Készült: 2020.08.07.06:29:03 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 169 2010.06.28. 2:11  168-171

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyarországi tanyákon élő 300 ezer emberről a kormányzati politika az elmúlt nyolc esztendőben teljesen megfeledkezett. A tanyasi embereket a szocialista kormányok magukra hagyták. Az elmúlt nyolc évben fájdalmasan kettészakadt közös otthonunk a vidék és a főváros Magyarországára. A megszorításoktól terhes kormányzati politika megpróbált éket verni a vidéki és a fővárosi magyar emberek közé azáltal, hogy azt sugallta: a vidéki emberek csupán másodrangú állampolgárok, akik számára az államnak nem kell olyan alapvető szolgáltatásokat garantálnia, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás vagy éppen a közlekedés. Az új kormány, a nemzeti ügyek kormánya reménység szerint más szempontok alapján viseltetik majd a magyar vidék, a magyar tanyavilág iránt.

Tisztelt Államtitkár Úr! A magyarországi tanyás térségek megmaradása érdekében tanyatörvényre van szükség, mert bármily hihetetlen, szabályozási szempontból a tanya nem létezik. Egyetlen jogszabályban sem jelenik meg a tanya sem preferált, sem fejlesztendő területként; csak egy tanyatörvény pótolhatná ezt a jogszabályozási űrt. Az önálló tanyatörvény megalkotása révén lehetőség nyílna arra, hogy a magyarországi tanyás térségeket érintő szakpolitikai kérdéseket komplex módon kezelje az új kormányzat, megteremtve ezáltal a magyar tanyavilág fenntarthatóságának feltételeit. A magyar tanyavilág ugyanis a magyarság kulturális öröksége, nemzeti kincsünk, sajátos életmód, hagyomány, kultúra, megújítandó örökség, amelynek fennmaradásáért, megőrzéséért, ápolásáért felelősséggel tartozunk.

Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, milyen lépéseket tervez a Vidékfejlesztési Minisztérium a magyarországi tanyás térségek fenntarthatóságának megteremtése érdekében.

Köszönöm megtisztelő válaszát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 162 2010.07.22. 2:55  161-164

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt parlamenti ciklus során számos alkalommal szólaltam fel az ország Házában, annak érdekében, hogy az aszály, illetve belvíz sújtotta területen gazdálkodóknak ne kelljen vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulást fizetniük. Ennek a díjnak a megfizetését teljes joggal érezték igazságtalan sarcnak azok a gazdák, akiknek fáradságos munkája eredményét tönkretette a szélsőséges időjárás, illetve a vízgazdálkodási társulatok által el nem végzett feladatok, a belvízhelyzet nem megfelelő kezelése vagy éppen a csatornázottság hiánya miatti szárazság az aszály által sújtott földeken.

A vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás eltörlésére irányuló parlamenti felszólalásaim, az általam benyújtott törvényjavaslatok azonban nem érhették el céljukat, mert az elmúlt nyolc esztendő szocialista kormányai nem figyeltek oda a vidék Magyarországának hangjára, a szocialisták számára a vidéki emberek másodrangú állampolgároknak számítottak.

A nemzeti ügyek kormányának már az első intézkedései bizonyítják, hogy változtatni kíván ezen a szemléleten, nem felesleges rosszként, nem meghaladott életformaként tekint a vidéki népre. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2008-ban a "Tanyavilág a Parlamentben" című konferencián így fogalmazott: "Ha Magyarország európai ország akar lenni, akkor a családi gazdaságokat, a tanyákat, a kistelepüléseket és ezt az életformát meg kell becsülnünk." A nemzeti ügyek kormánya ennek szellemében kezdte meg működését, hiszen a 29 pontos akcióterv számos olyan indítványt tartalmaz, amely érdemben enyhít a vidék Magyarországának mindennapi gondjain.

Ezek közül az intézkedések közül szeretném kiemelni a vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás általam már hosszú évek óta szorgalmazott eltörlését (L. Simon László: A sportszerűség jegyében.), amely a magyar gazdatársadalom egészének jogos óhaja volt. Ennek a sarcnak az eltörlésével a kormány ismét tanúbizonyságot tett amellett, hogy odafigyel a vidéki emberekre, nem söpri le az asztalról az ő problémáikat, úgy, ahogyan azt a szocialisták tették az elmúlt nyolc évben.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezúton szeretném megköszönni Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és a nemzeti ügyek kormányának, hogy végre meghallgatta a vidék Magyarországának segélykiáltásait, és érdemi lépéseket tesz a magyar vidék problémáinak gyors és hatékony megoldására.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 194 2010.10.18. 2:02  193-197

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Számos vidéki önkormányzat a szocialista kormányok megszorításai miatt képtelen volt önerőből fenntartani a település kisiskoláját, így az bezárásra került. Sajnos, erre a sorsra jutott szülőfalum, Fülöpháza kisiskolája is, így az ott élő általános iskolás gyermekek naponta ingázni kényszerülnek lakóhelyük és Kecskemét között. Az iskolabezárások okán a mindennapos ingázás országszerte tapasztalható kényszer lett diákok ezrei számára. Ez komoly fizikai terhet jelent a kisdiákoknak, és hasonlóan komoly anyagi terheket szüleiknek. A hideg téli hónapokban az a pár kilométer is irgalmatlanul nagy távolság lehet, amelyet a kisdiákoknak jó és rossz időben egyaránt meg kell tenniük ahhoz, hogy eljussanak iskolájukba. Különösen nehéz helyzetben vannak a tanyán, külterületen élő kisdiákok, akiknek még a falun élő kortársaiknál is nagyobb távolságokat kell megtenniük nap mint nap olyan elhagyatott környékeken, rossz dűlőutakon, ahol a madár sem jár.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azoknak a kistelepüléseknek a lakói, amelyeken iskolabezárásra került sor, így például Fülöpházán, reménykedve néznek az új nemzeti együttműködés kormányára, és abban bíznak, hogy a bezárt iskolák újbóli megnyitására minél előbb sor kerülhet. A vidéki emberek sem lehetnek másodrangú állampolgárok. A kisiskolák újbóli megnyitása mindemellett növelné a vidék népességmegtartó erejét, ami nélkül nem lehet erős vidék, erős vidék nélkül nem lehet erős Magyarország sem. Kérdezem tehát államtitkár urat, milyen kormányzati intézkedéseket tervez a szaktárca annak érdekében, hogy újra működjenek a Gyurcsány-Bajnai-korszak alatt bezáratott kisiskolák.

Köszönöm a figyelmüket, várom megnyugtató válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 126 2010.11.18. 4:17  1-287

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-es költségvetésében szereplő nemzeti tanyafejlesztési program kapcsán megosszam önökkel gondolataimat, mint a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke is, és mint egy olyan képviselő, aki tanyán él és gazdálkodik családjával.

Magyarországon több mint 300 ezer ember él külterületen, és ez a szám folyamatosan növekszik. A tanyákon élőkről a kormányzati politika az elmúlt nyolc esztendőben teljesen megfeledkezett, pedig a modernizáció csak kismértékben érte el a tanyavilágot, így ott a hétköznapi élet alapvető szükségletei is elérhetetlenek.

Az 1 milliárd forintos keretösszegű nemzeti tanyafejlesztési program hét pontja alapvetően két területen nyújt megoldást a tanyákon élő emberek hétköznapi problémáira. Az első területbe tartozó tervek: a tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása, a tanyás térségek rossz állapotú dűlőútjainak karbantartása, a tanyás térségek közbiztonságának megteremtése, a tanyák energiaellátásának javítása, a tanyafelújítás, a tanyagondnoki szolgálat erősítése, egytől-egyig azt a célt szolgálják, hogy a tanyákon élők által viselt hátrányokat az esélyegyenlőség jegyében a kormány fokozatosan csökkentse.

A másik nagy terület a szociális, esélyegyenlőségi dimenzió mellett, amelyre a kormány a nemzeti tanyafejlesztési programra szánt 1 milliárd forintból forrást különít el, a tanyasi termékek piacra jutásának elősegítése, amely a tanyasi gazdálkodó családok megélhetésének biztosítását, egyúttal a tanyasi létforma megerősítését jelenti.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Súlyos probléma, hogy Magyarország legtöbb kistelepülésén bolt híján a lakosság részére nincs biztosítva az áruellátás. Ugyanakkor nincsenek olyan tőkeerős helyi vállalkozások sem, amelyek alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket forgalmazó boltot üzemeltetnének.

Erre a helyzetre megoldást jelenthet, ha a nemzeti tanyafejlesztési program javaslata szerint a helyi, települési önkormányzatok állami segítséggel felvállalják ezt a feladatot, és olyan nonprofit vállalkozásokat hoznak létre, amelyek helyi bolt üzemeltetésével megszüntetik az áruhiányt, a boltban kapható termékek jelentős részét a helyi termelőktől megvásárolva.

Ezeknek az önkormányzati boltoknak az ellátása érdekében tervezzük a tanyasi áruk nagybani piacának létrehozását a Felső-Kiskunságban. E piacnak köszönhetően a hazai kiskereskedelemben is bővül a tanyán megtermelt áruk értékesítésének aránya. Ezzel jól járnak a termelők, hiszen a tanyasi áruk nagybani piacán bizton értékesíthetik terményeiket. Jól járnak a boltot fenntartó önkormányzatok és kiskereskedők is, mert olcsó és jó minőségű tanyasi élelmiszert vásárolhatnak, és jól járnak majd a fogyasztók is, mert egészséges élelmiszer kerülhet a családok asztalára.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A magyar tanyavilág nem kizárólag az ott élő emberek magánügye, hanem a magyarság kulturális öröksége, közös kincsünk, amelynek fennmaradásáért, megőrzéséért, ápolásáért mindannyian felelősséggel tartozunk. Kérem ezért képviselőtársaimat, mind a magam, mind a tanyán élő több százezer honfitársam nevében, hogy a 2011-es költségvetés-tervezetet a tanyafejlesztési program megvalósulása érdekében is támogassák.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 156 2010.11.18. 1:50  1-287

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar tanyavilág nem kizárólag a magyar történelmi örökség része, nem pusztán turisztikai látványosság, nem egy közpénzekből fenntartható skanzen, hanem a jövő záloga. Pontosan tudhatjuk, hogy a tanyasi gazdálkodók évszázadokon keresztül látták el kiváló minőségű élelmiszerrel városi honfitársainkat. Higgyék el, kedves képviselőtársaim, a nemzeti tanyafejlesztési programnak köszönhetően ez így lesz a jövőben is.

Kérem, hogy nézzék meg ezt az import spanyol paprikát és ezt a másikat, ami a Felső-Kiskunságból származik. (Felmutatja.) Ez magyar minőség. A magyar piacot ma elborítja a hazainál többnyire rosszabb minőségű, olcsó importáru. Nekünk piacot kell teremtenünk a kiváló magyar tanyasi termékeknek, mert ezzel támogatjuk a tanyán élő családok megélhetését, és mert ezzel érdemi lépéseket teszünk azért, hogy egészséges tanyasi élelmiszer kerüljön a magyar családok asztalára.

De nem csupán a tanyákról van szó, hanem a magyar fogyasztókról is. Önről is, aki Budapesten megvásárolná ezt az árut, ha meg tudná vásárolni, csak ez kereskedelmi forgalomba még nem mehet. Út szélén, vásárokban már lehet árulni, de kereskedelmi forgalomba nem hozhatjuk. Ezt a paprikának mondott spanyol valamit (Felmutatja.) meg bárhol - Auchan áruházban, Tescóban - meg lehet vásárolni.

(14.40)

Vannak pártok, vannak frakciók, akik táblákkal harcolnak a saját fönnmaradásukért, én ezzel az áruval szeretnék harcolni a magyar áru megmaradásáért.

Köszönöm a figyelmüket. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 118 2011.04.01. 5:10  19-181

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én az alaptörvény O. cikkéhez kívánok hozzászólni. Kedves Képviselőtársaim! A Bibliából mindannyian ismerhetjük azt a példázatot, amely szerint a balga ember homokra, az okos ember pedig kősziklára alapozva építette fel a házát. Amikor ömlött a zápor, jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, a homokra épített ház összeomlott, amelyet viszont szilárd alapokra helyeztek, kiállta az elemek próbáját.

Történelmi időket élünk, amikor közös otthonunk, Magyarország újjáépítése zajlik több mint negyven év szocialista diktatúra és az azt követő tétova újrakezdés után. Az a rendszer, amelyet a zsarnokság és a hatalmi önkény homokjára építettek, összeomlott, ahogy összeomlott az a rendszer is, amelyet a pénzre, a piac mindenhatóságába vetett vakhitre és az emberi kapzsiságra építettek fel az elmúlt nyolc esztendőben. Visszatetszést keltő, hogy a szocialisták a parlamenten kívül siratják a homokra épített házat, az általuk létrehozott kommunista alkotmányt, hiszen azt korábban annyira szívükbe zárták, hogy még Szent István királyunk ünnepét is, augusztus 20-át átnevezték az alkotmány ünnepének.

Az alkotmányozás során is bebizonyosodott, hogy a szocialisták képtelenek a parlamentáris demokrácia szabályai szerint képviselni az őket megválasztó állampolgárokat, magatartásukkal mint eddig számtalanszor, most is bebizonyították, hogy nem tudnak összefogni a nemzetünkért, csak kizárólag önmagukért. De most hamarosan eljön az idő, hogy Magyarország új alaptörvényének megszületésével végképp lezárjuk a múltat. Reméljük, hogy az a politikai magatartás, amelyet a szocialisták tanúsítanak, hamarosan és végleg a politika szemétdombjára kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvény-tervezet lényeges eleme, hogy természeti erőforrásainkat és kulturális kincseinket egyaránt a nemzet közös örökségeként definiálja. Ezért kérem, engedjék meg nekem, hogy szóljak a magyar tanyavilág és az ott élő, ott gazdálkodó több százezer sorstársamról úgy is, mint a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke és úgy is, mint olyan országgyűlési képviselő, aki maga is tanyán él és gazdálkodik a családjával.

A tanya mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része, amely az otthon és a munkahely szerves egységének megvalósítása által az egész parasztcsalád munkaerejét optimálisan kihasználó gazdálkodási formát képvisel.

(12.50)

Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer és a tanyasi létforma magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség részét képezi, fennmaradása és újra életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyasi gazdálkodás nem idejétmúlt létforma, hiszen azokat a gazdálkodási formákat tekinthetjük korszerűnek, amelyek az adott tájnak, kultúrának megfelelnek.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tanyasi létforma a baloldal szemében mindig is szálka volt, a szocialista diktatúra 40 éve alatt éppúgy, mint az elmúlt 8 évben. A Rákosi-korszakban erőszakkal, a közelmúltban a gazdálkodók ellehetetlenítésével igyekeztek felszámolni a tanyákat. Történt mindez azért, mert amikor a tanyasi emberekről szólunk, akkor egy olyan létformáról beszélünk, amely önmagában megtestesíti a nemzetünkre olyannyira jellemző szabadságvágyat és függetlenséget, amely értékek az új alaptörvény-tervezetben is hangsúlyosan megjelennek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az új alaptörvény nem homokos talaj. Olyan kőszikla lesz, amelyre biztonsággal építhetjük fel a nemzet jövőjét. Hiszem, hogy e jövőben a tanyákon élők sem lesznek soha többé másodrangú állampolgárok, hiszen a nemzeti együttműködés rendszerében mindenkit megillet majd az életforma szabad választása, és végre közös ügy lesz nemzeti kincseink, így a magyar tanyavilág megőrzése is.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 152 2011.05.09. 2:08  151-154

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti ügyek kormányának egyik jelentős agrárdiplomáciai sikere, hogy az Európai Bizottság tavaly év végén engedélyezte Magyarország számára a termőföld-vásárlási moratórium, vagyis a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzési korlátozásának meghosszabbítását három évvel.

Az elmúlt években számtalan esetben adta a média kisebb-nagyobb visszhanggal a közélet tudomására, hogy a külföldi és magyar spekulánsok egyaránt nagy mennyiségben jutottak olcsó magyar termőföldhöz.

(16.20)

Az agráriumban a közelmúltban bekövetkezett változások, így a kárpótlás, birtokrendezés erre lehetőséget adtak. Az új földtulajdonosok között akadnak vállalkozók, ügyvédek, volt tsz-vezetők.

A magyar mezőgazdaság jövőjét azonban nem a kevés embernek megélhetést biztosító, többnyire a magyar termőföldhöz semmilyen kapcsolattal nem bíró hazai és külföldi üzletemberek, spekulánsok által birtokolt, nagyüzemi módon megművelt nagybirtokok kizárólagossá válása, hanem a családi gazdaságok, a kis- és középbirtokok jelentőségének megerősítése jelenti.

Mivel a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium brüsszeli előírások szerint kizárólag egyszer hosszabbítható meg, ezért időben fel kell készülnünk annak lejártára. Magyarország érdeke az, hogy a magyar termőföld ne külföldi vagy hazai spekulánsok kezébe kerüljön, hanem olyanformán kerüljön hasznosításra, hogy az minél több gazdálkodó családnak biztosítson megélhetést.

Kérdezem tehát államtitkár urat: milyen lépéseket tesz a nemzeti ügyek kormánya annak érdekében, hogy a három év múlva lejáró moratórium után se kerülhessen spekulánsok kezébe a magyar termőföld?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, várom válaszát, államtitkár úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 357 2011.06.15. 5:14  354-368

BALOGH JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság a 2011. június 8-ai ülésén a T/3415. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és egyhangú szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja.

Bizottsági vélemény, hogy a piaci kiszolgáltatottság minimálisra csökkentése érdekében a Magyarországon termelt, előállított, forgalmazott termékek, a gazdaságot erősítő magyar termelés védelmében szükséges igénybe venni minden olyan eszközt, amely az adott termék piacát biztonságossá és kiszámíthatóbbá teszi. A mezőgazdasági termelés védelmében szükséges az olyan jogszabályok adta lehetőségek kiaknázása, amelyek a termelői, kereskedői szemléletet pozitívan befolyásolják, és ráébresztik a piaci szereplőket az együttműködés, a koncentrált fellépés és a minőségi árutermelés fontosságára. Ezek az előnyök legfőképp a termelők érdekeit szolgálják, hiszen a magyar mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés védelme elsődlegesen és alapvetően a termelők érdeke.

A szakmaközi szervezet egy korszerű, európai piacszervezési és piacszabályozási modell, amely a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, és a közös döntések érvényre juttatásával lehetővé teszi érdekeik hatékony képviseletét. Egy szakmaközi szervezet akkor minősül egy termék vonatkozásában reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a szervezet a tagjain keresztül a termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintett.

(20.50)

A reprezentativitást a szakmaközi szervezetnek kell bizonyítania. Az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó tanácsi rendelet a zöldség-gyümölcs ágazatban működő reprezentatív szakmaközi szervezetek részére lehetőséget ad arra, hogy a tanácsi rendeletben meghatározott tevékenységeik keretében olyan szabályokat határozzanak meg, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy a nemzeti szabályok.

A borágazat szereplői kötelező mértékű befizetéseinek növekedését el kell kerülni. Ennek érdekében a marketingjárulék címén megfizetett összeg levonható a bortörvény szerint megfizetett bor-forgalombahozatali járulék összegéből. Ez lehetővé teszi a bormarketing-tevékenység hatékonyságának növelését, illetve biztosítja, hogy az ágazat szereplői számára a járulékfizetés maximális összege ne növekedhessen.

A hegyközségi közgyűléseken a szavazati jog személyes úton való gyakorlásának kötelezővé tétele jelentősen megnöveli az egyes tagokra történő befolyásgyakorlás költségét. Ennek megfelelően minden szavazati jogával élő tag közvetlenül értesülhet a közgyűlésen elhangzott felvetésekről és érvekről, és azok hatására sokkal rugalmasabban alkothat véleményt.

Mind a zöldség-gyümölcs, mind a borágazat szakmaközi szervezete által meghatározott piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének szabályait rögzíti, illetve meg nem fizetés esetén a szankciót helyezi kilátásba, amely a piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének garanciális szabályait jelenti. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés önkéntes meg nem fizetése esetén, míg a borágazatban a marketingjárulék céljából szedett piacfejlesztési hozzájárulás meg nem fizetése esetén kerül sor állami szerv által történő beszedésre. A piacfejlesztési hozzájárulást a szakmaközi szervezeteknek a tanácsi rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére kell igazoltan fordítani.

A piacfejlesztési hozzájárulás, a végrehajtási bírság, illetve a termékpálya-felügyeleti bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 százaléka - kivéve, ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére kerül sor, ami a központi költségvetés központosított bevétele - az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 419 2011.07.11. 4:45  418-421

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A tavalyi országgyűlési választások után felállt új kormányt sokféleképpen lehet néven nevezni. Nevezhetjük kormányprogramja után a nemzeti együttműködés kormányának, miniszterelnöke miatt második Orbán-kormánynak, politikai filozófiája okán pedig a második polgári kormánynak. Engedtessék meg nekem, mint a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete elnökének, hogy ezt a kormányt az ígéreteit betartó kormánynak nevezzem.

Orbán Viktor miniszterelnök úr több alkalommal bizonyságot tett amellett, hogy szívügyeként tekint a magyarországi tanyás térségekre. A "Tanyavilág a Parlamentben" című konferencián megígérte, hogy a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete programját a Fidesz beilleszti programjába. 2010. április 7-én meghívásunkra Orbán Viktor látogatást tett a felső-kiskunsági tanyavilágban, és lakossági fórumot tartott Kerekegyházán, ahol ígéretet tett arra, hogy a polgári oldal választási győzelme esetén kormánya kiemelt figyelmet fordít majd a több mint 300 ezer, tanyán élő honfitársunkra.

Az ígéreteket a kormányváltást követően tettek követték. Ezért jöhetett létre a nemzeti tanyafejlesztési program, amelynek pályázatait rövidesen meghirdeti a Vidékfejlesztési Minisztérium. Sokatmondó tény, hogy miközben az ellenzék a kormány lejáratásán, sőt mit több, megbuktatásán fáradozik itthon és Brüsszelben egyaránt, addig a kormánytagok politikai csatározások helyett a hétköznapi emberek, így a tanyákon élők problémáinak megoldására törekednek.

A kormány nemzeti tanyafejlesztési programja két fő célt szolgál. Az első cél, hogy a tanyákon élők tiszta ivóvízzel történő ellátásával, a tanyasi infrastruktúra fejlesztésével, a tanyák energiaellátásának biztosításával, a dűlőutak karbantartásával a kormány megteremtse a tanyás térségek fenntarthatóságának feltételeit, azaz élhető életet teremtsen a tanyákon.

A program másik célja, hogy a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítésével, önkormányzati tulajdonú nonprofit boltok alapításával, a tanyasi áruk nagybani piacának létrehozásával megélhetést teremtsen a tanyán élő és gazdálkodó családok számára, és biztosítsa az egészséges magyar élelmiszerekhez való hozzáférést minden magyar ember, minden hazai fogyasztó számára.

A nemzeti tanyafejlesztési program céljaiból látható, hogy a kormány támogatja a tanyákon élő honfitársainkat, valamint megőrzendő értékként tekint a magyarországi tanyás térségekre. E program kitűnő eszköz arra is, hogy a hazánkat többnyire silány minőségű, nem ritkán még az egészségünkre is ártalmas élelmiszerekkel ellátó multicégek helyett a helyben megtermelt árut, a magyart termelőt, és végső soron minden magyar fogyasztót részesítsen előnyben.

A magyarországi tanyákon élő több százezer sorstársam nevében ezúton is szeretnék köszönetet mondani Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, hogy a kormány értékként tekint a tanyákon élőkre, és betartja azokat az ígéreteket, amelyeket a választási kampányban tett a tanyasi embereknek.

Meggyőződésem szerint a nemzeti tanyafejlesztési program a kormány egyik legfőbb sikertörténete lesz. Sikertörténet, mert visszaállítja a tanyasi emberek munkájának becsületét, sikertörténet, mert támogatja nemzeti örökségünknek, hazánk kultúrtörténeti és tájképi sajátosságának, a magyar tanyavilágnak a megmaradását. De legfőképpen azért lesz sikertörténet, mert a hagyományos tanyasi gazdálkodási forma megerősítésével és támogatásával lehetőséget biztosít arra, hogy újra egészséges hazai élelmiszer kerüljön a magyar családok asztalára, hogy Magyarország újra a saját lábára álljon az élelmiszer-termelés tekintetében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 158 2011.11.07. 2:02  157-160

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! 2011. szeptember 30-án lezárult a nemzeti tanyafejlesztési program pályázati szakasza. Ez a program több szempontból is történelmi, korszakalkotó programnak nevezhető, elsősorban azért, mert először jelent meg Magyarország költségvetésében a tanya mint megőrzendő és fejlesztendő terület, amelyre a nemzeti összefogás kormánya közel egymilliárd forintos keretösszeget szánt. Meggyőződésem szerint a tanyafejlesztési program a kormány egyik legfőbb sikertörténete lesz, amely segíteni fogja a magyar tanyavilágnak, nemzeti örökségünknek, Magyarország kultúrtörténeti és tájképi sajátosságainak fennmaradását és megőrzését.

A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete elnökeként, egyben a tanyafejlesztési program kezdeményezőjeként szeretnék köszönetet mondani azért, hogy a kormány - hűen Orbán Viktor miniszterelnök úr 2010. április 3-ai, kerekegyházi választási fórumon tett ígéretéhez - elindította ezt a programot. A tanyafejlesztési programnak azonban folytatódnia kell. A nemzeti ügyek kormányának az elkövetkezendő években is felelősséget kell vállalnia a tanyán élő több mint 300 ezer emberért, hogy az általunk, tanyasi emberek által a mindennapokban viselt hátrányokat csökkenteni tudja. A tanyafejlesztési program folytatása, forrásainak bővítése lehet a garancia arra, hogy a tanyákon élők soha többé lehessenek másodrangú állampolgárok Magyarországon. Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, hogy milyen jövőt szán a nemzeti együttműködés kormánya a tanyafejlesztési programnak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 134 2011.11.17. 4:31  25-305

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a jövő évi költségvetés vidékfejlesztési fejezetéhez benyújtott T/4365/362. számú módosító javaslattal kapcsolatban kívánok hozzászólni.

Kedves Képviselőtársaim! Nem volt még ennek az országnak olyan kormánya, amely annyi figyelmet szentelt volna a tanyákon élő több mint 300 ezer ember ügyeinek, mint a nemzeti együttműködés kormánya. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy idén Orbán Viktor miniszterelnök úr ígérete szerint a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének szakmai programja alapján elindult a nemzeti tanyafejlesztési program. Kérem, engedjék meg, hogy Magyarország 2012. évi költségvetésének részletes vitájában erről a programról szóljak.

A nemzeti tanyafejlesztési program révén 2011-ben először jelent meg Magyarország költségvetésében a tanya mint megőrzendő és fejlesztendő terület, amelyre idén a nemzeti együttműködés kormánya közel egymilliárd forintos keretösszeget szánt. E program által a kormány lehetőséget biztosít a tanyákon élők kútjainak vízminőség-vizsgálatára, a tanyasi infrastruktúra fejlesztésére, a tanyák energiaellátásának biztosítására, a dűlőutak karbantartására, megteremtve ezáltal a tanyasi térségek fenntarthatóságának feltételeit. A program másik célja, hogy a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítésével megélhetést teremtsen a tanyán élő és gazdálkodó családok számára, és biztosítsa az egészséges magyar élelmiszerekhez való hozzáférést minél több magyar ember, minél több hazai fogyasztó számára.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idei költségvetésben szereplő mintegy 930 millió forint hosszú távon kevésnek bizonyult volna, hiszen a tanyafejlesztési program pályázatait rendkívüli érdeklődés övezte a tanyán élők körében. A szeptember 30-ai határidőig közel félezer, pontosabban 460 pályázat érkezett, a két célterületre összességében majdnem háromszoros volt a túljelentkezés.

A nemzeti együttműködés kormánya azonban nemcsak szavakban, de a tettek mezején is megőrzendő értékként tekint a magyarországi tanyás térségekre és az ott élőkre. A kormány ugyanis a 2012. évi költségvetés tanúbizonysága szerint hitet tett amellett, hogy a tanyafejlesztési tervnek, programnak évről évre folytatódnia kell. Ezt jelzi, hogy a 2012. évi költségvetésben is szerepel ez a program. Ráadásul az ideinél lényegesen nagyobb, mintegy másfél milliárd forintnyi keretösszeggel.

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzetben az eredeti összeg másfélszeresére történő emelése hatalmas eredmény a kormány részéről. Ráadásul a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint folyamatban van a program európai uniós notifikációja is. Így az elkövetkezendő években a program céljaira még tágasabb költségvetési keret állhat majd rendelkezésre.

A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete elnökeként, tanyán élő és gazdálkodó polgárként, több mint 300 ezer tanyán élő sorstársam nevében is arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy Magyarország 2012. évi költségvetésének tervezetét támogatni szíveskedjenek. Ez a költségvetés ugyanis a tanyákon élők számára a felzárkózás, az esélyegyenlőség, a XXI. századhoz méltó körülmények megteremtésének a költségvetése lesz.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 119 2012.04.02. 1:38  118-125

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti együttműködés kormányának történelmi tette, hogy 2011-ben útjára indította a nemzeti tanyafejlesztési programot. A kizárólag nemzeti forrásból meghirdetett közel 1 milliárd forintos keretösszegű programból tavaly több száz pályázó - települési önkormányzatok, önkormányzati nonprofit vállalkozások, agrárkamarák, kistérségi társulások, tanyasi gazdálkodók - nyert állami támogatást. Rövidesen a széles nyilvánosság számára is szemmel láthatók lesznek a tavalyi tanyaprogram eredményei, hiszen a tanyás térségekben dűlőutak kerülnek felújításra, új feldolgozó- és értékesítő egységek épülnek, tanyagazdaságok hajthatnak végre a termelést ösztönző beruházásokat. Hamarosan eljut az egészséges tanyai élelmiszer a városi családok asztalára.

A magyarországi tanyákon élő több mint 300 ezer ember azonban izgalommal és vegyes reménykedéssel várja, hogy 2012-ben mikor folytatódik a nemzeti tanyafejlesztési program. A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete elnökeként is az ő kérésüket tolmácsolom államtitkár úr felé. Kérdezem tehát államtitkár urat: mikorra várható a tanyafejlesztési program 2 meghirdetése?

Várom megnyugtató válaszát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 123 2012.04.02. 1:10  118-125

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány elkötelezettségét jelzi a tanyákon élők ügye iránt, hogy az idei költségvetésben is szerepel a program a tavalyi keretösszeg másfélszeresével, mintegy másfélmilliárd forinttal. Meggyőződésem, hogy a nemzeti tanyafejlesztési program hatékony és eredményes eszköz a magyarországi tanyás térségeken élők és gazdálkodók mindennapi gondjainak enyhítésére, a tanyasi gazdálkodás megerősítésére.

A tanyaprogram ugyanakkor segítséget jelent a tanyás térségek helyi önkormányzatai számára is. A nemzeti tanyafejlesztési program folytatása bizakodással tölti el azokat, akik a tavalyi évben a sokszoros túljelentkezés miatt nem szerepeltek eredményesen a pályázaton, és minden bizonnyal új pályázókkal is bővül idén a tanyaprogramon indulók köre. A magyar tanyavilág köszönettel tartozik a kormánynak a tanyaprogram meghirdetéséért, elindításáért.

Köszönöm, államtitkár úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 82 2012.06.20. 4:24  75-93

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország európai uniós csatlakozásával egy hatalmas lehetőség kapuján lépett át. Ez a lehetőség azonban roppant nagy felelősséggel is jár. Ahhoz, hogy az Európai Unió nyújtotta lehetőségekkel élni tudjunk, folyamatos törvényalkotási munkára van szükség, hogy az uniós előírásokat hatékonyan illesszük be a hazai jogszabályi környezetbe, természetesen a nemzeti érdekeink szem előtt tartásával.

Meglátásom szerint fokozottan igaz ez a megállapítás a magyar mezőgazdaságra is. A magyar vidék és a mezőgazdaság ügye ugyanis nem csak falun élő, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó honfitársaink gondja; a vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a XXI. században is stratégiai ágazat. A jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszerekkel történő élelmiszer-ellátás, a tájfenntartás, a környezeti állapot megőrzése, valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel.

Fideszes kormánypárti országgyűlési képviselőként és egy kiskunsági kistelepülés polgármestereként is örömmel tölt el, hogy ezt a trendet messzemenőkig követni igyekszik a nemzeti ügyek kormánya is. Érdemes megnéznünk, hogy mit ír erről a szándékról a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Erős Magyarország című alapprogramja, ami így szól: "A gazdák önkéntes összefogása, valamint a beszerzési, tárolási, feldolgozási és értékesítési társulások megsokszorozzák a gazdák piacra jutásának esélyeit, valamint nagyban javítják a gazdák piaci alkupozícióit. Ezért a Fidesz állami eszközökkel is elő fogja segíteni ezek létrejöttét és működőképességét."

(13.10)

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Amikor e szóban forgó törvényjavaslatról cserélünk eszmét a tisztelt Ház falai között, a fenti idézet tükrében látnunk kell, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a kormánypártok programjának megvalósítására törekszik ezzel az előterjesztéssel is. Ezzel a javaslattal a kormány ismételten hitet tesz azon alapvető európai értékek mellett, amelyek alapján az Unió alapító atyái megálmodták az európai nemzetek összefogását.

Ezek jegyében egy magasabb szintű közösség nem avatkozhat be egy alacsonyabb szintű közösség belső életébe. Sőt, ha a szükség úgy kívánja, támogatni is kell abban, hogy összehangolja tevékenységét a társadalmat alkotó más tényezőkkel a közjó érdekében. Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat is. Ezzel az indítvánnyal a kormány megteremti annak a lehetőségét, hogy maguk a mezőgazdaság szereplői tegyék szakmaközi szervezetek létrehozásával és azok hatékony működésével még eredményesebbé működésüket.

Bízom abban, hogy a T/7674. számú törvényjavaslat elfogadásra kerül, és így állami segítséggel az európai normáknak és a nemzeti érdekeinknek megfelelően válhat még sikeresebbé a magyar mezőgazdaság.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 233 2012.06.28. 5:42  1-336

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke, mint egy jelentős tanyasi lakosságlétszámmal bíró felső-kiskunsági település polgármestere és mint tanyán élő és gazdálkodó országgyűlési képviselő, parlamenti munkám során mindig igyekszem nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy sorstársaim, a több mint 300 ezer tanyán élő polgár érdekeit is képviseljem.

Nincs ez másképp most sem, amikor Magyarország 2013. évi költségvetéséről tárgyalunk az Országház falai között. Igyekszem mérleget vonni, mit kaptak az elmúlt években a tanyákon élők a nemzeti ügyek kormányától, és mit várhatnak az elkövetkezendő évben az ország 2013. évi költségvetési tervezete alapján.

A tanyákon élők a rendszerváltás előtt és azt követően is az elfeledettség és a magárahagyottság keserű kenyerét ették. Sajnos ki kell mondanunk, hogy a mindenkori kormányzati politika korábban nem adta meg a kellő figyelmet a tanyasi embereknek, nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a tanyákon élők által a mindennapokban viselt hátrányokat fokozatosan csökkenteni tudja. Azonban Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a választási kampányban Fülöpházán tett ígérete alapján, a kormányváltást követően a nemzeti ügyek kormánya érdemi lépéseket tett a tanyán élők esélyegyenlőségének biztosítására. Megtiszteltetés számomra, hogy miniszterelnök úr felkérésére kidolgozhattam azt a programot, amely alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette a nemzeti tanyafejlesztési programot.

A tavalyi költségvetésben először jelent meg a tanya mint megőrizni és fejleszteni kívánt terület. A tanya és a tanyás településrendszer ugyanis nemzeti örökségünk része, egy igazi magyar sajátosság, ha úgy tetszik, hungarikum, amelynek fenntartása és fejlesztése nemzeti érdek. Az első tanyafejlesztési program révén közel egymilliárd forint támogatást kapott a magyar tanyavilág, a tanyasi gazdálkodók, a települési önkormányzatok egyaránt. A program beindításának hála, országszerte javított és karbantartott dűlőutak, tiszta ivóvíz, épülő-szépülő tanyagazdaságok jellemzik a tanyás térségeket. Mindemellett hosszú távon pedig az egészséges tanyasi élelmiszerek piacra jutását is nagymértékben elősegítette a nemzeti tanyafejlesztési program.

Külön örülök annak, hogy a tanyaprogram támogatása kapcsán valódi nemzeti egység mutatkozott meg a kormánypártok és az ellenzék között. Örömömre szolgál, hogy mindannyian egyaránt fontosnak ítéltük meg a tanyasi emberek ügyét, és pártpolitikai csatározások helyett jobbító szándékkal igyekeztek javaslataikkal még sikeresebbé tenni a tanyaprogramot.

Azt gondolom, hogy a 2013. évi költségvetés, amelyben az előző évek gyakorlatához hasonlóan helyet fognak kapni a magyarországi tanyavilág-fejlesztést célzó források, a tanyasi emberek számára a felemelkedés, a fejlődés és a gyarapodás költségvetése lesz. Ezt ígéri a tanyaprogram, illetve a vidék felemelését, megújítását célzó nemzeti vidékstratégia, valamint a közel 300 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetésre kerülő Darányi Ignác-terv is.

Látható, hogy a kormány összehangolt, hosszú távú koncepcióval rendelkezik a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés ügyeit illetően. Ez tetten érhető lesz majd hazánk jövő évi költségvetésében is. A tanyákon élők kiállnak a nemzeti ügyek kormánya mellett, és kiállnak Orbán Viktor miniszterelnök úr mellett is, hiszen ennek a kormánynak számítanak a tanyás térségek és az ott élő polgárok problémái is.

(16.10)

Kedves Képviselőtársaim! Végezetül fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy a magyar vidék és benne a magyar tanyavilág sikerei az ország minden polgárára nézve kedvező hatással bírnak. Város és vidék egyaránt profitál abból, ha a jó minőségű egészséges élelmiszer eljuthat a tanyavilágból a városi családok asztalaira. Tisztán, egészségesen, úgy, mint régen - nekünk ez a mottónk. Ez a célunk, ezt szeretnénk, a tanyavilág termékeinek minél szélesebb piacot teremteni az országban. Hiszem, hogy Magyarország 2013. évi költségvetése ehhez a célunkhoz biztosítja a szükséges forrásokat.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 388 2012.09.11. 3:48  305-411

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A magyarországi tanyákon élők számára a 2013. évi költségvetés tervezete a fejlődés és a felemelkedés lehetőségének költségvetése, köszönhetően annak, hogy a nemzeti tanyafejlesztési program a kormányzati tervek szerint jövőre megnövelt keretösszeggel folytatódni fog.

Amíg a kormányt bíráló LMP-s és MSZP-s képviselők a horvát tengerparton vagy talán a Bahamákon töltötték pihenéssel nyári szabadságukat, addig a kormány dolgozott. A Vidékfejlesztési Minisztérium Fazekas Sándor miniszter úr és Budai Gyula államtitkár úr vezetésével kidolgozta és lebonyolította az idei tanyafejlesztési programot, már csak a benyújtott pályázatok elbírálása van hátra. A nagyfokú érdeklődés jelzi, hogy érdemes volt a tavalyi közel 1 milliárd forintos keretösszeget másfél milliárd forintra növelni, és indokolt a 2013-ra tervezett további forrásbővítés is, hiszen a magyar tanyavilág és az ott élő 300 ezer ember élni kíván a nemzeti ügyek kormánya által felajánlott lehetőségekkel.

A tanyán élő, gazdálkodó emberek pontosan tudják, hogy nem a szép szavak számítanak, csak a tettek. Ígéretektől nem nő égig a kukorica, szóvirágból nem szökken szárba a búza sem, minden álom annyit ér tehát, amennyi megvalósul belőle. A nemzeti tanyafejlesztési program azonban több egy álomnál, hiszen eredményessége rövidesen országszerte kézzelfoghatóvá válik. Hogy csak néhány szemléltető példát említsek: Kunszentmiklóson magyar termékház és piac, Tiszaalpáron és Kiskunmajsán helyi piac, Fülöpházán tésztaüzem, baromfivágó pont és önkormányzati bolt, Kerekegyházán tejüzem, Budapesten tanyasi áruk forgalmazására létrehozott és felújított boltok, Szabadszálláson pedig régiós piacközpont és raktár valósult meg a tanyaprogram forrásaiból. Ezen felül felújított és karbantartott dűlőutak, épülő, szépülő tanyagazdaságok jelzik a nemzeti tanyafejlesztési program sikerét.

A tanyaprogramnak azonban jövőre is folytatódnia kell, ha azt akarjuk, hogy hasonló fejlesztések történjenek az ország más pontjain is. Folytatódni kell azért is, hogy a magyarországi tanyákon élők által az elmúlt évtizedekben viselt hátrányok fokozatosan csökkenjenek, és újra egészséges élelmiszerrel láthassák el a tanyasi gazdálkodók a városi családok asztalait. Magyarország 2013. évi költségvetési tervezete a garancia arra, hogy ez a program folytatódni fog, a kormányzati tervek szerint 2 milliárd forintra növelt pénzügyi kerettel, továbbszélesítve a lehetséges pályázók körét.

Kérem tehát képviselőtársaimat a kormánypárti és az ellenzéki széksorokban egyaránt, hogy a tanyán élő több mint 300 ezer polgár érdekeit szem előtt tartva hazánk jövő évi költségvetési tervezetét, ezzel együtt pedig a tanyafejlesztési program folytatását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 174 2012.10.08. 2:07  173-176

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Idén is lezárult a nemzeti tanyafejlesztési program pályázati szakasza. Ez a tavaly először meghirdetett program több szempontból is történelmi, korszakalkotó programnak nevezhető, elsősorban azért, mert külön fejezetben jelent meg Magyarország költségvetésében a tanya mint megőrzendő és fejlesztendő terület.

(16.40)

Meggyőződésem szerint a tanyafejlesztési program a kormány egyik legfőbb sikertörténete lesz, amely segíteni fogja a magyar tanyavilágnak, nemzeti örökségünknek, Magyarország kultúrtörténeti és tájképi sajátosságainak fennmaradását és megőrzését. A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete elnökeként, egyben a tanyafejlesztési program kezdeményezőjeként szeretnék köszönetet mondani azért, hogy a kormány, hűen Orbán Viktor miniszterelnök úr ígéretéhez, elindította ezt a programot.

Jelenleg Magyarország lakosságának 3 százaléka él tanyán, de ez az arány jóval magasabb az Alföldön. Magyarország kormánya hosszú távú koncepcióval rendelkezik a vidékfejlesztés ügyét illetően, kiemelten szem előtt tartva a tanyai életforma jelenét és jövőjét. Ezt bizonyítja a 2011. évi nemzeti tanyafejlesztési program megvalósítása, melyre tavaly közel 1 milliárd forintos keretösszeget szánt a kormány.

Kérdezem ezért tehát a tisztelt államtitkár urat: hogyan alakult a 2011. évi nemzeti tanyafejlesztési program megvalósítása? Mennyiben sikerült a programban elkülönített keretösszeget az említett tanyai lakosságot érintő problémák kezelése szerint és a kitűzött céloknak megfelelően felhasználni? A szaktárcánál milyen intézkedések történtek 2012-ben a program folytatására?

Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)