Készült: 2024.03.29.01:24:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

234. ülésnap (2017.06.14.), 4. felszólalás
Felszólaló Potápi Árpád János (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:53


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy elhangzott, az Országgyűlés elé egy országgyűlési határozattervezet került, amelynek a célja, hogy az idei évet Szent László-emlékévvé nyilvánítsa.

940 esztendővel ezelőtt az Árpád-ház ígéretes sarja lépett a magyar királyok sorába, ahogy a Képes Krónika írja: a magyar nemesek egyetértő akarattal Lászlót választották az ország kormányzására, mindenki tudta ugyanis, hogy őt az erények teljessége ékesíti. Nem tévedtek. László király a Szent István-i munka beteljesítőjeként nemzetünket a keresztény Európa vezető államainak soraiba emelte. Vele és általa kezdődik meg a magyarság történelmi szerepvállalása a kontinens jövőjének alakításában.

Hazánknak stabilitást, nemzetének megbecsülést, népének pedig igazságot hozott. Emlékezete ma is összeköti a magyarságot Nagyváradtól Debrődig, Vancouvertől Melbourne-ig. Élete nem csak a mi számunkra jelent ma is követendő példát. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Szent László volt az első olyan uralkodó, aki Közép-Európa minden népéhez szólni tudott. Talán történelmietlen a jelen helyzetet a múltba vetíteni, de nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a V4-eknek az első szimbolikus alakja volt. Életútja legfontosabb állomásai kijelölik azt a keretet és teret, amelyben élt és gondolkodott.

Krakkó környékén született, lengyel volt az édesanyja. Zágrábban alakított püspökséget. Nyitrán halt meg; végső nyughelye pedig Nagyváradon található. Bátor vitézségével, bölcs jellemével korának közép-európai eszményképe volt. Tisztelete ma is összekapcsol bennünket, horvátokat, lengyeleket, szlovákokat és magyarokat. Ereklyéit Magyarországon kívül Zágrábban, Krakkóban, Ragu­zá­ban ‑ Dub­rovnikban ‑ őrzik.

A magyar nemzet összetartozását és a közép-európai térség egységét kifejező uralkodónk trónra lépésének 940., szentté avatásának pedig 825. évfordulóján a magyar kormány is megfelelőnek látja azt az alkalmat, hogy a tetteit és a hozzá kapcsolódó hagyományokat együtt felelevenítve erősítsük meg. 2017. február 17-én a dicső királyunk hermáját büszkén őrző Győrben nyitottuk meg a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Szent László-évet, amelynek megvalósításával a Szent László-év Tanácsadó Testületet és Pro Patria Egyesületet bíztuk meg. A fővédnökséget, ahogy elhangzott a képviselő úrtól, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr vállalta.

82 millió forintból, az államtitkárságunk által elkülönített összegből valósítjuk meg a programot, amelyet ha kell, saját keretből tudunk bővíteni. Ennek során több vándorkiállítást is útjára indítottunk. A lovagkirály életútját, tiszteletét, valamint a legismertebb legendájáról készült freskókat bemutató tárlatokat pedig összesen 20 helyszínen, köztük Calgaryban, Dublinban, Zágrábban és például Krakkóban mutattuk be, amelyek az év során beutazzák a Kárpát-medencét, Közép-Európát és a diaszpórát is.

A képviselő úr is említette, hogy mind a lengyelországi, krakkói, mind pedig a horvátországi, zágrábi kiállítás megnyitásán részt vett Áder János magyar, illetve Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, illetve Zágrábban pedig Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök asszony.

Hadd emeljem ki az ilyen programok közül a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület közreműködésével megvalósuló Kárpát-medencei Szent László tanulmányi versenyt, amelynek nagyváradi döntőjén a Kárpát-medence minden régiójából lesz majd résztvevő. Támogatjuk egy Szent László koponya­ereklye vizsgálatáról szóló dokumentumfilm el­ké­szítését is. Az említettek mellett számos tudományos konferencia megszervezéséhez, kiadványok meg­jelentetéséhez is segítséget nyújtottunk és nyújtunk is.

A lovagkirály emlékét a Nemzeti Vágta keretében is fel fogjuk eleveníteni, a vajdasági, a felvidéki és a muravidéki előfutamokat is Szent László tiszteletének szentelik. A székely vágtán pedig Szent László ügyességi versenyt szerveznek.

A Kárpát-medence számos pontján tartanak megemlékezéseket. Az idei Szent László-napra pedig a Magyar Televízió külön tematikus nappal is készül. Célunk az, hogy minél többeket sikerüljön bevonni a határokon és a nemzeteken átívelő programsorozatba, saját kezdeményezéseket is támogatva, és természetesen még tudjuk bővíteni ezt a programévet.

Örömmel tölt el bennünket, hogy a jövőnket alapvetően meghatározó kérdésekben a közép-euró­pai államok vezetői egyetértenek, és azt mondják, hogy független államainkat a külső fenyegetésektől meg kell védenünk.

(10.50)

Ez egyben Szent László királyunk ránk hagyott örökségének védelmét is jelenti. Éppen ezért tartjuk fontosnak a kormány részéről, és üdvözöljük azt a szimbolikus lépést, hogy az Országgyűlés közeledve a Szent László-naphoz, a lovagkirály emlékének kívánja szentelni a 2017. esztendőt. Bízzunk abban, hogy ez a lépés hozzájárul szent királyunk örökségének méltó ápolásához, ezáltal pedig segíti nemzetünk és az egész közép-európai térség összefogását. Szent László életútja ma is arra figyelmeztet bennünket, hogy alkotását, keresztény és független hazánkat továbbra is csak közös erővel tudjuk megvédelmezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai