Készült: 2020.09.25.09:46:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (1999.09.28.),  278-286. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:19


Felszólalások:   270-278   278-286   286-294      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 175 igen szavazattal, 97 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkár úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tóth Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be a szociális és családügyi miniszterhez: "Becsapott őstermelők, avagy segélystop" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés az 1999. évi LXXIII. törvénnyel módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt. Az 1999. évi LXXIII. törvény 2. § (2) bekezdése módosította az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének j) pontját, amellyel a kereső tevékenységet újradefiniálta a következők szerint: "Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendő az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy tevékenysége is".

Ezen meghatározás alapján 1999. október 1-jétől, tehát három nap múlva, az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyt, tekintet nélkül a jövedelmére, ki kell zárni a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából, illetve szüneteltetni kell az ellátást, amíg rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Tehát az őstermelői igazolvány birtokában végzett tevékenység, az abból származó bevétel - a jövedelem nagyságától függetlenül - rendszeres kereső tevékenységnek minősül.

Békés megyében, de főként a dél-békési és észak-békési térségben, évek óta óriási a munkanélküliség, de azt hiszem, azzal sem mondok újat képviselőtársaimnak, hogy nem csak az ország ezen részén. Mivel mezőgazdasági vidéken élünk, kényszerből a munkanélküliek is kiváltották az őstermelői igazolványukat. Ez kötelező volt akkor is, ha valakinek csak egy hold földje volt, vagy egy sertést akart értékesíteni a piacon.

Tisztelt Miniszter Úr! A szociális ellátásokat minden demokratikus államban jövedelemhatárokhoz kötik. Nálunk, úgy tűnik, fittyet hánynak erre, mindenkit büntetnek, akinek van őstermelői igazolványa, függetlenül attól, hogy van-e jövedelme, vagy épp veszteséges a tevékenysége. Sajnos, többnyire ez utóbbi a jellemző. Ez ügyben több települési önkormányzat is az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztában van-e azzal, hogy hány családot tesz még szegényebbé és szerencsétlenebbé ez a törvény, és szándékában áll-e módosítani ezen? Várom a válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére dr. Őry Csaba politikai államtitkár úr válaszol.

llamtitkár úr, önt illeti a szó.

DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A szociális törvény 1999. évi LXXIII. törvénnyel történő módosítása valóban érintette a 4. § (1) bekezdés j) pontjában szabályozott kereső tevékenység fogalmát.

Erre a pontosításra azért volt szükség, hogy a jogalkalmazók számára egyértelművé tegyük az egyébként a törvény korábbi rendelkezéséből is következő szabályt. A munkanélküliek jövedelempótló támogatását szociális helyzetüktől függően azok a munkanélküli személyek kaphatják, akiknek a munkanélküli-ellátásra való jogosultsága lejárt, és ezt követően sem biztosítható a foglalkoztatásuk.

A támogatás mellett a kereső tevékenység csak szigorú korlátok mellett lehetséges. A jogszabály ezt úgy határozza meg, hogy kizárólag olyan, nem rendszeres munka végezhető, melynek havi ellenértéke nem több, mint a támogatás összegének a fele, ez jelenleg 6140 forint. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása alatt tehát rendszeres kereső tevékenységet folytatni nem lehet. Ebben az esetben szünetel az ellátás folyósítása, nevezetesen ha mégis ilyen kereső tevékenységet folytat valaki.

A törvény nem tesz különbséget a kereső tevékenység jellegében, tehát hogy munkaviszonyról van-e szó vagy vállalkozóról, rendszeres munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyról, mezőgazdasági őstermelőről s a többi, az abból származó jövedelem szerint tehát nem tesz különbséget. A jövedelem nagyságától függetlenül a törvény nem engedi meg, és korábban sem tette lehetővé az ellátás megállapítását és folyósítását a rendszeres kereső tevékenységet folytatók részére.

A szociális törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja úgy határozza meg a kereső tevékenységet, hogy minden olyan munkavégzéssel járó tevékenységet annak kell tekinteni, amelyért ellenérték jár. E meghatározás szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység a bevétel nagyságától függetlenül kereső tevékenységnek minősül. Jelzem, hogy más tevékenységet folytatók, így a vállalkozók, a megbízási jogviszonyban állók esetében sem állapítható meg a támogatás, függetlenül bevételük nagyságától, illetve szünetel az ellátás folyósítása, hiszen rendszeres kereső tevékenységet folytatónak minősülnek.

Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben, különösen az őstermelők vonatkozásában jogbizonytalanság volt tapasztalható, szükségesnek tartotta a tárca a törvényi rendelkezés egyértelmű megfogalmazását. Tehát a törvénymódosítást követően nem állt elő új helyzet, melyet igazol az a levél is, amelyet Kökény Mihály még népjóléti miniszterként '98-ban a Magyar Agrárkamara főtitkárának írt e tárgykörben. A levél lényegében arról a tényről és indokairól tájékoztatta a főtitkár urat, hogy az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyek számára nem folyósítható jövedelempótló támogatás. Tehát, szeretném hangsúlyozni, szó nincs a rendelkezések szigorításáról, pusztán a kereső tevékenység fogalmának a pontosítására került sor a legutóbbi módosításkor.

És még valami, amiről érdemes szót ejteni: a kormánynak nem az a politikája, hogy a segély mellett munkát adjon, hanem az, hogy a segély helyett munkát biztosíthasson, és ez irányba igyekszik módosítani a munkanélküli-ellátások szabályait. Éppen ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni arra, hogy a szociális ellátásokat olyanok kapják, akiknek a megélhetése más módon semmiképpen nem biztosítható, aki számára pedig lehetséges, munkaalkalmakat teremtsünk.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Megkérdezem Tóth Sándor képviselő urat, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.

Képviselő úr!

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Nem egy malomban őrölünk! Azzal én is egyetértek, hogy a szociális ellátásokat kössük jövedelemhatárhoz, de ez a törvény másról szól. Ez kimondja, hogy akinek őstermelői igazolvány van a birtokában, és abba bevételt jegyeznek be, az kereső tevékenységnek minősül. Ez nem jövedelem, államtitkár úr! Tessék elképzelni, mondok egy példát: egy család, ahol két kiskorú gyerek van, és becsületesen kiváltották az őstermelői igazolványt, 9400 forintos családi pótlékból és 6140 forintos gyermekvédelmi támogatásból élnek, s az őstermelői igazolványukban 30 kilogramm burgonya és egy darab sertés eladási ára szerepel. Lehet, hogy ezzel túllépik a minimális jövedelmet, ami biztosítja nekik a jövedelempótló támogatáshoz szükséges ellátást. Tehát más a bevétel és más a jövedelem - ezt nem lehet az őstermelői igazolványból megállapítani!

Elvártam volna a minisztériumtól, hogy pontosítja ezt a törvényi pontot... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tóth Sándor: ...és benyújt egy tervezetet, ezért...) Képviselő Úr! (Tóth Sándor: ...mi fogjuk ezt benyújtani.) Az egyperces viszontválasz egy perc, kérem hogy ezt vegye figyelembe!

TÓTH SÁNDOR (MSZP): A választ természetesen nem tudom elfogadni. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 170 igen szavazattal, 106 nem szavazat ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkár úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Dr. Kóródi Mária, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "Mi mindent tehet meg egy fontos ember?" címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó.




Felszólalások:   270-278   278-286   286-294      Ülésnap adatai