Felszólalás adatai

A kormány - hűen akkori ígéretéhez - most megalkotta a második gyermekbarát törvénycsomagra vonatkozó javaslatát. Az önök előtt lévő T/13091. számú törvényjavaslatnak három fő célja van.

(12.20)

Egyrészt annak megteremtése, hogy akik gyermekek sérelmére követtek, követnek el súlyos bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet; másrészt a megelőző pártfogás mint új gyermekvédelmi jogintézmény bevezetése; harmadrészt a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés jogi szabályozási eszközeinek meghatározása.

A módosításra javasolt törvények köre jelzi, hogy a kormány olyan holisztikus gondolkodásra és lépésekre törekszik, amelyekkel minél hatékonyabban teremthetők meg a gyermekek, valamint a gyermekáldozatok fokozott védelme. Meggyőződésünk, hogy a gyermekbántalmazás, a gyermekáldozatok védelme olyan problémakör, amely csak ilyen, több szakterületet is érintő, átfogó gondolkodásmóddal közelíthető meg. Nem állítom, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat mindenre megoldás, de azt igen, hogy jelentős előrelépés a gyermekek egészséges pszichikai, erkölcsi és testi fejlődésének előmozdítása terén.

A kormány kiemelt figyelmet szentel ennek a kérdésnek, prioritásként kezeli a kiskorúak védelmét. Egy felelősen gondolkodó kormány nem is tehet másként akkor, amikor évente 30 gyermek veszíti életét bántalmazás következtében, a veszélyeztetett kiskorúak száma megközelíti a 200 ezret, egy felismert esetre 25 rejtett jut. Itt hívom fel a figyelmüket arra, hogy Nyugat-Európában ez az arány 1:10-hez. Egy nemzetközi összehasonlítás szerint pedig hazánk a 27 legfejlettebb OECD-ország közül hátulról a negyedik helyen áll a bántalmazás, elhanyagolás miatt meghalt gyermekek statisztikai adatai szerint. Ez a valóság, tisztelt Ház, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Most ismét a jogalkotás eszközével élve lehetőség van arra, hogy érdemben lépjünk fel a kiskorúak védelmében.

Jelen javaslat három fő pillérre támaszkodik. Egyrészt a módosítások kiterjesztik és így jobban ellenőrizhetővé teszik azt a szabályozást, ami alapján a gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövetők nem dolgozhatnak gyermekekkel foglalkozó munkakörökben, illetve munkahelyeken. Ennek érdekében válik szükségessé a munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása. Emellett kidolgoztuk a megelőző pártfogás jogintézményét. A fiatalkorú elkövetőknél a bűnismétlés megelőzése érdekében szükséges a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint a szabálysértési törvény és a büntetés-végrehajtási törvényerejű rendelet módosítása. Harmadrészt fontos hiánypótlásként végre körvonalazódik a gyermekbarát internet megvalósulásához szükséges szabályozás is.

Engedjék meg, hogy az első pillérről bővebben szóljak. Mint ismeretes, 2013. július 1-jétől él az új büntető törvénykönyvben az a szabály, hogy a gyermekek sérelmére súlyos szexuális bűncselekményeket elkövetők nem végezhetnek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával vagy gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet. A törvényjavaslat a Btk. e rendelkezéséhez kapcsolódóan szigorú foglalkoztatási feltételeket ír elő. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, meghatározott ideig akkor sem létesíthet foglalkoztatására irányuló jogviszonyt olyan intézménnyel, szervezettel, amely gyermekekkel foglalkozik, ha a törvényjavaslatban meghatározott bűncselekményt gyermek sérelmére követte el.

A módosítás eredményeként a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az ezzel kapcsolatos adatokat nem a mentesülés beálltától számított 5, gondatlan bűncselekmény esetén 3 évig, hanem az adott szankció végrehajtásának befejezésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől számított 5, gondatlan bűncselekmény esetén 3 évig kell nyilvántartani. Ennek indoka, hogy a felsorolt szankciók esetén a mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének napján beáll, azonban a szankció tartalma a hatályos nyilvántartási időnél hosszabb, akár végleges is lehet. Ezáltal a hatóságok látókörében hosszabb ideig megmaradnak azok a személyek is, akik már mentesültek a büntetett előítélethez fűződő hátrányok alól, de a szankció jellegére tekintettel indokolt, hogy a bűnügyi nyilvántartásból ne tűnjenek el. Most a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint abban az esetben, ha valaki kizárólag büntetlen előéletét kívánja igazoltatni, akkor az ilyen irányú kérelemre kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány nem tartalmazza azt a tényt, hogy a kérelmező áll-e foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, és amennyiben igen, úgy mely foglalkozás vagy tevékenység gyakorlásától van eltiltva.

A Btk. 52. § (3) bekezdése hatékony végrehajtása érdekében jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a büntetlen előélet igazolását célzó hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalmaként az érintett ilyen irányú kérelme hiányában is megjelenjen minden olyan foglalkoztatástól és tevékenységtől való eltiltás, amelynek keretében a kérelmező 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna. Ezért a foglalkozástól eltiltás szankciójának megfelelő érvényesüléséhez, a mindennapi életben hatékonyabb visszatartó erejéhez szükséges, hogy a büntetlen előélet igazolását célzó hatósági erkölcsi bizonyítványból minden esetben egyértelműen kiderüljön, ha a kérelmező valamely foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll.

Egyértelműen a gyermekek jogainak érvényesítését célozza az a javaslat, amely értelmében bizonyos bűncselekmények esetén, úgymint erős felindulásból elkövetett emberölés, emberrablás, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén nő az elévülési idő. Most a sértett 23 éves kora az elévülés határideje, addig lehet eljárást indítani egy gyermekkorban elszenvedett bűncselekmény esetén. A módosítással a sértett nagykorúvá válása után kezdődne az elévülési idő, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a sértett nagykorúságának betöltését követően akkor indítsa meg a büntetőeljárást, ha arra már felkészült.

A javaslatcsomag második fő elemére áttérve hívom fel a figyelmüket arra a közel 10 százalékos arányra, amely a fiatalkorú bűnelkövetők bűnismétlését jelzi. A megelőző pártfogás mint bevezetendő jogintézmény célja a szocializáció elősegítése, a bűnismétlés megelőzése minél korábbi szakaszban. A jelenlegi helyzetben az alapproblémát egyrészt az jelenti, hogy az elhúzódó büntetőeljárások során a fiatalkorú terheltek nem kapják meg a szükséges segítséget és támogatást a visszaesés megakadályozása, a társadalomba való beilleszkedés érdekében; másrészt az, hogy a gyermekkorú elkövetőkkel nem tud adekvát módon foglalkozni a gyermekjóléti alap- és szakellátás sem. Ezekre kell megoldást találni a megelőző pártfogás intézményével.

A gyermekkorúak esetében a pártfogó felügyelethez hasonló jellegű eszközök alkalmazására, több terület szakemberei által lehetővé váló szorosabb ellenőrzésre és felügyeletre jelenleg nincs lehetőség a gyermekvédelemben, főként megfelelő szakemberek hiányában. Költséghatékony megoldás, ha ezt a pártfogó felügyelői szolgálatnál meglévő szakértelmet a gyermek- és fiatalkorúnak a bűnöző életpályáról való eltérítése érdekében hasznosítjuk a védelembe vételi eljárásban. Ezáltal a büntetőjogi vagy elzárással sújtható szabálysértési jogi tényállásszerű magatartást megvalósító gyermekkorúak esetében a védelembe vételi eljárás hangsúlyos szerepének megtartása mellett a pártfogó felügyelői szolgálat közreműködő, támogató szerephez jut.

A megelőző pártfogás alatt álló fiatalkorú terheltről szerzett információknak a büntetőeljárásba történő becsatornázása érdekében a pártfogó felügyelő a védelembe vételi eljárás eredményeiről egy úgynevezett összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt készít. Az ügyész minden, megelőző pártfogás alatt álló fiatalkorúról köteles készíttetni összefoglaló pártfogói felügyelői véleményt, amelyben a pártfogó felügyelő - hasznosítva a megelőző pártfogás tapasztalatait - a vádemelésről való döntés segítése érdekében egyrészt beszámolna az esetleges személyi, családi körülményekben történő változásokról, továbbá a megelőző pártfogás végrehajtásáról, ha a fiatalkorú védelembe vétele körében a pártfogó felügyelői szolgálat közreműködött.

Ezáltal a büntető igazságszolgáltatás szereplői részére a mostani rendszerhez képest egy sokkal dinamikusabb kép alakulhat ki a fiatalkorú elkövetőről, ami akár az eltérítés lehetőségének az alkalmazása kérdésében, akár a szankciókiszabás körében messzemenőkig hasznosítható a személyre szabott döntés érdekében.

(12.30)

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a jogalkotóknak mindenkori feladata és egyúttal felelőssége, hogy lépést tartson a változó világ új kihívásaival. A gyermekek védelme szempontjából ilyen kihívás az internet térhódítása. Tény, hogy napjainkban a 15 év alatti internetezők közel fele mindennap fellátogat a világhálóra, a közösségi oldalakat a 11-14 év közötti korosztály több mint háromnegyede látogatja nap mint nap. A megkérdezettek több mint 70 százaléka pozitívan áll hozzá a Facebookon történő ismerkedésekhez. Egy felmérés tanúsága szerint majdnem minden harmadik gyerek állította azt, hogy az elmúlt hónapokban legalább egyszer zaklatták kortársai, és azt leginkább a világhálón tették. A zaklatottaknak mindösszesen 10 százaléka számol be szüleinek vagy tanárainak a zaklatás tényéről. Kérdés, mi lehet a megoldás. A teljes tiltás? A válasz egyértelműen: nem. Értelmes megoldásokkal kell védeni a fiatalokat és a jogaikat a világhálón rájuk leselkedő veszélyekkel szemben. Ez a XXI. század problémája, ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az internetszolgáltatók kötelesek legyenek ingyenes szűrőszoftvereket biztosítani, amelyekkel szűrhetővé válnak azok az internettartalmak, amelyekhez a gyermekek hozzáférnek. A módosításoknak köszönhetően a jövőben a köznevelési intézményekben és a nyilvános könyvtárakban is kötelező lesz ezeknek a szűrőszoftvereknek az alkalmazása.

A törvénymódosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a gyermekek személyiségi jogai elleni jogsértések esetén egy speciális eljárási rend szerint lehessen fellépni az internetszolgáltatónál. A szolgáltatóknak emellett fel kell tüntetniük a honlapjukon a tárhelyszolgáltatójuk elérhetőségi adatait, hogy a jogsértő tartalmak közzététele esetén könnyebben és gyorsabban el lehessen érni a szerver üzemeltetőjét. Emellett a kiskorúak védelme érdekében a Magyarországon forgalomba hozott játékszoftvereken is kötelező lenne a 18 éven aluliak számára nem ajánlott tartalmakra való figyelmeztetés feltüntetése. Végezetül szólni kell arról, hogy a javaslat létrehozza a gyermekvédelmi internet-kerekasztal intézményét, amelynek fő feladata figyelemmel kísérni a kiskorúak védelmét szolgáló előírások hatályosulását.

Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés elé terjesztett, előbbiekben ismertetett törvénycsomag újabb mérföldköve a kiskorúak és a gyermekáldozatok védelmét célul tűző kormányzati politikánknak. Hangsúlyozom, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti az érintett csoport védelmét, hiszen gyermekeink védelme, éppúgy, mint a gyermekbántalmazás elleni fellépés, alapvető jelentőségű, össztársadalmi kérdés. Bízom abban, hogy minél többen együttműködnek velünk ebben a küzdelemben.

Erre való figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/13091. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.