Készült: 2024.03.29.07:13:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

4. ülésnap (2014.05.13.), 28. felszólalás
Felszólaló Balczó Zoltán (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:26


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Lázár János előterjesztőként egy meglehetősen furcsa kérdéssel fordult hozzánk. Van egy beterjesztett törvényjavaslat, erről a törvényjavaslatról szavazni minden képviselőnek kötelessége és lehetősége. Természetesen, ha szavazni fog, akkor véleményt is kíván mondani, miközben az előterjesztő körülbelül azt mondta el, hogy lényegében jobb lenne, ha nem nagyon szólnánk hozzá, főleg valamiféle szakmai irányba nem vinnénk el ezt a vitát, és talán még utalt is arra, hogy Csurka István annak idején a szakmaiságról megmondta a maga véleményét; ugye, nevezetesen azt mondta, hogy a szakmaiság bolsevik trükk.

Örülök, hogy képviselő úr már akkor, fiatal korában figyelte a parlament működését. Én jómagam, mint akkor a MIÉP frakcióvezető-helyettese azért el tudom mondani, hogy Csurka István sokszor esett ebbe a bűnbe azért, mert nagyon sok szakmailag megalapozott felszólalása volt. Én akkor úgy igyekszem megfogadni ezt a tanácsot, hogy azért politikai töltetű mondanivalóm is lesz, hogy ne csak a szakmaiság domináljon.

Mit látok én ellentmondásnak? A miniszterelnöknek alkotmányos jogköre, hogy meghatározza, hogy a feladata teljesítéséhez milyen struktúrában kívánja a kormányt működtetni, és most itt, az előterjesztésben van egy utalás is, hogy ezt rendeletben fogja meghatározni. Tehát azt nem értem, hogy önök miért nem hoztak olyan jogszabályt még az előző ciklusban, amelyben eleve kimondták volna, hogy ezt rendeletben kell meghatározni. Magyarul, én elfogadtam volna, hogy ezt nem hozzák a parlament elé, de ha már itt van, akkor szeretném a véleményünket elmondani.

2010-ben könnyebb helyzetben voltunk, mert ott részben a más struktúrájú minisztériumi rendszer miatt, egy átadás-átvételi procedúra miatt világossá vált, hogy melyik minisztériumnév alatt milyen területek lesznek. Most előttünk áll az 1. §-ban meghatározott miniszterelnöki hivatal vagy Miniszterelnökség mint új minisztérium, valamint fel vannak sorolva a szakminisztériumok. De valójában mi csak a nevekből tudunk most elindulni, mert nincs meghatározva mögötte, hogy melyik szakterület hova fog tartozni. Úgy ítélem meg természetesen, hogy a Lázár János által elmondottak jelzik azt, hogy Orbán Viktor valóban egy demokratikus vezető, hiszen elmondta, hogy ki mindenkivel tárgyal jelenleg annak érdekében - Tudományos Akadémia, a gazdaság szereplői, a nemzetiségi szószólók -, hogy végül is melyik minisztériumhoz mi tartozzon.

(15.40)

Én azt hiszem, hogy jó néven vettem volna, ha erre a napirendre akkor került volna sor, ha ezek a tárgyalások olyan szintig eljutottak, hogy - miközben természetesen az önök joga meghatározni - már az előterjesztő elmondta volna, hogy egyébként a környezetvédelem ide fog tartozni, egyébként a vidékfejlesztés pedig ide fog tartozni, mert így nem tehetünk mást, hogy amikor véleményt alkotunk erről a struktúráról, akkor részben abból indulunk ki, hogy az elmúlt négy évben melyik minisztériumhoz mi tartozott, és egyet próbálunk valami módon tippelgetni, a megváltozott neveket.

Nos, a 2010-es rendszerre visszatérve, akkor létrejött új nyolc mamutminisztérium, amely mögött ott állt az az üzenet is, hogy milyen gazdaságosan dolgozik a Fidesz, csak nyolc miniszter lesz. Én kettővel több államtitkárt számoltam össze, mint Harangozó képviselő úr most, tehát én 48 államtitkárról tudok. Tehát önmagában az, hogy ilyen tisztségek tekintetében sor került egy karcsúsításra, ez nem mondható ki. De nem ez a lényeg, az a lényeg, hogy számunkra bebizonyosodott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma így egészében olyan súlyú feladatokat lát el, amihez feltétlenül minisztériumi szint kellett volna. Kiemelten például azt gondoltam, hogy mondjuk, az oktatás, kultúra és ifjúságpolitika megér súlya alapján egy minisztériumot és egy önálló minisztert.

Még egy érdekességre hadd hívjam fel a figyelmet, ez "a kormány, amely felelős a parlamentnek" témakörhöz tartozik. Ha menet közben, mondjuk, az emberi erőforrásoknak egy államtitkárát leváltják, és új jön a helyére - miközben az elmúlt, megelőző húsz év alapján azért minisztériumi feladatot lát el többet -, azt már nem fogja meghallgatni soha az illetékes bizottság, mert az első meghallgatáskor talán a miniszter bemutatja, hogy kik lesznek az államtitkárai, de a miniszteri feladatokat gyakorlatilag ellátó, változásként hivatalhoz jutó államtitkárok már nem kerülnek a bizottság elé.

Ez látszólag csak egy apróság, de azért kicsit az Országgyűlés kormányt ellenőrző feladatköréhez hozzátartozik.

Akkor hadd térjek át két olyan minisztériumra, amelynek új neve van: a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A Jobbik mindig is hangsúlyozta azt, hogy a külgazdaságnak akár önálló minisztériumra lenne szüksége, annyira fontosnak tartjuk, nyilvánvalóan az európai uniós kapcsolatokon túl, amit meg kell tartani. És a Jobbik sosem mondta azt, hogy ezeket a hidakat bármilyen módon fel kellene égetni, de a keleti nyitás politikáját mindig is mondtuk, megnevezve azt is, hogy elsődlegesen úgy látjuk, hogy Oroszország, a volt szovjet szocialista köztársaságok, Törökország ezen a területen egy meghatározó piaci partner kell hogy legyen. Tehát önmagában annak örülünk, hogy legalább így, Külgazdaság és Külügyminisztérium címen ez a terület, ez a feladat, ez a jövőbeli irány ilyen hangsúlyt kapott.

De hadd mondjam el, hogy a Jobbik mit tartana elsődlegesen fontosnak a külgazdasági területen. Természetesen azt, hogy a jelenlegi, e téren működő államtitkár nagyon sok országot felkeres, és inkább diplomáciai körútnak tűnik. Ez sem baj, mert néha jó kapcsolatok alapoznak meg későbbi gyümölcsöző gazdasági kapcsolatot, de mi azt szeretnénk, hogy elsősorban nem tőkebefektetőket keresne a kormány, hanem megpróbálna minél nagyobb mértékben a magyar gazdaság, lehetőleg a magyar kis-, közepes vállalkozások számára piacot szerezni. Tehát nagyon örülnénk, ha a külgazdasági miniszter úgy jön haza egy tárgyalásról, hogy kezdeményezi, mondjuk, Nyíregyháza vagy Kecskemét régiójában, hogy egy új konzervgyár épüljön, amelyhez a megfelelő támogatást és a termelők bevonását megadja, mert sikerült szerezni egy tartós piacot, ahová az adott termékeket szállítani lehet.

Tehát elsődlegesen mi ezt várjuk el a külgazdasági kapcsolatok kiépítésétől, miközben tudjuk, hogy az olyan tőkebejövetelre, amelyik Magyarországon olyan munkát teremt, amely értékteremtő munka, arra is szükség van.

De ebben a tekintetben egy negatív példát tudok mondani, a miniszterelnök úrnak a legutóbbi szaúd-arábiai tárgyalásairól, ahol szó szerint fogom idézni, hogy a miniszterelnök úr hogyan tette, kívánta vonzóvá tenni a szaúd-arábiai befektetők számára Magyarországot. Idézem: "A magyar munkaerő minőségéhez képest meglepően olcsó, a munka törvénykönyve pedig rendkívül rugalmas." Tehát fordítsuk le ezt azok számára, akiknek ez nem egészen egyértelmű, bár szerintem egyértelmű, azt jelenti: a jól képzett magyar munkaerőt nem kell megfizetni, ugyanakkor a jogaikat védő szabályoktól sem kell tartani, tessék bátran jönni Magyarországra. Ez az a helyzet, amiből Magyarországot a Jobbik szeretné kihozni. Úgyhogy arra biztatjuk természetesen a kormányt, hogy a külgazdasági kapcsolatokban elsősorban a magyar termékek piacát találja meg, vagy akár termelő egységek létrehozásában az abban részt vevők számára azzal adjon lehetőséget, hogy ilyen piacokat tud teremteni.

Egy másik névváltozás: Vidékfejlesztési Minisztérium. Ez egy nyilvánvalóan tág fogalom, és érthető módon itt a vidékfejlesztésben alapvetően ott volt a földművelésügy is. Most azt látjuk, hogy a név megváltozik, valamiért nem lesz Vidékfejlesztési Minisztérium, hanem földművelésügy marad. Nos, ezt egyrészt tévesnek tartjuk, de részben úgy látjuk, hogy szembenézett a Fidesz azzal, hogy az elmúlt négy évben a 2010-es programjában meghatározó módon szereplő vidékfejlesztési stratégiát láthatóan sutba dobta, láthatóan nem valósította meg, láthatóan és bizonyíthatóan eltért attól, amit akkor az Ángyán József államtitkár nevével fémjelzett, valóban nemzeti érdekű vidékfejlesztési politika meghatározott. Ennek az utóbbi időben olyan eklatáns példáit látjuk, mint a Kishantos Vidékfejlesztési Központ, amely nemcsak annak szimbolikus esete, hogy ezzel az eredeti elképzelésével a Fidesz szembefordult, hanem a hatalmi cinizmusnak is egy rendkívül éles megnyilvánulása.

Tehát nagyon szomorúnak tartjuk, hogy a vidékfejlesztés helyét nem látjuk, ahol mindezzel együtt az ő helye a földműveléssel együtt lenne, mert a vidék népességtartó erejének a végre visszaállítása e kettővel együtt lehet.

És persze lehet, hogy ha elhangzik majd, hogy ha fejlesztés, akkor fejlesztési pénzek. Vidéket fejlesztünk? A Miniszterelnökség, ott vannak a fejlesztési pénzek. Miközben most azt hallottuk az utóbbi időben, hogy milyen fontos a tárcákhoz kihelyezni azokat a döntéseket, hogy az EU-s források hol születnek. A minap Az Este című műsorban az illetékes államtitkár pont a vidékfejlesztés témáját mondta ebben, na most, akkor nem látom, hogy a vidékfejlesztést a földművelésügytől szétválasztva, magyarul, a pénzosztás helye fogja megválasztani, nem a funkció. Ezt, világos, hogy átgondolásra szeretnénk javasolni.

Egyébként nyilván mi azon a szemüvegen keresztül nézzük a gazdasági tárcákat, amilyen programot mi jónak tartanánk, ezt bevallom, az ökoszociális nemzetgazdaság szemüvegén keresztül, és így azt látjuk, hogy a környezetvédelem még tovább süllyed. Tehát miközben önálló minisztériumot is megérdemelne, ehelyett most már nem látjuk a helyét. Itt a vidékfejlesztésen belül volt egy tárca, tehát megint legfeljebb találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy ennek vajon hol lesz a helye.

Tehát még egyszer összegzőleg hadd mondjam el, hogy természetesen teljesen világos, hogy a kormányfő alkotmányos feladata, hogy adott esetben kialakítsa azt a kormányzati struktúrát - és rendeletben meghatározza -, amely alapján vállalt feladatát, úgy gondolja, hogy a legjobban teljesíti. De akkor nem kellene ezt egy ilyen hiányos törvényjavaslatként idehozni, ami nekünk megadja a kötelességet és lehetőséget, hogy beszéljünk róla, de még az eddigiekhez képest is kevesebb információt tartalmaz. Úgyhogy, mindent összevetve, a Jobbik úgy látja, hogy egy 2010-ben létrehozott, kudarcot vallott struktúra, kiegészítve egy meglehetős hatalomkoncentrációt jelentő Miniszterelnökséggel, miközben nem látjuk olyan fontos területek helyét, mint a vidékfejlesztés vagy a környezetvédelem, egy számunkra nem megnyugtató struktúrának tűnik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból.)

(15.50)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai