Készült: 2021.06.22.19:32:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (1999.03.05.), 2. felszólalás
Felszólaló Dr. Hende Csaba
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 10:41


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság a rendszerváltással azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a polgári demokrácia intézményeinek létrehozásával, a piacgazdaság kiépítésével, külkapcsolataink új orientációjával Európa modern államainak sorába lép. A kormány kiemelt figyelmet szentel annak, hogy e nemzeti célok elérése érdekében a jogintézmények között az igazságszolgáltatás tartópilléreit is a harmadik évezred kihívásainak megfelelően erősítse meg. Különösen vonatkozik ez a közhitelességgel felruházott jogszolgáltatókra, a közjegyzőkre.

A kiegyezést követően indult meg az a folyamat, amely a magyar jogrendszer-modernizációt a római jogi hagyományokra épülő, a polgári társadalmakban kialakult és a működés során oly bevált jogintézmények alapján valósította meg. Az osztrák közjegyzői rendtartást ennek megfelelően váltotta fel az 1874. évi XXXV. törvénycikk, amely létrehozta tulajdonképpen a mai értelemben vett közjegyzőség elődjének tekinthető szabad foglalkozású közjegyzőséget hazánkban; közhitelességgel ruházta fel az igazságügy-miniszter által kinevezett királyi közjegyzőket, egyúttal igazgatási feladatokat is telepítve az ugyanazon törvényszék területén működő közjegyzők által alkotott közjegyzői kamarákhoz. A 4090/1949. számú kormányrendelet az intézményt - szovjet mintára - voltaképpen államosította. A kamarák vagyonának tulajdonjoga az államkincstárra szállt át, a közjegyzők állami alkalmazottak lettek, és a bírósági szervezetbe integráltan, a mainál természetesen jóval szűkebb hatáskörrel működtek.

A rendszerváltozás a gazdasági életben és a jogrendszerben is olyan alapvetően új követelményeket támasztott, amelyek nyilvánvalóvá tették, hogy ilyen tárgyi és személyi feltételekkel a közjegyzőség a számára szánt szerepet ellátni nem tudja. Mintegy másfél éves előkészítés után e helyzet feloldásaként döntött úgy a jogalkotó, hogy egyrészt a magyar jogi hagyományokhoz visszatérve, másrészt az Európa nagy részében kiválóan működő úgynevezett latin közjegyzőség rendszerébe illeszkedő modern szabályozást alakít ki. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. számú törvényt a parlament - lényegében valamennyi politikai erő támogatásával - 202 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 1991. szeptember 10-én fogadta el. 1992. január 1-jétől kezdte meg működését a szabad foglalkozású közjegyzőség, egyúttal önerőből megteremtve a működés tárgyi feltételeit. Önkormányzatuk, az öt területi kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kezdettől fogva a közjegyzőség nemzetközi kapcsolatainak kiépítésén is fáradozott. A kamara 1992-ben a Latin Közjegyzőség Nemzetközi Uniójának tagjává vált, s mára már elmondható, hogy tevékenysége nemzetközi szinten elismert.

Tisztelt Ház! A jogalkotó a közjegyzőknek azt a szerepet szánta, hogy az állam nevében lássanak el pártatlan jogi szolgáltatást egyrészt a hatáskörükbe utalt nem peres eljárások lefolytatásával, másrészt hiteles okiratok készítésével. A közjegyzői okiratokhoz fűződő joghatások - úgymint a közhitelesség, illetve bizonyos esetekben a közvetlen végrehajthatóság - a jogviták megelőzését, továbbá a szerződéses fegyelem erősödését és a forgalom biztonságát célozzák. Az elmúlt hét évben bebizonyosodott, hogy a közjegyzői törvény által biztosított jogi háttér és a közjegyzői kar személyes igyekezete valóra váltotta e célokat.

A közjegyzők évente több mint 700 ezer, azaz hetesszázezer eljárást folytatnak le, ebből a tavalyi évben mintegy 160 ezer volt a nem peres eljárások száma - ennyi ügyben teremtették meg az állampolgároknak azt a lehetőséget, hogy ne a jóval költségesebb és hosszabb időt igénybe vevő bírósági eljárást kelljen választaniuk. A közvetlen végrehajthatóság szankciójával megerősített, közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségeknek az érintettek a tapasztalatok szerint eleget tesznek, és csak az ügyek töredékében kellett a kötelezettségek teljesítését állami úton kikényszeríteni.

A jogalkotó tehát nyugtázhatja, hogy az 1991-ben létrehozott jogintézmény a gazdasági élet intenzív fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult, és a jövőben - nemzetközi kapcsolataink további fejlődésével - a közjegyzőségnek várhatóan még nagyobb szerepe lesz.

Ezzel együtt a jogszabályi hátteret modernizálni kell, a törvény hatályosulásának tapasztalataiból pedig a tanulságokat le kell vonni. E következtetéseket a következőkben lehet összefoglalni;

Először: az állam felelős a saját nevében végzett közhatalmi tevékenység magas színvonalú és a jogállamiság követelményének megfelelő ellátásáért, ezért ennek feltételeit is garantálnia kell a szükséges jogi háttér megteremtésével és a felügyelet ellátásával.

Másodszor: a közjogi felhatalmazáson alapuló tevékenységhez szükséges biztosítékokat minden területen érvényesítni kell.

Végül harmadszor: magának a közjegyzőség jogintézményének szolgálnia kell nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítését is.

Mindannyiunk előtt ismert az a tény, hogy Magyarországot meghívták a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló luganói egyezmény tagjainak sorába, majd uniós tagságunk elnyerésével a hasonló tárgyú brüsszeli egyezménynek is részeseivé fogunk válni. Ez azt is jelenti, hogy a közjegyzői okiratokhoz fűződő egyik legfontosabb következmény, a végrehajthatóság, lényegében egész Európában biztosított lesz, és ennek következtében a közjegyzői intézményrendszerhez fűződő garanciális elemek érvényesülése, a szolgáltatás színvonala nemzetközi szinten valósul meg.

Felmerülhet a kérdés, hogy az állam felségjogából levezethető, közjogi felhatalmazáson alapuló tevékenység függetlenségéhez és pártatlanságához fűződő alkotmányos érdekek érvényesülését a törvény hatályos rendelkezései biztosítják-e, továbbá hogy a szabályozás továbbfejlesztésének mely iránya eredményezheti e garanciák még fokozottabb megvalósítását.

(9.10)

A törvény eddigi tapasztalatai, a közjegyzői szervezet nemzetközi megítélése, elfogadottsága is azt támasztják alá, hogy a mostani törvényjavaslat a közjegyzői intézményrendszernek csak e meglévő vonásait erősítheti.

A Kjt. által meghatározott útról való letérés veszélyeztetheti az intézmény jogállami szerepének betöltését és hátrányosan befolyásolhatja nemzetközi megítélésünket is.

Tisztelt Ház! A kormány, illetve az igazságügy-miniszter felelősséggel tartoznak azért, hogy a közjegyzői létszám a közjegyzőkre háruló feladatokkal arányosan alakuljon. A magunk részéről ezt a célkitűzést messzemenően érvényesíteni fogjuk azzal, hogy a közjegyzői létszámot évente felül kívánjuk vizsgálni, és azt a feladatok növekedéséhez igazítjuk. Mindezt nem öncélúan, hanem a jogkereső közönség, az ügyfelek érdekében tesszük, azért, hogy mindenki számára és minden területen elérhető közelségben legyen a közjegyzői szolgáltatás.

A törvényjavaslat a garanciális rendelkezések továbbfejlesztését egyrészt a közjegyzővé kinevezhető személyekkel szembeni szakmai és erkölcsi követelmények fokozottabb érvényesítésével biztosítja. Pontosítja a kinevezettek függetlenségét és pártatlanságát biztosító kizárási, összeférhetetlenségi szabályokat. Szigorítja a szolgáltatásokat igénybe vevők biztonságát szolgáló kötelező felelősségbiztosítási feltételeket, illetve a tevékenységüket végző közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek vonatkozásában egyaránt irányadó fegyelmi felelősség szabályait.

Az igazgatási feladatok átrendezését és itt a kamara szerepének növelését nemcsak alkalmassága - melyet az elmúlt hét évben minden tekintetben bizonyított -, de bizonyos mértékig a jogszabályi környezet megváltozása is indokolta. A bírósági igazgatási rendszer megváltozásának következményeit e területen is le kell vonnunk, megteremtve a bírósági szervezettől igazgatási szempontból is minden vonatkozásban elkülönült, önálló jogszolgáltató szervezetet.

Meg kell említeni, hogy a kamara jelentős anyagi befektetésekkel biztosította azt, hogy a jogszabályok által rá kirótt feladatokat teljesíteni legyen képes, egyúttal a továbbiakban is vállalja az igazgatási feladatok személyi és dologi terheit, mentesítve ezzel az állami költségvetést e kiadásoktól.

Tisztelt Országgyűlés! Már az alkotmányügyi bizottság ülésén is felmerült több, a törvényjavaslat jobbítására irányuló indítvány, illetve észrevétel. Azóta is számos módosító indítvány érkezett. Megköszönjük az eddig beérkezett és a jövőben benyújtandó módosító indítványokat, és egyúttal az igazságügyi tárca készségét fejezi ki e tekintetben a nyitottságra és a konstruktív együttműködésre.

Mindezzel együtt kérem a törvényjavaslat támogatását, és köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai