Készült: 2020.09.25.03:21:49 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 160 2010.06.14. 2:12  159-162

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Amint ön előtt is ismeretes, az 1991. évi XXV. törvény szerinti II. kárpótlási földalapba sorolt termőföldek vonatkozásában az árverések folyamata mind a mai napig nem zárult le teljes egészében. A Központi Igazságügyi Hivatal honlapján közzétett tájékoztatás szerint Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a főváros területén vannak még kárpótlási árverésre váró területek. Az is közismert, hogy ezek az árverések nem a legmegfelelőbb áron történnek. Hiszen aranykoronánként 3 ezer forintért történnek a meghirdetések, és egy 40 aranykoronás földet 120 ezer forintért meg lehet szerezni. Ráadásul a kárpótlásra jogosultak, akik a földet művelnék, azok a gazdák, akik erre egyébként igényt tartanának, nem rendelkeznek már kárpótlási jeggyel.

A kárpótlás már jó régen lezárult, és mégis ilyen területek vannak még. Békéscsaba város körzetében 540 hektár ilyen terület van. A város folyamatosan perben állt ez ügyben, hogy ilyen olcsó áron ne kerüljön a föld úgynevezett árverésre, hiszen spekulációs céllal a város közterületei teli voltak budapesti és egyéb nagyvárosi ügyvédi irodák telefonszámaival, ahol kárpótlási jegyek vásárlása címén a töredék kárpótlási jegyeket felvásárolják. Ha ezeket a kárpótlási jegyeket 50 százalékon vásárolták meg, akkor már 60 ezer forintért lehet egy hektár jó minőségű földet megvásárolni, ha pedig a licit lefelé megy, mert nincs másnak ott kárpótlási jegye, akkor ott 30 ezer forintért lehet úgymond "megszerezni" egy hektár jó minőségű földet, aminek a tényleges értéke például Békéscsaba körzetében 1,5 millió forint.

Ez tehát egy spekuláció, nem a termelők és kárpótoltak javára történő árverés. Kérdezem miniszter urat, hogy ez ügyben szándékoznak-e valamilyen jogszabályt módosítani, és esetleg az önkormányzatokat helyzetbe juttatni, hiszen azok területfejlesztési vagy szociális céllal tudnák hasznosítani.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti frakciókban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 224 2010.11.16. 2:49  119-335

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én a költségvetésnek az agráriumhoz kapcsolódó részéhez szeretnék hozzászólni. A mezőgazdasági bizottsági ülésen is - Ángyán József államtitkár úr részvételével - eléggé hosszasan kitárgyaltuk ezt a költségvetést. Az, hogy az egyik évről a másik évre az előző évihez képest egyes ágazatoknak vagy egyes egységeknek mennyit tudunk adni, az egy dolog; fontos az is, hogy ha lehet, minél többet. De én úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne az agráriumban és az élelmiszeriparban egy olyan váltás, egy olyan stratégiai váltás, amelyre az államtitkár úr ígéretet tett, hogy tavaszra ebből várható egy olyan anyag, amely magának a pénznek a felhasználását tenné jobbá. Mire gondolok én? Például arra, hogy itt vannak a géptámogatások. A géptámogatásoknál elég hosszasan, a rendszerváltást követően mindenki lendületesen, van, aki túl is vásárolt gépekből, a támogatás nagy részét a kereskedők vitték el: ahogy emelkedett a támogatás, az a kereskedők zsebében csapódott le, mert emelkedett az ár. Ez egy rossz dolog.

Nincs jövedelem a mezőgazdaságban. Miért nincs? Nincs igazi piacvédelem, tehát ömlött be az a sok szemét, amire most már ugyan a másodlagos vizsgálatokkal van valami megoldás, de azok az alaptevékenységek, amelyek Magyarországon jól működtek - baromfitartás, sertéstartás, hízómarhatartás, tejelőmarha-tartás, juhászat -, azok tönkrementek vagy leépültek. És az előző nyolc évnek ebben azért jelentős része volt, mert valamikor 7,5 millió sertés volt, most jó, ha van az országban 2,5 millió. Pedig hogyha, amikor gabonatúltermelés van, lenne elég állatállomány, akkor nem volna szükség intervenciós raktárakra, jobb ára lenne, a növénytermesztésben jövedelem jobban képződne.

És még egy fontos dolog: a mostani forrásokat arra kellene elsősorban használnunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a termelőket, az újraélesztendő, újra működésbe hozandó feldolgozókat már tulajdonossá tegyük. Lehet, hogy nem lehet egyszerre, de egy olyan finanszírozást kell biztosítani, hogy valamilyen szinten részvényes legyen, mert akkor nem fog behozni holland, dán disznót, hogyha a sajátját vágja le, a sajátját dolgozza fel.

Zakó Lászlónak meg annyit mondanék, hogy a turizmushoz a gasztronómiát nagyon jól hozzá lehet kapcsolni. Én vagyok Békéscsabának a reklámembere a csabai kolbászban (Derültség.), tehát aki kolbászt eszik, az ekkorára tud nőni (Derültség.), nagyon jó minőségű, nincs benne mesterséges (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) szalonna... Vége? (Derültség.) Csak annyit akarnék még egyszer mondani, hogy tehát nagyon fontos az, hogy hogyan használjuk fel a forrásokat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok és szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 262 2010.11.23. 1:52  251-311

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Teljesen egyetértek az Obreczán Ferenc úr által elmondottakkal, és én is kiemeltem volna a kereskedőknek azt a nem tisztességes magatartását, amikor csak papíron utaztatják meg a terményt, és ezzel igen jelentős áfacsalást hajtanak végre.

Én onnan indulnék, hogy én is egyetértek a törvényjavaslattal, de lehet, hogy egy picit hamarabb be kellett volna adni, tehát lehet, hogy már van, akiknél ez elkésett, de nagyon fontosnak tartom így is, hogy ez most megtörtént.

Én úgy gondolom, hogy térjünk már vissza egy picit a 2009-es évre. 2009-ben 2000, 2200, 2400 forintért lehetett gabonát eladni, konkrétan búzát, takarmányminőségként fizették, meg 1800 forintért mázsáját - mázsáról beszélek -, és ma miként adták tovább: 4000 forintért. Hol van az a tisztességes kereskedői réteg, amely úgy gondolja, hogy ha abban az évben ekkora hasznot sikerült eltenni, akkor, amikor megszorul a gazda, talán visszasegítem ezt? Ott lehet, hogy egy fölözést kéne megvalósítani.

Én úgy gondolom, hogy a mezőgazdaságban - ezt elmondtam a bizottsági ülésen is - egy stratégiai váltást kellene most már végrehajtani, hogy ne legyenek mindig kiszolgáltatva a mezőgazdasági termelők annak, hogy milyen az év, milyen a termény, milyen a termés. Ha kicsit jobb, akkor már rögtön ezt tudják a kereskedők, és a tőzsdétől kezdve mindenhol megtörténik a kartellezés, hisz látjuk, hogy ezzel kapcsolatban, azt hiszem, egy 2,6 milliárdos büntetést ki is szabtak, tehát ez van. És mindig csak annyit vesznek meg, amennyi éppen a malmokhoz vagy a rögtöni eladásukhoz szükséges, hogy nyomott áron tartsák a termény árát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Akkor majd folytatom.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 266 2010.11.23. 1:48  251-311

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Vágó Gábor úrnak mondom, hogy én még olyan nagyon szegény kereskedőt nem láttam, meg tönkrementet sem, tehát hogy nagyon összeomlottak volna. Nem tudom, nem hallotta, amit mondtam az előbb, hogy 2,6 milliárdra most büntettek meg egy jó pár kereskedőt kartellezés miatt. Ennek az volt a lényege, hogy a paraszttal toltak ki, a gazdával.

Na mindegy, én a megoldásra azt tudnám kitalálni, vagy azt javasolnám, hogy a stratégiai váltásban elsősorban a belső fogyasztást növeljük, azaz újra hozzuk vissza a sertésállományt, az abrakfogyasztót, hogy a növénytermesztésben legyen már egy olyan kiegyensúlyozott piac, hogy ne legyünk ennyire kiszolgáltatva, mondanám egyszer ezt. Tehát egy olyan 5-6 millió sertést vissza kellene ebben az országban állítani, és ez ügyben kellő lépéseket tenni.

Azt is elmondtam, hogy a 2200-ért megvásárolt gabonát adták tovább 4200-ért. Kérdezem Vágó Gábort, hogy ez tisztességes-e, hogy akkor miért nem mondta a kereskedő, hogy bocsi, 2000-rel többért tudtam eladni azt a búzát, akkor adnék vissza neked, kedves gazda, mert a tavalyi éved rosszul sikerült.

Nehogy azt higgyük, hogy az időeltolással mi a gazdákat majd nagyon meg tudjuk segíteni. Egy biztos, hogy addig nem veszik meg külföldiek a földet, ha sikerül két-három évvel a moratóriumot kitolni, de igazából a paraszt nem tud fölhalmozni tőkét, nem fogja tudni megvenni a földeket később sem, mert mindig leveszik róla a sápot, a hasznot. Én úgy gondolom, hogy amíg a termelő nem lesz tulajdonos a feldolgozóban, például a malmokban, olyan helyeken, ahol nem lesz az, hogy más vigye el ezt a plusz 2000 forintot, addig igazából mindig kiszolgáltatott lesz. Ha sok terem, akkor keveset adnak, ha kevés van, akkor meg megfizetik.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 284 2010.11.23. 2:19  251-311

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak annyit szeretnék elmondani, hogy a termelő megközelítőleg háromnegyed évet kockáztatja a pénzét, amit befektet a termelésbe, és ennek nagy része hitel. És azért kényszerül bele ezekbe a szerződésekbe, amiről most itt beszélünk - mert az okát próbáljuk már megtalálni; a Gábor kiment, de nem baj -, mert hamarabb el kell adnia. De miért kell neki hamarabb eladni? Egyrészt azért, mert nincs tárház. Amikor nagyon sok kukorica volt, akkor egy-két sikeres csoportnak vagy jó helyen ülőknek sikerült nagy intervenciós tárházakat megépíteni, de a kisebbek ebből is kimaradtak. Tehát belekényszerül abba, hogy hamarabb eladja, mert a hiteleit fizetnie kell, aztán meg is kéne belőle élnie, mégpedig úgy, hogy a gyerekét is tudja taníttatni, hogy egy pici esélyegyenlősége is legyen. Ez azért hiányzik.

S ne feledjük, ahogy a világ lakossága nő, az élelmiszer stratégia. Most kellene megtalálnunk a helyünket és a szerepünket, de ezt egy év alatt nem lehet megvalósítani, ám ebbe az irányba kellene menni. Amit Gőgös Zoltán volt államtitkár úr mondott, annak egy részével egyetértek, szövetkezzünk, de ne csak az értékesítésben, a termelésben vagy a beszerzésben, hanem a feldolgozásban is, s akkor, még egyszer mondom, nem lesz kiszolgáltatott a termelő. Mert lehet gabonával is a malmokba belépni. Békéscsabán bezárták az István-malmot, és a termelő teljesen kiszorult a rendszerből. De mondom a dán példát: 5 ezer termelőé egy vágóhíd, és 8 millió sertést levágnak. Ott nem megy be semmilyen kóbor apáca, hogy majd integrátorként vagy akárhogyként megveszi a disznót és utána ötször annyiért továbbadja. Nincs olyan, aki csak úgy beletéved a rendszerbe.

Az agrárpiacnál pedig azt kell megvalósítani, hogy a kínálati piacból keresleti legyen, ezt pedig a belső fogyasztás növelésével lehet megvalósítani. Annyit mondanék még - ahogy Gőgös úr is említette -, hogy ne műszalonnából készítsék a csabai kolbászt, hanem disznóból, és mindjárt lesz piac.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 294 2010.11.23. 2:09  251-311

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szabó Rebekának szeretnék egy gondolatot mondani. A rizstermelésnél se kell mindig víz. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy ha olyankor jön a csapadék, amikor nem kell, akkor választhatunk bármilyen növényt.

De hogy a környezetvédelmi dolgokra is odafigyeljünk, én úgy gondolom, hogy a Vásárhelyi-terv már valahol elindította ezt a gondolkodást, hogy Magyarországon átfutó vizek vannak, és ezt illene megőriznünk, mert nagy érték. Szerintem az egész Alföldet be lehetne csatornázni, lehetne víztározókat építeni, és lehetne öntözni akkor, amikor kell. A melioráció arról szólt, hogy amikor meg sok a víz, azt levezesse, csak ehhez rengeteg pénz kell, és körülbelül 20-25 év. Tehát a probléma most adódik.

Az, hogy az elmúlt időszakokban kik mit hogy tettek meg meg hogy kellett volna még tenni, vagy másra költeni azokat a támogatásokat vagy hasznosabbra, ez lehet, csak sajnos, amit most Jakab úrék felvettek, Jakab képviselőtársunk, ez a probléma most adódik. Az, hogy a szerkezet így alakult ki a mezőgazdaságban, egy rossz szerkezet, ezt én az előbb is elmondtam. Tehát amíg önmagam nem harcolom ki - ez ugyanaz, mint az EU-ban -, bármit ingyen nem adnak, amíg Magyarország ki nem harcolja, nem fogjuk megkapni, de ugyanezt kell elvárni a gazdának is, hogy amíg önmaga nem próbál olyan irányba mozogni, hogy ne legyen ennyire kiszolgáltatott, akkor mindig kiszolgáltatott lesz.

Én is elmondtam, hogy a belső saját fogyasztást kellene növelni, saját termékeinket előállítani, visszahozni azt a régi struktúrát, hogy a tanyán kaparászó tyúknak a legjobb az íze. Tehát ezeket a dolgokat kellene ide visszahozni, a hagyományt. Csak menjünk már ki egy falura, Rebeka, hogy hány fejőstehén van! Hány van a maszek gazdánál? Egy se. Boltban veszi a tejet. Vagy Békés megyében, mondjuk, Kígyóson 30 ezer hízósertés volt. Most máshova mennek venni saját célra. Tehát fölborult ez a rendszer, fölborult, és addig, amíg ez ilyen, kiszolgáltatottak vagyunk, és ezért kényszerülünk bele (Az elnök csenget.) ilyen rossz szerződésekbe.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 300 2010.11.23. 0:45  251-311

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Nem akarom megbántani, Rebeka, de innen Pestről lehet, hogy nem biztos, hogy olyan könnyű megmondani, hogy mit kell ott vidéken csinálni. Én ott élek. '78-tól gazdálkodom. Tehát amikor az ember összekeni magát, és utána abból próbál valami hasznot kihozni, akkor az majd másképp van, mint innen megmondani föntről. Egyébként meg lehet locsolni lajtoskocsival is, de az, hogy ne építsünk ki egy csatornarendszert az öntözéshez, én nem tudom, hogy akkor hogyan képzeli, vagy mégis akkor az aszályt hogyan oldaná meg, mert előbb mondta, hogy az aszályra nem figyelünk oda kellően. Én most már nem tudom követni, tehát annyi irányba megyünk el, hogy most már nem tudom követni. Nem is akarom mondani, hagyjuk! Tehát ön látott virágcserépben földet, és akkor elmondja nekünk, hogy mi a tuti. (Derültség.)

(19.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 108 2010.12.06. 1:52  107-114

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a balesetekben a kerékpárosok száma jelentősen nő. A Békés megyei adatokat figyelembe véve az összbalesetek majdnem felének részese a kerékpáros, és okozójaként körülbelül az egynegyede, ezen belül is jelentős a gyermekkerékpárosok balesetének száma.

Ma Magyarországon a kerékpárost semmi nem kötelezi arra mindazon felül, hogy neki is ismernie kell a KRESZ-t, hogy vizsgát tegyen, tehát úgy kerüljön ki a közlekedésbe, hogy valamilyen alapfokú vizsgája legyen KRESZ-ből. Idősebb korban, a felnőtteknél már nem lehet ezt úgymond bevezettetni, hanem képzéssel, oktatással vagy egyéb olyan dolgokkal lehetne rávezetni őket a megfelelő közlekedésre, ami javíthatná a morált, de a gyerekeknél viszont az alapfokú tanrendben az iskolai oktatásban olyan alapképzést lehetne létrehozni, amellyel a gyerekek is, kikerülve a közlekedésbe, képben lennének, és teljes tudással rendelkeznének a KRESZ szempontjából. Az ilyen gyerekek felnőve, ha éppenséggel nem fognak gépjárművet vezetni, vagy egyéb olyant, amelyhez KRESZ-vizsga szükséges, akkor is lesz egy alapképzettségük, amellyel javíthatják a morált a közlekedésben.

Azt kérdezem az államtitkár úrtól, hogy mit próbál tenni a minisztérium az ügyben, hogy csökkenjen a kerékpáros-balesetek száma. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 112 2010.12.06. 0:30  107-114

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az államtitkár úr által elmondottak teljes egészében kielégítőek, tehát az oktatás irányába szeretné a minisztérium is vinni a kerékpáros-balesetek számának csökkentését, ezért csak köszönetet tudok mondani.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az elektromos biciklik problémája is eléggé komoly gond, hiszen szinte nesztelenül, hangtalanul suhannak, és nem lehet eldönteni, melyik kategóriába tartoznak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 48 2010.12.14. 2:02  21-346

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Gőgös volt államtitkár úrnak szeretném mondani, hogy amikor ő azt mondta, hogy a kisgazdák tették tönkre a mezőgazdaságot, akkor ezt csak viccnek szánta, gondolom, hiszen ha kicsit visszamegyünk a történelemben, azért '88-ban 44 százalékos hitellel lehetett gazdálkodni, és a cégek, gyárak, szövetkezetek így működtek. Ez egy előkészített dolog volt arra, hogy a privatizációban ki-ki a maga kis halászatát megtegye. Ez az egyik dolog.

A másik: a Horn-kormány alatt történt az, és ezt ön is tudja - és az semleges, hogy szövetkezet vagy magán -, hogy nem volt belső piacvédelem, és a Horn-kormány alatt lett 24 élelmiszer-vizsgáló bezárva. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz!) Ezzel az lett előkészítve, hogy az a termék, ami majd jön külföldről, és a hazai piacot tönkrevágja, a feldolgozóipart tönkreteszi, mert olcsó, lenyomja az árakat. Az áruházláncok beérkeztek, ezt nem a kisgazdák készítették elő, hanem a Horn-kormány, és ez a lényege az egésznek, hogy nem volt piacvédelem.

2003-ban, önök alatt volt még 7,5 millió sertés, most 2,5-3 millió van. Tehát a stratégiai dolgok borultak fel a mezőgazdaságban. A feldolgozóipar egy része el lett privatizálva, egy részét bezárták, nincs piacvédelem, és emellett még az állatállomány teljesen ki lett herélve. Tehát itt ne kisgazdázzunk, hanem azt nézzük meg, hogy a jövedelem hol képződik. A jövedelem nem a szövetkezetnél képződik, mert a szövetkezet is tönkrement, meg a magángazda is tönkrement. Szövetkeztek itt, vannak raktárszövetkezetek, különféle gazdaszövetkezetek, de ha nincs jövedelem a mezőgazdaságban, a tavalyi évet nézve, amikor 2200-ért vették a búzát, abban mi jövedelem van? És akkor itt LMP-s képviselők arról beszélnek, hogy védjük meg a nagykereskedőket, mert szegények most milyen helyzetbe kerülnek a vis maior miatt.

Itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a jövedelemtermelést próbáljuk már meg valahogy helyzetbe hozni, és ebben kellene gondolkodni. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 68 2011.12.08. 2:06  1-133

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy ilyen higgadtság dolgán szeretnék szólni, és azt mondanám, hogy az idejövő képviselők jelentős része azért tisztességes szándékkal jött, és a megválasztása is a lakosság részéről - ahogy előttem szólók már elmondták - megtörtént, tehát úgy gondolták, ha valaki álláshalmozó, hogy Novák Előd szavával éljek, azért valami oka van, hogy ideküldték.

Arról nem beszéltünk, hogy egy polgármesternek, alpolgármesternek vagy egyéb funkciókat betöltőknek mi a feladata. Egyszer ott van a lakosságnak a dolgaival foglalkozni, a település fejlődését előbbre vinni, munkahelyet teremteni, nagyon sokat fel lehet sorolni, és úgy gondolom, hogy ha valaki képviselőként bekerült a parlamentbe, ezek jelentős részét tudja itt képviselni, hisz nagyon sok dolog itt dől el.

(11.10)

Tehát nem biztos, hogy az egy negatív dolog, hogy itt vannak az önkormányzati feladatot ellátó emberek, de azért azt Novák Elődtől kikérném, mert az nem volt sportszerű - ha már itt a Pősze képviselőtársam által elmondott dolgokba megyünk bele, hogy ne személyeskedjünk -, hogy kollektív bűnösnek nevezett minket, én azt kikérném, hogy ezt mondja, mert ez előtt egypár üléssel azt nyilatkozta, hogy aki álláshalmozó, az politikai bűnöző. Tehát engem ne mosson össze egy Hunvalddal vagy egy akárkivel, akik lejáratták a parlamenti munkát. Én úgy gondolom, hogy próbáljunk már arra is gondolni, hogy mi tisztességes okok miatt vagyunk itt, és akkor legyen tisztességes a jövedelmünk, és végezzük el a munkánkat úgy, ahogy kell. De akkor tényleg hagyjuk már ezeket a személyeskedő dolgokat, eléggé le lett járatva a parlamenti munka meg a képviselőség, én úgy gondolom, hogy hozzuk vissza annak a tisztességét, és beszéljünk már arról, hogy hogyan lehetne ezt jobbá tenni, előbbre vinni, és tényleg ne bántsuk egymást.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 349 2012.02.13. 0:46  346-360

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság a fent említett törvényjavaslatot megtárgyalta, és egyhangúlag elfogadásra és tárgyalásra javasolta. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Általános vitára alkalmas.) Általános vitára alkalmasnak találta.

Ami a lényeg, hogy fölmerült gondolatként, hogy miért csak erre a négy gyümölcsre történik ez, hisz jelentős szilva-, meggy- és cseresznyeültetvények is vannak, és pont az hangzott el, amit az államtitkár úr is mondott, hogy takarékossági szempontból, és hogy az EU-s előírásoknak feleljen meg a dolog.

Még arról volt vita, hogy mi az a legkisebb méret, amit még figyelembe vegyünk az összeírásnál; egyébként meg elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 355 2012.02.13. 1:33  346-360

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az előző hozzászólásomban azért nem akartam bővebben kifejteni, mert ez egy EU-s előírás, ezt végre kell hajtani és kész.

Vágó Gábornál el akarok oszlatni egy tévhitet. Nehogy azt higgye, hogyha most felmérjük, hogy mennyi a meggy, mennyi a cseresznye meg mennyi a dió, és azután akarunk üzemeket csinálni, akkor az egy normális dolog. Az a téeszesítés, az volt az, amikor beleszorították az embereket, hogy na, van ennyi meggyed, akkor állj össze. A piacgazdaságban ez úgy működik, hogy ha van megfelelő piaci rész vagy van lehetőség, gazdasági lehetőség, akkor azt termelik. Az megint más, hogy a Darányi Ignác-tervben van erre forrás, tehát ha a gazdák összeállnak. Eleve a meggynél meg pont a cseresznyénél ciklikus a dolog, mert amikor sok helyen elfagy, akkor jó piaci ára van, amikor meg nem fagy el, és túlkínálat van, vagy sok az eső, akkor elrohad. Sokféle dolog van, de attól, hogy mi összeírjuk, hogy mondjam, attól ez nem lesz előrébb.

Még amit el akarok mondani: ebben az egész dologban az összeírásnál a gazdák nem annyira repkednek, tehát nehogy azt hidd, hogy ettől ők most olyan nagyon boldogok, hogy neki számolják a disznóját, a csirkéjét, a gyümölcsfáját, meg hány centire van, meg mi hogyan, itt nem ez a lényeg. Van egy kötelező jelentés, amit meg kell csinálni, egyébként meg azt, amit mondtál, hogy feldolgozóipart kell csinálni, viszont meg a gazdák társulásával kell megcsinálni öncélúan, ez nem függ az összeírástól.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 239 2012.04.16. 1:06  230-268

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság április 2-ai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és egyhangúlag általános vitára ajánlja.

A jelen törvényjavaslat alapvetően egy gyakorlati időszak összegzése, és itt próbálja a hatóság a fogyasztók és a vállalkozók jogalkalmazását könnyíteni. A mezőgazdasági bizottság részéről azért a magyar termék fogalma is felmerült, mert a fogyasztó számára elsősorban az élelmiszereknél ezen fogyasztóvédelem talán még hangsúlyozottabb, mint a többi termékcsoportnál. Itt a gyors intézkedés, a hatékony reagálás mindenféleképpen a fogyasztók javára és egészségére válik, hiszen látjuk, miféle termékek kerülnek be az országba, ahol esetleg nem magyar termék vagy nem helyben előállított termékről van szó.

Összegezve. Kisebb viták mellett a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 104 2012.10.30. 2:08  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én egy lényeges dologra szeretném felhívni a figyelmet. Beszélünk itt földeladásról, -vételről, hogyan tudnánk megvédeni a külfölditől vagy az úgynevezett nagytőkétől a vásárlást, és hogyan tudnánk a családi gazdaságokat erősíteni.

Alapvetően egy lényeges dologról nem beszélünk, mégpedig arról, hogy ha a mezőgazdaság jövedelmező, és van kellő jövedelem a mezőgazdaságban, akkor nem igazán történik meg a föld eladása, hiszen megél belőle az, aki műveli. Tehát akkor ez nem érdek.

Az is egy lényeges dolog, hogy beszéltünk itt dán, francia meg különféle országokban alkalmazott védelemről. Az igaz, hogy azt példaként lehet hozni, csak ott van egy nagyon nagy hátrányunk: hogy ami a francia parasztnak, vagy a belga vagy az osztrák gazdának adott, hogy van tőkéje, az nekünk nincs. Az elmúlt években, évtizedekben jelentősen csökkent a mezőgazdaságból való bevétel, és látjuk, hogy a feldolgozóipar is kifeküdt.

Gőgös Zoltán most ugyan nincs bent, de elmondta, hogy alapvetően a mezőgazdaságban 40 százalékkal azért esett akkor vissza a volumen, a termelés, mert hogy kárpótlás volt. Nem azért esett vissza. Azért esett vissza, mert piaci zavarok voltak, mert vajhegyek voltak az Európai Unióban, tejkiöntések voltak, mert nem tudtak vele mit kezdeni, és a feldolgozóipart meg szétverték azért, hogy piac legyen Magyarországon. Tehát ezt annak idején, abban az időben, míg nem voltunk EU-tagok, láttuk, hogy azt a privatizációt elég rosszul végezték el abban az időben az akkori kormányok.

Ebből az következik, hogy ha mi a magyar gazdát nem tesszük nyereségessé, bár most az utóbbi egy-két évben az aszály ellenére, de valami jövedelemképződés azért történt, akkor csinálhatunk mi bármilyen földvédelmet, nem fog tudni hozzájutni, vagy ha nem biztosítunk olyan hitelforrást, ami hosszú lejáratú, alacsony kamatozású, és legalábbis valami agrárbank (Az elnök csenget.) segítségével... Jó, folytatom később.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 116 2012.10.30. 2:18  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Folytatva az előbbi két percet, tehát a jelenlegi földtörvényt, amivel próbálnánk itt a védelmet meghozni a magyar gazdák irányába, jónak tartom, csak azokat a problémákat, amiket esetleg még figyelembe kell venni, jól beszéljük ki és építsük még be a különféle módosításokkal.

Egy dolgot azért még szeretnék elmondani, hogy az újonnan kezdő gazda, aki tegyük fel, rendelkezik egy kis lekvárüzemmel, és azt mondja, hogy jó lenne, ha gyümölcsösöm is lenne hozzá, mert a törvény szerint aki mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, az vásárolhat földet; tehát valahol őket is helyzetbe kell hozni, természetesen az összes többi olyan előírást figyelembe venni, amit a törvény tartalmaz, de valahol nekik is sanszot kell adni később, hogy ha egy fiatalember mondjuk, a mezőgazdasághoz akar visszatérni, magyar állampolgár és betartja azokat a kritériumokat, amiket a törvény tartalmaz, azért ő is növelhesse a földjét.

Még egy lényeges dolgot elmondanék. Amikor Békés megyében van egy olyan mezőgazdasági vállalkozó, aki külföldről jött, elvett egy hölgyet, magyar a felesége, és a feleség elkezdett földet vásárolni, ez azt támasztja alá, amit az előbb mondtam, hogy ahol pénz van, ott lesz a föld. Tehát ezért nagyon fontos az, és még egyszer felhívnám a figyelmet erre, hogy a földeladásnál, földvásárlásnál próbáljuk segíteni a helyben lakó gazdákat azzal is, hogy valamilyen módon megteremtjük a feltételeit annak, hogy meg is tudja venni azt a földet, amit most védeni akarunk.

Hiába védjük, hogyha azt a földet, amit eladásra kínálnak, aki meg szeretné venni, a licitben nem tud részt venni, mert ráígérnek, és elviszik a földet az orra elől. Tehát a törvény csak egy részben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) védi a gazdát, és ha ezt... Befejezem, elnök úr. Ha ezt nem tudjuk megtámogatni, megsegíteni, akkor ez csak féllábú.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 134 2012.10.30. 2:16  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Gőgös Zoltánnal elég sokat szoktunk vitatkozni, de most egy lényeges dologra rátapintott, igaz, hogy nem biztos, hogy azért mondta; lényeg az, hogy a földár. Tehát Ausztriában, én nem tudom, de ha ott 15 millió valóban a legelőkkel, nem biztos, hogy valamikor is visszajön annak az ára, vagy nem olyan értékű a föld, hogy ott meg tudja termelni. A magyar földek viszont nagyon jók. Úgy szokták mondani, ha az út szélére leesik a búza, az is kikel. (Gőgös Zoltán: Nálatok!) Jó, hát nálunk.

Ami a lényeg, hogy a jelenlegi földár teszi azt, amit az előbb már elkezdtem elemezni, hogy a magyar földár a nyugat-európaihoz képest jelentősen olcsóbb meg alacsonyabb. Ennek köszönhető az, hogy könnyen tudnának szerezni a tőkeerős külföldi gazdák földet, ha itt ráengedjük ezt, és ezért a jelenlegi törvény megalkotása mindenféleképpen fontos. De ez 2014. januártól vagy 2014-es időponttól érvényes, de mi van azokkal, amiket zsebszerződésként emlegetünk, és nem tudjuk, hogy az 700 ezer hektár vagy mennyi; ugye, többféle variáció merült fel.

És egyetértek Turi-Kovács Béla képviselőtársammal, aki az önbevallásról beszélt, ugyanis '14-ig van egy évünk, és Gőgös képviselő úrnak mondom, hogy az alatt be lehet vallani mindenkinek, akinek tulajdona van, hogy kié a tulajdon, és a földhivataloknál ez jegyzett. Most is a földhivataloknál jegyzett, hogy kié a tulajdon, ki hasznosítja, ki bérli, ki szívességi akármiben műveli, ezt lehet látni. És ha ott nincs egyeztetve bizonyos területrész, hogy az kinek a tulajdona, ott vagy kemény szankciót kell odaverni, vagy azt mondani, hogy állami elővásárlás, ami után, ha azt a földet az állam elővásárolja, esetleg különféle licites árveréssel továbbadja. Tehát itt meg lehetne szorítani azokat a zsebszerződéses dolgokat, amiről Turi-Kovács úr beszélt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezt kellene jobban kidolgozni - befejezem, elnök úr -, mert ez is egy nagyobb terület, amit újra lehetne hasznosítani, és magyar kézbe lehetne visszahozni.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 158 2012.10.30. 2:20  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Gúr Nándor úr okfejtéseit sokszor szoktam hallgatni itt a parlamentben. Elég nehéz az embernek úrrá lennie magán, de amit most mondott, az tényleg egy nagyon nagy marhaság. Nem érti a törvény lényegét! Itt nem arról van szó, hogy kötelező eladás lenne, hogy 2014. januártól el kell adni a földet. Ami a törvényben le van írva, az tökéletes. Nagyon sok olyan dolog van, ami megakadályozza, hogy külföldi földet szerezzen. Hogy esetleg van egy-két kiskapu? Azokat kell megtalálnunk, hogy azok se legyenek.

Képviselő úr elkezdi itt magyarázni, hogy mi lesz azokkal az eszközökkel, amelyekbe beruháztak. Hát mi lenne? Mibe ruházott be eddig az, aki beruházott? Arra, hogy valamilyen földet művel. Azt nem kell neki eladnia. Honnan veszi, hogy azt el kell adni? Ilyen marhaságot hogy talált ki? Gőgös Zoltán szólaljon fel! Azzal, amit ön mondott, olyan kavarást csinált, amivel teljesen összezavarja az agyakat. Látszik, hogy csak virágcserépben látott földet, vagy mint Rebeka, lapátolja a szénát (Derültség.), vagy 11-kor sodorja... De azt sem tudja, hogy mikor születik a kismalac. Ezekbe a dolgokba nem kéne beleszólni, mert csak teljesen összekavarja az agyakat.

Egyébiránt félre kéne tenni, hogy kicsi meg nagy. Itt most már a mezőgazdaságról kéne szólni. Azt látom, hogy ön erőszakosan odaállt a nagyok oltalmába, belekeverte a földbérletet az eladásba, mert azon izgul, hogy e folyamat elindulása után a földbérletek felül lesznek vizsgálva, és - amit Ángyán képviselő úr is elmondott - a húszéves szerződések esetleg nem valósulnak meg. Én ezt értem, de a mostani törvényjavaslat nem szól arról, hogy akármelyik részvénytársaság vagy az a magánszemély, aki földtulajdonnal rendelkezik, az el kell hogy adja. Nem szól erről a törvény! Eladhatja.

S még egyszer mondom, ha jövedelem van a mezőgazdaságban, akkor senki nem fogja eladni a földet, mert itt is normális emberek vannak. Az a baj, hogy elszoktatták a mezőgazdaságtól az embereket, önök annak idején rendesen tönkrevágták az élelmiszeripart, a piacszerzést segítve, és az a nagyon nagy baj, hogy ezek a termékek kiszorultak a belföldi piacról is. Ha a belföldi piacon a mezőgazdasági termelésnek újra szerepe lesz, akkor a magyar föld nem lesz eladó, de azért a védelmet, amit most meghozunk, azt tegyük meg.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 186 2012.10.30. 2:09  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Most a törvénytől egy picit elvonatkoztatva, de megint csak összefügg, mert végül is az állattartásról volt szó Gőgös képviselőtársam részéről. Megint csak elkezdte ezt a kártyát előhúzni, hogy a nagyüzem az az igaz, ott tartanak állatokat (Gőgös Zoltán: Mert ez van!), a kicsiknél nem akarnak tartani.

(16.00)

Azt hiszem, Kiss doktor mondta, hogy tartanának, csak nem jó a piaci helyzet, ez tény. 2003-ban volt 7,5 millió sertés. Akkor az önköltségi ár feléért kezdték megvásárolni a sertéseket. Miért? Mert ömlött be az a sok szemét, amit a feldolgozóiparból leprivatizáltak - és nem a termelőké, mint Dániában vagy Hollandiában -; olyan olcsó volt a generálpép, a fejpép, az egyebek, meg a szójapor, ami egyébként génkezelt, amit beledolgoznak az úgynevezett élelmiszerbe, hogy a jó magyar sertés kiszorult a piacról.

Mi történik? A nagyüzemi sertés, a táppal felfújt sertés tőkehúsként elmegy. De Magyarországra nagyon jellemzője a szalámi, a Pick szalámi, a Herz, a csabai kolbász, gyulai kolbász, arra ez nem való. Arra viszont a kistermelők nagyon jól föl tudták nevelni, mert hosszabb tartási idő volt, és abraktakarmánnyal szépen fölnevelték. Ez egy bizonyos megélhetést jelentett. De ha ezeknél a termékeknél is kiszorultak, mert úgynevezett nem szakmabeliek, csak a tőke lenyúlása miatt vették meg a Pick szalámit is annak idején - akik hordták be a holland sertést - majdnem tönkrement akkor az ágazat, ezelőtt 5-6 évvel; mármint a szalámigyártás.

Igenis van kedve az embereknek termelni vidéken, csak vissza kell hozni, ha piacgazdaságban élünk, azt a piaci lehetőséget, hogy legyen rajta nyereség. Ez a kormány megtette a lépéseket, ugyanis megvalósította ennek a sok szemétnek a behordási tilalmát. Lásd például a baromfiágazatot, hogy ne csak a sertést mondjam: dioxinos csirkecombot árulgattak a piacokon sok helyütt, mert Hollandiában, Dániában beetették ezeket a baromfikat, és azt érdekes módon kutyaeledelként ide, az országba beérkeztették humán fogyasztásra, és piacot romboltak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Na, ezt mi megszüntettük. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 228 2012.10.30. 2:14  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, és elnézést kérek, elnök úr, csak az lepett meg, hogy megint Gúr Nándor kapott szót, ez egy picit irritált, de elnézést, igaza van az elnök úrnak. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm szépen.

Gúr Nándor úrnak csak annyit mondanék, hogy aki paraszti gazdaságban otthon gazdálkodik, vagy az őstermelést komolyan teszi, nem ilyen műmájer, az nem megy be gázár-kompenzációért. Úgysem érti ezt, inkább Gőgös úrnak mondom, ő inkább követett. Ön csak statisztikai számokat mond, a gyakorlatról kellene beszélni. Ha a mezőgazdaságot nézzük, ugye, csak azt nézzük, hogy milyen foglalkoztatást - önök ezt említették -, milyen adót fizet, és milyen volument termel. De mi a költség? Ez nem mindegy! Azt hiszem, Ángyán úr is erről beszélt, meg a többiek is arról beszéltek, hogy a családi gazdaságoknál az önfoglalkoztatással azért beviszünk egy csomó munkát, amivel jelentősen csökkentjük egyszer a vegyszerek bevitelét, másodszor pedig egy csomó olyan dolgot valósítunk meg - jó, most nem a Kapazinról akarok beszélni -, de egy csomó dolgot meg lehet valósítani, például a legeltetés egy olyan részét, ahol a fürkészdarázs megeszi a gyümölcsösben a különféle bogarakat. Ezt Gőgös úr biztos tudja, akárki nem tudja, no mindegy.

Tehát a lényeg az, én arra akarok kilyukadni, hogy nagyon fontos a földtörvény mostani tárgyalása, de a föld is, mint maga az a mezőgazdasági tevékenység, a piacgazdasághoz mérten kell hogy működjön, és erről beszélünk. Ezért mondom az elnök úrnak is fönn, a pulpitusán, csak azért mondtam, hogy ezek szerintem hozzátartoznak, ezért tesszük meg ezeket a hozzászólásokat. Gőgös úr mondta, hogy száz évig alakult ki az a gazdaság, ami Nyugat-Európában van, no de tanuljunk belőle. Hozzuk létre mi is! Én még egyszer mondom: hagyjuk már azt, hogy kicsi gazdaság, nagy gazdaság. A nagy gazdaság meg tudja tartani a törzsállományt, a különféle egyéb dolgokat, de az integrálás, ami régen volt úgymond a szocializmusban, akkor volt feldolgozó, az most nincs. Ezeket újra kell éleszteni, azokba a feldolgozókba be kell vinni a gazdaságokat, ha kicsi, ha nagy (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogy tulajdonunk legyen, és ne ilyen kóbor felvásárlók nyúlják le a gazdákat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 256 2012.10.30. 1:58  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Még egyszer felhívnám a figyelmet, hogy lehet, hogy a jelenlegi törvényjavaslatban kellenek módosítások, de alapvetően az a cél, hogy a külföldit kirekesszük ebből a földvásárlásból. De akkora nagy földpiac és földvásárlás nem lesz. Hát nem egy összeomló mezőgazdaság van itt, Magyarországon. Az állami földeket pedig, úgy tudom, egyelőre nem fogjuk értékesíteni, máshol pedig hol van annyi föld, hogy itt 300, 500 és nem tudom, 1200 hektárokat vennének? A bérlet az igen, az egy dolog. Azt szabályozni kell, hogy ott normálisan menjenek a dolgok. Tehát én nem látok akkora földpiacot, amivel ekkora földfelhalmozás lesz vagy legalábbis rövid időn belül.

A bajt máshol látom, egyszer már mondtam, és ezt mondom az államtitkár úrnak is, hogy erre valami megoldást kellene találni. Itt a három évet kikötjük. De ha valaki házasságot köt, ha nő, ha férfi, és ha az egyik fél magyar, abban a pillanatban már tud vásárolni, és ő behozza a tőkét. Tehát itt kellene valami olyan védelmet csinálnunk, hogy ezzel kapcsolatban tudjunk valamit korlátozni. Tudom, hogy a törvényen belül vannak egyéb szankciók, amelyek ezt fékezik, de mégis ki tudják játszani, és Békés megyében már most három olyan nagygazda van, aki Belgiumból, Hollandiából és egyéb helyről jön, és úgy tudom, ráadásul őket ott azért támogatják, hogy a sertéstartás ne ott történjen, mert ott már tankerokkal hordják a hígtrágyát a tengerre, tehát ott annyi egyéb dolog képződik.

Még egy dolgot szeretnék elmondani Gúr Nándornak. Azok a gazdálkodók, őstermelők segélyre nem jogosultak, tehát ők önmagukat tartják fenn. A társadalomnak ők külön úgymond nehezéket nem jelentenek, azért ezt is vegyük már figyelembe. A társadalom egy jelentős rétege nem áll sorban se gázkompenzációért, se segélyért, se egyébért. Ők önmaguk valahogy ott kigazdálkodják a létfenntartást.

Akkor még mit is akartam?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 280 2012.10.30. 2:03  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Annyit szeretnék mondani Gőgös úrnak, hogy senki nem akarja felszámolni a telepeket, meg én arról beszéltem, hogy egymás mellett működjön. Azt mondtam az előbb, hogy törzsállományokat, amit mondjuk, a kistermelő is tud termelni, azt kicsiben nem is lehet igazából előállítani. Font úr is arról beszélt, hogy a vetőmagrendszereket kicsiben nem lehet. (Gőgös Zoltán: Miklós, ezt mondtad, de ez a törvény erről szól!) Elég baj, hogy külföldiek uralják a vetőmagtermelés jelentős részét, leszedik a sápot, tőlünk mázsára veszik meg, amit ők szemre adnak el. Itt ez a baj, hogy a haszon nem nálunk képződik. Ezért akarom elmondani azt, hogy Békéscsabán működik egy 15-16 évvel ezelőtt létrejött raktárszövetkezet, aminek én is tagja vagyok - én egyébként őstermelő vagyok -, és nagyon jól működik ez a szövetkezetünk a gabonavonalon. Kistermelőként, közepes termelőként és egyéb termelőként is be lehet ide csatlakozni, és ezt jól működtetjük.

Tehát senki nem mondja azt, hogy mi itt bármit akarunk. Ez a törvény arról szól - és biztos, hogy vannak benne fogyatékosságok, amit korrigálni, javítani kell -, hogy ezt a rendszert ne borítsuk fel. Senki nem mondja azt, hogy mi a földeket holnaptól mindenki másnak el akarjuk adni, és száz százalékban gazdát cserélnek a földek, ilyenről szó nincs. Biztos, hogy van olyan örökös, aki nem akar gazdálkodni, budapesti vagy valami, az esetleg eladja. De ha jövedelem lesz a mezőgazdaságban, ami eddig nem nagyon volt, mert most mindenki csak a földalapút vette fel, és vergődött, de most már úgy néz ki, hogy felértékelődik a mezőgazdaság, főleg ha azt feldolgozzuk, régen azt mondták, hogy bőrben kell eladni a gabonát, én most meg már azt mondom, hogy már folpackban, feldolgozva, akkor felértékelődik ez a termelés. Innentől kezdve a vidékieknek lesz munkája; most a folpackot idézőjelbe teszem.

Még Rebekának azt akarom elmondani gyorsan - engedje már meg, elnök úr, hogy befejezzem -, hogy nagyon örülök... De pont nincs itt Rebeka, akkor majd utána mondom el. Hogy annyira ért hozzá, csak... - na mindegy.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 288-290 2012.10.30. 1:25  77-353

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Köszönöm. Az előbb azt akartam befejezni, hogy Szabó Rebeka képviselőtársunk a felszólalásában azt mondta, hogy a zöldek is kifogásolják a törvényjavaslatunkat. Remélem, hogy az állatvédőket nem akarja idesorolni, mert azok a mezőgazdaságban ágazatokat tettek tönkre. Remélem, hogy azok érdekében nem akar fellépni, noha úgy tudom, hogy az LMP a zöldekkel és az állatvédőkkel nagyon komoly kapcsolatban van.

Bocsánat, nincs fent a mikrofonom. Akkor újra elmondom.

ELNÖK: Hallottuk, képviselő úr.

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Akkor jól van, köszönöm szépen. De nem biztos, hogy a médiások is hallották. Tehát a Szabó Rebeka által említett zöldek kifogásolják a jelenlegi törvényjavaslatot. Remélem, hogy az állatvédőket nem sorolja ide, mert azok ágazatokat tettek tönkre Magyarországon.

Még egy dolgot hadd mondjak: 1971-ben volt itt tanyarombolás. Amikor arról volt szó, hogy egy tagban akartak látni földterületeket, akkor azokat a kis egységeket, gazdaságokat, amiket most megfelelően életképesnek akarunk tartani, annak idején szétverték. Gőgös úrnak mondom, hogy most nincs ez a szándék, de akkor volt.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 300-304 2012.12.04. 8:41  297-323

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2012. november 29-én a mezőgazdasági bizottság megtárgyalta, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló J/9230. számú jelentést. Amikor a 2011-es évet értékeljük, akkor szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen mindannyian tapasztaltuk azt, hogy ez kifejezetten jó évünk volt. Itt elmondanám, hogy nagyon szerencsések voltak az éghajlati állapotok, jó volt a végtermék ára, és a piaci helyzet is jól alakult. Ezt majd a későbbiekben fogom említeni, de ennek kapcsán azért megemlíteném, hogy egy nagyon fontos dologra az agrártanács is felhívja a jövőben az agrártárcát, hogy az öntözésre nagyon oda kell figyelni, és ezek támogatását nagyon preferálni kell, hiszen nem biztos, hogy mindig, minden évben a Jóisten ilyen jól áll hozzánk, és az éghajlati viszonyok kedvezőek lesznek.

Tovább folytatnám a bizottsági véleményt. A tavalyi év a magyar GDP, bruttó hazai össztermék 1,6 százalékos növekedésével zárult, és tulajdonképpen az agrárium, a mezőgazdaság volt az, amely jelentős mértékben hozzájárult a nemzetgazdaság növekedéséhez. Tulajdonképpen az 1,6 százalékos GDP-növekedésből 0,9 százalékot az agrárium, az agrárgazdaság tett hozzá, és a mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya 3,2 százalékról 4,6 százalékra nőtt. Az agrárgazdasági jelentés jól tükrözi a 2011-es év állapotát, ami műfaját tekintve tényregisztráció, tehát gyakorlatilag leírja a történéseket, ezeket dokumentálja. De nem feladata az, hogy véleményezzen, javaslatot tegyen és értékeljen, hanem a tényeket állapítja meg.

Az Agrárgazdasági Tanácsot a törvény arra hatalmazza fel, hogy javaslatokat is megfogalmazzon a jelentéssel kapcsolatban, amelyek, a teljesség igénye nélkül, az alábbiakban fogalmazódnak meg. Olyan agrárpolitikának, olyan agrárstratégiának kell kialakulnia, amelyek az agrárökológiai és agrárökonómiai potenciált kihasználják. A világban az élelmiszer felértékelődik, élelmiszerár-robbanásról beszélünk, az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikké válik. Egy olyan ország, mint Magyarország, amely viszonylag kedvező agrárpotenciállal rendelkezik, ennek az igénynek meg kell feleljen. Minél előbb kerüljön elfogadásra a földforgalmi törvény, illetőleg az ezzel kapcsolatos törvények, amelyek a spekuláns földvásárlásokat korlátozzák, a középüzemek megerősödését szolgálják úgy, hogy ne okozzanak az állatállományban csökkenést, ne okozzanak foglalkoztatáscsökkenést, és ne veszélyeztessék a vagyont, tehát vagyonleértékelést ne okozzanak.

A 2014-2020 közötti támogatási lehetőségek, illetőleg az agrárpolitikai preferenciák az öntözést és ennek kérdését kiemelten kezeljék. Itt mondanám még el, hogy az öntözés növelésével jelentősen lehet a volument növelni a mezőgazdaságban, és a szerkezetváltást is előbbre lehet ezzel hozni. Akkor nem annyira kiszolgáltatott az agrárium, ha minél több területet tudunk öntözni, ráadásul, ha erre egy program, ami, úgy tudom, készül az agrártárcánál, hosszú távon az átvonuló vizeket megfogva, jelentős előnyt jelenthet az országnak.

A mezőgazdaság finanszírozásában komolyak az erőfeszítések, amelyek a finanszírozás javítása érdekében, a hitelhez jutás lehetősége érdekében történnek, ugyanakkor továbbra is keresni kell a mezőgazdasági termelés sajátosságainak, üzemsajátosságainak megfelelő hitelezési és támogatási formákat. Mindenképpen prioritásként kell kezelni az állattenyésztés támogatását. Ugye, itt államtitkár úr is elmondta, hogy az állatállomány jelentősen csökkent, a mezőgazdasági szerkezetben fontos az, hogy a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is növekedjen, hiszen jelentős piaci lehetőségeket jelent.

Az élelmiszer-feldolgozás helyzete egyre kritikusabbá vált az elmúlt 8-10 évben. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Ja bocsánat, elnézését kérem, 15 perces. Bocsánat, elnézést. Nem a... - elnézést, folytassa!

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Jó, köszönöm szépen.

ELNÖK: Folytassa! Nem a szokásos bizottsági előadóként, hanem napirendi előterjesztőként is szól. Elnézését kérem.

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tehát akkor még egyszer: az élelmiszer-feldolgozás helyzete egyre kritikusabbá vált az elmúlt 8-10 évben, és ez a legfőbb korlátja a termékpálya további kibontakozásának. A jelenlegi struktúrában munkalehetőséget exportálunk az országból azzal, hogy nem dolgozzuk fel a termékeket. Ez a bizottsági véleményben is szerepelt. Itt, ugye, nagyon fontos az, hogy nőjön a hozzáadott érték, azaz a mezőgazdasági alapanyag-termelést az élelmiszeripar helyreállításával vagy az élelmiszeripar újraindításával minél inkább megvalósítsuk. Ezt valahogy úgy lehetne elképzelni, hogy a termelőket bevonjuk a feldolgozóipar újraindításába.

A mai piaci viszonyok között másképp nem lehet az agrárpolitikai célokat megvalósítani, csak ha a termelők összefognak, nagy tömegben, egységes minőségben tudnak árut megjeleníteni a piacon, ez pedig a szövetkezés fontosságára hívja föl a figyelmet. Elsősorban az áfaszabályozás eszközeivel és az adminisztratív szabályozás eszközeivel gátat kell szabni a feketegazdaság nemcsak térnyerésének, de fennmaradásának is, ami bevételkiesés a költségvetésnek, a becsületesen kereskedők, elszámolók hátrányát okozza, az ágazat átláthatóságát rontja.

Az agrárkutatásra és a szaktanácsadás területére is egyre súlyosabb problémák nehezednek. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azoknak az országoknak az agrárgazdasága fejlődött az elmúlt fél évszázadban, ahol magas volt a K+F, magas kutatás-fejlesztési aránnyal bírt a háttér. Ettől több ország lemaradt, így hazánk is.

(19.00)

Az elmúlt évtizedekben Magyarország nem tudott olyan K+F-et állítani a mezőgazdaság, az agrárgazdaság mögé, amely az új feltételeknek való alkalmazkodást lehetővé teszi.

Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozni kívánom, hogy az agrárgazdaság Magyarországnak rendkívül fontos gazdasági ágazata, amelynek értékeit növelni, hiányosságait kiküszöbölni mindannyiunk legelemibb érdeke. Az előttünk álló jelentés szakszerűen összeállított, sokrétű, alapos munka, melyet a mezőgazdasági bizottság nevében jó szívvel ajánlok önöknek elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 310 2012.12.04. 2:21  297-323

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem akartam bekavarni a menetbe, csak a Gőgös képviselőtársam által elmondottakhoz egypár gondolatot hozzátennék.

Mindig el szoktam mondani, hogy én annak vagyok a híve, ha a kisüzem meg a nagyüzem, vagy a kistermelő meg a nagyüzem egymás mellett, párhuzamosan működik. Egy működő rendszert ne verjünk szét, főleg, ha munkát ad, főleg, ha előállít terméket, csak egyiket se kell a másiktól jobbnak tartani, lenézni vagy másképp gondolkodni.

Egy gyors példát mondok: sertés. A nagyüzemileg előállított sertés nagyon jó tőkehúsnak, de igazából szárazárunak nem jó. Nincs ideje, hogy megnőjön, mert arra nincs lehetőség. Ezt a kistermelő nagyon jól fel tudja nevelni. Békéscsabán egyébként az elmúlt tíz évben közel öt élelmiszerüzem zárt be, volt, amelyik azért zárt be, hogy a másiknak ne legyen konkurenciája. Olyan piacszerző felvásárlás volt - például hűtőház -, amit most megpróbálunk visszaállítani.

De visszatérve a sertésre, 150 körül van azon termelők létszáma, akik előállítanak kolbászt, engedéllyel, és megkapták azt az engedélyt, amit a jelenlegi kormány biztosít, hogy előállítson élelmiszert, ahhoz meg a nagy súlyú sertés a jó. Mit jelent ez? Tehát kell olyan nagy súlyú sertés, azt föl kell nevelni, innentől kezdve az állatállomány növelhető, és olyan élelmiszert állít vele elő, ami viszont kurrens cikk, jól eladható, munkahelyet jelent. Ilyet sokat lehetne találni. Ezeket kell megtalálni.

Az is igaz, hogy a fajtafenntartásra pedig a nagyüzem a jó, mert ott biztosítottak azok a feltételek, de a nagyüzemből kihelyezett sertés, mondjuk, bérhizlalásra megint csak nevelhető, és ez megint munkát jelenthet. Tehát vannak olyan dolgok, amelyek bővíthetők.

Az öntözésről csak annyit, hogy egyetértek azzal, hogy öntözni kell, ingyenessé kell tenni a vizet, és az öntözéskiépítés, ami egy 20-25 éves program, nagyon sok munkahelyet jelentene. Ez is a mezőgazdasághoz tartozik.

Amit még el akarnék mondani, hogy új élelmiszer-ipari üzemek vagy technológia. Nem biztos, hogy a technológia volt a rossz, hanem a felállás, mert azért azt ne felejtsük el - gyorsan befejezem -, hogy a sertéságazat azért zuhant ennyit (Az elnök csenget.) - máris befejezem, csak egy mondatot hadd mondjak még, elnök úr, ha megengedi -, mert hagyták az olcsó import miatt a sertéságazatot tönkremenni a húsüzemek, és ha az termelői kézben lesz, az nem fogja hagyni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 182 2013.05.28. 1:43  19-187

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szilágyi úr hozzászólásához szeretnék hozzászólni. Én is végigültem reggel óta a dolgokat, várva a földtörvényre, és azt látom, hogy mindenáron az államban látja a hibát, hogy az államot miért keverjük újra bele. Én meg azt látom a világban, hogy ahol az állami szerepvállalást visszahozzák, ott rendeződnek a dolgok. Itt azt vártuk, hogy a nagy piacgazdaság majd versenyként helyzetbe hoz bizonyos dolgokat, jól fog működtetni, és most látjuk, hogy ez omlik össze, s ott, ahol az állam korrekt, és az államot demokratikusan választják, működik, mert nem mindegy, mert az olyan állam, ahol diktatúra meg egyebek vannak, az egy olyan rendszer, de ahol demokratikusan megválasztják, az remélhetőleg a társadalomért akar tenni.

Most olyan rendszerborulás van, és ahogy az államtitkár úr nagyon jól felvázolta - hol hevesebben, hol higgadtabban, de mindig jól érvelve -, azt látjuk, hogy újra kell az egészet gombolni, újra kell csinálni az egész rendszert, ehhez meg pénz kell. Ki tud ehhez igazán úgy biztosítani forrást, hogy ne nyúzza a népet? Az állam. Ha ugyanis beengedjük a piacot, a piac mindig arra törekszik, hogy hol van profit, hol lehet hamarabb profitot találni, és nem abba az irányba mozog, hogy azt a rendszert hogyan lehet normálisan úgy felépíteni, hogy ebből utána később, ha nem is szerez profitot, de legalább a szemetet rendesen kezelve lehet hasznosítani a dolgokat.

Úgy gondolom, hogy nem kell ezt az állami szerepvállalást annyira bántani, hisz látjuk akár Angliától kezdve a világban sok helyütt, hogy ha az állam szerepvállalása újra előtérbe kerül, akkor bizony jobban működik a rendszer.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 250 2013.05.28. 2:15  187-388

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Gőgös úrtól elnézést kérek, hogy közbeszóltam, de úgy éreztem, ezt meg kell tennem. Tehát most eljutottunk a földtörvénnyel kapcsolatban megint egy olyan szintre, hogy mi a helyes gazdaság, a kicsi, a nagy, a nagy állattartó telepek vagy a kistermelőknél lévő állattartás. Úgy gondolom megint, hogy mindegyik fontos, ami van, azt ne verjük szét, de a másikat is hozzuk helyzetbe.

Amit Varga képviselőtársam mondott kritikaként Turi képviselőtársamnak, nem igaz, nincs igaza. Pont arról van szó, Béla bátyám arról beszélt, hogy azok, akiknek most abszolút nincs földjük, mert mondjuk, kiszorultak, a téeszből kikerültek, és semmijük nincs, az is, ha most tud szerezni, szerezzen 20-30 hektárt, és induljon el, kezdjen el akár állatot tartani vagy bármit a gazdaságban.

Egyébként ha megnézzük a föld értékesítését éves szinten, hiába rázzátok a fejeteket, éves szinten 1-2 százaléknál több föld nem kerül más tulajdonba. Tehát ezzel most nem biztos, hogy megoldjuk a mezőgazdaság problémáját. Van egy nagy adag állami föld, amivel majd lehet valamit kezdeni. Most ettől a rendszer nem borul be, csak olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy elsősorban a külföldi ne jöjjön ide, a nagytőke itt ne halmozza fel a dolgokat, de a meglévő úgynevezett nagyüzemi állattartók, de most ne a Csányiról beszéljünk, aki egy egyedi eset, hanem a meglévő egyéb helyekről, ahol mondjuk, normálisan működő üzemek vannak - mert vannak olyanok is -, mert ha valaki ellene van a nagyüzemi résznek, én ellene voltam, de azt mondom, azt se verjük már szét, mert ott is van munkahely, és mondjuk, ott is van genetika továbbvitele, akkor tartsuk meg azt is, de adjunk lehetőséget azoknak is. Mindig a sertést szoktam elmondani. Nagyüzemben tőkesúlyú sertést nagyon jól lehet tartani, igaz, hogy a dioxin azért a nagyüzemi tartási rendszerből került be, nem a háztájiból, mert a háztájiban dioxinos hús nem állítódott elő, de a nagy súlyú sertést, ami viszont szaláminak való, 10 hónapi tartással a kistermelőknél nagyon jól lehetne tartani. Tehát ezt a rendszert valahogy jól kell tudni együtt működtetni, és ehhez kell tudni biztosítani földeket.

Amit Gőgös úrnak mondtam, az csak annyi: ha van egy megfelelő integráció, a takarmányt is meg lehet termelni, hiszen pont az a lényege a mezőgazdaságnak, hogy a növénytermesztés és az állattartás arányban legyen, mert ez piac is.

A következő két percben a piacról szeretnék beszélni, mert hiába akarunk mi új termelést, ha nincs meg a piaci lehetőségünk hozzá.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 272 2013.05.28. 2:01  187-388

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Kapcsolódnék Bencsik képviselőtársamhoz, amit mondott, meg amit elkezdtem én is az előző felszólalásomban. Tehát senki nem mondta a vidéki gazdaembernek, parasztembernek, hogy hagyja abba az állattartást. Itt 11 millió, nem is 10, 11 millió sertés volt. Miért hagyta abba? Mert átvágták, nem fizették meg, nem volt piaca. Elment a piac. Miért ment el a piac? Az élelmiszeripar úgy lett leprivatizálva, a külső tőke elvitte. Nem úgy, mint Dániában, ahol a parasztoké a vágóhíd meg a feldolgozó! A külföldi tőke. Bejött a pénztőke, mindegy milyen, bejött, és hozta be az import szemetet. Most elfogyott az import szemét, most már kéne a sertés, és nincs.

Tudom, hogy most földtörvényről beszélünk, vásárlásról, de hiába lesz földje, hiába lesz bármije, mondom még egyszer: nagyon kis százalékban változik a tulajdon. Az a fő baj az egészben, hogy ha nincs megfizetve az a mezőgazdasági termelő, mi hiába akarjuk vidéken, hogy újra termeljen, akár állatot tartson, de ugyanez a növénytermesztés is, tavaly aszály volt, azért hatezer forint. De amikor meg kétezer forint volt a búza, azon sem volt haszna a gazdának, nem tud fölhalmozni annyi pénzt egy kisgazda, hogy földet vegyen. Addig nem tud ebben a rendszerben részt venni, míg be nem vonják a feldolgozóiparba. A feldolgozóiparba be kell vonni, a belföldi piacot vissza kell szerezni, és a sok szemetet ki kell takarítani. Erőszakkal nem lehet kitakarítani a szemetet, mert azt mondják, hogy akkor ez a szabad áramlást akadályozza. Azzal lehet, hogy ha én tulajdonos vagyok, és nekem van sertésem, biztos, hogy nem fogok addig importot, dzsuvát behozni. A nagyüzem azért maradt talpon, mert tőkeerősebb volt. A kistermelő nem bírta ezt végigvinni, nem bírta azt végigvinni, hogy megvették tőle kétezer forintért a búzát ősszel, betakarításkor, és tavasszal meg eladták 4500-ért. Azt a kistermelő nem bírta. A nagyobb üzemek jobban bírták, az állattartó telepek is jobban bírták, mert volt tőkéjük, fölvásárolták a terményt, hogy meglegyen nekik.

Azért mondom, nemcsak földdel lehet úgymond kufárkodni, hanem azzal is, hogy integráljuk a termelést, amiről Béla bátyám beszélt, és azt az integrációt úgy bevonni ebbe az egészbe, hogy a földvásárlás is ehhez igazodjon.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 92 2013.11.19. 2:17  53-117

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem kívántam volna hozzászólni, de azt látom, hogy jobbikos és LMP-s képviselőtársaim bizonyos részletekben elvesznek egy-egy általuk fontosnak gondolt dologban, és úgy képzelik, hogy ez úgy is fog működni. Ha valaki tisztában van azzal, hogy a mezőgazdaságban mi folyik, az tudja, hogy ha a mezőgazdasági termelésben van jövedelem, akkor az a termőföld nem eladó. Ott vannak szereptévesztésben, hogy azt hiszik, 6 millió hektár holnaptól vagy 2014 májusától eladó lesz. Nem! Ha van jövedelem a mezőgazdaságban, a gazdaember nem eladni akar, hanem szerezni. Legyünk már tisztában azzal, hogy itt nem spekuláció lesz, nem földbefektetési dolog lesz, hanem termelni fognak a gazdák!

(13.30)

Ebbe az irányba kéne már gondolkodni, mert ha van jövedelem, az életben nem adja el. Apától fiú örökli, vagy a családja viszi tovább. Az, hogy egy-két spekuláció bejönne, arra a mostani földtörvénynek vannak olyan elemei, főleg a helyi szervezetek, amelyek azért majd kontrollálni fogják a dolgokat, amelyek szerintem ezt kivédhetik.

A kamarával kapcsolatban: a 7 százalék szerintem is kevés. De az nem az új kamarának szólt, hanem szerintem a réginek, hogy a kamara addigi tevékenysége olyan volt, amilyen. A gazdákat vissza kell ebbe a rendszerbe szoktatni, vagy meg kell szoktatni, hogy lesz egy ilyen központi dolog. Én is jónak tartom azt, hogy összevonunk mindent. Elég sokat kellett a szocialista kormányzás alatt az ellen harcolni, hogy megszüntessük a falugazdász-hálózatot meg minden olyan tevékenységet, ami a gazdákat segíti. Pontosan az európai uniós belépés előtt voltak olyan problémák, hogy azt sem tudták a gazdák, hogy hogyan kell egy pályázatot megírni, vagy hogyan kell a földalapú támogatást kitölteni. Akkor az ebből adódó hibák miatt egy csomóan meg sem kapták a földalapú támogatásukat. Ezt segítette a falugazdász-hálózat. Az előző kamara nem igazán segítette ezt. (Az elnök csenget.) Letelt? Elnézést.

Tehát a falugazdász-hálózat bekerülése szerintem pozitív dolog, és minden olyan, ami koncentrálja ezt, és segíteni akarja. (Az elnök ismét csenget.) Adjunk már lehetőséget, vagy hát próbáljunk már bízni is ebben! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 102 2013.11.19. 1:15  53-117

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szerintem nincs ellentmondás abban, hogy az előző kamara nem megfelelően teljesített. Ott a MOSZ érdekei mozogtak elsősorban, és most, amit a Jobbik mond, ott a MOSZ hangját lehet hallani. Tehát a volt nagy szövetkezeti rendszer működtette a kamarát úgy, ahogy működtette. Az egy másik dolog, hogy a szavazati arány lehetett volna magasabb. De úgy gondolom, a bizalmat meg kell adni. Hát adjuk már meg! És hogy gazdasági érdek, Magyar Zoltán úr? Hát hogyne lenne az! Hát a gazdának is legyen már gazdasági érdeke! Pontosan az a lényege, hogy a gazdát segítsük abban, hogy tudjon új technológiát beállítani, megfeleljen a különféle követelményeknek, a piaci feltételeknek, tudjon pályázni, megfelelően tudja kitölteni azokat a pénzügyi lehetőségeket, amiket meg lehet szerezni, földalapú támogatás, állami támogatás, egyebeket. Hát pontosan ez a lényeg.

(13.40)

Ezért történne ide beintegrálva, hogy tudjuk segíteni a kicsit is. Eddig a nagynak minden sikerült, most a kicsik is helyzetbe tudnak kerülni meg a közepes gazdák is. Tehát itt mindenkinek megadjuk az esélyt.

Az, hogy itt a különféle regisztráció hogy történik meg, abból problémák vannak, ebben lehet módosítani a dolgokat, én úgy gondolom, de a többiben meg szerintem ezt így kell vinni, ahogy ez most tervezve van.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 108 2013.11.19. 1:38  53-117

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Meg kellene nézni egy nyugat-európai agrárkamarát, hogy működik. Nem tudom, Varga úr, legalább te benne vagy a gazdaságban, a többiek műmájerek, de te benne vagy. Akkor mit nem értesz azon, hogy segítsenek? Mit nem értesz azon, hogy a gazdasági életben is segítsenek? Az érdeket majd védi a Magosz, vagy Jakab Pista majd külön fog szaladgálni védeni, de most egyelőre akarunk egy olyan kamarát, ami a gazdaságot akarja segíteni, ezt az agráriumot, amit kiheréltek. Mindig amilyen színű kormány volt, úgy változtak a támogatások. Ezt most egységesen, egy irányba kellene mozgatni, erről szól majd ez a történet.

Én emlékszem arra, amikor a falugazdászokat szét akarták zavarni. Na, az lett volna az igazán baj. Most ezek akarják őket foglalkoztatni, pont azért, hogy segítsük a gazdákat. Most hagyjuk már az érdekvédelmet, most arról beszéljünk, hogy legyen egy szolgáltató kamara, ami helyzetbe tudja hozni a gazdákat, akiknek van egy csomó bepótolnivalójuk. És ha helyzetbe fog kerülni, akkor igenis lesz nyeresége, és ha lesz nyeresége, akkor ő veszi meg a földet, meg nem fogja eladni, itt ez a lényeg, mert mondtad, hogy kihal az öreg. Nem hal ki az öreg, ha ki is hal az öreg, majd örökli valaki. Itt nem az a lényeg. Nem akarnak a földtől szabadulni. Eddig a szocialista kormányok alatt szabadulni akartak, mert minden lerablás volt, 2000 forintért vették meg a búzát és 5000-ért adták tovább, arról szólt a történet. Most ez már nem így lesz.

Azért kell egy kamara, amely fogja figyelni, hogy mi a piaci viszony, meg egyéb olyan dolog, ami a gazdasági életben segítség. Pontosan ezért akarunk egy olyan kamarát. Ha ezt nem érted, akkor nem tudok mit mondani, de legalább te benne vagy, mert azok, akik szólnak, valahonnan olvasgatják meg internetről leveszik, meg szénát lapátolnak, de legalább te ne ezt mondd már. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)