Készült: 2020.07.04.23:42:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

248. ülésnap (2017.10.18.), 108. felszólalás
Felszólaló Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 10:03


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm ismét a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az országgyűlési határozati javaslat szintén rövid és egyértelmű: szeretnénk javasolni, hogy a Magyar Országgyűlés nyilvánítsa november 9-ét a magyar jelnyelv napjává.

Ha visszamegyünk az időben, akkor láthatjuk, hogy a Magyar Országgyűlés 2007-ben elfogadta a 2007. évi XCII. törvényt, amely a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt ratifikálta, és az ebben foglaltakat nemcsak aláírta, hanem ahogy említettem, ratifikálta is. Tehát az egyezmény kötelező érvényűvé vált, és az ebben foglaltakat a magyar állam magára nézve is kötelezővé ismerte el, a végrehajtást pedig elkezdte. Ennek egyik eredménye a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény, amelyet 2009. november 9-én fogadott el a Magyar Országgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. 2011-ben, az Alaptörvény elfogadásakor már rögzítésre került az Alaptörvényben az a kitétel, hogy a magyar állam védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

2017-ben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a 110. jubileumát ünnepeli, és Kósa Ádám, a Sinosz elnöke, egyben európai parlamenti képviselő, levélben fordult hozzám annak érdekében, hogy támogassam ezt a kezdeményezést, hogy a magyar jelnyelv napjává fogadja el az Országgyűlés november 9-ét.

Ha megnézzük az ENSZ-egyezmény szövegét, több fontos megfogalmazás, illetve meghatározás is szerepel benne a jelnyelvvel kapcsolatban. Például a nyelv magában foglalja a beszélt nyelveket, a jelnyelveket és a nem beszélt nyelvek egyéb formáit, illetve hogy a hivatali érintkezés során legyen elfogadott a jelnyelv, a Braille-írás, illetve minden egyéb fogyatékossággal élő személy által választott kommunikációs eszköz. Az is szerepel benne, hogy az egyezményt aláíró államok elismerik és elősegítik a jelnyelvek használatát, elősegítik a jelnyelv elsajátítását, és támogatják a hallássérült-közösség nyelvi identitását. A fogyatékos személyek mással azonos alapon jogosultak sajátos kultúrájuk és nyelvi identitásuk elismerésére, támogatására, beleértve a jelnyelveket és a siketkultúrát.

A magyar jelnyelvről szóló törvény pedig a következőket említi: önálló, természetes nyelvként ismeri el a magyar jelnyelvet, a magyar jelnyelv­használók közösségét pedig nyelvi kisebbségként definiálja, amelynek tagjait megilleti a magyar jelnyelv használatának joga, a jelnyelv fejlesztése, megőrzése, ápolása, gyarapítása és átörökítésének joga. Továbbá kötelező állami feladattá nevesíti a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, és ennek alapján minden hallássérült személy, aki jogosult erre, évi 120 óra ingyenes tolmácsolásra jogosult, emellett a közép- és felsőoktatásban részt vevő hallgatók évi 120 óra pluszkeretet kapnak a törvény által. A tolmácsszolgáltatási rendszer országos lefedettséggel, megyei szinten évi 420 millió forintos nevesített állami forrásból működik.

A jelnyelvi törvény által is több olyan jogszabály módosult, amely által egyértelművé vált és tisztázott lett az egyéb jogi környezet. Például hatósági eljárások során a magyar jelnyelvet használhatják az érintettek, továbbá kötelezővé tette a törvény felmenő rendszerben, tehát évről évre emelkedő óraszámban bizonyos televíziós műsorszámok feliratozását vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátását. Az azóta eltelt nyolc év nagyon sok területen sok fejlődést hozott, illetve minőségjavulást hozott az önálló életvitelhez szükséges kommunikációs akadálymentesítés színvonalának emelésében is.

A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás bővült egy olyan ágazattal is, ami korábban elképzelhetetlen volt. Ez a KONTAKT jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, amely egy videós alapú jelnyelvi tolmácsolást nyújt. 2013-ban kezdődött el ez a projekt, ez a fejlesztés, amire az állam több mint 720 millió forintos forrást biztosított uniós projekt által. A célként kitűzött ezer főnél már több mint 50 százalékkal több érintettet segít ez a rendszer, havonta több mint 300 óra tiszta tolmácsolási idővel, tehát a jelnyelvhasználó személyek számára ennyi akadálymentesítést biztosít havonta a KONTAKT-rendszer, ami azt jelenti, hogy a tolmácsnak nem kell helyben jelen lennie a tolmácsoláshoz, hanem egy technikai eszközön és internetes kapcsolaton keresztül tudja akadálymentesíteni a kommunikációt.

2013-ban szintén elindult a JelEsély nevű, 420 millió forintos projekt, amely a jelnyelv, illetve a kétnyelvű oktatás megalapozását tűzte ki célul, a magyar jelnyelv tudományos leírását, illetve az iskolai oktatásra való alkalmassá tételét, és a siketközösség jelnyelvhasználatának feltérképezését szolgálja a projekt. Tehát összességében elmondható, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban is jelentős, rendkívüli fejlesztéseket hajtott végre ezen a területen, és működtet továbbra is a hallássérült személyek segítésére. A magyar jelnyelv napjának nyilvánítás nemcsak szimbolikus értékű, hanem valódi szakmapolitikai háttérrel rendelkező lépés is lehet tehát.

Egy külön apropója is van a dolognak, hiszen 2017. november 8. és 10. között rendezi meg a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a Siketek Világszövetségének harmadik nemzetközi konferenciáját, és a konferencia megnyitója éppen, egyébként teljesen véletlenül, november 9-re esik.

(16.10)

Tehát a siketek nemzetközi közösségének is egy nagyon jó példa lenne az, hogy Magyarországon már minden évben megrendezésre kerül a magyar jelnyelv napja. Ugyanis a Siketek Világszövetsége részéről is van egy ilyen törekvés, hogy az ENSZ ismerjen el egy olyan napot, ami a jelnyelvek nemzetközi napja lehetne. Tehát ebből a szempontból azt gondolom, hogy mi is segíthetjük az ő munkájukat, vagyis úgymond előreszaladunk ebben a dologban.

Összefoglalva tehát: kérem képviselőtársaim támogatását az országgyűlési határozat kapcsán. És még egy vélemény: azt megszokhattuk már, hogy több törvényjavaslat esetében foghíjasak a padsorok, de hogy ilyen témában, fogyatékosügyi témában sem az MSZP, sem az LMP, sem a független képviselők legalább egy képviselővel megtisztelnék a témát, hogy ezt nem teszik meg, azt elég szomorúnak találom. Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai