Készült: 2024.04.24.10:23:51 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 10 2014.05.13. 5:07  9-12

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor az előző ciklus kezdetén kijelentette, hogy a legfőbb ellenség az államadósság, az ellen kell küzdeni, majd meghirdette az ország gazdasági szabadságharcát. Nézzük most, négy év elteltével a tényeket!

2010 áprilisában 19 323 milliárd forint volt az államadósság, ma 24 256 milliárd, azaz 4933 milliárddal, 25,5 százalékkal növekedett, a GDP-hez mért bűvös arány 83 százalék. Nem is tudjuk értékelni ezeknek a számoknak a nagyságát, ezért hadd fordítsam le egy családra, mint ahogy a rezsicsökkentést is. Az egy családra jutó államadósság négy év alatt 1 millió 203 ezer forinttal növekedett. Lehet erre azt mondani, de kérem, hát ezt sosem kell kifizetni. Sosem tudjuk így kifizetni! Egyre növekszik az államadósság, ugyanakkor 1200-1300 milliárd forintnyi kamatterhet fizetünk évente. Mennyi ez? Három 4-es metró tokkal-vonóval. Ez az az összeg, amit minden évben kivisznek ebből az országból. Ezek az összegek azok, amiért Magyarországnak nincs önálló fejlesztéspolitikája, amiért csak arra van forrás, hogy az Unióból érkező, az általuk meghatározott célokat próbálja a fejlesztésben megvalósítani.

Hogy állunk az IMF-hitellel? Igen, visszafizette az ország, azért, mert 2013 februárjában dolláralapú államkötvényt bocsátottunk ki az Egyesült Államokban. Nem az a baj, hogy magasabb kamattal, hanem azok a gazdasági-társadalompolitikai elvárások, amiket megfogalmaztak 2008-ban az IMF-ben a Gyurcsány-kormánynak, tovább élnek. A családi pótlék nem változott. Igen, tudjuk, a családi adókedvezményt bevezették, újraindították; nagyon helyes. Ugyanakkor a köztisztviselői illetményalap változatlan, a közalkalmazotti bértábla befagyasztva, változatlan. Súlyos reálérték-veszteségek vannak; a gyógyszerkassza drasztikus csökkentése. Ezt mind az IMF írta elő 2008-ban a Gyurcsány-kormánynak a hitelért, és ezek mind tovább élnek.

Azt mondják, hogy Orbán Viktor nagyon keményen lépett fel az Európai Parlamentben. Igen, de milyen ügyekben: alaptörvény megvédése, médiatörvény, bírák nyugdíjazása, ügyek áthelyezése, adatvédelmi biztos ügye, csupa olyan ügyek, amiket a kétharmad olyan módon iktatott törvénybe, hogy a saját, jól felfogott érdekeit szolgálja. Ezzel együtt azt mondom, helyes volt, hogy kiállt Orbán Viktor, mert az országunkat is méltánytalan támadás érte. Nem véletlenül Morvai Krisztina EP-képviselőnk is ebben a kérdésben a kormány mellé állt, Magyarország mellé állt, mert ezeket az ügyeket nekünk itthon kell megoldani.

Néhány szót még a gazdasági szabadságharcról. Idézek; 2012. október 9-én Orbán Viktor nyilatkozik, amikor az Európai Bizottság kevesli a megszorító csomagot: "Akármit csinálunk, sosem elég. Mondják meg, mennyi hiányzik, a magyar kormány elő fogja teremteni a pénzt." 2013. május 10.: az Európai Bizottságnak kétségei vannak a 2013-as költségvetéssel kapcsolatban, és egy 100-120 milliárd forintos kiigazító megszorító csomagot kér. Mit mond Varga Mihály? "Amit Brüsszel tőlünk kér, az méltánytalan, igazságtalan, szükségtelen, de teljesíteni fogjuk." Hát ez egy gazdasági szabadságharc? Ez ennek az országnak a gazdasági önállósága?

A Fidesz és a kormány szlogenekben a nemzetek Európájáról beszél, eközben az intézkedéseivel elősegíti az európai egyesült államok építését. Hadd idézzem Barroso elnököt, aki - amikor Orbán Viktort mint miniszterelnököt beiktatták, a Fidesz megnyerte a választást - a következőképpen méltatta a szerepét. Azt mondta, hogy nagyon sokat tett Orbán Viktor a gazdasági kormányzás megszilárdítása érdekében abban a fél évben, amikor Magyarország töltötte be a soros elnökséget. Valóban, hatos jogszabálycsomag és egyéb olyan jogszabályok akkor születtek meg, amelyek jelentős továbblépést eredményeztek az európai egyesült államok útján.

Olyan sokszor mondják azt, hogy a Fidesz kifogja a szelet a Jobbik vitorlájából. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát akkor legyen világos a helyzet! Akkor valóban vállaljanak igazi gazdasági szabadságharcot, akkor tételesen vállalják ezt a küzdelmet! Mert az, hogy önök most egy európai parlamenti választás előtt látják azt, hogy a szavazók számára mennyire szimpatikusabb a nemzetek Európája, amit a Jobbik képvisel, mint az önök integrációs törekvése, akkor ezt a kérdést tegyük világossá.

Vagy igazat mondjanak, vagy változtassanak az előző négy éven! (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 28 2014.05.13. 13:26  17-73

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Lázár János előterjesztőként egy meglehetősen furcsa kérdéssel fordult hozzánk. Van egy beterjesztett törvényjavaslat, erről a törvényjavaslatról szavazni minden képviselőnek kötelessége és lehetősége. Természetesen, ha szavazni fog, akkor véleményt is kíván mondani, miközben az előterjesztő körülbelül azt mondta el, hogy lényegében jobb lenne, ha nem nagyon szólnánk hozzá, főleg valamiféle szakmai irányba nem vinnénk el ezt a vitát, és talán még utalt is arra, hogy Csurka István annak idején a szakmaiságról megmondta a maga véleményét; ugye, nevezetesen azt mondta, hogy a szakmaiság bolsevik trükk.

Örülök, hogy képviselő úr már akkor, fiatal korában figyelte a parlament működését. Én jómagam, mint akkor a MIÉP frakcióvezető-helyettese azért el tudom mondani, hogy Csurka István sokszor esett ebbe a bűnbe azért, mert nagyon sok szakmailag megalapozott felszólalása volt. Én akkor úgy igyekszem megfogadni ezt a tanácsot, hogy azért politikai töltetű mondanivalóm is lesz, hogy ne csak a szakmaiság domináljon.

Mit látok én ellentmondásnak? A miniszterelnöknek alkotmányos jogköre, hogy meghatározza, hogy a feladata teljesítéséhez milyen struktúrában kívánja a kormányt működtetni, és most itt, az előterjesztésben van egy utalás is, hogy ezt rendeletben fogja meghatározni. Tehát azt nem értem, hogy önök miért nem hoztak olyan jogszabályt még az előző ciklusban, amelyben eleve kimondták volna, hogy ezt rendeletben kell meghatározni. Magyarul, én elfogadtam volna, hogy ezt nem hozzák a parlament elé, de ha már itt van, akkor szeretném a véleményünket elmondani.

2010-ben könnyebb helyzetben voltunk, mert ott részben a más struktúrájú minisztériumi rendszer miatt, egy átadás-átvételi procedúra miatt világossá vált, hogy melyik minisztériumnév alatt milyen területek lesznek. Most előttünk áll az 1. §-ban meghatározott miniszterelnöki hivatal vagy Miniszterelnökség mint új minisztérium, valamint fel vannak sorolva a szakminisztériumok. De valójában mi csak a nevekből tudunk most elindulni, mert nincs meghatározva mögötte, hogy melyik szakterület hova fog tartozni. Úgy ítélem meg természetesen, hogy a Lázár János által elmondottak jelzik azt, hogy Orbán Viktor valóban egy demokratikus vezető, hiszen elmondta, hogy ki mindenkivel tárgyal jelenleg annak érdekében - Tudományos Akadémia, a gazdaság szereplői, a nemzetiségi szószólók -, hogy végül is melyik minisztériumhoz mi tartozzon.

(15.40)

Én azt hiszem, hogy jó néven vettem volna, ha erre a napirendre akkor került volna sor, ha ezek a tárgyalások olyan szintig eljutottak, hogy - miközben természetesen az önök joga meghatározni - már az előterjesztő elmondta volna, hogy egyébként a környezetvédelem ide fog tartozni, egyébként a vidékfejlesztés pedig ide fog tartozni, mert így nem tehetünk mást, hogy amikor véleményt alkotunk erről a struktúráról, akkor részben abból indulunk ki, hogy az elmúlt négy évben melyik minisztériumhoz mi tartozott, és egyet próbálunk valami módon tippelgetni, a megváltozott neveket.

Nos, a 2010-es rendszerre visszatérve, akkor létrejött új nyolc mamutminisztérium, amely mögött ott állt az az üzenet is, hogy milyen gazdaságosan dolgozik a Fidesz, csak nyolc miniszter lesz. Én kettővel több államtitkárt számoltam össze, mint Harangozó képviselő úr most, tehát én 48 államtitkárról tudok. Tehát önmagában az, hogy ilyen tisztségek tekintetében sor került egy karcsúsításra, ez nem mondható ki. De nem ez a lényeg, az a lényeg, hogy számunkra bebizonyosodott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma így egészében olyan súlyú feladatokat lát el, amihez feltétlenül minisztériumi szint kellett volna. Kiemelten például azt gondoltam, hogy mondjuk, az oktatás, kultúra és ifjúságpolitika megér súlya alapján egy minisztériumot és egy önálló minisztert.

Még egy érdekességre hadd hívjam fel a figyelmet, ez "a kormány, amely felelős a parlamentnek" témakörhöz tartozik. Ha menet közben, mondjuk, az emberi erőforrásoknak egy államtitkárát leváltják, és új jön a helyére - miközben az elmúlt, megelőző húsz év alapján azért minisztériumi feladatot lát el többet -, azt már nem fogja meghallgatni soha az illetékes bizottság, mert az első meghallgatáskor talán a miniszter bemutatja, hogy kik lesznek az államtitkárai, de a miniszteri feladatokat gyakorlatilag ellátó, változásként hivatalhoz jutó államtitkárok már nem kerülnek a bizottság elé.

Ez látszólag csak egy apróság, de azért kicsit az Országgyűlés kormányt ellenőrző feladatköréhez hozzátartozik.

Akkor hadd térjek át két olyan minisztériumra, amelynek új neve van: a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A Jobbik mindig is hangsúlyozta azt, hogy a külgazdaságnak akár önálló minisztériumra lenne szüksége, annyira fontosnak tartjuk, nyilvánvalóan az európai uniós kapcsolatokon túl, amit meg kell tartani. És a Jobbik sosem mondta azt, hogy ezeket a hidakat bármilyen módon fel kellene égetni, de a keleti nyitás politikáját mindig is mondtuk, megnevezve azt is, hogy elsődlegesen úgy látjuk, hogy Oroszország, a volt szovjet szocialista köztársaságok, Törökország ezen a területen egy meghatározó piaci partner kell hogy legyen. Tehát önmagában annak örülünk, hogy legalább így, Külgazdaság és Külügyminisztérium címen ez a terület, ez a feladat, ez a jövőbeli irány ilyen hangsúlyt kapott.

De hadd mondjam el, hogy a Jobbik mit tartana elsődlegesen fontosnak a külgazdasági területen. Természetesen azt, hogy a jelenlegi, e téren működő államtitkár nagyon sok országot felkeres, és inkább diplomáciai körútnak tűnik. Ez sem baj, mert néha jó kapcsolatok alapoznak meg későbbi gyümölcsöző gazdasági kapcsolatot, de mi azt szeretnénk, hogy elsősorban nem tőkebefektetőket keresne a kormány, hanem megpróbálna minél nagyobb mértékben a magyar gazdaság, lehetőleg a magyar kis-, közepes vállalkozások számára piacot szerezni. Tehát nagyon örülnénk, ha a külgazdasági miniszter úgy jön haza egy tárgyalásról, hogy kezdeményezi, mondjuk, Nyíregyháza vagy Kecskemét régiójában, hogy egy új konzervgyár épüljön, amelyhez a megfelelő támogatást és a termelők bevonását megadja, mert sikerült szerezni egy tartós piacot, ahová az adott termékeket szállítani lehet.

Tehát elsődlegesen mi ezt várjuk el a külgazdasági kapcsolatok kiépítésétől, miközben tudjuk, hogy az olyan tőkebejövetelre, amelyik Magyarországon olyan munkát teremt, amely értékteremtő munka, arra is szükség van.

De ebben a tekintetben egy negatív példát tudok mondani, a miniszterelnök úrnak a legutóbbi szaúd-arábiai tárgyalásairól, ahol szó szerint fogom idézni, hogy a miniszterelnök úr hogyan tette, kívánta vonzóvá tenni a szaúd-arábiai befektetők számára Magyarországot. Idézem: "A magyar munkaerő minőségéhez képest meglepően olcsó, a munka törvénykönyve pedig rendkívül rugalmas." Tehát fordítsuk le ezt azok számára, akiknek ez nem egészen egyértelmű, bár szerintem egyértelmű, azt jelenti: a jól képzett magyar munkaerőt nem kell megfizetni, ugyanakkor a jogaikat védő szabályoktól sem kell tartani, tessék bátran jönni Magyarországra. Ez az a helyzet, amiből Magyarországot a Jobbik szeretné kihozni. Úgyhogy arra biztatjuk természetesen a kormányt, hogy a külgazdasági kapcsolatokban elsősorban a magyar termékek piacát találja meg, vagy akár termelő egységek létrehozásában az abban részt vevők számára azzal adjon lehetőséget, hogy ilyen piacokat tud teremteni.

Egy másik névváltozás: Vidékfejlesztési Minisztérium. Ez egy nyilvánvalóan tág fogalom, és érthető módon itt a vidékfejlesztésben alapvetően ott volt a földművelésügy is. Most azt látjuk, hogy a név megváltozik, valamiért nem lesz Vidékfejlesztési Minisztérium, hanem földművelésügy marad. Nos, ezt egyrészt tévesnek tartjuk, de részben úgy látjuk, hogy szembenézett a Fidesz azzal, hogy az elmúlt négy évben a 2010-es programjában meghatározó módon szereplő vidékfejlesztési stratégiát láthatóan sutba dobta, láthatóan nem valósította meg, láthatóan és bizonyíthatóan eltért attól, amit akkor az Ángyán József államtitkár nevével fémjelzett, valóban nemzeti érdekű vidékfejlesztési politika meghatározott. Ennek az utóbbi időben olyan eklatáns példáit látjuk, mint a Kishantos Vidékfejlesztési Központ, amely nemcsak annak szimbolikus esete, hogy ezzel az eredeti elképzelésével a Fidesz szembefordult, hanem a hatalmi cinizmusnak is egy rendkívül éles megnyilvánulása.

Tehát nagyon szomorúnak tartjuk, hogy a vidékfejlesztés helyét nem látjuk, ahol mindezzel együtt az ő helye a földműveléssel együtt lenne, mert a vidék népességtartó erejének a végre visszaállítása e kettővel együtt lehet.

És persze lehet, hogy ha elhangzik majd, hogy ha fejlesztés, akkor fejlesztési pénzek. Vidéket fejlesztünk? A Miniszterelnökség, ott vannak a fejlesztési pénzek. Miközben most azt hallottuk az utóbbi időben, hogy milyen fontos a tárcákhoz kihelyezni azokat a döntéseket, hogy az EU-s források hol születnek. A minap Az Este című műsorban az illetékes államtitkár pont a vidékfejlesztés témáját mondta ebben, na most, akkor nem látom, hogy a vidékfejlesztést a földművelésügytől szétválasztva, magyarul, a pénzosztás helye fogja megválasztani, nem a funkció. Ezt, világos, hogy átgondolásra szeretnénk javasolni.

Egyébként nyilván mi azon a szemüvegen keresztül nézzük a gazdasági tárcákat, amilyen programot mi jónak tartanánk, ezt bevallom, az ökoszociális nemzetgazdaság szemüvegén keresztül, és így azt látjuk, hogy a környezetvédelem még tovább süllyed. Tehát miközben önálló minisztériumot is megérdemelne, ehelyett most már nem látjuk a helyét. Itt a vidékfejlesztésen belül volt egy tárca, tehát megint legfeljebb találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy ennek vajon hol lesz a helye.

Tehát még egyszer összegzőleg hadd mondjam el, hogy természetesen teljesen világos, hogy a kormányfő alkotmányos feladata, hogy adott esetben kialakítsa azt a kormányzati struktúrát - és rendeletben meghatározza -, amely alapján vállalt feladatát, úgy gondolja, hogy a legjobban teljesíti. De akkor nem kellene ezt egy ilyen hiányos törvényjavaslatként idehozni, ami nekünk megadja a kötelességet és lehetőséget, hogy beszéljünk róla, de még az eddigiekhez képest is kevesebb információt tartalmaz. Úgyhogy, mindent összevetve, a Jobbik úgy látja, hogy egy 2010-ben létrehozott, kudarcot vallott struktúra, kiegészítve egy meglehetős hatalomkoncentrációt jelentő Miniszterelnökséggel, miközben nem látjuk olyan fontos területek helyét, mint a vidékfejlesztés vagy a környezetvédelem, egy számunkra nem megnyugtató struktúrának tűnik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 46 2014.05.13. 1:45  17-73

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Latorcai János alelnök úr felszólalására reagálok. Nyilván '90-től a történelmi távlatot nem tudtam átnézni, csak a 2010-esre készültem, azzal a törvénnyel, amelyikből kiolvasható a következő. Csak elmondom, hogy mi tartozik a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz; két percnél hamarabb abba kell hagynom. "A gazdaságpolitikáért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a külgazdaságért, a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért való felelősséggel kapcsolatos feladatok, az államháztartással, az adópolitikával, a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával, a számviteli szabályozással, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásával, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal, a nyugdíjjárulék és nyugdíj-biztosítási járulékfizetés szabályozásával, valamint az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásával kapcsolatos feladatok tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert kell érteni."

(16.40)

Tehát 2010-ben rendelkezésre állt ilyen széleskörűen az, hogy a minisztériumok megváltozott funkcióját leírva melyik új minisztériumhoz pontosan mi fog tartozni. Nem fogom önöket azzal untatni, hogy részletesen elmondom azt, hogy például a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz mi minden olvasható ki ebből a törvényből, ami világossá tette, hogy melyik minisztérium eddigi helyére melyik lép, de egyúttal a teljes körű feladatkör is 2010-ben kiolvasható volt.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 14 2014.05.26. 5:00  13-16

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A magyarországi európai parlamenti választásoknak van egy olyan adata, amin minden felelősségteljes politikai erőnek el kell gondolkodnia: amíg az Európai Unióban hosszú idő óta most nem csökkent a választáson részt vevők száma, nálunk 2009-hez képest 20,5 százalékkal, 600 ezerrel kevesebben vettek részt ezen a választáson.

Az én meggyőződésem az, hogy ennek az az oka, hogy nem sikerült közel hozni a választókhoz azt, hogy az európai parlamenti választás, a leendő parlament összetétele róluk is szól, az ő mindennapjaikat is befolyásolni fogja. Nem voltak érdemi viták a médiában. Merre tovább, Európa? Azt hallottuk, azt sulykolták, hogy a nagy választás az, hogy a Néppártnak lesz nagyobb támogatottsága vagy a szocialistáknak.

Teljesen világos, hogy az Európai Unió leglényegesebb kérdéseiben ezek a pártok ugyanolyan döntéseket hoznak, és az alapvető kérdés az volt - csak itt elhallgatták -, hogy vajon az úgynevezett EU-szkeptikus pártok milyen előretörést érnek el, azok a pártok, amelyek nem fogadják el, hogy az előző tíz év folytatódjon. Mert az előző tíz év tényszerűen bebizonyította, hogy a gazdag és a szegény országok között, ha tetszik, a centrum és a periféria között a szakadék növekedett.

És lehetett volna beszélni a termőföld megvédésének kérdéséről is. Számomra meglepő, de pozitív dolog, hogy az MSZP-t ért választási sokk után váratlanul, most először két év után, a külföldiektől való földvédelem is fölmerül; azon kicsit csodálkozom, hogy elsősorban a keleti oligarcháktól akarják megvédeni. Tőlük is meg kell - de mi a magyar valóság? Például Megyeren osztrák tulajdonba került termőföld esetén amerikai bérlő német szolgáltatóval megműveltetve kívánja elérni, hogy ott betárcsázzák a jelenlegi bérlők búzáját és repcéjét, és helyette mi legyen: helyette energiafüzet ültessenek. Ez a magyar valóság. Persze, a keleti oligarcháktól is meg kell védeni, azok is itt akarnak földet vásárolni.

Programvita helyett egy dologról szólt ez a választás: egy koalíció a Jobbik ellen nemzetközi nyomásra, hogy igyekezzenek megtörni, hogy ne lehessen második ezen a választáson. Ennek az eszköze pedig a Kovács Béla körül gerjesztett botrány volt. Azt mondták, ahogy kiszivárgott, hogy kémkedés az EU intézményei ellen. A szakértők pillanatok alatt szétzúzták ezt a vádat, képtelenség, hogy valaki kémet nem lelepleznek, hanem sajtótájékoztatót tart, kezében ott az útlevele, tehát ez teljesen hiteltelenné vált. És hazaárulásról beszélnek ebben az esetben? Hát, ha ez a vád még igaz is lenne, azért az EU intézményei a mi hazánk?

Végül odáig jutottak el, hogy az EU elleni bomlasztás az ő bűne, és ennek eszköze az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége. Az a mozgalom, amit legálisan elfogad az Európai Parlament és finanszíroz? Teljesen abszurd vádak, és örülünk neki, hogy a Jobbikot nem sikerült megtörni. Köszönjük a mi szavazóinknak, akik kiálltak mellettünk, és lehetővé tették, hogy a Jobbik Magyarország második legerősebb politikai erejévé vált, ami több, mint szimbolikus jelentőségű, mert általában a második erőt szokták egy kormányon lévő kihívójának tekinteni.

Szerettünk volna jobb eredményt elérni? Igen, mi is szerettünk volna, de az előző okok miatt a mi választóink egy részét sem hozta lázba az európai parlamenti választás.

(13.40)

Mi megismételtük a 2009-es eredményünket, miközben a Fidesznek is 4,9 százalékkal csökkent a támogatottsága a 2009-es EP-választáshoz képest.

Mi azt tartjuk helyesnek az Európai Parlamentben, ha saját vitáinkat itt, ebben a parlamentben fogjuk lefolytatni, és nem kivisszük. Erre példát mutatott Morvai Krisztina is a Tavares-jelentés tárgyalásánál; igen, több kérdésben abban sem értettünk egyet, de nem az EP a színtere annak, hogy ezeket a vitákat ott elintézzük.

Egyébként a Jobbik nevében felelősségteljes munkát kívánok minden, Brüsszelben feladatot vállaló képviselőnek, és el kell hogy mondjam, miközben ők minket szélsőségesnek bélyegeznek mint nemzeti radikális pártot - ideológiailag bizony mi is nagyon távol állunk tőlük -, de mégis konkrét ügyek mentén mi velük is együttműködnénk, mert a magyar érdek nekünk mindennél fontosabb.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 34-36 2014.06.10. 2:15  33-42

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elfogadom a válaszadó személyét.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Így Balczó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2010-es kormányalakításkor Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az államadósság a legfőbb ellenség, és ellene küzdelmet hirdetett meg. Mivel most nem volt kormányprogramvita, nem tudjuk, hogy a jövőben akarnak-e ez ellen küzdeni, ezért néhány más megfogalmazásra kell hagyatkoznunk.

Március 15-én mondta a miniszterelnök úr, hogy: "Megmutattuk, hogyan lehet felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját." - nagyon talányos mondat. Május 10-én egy kicsit konkrétabban fogalmazott: "A megtett út sem volt könnyű, sem kényelmes, súlyos nehézségeken, túlerőben lévő ellenfeleken küzdöttük át magunkat, és itt első az államadósság, amin átküzdöttük magunkat."

Nézzük a tényeket! 2010 áprilisában 19 323 milliárd forint volt az államadósság, 2014 áprilisában 5264 milliárd forinttal, 27,3 százalékkal több. A bűvszám, a GDP-hez mért adat 84,5 százalék. Lehet, hogy ingadozik, de önök a Széll Kálmán-tervben 67 százalékot vállaltak 2014-re. Vetítsük egy családra, ahogyan a rezsicsökkentést is: 1 millió 284 ezer forinttal növekedett az egy családra jutó államadósság. Mondhatjuk azt, hogy úgy érezzük, ezt nem kell visszafizetni, de emiatt kell 1200-1300 milliárd forint kamatot évente fizetni. Hozzuk közel ezt a számot: három 4-es metró tokkal-vonóval és másfél millió hektár szántóföld ára.

Tehát az a kérdésem, hogy ezek szerint önök úgy tekintik, hogy megoldották az államadósság kérdését, felnyitották a csapdát, kinéztek, mélyebbre zuhantak, és azt mondták, itt van, elég volt, ez az, vagy pedig van tervük, mert akkor jó lenne, ha a magyar társadalom számára ezt elárulnák.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 40 2014.06.10. 1:08  33-42

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Hát önnek Varga Mihály odaadta a választás előtti kampánybeszédét, szóról szóra ismerem. Hát nézze meg a mostani adatokat! Államadósság Kezelő Központ: 84,5 százalék az államadósság; 84,5 százalék azért, mert 24 587 milliárd forint a jelenlegi adat, és ha a 2013-as végső adatokat megnézi, akkor ennyi, miniszter úr. Számolja ki! Szívesen vettem volna, ha ön válaszol, és helytáll ezekért a számokért. Megbecsülésem a miniszterelnök-helyettes úré, hogy vállalta, de olyan adatokat adott, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Itt most legalább ezekben a tényekben valahogyan értsünk egyet!

Engem egy érdekel: az, hogy önöknek van-e programjuk arra, hogy ebből hogyan fogunk kikerülni. Azt hiszem, ismernek nagy nemzetközi cégeket, Capital Economics, világosan 2012-ben megmondták, hogy nem lehet kinőni, tárgyalásokat kell kezdeni az államadósságról azért, hogy lélegzethez tudjunk jutni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)