Készült: 2024.03.29.01:25:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2006.10.10.), 206. felszólalás
Felszólaló Szűcs Erika (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:38


Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én egy olyan területhez szeretnék hozzászólni, amely az előttem szólókkal ellentétben éppen hogy többletforrásokat is kapott annak érdekében, hogy a feladatok végrehajthatók legyenek. Tenném mindezt a költségvetés, illetve a zárszámadásban megejtett költségvetés egészének kontextusába helyezve, mert az európai uniós források felhasználásának jövőbeni sorsa attól függ, hogy a költségvetés egészében milyen folyamatok fognak zajlani.

A 2005. évi zárszámadás nagyon érdekes ellentmondásra világít rá mindannyiunk számára, amelyen el kell gondolkodni, hiszen kedvező makrogazdasági folyamatok, és az ÁSZ-jelentés szerint is jó, indokolt és méltányolható közkiadási célok mellett a költségvetés egyensúlya nem javult.

A bevételek és a kiadások alakulásának elemzése pedig rávilágít néhány buktatóra, például olyasmire is, hogy egy exportvezérelt gazdasági növekedés esetén a növekedés stabilitását jelentő export közvetlenül, rövid távon nem generál olyan nagyságrendű költségvetési bevételnövekedést, mint amilyen a gazdasági növekedés adatai alapján lehetséges lenne.

(19.00)

Az is egyértelmű, és a felszólalók nagyon sokoldalúan megvilágították, hogy az államháztartás alrendszereinek jelenlegi szabályozása bizony generál kordában nehezen tartható költségvetési költségnövekedéseket is.

Én annak külön örülök, hogy abban azért úgy tűnik, egyetértés van, hogy a költségvetés egyensúlyba hozása, illetve ezen egyensúly tartósságának a megalapozása a parlamenti patkó bármely oldalán ülő képviselők közös értéke és szándéka. Remélem, nem értékelem túl a másik oldalon ülő képviselőknek az ebben az ügyben tett nyilatkozatait. Örülök ennek azért, mert a 2007-13-as európai uniós pénzügyi perspektívában 8 ezer milliárd forint felhasználásának lehetőségét harcolta ki Gyurcsány Ferenc és kormánya, a második legmagasabb egy főre jutó támogatási lehetőséget Európában. A lehetőség valóra váltása azonban azt igényli, hogy ehhez a saját erőt biztosítsuk, azaz a költségvetés folyó kiadásait és azok növekedési ütemét úgy alakítsuk, hogy a fejlesztések prioritása és megvalósítása garantált legyen.

Hogyan is álltunk tehát 2005-ben az európai uniós források felhasználásával? 2004-ben, bizonyára emlékeznek képviselőtársaim, még nagyon sokat vitatkoztunk arról, hogy jelent-e tényleges többletforrást az EU-s támogatás vagy az EU-s tagságunk, vagy a befizetési kötelezettségeink annullálják a támogatásokat. Nos, 2005 egyértelműen igazolja, hogy Magyarország nyertese az európai uniós tagságnak. A költségvetésben megjelenő európai uniós forrásokra - a kohéziós alapra, strukturális alapokra, a Schengen-alapra, a SAPARD-, PHARE- és egyéb kiadásokra - 2005-ben 185 milliárd forintot terveztünk, a teljesítés viszont közel 20 milliárd forinttal magasabb lett. Ez természetesen magasabb önrész biztosítását is igényelte, közel 90 milliárd forintét, amit a költségvetés átcsoportosításokkal biztosított.

Költségvetésen kívüli tételek, agrárpiaci támogatások és közvetlen termelői támogatások címén 307 milliárd forint érkezett hazánkba. A kifizetett, illetve megelőlegezett 510 milliárd forint EU-forrással szemben a befizetési kötelezettség 187 milliárd forint volt, ami az előirányzott 210 milliárd forinthoz képest kevesebb. Az, hogy kevesebb volt a befizetési kötelezés, részben a forint/euró árfolyam kedvezőbb alakulásának köszönhető, mint amivel terveztünk; részben annak, hogy 2004-ben az Európai Unió költségvetése megtakarítással zárt, és azt szétosztották a tagállamok között; illetve változott a befizetés alapjául korábban számított gazdasági teljesítmény is.

Összegezve azt lehet mondani, hogy 2005-ben már az úgynevezett nettó pozíciónk mindenféle számítási mód szerint, mert természetesen ebből is többféle van, jelentősen pozitív lett.

2004-ben és 2005-ben a parlamenti képviselők leggyakoribb kérdései a rendelkezésre álló EU-s források felhasználásával kapcsolatban annak az anomáliáihoz, nehézkességéhez kapcsolódtak. Tény, hogy a közigazgatásnak és a potenciális kedvezményezetteknek egy meglehetősen új és volumenében hirtelen felduzzadt feladattal kellett megküzdeniük. Az igazgatás képviselői a közpénz felhasználásához kapcsolódó elvárásokat hangsúlyozták, és a rendszereket úgy alakították ki, hogy ezek a szempontok domináljanak; mi, parlamenti képviselők pedig azt, hogy jusson el minél több forrás a kedvezményezettekhez, hogy használjuk fel a rendelkezésre álló pénzt. Ez a stratégiai-politikai cél, mármint a források felhasználásának a maximálása, úgy tűnik, teljesülni fog.

A pályázati szabályok és a finanszírozás a bírálatok hatására is kedvezően változtak, ezért a kohéziós alap teljes támogatási kerete már 2005 végén lekötésre került. A strukturális alapok előirányzataira 41 pályázatot írt ki a kormányzat, amire több mint 30 ezer pályázat érkezett. 2005 végéig 11,5 ezer pályázatot elfogadtak, a hároméves keret 84 százaléka odaítélésre került, a teljes támogatási összeg 72,2 százaléka pedig szerződéssel is le lett fedve.

A belső szerkezetét nézve 2005-ben valamennyi operatív program elindult, bár nem volt egyenletes a felhasználás. Jól teljesített az agrárprogram, ahol a hároméves keretnek 84 százaléka volt év végén lekötve. Kicsit lassabb volt a GVOP felhasználása, ahol a hároméves keret 76 százalékára volt kötelezettségvállalás, de a KIOP esetén például 95 százalék, a ROP-oknál pedig 90 százalék volt a lefedettség. A feladat ezután az, hogy a megkötött szerződésekre a kifizetés is felgyorsuljon.

Időközben született egy ÁSZ-jelentés, amely a 2006. június 7-ei állapot szerint nézte meg a felhasználást, itt még kedvezőbbek az adatok, mert a végrehajtás során a rendelkezésre álló keretek 97,82 százalékát odaítélték, ebből 83,64 százalékra szerződéses kötelezettséget vállaltak, és a források 29 százalékát fizették ki. Tehát ez volt ez év félévében.

Összességében tehát Magyarország nemzetközi szinten, a közép-kelet-európai országokhoz is hasonlítva, jól teljesít. Az európai uniós források felhasználásának üteme megfelelő, forrásvesztéstől a jelenlegi adatok alapján 2006-ban nem kell tartani.

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az adminisztráció még mindig túlságosan hosszadalmas. Egy beérkezett pályázat átlagos feldolgozási ideje 2005-ben még 5 hónap volt, és ezen támogatási szerződés megkötése után az első folyósításig még átlagosan 4 hónap telt el, tehát összesen 9 hónap a pályázat benyújtásától. Azt gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez nem tartható, ezt természetesen gyorsítani kell.

Összegezve azt lehet mondani, hogy nem kevés küzdelemmel, de sikerült olyan rendszereket létrehozni és működtetni, amelyek a források felhasználását biztosítják. Most azonban úgy gondolom, megint egy olyan pont van, ahol meg kell állni, és el kell gondolkodni, hogy a továbbiakban milyen szempontokat tekintünk a legfontosabbaknak.

Mi, parlamenti képviselők eddig alapvetően azt a szemléletet érvényesítettük a kormánnyal szemben, hogy a rendszerek kialakításakor a kedvezményezettek szempontjait vegyék figyelembe: legyen a pályázat és a pénzhez jutás - könnyen teljesíthető feltételek mellett - gyors. Az a véleményem azonban, hogy ezen túl kell lépnünk, és egyre inkább számon kell kérnünk és nyomon kell követnünk a felhasználás minőségét és eredményességét is. A 2004-2007-es időszak tapasztalatait ne csak olajozottan működő pénzosztó rendszerek kialakítására használjuk, hanem olyan közösségi befektetésekre, amelyek hasznát nagyobb közösségek és egy egész ország érzi.

Ezért várjuk, hogy az uniós források költségvetési szempontú elszámolása mellett a jövőben készüljenek elemzések arról - hiszen ez az idő előrehaladtával és projektek megvalósulásával lehetségessé válik -, hogy a kitűzött társadalompolitikai célok hogyan teljesülnek, illetve a gazdaságban ténylegesen milyen impulzusok jelentkeznek az EU-s források felhasználása nyomán.

Az adatok egyértelműen azt igazolják, hogy az EU-s források felhasználása sikeres. A további feladatokat a végrehajtásban illetékesek velünk egybehangzóan látják, legalábbis a bizottsági vita alapján, és az eddigiek alapján én bízom benne, hogy a szükséges korrekciókat meg is teszik.

Mindezek alapján a benyújtott zárszámadási törvény elfogadását javaslom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai