor a Jobbik nyugodtan nyújthatott volna be módosító javaslatokat, a bizottságok nyilván meg tudták volna vitatni az ez irányú igényeket.

A másik, hogy a különleges jogállású szervek függetlenségét garantálni kell. Tehát az nem engedhető meg, hogy bármilyen hátrányt elszenvedjenek az ott dolgozók, és ezeknek a szervezeteknek a vonzereje korlátozódjon.

A gazdasági koncentrációkról is szó volt. Ha belegondolunk, hogy a magyar cégeknek is minél nagyobb esélyt akarunk biztosítani, akkor ahhoz nyilván megfelelő cégnagyság is kell. Ha megnézik a korábbi meghatározó cégeket, a Molhoz vagy az OTP-hez képest szerintem semmiféle olyan koncentráció nem jött még létre, ami a Gazdasági Versenyhivatal ez irányú tevékenységét megkérdőjelezhetővé tenné.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam felvetette, hogy a vírusellenes szereknél vannak visszaélések. Hál’ istennek, megvannak a megfelelő jogszabályok, amennyiben ilyen visszaélésekre kerül sor. Hallhattunk már büntetőeljárásokról, amelyek indultak az internetes csalássorozatokkal kapcsolatban. Ezekre felhívjuk a figyelmet. Remélem  bár nem függ szorosan össze ezzel a kérdéskörrel, tehát nem elsősorban versenyhivatali kérdésekről beszélünk , hogy ezekben is majd megnyugtató eredmények fognak születni.

Még egyszer köszönöm mindenkinek az aktivitását, és kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Völner államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Most 15 óra 50 percig szünetet rendelek el. Ezt követően határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Amennyiben a szünet időtartamára el kívánják hagyni az üléstermet, mindannyiunk egészségének megőrzése érdekében azt a korábban megküldött főigazgatói tájékoztatónak megfelelően tegyék meg.

(Szünet: 15.12  15.53

Elnök: dr. Latorcai János

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső)




Felszólalások:   45-47   47-55   56      Ülésnap adatai