Készült: 2020.07.12.18:10:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

270. ülésnap (2018.02.21.), 77. felszólalás
Felszólaló Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:20


Felszólalások:  Előző  77  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan témákról szeretnék most beszélni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a mai vitanap témájához, ugyanakkor mégis kapcsolódik, mert ez a téma az élet minden területét érinti, és ezáltal az államigazgatás majdnem minden ágazatát is érinti, ez pedig a fogyatékosságügy. Ebben az évben ünnepeljük a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény 20. évfordulóját. 1998. március 16-án, az akkori ciklus legutolsó ülésnapján fogadta el a parlament ezt a törvényt. Onnantól kezdve számíthatjuk azt, hogy az addig jellemző orvosi megközelítést felváltotta az emberi jogi megközelítés. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az addig problémaként kezelt fogyatékosságügyre ezentúl feladatként tekintettünk, tehát már nem a szőnyeg alá próbáltuk söpörni ezt a témát, hanem megoldandó feladatként tekintettünk a fogyatékosságügyre; de fogalmazhatnék úgy is, hogy ez a törvény a fogyatékos személyek rendszerváltásának, szemléletváltásának tekinthető. Ettől a dátumtól kezdve számoljuk azt, hogy hogyan változik az állam és a társadalom szemlélete, illetve hozzáállása a fogyatékosok társadalma felé.

Én magamból indulok ki. Én jelnyelvi tolmácsolás nélkül végeztem el az egyetemet, most pedig tolmácsolással szólalhatok fel itt a parlamentben  ég és föld a különbség. Vagy ha azt nézzük, hogy bármelyik sorstársam húsz évvel ezelőtt a családtagját vagy a szomszédját kérte meg, hogy hívja fel a háziorvost telefonon, most pedig a kontakt videóalapú tolmácsszolgáltatás segítségével egy okostelefonon keresztül önmaga fel tudja hívni a háziorvost  ugyanúgy ég és föld a különbség. És ez ugyanúgy vonatkozik más fogyatékossággal élő csoportokra is. Elsősorban a technológiai fejlődésnek köszönhető ez a változás, illetve a szolgáltatások bővülésének is. Ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, nagyon sok feladatot elvégeztünk eddig, de sok feladat vár még ránk a jövőben is.

(13.40)

Néhány példát és számot szeretnék felsorolni az elmúlt évekből. Először is szeretném megemlíteni a legfontosabb partnerszervezetek támogatását, amelyek egyben az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjai is. Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács 1999 óta működik, és a kormány véleményadó testületeként dolgozik, folyamatos a párbeszéd a kormány, illetve a partnerszervezetek között.

2017-hez képest 5 százalékkal emelkedett az éves költségvetési támogatása ezeknek a szervezeteknek, de még nagyobb változást látunk, hogyha azt mondom, hogy 2010-ben összesen 521 millió forint volt az érdekvédelmi szervezetek támogatása, 2018-ban pedig már 1 milliárd 16 millió forint.

A másik legnagyobb volumenű támogatás a tavalyi évben indult el, mégpedig EFOP-pályázat keretén belül, olyan pályázati konstrukcióként, amit úgy hívunk, hogy a fogyatékkal élők mindennapjait segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatások kialakítása. Ennek a keretösszege 4 milliárd forint, és ezt olyan szervezetek kapják támogatásként, mint például a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, az Autisták Országos Szövetsége, illetve az Értelmi Fogyatékossággal Élők Szövetsége és az Afázia Egyesület.

Szeretnék egy másik projektet kiemelni, ami a világon is egyedülálló konstrukcióban működik, ez a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, illetve a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének együttműködésében megvalósított projekt, egy közös informatikai alapon élő fejlesztés, amely a hallássérültek számára videóalapú tolmácsszolgáltatást biztosít, illetve a látássérülteknek egy úgynevezett „Távszem” szolgáltatást, ami a vakok és gyengén látó személyek önálló életvitelét segíti elő.

Zárójelben jegyzem meg, hogy Magyarország éves költségvetéséhez képest a fogyatékos személyekre fordított támogatás még mindig aprópénznek mondható, itt inkább az arányokat érdemes figyelni, hogy ezek a támogatások hogyan változtak. Például a segítőkutyák képzésének támogatása az elmúlt években megduplázódott. A szülőket segítő szolgáltatásokra szánt összeg 2010-ben 5 millió forint volt, 2018-ban ez már 30 milliós összeggel szerepel. Az elemi rehabilitációs szolgáltatásokra szánt összeg ebben az évben százmillió forint, és ez kiegészül további 20 millió forinttal, ami a rehabilitációs tanárok képzésére fordítható.

Nagyon fontos program az úgynevezett AutóPlusz-program, amely kiegészítő lehetőséget jelent azoknak a mozgáskorlátozott személyeknek a számára, akik nem tudnak élni a lehetőségautó által nyújtott kedvezménnyel, illetve lehetőséggel, mert olyan gépjárműtípusra van szükségük, amit át kell alakítani, hogy számukra is használható legyen. Erre 50 millió forintos támogatást nyújt a kormány, illetve átcsoportosítással további 50 millió forintot ebben az évben, annak érdekében, hogy minél több személy tudjon hozzáférni ehhez az átalakítási támogatáshoz.

Fontos még megemlíteni a fogyatékosságügyi koordinátorok hálózatát. Az országos fogyatékosügyi program előírja, hogy létre kell hozni a felsőoktatásban részt vevő, fogyatékossággal élő hallgatókat segítő szolgáltatásokat, illetve ezek fejlesztésére egy hálózatot, és ennek létrehozása a mai napig is folyamatban van, a koordinátorok számára már országos szintű találkozókat is szerveznek.

Az elkövetkezendő években további lépések is várhatók, például olyan modellprogram indul el, ami az audionarrációs szolgáltatást fogja fejleszteni a vakok és gyengénlátók számára, mégpedig azzal a céllal, hogy a médiaszolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel tudjanak hozzáférni. Ebben benne van a hallássérültek számára működő feliratozás témája is.

Sorolhatnám még sokáig a különböző projekteket és programokat, de nagyon fontos lépés volt még, hogy a kormány 2015-ben létrehozta a fogyatékosságügyi tárcaközi bizottságot, ami egy hiánypótló testületként működik azóta, ugyanis a korábbi években nem volt szoros együttműködés a különböző ágazatok között. Ez a testület ezt a feladatot látja el, tehát figyelemmel kíséri és elősegíti az országos fogyatékosságügyi program végrehajtását, illetve az intézkedési terv végrehajtását. Tehát az ágazatok közötti együttműködés által ezek sokkal hatékonyabban tudnak megvalósulni.

Felszólalásom végén én is szeretném megköszönni az elmúlt években azoknak a munkatársaknak a segítségét, akik segítették a képviselői munkámat, kezdve a szakmai munkatársaktól a terembiztosokig, a tolmácsokon keresztül a képviselőtársaimig. Köszönöm mindenkinek az együttműködését és a türelmét, és köszönöm, hogy az elmúlt ciklusban részt vehettem a parlament munkájában. Bízom benne, hogy folytathatom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  77  Következő    Ülésnap adatai