Készült: 2020.07.15.01:59:12 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 132 2014.07.04. 8:27  127-156

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző ciklusban is említettem, hogy a vezérszónoklat alkalmával lehetőségem lenne a vezérszónoki emelvényről felszólalni, de különböző technikai okokból inkább a helyemen maradok, és innen mondom el, hogy a tolmácsok jobban tudjanak fordítani, és jobban lássanak engem.

De azt gondolom, hogy nem is ez a lényeg, hanem az előttünk fekvő javaslat, ami a jelnyelvi pótlék kérdését rendezi. Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen egy hosszabb folyamat eredménye, egy hosszabb folyamat újabb állomása. Most akár érdekes előadást is tarthatnék a jelnyelv kialakulásáról, fejlődéséről vagy a jelnyelv oktatásának fejlődéséről, de most nem ez a témánk.

Egy közelebbi dátumhoz mennék vissza, 1998-hoz, amikor a parlament elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. Ennek alapján kidolgozásra került az országos fogyatékosügyi program, és ennek alapján 2003-tól kialakításra kerültek a tolmácsszolgálatok országos szinten. Azóta működik rendszeresen, folyamatosan jelnyelvi tolmácsszolgáltatás az országban.

A következő állomás a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálása volt. Az ENSZ-egyezmény elismeri a jelnyelvet, elismeri a jelnyelv használatához való jogot, és elismeri a jelnyelvhasználók, siketek és nagyothallók közösségét.

(15.10)

Biztatja a részes államokat arra, hogy tegyenek meg mindent a fogyatékos személyek jogainak biztosítása érdekében az élet minden területén, hogy biztosítva legyen az egyenlő esélyű hozzáférés, az akadálymentesítés a fizikai és az infokommunikációs területen is.

Ezt követően fogadta el a parlament 2009-ben a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt. Ez ugyanúgy megerősíti és elismeri a magyar jelnyelvet, elismeri a magyar jelnyelvet mint a siketközösség nyelvét, és elismeri a siketközösséget kisebbségként, a magyar jelnyelvet pedig önálló természetes nyelvként ismeri el. A jelnyelvi törvény rögzíti, hogy a hallássérült, valamint siket és vak személyek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai. A következő lépés pedig 2011-ben az Alaptörvény volt, amely rögzíti, hogy Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

És most itt állunk az új törvényjavaslattal, ami egy folyamat következő állomása. Ahogy Nyitrai Zsolt képviselőtársam említette, 2014 tavaszán a Fidesz-KDNP-frakció ígéretet tett arra, hogy ezt a kérdést is rendezni fogjuk. Miért is fontos ez a kérdés? Szerves következménye annak, hogy a jelnyelv is ugyanolyan természetes nyelvként van elismerve, mint a többi idegen nyelv, tehát idegennyelvi pótlék szempontjából is ugyanolyan helyzetet kell teremteni, ugyanolyan feltételeket kell teremteni, hogy azok a köztisztviselők, közalkalmazottak, akik megtanulják a jelnyelvet, ugyanolyan joggal kapjanak jelnyelvi pótlékot, mint a munkatársaik, akik más idegen nyelv ismeretével rendelkeznek.

A törvényjavaslat világosan fogalmaz: ugyanolyan feltételeket szab, mint ami most a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a közalkalmazottakról szóló törvényben szerepel. Tehát a közszolgálati tisztviselőknél a felsőfokú nyelvtudás esetében az illetményalap 50 százalékára, középfokú tudás esetén 30 százalékára, alapfokú nyelvtudás esetén 15 százalékára lesz jogosult a tisztviselő. A közalkalmazottak esetében a felsőfoknál 100 százalékra, középfoknál pedig 50 százalékra jogosult.

Hangsúlyozom, hogy csak azok lehetnek jogosultak a pótlékra, akiknél a munkáltató meghatározza, hogy a munkaköre ellátásához szükséges a jelnyelvi tudás. Ebből adódóan értelemszerűen, akik nyelvtanárok, fordítók, tolmácsok, nem lesznek jogosultak a nyelvi pótlékra. Tehát az általunk benyújtott javaslat alapján a törvényjavaslat elfogadása esetén a magyar jelnyelvi tudás után is járhat nyelvi pótlék a javaslatunkban meghatározott feltételek mellett.

Ugyanakkor fontos és szeretném hangsúlyozni, hogy a jelnyelvi pótlék bevezetése nem fogja kiváltani a jelnyelvi tolmácsok munkáját vagy magát a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, ugyanúgy szükség lesz rájuk, ugyanúgy fontos lesz az ő munkájuk is, illetve nem fogja kiváltani az úgynevezett kontakt jelnyelvi videotolmács-szolgáltatást sem, mert az eljárások különböző szakaszaiban kötelező lesz továbbra is jelnyelvi tolmácsot kérni, ha a hallássérült személynek szüksége van rá. Ez a javaslat tovább erősíti a jelnyelv státusát, tovább erősíti a jelnyelv elismerését, ugyanakkor természetesen segíti a hatékonyabb ügyintézést is, az akadálymentesebb hozzáférést a közszolgáltatásokhoz.

Azáltal, hogy a jelnyelvi pótlék bevezetésével esetleg még többen fogják megtanulni a jelnyelvet, ez csak pozitív fejlemény lehet, mindenkinek a hasznára válhat, ha eggyel több ügyintéző vagy munkatárs, tisztviselő vagy közalkalmazott a napi kommunikáció során meg fogja értetni magát a hallássérült ügyfelekkel.

Szerintem is egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami találkozik az összes képviselőcsoport egyetértésével, és ezúton is kérem képviselőtársaim támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Jelnyelvi taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 142 2014.07.04. 1:45  127-156

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Most már úgy gondolom, válaszolnom kell a fogalom pontosítása miatt. Itt és most nem a tolmácsokról van szó, hanem köztisztviselőkről és közalkalmazottakról van szó, akik esetleg jelnyelvi tudást szereznek. A kérdésre a válasz pedig nagyon egyszerű: nem diszkriminálunk a köztisztviselők és a közalkalmazottak között, ugyanis a jelenlegi jogszabályozás szerint csak három nyelvvizsga esetében lehet adni 100 százalékos pótlékot - felsőfokú tudás esetén - a köztisztviselők számára, angol, német és francia nyelv esetén. A többi nyelv esetében 50, 30 és 15 százalék a pótlék mértéke. Úgy gondoljuk igazságosabbnak, illetve úgy gondoljuk, hogy ezekkel a mértékekkel talán az intézmények is motiváltabbakká válnak arra, hogy a pótlékot finanszírozzák.

Még egy megjegyzést szeretnék tenni. Szerintem kár volt belekeverni most a tolmácsszolgálatok finanszírozásának kérdését, ugyanis szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy például 2007-ben három hónapra felfüggesztésre kerültek a pályázatok, három hónapig nem kaptak a tolmácsok fizetést, hacsak a fenntartóik nem finanszírozták saját önerőből, úgyhogy most inkább maradjunk a témánál. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 152 2014.07.04. 1:50  127-156

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Nagyon sajnálom, hogy a tisztelt szocialista képviselőtársaim más témákkal összekeverve, politikai vitává szeretnék átalakítani a témát. Én szeretnék a témánál maradni.

Először is, egy dolgot szeretnék visszautasítani. Teleki László képviselőtársam említette, hogy piacfelosztás, -újraosztás zajlik, ezt szeretném visszautasítani az online tolmácsszolgáltatás kapcsán.

(15.50)

Ugyanis ha jobban ismerné ezt a projektet, akkor láthatná, hogy a pályázati feltétel egyéves tesztidőszakot írt elő, ami 11 tolmácsszolgálat bevonásával zajlik. Ha a tesztidőszak sikerrel jár, akkor megnyílik a rendszer, és bárki részt vehet benne. Ez csak a tolmácsszolgálatokat érinti, az ügyfeleket nem. Az ügyfelek közül bárki, aki a Sinosz tagja, részt vehet a rendszerben, egy év múlva pedig itt is megnyílik a rendszer.

A tolmácsszolgálatok finanszírozása kapcsán szeretném emlékeztetni önöket, hogy 2003 óta most fordult elő először a Fidesz-kormány idejében, hogy kiszámíthatóvá vált a tolmácsszolgálatok működése, ugyanis hároméves ciklusra lett kiírva a pályázat, eddig pedig csak évente voltak pályázatok, és sokkal bizonytalanabb volt a munkavégzésük. Most folyamatosabb és kiszámíthatóbb a rendszer. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 114 2014.11.21. 4:09  65-176

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzá­szólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képvi­selőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A fideszes képviselő­társaimra tekintettel vagyok, és rövidebbre fogom a mondanivalómat.

Engedjék meg, hogy három speciális témát említsek meg, mind a három témához beadtam módosító javaslatot.

Az egyik a fogyatékos személyek országos érdek­védelmi szervezeteinek a támogatása. Tudni kell, hogy a 2009. évhez képest 60 százalékkal csökkent az állami támogatás. Az elmúlt években sikerült a 2009. évi szintre, annak 95 százalékára felhozni a támogatás összegét.

A mostani módosító javaslatom egyik célja, hogy visszaálljon általában véve a 2009. évi szint.

Azokon fö a szervezetek kapnak támogatást, akik egyben az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak a tagjai is. Időközben viszont változott az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagságának az összetétele. Bekerültek olyan kisebb szervezetek is, amelyek eddig nem kaptak működési támogatást. A javas­latom másik célja pont ez, hogy ők is kapják meg ezt a támogatást. Ilyen az Afázia Egyesület, a Démoszthenész Egyesület, illetve szeretném egy olyan szervezetnek is emelni a támogatását, amelyek évti­zedek óta nagyon magas színvonalon, magas szakmai szintű munkát végeznek a fogyatékos személyekért, illetve a fogyatékos gyermekek érdeké­ben. Az egyik a Dévény Anna Alapítvány, amelyik 80 százalékos hatékonysággal gyógyítja a nem szervi betegségben szenvedő gyerekeket. A másik pedig a KézenFogva Alapítvány, aminek a szakmai munkáját is ismerik szerintem a képviselőtársaim.

A második téma pedig a jelnyelvi tolmács­szolgálatok és a vakok elemi rehabilitációja sorával kap­csolatos. A tervek szerint az erre betervezett támogatást uniós forrásból kivánják majd kiegé­szíteni, ám ez egy olyan átmeneti időszakot feltételez, ami valószínűleg szolgáltatási problémákat fog okozni. Ezért az ehhez kapcsolódó módosító javas­latom célja, hogy az átmeneti várható problémákat megoldja, és visszaállítsa az előző évi szintre, illetve a tolmács­szolgálatok növekedését is figyelembe kell venni. A kiegészítő támogatást már nem tudják száz százalékban jelenleg kifizetni a szolgálatok. Plusz­támogatást javasolnék a módosítómban erre a területre is.

A fogyatékosok sportjával kapcsolatban: az összes, sportra fordítható költségvetési támogatás emelkedett, csak a célokat nézve más besorolásba helyezték ezeket. Az én javaslatom célja, hogy a fogyatékosok sportjára tervezett összeg visszaálljon az ez évi szintre, plusz nevesítve legyenek a jövő évi világjátékok ebben, a téli siketlimpia, a nyári speciális olimpia és a szervátültetettek nyári világjátéka. Ezek nevesítve kapjanak támogatást, és plusz figyelembe vesszük a ’16-os paralimpiai játékokat és az erre való felkészülést, a kvalifikációs versenyen való részvételeket, ezek is megnövelt támogatást kellene hogy kapjanak.

Nagyon kérem ebben a parlamenti képviselőtársaim segítségét és támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 96 2014.12.15. 1:55  79-102

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a módosító javaslatom ilyen formában történő bővülését, az összes módosító javaslaton belül. Szeretném megköszönni a Törvényalkotási bizottság támogatását is, illetve majd azon képviselőtársaim támogatását is, akik a hallássérültekkel kapcsolatos módosító javaslatokat elfogadják.

Szeretnék reagálni Schiffer András képviselőtársam hozzászólására. Egyáltalán nem figyelemelterelésről van szó, egyáltalán ne kommunikáljuk így. A hallássérültekkel kapcsolatos módosító javaslat az alaptörvényben is rögzítve van a magyar jelnyelv védelméről szóló részben. Nagyon fontos jellegű módosító javaslat az, ami most itt előttünk fekszik. Nemcsak a hallássérülteket érinti ez a módosító javaslat, hanem az idegen nyelvű, nem magyar nyelvű filmek feliratozását is köteles biztosítani a médiaszolgáltató. Ez érinti a hazánkban élő külföldieket is, illetve az idegen nyelvet tanuló honfitársainkat is. Tehát több ezer emberről beszélünk, akit érint ez a módosítás.

Tehát én kikérem magamnak az ilyen jelzőt, hogy ez figyelemelterelés lenne. Ez egy nagyon komoly, súlyos dolog, és előre is köszönöm a képviselőtársaimnak a támogatását és a figyelmüket is. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 113-115 2015.03.19. 15:16  110-143

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (A hangosítás nem működik.) Tisztelt Miniszteri Biztos Úr!

ELNÖK: Bocsánatot kérek, de nincs kihangosítva a jeltolmács. Elnézését kérem, képviselő úr. Kérdezem a technikai személyzetet, kérnek-e mozgó mikrofont, vagy ez a mikrofon kihangosítható. (Jelzésre:) Kihangosítható. (Jeltolmács: Akkor kezdjem el újra?) Igen. Köszönöm szépen.

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Még egyszer köszönöm a tisztelt elnök úrnak a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszteri Biztos Úr! Itt fekszik előttünk az országos fogyatékosságügyi program a 2015-2025. évekre vonatkozó határozati javaslatban. Mindannyian tudjuk, hogy a fogyatékosságügy egy olyan terület, amely az élet minden területét lefedi, illetve egy olyan terület, ahol soha nem lehet eleget tenni, mindig többet és többet kell tennünk, sohasem lesz így sem elég.

Az igények is folyamatosan változnak, nemcsak a technológiai fejlődés által és nemcsak a megközelítés által ‑ ugye, a korábbi szociális megközelítést felváltotta az emberi jogi megközelítés ‑, hanem a különböző érdekvédelmi törekvések változása által is. Ezeket mindig követni kell a jogszabályalkotás folyamatában is és a célok megfogalmazásában is.

Az 1998. évi esélyegyenlőségi törvény óta ez a harmadik országos fogyatékosságügyi program, amit a parlamentben tárgyalunk. Ha bárkiben felmerül az a kérdés, hogy szükség van-e az országos fogyatékosságügyi programra, a válasz egyértelműen igen. Amikor olvastam a mostani javaslatot, picit az érintettségem által is egy családi szemüvegen keresztül néztem a javaslatban foglaltakat és azt, hogy mit kaptam az elmúlt időszakban, a családom mit kapott a fogyatékosságügyi programok által, illetve a gyerekeim mit várhatnak majd el a jövőben ettől a programtól. Egy picit túlzás, de állíthatom, hogy az 1998 előtti időszakban nem volt fogyatékosságügy, inkább a szociális megközelítés, szociális háló volt a jellemző, az ellátórendszerben nyilvánult ez meg. Az 1998-as törvény óta beszélhetünk igazán fogyatékosságügyi politikáról.

Engedjék meg, hogy egy picit felidézzem azt, hogy az elmúlt időszakban milyen eredményeket értünk el az országos fogyatékosságügyi program által is.

Az elmúlt ciklusban kiemelt területek voltak a társadalmi szemléletformálás, a fogyatékos személyek és családjaik életminőségének javítása, a fogyatékos személyek társadalomban való aktív részvételének javítása és a rehabilitáció. Ezek voltak a hangsúlyos pontok.

Ezáltal különböző intézkedések születtek meg, mint például a társadalmi szemléletformálás területén a különböző esélyegyenlőségi műsorok elindítása, illetve az integrált iskolák számának bővülése, a fogyatékosságügyi ismeretek beépítése a tanító-, illetve a tanárképzésekbe vagy akár a turisztikai szolgáltatók szemléletformálása is.

(16.40)

Az életminőség javításában láthattuk az akadálymentesítés kiszélesítését, illetve a felnőttképzési programok bővítését. A segédeszközök, technikai esz­kö­zök, életvitelt segítő eszközök kölcsönző­rendsze­rének a fejlesztését, illetve a személyi segítés fejlesztését is, mint az például a Fecske-programban látható volt.

A társadalomban való aktív részvételt nagyban segítette például a jelnyelvi törvény, amely által a feliratozott műsorok száma megnövekedett, illetve a segítőkutyák képzése is és a támogatott döntéshozatal működésének beindítása is. Nem elhanyagolható az autisták komplex rehabilitációjának fejlesztése sem. További fontos előrelépés volt a fogyatékos személy fogalmának a törvényben való módosítása, így került be a fogyatékos személy fogalmi kategóriájába a kromoszómarendellenességekkel rendelkezők csoportja, például a Williams-szindrómások csoportja, azáltal ők is jogosulttá váltak a fogyatékossági támogatásra, illetve a velük élő családok is jogosulttá váltak az emelt összegű családi pótlékra.

Bővült az Országos Fogyatékosságügyi Tanács is a törvényi szabályozás módosításával, ugyanis bekerült a pszichoszociális fogyatékossággal élők csoportja, illetve a beszédfogyatékossággal élők csoportja is, ezáltal e fogyatékossági területek érdekvédelmi szervezetei is címzett támogatást kapnak a költségvetésből. Beszélhetünk az intézményi férőhelyek kiváltásáról is. Egy 30 éves stratégiai terv készült el ezzel kapcsolatban, ami óriási jelentőségű a fogyatékosságügy szempontjából. Beszélhetünk a közszolgáltatások akadálymentesítéséről, illetve az egyenlő esélyű hozzáférésről is, ezt támogattuk TIOP-projekt keretében, ami egy fontos intézkedés volt az elmúlt időszakban. Lehet említeni a közlekedési infokommunikációs rendszer fejlesztését is. Jómagam is érzékelem a mindennapos közlekedésben. Össze sem tudom hasonlítani, hogy az elmúlt időszakban mennyivel több információt kapok a mindennapi közlekedésem során. Fontos a bilingvális oktatás a hallássérült gyermekek oktatásában, a bilingvális oktatási módszer kidolgozása is beindult az elmúlt időszakban.

Beszélhetünk a fogyatékosok sportjának folyamatos támogatásáról, illetve a fogyatékosok sportjában részt vevő szakemberek képzéséről, továbbképzéséről is. Ugyanolyan hangsúlyos szerepe van a RÉV-programnak is, amely a megváltozott munkaképességű személyek továbbképzését segítette a munkaerő-piaci esélyek javítása érdekében. Ugyanúgy pozitív kezdeményezés volt a fogyatékossággal élő hallgatók számára a közigazgatási ösztöndíj beindítása. Nagyon büszkék lehetünk az úgynevezett kontakt videotolmács-szolgáltatás beindítására, ami nagyban elősegíti a hallássérült személyek életminőségének javítását is. Említettem a gépjárműszerzési támogatás kiszélesítését, több fogyatékossági csoport is jogosulttá vált ennek a támogatásnak az igénybevételére. Még hosszasan sorolhatnám az eddigi eredményeket, de aláhúznám azt, ahogy az elején is mondtam, hogy ez még mindig nem elég, nagyon sok tennivalónk van a jövőben is.

Nézzük, hogy mit várunk a mostani programtól! A saját gyerekeim, illetve a magam szempontjából is látom, hogy a következő tíz évben mit várhatunk, mi az, amiben segíthet ez a program. Én is ugyanúgy szeretném kiemelni az alapelveket, a prevenciót. Enélkül ugyanis a fogyatékossággal élő személyek nagyon hamar lemaradnak. Fontos az önrendelkezés elve, hogy a fogyatékos személyek maguk dönthessenek a saját életükről. És szerintem a világ egyik legegyszerűbb elve az egyetemes tervezés elve, az más kérdés persze, hogy a gyakorlati megvalósítása nem könnyű. Pedig olyan egyszerű az elv, hogy az okostelefontól elkezdve az épületekig úgy kellene tervezni mindent, hogy az mindenkinek jó és használható legyen, a kismamáktól elkezdve az idősekig bezárólag. Ugyanolyan fontos elv a „semmit rólunk nélkülünk” elve, ezt újra szeretném ajánlani a többi párt figyelmébe is. Ugyanis nagyon szeretnék és szívesen vitatkoznék különböző pártok színeiben politizáló, fogyatékossággal élő sorstársaimmal, remélem, hogy ennek is eljön majd az ideje. Nem utolsósorban pedig fontos az ésszerű alkalmazkodás elve is.

A programból néhány területet szeretnék kiemelni, a saját gyerekeim szempontjából is látom azt, hogy mennyire fontos a korai felismerés, a korai fejlesztés feladata. Egy példa: négy gyermeket nevelünk, három hallássérült, a negyedik pedig egy két hónapos kisbaba, nála még nem tudjuk igazából, hogy hallássérült-e vagy nem. Minket ez nem zavar, de el tudom képzelni, hogy ép szülők esetében izgalmas kérdés lehet, hogy fogyatékos-e a gyermeke vagy nem.

Ugyanolyan fontos számunkra, illetve a sorstársaink számára is az úgynevezett befogadó oktatás. Jómagam szegregált oktatásban nőttem fel, szerencsére pozitív szegregáció volt, nem az Isten háta mögött volt a siketek iskolája, hanem a város közepén, utána pedig integrált oktatási intézménybe kerültem, de ez nem volt befogadó, nem kaptam tolmácsolást, jegyzetelő szolgáltatást, semmit, de legalább integráltan vehettem részt. Az irány tökéletes: hogy befogadó oktatás legyen, befogadó foglalkoztatás legyen, ezáltal pedig befogadó társadalommá váljunk. Ehhez nagyon fontos a társadalom érzékenyítése és a társadalmitudat-formálás. Hiszen minél több óvodában, iskolában, középiskolában, egyetemen megkapják az információt a fiatalok, és megmutatják nekik a mi világunkat, annál inkább pozitívan fog hozzánk viszonyulni a társadalom a jövőben. Egy példa: ma délután a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen volt előadás éppen az autizmusról.

A leendő közszolgáknak indult egy képzés, ami a fogyatékossággal kapcsolatos ismereteket adja át számukra, jövő héten éppen a hallássérültekről fogok előadni nekik.

Még egy téma: a foglalkoztatás. Nem akarok mélyen belemenni, úgy látom, időm sincs már rá, de a személyes véleményem az, hogy az lenne a legideálisabb, ha semmiféle támogatás, bértámogatás, foglalkoztatást segítő támogatás nem kellene a munkaadóknak, hanem ugyanúgy alkalmaznák a fogyatékossággal élő munkavállalókat, mint mást. De tudom, hogy ez még nagyon messze van. Viszont azt gondolom, hogy ehhez kell közelítenünk, és ezért mindent meg kell tennünk a különböző támogatási rendszerek segítségével.

Hangsúlyozom a támogatott döntéshozatal fontosságát is. Meg kell nézni, hogy milyen tapasztalatok voltak ez idáig és hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a rendszert.

Még egy fontos dolog: az információáramlás a különböző szakmai részterületek között, a különböző részterületek összekapcsolása. Egy mulasztást is meg kell említenem: 2009 óta mulasztásban vagyunk abból a szempontból, hogy törvényi kötelezettség van arra nézve, hogy a fogyatékos gyermekek szüleinek meg kell adni az alapvető információkat kiadvány, füzet, bármilyen formában.

(16.50)

Zárásul pedig engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, ez a fogyatékosságügyi program egy keret, amit tartalommal kell feltölteni. Ezt fogja szolgálni a jövőben megszületendő intézkedési terv.

Mint a Népjóléti bizottság Fogyatékossággal élők ügyeivel foglalkozó albizottságának elnöke felajánlom az együttműködést az intézkedési terv kidolgozásában, illetve figyelemmel fogom kísérni ennek a programnak a végrehajtását, megvalósítását, az elkövetkezendő három évben mindenképpen.

Lejárt az időm, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 123 2015.03.19. 2:18  110-143

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen. Köszönöm a vezérszónoki felszólalásokat. Pár gondolatra reagálnék. Sajnálom, hogy közben Korózs képviselőtársamnak el kellett mennie, neki válaszoltam volna, hogy a bilingvális oktatás kapcsán én is szomorúan vettem tudomásul, hogy egy évet csúszott a bilingvális oktatás előkészítésének a megkezdése. Ugyanakkor megnyugtató, mert így olyan kezekben van, olyan szakmai program keretén belül zajlik az előkészület, hogy maradéktalanul megvalósulhasson a „semmit rólunk nélkülünk” elv. Ha korábban indult volna el, akkor nem biztos, hogy ez megvalósult volna, fogalmazzunk így.

Az akadálymentesítés kapcsán ő maga is elismerte, hogy maguk is mulasztásban voltak az elmúlt kormányzati ciklusokban. Én azt mondom, hogy 1998 óta most van az ötödik kormány, és ez a fogyatékosságügyi program, illetve az intézkedési terv megvalósítása mindenhol kormányzati ciklusokon átívelő felelősség és feladat.

Sokszor tapasztalom, hogy a szándék megvan, a forrás megvan, csak a megvalósítás áll rosszul. Ez is arra mutat, hogy szükség van a megfelelő szakemberek képzésére, mérnökképzésre például. Ott is be kell vonni nyilván magukat az érintett személyeket a folyamatba. Jogos észrevétel, hogy miért csúszott a fogyatékosságügyi program beadása, tudomásom szerint 2013 őszén már elkezdődött ennek a programnak a kidolgozása, illetve a tervezet kidolgozása. 2014-ben az országos és az önkormányzati választások miatt változott a kormányzati struktúra, illetve változott az anyag besorolása is. Emiatt is volt ez a csúszás. Lejárt az időm, bocsánat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 127 2015.03.19. 2:06  110-143

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Szeretném befejezni az előbb félbehagyott felszólalásomat.

Vágó Sebestyén képviselőtársamnak válaszolnám, hogy a gondolatmenetét az integráció és szegregáció kapcsán értem, de úgy látom, hogy az egymást követő folyamat. A korábbi időszakra jellemző volt a szegregáció, ezt felváltotta az integráció. És most azt javasolnám, fogalmazzunk úgy, hogy befogadó oktatás. Ez magában foglal mindent, az integráció minden szempontját, az integráció minden szakmai elvét is magában foglalja, ugyanakkor a szegregált oktatásban is lehet olyan befogadó megoldást alkalmazni, ami elősegíti a befogadó társadalom megközelítésének alkalmazását. Tehát ez lenne a kérésem, hogy integráció helyett a befogadó oktatásban gondolkodjunk.

Szél Bernadett képviselő asszony említette a támogatás csökkentését a megváltozott munkaképességűek támogatása kapcsán, hogy 29 milliárddal csökkent ez a támogatás. Tudomásom szerint ez lett kiegészítve 5 milliárd forintos EU-s forrásból. Ehhez pedig kapcsolódik egy eset. 2009-ben a 2010. évi támogatásra vonatkozóan az akkori szocialista kormány megvonta, illetve az érdekvédelmi szervezetek támogatását körülbelül negyedére, harmadára csökkentette, azzal érvelve, hogy az európai uniós forrásból lesz majd kiegészítve. Szerencsére ezt akkor részben meg is kapták a szervezetek EU-s forrásból.

Biztos vagyok benne, hogy a kormány teljesíteni fogja ezt az ígéretet, és ki fogja egészíteni ezt a támogatást. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 141 2015.03.19. 1:08  110-143

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Először is a jegyzőkönyv kedvéért szeretnék egy pontosítást tenni, ugyanis a jelnyelvi tolmács jelezte, hogy bizonytalan volt az előző hozzászólásom fordítása kapcsán. Most szeretném pontosítani a jegyzőkönyv kedvéért, hogy nem 29 milliárddal csökkent a támogatás, hanem 29 milliárdra csökkent.

Végül pedig a Fidesz-KDNP részéről és a magam részéről is köszönöm képviselőtársaim felszólalásait, a vita korrekt hangulatát. Remélem, hogy ez a jövőben is így fog folytatódni a fogyatékosságüggyel kapcsolatos bármilyen vitában. Kívánom, hogy ez mindig is maradjon úgy, hogy a pártpolitikai csatározásokon felül legyen ez a téma. Köszönöm az ellenzéki pártok támogatását, akiktől elhangzott, hogy meg fogják szavazni. Köszönöm mindenkinek a részvételt.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 330 2015.03.30. 3:03  329-346

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Népjóléti bizottság előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Népjóléti bizottság megtárgyalta az Országos Fogyaté­kosságügyi Program 2015-2025 közötti időszakáról szóló tervezetet, illetve az erről szóló határozati javaslatot.

A házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel a javaslat, a bizottsági vitában ezt állapítottuk meg. A határozati javaslat a fogyatékos személyek helyzetének javítása, illetve az esélyegyenlőség minél szélesebb körű biztosítása és a társadalmi befogadás érdekében született meg. A fogyatékosságügy területére jellemző, ahogy már korábban is mondtam, hogy horizontális szemléletű, tehát az élet minden területét lefedően foglalkozik a megoldási lehetőségekkel. A mindenkori kormányzattól összehangolt intézkedéseket kíván a terület.

A 2015-2025-ös évekről szóló Országos Fogyatékosságügyi Program célja ennek megfelelően az előttünk álló évek szakmapolitikai irányainak meghatározása. A teljesség igénye nélkül a legfőbb célok, területek a következők: a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának támogatása, adatok gyűjtése, a foglalkoztatás, szociális szolgáltatások, ellátások, komplex rehabilitáció, önálló életvitel a közlekedés, sport területén. Ezekre mindegyikre igyekszik megoldást javasolni a tervezet.

A bizottság vitáján jelen volt Czibere államtitkár úr és Nyitrai Imre helyettes államtitkár úr. A határozati javaslatot, illetve a módosító javaslatokat megtárgyaltuk. Sem a tárca, sem a bizottság nem támogatta a módosító javaslatokat. Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nem nyújtott be a bizottság. A részletes vitáról szóló jelentés elfogadásáról 3 tartózkodás mellett, nem szavazat nélkül döntöttünk, tehát elfogadta a bizottság azt. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 334 2015.03.30. 9:18  329-346

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Az Országos Fogyatékosságügyi Programhoz, illetve a bizottság részletes vitájáról szóló jelentéshez még annyit szeretnék hozzátenni a következő percekben, hogy az Országos Fogyatékosságügyi Program jelenleg, ami előttünk fekszik, a harmadik program, amit a parlament megvitat. Egy picit visszatekintve a korábbi programokra, illetve a saját és sorstársaim élethelyzeteire, nyugodtan lehet párhuzamot vonni.

1999-ben született meg az első Országos Fogyatékosságügyi Program. Én akkor államvizsgáztam jelnyelvi tolmács nélkül, abszolút akadályozottan úgymond. Tehát nem volt semmilyen lehetőségem szolgáltatások igénybevételére, illetve úgymond esélyegyenlőségre. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy a lehetőségeimmel éltem akkor és nem a jogaimmal, mert azok akkor még nem voltak. Minden az egyetemi tanárok jóindulatán múlt, általában írásban vizsgáztam.

2006-ban, a második fogyatékosságügyi program megszületése óta már léteznek a jelnyelvi tolmácsszolgálatok. Jogunk volt tolmácsot igényelni, de akkor még nem volt olyan jogszabály, ami egységesen, egyértelműen szabályozta volna, mint most, a 2009. évi jelnyelvi törvény.

És most itt van előttünk az új fogyatékosságügyi program, a saját szempontunkból, azt gondolom, hogy jól állunk. Van jelnyelvi törvény, van tolmácsszolgáltatás, működik a Kontakt tolmácsszolgálat, ami lehetővé teszi azt, hogy a tolmács személyes jelenléte nélkül is igénybe tudjuk venni a szolgáltatást, és tudjunk akadálymentesen kommunikálni. Tehát nagyon sokat fejlődött a világ, és a fogyatékosságügy területén is sokat haladtunk előre.

Az alapelvek tekintetében is látszik a változás, illetve a stabilitás megteremtődése. Vannak olyan alapelvek, amelyek változatlanul szerepelnek 1999 óta. Ilyen például a prevenció elve, illetve az önrendelkezés elve, az egyetemes tervezés elve vagy akár a „semmit rólunk nélkülünk” elvet is említhetném. De vannak olyan alapelvek, amelyek 2006-ban kerültek be, például a támogatott döntéshozatal elve. Ez most nincs benne, mert ez gyakorlattá vált. Most már inkább a gyakorlati megvalósításában kell továbblépnünk és fejlődnünk.

A mostani programban új alapelvként jelenik meg a teljes és hatékony társadalmi részvétel elve. Ez magában foglal több korábbi alapelvet is, az integrációt, az egyéni szükségleteket, ezek figyelembevételének elvét, illetve a normalizáció elvét is, a rehabilitációt, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét. Tehát ezek mind bekerültek a teljes és hatékony társadalmi részvétel elvébe, illetve új alapelv az ésszerű alkalmazkodás elve is. Tehát jogi szempontból is lehet látni azt, hogy a jogi megfogalmazás, a szükségletek, az igények, maguk az érintettek igényeinek figyelembevételével a meghatározások is változtak az idő folyamán.

Ugyanez a helyzet az alapvető célok területén is, a teendők területén is. Ugyanúgy fontos és változatlanul hangsúlyos cél 1999 óta az oktatás és a foglalkoztatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, az ellátások, tehát ezek a területek azok, amelyeken mindig van tennivaló. Ezt a fogyatékosságügyi program is hangsúlyozza.

Ami számomra különösen hangsúlyos és fontos, az az oktatás és a képzés területe, illetve ezt megelőzően a korai felismerés és a korai fejlesztés. Bárkivel beszélek, bárkivel egyeztetek, bárkit hallgatok meg a fogyatékosság ügyével kapcsolatban, minden szál ide vezet vissza: a korai felismeréshez, a korai fejlesztéshez és az oktatáshoz, mert innen ered minden. Ott fog eldőlni, hogy a fogyatékossággal élő személy hogyan találja meg a helyét az életben, nyilván nem kifelejtve a család fontosságát és szerepét sem.

Többen is hiányoltak bizonyos elveket vagy feladatokat a fogyatékosságügyi programból. Én most is azt mondom, hogy ez egy keret. Az intézkedési tervre leszek kíváncsi, hiszen ott fognak eldőlni a fontos kérdések, és a fontos tennivalók ott fognak szerepelni.

(22.20)

Tehát ott érdemes kifejteni ezeket, azt, hogy a végrehajtást hogyan is fogjuk megvalósítani 2025-ig.

És még két fontos terület van számomra, a gyógyászati segédeszközök, illetve az önálló életvitelt segítő eszközök területe. A technológiai fejlődéssel ezeket a területeket is, azt gondolom, hogy érdemes szétválasztani. A következő három évben ez meg is fog történni, tehát a két terület szétválasztásra kerül. Például a hallókészülék az önálló életvitelt segítő eszközzé fog minősülni, mert ez nem eszközalapú, hanem személyalapú ellátást igényel a következő időszakban.

Végül pedig szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a programot, a javaslatot az Országos Fogyatékosságügyi Tanács áttekintette, megvitatta és egyhangúlag elfogadta.

Engedjék meg, hogy egy személyes történetet elmondjak zárásképp. Most hétvégén színházban voltunk a hallássérült gyermekeimmel. Váratlanul kaptunk meghívást, pénteken szóltak, hogy van jegy, mehetünk a színházba, de ugye nem volt tolmácsunk. Megkérdeztünk pár tolmácsot, hogy ki tudja vállalni, hogy két nap alatt felkészül, és vállalja a színházi tolmácsolást. Aztán megkérdeztük a színházat, hogy nyitott-e arra, hogy tolmácsot vigyünk a gyerekek számára, és hál’ istennek, abszolút nyitottak voltak erre, a szokásos akadékoskodás helyett, amit eddig a színházaknál tapasztaltam; húsz perc alatt megoldódott minden kérdés, és a gyerekek akadálymentesen élvezhették a színházi előadást. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy ehhez nem kell semmiféle országos fogyatékosságügyi program, hanem a társadalom tudatformálása és a hozzáállás, a befogadó hozzáállás, a befogadó szemlélet lenne szükséges minden területen. Ez pedig megint az oktatáshoz vezet vissza. De ettől függetlenül, azt gondolom, hogy sokáig szükség lesz a fogyatékosságügyi programra, hogy felhívjuk erre a figyelmet, és remélem, hogy a parlament egyhangúlag meg fogja szavazni ezt a tervezetet.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 102 2015.05.28. 11:48  1-237

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepődtem, mert azt hittem, hogy még egy képviselő előttem van, de én következem.

Az én felszólalásom témája a társadalmat egy szűkebb keretben fogja érinteni, a fogyatékos személyekkel és a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatban szólnék hozzá. Mielőtt rátérnék a 2016-os költségvetésre, szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy a 2015-ös évi költségvetés elfogadásakor mi történt, milyen pozitív előrelépések történtek a fogyatékos személyeket képviselő országos érdekvédelmi szervezetek életében.

Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjai is támogatásemelésben részesültek. Ezzel visszaálltunk a 2009. évi szintre. Mint ismeretes, a 2008-as válság után felével-kétharmadával csökkentették ezeknek a szervezeteknek az éves támogatását, utána fokozatosan léptünk előre ezek megemelésében. A korábbi országos fogyatékosságügyi program szellemében elkezdtük a fogyatékos személyek kitagolását, az úgynevezett intézménytelenítést. Az elmúlt időszakban 6 milliárd forintos forrásból elkezdtük 660 fogyatékos személy kitagolását a nagy létszámú intézményekből.

A jelnyelvi tolmácsszolgáltatások támogatására a látássérültek elemi habilitációjának támogatását 5 százalékkal emeltük meg. A korábbi országos fogyatékosságügyi program alapján 5,2 milliárd forinttal támogattuk a közszolgáltatások akadálymentesítését, a hozzáférhetőséget. Továbbá az Országos Fogyatékosságügyi Tanács rendszeresen összeül, ezeken az üléseken általában én is részt veszek. Az idén tavasszal elfogadtuk az országos fogyatékosságügyi programot az új szakaszra, ami 2020-ig szóló, hosszú távú program. Ez egy tízéves szakasz lesz. Ennek részleteiről, feladatairól később beszélnék.

Rátérek az EMMI szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság fejezetére. Látni lehet, hogy a 2015. évi költségvetéshez képest körülbelül 5,2 milliárd forinttal több ennek a fejezetnek a támogatása. A különböző fejezeti kezelésű előirányzatok között vannak olyanok, ahol emelkedés történt, vannak olyanok, ahol csökkenés. Ez nem jelenti azt, hogy tényleges csökkenés történt, hanem átcsoportosításokról, átvezetésekről van szó, a feladatokat más forrásból fogják ellátni. Összességében ez mindenképpen pozitív előrelépést jelent.

Néhány tételt szeretnék kiemelni, amelyek nagyobb pozitív változást eredményeznek. Ilyen a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatása, 5 milliárd forinttal emelkedett meg ez az összeg. Ezzel visszaálltunk a 2014. évi szintre. Hangsúlyozom, hogy 2014-ben is ugyanezt kapták, csak ez az 5 milliárd forint európai uniós támogatásból volt biztosítva, most az a különbség, hogy a 2016. évi költségvetésben már benne van ez az 5 milliárdos támogatás is.

Szintén növekedett a szociális célú, nem állami humán szolgáltatók támogatása, 1,6 milliárd forinttal lesz több ez az összeg. Szintén növekedett a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal támogatása 354 millió forinttal, ezáltal a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók nagyobb összegre pályázhatnak, több költségvetési támogatásban részesülhetnek. Illetve az akkreditációt folyamatosan tudjuk folytatni.

Fontos még, eddig nem szerepelt a költségvetésben egy új támogatási sor, a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációját elősegítő programok támogatása, 180 millió forinttal lesz támogatva ez a feladat. Ez azoknak a munkaadóknak, munkáltatóknak nyújt támogatást, akik potenciális munkahelyeket, munkalehetőségeket biztosítanak megváltozott munkaképességű személyek számára. Érzékenyítő programok támogatásáról van szó, megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásának lehetőségéről, módjáról, ennek segítéséről, ösztönzéséről. Ezeket a munkaadók számára biztosítja a költségvetés.

Látni lehet, hogy a támogató szolgálatok a közösségi ellátások, az utcai szociális munka, a „Biztos kezdet” gyermekház soron csökkenéssel számol a költségvetés. De ez nem azt jelenti, hogy valójában csökken ez az összeg, hanem átvezetésre kerül a helyi önkormányzatok támogatási sorára. Körülbelül plusz 2 milliárd forintról van itt szó. A helyi önkormányzatok fogják biztosítani ezeknek a feladatoknak az ellátását.

Mindezen pozitív lépések mellett szeretném megemlíteni, hogy beadtam egy módosító javaslatot, ami arra szolgál, hogy több olyan támogatás visszakerüljön a 2014. évi szintre, például a már említett érdekvédelmi szervezetek támogatása. Több helyen is 1 százalékkal csökkent ez az összeg, ezt nem tartom indokoltnak.

(14.10)

Fontosnak tartom, hogy a 2015-ös szintet tartsuk meg. Fontos, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács minden tagja ugyanolyan szintű támogatást kapjon, mint ebben az évben. Megemlítem, hogy az elmúlt évben több új szervezet is kapott támogatást, akik a Fogyatékosügyi Tanács tagjaivá váltak, ezek is ugyanolyan támogatást kapnak a következő költségvetésben. A módosítókkal szeretném elősegíteni, hogy a jelnyelvi tolmácsszolgálatok plusz 5 százalékkal több támogatást kapjanak, ugyanis folyamatosan növekszik a tolmácsszolgáltatás iránti igény, ami által az alap- és a kiegészítő támogatás nem látszik elegendőnek, ezért is javasoltam a plusz 5 százalékos emelést.

A módosítómban javaslom szinten tartani az autistaotthonok, az értelmi sérültek és halmozottan fogyatékos személyek ellátását biztosító lakóotthonok támogatását. A 2015-ös évi szintet kell megtartani, évi 190 millió forintos összeggel.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az új országos fogyatékosságügyi program szellemében folytatni fogjuk a fogyatékos személyek kitagolását, a 2014-20-as időszakban 36 milliárd forintot tervezünk erre európai uniós forrásból, hogy folyamatosan biztosítva legyen a kitagolás folyamata, illetve fel legyen gyorsítva ez a folyamat.

Nagyon fontos még az akadálymentesítés is, a korábbi fogyatékosságügyi program és az intézkedési terv alapján 5,2 milliárd forint volt biztosítva erre, és az új program, új intézkedési terv alapján 2020-ig 8,5 milliárd forintot tervez erre a kormány, elsősorban közszolgáltatások hozzáférésének biztosítására.

Nagyon fontos megemlíteni azt is, hogy a korábbi tapasztalatok alapján nem mindenhol úgy sikerült az akadálymentesítés, ahogyan kellett volna. Nem volt szakszerű a megoldás, amit választottak. Ennek a kivédésére egy 1,5 milliárd forintos, úgynevezett követési projektet fogunk biztosítani, hogy valóban szakszerűen történjen meg az akadálymentesítés az élet minden területén.

Végül szeretném megemlíteni, örülök neki, hogy biztosítva van a sport és a fogyatékossport területén a jövő évi olimpiai és paralimpiai részvétel, illetve az arra való felkészülés is.

Csatlakozom Révész Máriusz képviselőtársamhoz, én is nagyon bízom abban, hogy a szociális ágazat az ez évi bérkiegészítéssel együtt valóban beindítja a szociális életpályamodell felépítését, és ezzel teljesítjük a szociális ágazatban dolgozók igényeit és ennek biztosítását. Ez egy olyan feladat, amivel még adósak vagyunk, és remélem, hogy teljesíteni fogjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 180 2015.05.28. 2:02  1-237

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit vártam, sajnos nem jött vissza Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam, legalább a jegyzőkönyv számára szeretném elmondani a következőket.

A mai nap folyamán többször is elhangzott, hogy a kormány, illetve a parlament nem tudott félretenni 7,5 milliárd forintot a szociális szférában dolgozók számára 2015-től. Ezzel kapcsolatban szeretném megnyugtatni képviselőtársaimat, hogy már megszületett a kormány döntése, Balog Zoltán miniszter úr is, Czibere Károly államtitkár úr is elmondta, hogy 7,5 milliárd forint lesz félretéve, elkülönítve, jövőre pedig még további 15 milliárd forint.

(18.50)

Ezenfelül a tavalyhoz hasonlóan idén is és jövőre is évi 12 milliárd forint lesz a bérpótlékra elkülönítve. Tehát összesen három év alatt megközelítőleg 60 milliárd forintot fordítunk a szociális szférában dolgozók béremelésére. Ez nem jelenti azt, hogy itt megállunk. Ahogy a korábbi felszólalásomban is említettem, nagyon bízom abban, hogy 2016-ra kidolgozzuk és beindítjuk a szociális életpályamodellt ezen a területen is.

Viszont abban egyetértünk képviselőtársammal, hogy csökken a szervezetek támogatása, az autistaotthonok támogatása. A felszólalásomban is említettem, hogy beadtam egy módosító javaslatot ezzel kapcsolatban, hogy a 2015. évi támogatási szint maradjon meg ezen a területen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 151 2016.03.17. 14:35  148-163

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk levő javaslat az elmúlt évek tapasztalatán alapul. Összességében elmondható, hogy pozitív irányú és előremutató javaslatról beszélünk. Látszik, hogy az érdekvédelmi szervezetek javaslatai több helyen is beépültek a javaslatba. Ugyanakkor én is szeretném kicsit más szempontból megvilágítani, néhány gondolatot felvetni a javaslat kapcsán. Szintén három témára bontanám, nem megismételve államtitkár úr szavait.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával kapcsolatban üdvözöljük a módosító javaslatokat. A szervezetek is egyetértettek ezekkel, ugyanakkor egy szempontot, egy témát szeretnék kiemelni, ez pedig, ahogy az állam­titkár úr is említette, a jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen felvett ellátások visszatérítésének témaköre. Két esetről beszélhetünk. Az egyik, amikor az ellátott személy, a jogosult más ellátásban részesül, és párhuzamosan kapja a korábbi ellátását is jóhiszeműen. A másik eset pedig az, amikor olyan időpontban jelenti be a változást a saját ellátásával kapcsolatban, ami után már nem változtatható meg a korábbi ellátás, nem függeszthető fel, vagy nem szüntethető meg.

Abban egyetértünk, hogy ezt a kérdést kezelni kell, ami jogosulatlanul kifizetésre került, azt vissza kell téríteni, de nem mindegy, hogyan és milyen kérdések mentén próbáljuk megoldani ezt a problémát. Főleg a fogyatékos személyek esetében lehet ez érzékeny kérdés, figyelembe véve akár az autista, akár a hallássérült személyek, akár a kommunikációban akadályozott személyek esetét, akik nem biztos, hogy megfelelően tudnak tájékozódni egyes esetekben. Én is azt hangsúlyoznám, hogy valóban méltányos elbírálásban kell részesíteni ezeket a személyeket, és valóban csak akkor térítsék vissza a jóhiszeműen, ámbár jogosulatlanul felvett ellátást, ha a megélhetésük biztosítva van más ellátás formájában. Ez nagyon fontos, szeretném kiemelni, hogy erre a gyakorlatban is figyelnünk kell.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban szintén üdvözöljük a pozitív irányú módosító javaslatokat, de itt is egy témát szeretnék kiemelni. Azt gondolom, érdemes lenne megfontolni, ha nem is ebben az évben, de legalább a következő költségvetési évben, mert ennek van költségvetési vonzata is, a mozgásukban akadályozott és nevelésbe vett fiatalok emelt összegű otthonteremtési támogatását. A számukra biztosított lakásnak akadálymentesnek kell lennie, ami azzal jár, hogy nagyobb alapterületre van szükség ehhez, illetve nagyobb kialakítású szobákra és terekre, ahol könnyebben meg tudnak fordulni például egy kerekes székkel vagy egyéb akadálymentes közlekedési formát tudnak megvalósítani. Ezért érdemes lenne megfontolni ezt a továbbiakban. De összességében üdvözöljük az otthonteremtési támogatás összegének megemelését.

Rátérve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényre, itt is abszolút pozitív irányú elmozdulást tapasztalunk a javaslatban látottak alapján. Jól tudjuk, hogy a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is rögzíti a fogyatékos személyek jogait a szabadon választott munkához, illetve az ezáltal biztosított megélhetéshez. Azt is jól tudjuk, hogy az EU fogyatékosságügyi stratégiája foglalkozik a foglalkoztatottság növelésének kérdésével.

Az elérendő cél a 75 százalékos foglalkoztatottsági szint. Az Eustat adatai szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátáját illetően 2011-ben az európai uniós tagállamok sorában Magyarország 23,7 százalékkal szerepel, miközben az európai uniós átlag 47,3 százalék. Tehát ebből is látszik, hogy sok a tennivalónk ezen a területen is, hogy a foglalkoztatás aránya növekedni tudjon. Azt szolgálja a módosító javaslat is, hogy minél több megváltozott munkaképességű személyt be tudjunk vonni a foglalkoztatásba, vagy a nyílt munkaerőpiacra elhelyezni és ebben segíteni őket.

Ebből a szempontból abszolút örömteli és üdvözlendő, hogy az időkorlát és a keresetkorlát szabályait egységesíti a tervezet. A rehabilitációs ellátás mellett heti 20 órás munkavállalás volt lehetséges jövedelemkorlát nélkül. A rokkantsági ellátás esetében pedig keresetkorlát volt eddig. A módosító javaslat célja szerint ez az időkorlát megszűnik, tehát mindkét esetben 8 órás munkát is lehet vállalni, a keresetkorlát pedig marad mindkét esetben, a rehabilitációs ellátásnál és a rokkantsági ellátásnál is.

Ugyanakkor itt is megfontolásra javasolnék egy szempontot. A szervezetek szerint, illetve szerintem nem biztos, hogy teljesen ösztönző irányú ez a megoldás, mert több esetben is bizonyos keresetkorlátok mellett a fogyatékossággal élő személyek vagy megváltozott munkaképességű személyek nem lesznek motiválva egy picivel magasabb munkabérért más munkát vállalni, hanem az ellátásukat védve vagy féltve inkább maradnak a kevesebb munkaidő, kevesebb munkabér mellett, a biztonságot választva ezzel.

Esetleg tehát érdemes lenne megfontolni a keresetkorlát eltörlését, hiszen az ellátás, amiről beszélünk, nem jövedelempótló támogatás. Másrészt nem egy élethosszig szóló ellátás, főleg a rehabilitációs ellátás esetén.

Ha a megváltozott munkaképességű személy motiválva lenne, hogy 8 órás munkát vállaljon és esetleg magasabb munkabért érjen el, emellett az ellátása is megmaradna egy bizonyos ideig, ezáltal segíteni tudjuk az ő felkészülését, illetve a motiváltságát a nyílt munkaerőpiacra való bekerüléshez. Arról nem beszélve, hogy magasabb fizetés mellett többet is adózna.

(18.10)

Én nem hiszem, hogy a megtakarítási szempont itt annyira érvényesülne, hogyha törölnénk a keresetkorlátot. Szerintem több bevétel is lenne ebből. Ez csak egy felvetés a részemről, amit megfontolásra javaslok.

Támogatjuk, hogy a minimális és maximális összeg az ellátások számításánál figyelembe veszi a 2012. évi minimálbér összegét, hogy ez ennél magasabb legyen, ahogy államtitkár úr is elmondta, a 2012. évi minimálbér a 2016. évi nyugdíjemelés összegének mértékével emelve, tehát ez legyen az új alapösszeg. Maga a cél jó, viszont a szervezetek véleményét tolmácsolva megfontolásra javasolnám, hogy a 2015. évi minimálbért vegyük figyelembe, és emellett pedig a mindenkori nyugdíjemelés mértékével emeljük az összeget.

Egyetértek a differenciált szankciórendszer módosításával, vagyis hogy ha az ellátott személy nem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, akkor első alkalommal ne szüntessük meg az ellátását, csak függesszük fel, és ha második alkalommal sem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, csak abban az esetben kerüljön megszüntetésre az ellátása.

Az utóbbi technikai jellegű vagy pontosító javaslatokat támogatjuk, amik gyakorlatilag a praktikum céljait szolgálják.

Viszont lenne még kettő felvetésem. Az egyik az értesítési határidő kérdése. A javaslat szerint ez lecsökkenne 10 napra. A fogyatékos személyek a kom­mu­nikációjukban vagy a mozgásukban akadályozottak, ennek figyelembevételével azt javasolnám, hogy maradjon a 15 nap vagy 10 munkanap legyen, tehát nem 10 nap, hanem 10 munkanap, ezzel segítve a fogyatékossággal élő személyeket, hogy legyen idejük az ügyintézésre és a megfelelő segítség igénybevételére ehhez.

Még egy szempont, ami nagyon sok fogyatékos személyt érint, ez pedig az, hogy maga az egyén, a fogyatékos személy nem biztos, hogy megváltozott munkaképességű, vagy megváltozott munkaképességű, de nem részesül ellátásban, ezáltal nem kap rehabilitációs kártyát, illetve nyilván nem ő nem kap, hanem a munkaadója nem kap rehabilitációs kártya miatti kedvezményt. Tehát fogyatékos személy és fogyatékos személy közötti különbségtétel ez.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének javaslatát támogatva és tolmácsolva azt gondolom, figyelmükbe ajánlom azt is, hogy megváltozott munkaképességű személynek minősüljenek azok is, akik fogyatékossági támogatásban részesülnek vagy a vakok személyi járadékában részesülnek, ugyanis a munkaadók szemében ők is megváltozott munkaképességű személynek minősülnek, de nem kapnak utánuk kedvezményt vagy bértámogatást. Tehát ők könnyebben kiesnek a munkaerőpiacról, illetve a foglalkoztatásból, úgyhogy ezt is érdemes lenne figyelembe venni.

Összességében véve örülök, hogy ez a módosító javaslat elkészült, pozitív irányba terelve az eddigi tapasztalatok alapján a gyakorlatot. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szintén támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 250 2016.04.11. 1:21  249-266

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Törvényalkotási bizottság előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. április 7-én megtárgyalta a T/9635. számon benyújtott javaslatot, amely az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szól. Ehhez a bizottság 25 igen és 8 tartózkodó szavazat mellett összegző módosító javaslatot nyújtott be, és elfogadta az összegző jelentést. Az összegző módosító javaslat a Népjóléti bizottság hatpontos módosítójavaslat-csomagját tartalmazza. Ez a módosítás nyelvhelyességi és kodifikációs elemeket tartalmaz.

Mint a Népjóléti bizottság előadója majd bővebben fogom kifejteni a bizottság álláspontját, így most erről többet nem mondanék. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 252-254 2016.04.11. 3:48  249-266

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Népjóléti bizottság előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm újból a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a Népjóléti bizottság előadója szeretném röviden összefoglalni a bizottság álláspontját.

A T/9635. számú törvényjavaslatot a Népjóléti bizottság megvitatta és a vitát lezárta. A bizottság a javaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A törvénycsomag parlamenti elfogadása esetén a jövőben lehetővé válik a jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen felvett vagy folyósított ellátások visszakövetelése, ha a személy megélhetése más formában biztosított. Az ápolási díjra, illetve az időskorúak járadékára való jogosultság megszüntetése lehetővé válik abban az esetben, ha az érintett akadályozza a jogosultság vizsgálatát. Ennek a módosításnak a célja az, hogy a szociális ellátásokra valóban csak az arra rászorult személyek legyenek jogosultak, azok, akik együtt is működnek a hatóságokkal.

Fontos eleme a javaslatcsomagnak, hogy a törvény a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel meghatározza azokat a támogatási elemeket, amelyekkel védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára, illetve segítséget nyújt a gyermekvédelmi ellátórendszerből kikerült fiatal felnőtt személyek számára a társadalmi beilleszkedésükhöz. Ennek az egyik eleme az otthonteremtési támogatás mint gyermekvédelmi pénzbeli ellátás. Ezt az összeget emelni fogjuk a törvénycsomag elfogadásával.

(18.40)

Ugyanakkor fontos eleme a csomagnak, hogy segíti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási esélyeinek növelését és szociális biztonságuk erősítését.

A bizottság részletes vitáján jelen volt Nyitrai Imre helyettes államtitkár úr, megtárgyaltuk a benyújtott módosító javaslatokat. Az általam benyújtott módosító javaslatok… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

ELNÖK: Három perce van.

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Népjóléti bizottság előadója: Bocsánat, akkor rövidre zárom. Tehát az általam benyújtott módosító javaslatokat megtárgyaltuk, és a költségvetési hiányra hivatkozva nem tudta a bizottság támogatni.

Ezzel együtt a Népjóléti bizottság 9 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadott egy hat pontból álló javaslatcsomagot, ugyanakkor elfogadtuk a részletes vitáról szóló jelentést is ugyanebben az arányban. Köszönöm a figyelmet és a türelmet is, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 93 2016.04.26. 8:42  46-218

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, az egészségügy egy olyan terület, ami végigkíséri az ember életét a születéstől egészen a halálig, a csecsemőkortól egészen az időskori ellátásig. Rengeteg területet lefed. Ebből egy szeletet szeretnék kiemelni a mai felszólalásomban. Ez a gyógyszerellátás, a gyógyszerek témája.

2006 és 2010 között az akkori kormányzat teljesen átalakította a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerét, háttérbe szorítva a betegérdekeket, az egészségügyi szempontokat, és nagy teret engedve a befektetők érdekeinek. 2006. december 29-én bevezették azt a szabályozást, ami odavezetett, hogy 2010-re körülbelül 600 vidéki kispatika működése került veszélybe. Csődközeli állapotba kerültek ezek a kispatikák vidéken. Folyamatosan romlott a gyógyszerellátás helyzete és folyamatosan csökkent a patikák támogatása is. 2010-ben, a kormányváltás után a stabilizáció jegyében megállítottuk ezt a folyamatot, illetve visszafordítottuk. A struktúra átalakításával, a hatékonyságot javító források biztosításával sikerült stabilizálni ezt a rendszert, támogatva a patikák működését is. 2011. január 1-jén bevezettük a szabályozást, megerősítettük a szakmaiságot, a patikákat a gyógyszerészek tulajdonába adtuk.

(14.40)

Új patikák esetében csak többségi gyógyszerészi tulajdonról lehet szó. 2011 előtti patikák esetében az volt a cél, hogy az intézkedés 2017-re ezeket a patikákat is elérje, és ezek is gyógyszerészi többségi tulajdonba kerüljenek. Létrehoztuk az úgynevezett patikaalapot, ami hitel- és tőkealap, ezzel is támogatjuk a patikák működését. Emellett új finanszírozási elemeket is bevontunk. Ilyen például a generikus ösztönző, ami 3,6 milliárd forintos támogatást jelent éves szinten. Ilyen például a gyógyszerészeti szolgáltatás is, 4,5 milliárd forintos támogatást jelent ez is évente. Ilyen a kispatikák működési célú támogatása, ami 700 millió forintos támogatás éves szinten. Ez mindössze körülbelül 300 vidéki patikát és az ezekhez kapcsolódó 150 fiókgyógyszertár működési támogatását teszi könnyebbé és segíti elő. Ezen intézkedések által a közvetlen lakossági gyógyszerellátás gazdaságosabbá és hatékonyabbá vált.

Néhány gondolat, néhány adat a gyógyszerekkel kapcsolatban is. Mindannyian tudjuk, hogy évente körülbelül 7,3 millió ember vált ki gyógyszereket. Ebből rendszeresen 3,3 millió ember jár gyógyszertárba, ami azt jelenti, hogy minden harmadik ember rendszeres gyógyszerfogyasztó. A magyar népesség egészségügyi helyzetét ismerve a leggyakoribb betegségekhez kapcsolódó gyógyszerek: magas vérnyomás, például koleszterinszint-gyógyszerek, cukorbetegség. Az ezekhez kapcsolódó gyógyszerek ‑ más gyógyszerek mellett is persze ‑ térítési díja 2002-2010 között drasztikusan emelkedett. Volt olyan gyógyszer, ami 100 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. Ennek a szempontjából a lakossági gyógyszerteher 60 milliárd forinttal emelkedett. Természetesen érthető volt, hogy 2010-ben a kormányváltás után ezt a terhet csökkenteni kellett. Ezt sikerült is elérni, elsősorban a receptköteles gyógyszerek támogatásával, 2012-14 között 1500 gyógyszer térítési díját csökkentettük, ez 10,5 milliárd forint betegteher-csökkenést jelent számszerűsítve. Egy példa: 2012-ben a leggyakrabban használt vérnyomáscsökkentő gyógyszer ára havonta körülbelül 3000 forint volt, most ez 600 forintot jelent. 2010-ben egy koleszterinszint-csökkentő gyógyszer ára havi 2200 forint körül volt, most 600 forint, de van olyan gyógyszer is, ami 200 forintba kerül ebből a körből. 2014-16 között 760 gyógyszer esetében sikerült csökkenést elérni. Általában 10-15 százalékos árcsökkenést értünk el.

Emellett nagyon fontos az úgynevezett vaklicit intézménye, amit behoztunk. Félévente megversenyeztetjük a gyógyszergyártó cégeket ugyanolyan hatóanyagú gyógyszerek esetében, 2012-ben 7,5 milliárd forintot, a következő évben 2,3 milliárd forintot és 2014-ben 2 milliárd forint árcsökkenést sikerült elérni összességében, 11,7 milliárd forintos árcsökkenést értünk el. Tehát ez is azt jelenti, hogy csökkentek a betegterhek.

Természetesen nemcsak a meglévő gyógyszereket támogattuk, hanem új gyógyszerek bevonását is, bővítve a terápiás lehetőségeket a betegek számára, választási lehetőséget. 2014-15 között körülbelül 300 új készítményt vontunk be a forgalomba, ezen belül 38 új hatóanyagú gyógyszert, ezzel is támogatva, biztosítva a betegek számára új, korszerű terápiás lehetőségek elérését.

Én is egyetértek azzal, hogy van még tennivaló az egészségügy területén, de azt nem lehet állítani, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, illetve a kormány nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az egészségüggyel kapcsolatos kérdéseket, problémákat kezeljük.

Még egy gondolat zárásképpen: az egészségügy helyzete nagyon fontos a fogyatékos személyek számára is, nemcsak a gyógyítás, gyógyulás szempontjából, hanem az akadálymentesítés szempontjából is. Ha egy orvos vagy egy ápoló nem tud kommunikálni például egy hallássérült beteggel, akkor lehet akármilyen korszerű az intézmény, lehet akármilyen új a gyógyszer, sokkal fontosabb, hogy az orvos és a beteg közötti kapcsolat, a kommunikáció meglegyen, és utána következik a többi. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 119 2016.04.26. 1:38  46-218

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Még az előző körben szerettem volna hozzászólásra jelentkezni, de most kaptam szót. A hozzászólásom nem kapcsolódik közvetlenül a témához, ugyanakkor szeretném pontosítani, illetve korrigálni, cáfolni Szakács László képviselőtársam egy mondatát.

2015-ben nem a fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei kaptak kevesebb támogatást, mint 2014-ben, hanem a fogyatékosokat segítő esélyteremtő programok soron valóban kevesebb összeg jelent meg. Ugyanakkor hozzátenném még azt, hogy több érdekvédelmi szervezet kapott támogatást, mint a korábbi években. Például a Dévény Anna Alapítvány, a Démoszthenész Alapítvány, a Kézenfogva Alapítvány, az Afázia Alapítvány, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum. Tehát ezek a szervezetek címzett támogatást kaptak ettől az évtől mint új szervezetek. Ezek a szervezetek ugyanúgy szakmai esélyteremtési programokkal foglalkoznak, és ezeket a programokat támogatjuk.

Nem szabad elfelejteni, hogy 2009-ben az akkori kormány felével, harmadával, kétharmadával csökkentette a fogyatékosok országos érdekvédelmi szervezeteinek támogatását. Ezt azért hozzá szerettem volna tenni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 287 2016.05.02. 3:03  188-298

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én egy olyan területről mondanék pár szót, ami a többi területhez képest kicsi, és kevesebb pénzt is kap EU-s forrásokból, de ugyanolyan fontos jelentőségű, ez pedig a fogyatékosságügy területe. Azt is hozzá kell tennem, hogy a többi terület fejlesztése, például a közlekedés, a mezőgazdaság vagy a különböző ingat­lanfelújítások, -fejlesztések, ha az egyetemes tervezés alapján valósulnak meg, akkor ez jó a fogyatékossággal élő személyek számára, mert akkor ezekben benne van az akadálymentesítés is. Ugyanakkor szükség van speciális programokra, projektekre, támogatásokra is. Ezeket elsősorban a TÁMOP és TIOP keretén belül tudjuk támogatni, a 2007-2013-as időszakban is így volt ez.

Azt is el kell mondani, hogy össze sem lehet hasonlítani az európai uniós források megnyílása előtti időszakot a mostanival, ég és föld a különbség ugyanis; sokkal több támogatást kapnak a különböző, fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos projektek. Természetesen elismerem, hogy jó lenne ennél több támogatás is, és remélem, hogy a 2014-20 közötti időszakban a fogyatékosságügyi, illetve az európai fogyatékosságügyi stratégia 2020 alapján is több lesz ez a forrás.

Röviden a számokról és programokról. A TÁMOP és TIOP keretén belül a 2007-2013-as ciklusban közel 66,7 milliárd forintot kapott a terület. Ilyen például a támogatott lakhatás területe, a kitagolás támogatása, illetve a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés támogatása, a közintézmények akadálymentesítése, fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, a mozgáskorlátozottak számára rehabilitációs központ létrehozása, illetve a rehabilitációs szolgáltatások bővítése, a hallássérültek számára az önálló életvitel segítésére a video­tol­mács-szolgáltatás támogatása, és nem utolsósorban a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának területén indult projektek.

Én bízom abban, hogy ezeket a területeket továbbra is támogatni fogja a kormány. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 128 2016.05.12. 6:44  1-148

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogyan eddig a költségvetési törvény vitája során az elmúlt években is, most is a fogyatékosügy témájában szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni. Ami pozitívum, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása, 47,5 millió forinttal több jut ezeknek a programoknak a támogatására.

Szeretném kiemelni, hogy új elemek is bekerültek ebbe a támogatásba, például a gépjárműszerzési támogatás kiszélesítése abból a szempontból, hogy azok a mozgáskorlátozott személyek, akik elektromos kerekes székkel közlekednek, vagy azok a családok, ahol több személy is mozgáskorlátozott, nagyobb méretű gépjárművet igényelhetnek pályázati úton.

Szintén nagyon fontos program a segítő kutyák képzésének a programja, s nemcsak a látássérült, hanem a hallássérült és egyéb fogyatékkal élő személyek számára is. A fogyatékos gyermekeket nevelő szülők támogatására, segítésére szolgáló szakmai programok beindítására is több forrás jut.

Szeretnék beszélni az úgynevezett Fecske-programról is, amely a súlyosan beteg, fogyatékos gyerekeket nevelő szülőket, családtagokat tehermentesíti.

Ami a fogyatékos személyeket képviselő érdekvédelmi szervezeteket illeti: olyan módosító javaslatokat nyújtottam be, amelyek remélhetőleg a parlament támogatását is élvezni fogják. Tizenkét szervezet között osztanánk el több millió forintot a szakmai programok támogatására.

Örömmel nyugtáztam, hogy továbbra is szinten marad a jelnyelvi tolmácsszolgálatok és az elemi rehabilitációs támogatás összege, összesen 830 millió forinttal. Ugyanígy nagyon fontos az autistaotthonok, az értelmi fogyatékosok és a halmozottan fogyatékos személyeket ellátó lakóotthonok támogatása is, ami 190 millió forinttal szerepel a költségvetésben.

Szeretném kiemelni, hogy nagyon fontos program még a szociális foglalkoztató intézmények támogatása. Ez a támogatási forma körülbelül 3300 fő foglalkoztatását biztosítja évi 2 milliárd forint körüli összeggel.

A megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját segítő programok támogatása 61 millió forinttal emelkedett. Ebben olyan jelentős programok vannak, mint például a fogya­té­kos­barát munkahely elismerése, a segítő vásárlás programja vagy a „Jobb velünk a világ” programja. Ezek inkább a munkáltatókat ösztönző programok. De ugyanilyen fontos a munkavállalókat segítő szakmai programok támogatása, valamint a társadalmi felelősségvállalás elősegítése is.

Nem utolsósorban jelentős sor a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása. Ez évi 34,3 milliárd forintot jelent a költségvetésben, ami ugyanakkora összeg, mint volt tavaly. Zárójelben jegyzem meg, örülök annak, hogy nem kellett külön munkabér-támogatást adni a foglalkoztatóknak, mert ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű emberek ugyanolyan értékű munkavállalók, mint az ép munkavállalók. Tehát nem kell külön ösztönzőt adni a munkaadóknak arra, hogy alkalmazzák a megváltozott munkaképességű személyeket. Persze a tökéletes helyzettől még távol vagyunk.

Felmerül még egy apró kérdés. Az összeg ugyanakkora, mint a tavalyi évben, ugyanakkor a minimálbér emelkedni fog. Ezt hogyan tervezi megoldani a költségvetés?

Örömmel látom, hogy a fogyatékosok sportjának támogatása 447 millió forinttal szerepel a költségvetésben. Ebben benne van a jövő évi nyári siketlimpia támogatása is.

Még egy módosító javaslatot adtam be a Siketek Világszövetsége jövő évi nemzetközi konferenciájának a támogatására. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége nyerte el a házigazda szerepét. Nagy jelentőségű, ezer fővel tervezett, magas színvonalú szakmai konferencia lesz ez jövőre. Azért nyújtottam be módosító javaslatot, mert erre többletforrást igényelnék. Remélem, hogy támogatni fogják ezt képviselőtársaim is.

Idő hiányában most csak ennyit kívántam elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 54 2016.10.26. 11:21  43-62

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő sporttörvény módosítása kapcsán engedjék meg, hogy egy picit visszatekintsek. Azt mindenki nagyon jól tudja, hogy Magyarország első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd volt, de azt már kevesebben tudják, hogy Magyarország első Európa-bajnoka Földváry Tibor volt, műkorcsolyázó, 1895-ben szerzett aranyérmet az Európa-bajnokságon, és ő maga siket volt. Hajós Alfréd is megemlékezett róla, visszaemlékezéseiben leírta, és méltatta a sporttevékenységét.

Azt is érdemes megvilágítani, hogy ha a fogyatékosok sportjáról beszélünk, akkor nagyon sokaknak elsősorban a paralimpia jut eszébe, a paralimpiai mozgalom. Pedig a fogyatékosok sportja ennél sokkal sokszínűbb. Van a speciális olimpia, van a szervátültetettek világjátéka, a siketlimpia és egyéb fogyatékossággal élők szabadidős sporttevékenysége. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a paralimpiai mozgalom fejlődése előtt is létezett fogyatékosok sportja, elsősorban a siketek területén. 1912-ben alakult meg Magyarország első fogyatékossággal élő sportklubja, a siketek sportklubja.

Természetesen a paralimpiai mozgalom előtt is voltak nagyon kiváló, olyan fogyatékossággal élő sportolók, akik olimpiákon aranyat szereztek; például Halassy Olivér a ’30-as években két aranyat is szerzett vízilabdában. Vagy Takács Károly, aki a sportlövészetben jeleskedett. A jobb kezét elvesztette egy gránátrobbantásban, és átváltott bal kézre, és így szerzett két olimpiai aranyérmet. Vagy Rejtő Ildikót is említhetném, akiről azt mondták, hogy semmilyen eredményt nem fog tudni elérni a hallásvesztesége miatt, és ehhez képest két aranyat is szerzett a tokiói olimpián.

Tehát a fogyatékossággal élők sportja mindig is volt, mindig is lesz, és mindig nagyszerű eredményeket értek el és fognak elérni. Ez nagyon fontos, és a mögöttük levő szervezetek, a szervezeti háttér és a támogatási rendszer is. Ebből a szempontból megvilágítva érdemes megemlíteni, hogy a rendszerváltozás előtt elsősorban a sporthivatal különböző neveken, a legismertebb talán az OTSH volt, irányította a sportéletet, közvetlenül a fogyatékosok sportszövetségeinek adva támogatást.

Az OTSH-t 1998-ban az Ifjúsági és Sportminisztérium váltotta önálló államtitkársággal a fogyatékosok sportja területén is. Ugyanúgy közvetlenül kapták a támogatást a fogyatékos-sportszövetségek, amíg meg nem alakult a Fonesz, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége 2001-ben. Ott már a minisztérium a Fonesznek adta át a támogatást, és önmaguk, vagyis a tagszervezetek osztották el maguk között nagyon alaposan kidolgozott, sportszakmai pontrendszer alapján. Demokratikus elvekkel működtek, és saját maguk osztották ezeket a pénzeket. Ez így működött tíz éven keresztül, nagyjából tíz éven keresztül. 2012-től pedig a MOB keretén belül, önálló sporttagozat keretén belül folytatódott a fogyatékosok sportjának támogatása.

Az előző felszólalásokban hallhattuk az összevetéseket, hogy milyen olimpiai szereplés volt az elmúlt négy év viszonyításai alapján. Érdekes azért megnézni a fogyatékosok sportjának területén is ezt az összevetést. A riói paralimpián 43 fős csapat indult, a kétharmada, 33 sportoló szerzett pontot; egyharmada, 15 sportoló szerzett érmet. Összesen egy arany-, nyolc ezüst- és kilenc bronzéremről beszélünk. A londoni paralimpián pedig ezt megelőzően két arany-, hat ezüst-, hat bronzérmet szerzett a keret. Tehát négy éremmel többet szereztünk Rióban, mint Londonban. Ezzel minden idők harmadik legeredményesebb paralimpiai szerepléséről beszélhetünk. Ugyanígy érdemes megnézni a siketlimpia vonatkozásában ugyanezt. 2013-ban volt Szófiában siketlimpia, és jövőre lesz a következő Törökországban. 2013-ban három aranyat és egy bronzot tudtak szerezni a siket sportolók; 2009-ben két aranyat, három bronzérmet, tehát egy éremmel kevesebbet, de egy arannyal többet. Ezzel 2013-ban a siket­lim­piai szereplés az 1993 óta az aranyérmeket számítva a legeredményesebb szereplés volt, az érmek számát tekintve a negyedik legeredményesebb.

Tehát lehet vitatkozni azon, hogy melyik rendszerben, melyik szervezeti struktúrában tud érvényesülni legjobban a sporttámogatás rendszere, a legfontosabb azonban az, hogy a támogatás valóban oda menjen, ahová szánták, és valóban szakszerűen legyen az felhasználva. Én úgy látom, hogy a para­limpia területén és egyéb fogyatékosok sportja területén, függetlenül a szervezeti háttértől nagyon komoly szakmai munka folyik és eredményes szakmai munka. Én bízom benne, hogy az új sporttörvény módosítása után ugyanúgy eredményesen fogunk tovább dolgozni.

Volt alkalmam tegnap egy egyeztetésen részt venni a fogyatékosokat képviselő országos sportszövetségek és az MPB képviselői közötti megbeszélésen a módosítással kapcsolatban. Elsősorban a gyakorlati teendőket néztük át, az átadás és átvétel lebonyolításának a folyamatát, és az új MPB alapszabályának alapelveit tisztáztuk, az idő ütemezését, hogy végre tudjuk hajtani a törvény által előírt határidő betartásával. A sportszövetségeket képviselők a törvénymódosítás tartalmát nem vitatták, azzal egyetértettek, inkább csak a fogalomhasználattal vagy a feladatoknak, hatásköröknek az elosztásával, illetve a végrehajtás módjával kapcsolatos észrevételeiket tették meg. Ezt majd javaslat formájában, módosítás formájában szeretném továbbadni. A fogyatékosok sportjának területén, a fogyatékosok sportszövetsége szempontjából a legfontosabb eddig is és ezután is, hogy megőrizzék az autonómiájukat, és hogy ők maguk dönthessenek az állami és egyéb támogatásoknak a felhasználásáról. Eddig a MOB-tól kapták ezt a támogatást, ezentúl az MPB-n keresztül fogják megkapni.

Itt szeretném megjegyezni, hogy érdekes lesz az elnevezése is, mert a MOB előtti időszakban volt a Fonesz, ami magában foglalta az országos fogyatékossági sportszövetségeket és sportágakat, és külön volt az MPB mint köztestület. Most lesz MPB mint köztestület, és annak tagjai lesznek a Speciális Olimpiai Szövetség, a Szervátültetettek Szövetsége, a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége.

(13.50)

Ott a parasport nem egyenlő a fogyatékosok sportjával. A fogyatékosok sportja sokkal tágabb fogalom, mint a szó szerint vett parasport. Ezen nem múlik természetesen, nem ezen fog múlni az, hogy hogyan dolgoznak a sportszövetségek, a lényeg továbbra is az, hogy a nemzetközi szervezetekkel, a nemzetközi szabályzatnak megfelelően legyen kidolgozva az új MPB alapszabálya, és ennek megfelelően működjenek és tudjanak működni a sportszövetségek.

Ugyanúgy fontos, hogy az európai uniós fogyatékosságügyi stratégia 2020 szellemében továbbra is törekedjünk arra, hogy minél több sportlétesítmény, sportesemény legyen akadálymentesített és teljes hozzáféréssel; minél több sportesemény kerüljön megszervezésre, hogy a fogyatékos sportolók is tudjanak ebben részt venni.

Végül, több ellenzéki képviselőtársam is felvetette a kérdést, hogy mi az oka ennek a változásnak. Ha tárgyilagos akarok lenni, lehet mindenkinek valamilyen vélelmezése, feltételezése, a sporttörvény módosítása indoklásában benne van, hogy Magyarország Kormánya, értékelve és felülvizsgálva az elmúlt négy év eseményeit, tevékenységét, szakmai munkáját, ez alapján úgy ítélte meg, hogy átalakításra van szükség. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosítást. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 36 2017.05.08. 2:21  35-38

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország az első olyan európai országok közé tartozik, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók számára a gépjárművezetői engedély megszerzését. Az első hallássérült Magyarországon, aki jogosítványt kapott, Weltner Györgyné Ivánkai Mária volt, aki jelenleg a nemzet sportolója az egyik legeredményesebb siketlimpikonként. Neki köszönhető, hogy megnyitotta az utat a többi hallássérült számára a jogosítvány megszerzésében.

2009-ig sok ezer hallássérült kaphatott jogosítványt, ám 2009-ben az akkori szocialista vezetésű Egészségügyi Minisztérium egyetlen tollvonással úgy módosította volna a rendeletet, hogy a hallássérült személyek alkalmatlanok a gépjárművezetésre. Újdonsült képviselőként 2010-ben sikerült elérnem, hogy ez a rendelet ne lépjen hatályba. Azóta kisebb-nagyobb módosításokkal, de érvényben van az eredeti jogalkotói szándék, hogy a hallássérült személyek vezethessenek gépjárművet, természetesen az előírt alkalmassági vizsgálatok után.

Számomra is érthetetlen módon az elmúlt időszakban változás állt be az orvosok hozzáállásában. Több hallássérült személytől is elvették a jogosítványt vagy korlátozták ennek megszerzését sebességkorlátozás formájában, vagy úgy, hogy nem mehetnek autópályára, de olyan is van, akitől a rehabilitációs felülvizsgálat során vonták meg a vezetői engedélyét. Hangsúlyozom, hogy semmilyen felmérés szerint nem okoznak vagy szenvednek több balesetet a hallássérült autósok, mint ép társaik. A legutóbbi módosítás óta sem egységes a jogszabály értelmezése az orvosok körében.

A kérdésem az lenne, hogy a tárca milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy a jogszabályt egységesen értelmezzék az orvosok, illetve milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak azoknak a hallássérülteknek, akitől megvonták a jogosítványukat vagy nem hosszabbították ezt meg. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 100 2017.10.18. 4:54  99-106

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nem kívánom kimeríteni a rendelkezésemre álló 30 percet, ugyanis Nyitrai Zsolt képviselőtársammal közösen benyújtott törvényjavaslatunk, illetve módosító javaslatunk, azt gondolom, hogy világos és egyértelmű. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével egyeztettünk erről a javaslatról.

Magyarországon több mint 86 ezer vak és gyengénlátó ember él. Ebből több mint 9 ezer fő vak, és több mint 73 ezer fő gyengénlátó, és 3 ezer fő siketvak honfitársunk is él az országban. Nekik jelentene nagy segítséget ez a módosító javaslat, hiszen beillesztenénk azt a részt, ami a Braille-nyomtatót, illetve a Braille-kijelzőt is beemeli a kedvezményes áfakörbe. Eddig is kedvezményes áfakulcs alá tartozott a Braille-írógép, de értelemszerűen a technológia fejlődésével maguk a Braille-eszközök is bővültek és modernizálódtak. Ezért is javasoljuk, hogy vegyük be a kedvezményes áfakulcs alá a Braille-nyomtató, illetve a Braille-kijelző eszközöket.

Természetesen párhuzamosan látható, hogy a digitális technika is fejlődik, tehát egyre több vak és gyengénlátó ember fér hozzá információkhoz a digitális technológia által, de ezzel párhuzamosan még mindig fontos számukra a Braille-eszközök használata is.

(15.50)

A 27 százalékos áfáról az 5 százalékos áfára való áttérés a látássérültek többsége számára tehát nagy könnyebbséget jelent, és fontos, hogy a javaslat kidolgozása alatt folyamatosan szakmai egyeztetést folytattunk, illetve a kormány és a frakciók között is folyamatosan egyeztettünk.

Azt gondolom, hogy a párbeszédet folyamatosan érdemes folytatnunk nemcsak a Vakok és Gyengén­látók Országos Szövetségével, hanem a többi érdekvédelmi szervezettel is, akár a Fogyatékosügyi Tanácson keresztül, akár általam vagy a miniszterelnöki megbízotton keresztül, Nyitrai Zsolt képviselőtársamon keresztül, akár nyilván az államtitkárságon keresztül.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a 2018-as költségvetésben 5 százalékkal emeltük az érdekvédelmi szervezetek támogatását, illetve a fogyatékosok esélyegyenlőségét segítő programok támogatását is megemeltük, az ez évi 160 millió helyett a jövő évi költségvetésben 260 millió forint szerepel. Ebből különböző szakmai programok kerülnek támogatásra, mint például a gépjárműbeszerzési támogatás, illetve támogatjuk a segítőkutyák képzését is ezen keretből. 20 millió forinttal többet nyújtunk az elemi látásrehabilitációs terület fejlesztésére, ebből elsősorban a szakemberhiány pótlását célozzuk.

A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a megemelt összegű támogatásból több szolgáltatást tud nyújtani az érintettek számára, például Braille-kiadványokat tudnak készíteni vagy akár kottákat, a Braille-könyvtárat bővíteni, illetve vakvezető kutyák képzésére is több forrást tudnak fordítani.

Összefoglalva tehát újra hangsúlyoznám, hogy egyértelmű és világos a javaslat, amiről beszélünk, és ez egyértelműen segíti a gyengén látó és vak emberek kommunikációját és életvitelét, tehát kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 106 2017.10.18. 1:33  99-106

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Először is köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat, és csak röviden reflektálnék.

(16.00)

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Jogos észrevétel, hogy oda kell figyelni arra, hogy valóban megjelenjen az árcsökkenés a termékek árában, és ahogy említettem, folyamatosan kapcsolatban állunk a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével.

Biztos vagyok abban, hogy azonnal jelezni fogják azt, ha esetleg nem úgy csapódik le ez a törvényjavaslat, illetve a módosítás, ahogy azt mi várjuk, illetve elvárjuk, és ha ez így történik, akkor ebben az esetben mindenképpen lépni fogunk. Természetesen figyelemmel követjük az egyéb eszközök, illetve az ezekkel kapcsolatos árcsökkentések lehetőségét is, ebből a szempontból is folyamatosan kontaktban vagyunk az MVGYOSZ-szel.

Október 15-én volt a fehér bot napja, és ebből az alkalomból volt szerencsénk közös sajtótájékoztatót tartani a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, illetve Nyitrai Zsolt képviselőtársammal, és ott is több olyan téma merült fel, amit a jövőben felül fogunk vizsgálni annak érdekében, hogy tovább segítsük az ő helyzetüket. Tehát hangsúlyoznám még egyszer, hogy folyamatos a kapcsolattartás és az együtt gondolkodás velük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 108 2017.10.18. 10:03  107-114

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm ismét a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az országgyűlési határozati javaslat szintén rövid és egyértelmű: szeretnénk javasolni, hogy a Magyar Országgyűlés nyilvánítsa november 9-ét a magyar jelnyelv napjává.

Ha visszamegyünk az időben, akkor láthatjuk, hogy a Magyar Országgyűlés 2007-ben elfogadta a 2007. évi XCII. törvényt, amely a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt ratifikálta, és az ebben foglaltakat nemcsak aláírta, hanem ahogy említettem, ratifikálta is. Tehát az egyezmény kötelező érvényűvé vált, és az ebben foglaltakat a magyar állam magára nézve is kötelezővé ismerte el, a végrehajtást pedig elkezdte. Ennek egyik eredménye a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény, amelyet 2009. november 9-én fogadott el a Magyar Országgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. 2011-ben, az Alaptörvény elfogadásakor már rögzítésre került az Alaptörvényben az a kitétel, hogy a magyar állam védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

2017-ben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a 110. jubileumát ünnepeli, és Kósa Ádám, a Sinosz elnöke, egyben európai parlamenti képviselő, levélben fordult hozzám annak érdekében, hogy támogassam ezt a kezdeményezést, hogy a magyar jelnyelv napjává fogadja el az Országgyűlés november 9-ét.

Ha megnézzük az ENSZ-egyezmény szövegét, több fontos megfogalmazás, illetve meghatározás is szerepel benne a jelnyelvvel kapcsolatban. Például a nyelv magában foglalja a beszélt nyelveket, a jelnyelveket és a nem beszélt nyelvek egyéb formáit, illetve hogy a hivatali érintkezés során legyen elfogadott a jelnyelv, a Braille-írás, illetve minden egyéb fogyatékossággal élő személy által választott kommunikációs eszköz. Az is szerepel benne, hogy az egyezményt aláíró államok elismerik és elősegítik a jelnyelvek használatát, elősegítik a jelnyelv elsajátítását, és támogatják a hallássérült-közösség nyelvi identitását. A fogyatékos személyek mással azonos alapon jogosultak sajátos kultúrájuk és nyelvi identitásuk elismerésére, támogatására, beleértve a jelnyelveket és a siketkultúrát.

A magyar jelnyelvről szóló törvény pedig a következőket említi: önálló, természetes nyelvként ismeri el a magyar jelnyelvet, a magyar jelnyelv­használók közösségét pedig nyelvi kisebbségként definiálja, amelynek tagjait megilleti a magyar jelnyelv használatának joga, a jelnyelv fejlesztése, megőrzése, ápolása, gyarapítása és átörökítésének joga. Továbbá kötelező állami feladattá nevesíti a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, és ennek alapján minden hallássérült személy, aki jogosult erre, évi 120 óra ingyenes tolmácsolásra jogosult, emellett a közép- és felsőoktatásban részt vevő hallgatók évi 120 óra pluszkeretet kapnak a törvény által. A tolmácsszolgáltatási rendszer országos lefedettséggel, megyei szinten évi 420 millió forintos nevesített állami forrásból működik.

A jelnyelvi törvény által is több olyan jogszabály módosult, amely által egyértelművé vált és tisztázott lett az egyéb jogi környezet. Például hatósági eljárások során a magyar jelnyelvet használhatják az érintettek, továbbá kötelezővé tette a törvény felmenő rendszerben, tehát évről évre emelkedő óraszámban bizonyos televíziós műsorszámok feliratozását vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátását. Az azóta eltelt nyolc év nagyon sok területen sok fejlődést hozott, illetve minőségjavulást hozott az önálló életvitelhez szükséges kommunikációs akadálymentesítés színvonalának emelésében is.

A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás bővült egy olyan ágazattal is, ami korábban elképzelhetetlen volt. Ez a KONTAKT jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, amely egy videós alapú jelnyelvi tolmácsolást nyújt. 2013-ban kezdődött el ez a projekt, ez a fejlesztés, amire az állam több mint 720 millió forintos forrást biztosított uniós projekt által. A célként kitűzött ezer főnél már több mint 50 százalékkal több érintettet segít ez a rendszer, havonta több mint 300 óra tiszta tolmácsolási idővel, tehát a jelnyelvhasználó személyek számára ennyi akadálymentesítést biztosít havonta a KONTAKT-rendszer, ami azt jelenti, hogy a tolmácsnak nem kell helyben jelen lennie a tolmácsoláshoz, hanem egy technikai eszközön és internetes kapcsolaton keresztül tudja akadálymentesíteni a kommunikációt.

2013-ban szintén elindult a JelEsély nevű, 420 millió forintos projekt, amely a jelnyelv, illetve a kétnyelvű oktatás megalapozását tűzte ki célul, a magyar jelnyelv tudományos leírását, illetve az iskolai oktatásra való alkalmassá tételét, és a siketközösség jelnyelvhasználatának feltérképezését szolgálja a projekt. Tehát összességében elmondható, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban is jelentős, rendkívüli fejlesztéseket hajtott végre ezen a területen, és működtet továbbra is a hallássérült személyek segítésére. A magyar jelnyelv napjának nyilvánítás nemcsak szimbolikus értékű, hanem valódi szakmapolitikai háttérrel rendelkező lépés is lehet tehát.

Egy külön apropója is van a dolognak, hiszen 2017. november 8. és 10. között rendezi meg a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a Siketek Világszövetségének harmadik nemzetközi konferenciáját, és a konferencia megnyitója éppen, egyébként teljesen véletlenül, november 9-re esik.

(16.10)

Tehát a siketek nemzetközi közösségének is egy nagyon jó példa lenne az, hogy Magyarországon már minden évben megrendezésre kerül a magyar jelnyelv napja. Ugyanis a Siketek Világszövetsége részéről is van egy ilyen törekvés, hogy az ENSZ ismerjen el egy olyan napot, ami a jelnyelvek nemzetközi napja lehetne. Tehát ebből a szempontból azt gondolom, hogy mi is segíthetjük az ő munkájukat, vagyis úgymond előreszaladunk ebben a dologban.

Összefoglalva tehát: kérem képviselőtársaim támogatását az országgyűlési határozat kapcsán. És még egy vélemény: azt megszokhattuk már, hogy több törvényjavaslat esetében foghíjasak a padsorok, de hogy ilyen témában, fogyatékosügyi témában sem az MSZP, sem az LMP, sem a független képviselők legalább egy képviselővel megtisztelnék a témát, hogy ezt nem teszik meg, azt elég szomorúnak találom. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 114 2017.10.18. 5:13  107-114

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács segítségével teszi meg.) Köszönöm szépen az államtitkár úr részéről is és Farkas Gergely képviselőtársam részéről is a támogató gondolatokat és szavakat.

Ahogy végignézek a termen, eszembe jut, hogy mekkora utat tettünk meg az elmúlt tíz évben. 2007-ben fogadtuk el az ENSZ-egyezményt, 2007 decemberében ünnepeltük a Sinosz százéves évfordulóját a Felsőházi teremben, és hogy azóta mennyi minden történt, mennyi fejlesztés történt, mennyi változás történt, nemcsak a hallássérültek életében, hanem az egyéb fogyatékosságtípusokat érintő ügyekben is.

Abban egyetértek a képviselőtársammal, hogy az lenne az ideális és az lenne a cél, ha az akadálymentes otthontól kezdve az akadálymentes iskoláig, munkahelyig, egészségügyi intézményig mindenhol akadálymentesen tudnának közlekedni, kommunikálni, ügyet intézni a fogyatékossággal élő személyek, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy honnan indultunk. Tehát a rendszerváltáskor nagyon mélyen volt ez a helyzet, és figyelembe véve a társadalom akkori állapotát is, nagyon nehéz, talán az egyik legnehezebb dolog a társadalmi tudatformálás ‑ hogy az emberek ne csak anyagilag vagy elvekben legyenek nyitottak, hanem valóban, a gondolkodásukban is tudatossá váljanak a fogyatékossággal élő személyek iránt.

Az akadálymentesítés kapcsán én úgy veszem észre, hogy bárhogy is törekszünk, soha nem lesz teljesen akadálymentes az életünk, ugyanis a technológia fejlődésével mindig előbukkannak újabb és újabb eszközök, újabb és újabb környezeti típusok, új épülettípusok, amelyek újabb és újabb megoldandó feladatokat jelentenek a számunkra, ezért nagyon fontos az az elv, amit úgy hívunk, hogy egyetemes tervezés elve. Tehát ha eljutunk oda, hogy minden szakember, politikus, munkatárs, egészségügyi dolgozó ‑ bárki ‑ az egyetemes tervezés elve alapján dolgozik és tevékenykedik, akkor elmondható, hogy teljesen akadálymentes lesz az életünk, de hát eddig nagyon hosszú út vezet. Folyamatosan vannak feladataink, folyamatosan vannak megoldanivalók. Lehet említeni például jelenleg a bilingvális oktatás, a kétnyelvű oktatás kérdését a siketek területén, de ugyanilyen megoldandó folyamatok vannak a többi fogyatékossági csoport esetén is, akár a kommunikáció területén, akár az önálló életvitelük elősegítése területén.

Köszönöm a felvetést a jelnyelvi nyelvvizsgával kapcsolatban. Elvben egyetértünk ezzel a javaslattal, hogy az egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek esetében lehessen elismerni nyelvvizsgaként a jelnyelvi vizsgát, de ehhez egy folyamatot le kell zárni, ez pedig a magyar jelnyelv akkreditációjának folyamata. A magyar jelnyelv elismerésre került ugyan, de ez nem jár automatikusan együtt a magyar jelnyelv akkreditációjával. Amint ez az akkreditáció megtörténik és nyelvvizsga szempontjából is akkreditálásra kerül, utána lehet olyan szintű és olyan elismertségű nyelvvizsgát tenni ebből a nyelvből is, ami után tudunk beszélni erről a kérdésről.

Zárszóként pedig azt mondanám el, hogy bárhol is járunk Európában előadást tartani, és szoktunk előadást tartani a magyar jelnyelvi törvényről, illetve az itthoni helyzetről, azt gondolom és az a tapasztalat, hogy valóban jó példát tudunk mutatni, főleg ha a tíz évvel ezelőtti helyzetet vesszük alapul, tehát ahhoz képest rengeteg az előremozdulás. Mindig csodáljuk a skandináv országokat, az európai példákat, de elmondhatom, hogy most már ők csodálnak minket. Tehát nagyon remélem, hogy ebben a kérdésben valóban egyhangú lesz a támogatás minden párt részéről. Ennek reményében köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 222 2017.10.30. 1:16  219-222

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm a támogatásokat a javaslattal kapcsolatban. Úgy látom, hogy holnap egyhangú támogatást fog kapni ez az országgyűlési határozati javaslat.

Szeretnék reagálni Vágó Sebestyén képviselőtársamnak a hozzászólására. Az általános vitában is felmerült ez a felvetés már, és ugyanúgy szeretnék most is reagálni, ahogy akkor is, hogy magával a felvetéssel én egyetértek, viszont szakmai szempontból erre nincs lehetőség, és a magyar jelnyelv elismerése még nem jelent automatikusan akkreditált nyelvvizsga-lehetőséget is. Ennek a folyamata most zajlik, hogy akkreditált nyelvvizsgát lehessen ebből tenni. Ha ez megvalósul, akkor visszatérhetünk erre, hogy bizonyos szakmán belül jelnyelvi vizsgát is lehessen tenni, illetve kiváltható legyen a hangzó nyelvi vizsga, mert valószínűleg erre gondol. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 97 2017.10.31. 4:42  96-107

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általunk benyújtott javaslat az olimpiai járadék szabályait igyekszik szabályozni. Mint ismeretes, az úgynevezett olimpiai bajnoki járadék 1997 óta létezik, 1997 áprilisában fogadta el az Országgyűlés, tehát az elmúlt húsz évben több módosítás is történt a járadék intézményével kapcsolatosan. Először az olimpiai járadék bővült, tehát nemcsak az aranyérmesekre vonatkozott, hanem idővel az ezüst- és bronzérmesekre is vonatkozott a járadék intézménye. A későbbiekben pedig ez a kör még tovább bővült az edzőkkel, illetve az özvegyek is jogosulttá váltak a járadékra. A későbbiekben a sportesemények köre is bővült a paralimpiával, illetve a siket­limpiával. Később a társadalmi igazságosság szempontjai alapján bevezetésre került az olimpiai járadékra való érdemtelenség is, miszerint a büntetett előéletű vagy a próbára bocsátás hatálya alatt álló személyek elveszítették a járadékra való jogosultságukat.

A jelenlegi szabályozás alapján jelenleg körülbelül 900 fő részesül olimpiai járadékban, beleértve a sportolókat, az edzőket és az özvegyeket is. A legutóbbi módosítás 2011-ben volt, ekkor szigorúbb szakmai, sportszakmai feltételeket állapított meg az Országgyűlés a járadékra való jogosultság szempontjából. Tehát azok a sportolók válhattak jogosulttá a járadékra, ahol olyan sportágakban szereztek érmet, ami kvalifikációs versenyrendszerben kerül megrendezésre, vagy az adott számban legalább nyolc nemzet indult az adott versenyen. Ez a szabályozás olyan rendelkezéssel került rögzítésre, hogy a 2012. január 1-je utáni eljárásokra vonatkozik, ez pedig olyan helyzetet eredményezett, elsősorban csapatsportágak esetében, hogy akik 2012 előtt szereztek érmet, és 2012 előtt be is adták a kérelmet, az akkori feltételek alapján meg is kapták a járadékot. De voltak olyan sportolók, akár ugyanabból a csapatból, elsősorban életkoruk alapján, akik 2012 januárja után adták be a kérelmet, viszont a 2012 utáni feltételeknek nem feleltek meg. Tehát ilyen helyzetből adódott, hogy egy csapaton belül a fele csapat megkapta az olimpiai járadékot, a csapat másik fele pedig nem.

A javaslat ezeket az eseteket próbálja rendezni, mégpedig úgy, hogy a 2012. január 1-je utáni sporteseményekre vonatkoznak a szigorúbb feltételek. Tehát a 2012. január 1-je után rendezett olimpia, paralimpia, siketlimpia esetén legyen hatályos a ’11-ben elfogadott módosítás, illetve a módosított feltételrendszer.

Ebből a szempontból nem érint sok sportolót a módosítás, viszont rendezi a hátrányos helyzetű sportolók helyzetét is, tehát kérem az Országgyűléstől, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 107 2017.10.31. 1:52  96-107

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat és gondolatokat. Valóban egy rövid és egyszerű javaslatról van szó, ami világossá teszi, az eddigi problémás helyzet tisztázását célozza. Köszönöm államtitkár asszony támogatását is.

Csak egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni a Gúr Nándor képviselőtársam által elmondottakhoz. Valóban nem ehhez a javaslathoz tartozik az ön által felvetett gondolat, hogy minden teljesítmény egyenlő; ne legyen különbség a juttatások között. Ez egy külön téma, külön vita tárgya lehet. Csak észrevétel részemről, hogy nemcsak olimpikonok és nemcsak paralimpikonok vannak, hanem siketlimpikonok is. Már nagyon régóta tapasztalom ezt a hátrányos megkülönböztetést, mondjuk így, de ezt értem is, és el is fogadom, mert valóban az emberek többsége, a médiafigyelem többsége is az olimpiára és a para­limpiára irányul.

De vegyük figyelembe, hogy létezik siketlimpia is, mégpedig 1924 óta, és azok a siket sportolók is mindent megtesznek a hazájuk színeiben az eredményekért, tehát kérem, hogy az elkövetkezendő felszólalásaikban ‑ akár a sporttörvény kapcsán, akár a jutalmak vagy járadékok kapcsán ‑ őket is említsük meg, mert ugyanúgy fontos például a speciális olimpia is, illetve a szervátültetettek világjátékai is. De még egyszer köszönöm mindenkinek a támogató hozzászólásokat. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 306 2017.11.13. 0:54  305-314

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sportról szóló törvényhez benyújtott javaslat lényege, hogy rendezze azoknak a fogyatékos sportolóknak a helyzetét méltányossági alapon, akik 2012 előtt szereztek érmet és 2012 után adták be igénylésüket, az olimpiai járadékra való kérelmüket, hogy ők is legyenek jogosultak az olimpiai járadékra.

Az általános vita során a Jobbik is és az MSZP is támogatásáról biztosította ezt a javaslatot. A részletes vita során nem alakult ki vita. Bízom abban, hogy holnap minden párt egyhangúlag fogja támogatni ezt a módosítási javaslatot. Előre is köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 314 2017.11.13. 1:51  305-314

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvi­selőtársaim! Köszönöm a támogató hozzászólásokat a Jobbik részéről és az MSZP részéről is. Nagyon örülök annak, hogy Gúr Nándor képviselőtársam megfogalmazta, hogy minden sportolónak, akár ép, akár fogyatékos sportoló, a teljesítménye a fontos, és az ugyanolyan értékű.

Nem szeretnék nagyon visszamutogatni az elmúlt időkre, de muszáj megemlítenem, hogy 2009-ben a siketlimpia után az érmet szerzett sportolókat fogadta az akkori illetékes miniszter. Bocsánat, hogy így fogalmazok, de kiszúrta a sportolók szemét egy szatyorral, amiben luftballon, fésű volt. Akkor ebből nagyon nagy botrány is volt, a siket sportolók bírósághoz is fordultak emiatt, meg is nyerték egyébként ezt a pert. Az már egy másik kérdés, hogy a 2010-es kormányváltás után a mi pártunk, a mi kormányunk fizette ki számukra a jogos jutalmat. Ez így esett, de ez már egy régi eset.

Jó, hogyha a képviselőtársaim tudják, hogy mivel értek egyet képviselőtársaim gondolatai közül. Köszönöm még egyszer a támogatásukat, a hozzászólásokat, és a holnapi szavazáson is, nagyon remélem, hogy egységes lesz ez a támogatás. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 120 2017.11.16. 9:56  115-136

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Főtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Nagyon örülök, hogy ez a határozati javaslat előttünk van. Nagyon sokszor hallottuk, hogy a sport mindenkié. Sokszor hallottuk azt is, hogy a fogyatékosságügy nem bal- és nem jobboldali kérdés, tehát nem olyan meglepő, hogy ez a javaslat mind az öt párt támogatását élvezheti.

Nem szeretném megismételni az előbb elhangzottakat, inkább csak összefoglalnám. A javaslat lényege: emléket állítva a különböző szimbolikus napoknak, a magyar sport napja alkalmából emléket állítunk az első szabadtéri versenynek, és ez alapján május 6-a lett a magyar sport napja. Emléket állítunk Halassy Olivérnek és az ő munkásságának, sportolói pályafutásának, illetve emléket állítunk azoknak az első parasportolóknak, akik érmet szereztek az első paralimpiákon. A Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja megalapításának a dátuma legyen a magyar parasport napja, február 22-e. Emléket állítunk a Magyar Diáksport Szövetség kezdeményezésének, amikor 2006-ban elindították ezt a kezdeményezést, ami azóta már európai méretűvé tudta kinőni magát. Ez pedig a diáksport napja, európai diáksport napja, ezzé nőtte ki magát. Ennek a dátuma szeptember utolsó pénteke.

Ehhez kapcsolódóan szeretném megemlíteni, mint ahogy képviselő asszony is ezt elmondta, hogy mennyire fontos számunkra, mint gyermeket nevelő szülőknek és a gyerekeknek is a gyerekek egészsége, a sport, és ehhez kapcsolódik egy nagyon nagyszerű projekt: a nagy sportágválasztó nap. Szerintem mindannyian ismerjük ezt a napot, mi is el szoktuk vinni a gyerekeinket, és nagyon sokszor ott dől el, hogy milyen sportágat választanak majd a gyerekek.

Ezekre a napokra van nemzetközi példa is, függetlenül a jogszabályoktól, csak néhány példát szeretnék említeni. Indiában minden év augusztus 29-én van a sport napja, Iránban október 17-én. Közben megünneplik a parasport napját is október 12-én. Legutóbb körülbelül 35 ezer részvevője volt ennek a rendezvénynek, a parasport napjának, gyerekek, szülők, tanárok. Japánban 1966. október 10‑e óta ünneplik a nemzeti sportnapot. 2000-től pedig már október 2-án, hétfőn már ez nemzeti ünnep. Malajziában minden október második szombatján ünneplik meg 2015 óta. Ugandában például minden év február minden második keddjén ünneplik 2002 óta a sport napját. Mindegyiket ugyanaz a cél vezérli: felhívni a sportolás fontosságára a figyelmet, és az egészséges életmódnak a népszerűsítése. De emellett van példa a parasport napjára is, hiszen 2012 óta Angliában ünneplik a parasport napját a nagyon nagy sikerű londoni paralimpia emlékére, és ugyanígy Jamaicában megünneplik a siketek sportját is nemzeti siketsportnap formájában 2010 óta.

Tehát az eddig elhangzottak alapján egyértelmű, hogy minden párt támogatni fogja ezt a javaslatot, és ahogy szoktam kérni képviselőtársaimat a támogatásra, most is ezt teszem.

(13.40)

Viszont engedjenek meg egy megjegyzést: azon kívül, hogy nagyon örülök annak, hogy az MSZP is csatlakozott ehhez a javaslathoz, azért engedjék meg, hogy kifejezzem az értetlenségemet és egy picit a csalódásomat azzal kapcsolatban, hogy a tegnapelőtti szavazáson az olimpiai járadékkal kapcsolatban beterjesztett javaslatom szavazásánál tartózkodtak, holott a felszólalásokban támogatólag léptek fel a javaslatom mellett.

Viszont amiben most kérném minden képviselőtársam támogatását, az a módosító javaslatom lenne, hiszen szeretnék beadni egy módosító javaslatot. Tudni kell, hogy ki volt a legelső Európa-bajnoka Magyarországnak. Nem a fogyatékosok sportján belül, hanem egyáltalán a sporton belül: Földváry Tibor. 1875-ben Budapesten a műkorcsolya-Európa-bajnokságon szerzett aranyérmet. Siket sportolóról beszélünk. Ő volt az első, aki összeállította a műkorcsolyázás első nemzetközi versenyszabályzatát. És tudni kell róla, hogy mikor alakult meg a legelső siketek sportklubja. 1911 márciusában alakult meg a Siketnéma Football Club, és ebből nőtte ki magát az azóta is működő Siketek Sport Clubja, ennek az alapítási éve 1912. június 2.

Tudni kell azt is, hogy az olimpia után melyik a legrégebbi nemzetközi, fogyatékosok számára szervezett sportesemény. Ez a siketlimpia. 1924 óta kerül megrendezésre; négyévente rendezik ezt a siket­lim­piát. A magyar jogszabályzás is arra mutat, hogy ki­emelten kezeli ezt a három sporteseményt, az olimpiát, paralimpiát és siketlimpiát; olimpiai járadékot is csak azt kaphat, aki olimpián, paralimpián vagy siketlimpián érmet szerez. Egyéb szakmai feltételek is vannak persze ebben az esetben.

Ugyanez vonatkozik a jutalmazásra is. Olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai érem után kaphatnak a sportolók jutalmat. Természetesen vannak egyéb fogyatékossággal élő sportolók, akik kaphatnak jutalmat, de járadékot nem. Ilyen például a speciális olimpia vagy a szervátültetettek világjátéka. A jutalmazási rendszer rájuk is vonatkozik, az olimpiai járadék viszont nem.

Arról nem is beszélve, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerte a siketlimpiát, tehát az olimpiai zászló alatt működő versenyrendszerről van szó. Igaz, hogy az olimpia és a paralimpia párhuzamos versenyrendszerben, időben egymást követő versenyek, a siketlimpia pedig az olimpia és a paralimpia utáni évben kerül megrendezésre. Tehát ezen különböző szempontok alapján működik a javaslat lényege, hogy a Siketek Sport Clubjának alapítási dátuma, június 2-a legyen a magyar siketsport napja.

Ami a képviselő asszony hozzászólását illeti, mindennel egyetértek. Legfontosabbak a gyerekek és a gyerekek egészsége. De én egy picit elmosolyogtam magam közben, mert a saját sorstársaim szempontjából néztem ezt a nagyon érdekes kérdést, mert akárhányszor megkérdezzük egymástól, siket házaspároktól, hogy ha gyereked születne, akkor mit szeretnétek, hogy siket legyen vagy halló legyen a gyerek: a legáltalánosabb válasz az, hogy egészséges legyen. Tehát a mi szempontunkból is a fogyatékosság nem egészségi állapot kérdése. Ez egy állapot. Állapot kérdése. Pontosan tudom, mint négy hallássérült gyermeket nevelő apuka, hogy az egészség mindennél fontosabb, ezért nagyon fontos a mozgás, a mozgásra nevelés, a rendszeres mozgásra, az egészséges életmód folytatására majd a későbbiekben. Ezért egyetértek a határozati javaslattal, hogy bármilyen módon segítsük és minden módon segítsük ezt a folyamatot ‑ akkor már megérte. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 130 2017.11.16. 4:38  115-136

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Három témához szeretnék hozzászólni. Az első az érzékenyítés témája. Szerintem ez az egyik legfontosabb dolog, az érzékenyítés. Korábban is elmondtam már többször itt is, bizottsági ülésen is, hogy társadalmi tudatformálás nélkül bármennyi pénzt is adunk oktatásra, sportra, egészségügyre és egyéb szolgáltatásokra, ha nem valósul meg az érzékenyítés és a tudatformálás, akkor nem valósulhat meg a valódi átalakulás és a hozzáállás a fogyatékossággal élő személyek ügyeihez.

Csak egy példa személyes példámon keresztül: itt, a Magyar Országgyűlésben minden képviselő számára már természetes a magyar jelnyelv látványa, a jelnyelvi tolmácsok látványa. Európában és a világon már nem ennyire természetes. Nagyon kevés országban van siket képviselő. Szóval, ilyen szempontból élen járunk. Nagyon remélem, hogy ez sokáig is fog tartani.

A másik: Varga László képviselőtársam hozzászólásához szeretnék csatlakozni. Én értem az MSZP álláspontját, viszont az én módosító javaslatom a járadékkal kapcsolatban történt, tehát arra vonatkozott, hogy legyen ez egységes, tehát nincs különbség. Az egy más kérdés, hogy a jutalmazás kapcsán lehet vitatkozni, hogy az ép sportolók és a parasportolók, siketlimpikonok miért kapnak ennyit, annyit, de ez egy másik vitának a témája, valóban érdemes lenne vitatkozni. A javaslatban csak a járadékról volt szó, és ezért volt érthetetlen számomra a tartózkodásuk.

A harmadik hozzászólásom pedig Szilágyi György képviselőtársamhoz kapcsolódik. Nagyon saj­nálom, hogy ilyen felszólalást hallgattunk most vé­gig. Dúró Dóra képviselő asszony is elmondta a leg­elején, hogy ez az előterjesztés olyan, ami egy speciális helyzetről szól, és ez pártpolitikai szempontoktól független, tehát igyekezett elmondani a mondandóját. Én elfogadom, hogy Szilágyi Györgynek nagyon fontosak azok a szempontok, amelyeket felsorolt, de megszólítva is érzem magam a siketfutsal ügyében, ezért szeretnék átadni egy információt az ön számára.

Szeretném leszögezni, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség évek óta támogatja a magyar hallássérültek labdarúgóit és a labdarúgó szövetséget különböző felszerelésekkel, pályabérleti díjjal, térítésmentesen nemzetközi bírók biztosításával. Tehát amiben tud, az MLSZ a lehetőségeihez képest mindent megtesz. Viszont az igaz, hogy most előbukkant ez az ügy, hogy címeres mezt nem adott a futsalcsapatnak, korábban adott. Viszont az MLSZ-en belül is változtak a szabályok, változott a szabályozás. Eszerint címeres mezt csak az MLSZ égisze alatt működő válogatottnak adnak, és erre hivatkozva a magyar hallássérültek futsalcsapata nem kapta meg a címeres mezt, viszont minden egyéb mást igen.

(14.20)

Ezért azt is szeretném bejelenteni, hogy a tegnapi napon ez az ügy rendeződött. A Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Magyar Paralimpiai Bizottság közös megoldásra törekedett, és talán ezáltal a Magyar Paralimpiai Bizottság a tegnapi napon átadott 12 darab válogatottmezt labdákkal együtt a magyar siket futsallosok válogatottjának. Tehát ilyen szempontból ez az ügy rendeződött. Az egy más kérdés, hogy egyetértünk‑e azzal, hogy csak az MLSZ égisze alatt működő válogatottak kaphatnak címeres válogatottmezt. Ezt majd egy külön vita tárgya lesz. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 134 2017.11.16. 1:03  115-136

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak néhány gondolat, és szeretném lezárni legalábbis a magam részéről ezt a vitát. Igen, én is figyeltem, és tudom, hogy Szilágyi képviselőtársam elmondta azt is, hogy megoldódott a mezügy, mégis fontosnak tartottam bővebb információval tájékoztatni képviselőtársaimat.

Elfogadom és természetes, hogy a Jobbiknak szakmai érvei vannak bármivel is kapcsolatban, most a sport területével kapcsolatban, de szerintem a sporttörvény módosításával vagy a sporttörvénnyel kapcsolatos vitában inkább helye lett volna ennek, mint ezen javaslat kapcsán. Én úgy gondolom, kár volt elrontani a jó hangulatot. Ha nem úgy kezdte volna képviselőtársam, hogy ha a Jobbik kormányra kerül, akkor szerintem nem kapott volna politikai felhangot a hozzászólása. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 288 2017.12.11. 2:03  287-290

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Törvényalkotási bizottság előadója (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a magyar sport napjáról, a magyar parasport napjáról és a magyar diáksport napjáról szóló H/18211. számú határozati javaslatot. A bizottság 25 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Kulturális bizottság háttéranyagát, valamint a Jobbik által benyújtott módosítási javaslatot.

A Jobbik által benyújtott módosítási javaslat arról szól, hogy a jogalkotásról szóló törvény előírásaihoz alkalmazkodva határozza meg a határozat hatálybalépése napját, azt, hogy a közzétételt követő napon léptesse hatályba.

Örömömre szolgál, hogy a kormánypártok támogatták az általam benyújtott módosító javaslatot, amely a magyar siketsport napját június 2-ára tenné, tekintettel a siketsport hagyományaira, és tekintettel arra, hogy a második legnagyobb nemzetközi esemény a fogyatékosok sportjában a siketlimpia.

Az általános vitában is elmondtam az érveimet. Tekintettel arra, hogy a sport mindenkié, kérem képviselőtársaimat, hogy egyhangúlag támogassák a javaslatom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 77 2018.02.21. 10:20  1-94

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan témákról szeretnék most beszélni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a mai vitanap témájához, ugyanakkor mégis kapcsolódik, mert ez a téma az élet minden területét érinti, és ezáltal az államigazgatás majdnem minden ágazatát is érinti, ez pedig a fogyatékosságügy. Ebben az évben ünnepeljük a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény 20. évfordulóját. 1998. március 16-án, az akkori ciklus legutolsó ülésnapján fogadta el a parlament ezt a törvényt. Onnantól kezdve számíthatjuk azt, hogy az addig jellemző orvosi megközelítést felváltotta az emberi jogi megközelítés. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az addig problémaként kezelt fogyatékosságügyre ezentúl feladatként tekintettünk, tehát már nem a szőnyeg alá próbáltuk söpörni ezt a témát, hanem megoldandó feladatként tekintettünk a fogyatékosságügyre; de fogalmazhatnék úgy is, hogy ez a törvény a fogyatékos személyek rendszerváltásának, szemléletváltásának tekinthető. Ettől a dátumtól kezdve számoljuk azt, hogy hogyan változik az állam és a társadalom szemlélete, illetve hozzáállása a fogyatékosok társadalma felé.

Én magamból indulok ki. Én jelnyelvi tolmácsolás nélkül végeztem el az egyetemet, most pedig tolmácsolással szólalhatok fel itt a parlamentben  ég és föld a különbség. Vagy ha azt nézzük, hogy bármelyik sorstársam húsz évvel ezelőtt a családtagját vagy a szomszédját kérte meg, hogy hívja fel a háziorvost telefonon, most pedig a kontakt videóalapú tolmácsszolgáltatás segítségével egy okostelefonon keresztül önmaga fel tudja hívni a háziorvost  ugyanúgy ég és föld a különbség. És ez ugyanúgy vonatkozik más fogyatékossággal élő csoportokra is. Elsősorban a technológiai fejlődésnek köszönhető ez a változás, illetve a szolgáltatások bővülésének is. Ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, nagyon sok feladatot elvégeztünk eddig, de sok feladat vár még ránk a jövőben is.

(13.40)

Néhány példát és számot szeretnék felsorolni az elmúlt évekből. Először is szeretném megemlíteni a legfontosabb partnerszervezetek támogatását, amelyek egyben az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjai is. Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács 1999 óta működik, és a kormány véleményadó testületeként dolgozik, folyamatos a párbeszéd a kormány, illetve a partnerszervezetek között.

2017-hez képest 5 százalékkal emelkedett az éves költségvetési támogatása ezeknek a szervezeteknek, de még nagyobb változást látunk, hogyha azt mondom, hogy 2010-ben összesen 521 millió forint volt az érdekvédelmi szervezetek támogatása, 2018-ban pedig már 1 milliárd 16 millió forint.

A másik legnagyobb volumenű támogatás a tavalyi évben indult el, mégpedig EFOP-pályázat keretén belül, olyan pályázati konstrukcióként, amit úgy hívunk, hogy a fogyatékkal élők mindennapjait segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatások kialakítása. Ennek a keretösszege 4 milliárd forint, és ezt olyan szervezetek kapják támogatásként, mint például a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, az Autisták Országos Szövetsége, illetve az Értelmi Fogyatékossággal Élők Szövetsége és az Afázia Egyesület.

Szeretnék egy másik projektet kiemelni, ami a világon is egyedülálló konstrukcióban működik, ez a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, illetve a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének együttműködésében megvalósított projekt, egy közös informatikai alapon élő fejlesztés, amely a hallássérültek számára videóalapú tolmácsszolgáltatást biztosít, illetve a látássérülteknek egy úgynevezett „Távszem” szolgáltatást, ami a vakok és gyengén látó személyek önálló életvitelét segíti elő.

Zárójelben jegyzem meg, hogy Magyarország éves költségvetéséhez képest a fogyatékos személyekre fordított támogatás még mindig aprópénznek mondható, itt inkább az arányokat érdemes figyelni, hogy ezek a támogatások hogyan változtak. Például a segítőkutyák képzésének támogatása az elmúlt években megduplázódott. A szülőket segítő szolgáltatásokra szánt összeg 2010-ben 5 millió forint volt, 2018-ban ez már 30 milliós összeggel szerepel. Az elemi rehabilitációs szolgáltatásokra szánt összeg ebben az évben százmillió forint, és ez kiegészül további 20 millió forinttal, ami a rehabilitációs tanárok képzésére fordítható.

Nagyon fontos program az úgynevezett AutóPlusz-program, amely kiegészítő lehetőséget jelent azoknak a mozgáskorlátozott személyeknek a számára, akik nem tudnak élni a lehetőségautó által nyújtott kedvezménnyel, illetve lehetőséggel, mert olyan gépjárműtípusra van szükségük, amit át kell alakítani, hogy számukra is használható legyen. Erre 50 millió forintos támogatást nyújt a kormány, illetve átcsoportosítással további 50 millió forintot ebben az évben, annak érdekében, hogy minél több személy tudjon hozzáférni ehhez az átalakítási támogatáshoz.

Fontos még megemlíteni a fogyatékosságügyi koordinátorok hálózatát. Az országos fogyatékosügyi program előírja, hogy létre kell hozni a felsőoktatásban részt vevő, fogyatékossággal élő hallgatókat segítő szolgáltatásokat, illetve ezek fejlesztésére egy hálózatot, és ennek létrehozása a mai napig is folyamatban van, a koordinátorok számára már országos szintű találkozókat is szerveznek.

Az elkövetkezendő években további lépések is várhatók, például olyan modellprogram indul el, ami az audionarrációs szolgáltatást fogja fejleszteni a vakok és gyengénlátók számára, mégpedig azzal a céllal, hogy a médiaszolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel tudjanak hozzáférni. Ebben benne van a hallássérültek számára működő feliratozás témája is.

Sorolhatnám még sokáig a különböző projekteket és programokat, de nagyon fontos lépés volt még, hogy a kormány 2015-ben létrehozta a fogyatékosságügyi tárcaközi bizottságot, ami egy hiánypótló testületként működik azóta, ugyanis a korábbi években nem volt szoros együttműködés a különböző ágazatok között. Ez a testület ezt a feladatot látja el, tehát figyelemmel kíséri és elősegíti az országos fogyatékosságügyi program végrehajtását, illetve az intézkedési terv végrehajtását. Tehát az ágazatok közötti együttműködés által ezek sokkal hatékonyabban tudnak megvalósulni.

Felszólalásom végén én is szeretném megköszönni az elmúlt években azoknak a munkatársaknak a segítségét, akik segítették a képviselői munkámat, kezdve a szakmai munkatársaktól a terembiztosokig, a tolmácsokon keresztül a képviselőtársaimig. Köszönöm mindenkinek az együttműködését és a türelmét, és köszönöm, hogy az elmúlt ciklusban részt vehettem a parlament munkájában. Bízom benne, hogy folytathatom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)