Készült: 2024.03.28.08:56:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2016.03.16.), 290. felszólalás
Felszólaló Bana Tibor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:34


Felszólalások:  Előző  290  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdeném az előttünk fekvő törvényjavaslat hátterével. A nemzetközi kereskedelem és a globális környezet utóbbi évtizedekben tapasztalat változása, gondoljunk például a jelentős technológiai fejlődésre, egyre inkább szükségessé tette egy teljesen új közösségi jogszabályi környezet megalkotását. A már több mint 20 éves jogszabályt, a közösségi vámkódexet a 2013. október 10-én kihirdetett uniós vámkódex váltja fel.

Az új vámkódex bevezetése informatikai szempontból azonban kihívást jelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára, következésképpen a 2016. május 1-jei időpont sem jelöli a teljes körű bevezetés végső határidejét, mivel az elektronikus adatfeldolgozási technikáktól eltérő, az információk cseréjére és adattárolásra szolgáló jelenlegi eszközök átmeneti időpontig, legkésőbb 2020. december 31-ig alkalmazhatók maradnak, ha az uniós vámkódex rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek addigra még nem lesznek működőképesek.

Hamarosan az export- és import-vámtevé­kenységet végző gazdálkodóknak olyan mértékű változásokra kell számítaniuk, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa. Az új vámkódex számos egyszerűsítést tartalmaz, valamint meg is szüntet vagy átnevez, összevon egyes vámeljárásokat. Komoly változások fogják érinteni azokat a gazdálkodókat, akik már rendelkeznek engedélyezett gazdálkodói AEO tanúsítvánnyal, illetve azokat is, akik csak a jövőben tervezik megszerezni ezt a státuszt.

A változások közül talán a legfontosabb, hogy az engedélyezett gazdálkodói státusz megszerzéséhez, valamint fenntartásához új feltételként a gazdálkodóknak igazolniuk kell, hogy az adószabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismételten, biztosítaniuk kell az áruforgalmuk szigorú ellenőrzését, és igazolniuk kell, hogy a munkatársak rendelkeznek kellő szakértelemmel vagy szakmai képesítéssel. Ez mindenképpen egy jó lépés a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása felé.

Tisztelt Országgyűlés! Bár a feltételrendszer szigorodik, bizonyos előnyökhöz juthatnak azok, akik igénylik ezt a tanúsítványt. Többek között kizárólag nekik nyílik lehetőségük a központi vámkezelés, vámjogi egyszerűsítés alkalmazására, valamint a biztosítéknyújtással kapcsolatban is kedvezményekben részesülhetnek. Fontos kiemelni, hogy a már megszerzett AEO-tanúsítványok nem veszítik el érvényességüket, ugyanakkor a vámhatóság felül fogja vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e az újonnan felállított követelményeknek.

Ki kell még emelni azt a magyar javaslatot, amely végül bekerült a kódexbe. Eszerint az új vámkódex megszünteti a dunai hajózás hátrányos megkülönböztetését. Eddig csak a rajnai vízi utakat használhatták ugyanis a fuvarozók anélkül, hogy vámbiztosítékot kellett volna letenniük, a jövőben a mentesség a Dunára is érvényes lesz. Ez mindenképpen egy üdvözlendő és pozitív eredmény.

Az új szabályozástól az Unión belül azt várják, hogy fokozza a kontinens gazdasági növekedését és versenyképességét. Ahhoz azonban, hogy Magyarország se maradjon le ebben a versenyben, szükséges, hogy az itthoni jogszabályi és gazdasági feltételek is meglegyenek. Magyarországon egyes termékek piacán rendkívül magas a feketegazdaság aránya, gondolok itt például a tejtermékekre, a zöldségre vagy gyümölcsre, a pékárura és cukorra. Amíg e termékek áfája nagymértékben eltér a környező országokétól, addig a módosított vámkódex sem fogja ezeken a területeken növelni a versenyképességünket.

Felháborító, hogy éppen egy hete söpörte le a Gazdasági bizottság kormánypárti többsége a Jobbik ilyen irányú módosító javaslatait úgy, hogy arról érdemi vita sem folyhatott. Több részletben nyújtották be frakciótársaim ezeket a javaslatokat, és sajnálatos módon az illetékes bizottságban ezek, mint utaltam rá, érdemi vita nélkül kerültek elutasításra, holott az áfacsökkentés és az ebbe az irányba mutató lépések mindenképpen fontosak lennének. Hiszen vezető hatalom vagyunk, sajnos rossz értelemben, a világ legmagasabb áfakulcsával rendelkezünk.

Ma az Európai ügyek bizottságának ülésén vendégünk volt a Magyar-európai Üzleti Tanács. Ennek a szervezetnek a tagjai minden évben elkészítik jelentésüket, és most is ellátogattak bizottságunkba és beszámoltak erről a bizonyos jelentésről, ami nagyon sok hasznos információt tartalmaz, és fontos javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket mindenképpen megfontolásra ajánlok ezúton is a kormány számára. Bizony, azokkal a gondolatokkal, amik megfogalmazódtak, jórészt egyet lehetett érteni.

El is mondtam ott, hogy természetesen az alapállásunkban vannak különbségek, hiszen az Európai Unió működésével kapcsolatban azért jóval szkeptikusabb vagyok, ettől függetlenül azt én is osztom, és ez kapcsolódik ide, az előttünk fekvő javaslathoz, hogy ha nagyobb kitekintésben szemléljük mindezt, hogy igenis szükség lenne egy országstratégia megalkotására. Hiszen az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy az átláthatóság megléte nélkül és érdemi cselekvési terv nélkül zajlottak a folyamatok, és inkább az ad hoc törvényhozás volt jellemző itt az Országgyűlésben. Kiszámítható gazdasági környezetre és tervezhetőségre lenne szükségük egyébként nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem természetesen a magyar kis- és középvállalkozásoknak is. Ezt mi, jobbikosok hatványozottan fontosnak tartanánk. Tehát ebbe az irányba kellene ellépni.

És akkor, amikor ilyen javaslatok kerülnek elénk, amit természetesen magunk részéről támogatni tudunk, akkor érdemes azért beszélni arról is, hogy igenis az előttünk álló hétéves uniós tervezési ciklusban is fontos lenne az, hogy ne csak egy szűk körhöz jussanak el ezek a támogatások, mint ahogy Chikán Attila professzor is utalt erre, hogy ez semmiképpen nem eredményezne pozitívumot a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben tehát az lenne a fontos és én ezt kérem államtitkár úrtól, hogy a jövőben azért azt láthassuk, hogy megfelelő előkészítettséggel, kellő egyeztetéseket követően kerülnek elénk azok a törvényjavaslatok, amelyek aztán az ilyen nemzetközi jogból átültetett javaslatokkal összefüggésben ténylegesen fel tudják majd pörgetni a magyar gazdaságot.

Ehhez persze azért az is fontos lenne, hogy mondjuk, a költségvetés összeállításánál az egészségügy területe, az oktatás területe vagy éppen a kutatás-fejlesztés kérdése nagyobb hangsúlyt kapjon. Ezért aztán mi dolgozunk is egy alternatív költségvetési javaslaton, de természetesen a módosító indítvá­nyokat is majd be fogjuk nyújtani idővel. Tehát én nem­csak az általunk megfogalmazott aggodalmakat sze­rettem volna itt elmondani, és nemcsak ezeknek meg­fontolására szeretném kérni a kormány képvi­selő­jét, hanem az HEBC, a Magyar-európai Üzleti Tanács által megfogalmazott gondolatokat is ajánlom figyelmükbe. Mert azt gondolom, ha ezeket érdemben figyelembe vennék és beépítenék a munkájuk­ba, akkor valóban elmondható lenne az, hogy a ma­gyar gazdaság végre egy növekvő pályára léphetne, és ez a magyaroknak is megelégedésére szolgálhatna.

Ennyit szerettem volna elmondani, és mint utaltam rá, magát a törvényjavaslatot természetesen támogatni tudja a képviselőcsoportunk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  290  Következő    Ülésnap adatai