Készült: 2020.07.09.04:59:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2009.11.11.), 142. felszólalás
Felszólaló Dr. Katona Tamás
Beosztás pénzügyminisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 11:49


Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Még nem vagyunk túl a világgazdasági válságon, még nem lehet azt mondani, hogy hátunk mögött tudhatjuk a globális méretű pénzpiaci krízist, ma még mindenütt napirenden van ezért a válságkezelés. De napirendre kerültek azok a feladatok is, amelyek újabb, jövőben várható válságok megelőzésével kapcsolatosak. Ezek közé tartozik a pénzpiacok felügyeletének erősítése, a kontroll hatékonyságának jelentős növelése.

Magyarországon is már jó ideje folyik az előkészítő munka, meglehetősen sok egyeztetésen vagyunk túl. Most jutottunk el odáig, hogy készen állunk a törvényalkotásra a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tételéhez. Miért volt az előkészítés ilyen időigényes? Az elmúlt évben kialakult globális pénzügyi krízishelyzet megmutatta, hogy a pénzügyi piac szervezeteinek felügyeletétől a korábbiaktól eltérő kezelési politikákat és elveket kíván meg. Felszínre kerültek bizonyos problémák, illetve nehézségek, például hogy a jelenlegi hazai felügyeleti struktúra mennyiben tud eredményesen helytállni a megváltozott piaci körülmények között. A Nemzetközi Valutaalapnak megküldött, ez év június 11-ei keltezésű szándéklevél 21. pontja alapján a kormány vállalta a pénzügyi intézmények felügyelete jelenlegi struktúrájának felülvizsgálatát, a felügyeleti rendszer erősítését.

Magyarország uniós tagország. Számunkra meghatározó, hogy mi történik e téren az Európai Unióban. Nos, az Európai Unióban a felügyeleti struktúra jelenleg nincs egyértelműen követendő modellel meghatározva. Egyes országokban a magyarországi felépítéshez hasonlóan integrált a felügyeleti rendszer. Vannak országok, ahol az integrált felügyelet a jegybank része, más tagállamokban viszont megmaradtak a szektorszintű felügyeletek, de léteznek vegyes modellek is. Ezekre az a jellemző, hogy egyes hatóságok több pénzügyi ágazatot is felügyelnek, vagy a jegybank kifejezetten csak a bankszektor felett őrködik.

Miközben az intézményi megoldások meglehetősen vegyesek, a pénzügyi szektor felügyeletével szembeni alapkövetelmények mindenütt hasonlóak: önállóság, illetve függetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, az eredményesség és a hatékonyság, a makro- és mikroprudenciális felügyelés összehangolása, valamint a válsággal szembeni ellenálló képesség.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió Bizottsága tavaly októberben létrehozott egy speciális csoportot, hogy áttekintse az Európai Unió és más, nagyobb joghatóságok közötti együttműködést a globális szintű pénzügyi stabilitás megőrzése céljából. Követelményként fogalmazták meg, hogy el kell érni az uniós szintű felügyeleti konvergencia és együttműködés szükséges szintjét.

Szintén a megoldandó feladatok közé tartozik a pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése érdekében az Európai Unió pénzügyi ágazatának szabályozói és felügyeleti modelljének reformja. Ezen bizonyos bizottság munkája alapján elkészült a jogalkotási javaslat, amelyet az Európai Tanács decemberben tárgyalt. Az elfogadott menetrend szerint az Európai Unióban 2010. december 31-éig kívánják megerősíteni az uniós szintű felügyeleti rendszert.

A Larosi re-csoport kétszintű európai felügyeleti struktúra bevezetését javasolja. A makroprudenciális felügyeletet az Európai Rendszerkockázati Testületre kívánja bízni. Az új szervezetnek két testülete lenne. Az egyik az irányító bizottság, amelynek tagjai az Európai Rendszerkockázati Testület elnöke és alelnöke, két központi banki vezető, a három új európai felügyeleti hatóság vezetője, az Európai Bizottság képviselője és az európai pénzügyi bizottság elnöke. A másik az általános testület. Ennek a szervezetnek szavazati joggal rendelkező tagjai valamennyi központi bank vezetője, az Európai Központi Bank elnöke, azon kívül tagjai még az Európai Bizottság képviselője, a nemzeti felügyeleti hatóságok képviselői is. Az elnököt az általános tanács tagjai választják meg.

A mikroprudenciális felügyeleti feladatok ellátására az eddigi, jellemzően konzultációs jogkörrel rendelkező szervezetekből a javaslat szerint létrehozzák a pénzügyi felügyeletek európai rendszerét. Ez három új európai felügyeleti hatóságot foglalna magába: az európai bankhatóságot, az európai értékpapír-hatóságot és az európai biztosítási és foglalkoztatói nyugdíjhatóságot. A hatóságok a következő feladatokat látják el: kötelező érvényű közvetítés a nemzeti felügyeletek között, kötelező felügyeleti normák kidolgozása, az úgynevezett felügyeleti kollégiumok koordinálása, valamint egyes intézmények, például hitelminősítők engedélyezése. E tekintetben ez felügyeleti hatáskör.

A magyarországi szabályozás továbbfejlesztése szempontjából lényeges, hogy az említett javaslat nem tervezi a felügyeleti munka átemelését nemzeti szintről európai szintre. Elsősorban azokra a területekre kíván koncentrálni, amelyek a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosak, hogy itt is létrejöhessen valóságot kontroll.

Mindezek figyelembevételével dolgozta ki a kormány javaslatát a magyar felügyeleti rendszer erősítésére, amelynek alapelvei a következők: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogalkotási jogkörének megteremtése - amiről éppen az előző napirendi pontnál volt szó -, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási feladatkörének kiszélesítése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállásának, szervezetének átfogó felülvizsgálata, a makro- és mikroprudenciális felügyelés összehangolása érdekében pénzügyi stabilitási tanács felállítása.

Tisztelt Országgyűlés! Először a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogalkotási jogkörével szeretnék foglalkozni. A felügyelet jogalkotási jogkörének, tehát felügyeleti rendelkezés kiadásának megteremtéséhez szükséges mind az alkotmány, mind a jogalkotási törvény módosítása, mint erről az imént szó volt már. A felhatalmazás terjedelme az ágazati törvényekben kerülne meghatározásra azzal, hogy a felügyeleti rendelkezés a miniszteri rendelet alatt helyezkedne el, nem érintene olyan területet, amely bármely összefüggésben van az uniós jog átültetésével, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti rendelkezésben nem adhatna magának feladatot.

Fontosnak tartjuk a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási feladatkörének kiszélesítését is. A törvényjavaslat ezért a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó feladatkörének bővítésére tesz javaslatot, külön nevesítve azt, hogy ezen feladatkör része a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető kockázatok feltárása, a rendszerszintű kockázatok csökkentése, lehetőség szerint megelőzése. Ezen túl a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzügyi stabilitási, tehát makroprudenciális feladatköréből adódóan legfeljebb 120 napra jogalkotóként szabályozási felhatalmazása lesz. Ez azt jelenti, hogy egyes tevékenységek végzését, szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, valamint termékek forgalmazását megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti.

Lényeges a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállásának átfogó felülvizsgálata. A PSZÁF a jövőben kormányhivatal helyett például a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonlóan autonóm államigazgatási státust kap a javaslat szerint. Ennek megfelelően a jövőben kizárólag az Országgyűlésnek tartozna beszámolással.

(13.40)

A jelenlegi felügyeleti tanács megszűnése mellett egyszemélyi vezetés, illetve egyszemélyi felelősség valósulna meg. Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi majd ki hat évre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lenne. A köztisztviselői törvényhez képest a jelenleginél jóval szabadabb kezet kapna a humánpolitikai kérdésekben, különös tekintettel az illetmények, eltérítések vonatkozásában, valamint a nem alaptevékenységet végző munkatársak a jövőben a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznának, tehát nem köztisztviselői jogviszonyban látnák el a feladataikat. Erősödne a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi szerepköre is. Ehhez erőteljesebb bírságolási jogkört biztosítunk.

Végül pedig néhány szó egy új testületről, a pénzügyi stabilitási tanácsról. A jelenleg háromoldalú megállapodás alapján működő pénzügyi stabilitási tanács helyett a törvényjavaslat alapján létrejön egy új pénzügyi stabilitási tanács. A jelenlegi ugyanis a háromoldalú megállapodás alapján működik, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Pénzügyminisztérium kötött.

Az új tanács elsődleges szerepe a makro- és mikroprudenciális felügyelés, ellenőrzés összehangolása, adott esetben jogszabályalkotás, valamint intézkedés, akár nyilvánosság útján történő kezdeményezés. A tanács emellett pénzügyi stabilitási szempontból értékelné a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogalkalmazói tevékenységét, illetve eljárást is kezdeményezhetne a felügyeletnél, de ez nem jelentené természetesen annak irányítását. A tanácsban tag lenne a pénz-, tőke- és biztosítási szektor szabályozásáért felelős miniszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, akik a tanács elnöki tisztségét évente felváltva töltenék be, valamint a tanácsba külön-külön további egy-egy tagot delegálhatnának még hárman. A felkért tagok a delegált utasításai szerint járnának el, valamint bármikor visszahívhatóak lennének. Minden döntéshez legalább négy tag egyetértésére lenne szükség.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a jelenlegi helyzetben célszerű és erős eszközt biztosít a pénzügyi rendszer hathatósabb felügyeletéhez, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy annak elfogadását támogatni szíveskedjék.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.




Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai