Készült: 2020.05.25.01:15:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

279. ülésnap (2005.12.12.), 200. felszólalás
Felszólaló Dr. Dávid Ibolya (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum által az illetéktörvény módosítására benyújtott javaslat a hatályos illetékszabályok tőkepiacbarát módosítására irányulnak. Az illetéktörvény egy évvel ezelőtti módosítása egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozta a kisbefektetőket, különösen a kisebb lakossági megtakarításokat. Az értékpapírok öröklésének vagy ajándékozásának illetékterhelése hátrányba hozta a megtakarítások ezen fajtáját más megtakarításokkal, így a takarékbetéttel vagy a bankbetéttel szemben is.

Egy magántulajdonra épülő piacgazdaságban az ilyen diszkrimináció indokolatlan. Elfogadhatatlan is egyben, hiszen akkor, amikor a gazdasági és pénzügyi elemzők a társadalom súlyos eladósodásának veszélyeire hívják fel a figyelmet, akkor az államnak minden lehetséges eszközzel ösztönöznie kell a megtakarítást, azt, hogy érdemes legyen félretenni, érdemes legyen a bankbetéteken túl nagyobb hozamú megtakarításokat választani.

Az illetékről szóló törvényben az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető üzletrész öröklése, illetve ingyenes megszerzése 1995-től létezett illetékmentesen. 2005. január 1-jétől kikerült a törvényből az értékpapír öröklése és ingyenes megszerzése is, illetve az üzletrészek ingyenes megszerzése mint illetékmentes kategória.

(18.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A közjegyzők évente 130-140 ezer hagyatéki ügyben döntenek, és tapasztalataik szerint majdnem minden hagyatékban található értékpapír. Az utóbbi a feltételezésekkel ellentétben nem kizárólag részvényt jelent, hanem például kincstárjegyet és más állampapírt is. A kedvező hozam miatt szívesen élnek az ilyen befektetési lehetőséggel az alacsonyabb jövedelmű emberek is, főként azért, mert a postán is elérhetik ezeket az értékpapírokat.

A Közjegyzői Kamara az interneten hozzáférhető adatok alapján úgy nyilatkozott, hogy általában néhány százezer, esetleg 1 millió forintos tételben kell az értékpapírról határozniuk a közjegyzőknek egyes ügyekben. Az örökségnek ezt a részét 2005-ig nem terhelte illeték, az idén január 1-jétől azonban fizetniük kell az örökösöknek, mégpedig legalább 11 százalékot. Az illeték mértéke aszerint nő, hogy milyen távoli rokonról vagy mekkora összegről van szó, így akár a 40 százalékot is elérheti. A tavaly módosított illetékjogszabályok a kedvezmény eltörlésével elsősorban a kisbefektetőket érintették hátrányosan. Magyarországon több százezer kisbefektető fordítja megtakarításait értékpapírokra, ezen belül is mintegy 150-200 ezer kisbefektető válik részvénytulajdonossá. Az összes megtakarítás átlaga 1-2 millió forint között van, ami nem nevezhető jelentős összegnek, és nem meríti ki a ma Magyarországon sokszor hangoztatott gazdagság kritériumát. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon sok kisbefektető hátrányára születtek meg a tavalyi illetéktörvényi módosítások, illetve olyan módosítás került a törvénybe, amely a megtakarítási formák vagy az öngondoskodás, a későbbiekre, az utódokra gondolás szemléletével ellentétes.

A kormány száz lépés programja célként tűzi ki a következőket: a tőzsde élénkítését szolgáló hatpontos intézkedéscsomag fontos szerepet játszhat abban, hogy a részvények aránya a lakossági megtakarításon belül növekedjen. A hazai magánbefektetők aránya számszerűen magas, míg befektetéseik mértéke a tőzsdén európai viszonylatban példátlanul alacsony, alig éri el az 5 százalékot.

Ismét a száz lépés programról szóló jelentés indokolása szerint a magyar lakosság pénzügyi megtakarításainak több mint 40 százalékát készpénzben és bankbetétben tartja, tőzsdei részvényekben pedig mindössze 1,3 százalékát. Az Európai Unió fejlettebb országaiban és különösen a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező angolszász országokban a lakosság lényegesen magasabb arányban, 30 százalékban is a tőzsdén fekteti be a megtakarításait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, hogy a kisbefektetők részvétele növekedhessen, és pénzüket ne a párnában kelljen tartani - jelenleg egyébként illeték szempontjából ez éri meg a legjobban -, a jövedelmek növekedésén túlmenően kedvező vagy hátrányt legalább nem okozó intézményrendszer szükséges. Ha a tisztelt kormányoldal a kormányprogram szintjén a száz lépésen belül hat lépésben kívánja a magyar tőzsdét és a lakossági megtakarításokat elősegíteni, akkor kérem önöket, legyenek partnerek abban, hogy ezt a meggondolatlanul eltörölt illetékkedvezményt mielőbb vissza tudjuk állítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)




Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai