Készült: 2020.09.21.18:19:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2001.11.30.),  168-279. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 2:01:31


Felszólalások:   111-168   168-279   280-332      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 33-69. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 3. és 5. pontjai szerint. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Mivel felszólalásra nem jelentkezett senki, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Kékkői Zoltán államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Kékkői Zoltán: Most nem.) Most nem. Köszönöm szépen.

A módosító javaslatokról történő határozathozatalra a következő ülésünkön kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5263. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/5263/89. számokon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, van-e kijelölt bizottsági előadójuk. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a keddi napon már döntöttünk a részletes viták szerkezetéről. A részletes vita szerkezetét is tartalmazó felszólalói névjegyzéket kézhez kapták azok a képviselők, akik módosító javaslatot nyújtottak be. Kérem önöket, hogy a részletes vitában kizárólag a módosító javaslatok indoklása hangozzék el.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-32. pontjai szerint. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló jelentkezését nem látom. A vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 33-77. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 78-81. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Gráf József neve jelent meg három helyen egyszerre: ügyrendi, kétperces és normál hozzászólást kér. (Gráf József: Normál hozzászólásra kérek lehetőséget.) Normál hozzászólást kér.

 

GRÁF JÓZSEF (MSZP): A hármas ajánláshoz szeretnék hozzászólni...

 

ELNÖK: Képviselő úr, ahhoz már nincs módja hozzászólni.

 

GRÁF JÓZSEF (MSZP): A harmadik szakaszban nem...? (Közbeszólások.) Ja, a második szakaszról van? Bocsánat.

 

ELNÖK: Egy pillanat!

 

GRÁF JÓZSEF (MSZP): Lezártuk már? Nem tudom, mert most értem be.

 

ELNÖK: Képviselő úr, már egy másik törvénynél tartunk. (Karakas János: A második szakasznál tartunk.)

 

GRÁF JÓZSEF (MSZP): Akkor elnézést, a harmadik szakaszhoz szeretnék szólni. Elnézést kérek, csak pont akkor érkeztem be, és azt hittem, már ott tartunk.

 

ELNÖK: Karakas János képviselő úrnak adom meg a szót.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita e szakaszában a 44., 45., 62. és 65. pontokhoz szeretnék hozzászólni. Először is a 44. pontban Németh Imréék javasolják, hogy a tulajdonos a vételi ajánlatot köteles megküldeni az NFA kht.-nak akkor, ha az érinti az állam elővásárlási jogát. (Dr. Pap János: Elnök úr, ez nem az a törvény!) Ezt a bizottság...

 

ELNÖK: Képviselő úr!

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Igen?

 

ELNÖK: Attól tartok, hogy fáziskésés esete áll fenn, egy törvénnyel már arrább vagyunk. Az előző törvény vitáját lezártam.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Ilyen gyorsan megtette, elnök úr? Ó, hát ez...

 

ELNÖK: Miután nem volt jelentkező a teremben, nem volt hozzászólni szándékozó, azóta már előrébb haladtunk három-négy vitaszakasszal a következő törvény esetében is.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Ne csinálja már, akkor hol vagyunk?

 

ELNÖK: A termőföldről szóló törvény vitájánál tartunk... (Közbeszólások.) az 1-32. pontok szerint - közfelkiáltásra, bár egyszer már ezt is lezártam. De ezt akkor újra megnyitom, ha a képviselő urak nem tudták nyomon követni az eseményeket.

Tehát akkor a termőföldről szóló törvény vitájában az ajánlás 1-32. pontjainál tartunk. Van-e ehhez kapcsolódó felszólaló? (Karakas János jelentkezik.)

Karakas János úrnak, az MSZP képviselőjének adom meg a szót.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Hirtelen felindulásomban igazából nem tudtam megnyomni időben a gombot. Két ponthoz szeretnék hozzászólni, a 4. és a 6. ponthoz, amelyhez benyújtottunk módosító indítványt.

A 4. pontban tulajdonképpen a fogalommeghatározások vannak benne, és ennek az elhagyását javasoljuk. Nem azért, amit a kormánypárti képviselőtársak mondtak, hogy mi a családi gazdasággal és a hozzátartozó fogalmakkal nem akarunk foglalkozni, hanem pontosan azért, mert úgy érezzük, hogy méltánytalan dolog a földtörvénybe belopni ezt az egészet. Ezt inkább önállóan kellett volna előterjeszteni és meghatározni - ez talán méltóbb lett volna a családi gazdálkodókhoz is.

A másik pedig a 6. pont. Ha nem fogadja el a parlament ezt a fajta indoklásunkat, akkor maradnak a 3. § különböző pontjai. A h) pontban szerepel egy megfogalmazás, amely úgy szól, hogy családi gazdaság, és benne van, hogy "300 hektár nagyságú termőföld tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldjén". Ezt mi annyival szeretnénk módosítani, hogy a "valamennyi" maradjon el, és az legyen, hogy "a családi gazdaság központja 15 kilométeres körzetén belül elhelyezkedő".

Már a bizottsági vitában is a fideszes képviselőtársaim azt mondták, hogy igen, ha szó szerint vesszük, akkor mondjuk, egy olyan család, amelyiknek a Dunántúlon és az Alföldön is volt kárpótlási földjük, és eddig nem akarták eladni, hanem valamilyen formában hasznosították, például az egyiket saját műveléssel, a másik területet bérbeadással, hát most adja el azt a területét, amit bérbe ad, vagy művelje meg.

 

(12.40)

 

Úgy érezzük, hogy ebben az átmeneti időszakban ez az állapot még nagyon sok embernél fönn fog állni. Ezért próbáltuk a "valamennyi" szót kivenni, és próbáltunk egy kicsikét tágabb lehetőséget adni a saját földhasználatnak. Ezt igazából sem az előterjesztő, sem a kormánypártok nem nagyon tudták megérteni, illetve befogadni. Arra ösztönözném még a kormánypárti oldalt, hogy ezt a "valamennyi" szót próbálja meg ismételten felülbírálni, megnézni, mert máskülönben szegény családi gazdálkodónak tényleg elég komoly gondokat fogunk okozni.

Ennyit erről. Köszönöm.

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem olyan nagy baj, hogy megnyílt, hogy elnök úr megnyitotta újra ezt a részt. Talán gyorsan túl is tudunk rajta lenni. Néhány ponthoz szeretnék szólni.

Nagyon örülök, hogy a 2. pontban befogadta a kormány a módosító indítványunkat a gyep vonatkozásában, mert azt gondolom, a köztudatba ez így vonult be.

A 4. pontot értelemszerűen - már korábban is kitértünk erre, és beszéltünk róla - nem támogatnám, hiszen az egésznek a sava-borsa, ha szabad így fogalmazni, ez a rész. Miért kellene ezt elhagyni?

Amit ön a családi gazdaságnál mondott, a családi gazdaság megfogalmazását, azt gondolom, a helyben lakónál lehet egyértelműsíteni, hogy milyen körzetben helyezkedik el. Erre két kapcsolódó indítványunk is van. Az egyik azt mondja, hogy 15 kilométer, illetve a szomszédos, vagy a 15 kilométeren belüli, tehát nem biztos, hogy a családi gazdaságnál kell a 15 kilométert szerepeltetni.

A 7. pontot befogadta a kormány.

A 8. pontnál viszont majd egy későbbi szakaszban fogok érvelni; az volt a célunk, hogy a családi gazda szerepeljen benne. Ilyen értelemben a 8. pontot nyilvánvalóan visszavonjuk, hogy családi gazda legyen az is, illetve családi gazdálkodóként gazdálkodhasson az is, aki ma még nem felel meg ennek a feltételnek, vagyis nem tud csak ebből megélni és ezt élethivatásszerűen gyakorolni. A zárórendelkezésekhez nyújtottunk be egy módosító indítványt, amely ezt próbálja korrigálni, illetve megfelelő módon helyre tenni.

A 9. pont helyett is ugyanúgy ez érvényes.

Itt egy nagyon érdekes vita alakult ki azon - kormánypárti és ellenzéki képviselők is nyújtottak be a törvényjavaslat i) pontjához módosító javaslatot -, hogy "élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat". Többen is attól félnek, és jogosan, hogy nem tudni, mennyi a mezőgazdasági tevékenység és mennyi a kiegészítő. Ha jól emlékszem, akkor a bizottsági ülésen volt arra ígéret, hogy ezt megfelelő módon fogjuk korrigálni, mégpedig úgy pontosítani, miszerint a mezőgazdasági és a kiegészítő tevékenység arányát meghatározzuk. Tudniillik később, a rendeletben csak akkor lesz mód ennek a meghatározására, ha a törvény erre garanciát ad, illetve a törvényben szerepel. Így tehát ezt a módosító indítványt is visszavonnánk, mert természetesen úgy, hogy "mezőgazdasági és kiegészítő", értelmes a mondat, nem kell az "és"-t kivenni onnan, csak akkor pontosítani kell, hogy mennyinek kell lenni a mezőgazdaságinak, és mennyinek a kiegészítőnek. Az nagyon nem volna szerencsés, ha családi gazdálkodóként olyat támogatnánk, aki mondjuk, 10 százalékban mezőgazdasági és 90 százalékban kiegészítő tevékenységet végez. De még egyszer mondom, ez kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt előfordult. Azt gondolom, ezt bizottsági módosító indítvánnyal tudjuk kezelni.

A 11. sorszám alatt szereplő módosító indítványt is visszavonjuk, abból a megfontolásból, amit már az előbb említettem - tudniillik ez a dolog másik lába -; az őstermelőt szerettük volna definiálni, illetve olyan őstermelőt mint családi gazdálkodót, aki 2007-ig megfelel a feltételeknek. Ezt egy szakasszal a zárórendelkezések között tudjuk kezelni.

Amint az előbb említettem, Medgyasszay László képviselő úr a 12. sorszám alatt hasonlóban gondolkodik, amikor az önálló tevékenységből származó jövedelem nagyságát határozza meg. Azt gondolom, ehhez kell majd az a bizottsági indítvány, amiről az előbb beszéltem.

A 18. pontban a növénytermesztés pontosítását befogadta a kormány, azzal nem kell foglalkoznunk.

Hasonlóképpen a 20. ponttal.

A 21. pontban már csak azért sem kell megnevezni, hogy "mezőgazdasági kiegészítő" - Farkas Imre és Tóth Sándor képviselő úr nyújtott be módosító indítványt a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységre -, hiszen e törvény vonatkozásában beszélünk kiegészítő tevékenységről. Korábban én is azt gondoltam, hogy mezőgazdasági kiegészítőnek kell tekinteni, de a kiegészítő tevékenységet itt konkretizálja, tehát nem kell megnevezni, hogy "mezőgazdasági kiegészítő", mert hiszen a kézművesipari vagy a faluturizmus nem kimondottan oda sorolható, az agroturizmus pedig oda sorolható, bár ez sem biztos, hogy minden esetben.

A 23. pontban szereplő "helyben lakó"-t, amiről az előbb beszéltem, próbáljuk úgy pontosítani, hogy beletesszük a "15 kilométer"-t, illetve a "szomszéd település"-t, valamint még azt, hogy "legalább három éve". De ez egy kapcsolódó módosító indítvány, és csak azért mondom el, hogy ezt a módosító indítványt is ennek szellemében visszavonjuk.

A 24. pont alatt szereplő módosító indítványunknál, a "helyben lakó" pontosításánál, hogy megfelel-e az i) 1-4. pontjának, a bizottsági ülésen azt a választ kaptuk erre, hogy ez gyakorlatilag a 2-4. pontig szerepel. Nem tudom, hogy ez a korábbi módosítás szerint, amikor már meghatározzuk, hogy "15 kilométer", illetve "szomszédos település", szükséges-e vagy sem. Ha igen, akkor majd kérem az államtitkár úr jelzését, hogy akkor ez bizottsági módosító indítványként menjen tovább. (Kékkői Zoltán bólogat.)

A 32. pontig megyünk, ugye, elnök úr? (Az elnök bólint.) Van egy nagy probléma, amit továbbra is fölvetek, és láthatólag nyargalászom rajta. Ez a helyben lakó fogalma. A "helybenlakó"-ra beadtam egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, hogy azt szeretném, hogy mindenhol külön írjuk. Nem azért, mert én annyira nagy magyaros vagyok - ez nem igaz -, hanem a számítógép, amikor ezt beütöttem, automatikusan kidobta, hogy a "helyben lakó" külön írandó. Ez folyamatosan vita volt köztünk és az FVM képviselői között. Én szebbnek, jobbnak és helyesebbnek tartanám így. Nem feltétlenül helyesírási szempontból kívánom ezt a törvényt módosítani meg javítani, de lehet, hogy ez a helyesebb. Kérem, hogy ebben legyünk bölcsek, hogy egységesen menjen végig a törvényen.

A "helyben lakó szomszéd"-nál ezt elfogadták, támogatják.

A 31-esnél hasonlóképpen.

Még a 32-es tartozik ide. Itt a természetvédelmi közalapítványnak mint fogalomnak a behozatala már csak azért sem indokolt, mert a törvény elején kiemeljük, hogy a természetvédelmi területeket kivéve mennek majd ezek az ügyletek, tehát ide visszahozni a természetvédelmi közalapítványt nem indokolt.

Tehát az elmondott módosító indítványokat, tisztelt elnök úr, visszavonjuk; a többit, amiket pedig a kormány támogatott, megköszönjük.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Kis Zoltán úr, az SZDSZ képviselője.

 

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. A 12. és a 13. sorszám alatti módosító indítványt említette Pap képviselő úr is, ami a mezőgazdasági és a kiegészítő tevékenység anomáliájáról szól. Vigyázni kell, hogy itt hogyan fogalmazunk - az arányoknál és a százalékoknál kiváltképpen -, mert a mezőgazdasági tevékenységre épülő kiegészítő tevékenység bizony több lehet, mint a mezőgazdasági alaptevékenységnek az összes bevétele.

Például Franciaországban csak az kaphatja meg a családi gazdaságra vonatkozó kedvezményeket, aki mondjuk, idegenforgalommal, tehát falusi turizmussal foglalkozik, aki az adott falusi turizmus tevékenységéhez a saját gazdaságában előállított alapanyagnak több mint a felét saját maga használja föl.

 

(12.50)

 

És árbevételben bizony ott találkoztunk olyan gazdákkal, akiknek az idegenforgalmi árbevétele 80 százalék volt, és csak 20 százalék volt a mezőgazdasági alap, mert ő mindent feldolgozott, a libát, a kacsát, a tejet, a mit tudom én, micsodát, az idegenforgalomban, és csak a fölösleget adta át, tehát a mezőgazdasági alaptevékenysége gyakorlatilag kevesebb volt. Ezért nem biztos, hogy az a szerencsés, ha százalékban próbáljuk megállapítani, hanem olyan fogalommeghatározást kell eszközölni, amire itt Farkas Imre és társai már tesznek egy kísérletet, hogy mezőgazdasági kiegészítő, mezőgazdasági és arra épülő kiegészítő, amit lehet pontosítani, hogy az mennyiben kell hogy a saját gazdaságában megtermelt javaknak az árbevételére épüljön, és azt további feldolgozással, illetve szolgáltatással egészítse ki. Mert még egyszer mondom, ez a gyakorlatban nagyon sok esetben, ha mechanikusan alkalmazzuk ezeket, később vitát eredményezhet, aminek nem fognak örülni azok, akikre ez a törvény vonatkozik.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Szólásra következik Gráf József úr, az MSZP képviselője.

 

GRÁF JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Egy nagyon rövid ajánlást szeretnék tenni, támogató ajánlást a 14. ponton benyújtott gazdasági bizottsági módosító javaslathoz. Ugyanis ez egy nagyon fontos egyetlenegy fél mondatot fűz hozzá a családi gazdálkodó meghatározásához, ott is a 4. ponthoz. Ez pedig az, hogy legalább három év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van, s az általam is fontosnak tartott fél mondat pedig az, hogy "és a gazdálkodó magyar állampolgár". Lehet, hogy a későbbiek folyamán ebből az EU-s csatlakozás után gondjaink és problémáink támadhatnak, és ezt módosítani kell, de legalább a jelenlegi időpontban, és a mezőgazdasági bizottság is ezért támogatja ezt a módosító indítványt, nagyon nagy jelentőséggel bír véleményem szerint.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 33-77. pontjai alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Megadom a szót Németh Imre képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének.

 

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 35. pontban egy olyan módosító javaslatot tettünk, amely lehetővé tenné, hogy a mezőgazdaságban gazdálkodó társas szervezetek, szövetkezetek és társaságok rendkívül szigorú feltételekkel hozzájuthassanak a tevékenységükhöz alapvetően szükséges termőföldtulajdonhoz. Tettük ezt azért, mert jól tudjuk, hogy az Európai Unióban az állattartás mellett meg van határozva a termőföldegységre jutó állatsűrűség, és tudjuk azt, hogy szakmai szempontok szerint állattartáshoz takarmánytermő területre van szükség, és rendkívül irracionális lenne, hogyha egy komolyabb állattartó telepnél, amelybe esetleg százmilliókat fektettek, körülötte mások kereshetnék meg a földtulajdont. A feltételek rendkívül szigorúak, hisz ötéves folyamatos többségi tevékenységhez kötné, és az adott társaság tulajdonosainak 75 százaléka helyben lakónak kellene hogy minősüljön.

Normatíve is meghatároztuk a nagyságokat amiatt, nehogy az egyéni gazdálkodók, akik sok esetben lényegesen kisebb tőkeerővel rendelkeznek, sérelmet szenvedjenek. Ezért állattartáshoz számosállatonként egy hektárt, gyümölcsös, szőlő és erdő műveléséhez csak a ténylegesen művelt vagy telepített területet, szántóföldi tevékenységhez pedig két magánszemély által megszerezhető területet maximum tennénk lehetővé, de mindösszesen az összes tulajdonszerzés nem léphetné túl a három magánszemély által törvényben meghatározott mértéket. Úgy gondoljuk, hogy ezzel elejét tudnánk venni annak a kedvezőtlen hatásnak, amely a kormány június 12-i EU-s megállapodása kapcsán fog előállni; jelesül az ideiglenesen lezárt fejezet arról szól, hogy a csatlakozást követő hét év múlva a társas gazdálkodók is Magyarországon szabadon vásárolhatnak termőföldet, és ez a megállapodási pont három év múlva felülvizsgálatra kerül.

Úgy gondolom, hogy a hazai munkavállalókat, akik elsősorban kistelepülésen, vidéken, falvakban, más munkahely nem lévén kénytelenek, és saját tőkeerejük nem lévén kénytelenek szövetkezetekben és társaságokban munkát vállalni, vagy azért teszik, mert kiváló specialisták, kiváló szakemberek... - szeretnénk, ha ezek a munkahelyek megmaradnának, ezeket ne nyugati társaságok vásárolják meg, és őalóluk a földet se nyugati magánszemélyek és társaságok vásárolják meg. Ezért az átmeneti időben az ő számukra is biztosítani kellene a szerzési lehetőséget.

A következő pont, amelyhez hozzá kívánok szólni, a 41. pont lenne, ez pedig az eladási sorrendre vonatkozik. Meg vagyok győződve arról, hogy a jelenlegi földhasználók háttérbe szorítása rendkívül komoly gazdálkodási problémákat fog okozni. Gondolok itt arra, hogy a mezőgazdaságban óriási hitelállomány van, és nagy valószínűséggel a hitelezők sem néznék jó szemmel, ha egy általuk meghitelezett szervezet alól eltűnne a termelési alap, mert másoknak van joga megvásárolni a termőföldet, nekik nincs. Ezért nyilvánvaló, ez magánszemélyek esetében is így van, az elővásárlási sorrendben a haszonbérlőt, a felesbérlőt és a részesművelőt, ha a tulajdon szerzését a törvény nem zárja ki, én az első helyre kívánom emelni. Úgy gondolom, hogy ez olyan szempontból is rendkívül fontos, hogy a termőföld védelme és a termőföld tápanyagkészletével való ésszerű gazdálkodás is megköveteli, hogy hosszú távú gazdálkodási tevékenységet lehessen folytatni, ezért a tényleges földhasználókat előnyben kell részesíteni az értékesítés során.

Hasonlóképpen az 55. §, amely arra irányul... - 55. pont, bocsánat, a szerzéskor a statisztikai besorolási rend szerint mezőgazdasági ágazatba sorolt; bocsánat, ez a Jánosé, én nem erről akartam szólni, elnézést, még egyet ugrok, ez pedig a 63. pont. A 63. pont az elő-haszonbérleti jog vonatkozásában tesz sorrendet. Hasonlók az indokaim, mint az elővásárlásnál elmondottak, az előhaszonbérlet tekintetében is úgy gondolom, hogy a tényleges földhasználónak biztosítani kell a lehetőséget, hogy az általa használt területet továbbra is használja, haszonbérbe vegye, ezért a sorrendben elsőként megilletné ez a jog, ezt követné a családi gazdálkodó és a többi a megállapított sorrend szerint.

A nemzeti földalap kht. által kijelölt személyt mi törölni kívánjuk ilyen értelemben. Úgy gondoljuk, hogy ennek törvénybe iktatása rendkívül sok szubjektív döntésre adna lehetőséget. Ugyan meg van határozva itt az előhaszonbérlet tekintetében, hogy a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd és a családi gazdálkodó miképpen élvez elsőbbséget; most ha egy ilyen pont benne marad, akkor a nemzeti földalap kht. akár 200 kilométerre lakó személy számára is biztosíthatja, hiszen ez a kötelem őrá nem vonatkozik, azt jelöl ki a földhasználatra, akit akar. Márpedig ez, úgy gondolom, a törvény szellemével is ellentétes.

Köszönöm a szót.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Tóth András úr, a Fidesz képviselője.

 

TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Németh Imre képviselő úrnak a 35. ponthoz fűzött magyarázatával kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot szólni. A képviselő úr azzal indokolta a módosító indítványának a tartalmát, hogy az uniós csatlakozás függvényében majdan ne a nyugati társaságok vegyék meg a földet. Ezzel indokolta azt a szabályozást, amit ő be kíván itt vezetni. Én azt kérdezem, képviselő úr, hogy ez a szabályozás, amit képviselő úr javasol, mennyiben nyújt garanciát arra, hogy ne a nyugati társaságok kezébe kerüljenek a földek már most.

 

(13.00)

 

Ha ugyanis megnézzük, képviselő úr, ennek a módosító indítványnak a tartalma az, bizonyos előírásokat tartalmaz, hogy némi engedékenységgel földet szerezhet egy jogi személy. Kérdezem a képviselő urat, mi a garancia arra, hogy a tulajdonszerzést követően azonnal ez az egyébként magyar jogi személy nem fog külföldiek közvetlen tulajdonába kerülni.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Példás gyorsasággal és igazolva azt, amit az előbb kérdeztem, Eöry Vilma tudományos munkatárs aláírásával Szabó Ottó főosztályvezető, a jegyzői irodából beküldte a választ arra a kérdésre, amit én úgy tettem fel, hogy vajon a "helyben lakó" írható-e egybe vagy sem. Jelzem, az a viszontválasz, hogy nem írható egybe, mert nem állja meg így a helyét. Köszönöm szépen, úgy látszik, figyelték, nyomon követték, és ez így megerősít engem, hogy helyes az az indítvány, amit benyújtottam. Ennyit az előzőhöz, elnök úr.

A következő: az, amit a 35. pontban Németh Imre és társai mondanak, akár támogatható lehetne, nem biztos, de az, amit ön kivesz belőle, a "magyar állam"... - nemzeti földalap. Ezzel akkor most egy másik törvényben a nemzeti földalap vonatkozásában sem illeti meg a magyar államot, nem lehet állami tulajdonba venni? Ön most azt mondja, hogy nem lehet társas vállalkozásnak a tulajdonában föld. Tessék mondani, miért nem? Szövetkezeti tag tulajdonában, használatában lehet föld, gazdasági társaságnak hasonlóképpen lehet a tulajdonában föld, tehát a jelenlegi gazdálkodók nem szorulnak háttérbe.

Önök az elővásárlásnál és az előhasznosításnál azt mondják, hogy erre már az előző törvényjavaslatnál is kitértem, én akkor reagáltam rá, és most újra reagálok rá. Ne tessék azt mondani, hogy bárki hátrányba szorul! Közös háztartásban élő családtag, helyben lakó szomszéd és helyben lakó. Megint csak felteszem a kérdést: önök elképzelhetetlennek tartják azt, hogy a jelenlegi haszonbérlő, részesművelő nem lakik helyben? Miért mondjuk azt, hogy bárki, az állam, a nemzeti földalap megelőzi őket? Nem előzi meg őket. A helyben lakó, kiterjesztve arra a bizonyos 15 kilométeres körzetre, lehet a korábbi haszonbérlő, és majd a tulajdonos eldönti, hogy hogyan fizette neki a haszonbért, rendesen fizette-e, és amikor a helyben lakók között lesz... - neki el kell döntenie, mondjuk, öt helyben lakó azt mondja, hogy ő megveszi ennyiért a földet, ami nyilván egy külső adásvételi szerződés alapján történik, majd ő eldönti, hogy az egy nagyon rendes ember volt, öt éven, tíz éven keresztül rendesen művelte a földet, szinte a magáénak tartotta, mert szerette, és megfizette rendesen a haszonbért. Őt fogja előnyben részesíteni, ez az ő szíve-joga. Ne csináljunk már úgy, mintha a haszonbérlő nem lehetne helyben lakó!

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Németh Imre úr, az MSZP képviselője.

 

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Természetesen Magyarországon a termőföldnek több mint felét társas szervezetek bérlik, ennek kapcsán a "helyben lakó" kifejezés értelmezhetetlen, magyarul, az általuk haszonbérelt terület bárki által elvihető, aki a használó előtt van a sorban. Erre irányult a javaslat.

A nemzeti földalap vonatkozásában nem az a problémánk, hogy a nemzeti földalap szerezhet, vagy a földhasználat tekintetében bizonyos intézkedéseket hozhat, hanem az a problémánk, hogy ő korlátlanul, szabadon kijelölhet földhasználókat.

A társas gazdaságok földszerzésével kapcsolatban örülök, hogy a kormánypárti képviselőtársaim is a gazdaság szempontjából is látják ezt a problémát. Mi a garancia, hogy nem fog külföldiek tulajdonába kerülni? Úgy gondolom, a leírtak is garanciát jelentenek, hiszen az, hogy az a szövetkezet vagy társaság, amelyik öt éve folyamatosan többségi mezőgazdasági tevékenységet végez, vagy csak akkor, ha a tulajdonosainak 75 százaléka helyben lakónak minősül, tipikusan olyan kitételek, amelyek azokra a szövetkezetekre érvényesíthetők, ahol a kisemberek "egy tag egy szavazattal" határozzák meg a döntési lehetőségeket. Meg vagyok győződve róla, hogy nekik nem áll érdekükben a termelőalapjukat eladni, a külföldi pedig nem tud befektetni, mert "egy tag egy szavazat" mellett nem fog tőkét hozni és többségi tulajdonos lenni. Nyilvánvalóan ha valaki attól fél, hogy külföldi társaság megvesz egy hazai kft.-t, le lehet ott rögzíteni, hogy addig, amíg ez az átmeneti időszak van, nem teheti meg, hogy a földtulajdont is átveszi, mert értékesítési kötelezettsége van.

Ezt ki lehetne egészíteni, viszont azokkal a szakmai szempontokkal, amelyeket elmondtam, elő lehetne segíteni, gyümölcsöst kellene telepíteni, állattenyésztést kellene fejleszteni, és ezt valamiféleképpen a termelőalapok oldaláról is meg kellene tenni.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képviselője.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tóth András felvetésére a társaságok földtulajdonszerzése kapcsán részben már Németh Imre megadta a választ; részben kérdezném Tóth Andrástól, hogy mennyiben más annak a tizenkét, Fidesz által privatizált állami gazdaságnak a pozíciója, mint az összes korábbi többié. Miért nem hajlandók például az előterjesztő vagy a mezőgazdasági bizottság fideszes tagjai befogadni azt a Medgyasszay-féle javaslatot, amelyik ezekben a cégekben legalább korábbi hároméves munkaviszonyt feltételez? Azért, mert a klientúra akkor még nem volt bent az igazgatóságban és a különböző bizottságokban. Ezeknél nem juthat a külföldi részhez? Dehogyisnem, kérem!

Ha valahol mérlegelünk, akkor próbáljunk meg egyenlő mércével mérni, ne úgy fogalmazzuk meg az aggályokat, hogy csak az egyik részről lehet, a másik részről nem lehet gond, hogy a külföldi esetlegesen betegye a lábát. Úgy érzem, el kellene fogadni jó néhány olyan ésszerűsítést az ellenzéki érvek közül is, ami ezt szolgálhatná, és különösen ha a mezőgazdaság egészét tekintjük, megint csak folytatódik a hitvita, hogy a mezőgazdasági árutermelésnek a felét azért még mindig a társas gazdaságok hozzák, és azt mondom, hogy ezek pozíciójának rontása nem egyenlő a nemzetgazdaság érdekével; lehet, hogy a pillanatnyi politikai szándékoknak igen, de így az EU-csatlakozás küszöbén még ezt sem hiszem.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Kis Zoltán úr, az SZDSZ képviselője.

 

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Pap képviselő úr az előbb azt mondta, hogy az elő-haszonbérleti jognál a nemzeti földalap semmiben nem oszt, nem szoroz, mert mindenki megelőzi őt, aki helyben lakik, sőt kitért arra, hogy ha rendesen fizette a haszonbérleti díjat, az a helyben lakó - akár társas vállalkozás is - megelőzi. Ez nem így van. Ez nem így van, mert a helyben lakó fogalmát definiálja az előterjesztés, méghozzá egy külön m) pont alatt, amely azt mondja: "Helyben lakónak az minősül, aki szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély." Csak magánszemélyekről szól a helyben lakó meghatározása, nyilvánvalóan ha a társas vállalkozásnak ott van a székhelye, akkor sem helyben lakó, és így ő az előhaszon-bérleti sorban az utolsó, a volt haszonbérlői körbe kerül.

Ez így van sajnos, és arról tényleg felesleges vitát nyitni, hogy most ennek a módosító indítványnak, illetve annak, amire az előbb Karakas képviselő úr is utalt a tulajdonszerzésnél, mi a célja, mi a hátsó gondolata. Bizony itt a privatizáció kapcsán, ami a tizenkét állami tulajdonú részvénytársaság vonatkozásában bekövetkezik, már nem érdekes, hogy természetes vagy jogi személy, nem érdekes, hogy külföldi vagy belföldi, ott mind a tulajdonlásnak, mind pedig az előhaszonbérletnek a törvényi lehetőségei megvannak, mert azt a klientúrát segíteni kell. Erről szól a történet, a többiről beszélgethetünk, az csak mese.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha van klientúra, a családi gazdaságok azok, vállaljuk, ezt már elmondtam többször. (Dr. Kis Zoltán: Nem arról van szó!) Kis Zoltán képviselő urat és néhány ellenzéki képviselő urat is, aki érdemben szól hozzá, mindig figyelem, odafigyelek, hogy mit mond. Nem egy dologról beszélünk, és amit mondanak, a tetejébe nem is állja meg a helyét.

Ha önök kinyitják a törvényjavaslatot - tudniillik nemcsak anyagból kell dolgozni, hanem a törvényjavaslatból is -, akkor a 8. §-nál a következőt olvashatják: társas gazdaságok esetében és szövetkezet esetében nem számítódik bele - szépen fejezem ki magam - a korlátozásba a 2500 hektár haszonbérletnél az, amit a tagtól, a nemzeti földalaptól vesz. Tessék mondani, a szövetkezet tagja, a gazdasági társaság tagja mint helyben lakó nem előzi meg a nemzeti földalapot!? De megelőzi! És a korlátozásba ez nem tartozik bele? Szövetkezet és gazdasági társaság igenis bérelhet, sőt a bérleti korlátba nem tartozik bele az, amit a saját tagjától, a szövetkezeti tagtól bérel. Azt gondolom, erre is figyelni kellene.

Ami pedig a helyben lakót illeti, egy társas gazdaság vagy egy szövetkezet mitől helyben lakó? Az egy személyre vonatkozik, a családi gazdálkodóra vonatkoztatjuk. Egyébként szeretném elmondani majd a kétperceseimen kívüli felszólalásnál, hogy a helyben lakót szeretnénk pontosítani módosító indítvánnyal. A helyben lakó fogalmát nem az határozza meg, hogy szakirányú végzettsége van vagy sem, az attól még helyben lakó, hogy nincs szakirányú végzettsége, ötéves gyakorlata sincs; megveheti a földet, azt gondolom, ettől még helyben lakó, és eleget tesz annak, hogy szakirányú végzettségre tesz szert.

 

(13.10)

 

Tehát ezt nyilván ilyen szempontból módosítani szeretnénk majd, de ezt én ott kívántam elmondani. Tehát még egyszer azt mondom: semmiféle ilyen jellegű korlátozás nincs a társas vállalkozásoknál, és nem kurtítja a társas vállalkozások jogait. Ha az egy élő, működő szövetkezet, tagjai vannak, tíz tag esetében, tessék kiszámolni, hány hektárt bérelhet! Háromezer hektárt bérelhet. Miért nem elég az az állattenyésztéshez, az állattartáshoz? Elégséges, tehát megvan a mód a társas vállalkozások életben tartására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Tóth András úr, a Fidesz képviselője.

 

TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitában konkrét ajánlási pontokról vitatkozunk, ezt kérte az elnök úr is. A 35. pontban a jogi személyek földszerzéséről volt szó. Itt elmondtam az aggályaimat, erre két szocialista képviselőtársam is reagált. Németh Imre úr gyakorlatilag beismerte, hogy nem teljesen pontos a megfogalmazás, mert igenis megvan annak a veszélye, hogy a külföldiek előbb-utóbb betelepedhetnek ezekbe a jogi személyekbe. Hadd mondjak egy példát! Nekem magamnak van olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amiben tulajdonos vagyok, ami ezeknek a feltételeknek megfelel, s pusztán csak elhatározás kérdése lenne az, hogy mikor biztosítanék egy külföldinek tulajdont ebben a társaságban. Ha a jó szándékú embereknek, akiknek esetleg mindennapi megélhetésük származik a földből, szeretnénk kedvezni, akkor egy olyan megfogalmazást válasszunk, ami tényleg ezt garantálja, és nemcsak egy lehetőség, hanem egy olyan lehetőség, amivel vissza is lehet élni. Tehát én ebben kifogásoltam magát a javaslatot.

Karakas képviselő úr meg ugyanerre hivatkozott, de bekeverte a tizenkét állami tulajdonú gazdaság kérdését, ami nem erről szól, hiszen itt arról vitatkoztunk, hogy mennyiben ad megnyugtató lehetőséget ez a konkrét javaslat arra, hogy jogi személyek - a talán mindenki által elfogadott szándéknak is megfelelően - hogyan szerezhetnének tulajdonjogot.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képviselője.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): A tizenkét állami gazdaság, ami most került privatizációra, ugyanolyan társaság, mint a többi, azért nem árt, ha tudná Tóth András. Pap Jánosnak is mondom, nem ártana, ha ő is egy kicsit részletesebben és pontosabban olvasta volna a földtörvény-módosítást, mert ha a 7. §-t megnézi, kedves képviselőtársam, akkor igenis abban szerepel először is, hogy a tanyára, termőföldre elő-haszonbérleti jognál a c)-ben szerepel a nemzeti földalap kht. által kijelölt személy. Hogy helyben lakó vagy egyéb, nem számít. Ugyanakkor az e) pontban vannak a 10. § d) pontjában meghatározottak, tehát a helyben lakók. Tehát, ha végigolvasta volna részletesen, és végigellenőrizte volna Pap János képviselőtársam, akkor nem állította volna azt, amit az előbb állított - és utána következik a volt haszonbérlő.

Tehát, ha tárgyszerűen beszélünk egy adott témáról, akkor én is azt kérem, hogy egyenlő mércével és a másik oldalon is egyenlő mércével mérjenek, még akkor is, ha kormánypártiak.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Francz Rezső úr, az MSZP képviselője.

 

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Pap János képviselőtársam nagyon ügyesen érvelt, meg kell mondani, de csúsztatott. Ugyanis a szövetkezeti tag tulajdonában lévő terület és az ő - mint helyben lakónak - az elővételi joga, egyáltalán nem biztos, hogy az ő személyes érdeke és pénze egybeesik a szövetkezet vagy a gazdasági társaság érdekeivel. Mert lehet számára teljesen érdektelen, minden feltételt kielégítő, de az a terület neki nem kell, azért nem ad pénzt. Annál is inkább, mert a társaságnak van, lenne rá nagy szüksége, tegyük fel, hígtrágya-elhelyezés okán. Tehát a társaságoknak a földszerzés lehetőségéből mindenáron való kizárása a racionális gondolkodáson túlmutat. Nem is célszerű, mert ha - megértem, elfogadom - preferálni akarják a családi gazdaságokat, de oly mértékben a háttérbe szorítani a jelenlegi haszonbérlőt és olyan mértékben ellehetetleníteni, az nem egy tisztességes dolog, és egyáltalán nem is lehet célja az Országgyűlésnek sem, mert nem érdeke az országnak.

Környezetvédelmi és egyéb előírások betartását lehetetlen megkövetelni tőlük, ha nem szerezhetik meg az állattartó telep közvetlen szomszédságában lévő területeket, amit jóllehet használnak több évtizede, de a kimérés során most azt más kéri, és teljesen mást akar rajta csinálni. Joga lesz hozzá. Éppen ezért a 35. számú javaslat, amely kifejezetten az állattartáshoz számosállatonként egy hektárt ír le, rendkívül racionális, és nem lenne célszerű a hazai állatállomány kiirtása. A többit a normál felszólalásban elmondom. Köszönöm, elnök úr.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak hogy ne a normál fölszólalásnál használjam el az időt erre, Karakas Jánosnak azért van igaza abban, amit az előbb mondott, hogy az előző paragrafushoz nézzem hozzá, mert abban a hiszemben élek - elnézést, képviselő úr -, hogy beadtuk képviselőtársaimmal azt a módosító indítványt, amit mi csak úgy tudunk elképzelni, hogy az elő-haszonbérleti jog ugyanaz, mint az elővásárlási jog. Erre bizottsági ülésen mi egy gyenge igent kaptunk. Én ezért érvelek emellett, nem ami az eredeti javaslatban van. Azt ugyanúgy nem fogadom el, ahogy ön nem fogadja el, csak más megközelítésből. Amikor ön azt mondja nekem, hogy miért mondom, hogy az előhaszonbérletnél ugyanaz van, azért, mert én azt szeretném, hogy úgy szavazzam meg ezt a törvényt, hogy az előhaszonbérlet azonos azzal. Sőt, majd a normál felszólalásnál elmondom, hogy még mivel szeretném kiegészíteni, és akkor még egyértelműbb lesz a dolog.

A társaság kizárása: ne mondjuk, hogy kizárjuk, mert nem zárjuk ki a társaságot! A szövetkezeti tag, ha szövetkezetről beszélünk, rendelkezhet tulajdonnal. A szövetkezet műveli, szolgáltat, én azt gondolom, nem mondhatjuk azt, hogy kizártuk, tisztelt képviselő úr.

Ön azt mondja, mindig egy kicsit elbeszélünk egymás mellett, most akkor én is visszakanyarodom oda, ahol ön egy kicsit elbeszélt mellettem... - környezetvédelmi szempontból az állattartó telepeknek. Tisztelt Képviselő Úr! Ma nemcsak EU-előírás miatt, hanem egyszerűen ez a kényszer, ez a kényszerítő állapot Magyarországon, olyan állattenyésztési formákat, állattartási módokat kell alkalmazni, aminél a környezet károsítása, a környezet terhelése elő sem jöhet. Tehát nem azt a helytelen utat kell folytatni, hogy a ma meglévő hígtrágyás telepekhez kell biztosítani a megfelelő hígtrágyakezelést, elhelyezést, tárolást, mit tudom én, minek nevezzem, hanem bizony olyan tartási technológiákra van szükség, amikor ezek a környezetszennyező anyagok nem keletkeznek. Azt pedig nem tartanám környezetszennyező anyagnak, ha netán erről van szó, hogy a szerves trágyát föl kell használni. Azt bizony föl kell használni a műtrágya helyett, az viszont már egy másik probléma és nem a szükséges terület biztosítása. Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Francz Rezső úr, az MSZP képviselője.

 

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Pap Úr! Ugye, nem tételezi azt fel, hogy nem láttam még sertést vagy sertéstelepet? És abból mi keletkezik? És ha jár, mondjuk, augusztusban Bajorországban, hazajön, és megkérdezi a gyereke, hogy mit látott, akkor azt mondja, hogy egy nagy büdös sertésszaga van egész Bajorországnak, mert öntözik ki a hígtrágyát. Magyarországon vízjogi engedéllyel rendelkező területekre, fúrt kutakkal, ahol rendszeres vízmintavétellel lehetőség van arra, hogy kontrollálják a hatóságok, hogy szennyezi-e vagy nem; de a hígtrágya, ami keletkezik, azt el kell helyezni szakszerűen. Ennek megvannak a maga gépei, technológiája és előírásai, engedélyei, ezt keresztbe lehet tenni, az egészet annullálni lehet azzal, hogy az új tulajdonos megtiltja. Hiába van vízjogi engedély meg akármilyen szokás, ő azt mondja, hogy ezt nem engedi meg.

Én tudom, hogy mire használják a szerves trágyát, sok-sok ezer tonna szerves trágyát szórunk ki szakszerűen minden évben. De ilyen alapon én azt visszautasítom, hogy el lehessen kenni, hogy nincs is hígtrágya, és ne keletkezzen. (Dr. Kis Zoltán: Módosító javaslat? Meg kell vonni a szót.) Már elnézést kérek, amikor a sertéstartás kis ólakban működött a házaknál, akkor mit csináltak vele? Sok apró kis szennyeződés keletkezett, amit a talaj elivott. Ma lehet inni a kutakból? A talajvíz szinte használhatatlan, a műtrágya is rátett, de ez is rátett. Tehát éppen ezeknek a szakszerű elhelyezéséhez ragaszkodni kell, de könyörgöm, annak a feltételeit illenék megteremteni. Igen, e dolog fölött nem lehet szemet hunyni, és nem lehet azt mondani, hogy ilyen nincs, és ez nem probléma. Meg kell nézni az ön által ismert családi gazdaságoknál, hányan tartanak állatot. Olyan nagy üzlet az?

Köszönöm.

 

ELNÖK: Ismét csak figyelmeztetni szeretném a képviselő urakat, hogy a részletes vitánál tartunk, és a részletes vita 33-77. pontjaihoz lehetne vagy kellene hozzászólni. Kérem, ha lehet, akkor ahhoz szóljanak hozzá. Hozzászólásra megadom a szót Karakas János úrnak, az MSZP képviselőjének.

 

 

(13.20)

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nevemmel is jelzett 36., 55., 60. pontokban magunk is megoldást próbáltunk adni arra, hogy bár szigorúan szabályozott feltételekkel, de jogi személyiség igenis tulajdont szerezhessen, illetve kedvezőbb pozícióba kerülhessen a bérlet során.

Mivel nem támogatta a kormány a bizottsági munkában ezt az előterjesztést, a magam részéről beterjesztőként mondanám, hogy én személy szerint jobbnak tartom a 35-öst, mert pontosabban fogalmaz, tehát a Németh Imre-Orosz Sándor-féle módosító, de sajnálom, hogy ezt sem hajlandó elfogadni sem az előterjesztő, sem a bizottság. Aztán nagyon sajnálom, hogy Medgyasszay László 38. pontban szereplő előírásaival - amit már kétpercesben elmondtam -, hogy a most privatizálásra kerülő volt állami tulajdonú cégek esetében csak azokat illesse meg földtulajdonhoz vagy a földbérlethez való jog, akik már korábban is ott dolgoztak tartósan a gazdaságban, ezzel sem ért egyet sem az előterjesztő, sem a bizottság.

A 40. pontban én magam is arra próbáltam társaimmal együtt javaslatot adni, hogy az előhaszonbérlő kicsit előrébb kerüljön. Számomra nem teljesen megnyugtató Pap János kijelentése, hogy ő már úgy veszi, hogy a kormány be is fogadta ezeket az indítványokat, amelyek itt a 7. § módosítása kapcsán előjönnek, de úgy legyen, örülnék neki.

Még egyet adtunk be, ez a 74. számon fut, aminek az lenne az eredeti célja, hogy a földhasználó mellett az eladó földtulajdonos is nyilatkozzon arról, hogy a termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti, magyarán a vásárlónak, a tulajdont vásárló vagy bérlő személynek nem biztos, hogy megvan minden lehetősége arra, hogy meggyőződjön arról, hogy nem sérti-e a törvénynek valamelyik pontját. Tehát itt a felelősséget ne csak önmagában a földhasználó viselje, hanem igenis a tulajdonos számára is legyen ez valahol iránymutató.

Egyet tudok érteni minden olyan módosító indítvánnyal, és ezt Medgyasszay, Kis vagy Németh Imre képviselőtársaim neve is fémjelzi, amelyik nem ért egyet a földalap kht. ötvenéves bérbeadási jogával, mert ez először is diszkriminál a többi tulajdonossal szemben, hiszen azoknál maximum tíz év van meghatározva. A másik, hogy nagyon nagy lehetőséget ad a spekulációnak is, hisz a földalap kht. pontosan az előbb említett okok miatt csak a kormány felügyelete alatt áll, és ebből adódóan tényleg lehetőség nyílik arra, hogy kvázi tulajdonba adja ezeket a földeket, mert az ötven év számomra majdnem egyenlő a tulajdonnal.

Annak meg külön örülnék még, ha a 7. § módosítása során figyelemmel lenne Pap János nemcsak a sorrendre, hanem arra is, amit Németh Imre kollégám is említett, hogy a kht. által kijelölt személy valamilyen formában kerüljön pontosításra, mert a kht. által kijelölt személy lehet egy 200 kilométerrel arrébb lakó, de lehet egy kht. által kijelölt külföldi magánszemély is, ki tudja. Ki tudja, hogy kit fog kinevezni a kht.; amikorra ez kiderül, akkor körülbelül olyan lesz a hatása - vagy talán még kevésbé derül ki -, mint amikor Torgyán József a holland gazdák betelepítéséről készített tanulmányt. Kérem, itt tanulmány nélkül is elvi lehetőség nyílik, hozzáteszem, elvi lehetőség nyílik a holland gazdának a letelepítésére a kht. jóvoltából.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztünk ahhoz a szakaszhoz, ahol a nagyon lényeges, számomra is nagyon lényeges pontok találhatók. Én amikor azt mondtam az előbb a képviselő úrnak, az ellenzék tisztelt képviselőjének, hogy a kormánytól gyenge igent kaptunk rá, akkor én azt gondolom, az azért már jelezhet valamit, hogy ők is elfogadták azt, hogy bizony ezen a sorrenden változtatni kell, már ami az előhaszonbérletnél található. Hadd ne mondjam most a számot, hogy konkrétan melyik szám, mert ehhez már csatlakozó módosító indítványt nyújtottunk be, és inkább hadd foglalkozzam a csatlakozó módosító indítványokkal természetesen, ami elviekben azonos a módosító indítvánnyal.

Én nagyon szeretném mindamellett, hogy az előhaszonbérletnél azonos legyen a sorrend, mint az elővásárlásnál. Semmi sem indokolja, hogy különböző legyen a sorrend, erre a kormány és a jelen levő miniszter úr is bólint, és azt mondja, hogy ez így van; én azt gondolom, hogy ez így helyes.

Egyetlen dologgal szeretném kiegészíteni, és én ezt nagyon fontos pontnak tartom, tudniillik ez a törvény nem mostanra vonatkozik, amikor a családi gazdaságok létrejönnek, és most egy helyzetből átmegyünk egy másik helyzetbe, reményeink szerint egy sokkal jobb agrárstruktúrába, ha szabad így fogalmazni, hanem a későbbiekben is. Ez a pont pedig úgy szól a mi csatlakozó módosító indítványunkban, hogy a közös háztartásban élő családtagot kövesse a helyben lakó családi gazdálkodó, haszonbérlő, feles bérlő és részes művelő. Tehát a jövőben lesz olyan családi gazdálkodó, aki vesz bérbe földet. Ha azt később meg akarja venni, akkor - korábban már elmondtam - ne kerüljön abba a körbe, amikor öt vagy hat helyben lakó ugyanarra az árra bejelentkezik, hanem neki legyen előnye, hiszen azt a földet ő gondozta, ápolta és esetleg az eladónak, illetve akitől haszonbérelte, ne kelljen választani másik kettő között, és ne legyen belőle civakodás.

Tehát ennyiből megelőzném, és nyilván a haszonbérlőt és a feles bérlőt, amennyiben az nem magánszemély, továbbra is a végére hagynám, hiszen a magánszemélyekre épülő gazdálkodást támogatnánk, amiből nincs kizárva - még egyszer mondom - akár a gazdasági társaság, akár a szövetkezet, hiszen azon tagok rendelkezhetnek földdel, és azt a földet művelhetik közösen. Tehát azt gondolom, hogy ez a módosítás talán ezt a pontot itt egyértelművé tenné.

Nagyon fontos dolog, mert ez előkerült a viták során is, hogy szükséges egy olyan kiegészítés, és ehhez is nyújtottunk be kapcsolódó módosító indítványt, hogy az elővásárlásra jogosultak között egymással szemben is érvényes a sorrend. Itt volt egy félreértés, hogy ha valaki az elővásárlásra jogosultak közül jelentkezik be vásárlónak, ő köt adásvételi szerződést, a negyedik helyről nem előzheti meg az elsőt, tehát rá is érvényes a sorrend. A vita során kialakult véleményeket összegezve döntöttünk úgy, hogy ehhez is nyújtunk be módosító indítványt, ahogy az előbb említettem, tehát a 7. §-hoz, mert az előző az elővásárlás volt, a 7. § szerint az előhasználatnál ugyanazt a sorrendet kívánjuk felállítani, mint az elővásárlási jognál.

Van egy másik kapcsolódó módosító indítvány, amihez megint csak sok kapcsolódó módosító indítvány van, mert nagyon sok módosító érkezett be, ez az egy személy legfeljebb 2500 hektár nagyságú, 50 ezer aranykorona értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Ez nem biztos, hogy így helyes, hogy így legyen, ez magánszemélyre nem jó, ezt többen nem támogatják. Ez valóban nem helyes dolog, ha a családi gazdaságot kívánjuk előnyben részesíteni. Én is azt mondanám, hogy ebben az esetben az egy személy legfeljebb 2500 hektár, illetve 50 ezer aranykoronát ki kellene hagyni, és ugyanúgy meghagyni azt, hogy a korlátozás szempontjából viszont nem számít a tagok, illetve a gazdasági társaság tagjaitól művelésre igénybe vett föld területe.

És van még egy kapcsolódó módosító indítvány, azért mondom, mert módosító indítvány volt, hogy aki a szerződés alapján termőföldet használ, köteles a szerződést annak megkötésétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba-vétel céljából benyújtani. Ehhez egy olyan módosító indítványt nyújtottunk be, amit akkor nem tudtunk, mert nem néztük meg az eredetit, de megegyezett hál' istennek az elképzelésünk az eredeti szöveggel. Tehát akkor nem úgy kell módosítani a törvényjavaslatot, hanem egyszerűen elhagyjuk, tehát ebben az esetben el kell hagyni, és az eredeti szöveg úgy helyes, hogy annak kell bemutatni, akinek az egy hektárt meghaladja ez a termőterülete.

Két dologra, ha szabad, hadd reagáljak, illetve kérdezem a miniszter urat, hogy itt is van két olyan javaslat, amiben két bizottság előtt a minisztérium támogatta az indítványt, két bizottság előtt viszont nem támogatta. Most hadd ne keressem meg, mert ahhoz elég sok a javaslat, hogy most hirtelen mondjam, de mindjárt meg fogom mondani, hogy melyik ez a kettő. Most akkor ebben tulajdonképpen mi a helyzet, most ez támogatva van vagy sem? Mert akkor úgy vonjuk vissza, vagy úgy nyújtunk be hozzá kapcsolódó módosító indítványt.

 

(13.30)

 

Nem nyomtam kétpercest, mert azt gondolom, nem kell kétpercest nyomni ahhoz, hogy egyetlen reagálást hadd mondjak Francz képviselő úrnak. Én olyan helyen nőttem föl, ahol az én dédnagyapám kiváló gazdálkodó volt. Amikor én megszülettem, és a környezetemről tudomást vettem - lehet, hogy innen származik, hogy környezetvédőnek vallom magam -, akkor én azt láttam, hogy nagyon szakszerű állattartást és növénytermesztést folytatott. A gazdasági udvarban olyan trágyatároló telep volt, ami ki volt betonozva, úgyhogy egyetlenegy csöpp trágyalevet nem szívott el a talaj. Nagyon helytelen és rossz gazdálkodás volt az régen is, ahol a trágyalevet el tudta szívni a talaj. Aki jól gazdálkodott, és szerette a földet, szerette a természetet, az régen is úgy gazdálkodott, hogy nagyon vigyázott arra, hogy minden olyan anyag, ami a környezetet szennyezheti, ne tudjon eltávozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Francz Rezső úr, az MSZP képviselője.

 

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Nyilván volt ilyen gazdálkodó is. Nekem nemcsak a dédnagyapám, az apám is ilyen volt. De mindazt tegyük hozzá, hogy nem lehet visszapörgetni az idő kerekét ötven évvel, és azt mondani, hogy ha '48-tól - amikor kialakult egyfajta birtokrendezés vagy birtokszerkezet - nem következett volna be az utána következő ötven év olyan módon, hanem más utat jártunk volna, akkor nyilván a polgári fejlődés útján kialakult volna magától értetődő természetességgel a birtokok koncentrálódása folytán egy olyan családi gazdasági szerkezet vagy valamilyen más, mint amiről önök álmodnak.

Pontosan az a baj, hogy az '50-es években, a '60-as évek elején erőszakosan szövetkezetet szerveztek, most erőszakosan családi gazdaságban álmodják meg Magyarországot, tehát föl kellene trancsírozni 300 hektáronként. Nem vesznek tudomást arról a helyzetről, ami jelenleg van. Éppen ezért különösen a figyelmükbe ajánlanám a 61. pontot, dr. Kis Zoltán képviselőtársam javaslatát az elő-haszonbérleti jog tekintetében, mert nagyon-nagyon fontos lenne kiindulni abból a helyzetből, ami jelenleg van.

A kistulajdonok sokaságát, a jelenlegi haszonbérlőt, aki adott esetben több mint öt évtizede műveli a földet, miért kell háttérbe szorítani? Erre nincs értelmes indokuk, annál is inkább sem, mert hogy Pap képviselő úr szavaival éljek, megint bekeverjem a 12 most, korunkban privatizált gazdaságot, és e törvényekben is több helyen megemlítve őket a kedvezményezettek sorában, hogyan fér az össze az önök gondolkodásával, hogy ők nyugodtan nézhetnek a jövőbe, mert kötöttek egy tízéves szerződést, amelynek egyik pontjában további tíz évre kapnak opciót. Tehát őket nem fenyegeti az a veszély, hogy ne tudnának nyugodtan húsz évre előre gondolkodni. De ott is jellemző módon több mint 50 százalék 4-5 ember kezében van. Annak a 4-5 embernek mit ér meg az az 50 százalék, és milyen biztosíték van rá, hogy nem adják el a Hanzinak az EU-s csatlakozást követően? Tőlük nem kértek biztosítékot?

Pap képviselő úrnak mondanám, aki sajnálatos módon éppen nincs benn: magánszemélyek, elnézést kérek, magyar magánszemélyek a szövetkezetek tagjai, s a szövetkezetekből átalakult gazdasági társaságok tagjai is magyar magánszemélyek! Tessék nekik megadni azt a tisztességet, ami minden magyar polgárnak jár, és a tulajdonhoz való jogot is! Miért kell őket mint holmi - Torgyán úr szavaival élve - bolsevista képződményt a háttérbe sorolni? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mint magánszemély...) Igen, mint magánszemélyt. Hallottam, már Pap úr mondta, hogy mint magánszemélyt. De az ő erejük nem a magánszemélyiségében van, a 7, 8 vagy 15 hektárjában, hanem abban, hogy a 7, 8 vagy 15 hektárt közösen művelik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Akkor vegye...) Abban az esetben rá lehet-e kényszeríteni, hogy vegye meg, amikor a gazdálkodást maga a gazdálkodó szervezet végzi, könyörgöm, az alkotmányban és a gazdasági törvényben elismert gazdálkodó szervezet? Ez azt jelenti, hogy a munkabérén túl a gazdálkodás profitja, a felhalmozás és a fejlesztés feladata a gazdálkodó szervezeté. Ez a gazdálkodó szervezet ma ki van zárva a pályázatokból, hátrányosan érinti őket akármilyen fejlődési lehetőségben, és íme, ki van zárva továbbra is a földszerzésből, a racionális minimális mértéket sem kapja meg.

Tessék megérteni, tessék megnézni a statisztikákban, hogy a mező-, erdő-, hal-, vadgazdaságban dolgozó foglalkoztatottaknak mennyi az átlagjövedelme! Könyörgöm, ha nem tudnák, mondom, hogy az kevés, és jelzem, hogy nincs mellékes, nincs zsebből pénz! Állandóan a nyakunkon van a különböző ellenőrzés, tehát azoknak az embereknek annyi a jövedelme, amennyi, szemben másokkal, akik úgy gazdálkodnak, ahogy, és továbbra is megmarad a szívességi földhasználat lehetősége. A legális adózást megkerülve különféle kézbecsapásokkal hozzájutottak a földbérlethez, és ezt a földhivatal is kezelni tudja. Éppen ezért, a dolgok teljesen legális és egyértelművé tétele okán nem lenne szabad földhasználatot engedélyezni szerződés nélkül, még akkor sem, ha szívességi. Akkor is írják le, és akkor is kelljen bemutatni a földhivatalnak!

Szeretném szíves figyelmükbe ajánlani az ajánlás 35. pontját ismételten, ahol az állattartáshoz számosállatonként az 1 hektárt kívánják - képviselőtársaim javasolták - megengedni mint földtulajdonszerzés lehetőségét a társaságok és a termelőszövetkezetek számára is. Ilyen alapon az ettől való elzárkózásukat nem értem, mert - még egyszer szeretném hangsúlyozni - nemzetgazdasági érdek, figyelembe véve azt, hogy nemkívánatos... - vagy egyáltalán, akkor mondják ki! Köszönöm Pap képviselő úrnak, amiért annyiszor elmondta, hogy nem szüntették meg a szövetkezeteket. (Dr. Pap János: Én nem ezt mondtam.) Nagyon köszönöm, hálásan köszönöm, hogy még megtűrik, azt gondolják, hogy majd tönkremennek maguktól is. Tehát mindent megtesznek azért, hogy ne legyen az önök nevére süthető, hogy megszüntették, de igyekeznek olyan helyzetet teremteni, hogy ellehetetlenüljenek. Nem helyes ez a dolog, mert szembe kell nézni azzal, hogy ezek a kisemberek társaságai, a kistulajdonosok szövetsége, és ilyen alapon magyar polgárok, mi több, uraim, szavazópolgárok ők is.

S arról se tessék megfeledkezni, hogy ha ezek a szavazópolgárok jövő tavasszal másként döntenek, akkor a nemzeti földalap fölött rendelkező klientúra is menni fog. (Dr. Pap János: Nem döntenek másként.) Figyeljenek majd oda! Akkor majd szidhatják önnönmagukat!

Szeretném felhívni a figyelmüket az ajánlás 37. pontjára, amely bizonyos feltételekkel megengedné a földvásárlás lehetőségét a részvénytársaság, a szövetkezetek és a gazdasági társaságok esetében is. Még egyszer kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy gondolják át, milyen hátrányos helyzetbe kerülnek a jelenlegi szövetkezetek és társaságok a továbbiakban a haszonbérletet illetően. Mások fogják kijelölni a haszonbérlőt, s ezek a mások nem ebben a törvényben, hanem a nemzeti földalapról szóló törvényben is deklarált módon fognak erőszakos módon belenyúlni nemcsak a piac által szabályozott haszonbérleti díjba, földárakba, de kijelölni a haszonbérlőt. Tehát hogy úgy mondjam, földesúri - pardon, kegyúri - jogokkal lesz megáldva az illető akárki. Milyen alapon? Hol, hogyan, miért teszik? Hogy merik ezt megtenni, és az erre irányuló javaslatokat ilyen merev módon elutasítani?! Ennek a felelőssége rendkívül nagy.

Még egyszer arra kérem önöket, hogy ezt gondolják át, annál is inkább, mert ilyen veszély nem fenyegeti azokat a társaságokat, amelyek a korábbi állami tulajdonban voltak, és ebben az évben kerültek privatizálásra.

Miért nem egyenlő mércével mérnek? Azoknak a földje is kincstári föld! Azokból a földekből miért nem csinálnak családi vállalkozásokat? Ott és azokban az esetekben megtűrt, mi több, szükség van arra, hogy legyenek korszerű, versenyképes nagyüzemek? Akkor azok, amelyek ötven éve dolgoznak, a saját maguk szorgalma folytán jött össze a vagyonuk, és korábban támogatták is őket, adót is fizetnek 50 éve, akkor, azt mondják meg nekem, hogy azoknak a tulajdonosait miért akarják ellehetetleníteni? (Dr. Pap János közbeszól.) Dehogynem igaz, kedves Pap képviselőtársaim! Igaz ez, sajnos! Álságos módon vannak ebben olyan klauzulák, amikor azt lehet mondani, amit ön mondott, hogy ők is vehetnek földet.

(13.40)

 

Ha nincs pénze, nem tud venni. Miért nincs pénze? Mert a piac biztonságáról hallottunk itt egyet s mást az előbb is. Kedves Tóth András, nem tudom, tisztában van-e ön azzal, hogy egy kiló első osztályú élősertés ára ma megint 300 forint alatt van, hogy 1800 forintért lehet eladni egy métermázsa kukoricát, és hadd ne soroljam.

Ki védi meg a magyar parasztot, ha nem önnönmaga? Az parasztnak tekinthető-e, aki társasági formában gazdálkodik, és összerakja a vagyonkáját, és jó szakszerűséggel képes arra, igaz, nem ért mindenhez, de vagy kombájnos vagy növényvédős, vagy gépszerelő, és azt jól csinálja? Akkor miért nem ismerik el ezeknek a létjogosultságát, és miért sorolják háttérbe? Egy demokráciában ez elfogadhatatlan! Nem fogom tudni megmagyarázni otthon se, másoknak se, és önök se, a választóinak se tudják megmagyarázni, hogy a családi gazdaság, ami kell hogy fejlődjön, kívánatos, hogy minél több legyen belőle, de nem mindenáron (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és nem ilyen formában...

Köszönöm az elnök úr türelmét és az önökét is. (Taps az MSZP soraiból.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Hanó Miklós úr, a Független Kisgazdapárt képviselője.

 

HANÓ MIKLÓS (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Az ajánlás 35. pontjával kapcsolatban Francz Rezső úr is felemlítette a vásárlási lehetőséget, és jó lenne, ha a szövetkezeti formában működő egységek is hozzájuthatnának földhöz. Ennek semmi akadálya, a szövetkezeti tagok vásárolhatnak földet, és bevihetik, ha ez a rendszer olyan jól működik. Családi gazdaságként 300 hektárig vásárolhat, és szépen ebbe beveszik. Egyébként nagyon sok olyan szövetkezeti formát tudok, vagy bt.-t, kft.-t, ami már átalakult, hogy akik vezetik, külön van családi gazdaság, és külön van az úgynevezett szövetkezeti forma. Akkor ilyenkor itt mi van? Úgy érzem, itt egy kicsit mellébeszélünk.

Francz Rezső bekapcsolta ide a családi gazdaságok dolgát is. Nagyon fontos, és osztom Pap képviselőtársam véleményét, hogy a családi gazdaságokat fejlesszük, és minél több legyen belőle, amelyek álljanak össze termékpályás beszerző-értékesítő szövetkezéssé, mert így lehet kivédeni azokat a dolgokat, amit úgynevezett szövetkezeti forma is megtesz, hiszen Francz Rezső úr tudja a sertés dolgát, a kukorica, árpa, búza ára alacsony, a táp ára mégsem csökken. Tehát a keverőüzemek, amelyek nagy része sajnos szövetkezeti formában működik...

 

ELNÖK: Képviselő úr, ez melyik módosító javaslatban található?

 

HANÓ MIKLÓS (FKGP): Amit Francz Rezső úr az előbb felsorolt, arra reagálnék, a 35. módosítóval kapcsolatban. Rögtön befejezem.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a családi gazdaságok igenis fejlődjenek, és ők vásárolhassanak földet, és szövetkezzenek, mert így piaci biztonság lesz, nem lesz meg az agrárlobbinak az a lenyomó szándéka, ami most is van, és Karsai utána meg ordibál, hogy a kormány meg fizesse ki a különbözetet. Miért? Pontosan a termékpályás szövetkezéseknek kellene fejlődniük, és ezeknek exportjogot adni, ez piaci biztonságot jelent.

Köszönöm. (Dr. Kis Zoltán: '97 február!)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Francz Rezső képviselőtársam! Szeretnék önnek valamit mondani: ma Magyarországon még mindenki helyben lakó magánszemély, nincs másfajta ember, valaki valahol helyben lakik és természetes személy. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez így van! - Dr. Géczi József Alajos: Erre nem gondoltam!)

Jó szívvel ajánlom a következőt: nyugodtan lehet dicsérni a kormánypárti képviselőket, hogy ők megszavaznak majd egy olyan törvényt, amelyben elővásárlási jogra és az elő-haszonbérleti jogra minden magyar ember a negyedik helyen pályázhat földre, akár vételre, akár előhaszonbérletre. Később ezt szövetkezeti formában, vagy ha gazdasági társaság, akkor gazdasági társaság tagjaként művelheti a gazdasági társaság, használhatja és ugyanígy a szövetkezet.

Tehát önnek semmilyen szégyenkeznivalója nincs a kormány és a kormánypárti képviselők felé, jó szívvel és nyugodtan mondja el, hogy Magyarországon ezen törvény elfogadása után minden helyben lakó, szakképesítéssel, szakmai ismerettel rendelkező ember vehet 300 hektár földet, haszonbérelhet is, és mindebből létrehozhat szövetkezetet is. Ez nagyon helyes lenne, mert egy új típusú szövetkezet nagyon jó és nagyon hasznos, mert mindazt meg tudja valósítani, amit egy 300 hektáron gazdálkodó gazda nem tud.

Ne tessék szerénykedni, nem szabad szégyellni, a kormány és a kormánypárti képviselők nevében főleg ne tessék szégyellni ezt a pontot! Azt gondolom - hasonlóképpen gondolkodom, mint ön -, a választópolgárok is tudják, miről szól ez a kérdés, és ők is tudják, hogy ma legrosszabb esetben minden egyes választópolgár a negyedik helyen van, megelőzve sok mindenkit, és aki után jön, egy-egy személy, mert szomszéd csak kettő lehet, közös háztartásban élő családtag megint nem lehet nagy számban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a helyben lakó szomszéd sem sok. Úgyhogy nyugodtan és jó szívvel tessék támogatni ezt a pontot! Köszönöm.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Francz Rezső úr, az MSZP képviselője.

 

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Igen tisztelt Pap Képviselőtársam! Nem szégyellem magam önök helyett; szégyelljék magukat önök (Hanó Miklós: Ez melyik, elnök úr?) a kormányuk döntése folytán! (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)

 

ELNÖK: Képviselő Úr! Kérem szépen, hogy fejezze be a kétpercest hozzászólást!

 

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Nem tehetem!

 

ELNÖK: Én viszont megvonom a szót, mert nem a témáról beszél. Tóth Sándor képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

 

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kénytelen vagyok itt megszólalni, de az ajánlás 62. pontjában szerepel ugyanez a kérdéskör.

Belementünk ebbe az elővásárlási jogba, elő-haszonbérleti jogba. Biztosan mindenkinek van különböző ötlete, hogyan lehet ezt megvalósítani, de nem tudom, képviselőtársaim végiggondolták-e már, hogyan fog ez működni a gyakorlatban. A törvénytervezet szerint először felkínálom annak, aki a kormánynak tetszik, a családi gazdálkodónak vagy a szomszédjának, vagy helyben lakónak, és majd ha ő lemond, majd akkor a hatodik helyen az eddigi bérbevevő is szóba kerülhet, akivel az eddigi bérbeadó tökéletesen meg volt elégedve. Most törvény szerint kénytelen lesz bérbe adni a földjét annak, akinek a gazdálkodása minőségéről még talán meg se tudott győződni.

Itt van a dolog sandasága, amiről Francz Rezső képviselőtársam olyan szemléletesen és képletesen beszélt, hogy nem a szövetkezetek ellen van ez a törvény, hanem a szövetkezetek létalapját támadja meg, alóla húzza ki azt a bérelhető földterületet, amit az eddigi bérbeadó kénytelen felkínálni a törvény szempontjai szerint meghatározott személyeknek, és majd ha ők kegyeskednek erről lemondani, meg még a nemzeti földalap kht. is, amely biztosan nem fog erről lemondani, mert az ő kedveskéinek ezt oda fogja adni... - tehát lehetetlen, hogy az a szövetkezet, amely eddig több személy kis földjét tudta értelmesen művelni, megfelelő minőségű és mennyiségű tevékenységet tudjon folytatni.

Itt van a dolog sandasága, kedves képviselőtársaim, és ezért mondta Francz képviselőtársam, hogy nem nekünk kell ezért szégyellni magunkat.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Francz Rezső képviselő úr, az MSZP képviselője.

 

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. A szövetkezeti tag, társaság tagja mint helyben lakó magánszemély vehet földet - nyugtatott meg Pap képviselő úr. Ezt én is tudom. Amennyiben továbbolvassa - az előttünk lévő törvényjavaslat 7. §-ának b) vagy c) pontja -: ha megvette, tulajdonos lett az illető társasági vagy szövetkezeti tag az adott földterületen. Erre azt mondja képviselőtársam, hogy vigye be a szövetkezetbe. Mit ért ez alatt? Ma nem lehet bevinni a szövetkezetbe, csak haszonbérletbe lehet adni mint tulajdonos. Hogyan tudja haszonbérbe adni a szerencsétlen? Sehogy, mert a haszonbérlő - a haszonbérleti szerződést nem az ő hibájából mondták fel - az f) pontban az utolsó helyre került.

A szövetkezet tagja áldozatot hoz, megveszi a földet, és nem adhatja a saját szövetkezetének, saját társaságának bérbe, mert megelőzi még a kisöccse is, és a nemzeti földalap által ott dirigáló kegyúr kijelölhet bárki mást. Tehát amennyiben nincs meg az együttműködési szándék az illető társasággal, el tudja lehetetleníteni.

Ezért veszélyes, és ezért jó az a javaslat, amely mellett érveltem, amely meghagyja az elő-haszonbérleti jogot. Ha egyszer évtizedekig normálisan művelte azt a földet, milyen alapon veszik el tőle? Mi ez, ha nem ellehetetleníteni szándékosan és álságos módon?! Tehát önök, amikor az előbb azt mondták, hogy megoldható a probléma, vagy tájékozatlanok, vagy tudatosan csúsztatnak, mert itt teljesen más van leírva, és ennek az alkalmazásával el lehet lehetetleníteni ezeket a társaságokat. Céljuk ez önöknek? Akkor vallják be! Köszönöm, elnök úr.

 

 

(13.50)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Felkínálkozás egészen máshol van. Szeretném elmondani, hogy az elővásárlásnál és az előhaszonbérletnél nincs felkínálás. Van egy adásvételi szerződés, és ezen adásvételi szerződés életbe lépése előtt jönnek az elővásárlásra jogosultak. Tévedésben vagyunk, tisztelt képviselő urak, nem felkínálás van, hanem élhet az elővásárlási jogával, azonos feltételek között, mint ahogy egyébként az adásvételi szerződést kötötte.

Tisztelt Francz Rezső Képviselő Úr! Hadd mondjak valamit. Azt mondja, hogy szövetkezetbe bevinni. Messze nem így gondoltuk mi, hogy szövetkezetbe bevinni, talán nem is mondtuk - ha mondtuk, akkor nyelvbotlás volt. (Francz Rezső kezével a kormánypártok sorai felé mutatva: Ő mondta!)

Tisztelt Képviselő Úr! Hadd mondjak valamit. Ma is lehet létrehozni szövetkezeteket. Tegyék meg, hozzák létre a szövetkezeteket, minden előnyével. De mondok én önnek egy fontosabbat, amit az ön szavaiból kihallottam; ha nem ezt mondta, akkor elnézést érte, de ezt is ki lehet hallani.

Ön úgy szól, mintha a mai szövetkezeteknek nem lennének tagjai. Hát, ha vannak tagjai, van tíz tagja (Francz Rezső: Igen?!), mindegyik természetes személy helyben lakó, mindegyik vehet földet. (Francz Rezső: Igen?!) Ez 3000 hektár, ha van tíz tagja, tisztelt képviselő úr! (Francz Rezső: Mondja tovább, képviselő úr!) Miért tesszük tönkre a szövetkezeteket?! Miért tesszük tönkre az állattenyésztésüket?! (Francz Rezső: De nem adhatja bérbe a saját szövetkezetének!) Hát ővele művelteti, ott, a saját szövetkezet! Bocsánat! Ma miért van tagja a szövetkezetnek? Bocsánat, tisztelt képviselő úr! (Moraj az FKGP soraiban.) Mire van a tag a szövetkezetben? (Francz Rezső: Mire? - Közbeszólás az MSZP soraiból.) Mire van? Hát ezt kérdezem öntől! Hát nem természetes (Az elnök csenget.) és nem szerves az a folyamat, hogy a szövetkezet létrejött? Tehát - bocsánat, elnök úr! - azt gondolom, hozzá tartozik.

Azt mondta Francz képviselő úr, hogy a mai szövetkezeteket tönkretesszük. A mai szövetkezeteknek vannak tagjai (Közbeszólás az MSZP soraiból.), a mai tagok helyben lakók, a mai tagok vehetnek földet, és a mai tagok azzal a szövetkezettel, ahol egyébként ők tagok, műveltethetik és közösen használhatják.

Tehát az, amit ön mondott, nem állja meg a helyét, ezt akartam elmondani. (Francz Rezső: Ugyan már! Ugyan már!) Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Lakatos András úr, az MSZP képviselője.

 

LAKATOS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pap képviselőtársam és képviselőtársai 51. szám alatt jegyzett módosító indítványára szeretnék hivatkozni. Nagyon érdekesen mutatja ez a módosító indítvány a Pap képviselőtársam logikáját.

Míg az előbb nagyon hevesen gesztikulálva magyarázta el azt a kegyet, hogy minimum negyedik helyre biztosítja a kormányzópárt a helyben lakó polgárnak a haszonbérleti és vásárlási jogát, és itt védte ezt az álláspontot, úgy most legyenek kedvesek ránézni erre az 51. pontra, amelyben Pap képviselőtársam lelkiismerete valószínűleg megszólalt, és a mostani helyétől is hátrább, a g) pontban szeretné látni a helyben lakókat.

Ha még néhány ilyen módosító indítványára hivatkozom Pap képviselőtársamnak, akkor kitűnik, hogy sajnos azt kell mondjam, hogy vagy tudatosan, vagy vétlenül, de fogalma sincs, hogy milyen módosítást akarna elérni.

Azt hiszem, hogy azt kellene megérteni, amit több módosító pontban az ellenzék próbált megértetni, hogy a ma gazdaságosan működtető vagy erőfeszítéseket tevő és az ágazat produktumának jelentős részét adó működő szervezeteket hozzá kellene segíteni e törvénnyel, hogy a biztonságérzetük meglegyen, és ezeket a felsorolásokat az előhasználat és elővásárlás vonatkozásában úgy összeállítani, hogy a ma tevékenykedőnek, aki ide invesztál, biztonsága legyen.

Néhány, ebbe az etapba tartozó módosító indítvány, amit Pap képviselő úr és képviselőtársai jegyeztek, azt mutatja, hogy önök mindenféle tartalom nélkül variálják ezeket, de ez az 51-es gyönyörűen rámutat, hogy önöknek mit jelent a helyben lakó polgár.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Francz Rezső úr, az MSZP képviselője.

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Folytatom azt a vitát, amely az előbb elhangzott, hogy ez a törvény és ennek a módosításai lehetővé teszik-e azt, hogy a kistulajdonos az általa megszerzett földet szövetkezetben hasznosítsa.

Értem én azt, amit önök mondanak, uraim, hogy ő maga műveltesse meg. De pontosan az jelenti a racionális előnyt, hogyha azokat a kis területeket nem szorítják négy karó közé, hanem a területeket összeadva nagyüzemi művelést valósítanak meg. Ez pedig azt jelenti, hogy onnéttól nem az én területemet műveltetem meg és kukoricát vagy akármi mást termeltetek, hanem szeretném haszonbérletbe adni a területemet, mert úgy lehet, hogy a karó ne akadályozza, hogy most repce kerül bele, és ha van 15 hektárom, akkor 3 hektár répát, 8 hektár kukoricát vessek, meg 2 hektár repcét. Hát nem így működik a dolog, elnézést kérek!

Ahhoz, hogy a kis tulajdonokat hatékonyan lehessen használni, haszonbérbe kellene tudjam adni a tulajdonlásommal is létrejött szövetkezetnek vagy társaságnak. De ez kicsiben, családi vállalkozásokban is működik ma már így, erről beszéltem ezelőtt másfél órával, ami hátrább sorolja a saját tulajdonunkat, a saját kft.-nknek való bérbeadását, megakadályozhatja ezernyi más keresztező indulat és akarat, és többek között a nemzeti földalap által kijelölt személy is benne van. Tehát hiába veszi meg a társasági tulajdonos a társaság részére, nem tudja megvenni! Annak saját akaratából haszonbérbe se adhatja! És ez olyan korlátozó tényező, ami alkotmányos jogokat sért, nevezetesen a tulajdonnal való rendelkezés jogát sérti, és ezért ezt nem tehetik meg!

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! El kellene dönteni, hogy önök a haszonbérlőt, a feles bérlőt és a részes művelőt előrébb szeretnék-e látni vagy sem. Amikor nincs előbb, akkor azon vitatkoznak, hogy miért nincs előbb, majd amikor olyan módosító indítványt nyújtunk be, amelyben elé tesszük a helyben lakónak, akkor önök felállnak és azt mondják, hogy most már azért az 51. pont alapján döntsük el, hogy mit akarunk.

Tisztelt Képviselő Urak! Én elmondtam az előbb, hogy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottunk be azért, mert részekben tettük be ezeket a pontokat, nehogy az legyen az oka, hogy ha valamelyiket nem támogatják, ezért elveszik a módosító indítvány. Itt egy gépelési hiba történt, de akkor is hátrébb kerül a helyben lakó.

Amit Karakas János képviselő úr mondott, az... - fogalmazhatnék most egy kicsit furcsán, de nem teszem meg ebben a Házban. De tisztelt képviselő úr, ön is hátrébb tolta a helyben lakót, szeretném önnek elmondani, amikor a haszonbérlőt, a feles művelőt és a részes művelőt... - akkor miről beszél ön? Miért mondja azt nekem, hogy hátrébb toltuk? Igen, hátrébb toltuk, azért toltuk eggyel hátrébb, tisztelt képviselő úr, mert elgondolkodtunk azon, amit ön mondott, amit önök mondtak - de ez ugye nem baj? ezt ne vesse most a szemünkre! -, és azt mondjuk, hogy a helyben lakó családi gazdálkodó, részes művelő, haszonbérlő és feles bérlő előzze meg a helyben lakót. Önök ezt kérték, erre érveltek a bizottságban.

Erre ön most feláll a parlamentben, és elmondja az 51. pont kapcsán, hogy kilóg a ló lába. Hát ez a lóláb nem a Fideszé, hanem az önöké!

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Dán János úr, a Független Kisgazdapárt képviselője.

 

DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 68., 69., 70. és 71. pontjaihoz szeretnék a részletes vitában hozzászólni.

A Ház falain belül talán nem is annyira, de a falain kívül az eredeti bérletnagyság, amely szerint 2500 hektár, illetve maximum 10 ezer aranykorona értékű lehet az a bérletnagyság, amelyet egy személy - és itt az ajánlás során többen részletezik, hogy az egy személy az lehet magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is. Ez magyarul azt jelenti, hogy magyarul és népiesen szólva boldog és boldogtalan bérelhet ekkora területet.

Véleményünk szerint ez nem a magánszemély gazdálkodását támogatja, és a képviselőtársaim, egy kisgazda és egy MDF-es képviselőtársam terjesztette be, hogy a 2500 hektárt 500 hektár nagyságúra kellene módosítani. Ezzel én személy szerint maximálisan egyetértek, ugyanis ez a bérletnagyság véleményem szerint az a plafon, amelyet ennek a törvénynek a végszavazása során jóvá kellene hagyni.

Az előző, a nemzeti földalapról szóló törvénytervezet vitájában és most is kicsúcsosodik, hogy mi az az optimális gazdaságméret, mi az a családi gazdaság, egyáltalán miért van szükség rá. Horváth János képviselőtársam hozzászólásából nagyon helyesen az is kiderült, hogy a föld, az azért több mint egy piaci eszköz, egy piaci tárgy. Ennek nagyon sok vonatkozása van, és éppen ezért azon a hagyományos módon kezelni, mint bármely egyéb forgalomképes tárgyat, véleményünk szerint nem lehet.

A magyar sajátosságoknak megfelelően, természetesen termőhelyi adottságuktól függően, az optimális családi gazdaság méretét megadni csak területegységenként lehet.

 

(14.00)

 

De tessenek belegondolni - és ezt kiszámolták a szakértők -, hogy amennyiben átlagosan 200 hektáros birtoknagyságot hoznánk létre ebben az országban, és semmi mást, ez mindössze 15 ezer családnak biztosítana megélhetési lehetőséget, és az összes többinek semmiféle megélhetési lehetősége nem lenne. Márpedig a magyar vidéken - ez a legutóbbi mezőgazdasági összeírás során kiderült - mintegy 1 millió 200 ezer, 1 millió 300 ezer őstermelő van. Tehát az ő sorsuk, az ő jövőjük mindenféleképpen megkérdőjeleződik.

Ebbe a hibába már a tőlünk nyugatra élők beleestek, amikor azt vették észre - Franciaországról van szó -, hogy a birtokok koncentrálódása, intenzív koncentrálódása miatt a vidék egyre inkább elnéptelenedik. Emiatt hozták meg ők az úgynevezett orientációs törvényüket, amelynek értelmében 300 hektárnál nagyobb birtoknagyság náluk nem lehet. Tudom, hogy ez a földtulajdonra vonatkozik. Ugyanakkor a földbérlet tekintetében a törvényszakasz a továbbiakban úgy rendelkezik, hogy figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, a gazdasági társaság tagjától vagy névre szóló részvény tulajdonosától, illetve a nemzeti földalap kht.-től haszonbérel. Ez azt jelenti, hogy a földbérlet nagyságánál a felső határ a csillagos ég, ugyanúgy, ahogy a földbérlők személye pedig mindenki, tehát boldog-boldogtalan. Véleményem szerint azt a javasolt korlátozást, amelyet a képviselőtársaim javasoltak, mindenféleképpen jóvá kellene hagyni.

Természetesen a képviselőtársaimmal kialakult mai napi vitában az időt mi sem akarjuk visszapörgetni, mert azt nem lehet, viszont úgy érezzük, a társadalom fejlődésében, a rendszerváltozás utáni fejlődésében most érkezett el az az idő, amikor véglegesen ki tudjuk alakítani a családi gazdaságok alapjait, a családi gazdálkodás méretét, és valóban a vidék fejlődhet. Miután sokan vagyunk vidékiek, látjuk, hogy a vidék polgárosodása pont az anyagi körülmények hiánya miatt nem indul meg, nem indult meg vagy lassan indul meg.

Így véleményem szerint a polgári fejlődés egy lehetőségét akkor, ha a családi gazdaságok fejlesztését elindítjuk, másrészt az úgynevezett vidékfejlesztési politika, amelyet nagyon szeretünk hangoztatni, de még igazán ebben sem tudtunk előrelépni, és mindig nyugati példára hivatkozunk; ha azt akarjuk, hogy a vidék ne néptelenedjen el, a vidéken élők továbbra is megéljenek, és tisztességes anyagi körülmények között éljenek meg, akkor ehhez kell építeni az optimális birtoknagyságot, és ehhez kell építeni természetesen másodlagosan a családi gazdaságokat. Itt nem hagyom ki azt az 1 millió 200-300 ezer őstermelőt, azok támogatását sem.

Visszatérve az eredeti javaslatra, én továbbra is csak a természetes személyt és a bérlet tekintetében felső határnak az 500 hektárt javasolnám.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője.

 

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az ajánlás 57. és 70. sorszám alatti módosító indítványával kapcsolatban szeretnék nagyon röviden szólni. Mindkettőt MDF-es képviselőtársaim adták be, és egyiket sem támogatta az előterjesztő.

Ugyanakkor akár a bizottsági jegyzőkönyvből, akár a szavazások végeredményéből kitűnik, hogy mindkét javaslat, indítvány vitát váltott ki. Az 57. sorszám alatti módosító indítványt Medgyasszay László képviselő úr nyújtotta be, aki a 6. §-t kívánja úgy módosítani, hogy egyrészt az ötven évben maximált bérleti időt harminc esztendőre szállítaná le, másrészt az ilyen hosszú bérleti időszak életbe lépéséhez helyi önkormányzati hozzájárulást írna elő. A helyi foglalkoztatási lehetőségek ismeretében dönthetne az engedély megadásáról az önkormányzat, vagy javasolná a bérleti időszak néhány évvel történő csökkentését.

Számomra elgondolkodtató volt mindenesetre, hogy mind a mezőgazdasági bizottság, mind pedig a gazdasági bizottság támogatta ezt a javaslatot. Kérem a miniszter urat, hogy akár egy kapcsolt módosító indítvány formájában, akár a Fidesz képviselőcsoport támogatásával fontolja meg újra ennek a módosító indítványnak a sorsát.

 

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

A másikat Font Sándor képviselőtársam nyújtotta be, amely a 70. sorszám alatt szerepel. Ebben a módosító indítványban, amelyet a gazdasági bizottság támogatott - és kitűnt, hogy a mezőgazdasági bizottságban is egyharmadnál nagyobb volt a támogatottság -, a képviselőtársam a 2500 hektárban maximált földhaszonbérlet mérséklését javasolta. Itt legfeljebb abban tér el a másik javaslattól, hogy nagyobb aranykorona értékű termőföldet vehetne haszonbérbe Font Sándor módosító javaslata szerint.

E két javaslatot ajánlom a kapcsolt módosító indítványokat előkészítők figyelmébe. Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket. Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 59. és 67. pontjához kívánok hozzászólni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt elhangzott, hogy minden magyar állampolgár, illetve minden helyben lakó, ha módja van, akkor tulajdonképpen vehet földet, és utána úgy gazdálkodik vele és úgy hasznosítja, ahogy akarja. Ha gondolja, szövetkezetben, ha gondolja, szövetkezetet alakít, ha gondolja, akkor egyénileg vagy családi gazdaként művelheti. Nem akarom nagyon kipoentírozni, képviselőtársaim, azt, hogy ez majdnem olyan kitétel, hogy minden magyar állampolgár lehet a Magyar Köztársaság elnöke, vagy minden magyar állampolgár lehet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvénytervezetek nem ezt tükrözik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy háromszáz hektárban maximáljuk a családi gazdálkodót, akkor ha ezt visszaosztjuk a magyar állampolgárok létszámára, illetve a rendelkezésre álló magyar termőterületre, akkor bizony kiderül, hogy nagyon csekély az a szám, akiből családi gazdálkodó válhat, aki akár 100, 200 vagy 300 hektár földtulajdonnal rendelkezik.

És akkor itt valóban nem beszéltünk arról, hogy mi lesz azokkal a ma vidéken élő és mezőgazdasági termeléssel foglalkozókkal, akik akarva-akaratlanul ki fognak szorulni ebből a mezőgazdasági szektorból. Ez a folyamat egyébként, nagyon jól tudjuk valamennyien, magától is megy, működik, a birtokok koncentrálódnak. Ez a törvény erre csak rá fog segíteni.

Az 59. pont a nemzeti földalap kht. mint haszonbérbe adó által kötött haszonbérleti szerződés időtartamára vonatkozik, amely az előterjesztés szerint ötven év lehet.

Nem tudom, hogy mi az a mezőgazdasági művelési ág - biztos van ilyen -, ami indokolja azt, hogy ötven évre haszonbérbe adjuk; gondolok itt az árterek hasznosítására vagy ilyesmire. De a törvény átgondolatlanságára utal az, hogy minimum különbséget kellene tenni ültetvényes gazdálkodás, kertészeti kultúra, erdészeti gazdálkodás között - ott akár 150 évet is el tudok képzelni, ha az a cél, hogy egy tölgyest telepítsünk az adott területen, mert környezetvédelmi szempontból, az élővilág kultúrájának a megőrzése szempontjából ez szükséges lehet. Tehát ezt mindenképpen szükséges lenne szabályozni. Egy óriási hiányossága ennek a törvénytervezetnek, hogy erre ki sem tér.

Arra sem tér ki, hogy mi van akkor, ha a haszonbérlő nem jó gazda módjára műveli a földet, nem tartja kultúrállapotban. Ez jogilag elég felemásan körülhatárolt kategória: a jó gazda gondossága, és nincs szankció, nincs lehetőség arra, hogy ha ez a terület nem megfelelően kerül hasznosításra, akkor ezt az ötven év bérbeadási idő lejárta előtt módosítani lehessen.

Több képviselőtársam is adott be módosító indítványt, mi is adtunk be módosító indítványt. Mindenképpen megfontolásra ajánlom, hogy kultúrák szerint - ültetvényes gazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés vagy erdészeti kultúra - tegyünk különbséget. Átlagosan egyébként öt-tíz év közötti bérbeadási időt tartok elfogadhatónak.

Az ajánlás 67. pontjában több képviselőtársammal együtt nyújtottunk be módosító javaslatot a haszonbérlet nagyságára vonatkozóan.

 

(14.10)

 

A 2500 hektár bizonyos körülmények között elfogadható, de nagyon korlátos körülmények között; például árvízvédelem vagy erdőtelepítés. De a 2500 hektár nagyságrendnél, amikor 300 hektáros családi gazdaságokról beszélünk, vagy arról, hogy egy magánszemély tulajdonában ma Magyarországon 300 hektár termőföld lehet, megfontolásra ajánlom, hogy kapaszkodjunk bele ebbe, és 300 hektárban határozzuk meg az egy természetes személy által bérelhető termőföld nagyságát.

Ugyanakkor azt is ki kell kötni, hogy ez a személy csak magyar állampolgár lehet. E szabályozás lehetővé teszi azt, hogy bárki, ha természetes személy, magánszemély, földet bérelhessen, és nem zárja ki a külföldi haszonbérlés lehetőségét. Vagy így próbáljuk legalizálni azt, ami ellen harcolunk, aminek a beharangozásával készült ez a három törvényből álló csomag, hogy vissza akarjuk szorítani a külföldiek tulajdonlását? Akkor a haszonbérletnél is próbáljunk erre törekedni!

Köszönöm a figyelmüket.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy állítás és egy kérdés hangzott el. Amikor arról beszélünk, hogy nagyon kevés embert érint a családi gazdálkodás mint létforma, a 300 hektárral beosztani nagyon nagy hiba lenne. A 300 hektár a maximális érték, mert ugyan 10-15 hektáron is, ha olyan jellegű gazdálkodást folytatnak, nagyon hatékony és jó gazdálkodás folytatható, de ha egy korábbi részt elolvas a tisztelt képviselő úr, akkor abból láthatja, hogy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenység - faluturizmus, ökoturizmus, agroturizmus, és még sorolhatnám, milyen tevékenység - van. Ezzel együtt már lehet, hogy 10-15 hektáron is nagyon jó családi gazdálkodás folytatható. Tehát ahogy önök beosztják a 300 hektárral, az enyhén szólva követhetetlen. Ez egy matematikai művelet, egy kis számítógéppel könnyen elvégezhető, csak a valóságtól nagyon-nagyon messze van. Ezért óvnám a képviselő urat attól, hogy ezt ezzel az egyszerű osztással végezze el, mert nem jut jó megoldáshoz; sokszorosa lesz a családi gazdálkodó ahhoz képest, amit ön mondott.

A másik dilemma, ami a kérdése volt, hogy miért ötven év a haszonbérlet. Tisztelt képviselő úr, ha megnézi, ez a paragrafus a nemzeti földalapra hivatkozik vissza. Ha megnézi a nemzeti földalapnál a 2. §-t, hogy mi a termőföldvagyon rendeltetése, akkor mindjárt rájön, hogy tíz pontból csak hét olyan pont van, ami minimum azt igényli, hogy harminc-ötven év legyen a haszonbérlet hossza, akár ültetvényre, akár tározókra, akár gyenge termőképességű területekre, akár magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területekre gondolunk. Ugyan, ne mondja már, képviselő úr, hogy ezeket a területeket talán öt évre kellene odaadni; miközben a szürkemarhacsorda éppen fölszaporodott és jóízűen legelne, öt év múlva visszavonjuk a haszonbérletet.

Tisztelt képviselő úr, erre vonatkozik a haszonbérlet! Passzust passzussal passzítsunk össze, és akkor érteni fogjuk, hogy mi miért van.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Simon József képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából.

 

SIMON JÓZSEF (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Pap képviselőtársammal ezt a kérdést már korábban is hosszabban vitattuk. Úgy gondolom, nem alkalmazható Magyarországon ugyanarra a kérdésre kétféle logika. Ha más területeken tíz esztendőben van maximálva a bérlet maximális határideje, semmi nem indokolja, hogy abban az esetben, ha mondjuk, a földalap adja bérbe ezt a földet, ez ötven év legyen. Egyébként ha fennállnak ugyanazok a körülmények, semmi nem akadályozza meg, semmi nem szól az ellen, hogy a nemzeti földalap ugyanannak a gazdálkodónak adja bérbe továbbra is ezt a területet.

Tehát úgy gondolom, ez a kivétel maximálisan indokolatlan, semmiféle szakmai érvet emellett felhozni nem lehet. Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

 

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársam! Én nem azt mondtam, hogy öt-tíz évre adjuk bérbe, és ez legyen. Azt mondtam, ha figyelt, hogy kultúrák és művelési ágazat szerint próbáljuk meg szétosztani, mert ez a törvényjavaslat így nem felel meg a mai magyar valóság gazdálkodási igényeinek. Tegyünk különbséget szántóföldi növénytermesztés, erdőművelés és ültetvényes gazdálkodás között.

Egyébként az ötven év mint olyan, nem tudom, hogy mikor volt a magyar gyakorlatban utoljára; ezt valamikor talán hitbizománynak hívták. Ez egy olyan tartósítása és strukturálása ennek a rendszernek, amit aztán nagyon nehéz lesz feloldani - erre utaltam.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az ezen szakaszban lévő módosító indítványok annak a szemmel látható, és lehet, hogy nem mindenkiben tudatosult hatásnak a fékezésére, mérséklésére irányulnak, ami három pontban foglalható össze. Ezeknek a földtörvény-módosításoknak a nemzeti földalappal együtt, és az ez után következő, a közös földalap egyébként indokolt, de ebben a formában furcsa kihatású megszüntetésére vonatkozó javaslattal együtt, azt látom, hogy három hatásuk van.

Az egyik az, hogy szétrobbantják a mostani bérleti, földhaszonbérleti viszonyokat, tehát a haszonbérlők hátrébb sorolása a törvényben.

A másik az, hogy valamilyen módon a földkoncentrációt is felgyorsítják. Ezért Dán János képviselő úrnak teljesen igaza van; igaz, hogy nem egyszerű osztás kérdése a 300 hektáros birtokhatár, de ezek a törvényjavaslatok fölgyorsítják a földkoncentrációt, tehát hátrébb szorítják a mostani haszonbérleti viszonyokat, és valami rejtélyes oknál fogva egyetlenegy haszonbérleti rendszerben, a 2500 hektáros haszonbérleti rendszerben viszont valamilyen új tulajdonosokat preferálnak.

Tehát ennek a törvényjavaslatnak semmi köze nincsen ahhoz, amit a családi gazdaságokról önök beszélnek, a családi gazdaságok tényleges erősítését szerintem ez nem szolgálja. Ezért az a földkoncentráció, ami miatt Dán János képviselő úr aggódott, igenis indokolt veszélynek látszik, és ez a törvényjavaslat ezt erősíti, nem pedig gyengíti.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy több képviselőtársam nem jelezte felszólalási szándékát, így a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 78-81. pontjai alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni.

Megadom a szót elsőként Németh Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

 

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A 81. pontban képviselőtársaimmal módosító indítványt nyújtottunk be abból a célból, hogy a budapesti agglomerációhoz tartozó településeket ne sújtsuk földvédelmi járulékkal, helyesebben részükre is biztosítsuk azt a kedvezményt, mely szerint nem kell földvédelmi járulékot fizetni akkor, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon más célú hasznosításra a tulajdonos 400 négyzetméternél nem nagyobb területen kívánja igénybe venni, illetve saját célra lakást kíván építeni, vagy önkormányzati bérlakás építése céljából engedélyezik a más célú hasznosítást.

Azért kívánjuk a budapesti agglomerációt kivenni, mert a jelenlegi meghatározottság szerint ez az agglomeráció egy nagyon széles értelemben meghatározott agglomeráció, közel ötven települést érint Pest megyében. Úgy gondolom, indokolatlan azokat a településeket ezzel sújtani, amelyek már Budapesttől esetleg 30 kilométerre vagy még távolabbi pontokon vannak. Ez teljesen más, mint a balatoni kiemelt üdülőkörzet; nem a Budapestet körülvevő közvetlen településekről van csak szó. Nem érzem azt, hogy indokolt lenne ezeket a földtulajdonosokat ezen kedvezménytől megfosztani. Ezért nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot, és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): A 81-es támogatására kérném a másik oldalon ülő képviselőtársaimat és az előterjesztőt is. Az agglomeráció tényleg rendkívül változatos, és nagyon sok olyan kistelepülés van, ahol nem lakóparkokban gondolkodnak; nem is lehet, mert olyan a fekvésük. Úgy érzem, hogy amikor Németh Imre, Orosz Sándor és Solymosi József beadták ezt az indítványt, akkor ők elsősorban nem a spekulációra, a spekuláló emberkékre gondoltak, hanem azon tisztességes, főleg kisebb, de az agglomerációhoz tartozó településen élőkre vagy a mellettük lévő esetleges tanyákon élőkre, akiknek az ilyen formában való diszkriminálása nem lenne túl szerencsés.

 

 

(14.20)

 

 

Úgyhogy kérem az előterjesztőt is, hogy fontolja meg eddigi álláspontját. Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyanezen vitaszakaszban megadom a szót hozzászólásra Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon rövid kérésem, illetve észrevételem van a 78. pontban beadott módosító indítványunkhoz; a mezőgazdasági bizottság és a környezetvédelmi bizottság támogatta, az előterjesztő képviselője nem ért egyet vele. Szeretném elmondani, hogy miért nem helyes, ha így marad, legalábbis én azt gondolom, hogy nem helyes. Tudniillik a miniszter által rendeletben kijelölt körzeti, illetve megyei földhivatal illetékes első-, illetve másodfokú eljárásra az egy hektárnál nagyobb termőföldnek más célú hasznosításnál.

Ezt sokan úgy értelmeztük a bizottsági ülésen, ez azt jelentené, hogy egy ilyen szerv lenne, amely országosan végzi ezeket a feladatokat, vagy adott ügyre vonatkozóan mindig más és más. Én nem hiszem, hogy ez túlzottan szerencsés lenne, miközben a körzeti, illetve megyei földhivatalok minden illetékességi területükön ezeket a munkákat el tudják végezni. Tehát én azt tartanám helyesnek, ha a törvényjavaslatból ez a szöveg elmaradna, mert ez egy fölösleges munkát eredményez; például Tolna megyében két különböző hely vonatkozásában az egyik esetben, mondjuk, Győr-Moson-Sopron megye járna el, a másik esetben pedig Komárom-Esztergom megye, s igazából nem indokolná semmi, hogy ez így legyen. Ha pedig egy adott megyében mindig egy más megye járna el - ha én jól értelmezem a módosítást -, akkor azt megint mi indokolja, hogy az a megye egy másik megyénél eljárva jobban meg tudja csinálni, mint a helyben lévő körzeti, illetve megyei földhivatal. Én ezt ismét és újra megfontolásként vetem föl, hogy ez talán célszerű lenne, praktikus lenne, és sokkal olcsóbb lenne, ha otthagynánk azoknál a szervezeteknél, amelyek ezeket a munkákat és az illetékességi területükre tartozó munkákat eddig is végezték és ezután is végezni fogják.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából, és kívánok boldog névnapot a képviselő úrnak.

TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony, mind a kettőt, a szót is és a jókívánságait is, és a kollégáim bár most nincsenek itt, de akkor tolmácsolom tovább.

A 81. ajánlási ponttal kapcsolatosan fővárosi és főváros környéki képviselőtársaim érveltek. Ezzel kapcsolatosan hadd legyen annyi megjegyzésem, hogy a jelenleg hatályos földtörvényben sem biztosított az, hogy azokat a földterületeket ne terhelje földvédelmi járulék megfizetése, amelyekről itt szó van. Ez korábban benne volt a földtörvényben, hogy lakásépítési célra szolgáló területkivonás esetén ne kelljen megfizetni a járulékot. Aztán valamikor '99-ben módosítottuk a törvényt, akkor kikerült ez, egy olyan indoklással, hogy igazán az építési költségekben nem jelent ez túlzottan nagy költséget, viszont a földvédelem szempontjából nagyon is fontos az, hogy törekedjünk erre.

Most ehhez képest a mostani törvényjavaslatnak az a szándéka, hogy a vidéki településeken elsősorban azért ilyen módon is lehessen támogatni az olyan jellegű építkezéseket, amik 400 négyzetméternél kisebb területen valósulnak meg, illetve a lakásépítésnek az ily módon történő támogatása is bekerült a javaslatba. Viszont az, hogy ezt kiterjesszük az egész ország területére, tehát Budapest területére is, ahol azért, hogyha egy szántóterület kerül bevonásra, talán nem indokolt, éppen az itt kialakult ingatlanárak, illetve a földvédelem szempontjai miatt. Tehát én nem tartom szükségesnek azt, hogy támogassuk, és maga a filozófiája; nem egy negatív diszkriminációról van itt szó, hanem pusztán arról van szó, hogy a jelenlegi állapothoz képest adunk egy könnyítést, de nem általánosan adjuk meg a könnyítést, hanem csak az ország egyes területein, tehát a fővárosban, illetve az agglomerációban.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

 

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 83. és 90. pontjához kívánok röviden hozzászólni. Kissé fölöslegesnek tartjuk itt a 83. pont alatt megjelölt... - tessék? (Közbeszólás: 83-as?) Elnézést, a következő vitaszakaszhoz...

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy tűnik, hogy önmaga is konstatálta, hogy most a 81.-ig terjedő pontokig szól ez a vitaszakasz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát, tehát az ajánlás 82-90. pontjaira, és akkor most adom meg Tóth Sándor képviselő úrnak a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen elnök asszony, kissé gyors voltam. Tehát röviden az ajánlás 83. és 90. pontjában szereplő módosító javaslathoz kívánnék hozzászólni.

Kissé fölöslegesnek tartjuk a 16. § kiegészítését, amely arról szól, hogy amennyiben a Magyar Köztársaság csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor az önfoglalkoztatóként mezőgazdasági tevékenységet végző személy tekintetében a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. Úgy ítéljük meg, teljesen fölösleges, hogy ez ebben a tervezetben megjelenjék, majd ha lesz egy új törvény, akkor majd az hatályba fog lépni, addig ez a törvény van hatályban. Az, hogy ez mikor lesz, Unió vagy nem Unió - majd ha az új törvény erről rendelkezik. Úgyhogy én javaslom ezt a szakaszt elhagyni.

A 90. pontban előzetesen szeretném elmondani azt, hogy nemcsak ennél a pontnál, hanem számos más olyan törvénytervezetnél is, ahol határidőre vonatkozó kitételek vannak, kissé elhamarkodottnak tartjuk ezt. Tessék megnézni, most november végét írjuk, illetve holnap már december van, a törvény a tervezet szerint január 1-jén hatályba lép, és gyakorlatilag majdnem mindenre 60 nap felkészülési időt és reagálási időt jelöl meg e tervezet. Általában tapasztalhatjuk azt, hogy ha a mezőgazdasággal kapcsolatos törvények jelennek meg, és különösen ha földdel kapcsolatos törvények vagy szövetkezetekkel kapcsolatos törvények, ahol mindenkinek van teendője, mindenkinek át kell gondolnia, hogy merre, hogyan mozduljon, ezek a felkészülési idők rendkívül rövidek. Ezért én szeretném javasolni a miniszter úrnak is, hogy ezeket a határidőket mindenképpen vizsgálják felül, és hosszabb felkészülési időt biztosítva e törvénytervezeten átvezetve legalább 90 napot jelöljünk meg.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyon örülök, hogy a 85. sorszám alatt lévő módosító indítványunkat támogatták. Erről nem kívánok nyilván szólni.

Viszont van két olyan módosító indítvány, amiről már korábban szóltam, amikor elmondtam, hogy majd a zárórendelkezésekben fogalmazzuk meg azt, hogy kire vonatkozik még a családi gazdálkodó; ugye, itt mi korábban két módosító indítványt visszavontunk. Nos, itt úgy fogalmaztuk meg - és ez egy kapcsolódó módosító indítvány lesz a következőhöz, de itt a zárórendelkezésekben hoznánk meg -, hogy aki 2005. január 1-jéig teljesíti mindazokat a feltételeket, amelyek ma egy családi gazdálkodóra érvényesek. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert mind a két bizottsági ülésen, amelyiken én részt vettem, fontos kérdés volt, és többen fölvetették, hogy ma még sokan nem tudnának családi gazdálkodóként tevékenykedni - eszközhiány, anyagiak, korábbi munkahely, kell átállási idő, és még sorolhatnám -, ezért nyilván egy ilyen átállási, átmeneti szabályra szükség lenne.

A másik nagyon fontos dolog, amire én azt gondolom, hogy ezért fontos a párbeszéd, hiszen ha vitatkozunk, és konkrét dolgokról vitatkozunk és konkrét érveket hozunk föl, akkor bizony van fülünk a hallásra, és mi meghallottuk, amit önök mondtak. Ez pedig az volt, hogy a 18. §-ban, ami arra vonatkozik, hogy az eredeti törvénynek milyen passzusai szűnnek meg, és ebben volt egy kitét, a 23. §, amely a külföldiek haszonbérleti lehetőségét engedte volna meg, nos, mi is úgy látjuk, hogy ez a 23. § nem kell hogy megszűnjön, maradjon meg, nyitottak vagyunk, a fülünk nyitott arra, ami jó indítvány, el is fogadtuk önöktől ezt a fajta indítványt, és kapcsolódó módosító indítvánnyal mi is azt javasoljuk, hogy a törvényjavaslat 7. §-ának 23. §-a (sic!) ne maradjon el, vagyis ebből a törvényjavaslatból ezt szeretnénk törölni, és így benne marad az eredeti törvényjavaslatban.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

(14.30)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! A 82. és 89. pontban beadott indítványaimról szeretnék szólni és indokolni. A 82. pontban - folytatva a korábbi gondolatmenetet - azért vettük ki a termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait, illetve a családi gazdaságok létrehozására vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat, mert itt is jelezni kívántuk, hogy mindkét téma olyan, hogy megérdemelné, hogy valamilyen formában törvény szabályozza.

Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy pontosan abból adódóan, hogy jövő év elejével már a törvény él, elviekben január 1-jétől kezdve minden földbérletet, földadásvételt végig kellene futtatni a földalapon, végig kellene a teljes rendszeren futtatni, aminek szerintem nincs meg a lehetősége, hisz nincs tudomásom arról, hogy a vonatkozó rendeletek meglennének, így ez különösen érdekes.

Számomra érdekes, hogy a Fidesz hajlandó támogatni a 89. pontban szereplő javaslatunkat, ami úgy szól, hogy maradjon meg a 23. §, amely arról szól, hogy külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6 ezer aranykorona értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Ha csatlakozó módosító indítványt vagy bizottságit akar a Fidesz beadni, akkor felhívnám a figyelmüket, a 8. §-ban az szerepel - a korábbi földtörvény 22. §-át módosítva -, hogy egy személy legfeljebb mennyit vehet. Akkor az egy belföldi személy kihangsúlyozása szükséges, máskülönben egymásnak ellentmondó lesz a két paragrafus, és akkor esetleg bele lehet kapaszkodni valamilyen oldalról.

Az már egy külön téma számomra, hogy tudomásom szerint a Fidesz-kormány megegyezett az EU-val, hogy a csatlakozási előtárgyalások időszakában nem tesz különbséget belföldi és külföldi magánszemély között. Kíváncsi lennék majd arra, hogy ezt az egyezséget mennyire tudja feloldani a földtörvény viszonylatában. Kijelentem, üdvözlöm, hogy belátták, hogy ki kell zárni valamilyen formában a külföldi bérletszerzési jogát.

Ennyit ezekről, és örülök annak, hogy némi kompromisszumkészség ebben a témában is megnyilvánult. Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Németh Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A 89. ponthoz szeretnék én is hozzászólni, bár Karakas János képviselőtársam sok mindent elmondott. A bizottsági ülésen megütközve tapasztaltuk, hogy a kormány képviselője továbbra is ragaszkodott a külföldiek 2500 hektáros földbérletéhez. Ezt azért tartjuk különösen furcsának, mert a június 12-i megállapodás után, amely az Európai Unióval történt a tőke szabad áramlása fejezetének lezárásakor, a kormány szélesre tárta a kapukat a külföldiek előtt a földhasználat és a földszerzés vonatkozásában, és utána egy olyan ígéretet kaptunk a miniszterelnök úrtól, hogy ezt a földforgalmat majd szabályozni fogják a szeptemberben benyújtásra kerülő földtörvénycsomagban.

Ezért tartottuk rendkívül furcsának, hogy ilyen mértékben megemelik a külföldi gazdálkodók földhasználati lehetőségét, ez ugyanis olyan lehetőséget biztosít a külföldiek számára - szemben a magyar gazdálkodókkal, akik tőkeszegények -, hogy lehetőségük lenne a magyar gazdálkodók elől a termőföldet elvinni és használatba venni. Úgy gondolom, maga a megállapodás is problémás, mert biztos távlatokat nyitott a külföldi gazdák előtt, kiszámíthatják, hogy hány év múlva tudnak termőföldet szerezni. Aki idejön, letelepszik, 2001. január 1-jétől számítva három évig itt van, ha 2004-ben történik a belépés, már a belépés időpontjában vehet 300 hektárt. Ha nem, abban az esetben is felszabadul a földpiac az azt követő három év múlva vagy hét év múlva. Ez nem egy olyan idő a földszerzés tekintetében, amit ne lehetne különféle módszerekkel megoldani.

Úgy gondolom, a magyar mezőgazdaság erre nincs felkészülve, hogy ilyen mértékben kiszolgáltassa magát, ezért mi kérjük a kormányt, értékelje át az álláspontját, és a külföldi földhasználat tekintetében maradjanak meg a jelenlegi rendelkezések, támogassák a 89. pontban benyújtott módosító indítványt.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Simon József képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

SIMON JÓZSEF (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! A 82. és a 83. ajánlási pontban megfogalmazott javaslatokhoz szeretnék két percben visszatérni. Szeretném felhívni a kormány és a kormánypárti képviselőtársaim figyelmét arra, elfogadhatatlan, hogy ennyiben maradjunk, hogy az uniós csatlakozásig nem kívánjuk a parlament nyilvánossága előtt törvényben szabályozott módon, a jelenlegi tervezetnél pontosabban definiálni a családi gazdálkodó, a családi gazdálkodás fogalmát, a családi gazdaságok működtetését, a családi gazdaságok jelentőségét a magyar gazdaságban.

Itt a földtörvény kapcsán mi nyilvánvalóan csak agrárszempontból tárgyaljuk ennek a kérdésnek a jelentőségét, de szeretném felhívni a parlament és a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a családi gazdaság Európa-szerte nem csupán agrárgazdálkodási forma, hanem olyan gazdasági tevékenység, amely a vidék arculatának, kulturális identitásának, tájfenntartási funkciói megmaradásának olyan alapvető garanciája, amely messze túlmutat az agrárgazdaság problémáin. Rendre belezuhanunk abba a csapdába, hogy ezt a gazdálkodási formát nem társadalmi hatékonysága, hanem agrárgazdasági hatékonysága szempontjából ítéljük meg.

Szeretném világossá tenni, hogy gazdasági hatékonyság szempontjából a családi gazdaság nem feltétlenül versenyképes, sőt az esetek többségében nem versenyképes a társas gazdálkodókhoz képest, társadalmi hatékonysága tekintetében viszont az lehet, ha azokat a társadalmi, kulturális, környezetvédelmi, tájfenntartó feladatokat is a tevékenységi körébe értjük, amelyekről sajnálatosan nem esik szó a jelenlegi vitában. Úgy gondolom, ezekre a kérdésekre vissza kell térni, és nem várhatunk ezzel addig, amíg az uniós csatlakozás ezt indokolttá teszi.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Tekintettel arra, hogy több jelentkező nincs, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter urat - akit szintén köszöntök -, hogy most kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

 

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Később kívánok válaszolni.

 




Felszólalások:   111-168   168-279   280-332      Ülésnap adatai