Felszólalás adatai

A törvényjavaslat néhány olyan érdemi módosítást is tartalmaz, amelyekre az egyes törvények céljának megvalósulása érdekében van szükség. A törvényjavaslat módosítja a foglalkoztatási törvényt. A módosítás által rugalmasabbá válik a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának rendszere, pontosabb kép kialakítására nyílik lehetőség a magyar foglalkoztatási helyzetről, megteremtődik a teljes összhang a foglalkoztatási törvény és az új munka törvénykönyve között.

A nemzetgazdaság munkaerő-piaci folyamatainak értékeléséhez jelenleg különböző forrásokból többféle statisztikai adat áll rendelkezésre, amelyek esetenként meglehetősen eltérő képet mutatnak a foglalkoztatottság alakulásáról. A törvényjavaslat ezért foglalkoztatási mutató bevezetésének a lehetőségét teremti meg.

Itt álljunk meg egy pillanatra, tisztelt képviselőtársaim, mert az elmúlt napokban, mióta a foglalkoztatási törvény napirenden van, számos nyilatkozat és számos sajtóorgánum foglalkozott ezzel a kérdéssel, és olyan színben próbálták feltüntetni mindezt, mintha a kormány elégedetlen lenne a statisztikai adatokkal, és magának kreálna adatokat. Itt szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy egyrészről ez a törvénytervezet egy lehetőséget teremt arra, hogy ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy erre a foglalkoztatási mutatóra szükség van, azt törvénybe foglalva, az Országgyűlésen, a parlamenten keresztül jóváhagyva tehesse ezt meg, úgyhogy ha valaki időben belegondol, ez a fajta statisztika legkorábban a választások után fog megjelenni. Tehát az az állítás, hogy a kormány ebbe az irányba azért mozdult el, mert szeretné, ha a választásokig a statisztika javulna, nem fedi a valóságot.

A másik nagyon fontos dolog, amit ezzel kapcsolatban szeretnék hangsúlyozni: képviselőtársaim, ül-e a teremben olyan képviselő, aki meg tudja mondani, hogy a mai napon Magyarországon hány ember dolgozik? Mert ha igen, akkor innentől kezdve gyakorlatilag azonnal kivesszük ezt az elemet, hiszen nincs értelme, ha napi szinten pontos, precíz adatokat tudunk. De ha nem tudunk, és politikai síkon is számos vita folyik számos esetben a KSH adatairól, hiszen gyakorlatilag ma Magyarországon foglalkoztatás szempontjából két adat az, ami meghatározó jelentőségű: a KSH-nak van a munkaerő-felmérése és az intézményi statisztikája. Az egyik legutóbbi adat 3 millió 981 ezer embert látott foglalkoztatottnak, a másik adat meg 2 millió 640 ezret. A kettő közt van közel 1 millió 300 ezer különbség, azért, mert az egyik adat nem látja az 5 fő alatti foglalkoztatottakat, és nem látja egyébként az 1 és 50 fő közöttieket, csak szűk keresztmetszetben. Summa summarum, ahhoz, hogy tisztán lássunk ebben a képben, és a mindenkori kormányoknak, meggyőződésem, hogy célja és feladata az, hogy lássa a statisztikát, és a statisztika alapján lássa azt, hogy azok a foglalkoztatáspolitikai intézkedések, amelyeket meghoznak, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, azt gondolom, érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni.

A munkaerő-piaci folyamatok folyamatos változása szükségessé teszi az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott szolgáltatások körének folyamatos fejlesztését, átalakítását. Ezért célszerű, ha a szolgáltatások körét és nyújtásának részletes feltételeit a jövőben nem törvény, hanem miniszteri rendelet szabályozza. A törvényjavaslat által tartalmazott módosítás ennek a lehetőségét teremti meg. A törvényjavaslat szerint a jövőben a törvényi feltételek fennállása esetén a cselekvőképtelen személyek is nyilvántartásba vehetők álláskeresőként. Ez a változás összhangban van az új munka törvénykönyvével, amely szerint cselekvőképtelen személy is létesíthet munkaviszonyt. A módosítás szerint az álláskeresőnek a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködési kötelezettségét cselekvőképtelen személy esetében a törvényes képviselője teljesíti. Egyes új támogatási lehetőségek jövőbeni bevezetése feltételének megteremtése érdekében a törvényjavaslat módosítja a foglalkoztatási törvény Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos szabályait. Az Európai Szociális Alapból finanszírozott programok végrehajtásához szükség van külön egyéni szintű adatbázis létrehozására. A módosítás kiegészíti a foglalkoztatási törvényt az adatbázisra vonatkozó szabályokkal.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítását is. A módosítás célja, hogy a bérgarancia-támogatásból az elmaradt bértartozás a lehető legrövidebb idő alatt kifizetésre kerüljön a munkavállaló részére. Gyakran fordul elő, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek nincs pénzforgalmi számlája, mert a felszámoló a felelős gazdálkodás és a költséghatékonyság jegyében megszünteti a felszámolás alatt álló cég bankszámláját, illetve nagyobb összegű banki tartozás esetén erre a bankoknak is lehetőségük van. Ebben az esetben a hatályos szabályozás szerint nincs olyan számla, ahova a bérgarancia-támogatás utalható.

A bértartozás mielőbbi kifizetésének elősegítése érdekében a törvény úgy módosul, hogy a bérgarancia-támogatást nem a gazdálkodó szervezet pénzforgalmi számlájára kell utalni, hanem a bértartozásnak a törvényben meghatározott összegét az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki.

A javaslat a bérgarancia-támogatás eredeti rendszerén nem változtat, csupán a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetésének pénzügyi lebonyolítása módosul. A módosítás nem érinti azt a szabályt sem, miszerint a támogatás jogosulatlan felvétele esetén a támogatást a gazdálkodó szervezetnek kell visszafizetnie. A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy a támogatás visszafizetését engedményezés útján szeretnék teljesíteni. Az engedményezés tárgyát képező követelések az esetek nagy többségében bizonytalanok vagy behajthatatlanok. Ezért a módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy a támogatás visszafizetésére csak pénzben van lehetőség.

A módosítással a törvény kiegészül a bérgarancia-biztos intézményével. Ezt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról szóló törvény 2014. július 1-jén hatályba lépő módosítása tette szükségessé.

A javaslatnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt módosító szabályai elsősorban pontosító jellegűek, illetve más jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálják. Ez alól kivételt képez a javaslatnak az a szabálya, amely kizárja, hogy az ügyfél önmaga indítványozza vele szemben hatósági ellenőrzés lefolytatását. A felügyelőségeknek az ellenőrzési hatáskörébe tartozó területek sokrétűsége következtében egy-egy foglalkoztató munkaügyi iratanyagának teljes körű áttekintése és vizsgálata megoldhatatlan feladatot jelent, ezért indokolt a törvénynek e kizáró rendelkezéssel történő kiegészítése. A javaslat további pontosító rendelkezései a szankciós irányelvvel való még teljesebb megfelelést szolgálják. Elősegítik az egységes jogértelmezést a munkaügyi felügyelő egybefoglalt határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan, továbbá összehangolják a törvény egyes rendelkezéseit a munkaügyi felügyelőség közigazgatási határozatainak nyilvánosságra hozatala tekintetében.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben ismertetett módosításokon túl a javaslatban még két további törvény, a közalkalmazotti törvény és a munkavédelmi törvény módosítását indítványozzuk. A közalkalmazotti törvény módosítása egy törvényi dereguláció miatt kialakult jogértelmezési bizonytalanságot szüntet meg. Meghatározza a törvényben szabályozott szakszervezeti reprezentativitás megállapításának időpontját és gyakoriságát, a korábban e tárgyban hatályos törvény szerinti szabályozás alapján követett gyakorlattal összhangban. A javaslatnak a munkavédelmi törvényt érintő rendelkezései túlnyomórészt szintén technikai vagy pontosító jellegűek. Ez alól kivételt képez az a szabály, amely a munkavédelmi törvényben is kizárja, hogy az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezze. E rendelkezés a munkavédelmi eljárás során nehezen alkalmazható.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az elhangzottak alapján a vita során támogassák a kormány által benyújtott javaslatot.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)