Készült: 2020.05.25.11:08:55 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 18-22 2005.12.12. 5:25  17-24

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ha hőmérőzni lehetett volna tegnap este “A szólás szabadságaö című műsorban az állampolgárok véleményét a hazai párt- és kampányfinanszírozásról, bizony itt mindannyian kaphattak volna egy tükröt arról, hogy mekkora a jogos felháborodás az országban pontosan amiatt, mert egy álságos demokráciát építünk, egy olyan demokráciát, ahol az Állami Számvevőszék elnöke nyíltan azt mondja a televízióban, hogy nagy baj van, mert sokadszor hívja fel az Országgyűlés figyelmét arra, hogy változtatni kellene a törvényeken.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jogos az emberek felháborodása (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), amikor azt érzik, hogy szembesülhetnek azzal, hogy milyen színpadi játék folyik itt a nevükben, a pénzükön és a számlájukra. Hányadszor írja le az Állami Számvevőszék ezt a módosítás iránti javaslatát, és az ÁSZ néhány nappal ezelőtt ismét megtette. Idézem az ÁSZ javaslatát: “A törvény hiányosságai és a fennálló hatásköri korlátok fenntartják a választások finanszírozásának átláthatatlanságát, és olyan korrupciós kapcsolatoknak, valamint a magánszektort támogató szerepét érintő kockázatoknak adnak teret, amely hosszú távon nem tartható fenn.ö - írja Kovács Árpád az Állami Számvevőszék nevében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényhozás meddig veheti semmibe a legfőbb ellenőrző szerv véleményét? Van erre egy bölcs magyar mondás, amely azt mondja: fejétől bűzlik a hal. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az Országgyűlés nem vet gátat a két nagy párt egyetértése miatt a finanszírozás átláthatatlanságából eredő korrupciós kapcsolatoknak, kérdezem, mit várhatunk el másoktól, mit várhatunk el a jogalkotóktól, az állampolgároktól. Álságos parlamenti demokráciában élünk, és nézzünk szembe azzal, hogy milyen az Országgyűlés példaadása, milyen jogalkotók azok, akik joghézagra hivatkoznak, akik kijátsszák a jogszabályi rendelkezéseket, akik örömüket lelik abban, hogy szembehelyezkedjenek az Állami Számvevőszékkel, amely egyébként az Országgyűlés legfőbb, és megjegyzem, egyetlen ellenőrző testülete, amely egyedül és kizárólag jogosult csak a pártok belső finanszírozását, működését ellenőrizni. Így egyedül jogosult arra, hogy a kampányfinanszírozás ellenőrzését is elvégezze.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szégyen az, hogy az Országgyűlés, amely egyik oldalról majdnem élet és halál ura, büntetőtörvényeket alkot, akár életfogytig tartó szabadságvesztésről dönthet egy törvényben, adótörvényeket alkot meg komoly szankciókkal, az alkotmányos rend megtartása érdekében akár titkosszolgálati eljárásokat szabályoz, míg a másik oldalon ez az Országgyűlés (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) képtelen arra - és itt szeretném a két nagy párt ellenállását kiemelni -, egyszerűen nem hajlandó törvényesen eljárni a kampányfinanszírozás ügyében, csak azért, mert a hatalom megszerzése érdekében mindent szabad. Mondom ezt úgy is, a szó szoros és átvitt értelmében is, hiszen nyíltan vállalni a jogszabály-ellenességet jogalkotók részéről talán példátlan eset Európában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék három nappal ezelőtt nyilvánosságra hozta a véleményét. A gyakorlat az, hogy elhangzik bármi, adott esetben a Magyar Demokrata Fórum azt mondja, hogy korrupciógyanús az autópálya-építés, mert bizony Bokros Lajost kellene csak idézni, aki azt mondta: azért építjük Európa legdrágább autópályáit, mert benne van egyes pártok finanszírozása is. Ha egy ilyen vélemény elhangzik, azonnal reagálnak. Az Állami Számvevőszék véleményére sem a kormány, sem a miniszterelnök úr, sem a belügyminiszter asszony nem reagált, pedig ez a felhívás elsősorban a kormányt célozta meg. Ebben a kérdésben síri csend van, tisztelt képviselőtársaim; miközben az elemzők többmilliárdos kampányról beszélnek, aközben álságosan kívánják önök bebizonyítani a 386 millió forintot. Nyílt engedetlenség ez az ÁSZ-szal szemben, s nyílt engedetlenség a törvényekkel szemben. Gondolkodjanak el, mi lesz akkor, ha ezt a nyílt engedetlenséget vállalkozók, önkormányzatok és állampolgárok fogják vállalni!

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért a mai napon a Magyar Demokrata Fórum benyújtja az Országgyűlésnek az általa korábban már egyszer benyújtott törvényjavaslatot... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes asszony!

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): ...amellyel biztosítani kívánjuk az ÁSZ előírásainak megfelelően (Az elnök ismét csenget.), hogy a kampány során...

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes asszony!

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): ...átlátható és számon kérhető legyen a pénzek felhasználása.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 53 2005.12.12. 2:18  52-58

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! A fogyatékkal élők és a fogyatékosokat foglalkoztató intézmények számos problémáját szeretném bemutatni, részben azért, mert több segélykiáltással fordultak a Magyar Országgyűléshez, részben azért, mert a normatívák jelentős csökkentése és az elrendelt létszámstop miatt komoly bajban vannak azok az intézmények Magyarországon, amelyek fogyatékosokat foglalkoztatnak.

Egy konkrét eseten keresztül szeretném a problémájukat megvilágítani. Van egy fogyatékosokat foglalkoztató szövetkezet, a csömöri ipari szövetkezet, 70 fogyatékos bentlakója van, 300 fogyatékost foglalkoztat és országosan 760 főt. Ipari munka folyik 13 féle szakmában, és sajnos az elmúlt időszakban arra kényszerültek, hogy 68 fogyatékost el kellett bocsátaniuk egy olyan létszámstop miatt, amelyben utólag rendelték el a minisztériumon keresztül, hogy 2005-ben a 2003-as létszámnak megfelelő támogatásra tarthatnak csak igényt. Miközben a dolog azért is érthetetlen, mert a szövetkezet nemcsak ezt a 68 nehéz helyzetbe került fogyatékost tudná visszavenni és foglalkoztatni, hanem még több mint száz fogyatékosnak tudna kulturált körülmények között munkahelyet biztosítani.

Erre tekintettel is kérem a miniszter asszonyt, szíveskedjék tájékoztatni engem arról, a kormány miért nem oldja fel az elrendelt létszámstopot. Miért csökkenti a kormány a szociális feladatokat ellátó civil szervezetek jövő évi költségvetési támogatását? A kormány miért nem biztosítja, hogy valamennyi dolgozni kívánó, fogyatékkal élő honfitársunk, ha talál munkát és talál olyan munkahelyet, amely őt foglalkoztatni tudja, miért ne vállalhatná azt el? És miért nem gyakorolt gesztust a kormány, hogy a költségvetési forrásokból gazdálkodó intézmények csak szociális foglalkoztatásból származó termékeket vásároljanak karácsonyi ajándék céljára? Ezt az indítványomat teljesen szó nélkül hagyta a miniszterelnök úr is, a kormány tagjai is és ön is, miniszter asszony.

Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 57 2005.12.12. 1:34  52-58

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): A választ nem tudom elfogadni, miniszter asszony.

Miniszterelnök úr az Országos Fogyatékosügyi Tanács ülésén azt mondta, hogy összetartó társadalom nélkül nincs sikeres gazdaság. A miniszterelnök úr a kormány nevében négy nagy veszélyeztetett társadalmi csoportot határozott meg, ebből az egyik a különböző fogyatékokkal élők csoportja. Miniszter asszony, aki ilyen fogyatékos személyeket foglalkoztat, ott a fókuszban maga a fogyatékos személy áll, nem pedig az a fajta versenyképes munkaerő, amelyre ön a korábbi válaszában hivatkozott.

Szeretném azt is elmondani, hogy kezemben tartom a Kézenfogva Alapítvány, annak az alapítványnak a szakvéleményét a költségvetés előterjesztéséről, amit nagytiszteletű Göncz Zsuzsa néni vezet. Csak egy mondatot szeretnék elmondani ebből: “A 2006-os költségvetési, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz rendelt állami normatív támogatások összege minimálisan érje el a 2005. évi, pénzromlást meghaladó mértékű emelkedést, és törvény mondja ki azt, hogy a normatív hozzájárulás összege minden évben legalább az évi pénzromlást meghaladó mértékben növekedjen.ö

Így látják ezt azok, akik szociális szervezeteken keresztül fogyatékosokkal foglalkoznak. Ehhez képest önök több mint tízmilliárd forinttal rajtuk spóroltak a költségvetésnek. Ez elfogadhatatlan! (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 93 2005.12.12. 2:25  92-99

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1945–1989 között kihirdetett törvénysértő ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait 1989–2000 között négy semmisségi törvénnyel lehetett megsemmisíteni. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különböző jogfosztásokat szenvedett jogászokon kívül arról, hogy a forradalmat követő megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzői, ügyészi és ügyvédi kart, valamint munkájukat segítő kollégákat mekkora vérveszteség, szakmai, egzisztenciális és nemritkán emberi veszteség érte, mert nem szolgálták ki a hatalom politikai elvárásait. Így tették tönkre egyébként Tóth Ilona ügyvédjének életét és Kardos János ügyvéd úrét; sokakat hivatásukban, előmenetelükben lehetetlenítettek el, másokat egzisztenciálisan tettek tönkre.

Ezért az igazságügy-miniszterségem utolsó esztendejében kezdeményeztem, hogy a ’45-’89 között különböző jellegű hátrányokat szenvedett jogászok sérelmeit jogszabállyal orvosolják, s megkezdtük a felkutatásukat. Utódom, Bárándy Péter miniszter úr szintén folytatta ezt a munkát, egy tényfeltáró bizottságot hozott létre. A tényfeltáró bizottság munkájának eredményét október 17-én a Magyar Tudományos Akadémián bemutatta - a könyv szerzője Czinner Tibor.

(16.30)

A napokban olvastam a Népszabadságban egy bocsánatkérést, ami úgy szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank bocsánatot kért és megkövette a kommunizmus áldozatául esett alkalmazottait, akik 1945 és 1960 között politikai üldözést szenvedtek el.

A meghurcolt jogászok kálváriáját kutató szakemberek többéves munkája alapján a feltártakból biztonsággal rögzíthető, hogy több ezerre, több mint ötezerre tehető azoknak a jogászoknak a száma, akiket egzisztenciálisan tönkretettek. Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e a jogászsággal, a jogásztársadalommal szembeni, az emberi méltóságot, egzisztenciát és szabadságot sértő lépések megkövetése érdekében a Gyurcsány-kormány előterjesztéssel élni a Házban, és szándékukban áll-e, hogy a kitaszítottak sorsát törvénnyel, egyfajta erkölcsi, jogi igazságtétel keretében orvosolják.

Várom válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 97 2005.12.12. 0:58  92-99

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Államtitkár Úr! Minden valamit magára adó szakma igényes arra, hogy ilyen esetben adjon elégtételt azoknak a jogászoknak, akik egy korszakot megszenvedtek. Be kell tudnunk bizonyítani az 50. évforduló kapcsán is, hogy sokkal többen voltak a jogász szakmán belül azok, akik az esküjükhöz hűek maradtak, akik mindvégig kitartottak a szakmai igényességük mellett, és sokkal kevesebben voltak azok, akik kiszolgálták a kommunista-szocialista hatalmat, és egyébként szakmai tudásukat is sutba dobták azért, hogy egyfajta politikai igénynek a kiszolgálóivá válhassanak.

Ezért én öntől elégtételt várnék ezeknek a jogászoknak, elégtételt jogszabályalkotás formájában és az 50 éves évfordulóra, hiszen lassan már hírmondó sem marad azok közül, akiknek az életét tönkretették az ’50-60-as években.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 200 2005.12.12. 5:21  199-200

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum által az illetéktörvény módosítására benyújtott javaslat a hatályos illetékszabályok tőkepiacbarát módosítására irányulnak. Az illetéktörvény egy évvel ezelőtti módosítása egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozta a kisbefektetőket, különösen a kisebb lakossági megtakarításokat. Az értékpapírok öröklésének vagy ajándékozásának illetékterhelése hátrányba hozta a megtakarítások ezen fajtáját más megtakarításokkal, így a takarékbetéttel vagy a bankbetéttel szemben is.

Egy magántulajdonra épülő piacgazdaságban az ilyen diszkrimináció indokolatlan. Elfogadhatatlan is egyben, hiszen akkor, amikor a gazdasági és pénzügyi elemzők a társadalom súlyos eladósodásának veszélyeire hívják fel a figyelmet, akkor az államnak minden lehetséges eszközzel ösztönöznie kell a megtakarítást, azt, hogy érdemes legyen félretenni, érdemes legyen a bankbetéteken túl nagyobb hozamú megtakarításokat választani.

Az illetékről szóló törvényben az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető üzletrész öröklése, illetve ingyenes megszerzése 1995-től létezett illetékmentesen. 2005. január 1-jétől kikerült a törvényből az értékpapír öröklése és ingyenes megszerzése is, illetve az üzletrészek ingyenes megszerzése mint illetékmentes kategória.

(18.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A közjegyzők évente 130-140 ezer hagyatéki ügyben döntenek, és tapasztalataik szerint majdnem minden hagyatékban található értékpapír. Az utóbbi a feltételezésekkel ellentétben nem kizárólag részvényt jelent, hanem például kincstárjegyet és más állampapírt is. A kedvező hozam miatt szívesen élnek az ilyen befektetési lehetőséggel az alacsonyabb jövedelmű emberek is, főként azért, mert a postán is elérhetik ezeket az értékpapírokat.

A Közjegyzői Kamara az interneten hozzáférhető adatok alapján úgy nyilatkozott, hogy általában néhány százezer, esetleg 1 millió forintos tételben kell az értékpapírról határozniuk a közjegyzőknek egyes ügyekben. Az örökségnek ezt a részét 2005-ig nem terhelte illeték, az idén január 1-jétől azonban fizetniük kell az örökösöknek, mégpedig legalább 11 százalékot. Az illeték mértéke aszerint nő, hogy milyen távoli rokonról vagy mekkora összegről van szó, így akár a 40 százalékot is elérheti. A tavaly módosított illetékjogszabályok a kedvezmény eltörlésével elsősorban a kisbefektetőket érintették hátrányosan. Magyarországon több százezer kisbefektető fordítja megtakarításait értékpapírokra, ezen belül is mintegy 150-200 ezer kisbefektető válik részvénytulajdonossá. Az összes megtakarítás átlaga 1-2 millió forint között van, ami nem nevezhető jelentős összegnek, és nem meríti ki a ma Magyarországon sokszor hangoztatott gazdagság kritériumát. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon sok kisbefektető hátrányára születtek meg a tavalyi illetéktörvényi módosítások, illetve olyan módosítás került a törvénybe, amely a megtakarítási formák vagy az öngondoskodás, a későbbiekre, az utódokra gondolás szemléletével ellentétes.

A kormány száz lépés programja célként tűzi ki a következőket: a tőzsde élénkítését szolgáló hatpontos intézkedéscsomag fontos szerepet játszhat abban, hogy a részvények aránya a lakossági megtakarításon belül növekedjen. A hazai magánbefektetők aránya számszerűen magas, míg befektetéseik mértéke a tőzsdén európai viszonylatban példátlanul alacsony, alig éri el az 5 százalékot.

Ismét a száz lépés programról szóló jelentés indokolása szerint a magyar lakosság pénzügyi megtakarításainak több mint 40 százalékát készpénzben és bankbetétben tartja, tőzsdei részvényekben pedig mindössze 1,3 százalékát. Az Európai Unió fejlettebb országaiban és különösen a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező angolszász országokban a lakosság lényegesen magasabb arányban, 30 százalékban is a tőzsdén fekteti be a megtakarításait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, hogy a kisbefektetők részvétele növekedhessen, és pénzüket ne a párnában kelljen tartani - jelenleg egyébként illeték szempontjából ez éri meg a legjobban -, a jövedelmek növekedésén túlmenően kedvező vagy hátrányt legalább nem okozó intézményrendszer szükséges. Ha a tisztelt kormányoldal a kormányprogram szintjén a száz lépésen belül hat lépésben kívánja a magyar tőzsdét és a lakossági megtakarításokat elősegíteni, akkor kérem önöket, legyenek partnerek abban, hogy ezt a meggondolatlanul eltörölt illetékkedvezményt mielőbb vissza tudjuk állítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 6 2005.12.19. 5:20  1-14

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Engedjék meg, hogy az első szavam az örömé legyen; van költségvetése az Európai Uniónak, hiszen két akkora fiaskó érte az elmúlt időszakban az Európai Uniót, az egyik az alkotmányos, a másik a költségvetési problémák miatt, hogy igazán nagy öröm minden Európai Unióban élő tagországbelinek az, hogy megszületett ez a költségvetés, a baljós előjelek ellenére.

Egy olyan kompromisszum született a 2007 és 2013 közötti költségvetésről, amelyben Európa és benne Magyarország számára is jó megállapodás született. Részben visszaadta a közös Európa jövőjébe vetett hitünket is, és őszinte elismerés illeti mindazokat, akik tevékenyen részt vettek ebben a költségvetésben. Köszönet illeti Merkel kancellár asszonyt, akit magam is a kompromisszum megkötése utáni órákban egy távirattal köszöntöttem; egy egészen újfajta szemléletet vitt be a költségvetés tárgyalásába, és az, hogy le lehetett a francia ellenállást küzdeni, és hogy nagyobb érzékenység volt a térségünk iránt, az minden bizonnyal összefüggött Angela Merkelnek azzal a kompromisszumos javaslatával, amivel maga hozzájárult ahhoz, hogy megszületett ez az európai uniós költségvetés. És egyébként üdvözlöm és üdvözöltem is Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak a tárgyalási taktikáját, amellyel képviselte hazánk érdekeit Brüsszelben.

De ha már az őszinteségnél tartunk, tisztelt képviselőtársaim, akkor nem árt hangsúlyozni, hogy ennek a kompromisszumnak hazánk számára az a legnagyobb eredménye, hogy a magyarországi felzárkóztatási célú fejlesztések 85 százaléka európai uniós forrásból lesz finanszírozható. Vagyis a magyar költségvetést jelentősen tehermentesíti, hogy az Európai Unió 85 egységet fizet egyébként minden száz egység fejlesztési pénzből. A katasztrofális helyzetben levő magyar költségvetésnek pedig, tisztelt képviselőtársaim, óriási nagy szüksége van erre a könnyítésre, mert ilyen költségvetési mutatókkal, ilyen költségvetési hiány mellett ettől többet egyébként sem tudtunk volna önerőre fordítani.

Önmagában azonban az elért eredmény nagyon kevés, ha nincs mellette a kormánynak egy határozott fejlesztési koncepciója, amellyel ösztönzi és koordinálja a pályázók esélyeit a hatékonyabb felhasználásért. Ezért a Magyar Demokrata Fórum elvárja a kormánytól, és elvárja a miniszterelnöktől, hogy a ciklus hátralevő részében tegyen meg mindent azért, hogy a hatékony pénzfelhasználás feltételeit teremtse meg, teremtse meg az önkormányzatoknak és minden pályázónak, vállalkozónak az elkövetkező hónapban. Ugyanis félő az, hogy a kormány a könnyebb megoldást választja. Ettől kezdve ugyanis nem csupán az ügyes alkudozásra és a nagyot mondó ígéretekre van szükség, hanem egyfajta cselekvésre is itthon.

Ne feledjük el, hogy a költségvetési keretek Brüsszelben történő kialkudása csak az első lépés volt. Az igazi munka azonban itthon vár a kormányra; itthon vár azért, mert itthon kell eldöntenie azt, hogy mit fog tenni a befogadások, a pályázatok befogadása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Unióból jött pénz nem égből jött manna, ezért meg kell dolgozni annak is az Unióban, aki adja, és annak is, aki itthon pályázik érte. A Magyar Demokrata Fórum ezért elvárja a kormánytól, hogy ne csak a kohéziós alapból elnyerhető pénzek nagyságát számolgassa, hanem azt az agyonhallgatott tényt is vegye figyelembe, hogy a támogatások lehívásának komoly feltételei vannak. Az alapról szóló tanácsi rendelet két feltételt említ a tagországok jogosultságát illetően. Az egyik, hogy az egy főre jutó GDP ne haladja meg az uniós átlag 90 százalékát, a másik feltétel, ami egyébként egy nagyon szigorú és vagylagos feltétel, hogy az illető ország ne álljon többletdeficit-eljárás alatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország többletdeficit-eljárás alatt van, márpedig az elmúlt időszakban kétszer kaptunk figyelmeztetést az Európai Uniótól, ha nem tudjuk teljesíteni a pénzek lehívhatóságának ezt a részét, akkor nagyon komoly bajba kerülünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem engedheti meg a kormány magának a további normasértést, mert a normasértések miatt tudja, és van eszköze az Európai Uniónak arra, hogy elmarasztalja most már hazánkat. Ezért javasolom azt, hogy ne csak beszéljen a bátorságról a kormány, hanem merjen változtatni azon a költségvetésen, amely ma nem adja meg az esélyt arra, hogy a deficiteljárásból Magyarország jól jöjjön ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyelőre úgy tűnik számomra, hogy ez a költségvetési szemlélet gyermekeink jövőjét éli föl, és csak a felét teljesítettük annak, ami az európai pénzek lehívásához szükséges.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 40 2005.12.19. 1:40  39-46

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hetek vezető eseménye a Budapest Airport privatizációja volt. A kormány jelentős sikerként könyveli el a létrejött megállapodást.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ez az üzletkötés egyébként igen komoly felelősséggel is jár, nemzetgazdasági, államháztartási szinten egyaránt.

Erre is tekintettel a Magyar Demokrata Fórum részéről fontosnak tartjuk, hogy a pénzügyminiszter úr mint az ÁPV Rt. felügyelő minisztere, nyugtasson meg bennünket abban, hogy mind a pályázat kiírásában, mind az ajánlati felhívás tartalmában, mind az ajánlattételre felkértek kijelölésében, mind pedig az egyes ajánlatok befogadásában és a szerződés kötésében a kormány és az ÁPV Rt. a jogszabályoknak és az eljárásra irányadó szabályoknak, dokumentumoknak megfelelően járt el.

Biztosítson bennünket a miniszter úr arról, hogy formailag, alakilag és tartalmi szempontból is minden rendben van a lebonyolított pályázattal, annak eredménye utólag nem kérdőjelezhető meg, hiszen ne feledjük, ez már nem az első kiírás, és a korábbi eljárásban született elmarasztaló ítéletek sokasága is ismert a bíróság részéről.

Tisztelt Miniszter Úr! Azért fontos egyértelmű nyilatkozatot tennie önnek ma itt ebben a kérdésben, hogy ne érhessen bennünket utólagosan az a szégyen, hogy alaki mulasztások miatt később a pályázati eljárás megkérdőjelezhetővé válik, vagy akár peres eljárás kezdődik ebben az ügyben.

Várom válaszát. (Szórványos taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 44 2005.12.19. 0:56  39-46

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Miniszter Úr! Látszólag megnyugtató, amit ön mondott, ugyanakkor ha mégis hiba csúszott akár az ajánlattételi felhívásba, akár a szerződéskötés körülményeibe, annak beláthatatlan következményei vannak. Egy ilyen pályázatnál, hasonlóan a közbeszerzésekhez, alapvetően formai szabályokon, az ajánlat tartalmán és ehhez igazodva az ajánlattevők, az esetleges konzorciumok által benyújtott és vállalt formai követelményeken, szükséges mellékleteken áll vagy bukik minden, a bírósági eljárás is, miniszter úr.

A híradásokból már most tudjuk, hogy egyébként egy alulmaradt cég megtámadta a bíróság előtt a pályázatot. Miniszter úr, ha mégis hiba csúszik az eljárásba, akkor nem háríthatják át a felelősséget az ön mostani válasza után az ÁPV Rt.-re, a felelősség önre hárul.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)