Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Tisztelettel köszöntöm önöket a családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája alkalmából. Talán nem túlzás azt mondanom, hogy a mai vita és a családvédelmi intézkedésekről szóló törvényjavaslat a jövőnkről szól. A közös jövőnkről, Magyarország közös jövőjéről, a benne felnövekvő gyermekekről, a benne élő családokról. Talán azt sem túlzás állítanunk, hogy a családvédelmi akcióterv a családok biztonságának zálogát jelentheti az elkövetkező években. Hiszen mi másra van szüksége a fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak, mint biztonságra? Fizikai biztonságra, egzisztenciális biztonságra, lelki értelemben vett biztonságra egyaránt. Mondjuk azt, hogy Európa az üres bölcsők kontinense. Ez igaz. Nemcsak Magyarországon rossz a demográfiai helyzet, nemcsak Magyarországon születik kevés gyermek, nemcsak Magyarországon igaz az, hogy minden évben kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak, hanem ma már igaz ez Európa minden országára. Európa egyetlen országában sem elég magas a gyermekvállalási kedv ahhoz, hogy akár csak megtartsák a jelenlegi népességüket. Egy nemzeti sorskérdésről van szó, és ennek a nemzeti sorskérdésnek a kulcsa, a megoldása a fiatalok kezében van. A magyar jövő a magyar fiataloknak a kezében van, ehhez igyekszünk a magyar fiataloknak segítséget nyújtani, és ezért is üdvözlöm azokat, akik megtiszteltek bennünket ma jelenlétükkel, és fiatalként itt vannak ma velünk az Országgyűlésben.

Ha a családvédelmi akciótervhez kapcsolódó törvényekről szólunk, akkor érdemes visszatekintenünk legalább 2010-ig. Ha demográfiai válságról van szó, akkor egészen 1981-ig visszanézhetünk, hiszen 1981 az az év, amióta minden egyes évben fogyatkozik Magyarország népessége.

(11.20)

1981-re datálódik a magyarországi demográfiai negatív fordulat, illetve a demográfiai lejtmenet, mi pedig 2010-ben nem másra vállalkoztunk, mint arra, hogy megváltoztassuk ezt a demográfiai helyzetet, hogy az idősödőből ismét gyarapodó, fiatalodó nemzetté válhasson a magyar. Ez azt jelenti, hogy erőforrásokra van szükségünk, és ezen erőforrások megteremtéséhez segítséget kell adnunk a magyar fiataloknak. 2010-ben, amikor a választók bizalmából a Fidesz-KDNP-pártszövetség megkapta a lehetőséget arra, hogy az országot kormányozza, nagyon nehéz helyzetben volt ez az ország. Nemcsak gazdasági értelemben voltunk válságban, hanem politikai értelemben is, lelki, erkölcsi értelemben egyaránt. Ebben a nehéz helyzetben kellett kiutat találnunk a válságból, és erről szólt a 2010 óta tartó építkezés.

2010-ben a magyar családokat helyeztük a középpontba. 2010-ben úgy döntöttünk, hogy az Orbán-kormány minden intézkedésének központjában a magyar családok lesznek, azok a fiatalok, akik még gyermekvállalás előtt állnak és azok a családok, akik már gyermeket nevelnek. Ez látszik abból is, hogy 2010-hez képest mostanra a családok támogatására szánt forrásokat kétszeresére emeltük. Ez annyit jelent, tisztelt képviselőtársaim, hogy míg 2010-ben a költségvetésben 960 milliárd forintot fordítottunk a családok támogatására, mára ez az összeg meghaladja a 2000 milliárd forintot.

Ha a gazdaság teljesítőképességéhez, az ország gazdasági erejéhez mérten nézzük ezt a mutatót, ez a GDP-nek 4,8 százaléka. Kérdezhetnénk azt, hogy ez sok vagy kevés. Jelentem, ez nagyon sok, hiszen ebben európai szinten az első helyen állunk, európai szinten mi fordítjuk GDP-arányosan, tehát a gazdaság teljesítőképességéhez mérten a legnagyobb összeget a családok támogatására. A fejlett országok átlaga, az OECD átlaga 2,55 százalék, mi ehhez képest 4,8 százalékon tartunk. De ha ráfordításokról beszélünk, sőt kiadásokról beszélünk, akkor én sokkal inkább azt mondanám, hogy ez egy befektetés, ez a több mint 2000 milliárd forint évről évre egy befektetés, befektetés a közös magyar jövőbe.

Nemcsak a költségvetési befektetéseket emeltük meg kétszeresére az elmúlt kilenc évben, hanem a jogszabályok is tükrözik ma már a családközpontú gondolkodást. Olyan új Alaptörvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyben a helyükre kerültek az alapvető családi értékek. Ezeket a családi értékeket az Alaptörvény szintjén is megerősítettük, lefektettük, és sarkalatos törvényt alkottunk a családok védelméről, tehát kétharmados törvény védi a családokat Magyarországon.

A 2010 előtti nyolc év a jövőbe vetett hitnek, a jövőbe vetett bizalomnak a lerombolásáról szóló nyolc év volt. A családokat segítő lehetőségeknek a megszüntetéséről szóló nyolc év is volt, hiszen ekkor megszűnt a családokat támogató akkori családi adókedvezmény, megszűnt az otthonteremtési program, az akkori szocpol, és megszüntették a gyes harmadik évét is, amely biztonságot jelentett a magyar édesanyáknak, hiszen három évig nagyon sokan szeretnének otthon maradni a gyermekükkel. Nem szeretném hosszan sorolni ennek az időszaknak a vétkeit, pedig lehetne. Ami a legsúlyosabb volt ebben a nyolc évben, az az, hogy elvették a jövőbe fektetett bizalmat, hiszen amikor a gyermekvállalásról hoz döntést egy fiatal pár, egy életre szóló döntést hoz. Nem négy évre, nem nyolc évre, nem is tizenkettőre, nem parlamenti ciklusokban gondolkodnak a fiatalok, életre szóló döntéseket hoznak a gyermekvállaláskor, és ezeket az életre szóló döntéseket joggal szeretnék a támogatások ismeretének birtokában meghozni.

Amikor ezeket a támogatásokat kivezették, megszüntették, szétverték, akkor ezt a bizalmat vették el a fiataloktól, és ahogy a legtöbb építményt lebontani nagyon könnyű, újraépíteni nehéz, hosszadalmas folyamat. Ezt az építkezést kezdtük el 2010-ben közösen és a magyar emberek támogatásának köszönhetően megerősödve. 2010 óta ezt az építményt már nemcsak olyan magasra tudtuk építeni, mint ahol 2002-ben vagy 2002 előtt hagytuk, hanem sikerült tovább is építenünk még magasabbra, és még mindig nem fejeztük be ezt a munkát.

Ha már demográfiai válságról, demográfiai nehézségekről beszéltem az elején, akkor azt is hozzátenném, hogy demográfiai értelemben is érezhető volt ennek a romboló nyolc évnek a hatása. Ezt a nyolc évet követően 2011-re soha nem látott mélypontra csökkent Magyarországon a gyermekvállalási kedv, ezt szaknyelven termékenységi mutatónak nevezik. Ez a termékenységi mutató 1,23-ra csökkent, ami soha nem látott mélység Magyarországon, még nemzetközi összehasonlításban is az. Tudjuk azt, ahhoz, hogy legalább annyian maradjunk, mint ahányan most vagyunk, két fiatalnak minimum két gyermeket kéne vállalnia. Ez az úgynevezett termékenységi mutató, ez a gyermekvállalási kedv el kellene hogy érje a 2-t, sőt meg kellene hogy haladja azt, 2,1-et is el kellene hogy érjen, s ehhez képest volt 1,23. Ez az 1,23 termékenységi mutató, gyermekvállalási kedv emelkedett meg több mint 20 százalékkal az elmúlt években, s most tartunk ott, hogy közelíti az 1,5-öt, az 1,49-et érte el a tavalyi évben. Még mindig nem elég, még mindig túl kevés gyermek születik Magyarországon, mondhatjuk azt is, a gyarapodásunkhoz, fiatalodásunkhoz ez a gyermekvállalási kedv még mindig alacsony, de már lényegesen magasabb, mint amilyen 2010-ben vagy 2011-ben volt.

Azt szeretnénk, ha a magyar fiatalok meg tudnák valósítani a gyermekvállalásra vonatkozó elképzeléseiket, ugyanis, kedves képviselőtársaim, ha a gyermekvállalásról, a családközpontú gondolkodásról beszélünk, akkor jó, ha magunkban tudatosítjuk azt, hogy a magyar fiatalok családközpontúak, gyerekcentrikusak, családban szeretnének élni. Ha ma megkérdezünk egy magyar fiatalt arról, hogy mik a jövőre vonatkozó elképzelései, akkor azt a választ kapjuk, hogy tízből kilenc fiatal meg szeretne házasodni és legalább két gyermeket szeretne, többen inkább hármat, nem is kettőt, de átlagosan meghaladja a kettőt is ez a vágyott, ez a tervezett gyermekszám.

(11.30)

És mit látunk azután? A kettőből nemhogy kettő nem lesz, hanem még egy sem sok esetben, elmaradnak ezek a gyermekvállalási valóságok a tervezettől, a vágyaktól. Tehát mi a mi feladatunk kormányzatként? Én azt mondanám, hogy a feladatunk kettős, és ezt a kettős célt tűztük ki magunk elé 2010-ben: egyfelől segítsük a fiatalokat abban, hogy a gyermekvállalási terveiket megvalósíthassák, másrészt pedig segítsünk azoknak a családoknak, ahol már megszülettek a gyermekek, hogy ezeket a gyermekeket minél jobb körülmények között tudják nevelni. Ezért dolgozunk 2010 óta, és ezért is vagyunk hálásak azért a bizalomért, amit a választóktól kaptunk három egymást követő választáson is, amikor megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk; megerősítettek bennünket abban, hogy Magyarországon van egy nemzeti egyetértés abban, hogy a családokat támogatni kell, a gyermekvállalást segíteni kell.

A teljesség igénye nélkül néhány, 2010 óta megtett lépésünkre emlékeztetném az itt lévőket. Először is: visszavezettük a gyesnek a harmadik évét. Visszaadtuk a magyar édesanyáknak azt a harmadik évi gyest, amit elvettek tőlük 2002 és 2010 között. Visszaadtuk az otthonteremtésnek a lehetőségét, sőt jelentősen kibővítettük az otthonteremtési programot is, a CSOK-ot bevezettük, és az ehhez kapcsolódó támogatásokat egyaránt. Visszavezettük a családi adókedvezménynek a rendszerét, sőt nemcsak hogy visszavezettük a családi típusú adózást Magyarországra, hanem megerősítettük azt, kiterjesztettük a járulékokra is a családi adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét, segítettünk azoknak is, akiknek alacsonyabb a jövedelme, és több lépésben, így az idei év január 1-jén is emeltük a családi adókedvezménynek a mértékét.

Munkahelyvédelmi akciótervet indítottunk; bevezettük az ingyenes gyermekétkezést, az ingyenes tankönyvellátást, Erzsébet-táborokat indítottunk azoknak a gyerekeknek, akik esetleg nem jutnának el saját erőből, a szüleik megtakarításainak, befektetéseinek köszönhetően a Balaton partjára. A bölcsődei férőhelyek bővítésébe is belekezdtünk, sőt átalakítottuk a bölcsődei rendszert, és bevezettünk olyan lehetőségeket is, mint például a diákhitel elengedése vagy a jelzáloghitelek elengedése azoknál, akik nagycsaládot alapítanak.

Tehát mondhatom azt, hogy 2010 óta évről évre minden évben ezt az építményt tovább, magasabbra emeltük. 2010 óta minden évben hozzátettünk a családtámogatásokhoz, és nem vettünk el azokból semmit. 2010 óta folyamatosan bővítjük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a fiatalok találkoznak, ha családalapítás előtt állnak, és azokat a támogatásokat is, amelyeket a már gyermeket nevelők igénybe vehetnek Magyarországon.

Azután most ennek az új parlamenti ciklusnak a kezdetén egy nemzeti konzultációt indítottunk el, hiszen úgy döntöttünk, hogy bár megvan a felhatalmazásunk a magyar emberektől nagy arányban, ezzel együtt ebben a konkrét kérdésben, a családok támogatásában szeretnénk még egy megerősítést kapni. Ezért indítottunk egy családvédelmi nemzeti konzultációt, ahol 11 kérdést fogalmaztunk meg. Örömteli az, hogy közel 1,4 millió magyar ember vette a fáradságot arra, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseit megvitassák otthon, kitöltsék a nemzeti konzultáció kérdőíveit, ezeket visszajuttassák hozzánk, magyarul, hogy nyilatkozzanak a családokat érintő legfontosabb kérdésekről. Nagyon nagy arányban igennel válaszoltak a megkérdezett magyar emberek, ezért megerősítettek bennünket abban, hogy érdemes továbblépni a családok támogatásában, és ez adta meg nekünk a felhatalmazást arra, hogy bevezessük a családvédelmi akciótervet.

Ezt a családvédelmi akciótervet a miniszterelnök úr február 10-én évértékelő beszédében meghirdette, és mondhatom azt is, hogy nemzetközileg is nagy visszhangot kapott az, hogy a miniszterelnök évértékelő beszédében 7 olyan konkrét pontot fogalmazott meg, amelyek a családok támogatását, a családok lehetőségeit tovább bővítik. Erről a 7 pontos családvédelmi akciótervről szól most ez a benyújtott törvényjavaslat, és mivel ott van mögöttünk a magyar embereknek a támogatása, ott van mögöttünk az a nemzeti egyetértés, amely a családok védelméről szóló lépéseket illeti, én abban bízom, hogy itt az Országgyűlésben is kialakul ez az egyetértés, és hogy az itt ülő képviselők, illetve azok is, akik most nem ülnek itt, de akik képviselőként a Magyar Országgyűlésben dolgoznak és képviselik a magyar állampolgárokat, szintén támogatni fogják ezeket a javaslatokat.

Miről is van szó konkrétan? A családvédelmi akciótervnek 4 pontja 2019. július 1-jén lép hatályba. Erről a 4 pontról szól most ez a családvédelmi akciótervről szóló törvényjavaslat, és már ismerni lehet a részletszabályokat is, hiszen a vonatkozó kormányrendeleteket is megjelentettük, megismertettük az érdeklődőkkel, éppen azért, hogy kellő idő legyen a felkészülésre, hogy 2019. július 1-jével mindenki igénybe tudja venni az újonnan megnyíló támogatásokat.

Nézzük a családvédelmi akciótervnek az első pontját, amiről rendelkezik a most benyújtott törvényjavaslat! 2019. július 1-jén babaváró támogatás indul. 2019. július 1-jétől  eddig még példátlan módon  egy olyan támogatást vehetnek igénybe a magyar fiatalok, amely tízmillió forintos kamatmentes kölcsönt jelent, ám teljes egészében támogatássá is válhat, ha gyermekeket vállalnak. Nem titkoljuk: ezt a babaváró támogatást azoknak szánjuk, akik szeretnének családot alapítani; azoknak szánjuk, akik még szeretnének gyermekeket vállalni.

A babaváró támogatást igénybe vehetik azok a házaspárok, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, ahol valamelyike a leendő szülőknek, valamelyik fele a házaspárnak dolgozik vagy biztosítotti jogviszonnyal rendelkezik, ahol büntetlen előéletűek a házastársak, nincs adótartozásuk, igényelhetik ezt a tízmillió forintos kamatmentes kölcsönt. Ezt a bankokon keresztül folyósítjuk a részükre, majd elkezdhetik a törlesztését ennek a kamatmentes kölcsönnek abban az esetben, ha még nincs úton az első gyermek. Ha úton van az első baba, akkor a várandósság harmadik hónapját követően rögtön igényelni lehet a visszafizetés felfüggesztését három évre, tehát ez esetben nem is kell elkezdeniük a visszafizetést. Ha még nem fogant meg az első gyermek, illetve még nem várandós a leendő édesanya az első gyermekkel, akkor elkezdik visszatörleszteni ezt a tízmillió forintos kamatmentes kölcsönt. Maximum 50 ezer forint lehet a havi törlesztőrészlet, ezt nem haladhatja meg a havi törlesztőrészlet, majd amikor az első gyermek érkezik, akkor a várandósság harmadik hónapját követően igényelhetik a hitel visszafizetésének a felfüggesztését. Három évre felfüggesztjük a visszafizetést, majd ha érkezik a második gyermek, akkor további három évre meghosszabbítjuk ezt a felfüggesztést, tehát akkor sem kell fizetniük további három évig a törlesztőrészleteket sem, és emellett a fennmaradó tőketartozásnak a 30 százalékát jóváírjuk, elengedjük, tehát ezt soha többet nem kell megfizetniük. És ha már csak egy gyermek is érkezik ebbe a családba, akkor a kamatokat egyáltalán nem kell fizetniük élethosszig, tehát nekik kamatmentesen kell akkor is törleszteniük a fennmaradó összeget, ha nem születik második vagy harmadik gyermekük. Ha viszont három gyermeket vállal ez a fiatal pár, abban az esetben teljesen jóváírjuk a fennmaradó tőketartozásukat, tehát onnantól nemcsak hogy felfüggesztjük a visszafizetést, hanem egyáltalán nem kell semmit visszafizetniük. Ezért mondom azt, hogy egy fiatal házaspár esetében, ahol három gyermeket vállalnak, akár előfordulhat az, és elő fog sok esetben fordulni az, hogy a tízmillió forint teljes egészében úgy marad az övék, hogy ebből semmit nem kellett visszafizetniük.

Ez a tízmillió forint szabadon felhasználható összeg. Ez olyan, mint ha egy szabad felhasználású, mintegy kvázi személyi hitel lenne, azzal a különbséggel, hogy ennek nincs kamata, sőt nem is kölcsön, nem is hitel abban az esetben, ha három gyermeket vállalnak a fiatalok. A lehetőség 2022 végéig, tehát 2022. december 31-éig áll fenn, addig lehet igénybe venni ezt a támogatást. Természetesen azoknak, akik már igénybe vették, a 2022. december 31-ei dátumot követően is elérhető, tehát számukra a támogatás tovább folyik, de 2022. december 31-éig lehet a babaváró támogatást igényelni.

A családvédelmi akcióterv második és harmadik pontja az otthonteremtéshez kapcsolódik. 2015 júliusában vezettük be a CSOK-ot, a családok otthonteremtési kedvezményét, azt a nagyszabású otthonteremtési programot, amely egyszerre igyekezett választ adni arra a gazdasági kihívásra, hogy az építőipar éppen nagyon rosszul teljesített, szerettük volna egyszerre a gazdasági fellendülést az építőiparnak a fellendítésén keresztül is elérni, és ezzel párhuzamosan demográfiai, népesedési célokat is, a családok támogatását is megvalósítani. Ezért indítottuk el az otthonteremtési programot 2015. július 1-jén, és azt mondhatom, hogy azóta százezer családot, négyszázezer magyar embert tudtunk segíteni az otthonteremtésben csak az otthonteremtési programon keresztül.

Az otthonteremtési program mellett volt egy áfacsökkentési programunk is, illetve része volt az otthonteremtési programnak, illetve kedvezményes hitel is kapcsolódott a CSOK-hoz, a vissza nem fizetendő támogatáshoz.

(11.40)

A kedvezményes hitel felvételének lehetősége korábban csak a nagycsaládosoknak szólt, és csak új ingatlan vásárlásához vagy építéséhez lehetett igénybe venni. Ezen változtattunk azzal, hogy december 1-jével kibővítettük és már a kétgyermekesek számára is elérhetővé tettük a CSOK-hoz kapcsolódó kamattámogatott hitelt, most pedig a családvédelmi akcióterv keretében a CSOK-hoz kapcsolódó hiteleket a használt ingatlanokhoz is elérhetővé tesszük. Ugyanabban az összegben, mint az új ingatlanoknál, tehát a használt ingatlanokhoz is két gyermeknél 10 millió, legalább három gyermeknél 15 millió forintos kamattámogatott hitelt lehet igényelni. Itt a kamat mértéke nem haladhatja meg a 3 százalékot, tehát a piacihoz képest ez igen kedvező kamatozású hitelt jelent.

A családvédelmi akcióterv harmadik pontja szintén az otthonteremtéshez kapcsolódik, de olyan értelemben, hogy ahol már megvan az otthon, ahol ehhez adott esetben fel is vettek egy hitelt, az otthonteremtéshez valamilyen hitelfelvétel kapcsolódott, a család bővülésekor ebből a hitelből bizonyos összeget elengedünk. Itt egy jelentős bővítés történik, hiszen július 1-jétől, ha bármilyen ingatlanfedezetű jelzáloghitele van a családnak, és érkezik a második gyermek a családba, akkor a várandósság harmadik hónapját követően 1 millió forintot jóváírunk a hiteltartozásból, tehát nekik 1 millió forinttal kevesebbet kell visszafizetniük. Ha harmadik gyermek érkezik a családba, további 4 millió forinttal kevesebbet kell visszafizetniük a hitelből, és minden újabb gyermek érkezésekor még 1-1 millió forintot elengedünk a fennálló jelzáloghitel-tartozásból.

Hogyha ezt kombináljuk a babaváró támogatással és a CSOK-hoz felvehető hitelekkel, akkor gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma egy fiatal pár mit kap az induláshoz. Kap egyszer 10 millió forintos babaváró támogatást, amit akár teljes egészében megtarthatnak úgy maguknak, hogy semmit nem kell visszafizetniük belőle. Az otthonteremtéshez kapnak 10 millió forintot, amit szintén nem kell visszafizetniük. Felvehetnek hozzá még 15 millió forintos, kedvező kamatozású hitelt, de ha jön a második és a harmadik gyermek, még ebből is elengedünk 1+4 millió forintot, tehát egy három gyermeket tervező fiatal arra számíthat, hogy kap 25 millió forintot, amit soha nem kell visszafizetni és 10 millió forintos, olyan kedvező kamatozású hitelt, amit 48 ezer forintos törlesztőrészletenként tudnak majd törleszteni az elkövetkező 25 évben. Tehát én azt hiszem, ez egy olyan lehetőség a mai fiatalok számára, amilyenhez hasonló még soha nem volt Magyarországon. Bízom benne, hogy sok fiatal élni is fog ezzel a lehetőséggel.

A családvédelmi akcióterv negyedik pontja egy olyan lehetőséget jelent, ami szintén nem volt korábban, ez a nagycsaládosok autóvásárlási programja. A nagycsaládosoknak, akik legalább három gyermeket nevelnek, vagy a harmadik gyermek éppen úton van, tehát jön a harmadik baba, 2,5 millió forintos maximális támogatást adunk a legalább hétszemélyes személyautó megvásárlásához. Itt új autót kell vásárolni, és maximum a bruttó vételár 50 százalékát tudjuk támogatásként odaadni, maximum 2,5 millió forintot. Ez a lehetőség is 2022. december 31-éig áll fenn, tehát addig lehet igénybe venni ezt a támogatást. Bízom benne, hogy ezzel is élni fognak azok, akik vagy le szeretnék cserélni a régi személyautójukat, vagy éppen azért nem mernek, nem tudnak negyedik gyermeket vállalni, mert négy gyermek nem fér el egy hagyományos személyautóban, szükségük van egy hétszemélyes személygépjárműre. Ehhez adunk támogatást.

Ezek tehát a családvédelmi akcióterv azon pontjai, amelyekről a most benyújtott törvényjavaslat szól. Említeni szeretném a családvédelmi akcióterv további három pontját, amelyekből az egyik már folyamatosan megvalósul, a másik kettő pedig jövő év január 1-jével indul majd.

Az ötödik pontja a családvédelmi akciótervnek azoknak az édesanyáknak, illetve azoknak a családoknak szól, ahol legalább négy gyermek van. Azoknak az édesanyáknak, akiknek legalább négy gyermeke született vagy akár örökbe fogadtak gyermeket és felnevelték ezt a négy gyermeket, egy teljes személyijövedelemadó-mentességet adunk jövő év január 1-jétől. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon a legalább négygyermekes édesanyáknak jövő év január 1-jétől egyetlen fillér személyi jövedelemadót sem kell fizetniük egész életükben a munkával megszerzett jövedelmük után.

Ez egy olyan lehetőség, amely sehol máshol nincsen a világon, és mondhatom azt is, hogy igen nagy híre is ment már, nagyon sokan érdeklődéssel figyelik ezt az új lépését a magyar kormánynak, hiszen ez nemcsak arról szól, hogy az anyagi mozgásterét növeljük ezeknek a családoknak, hogy az anyagi megbecsültségét növeljük ezeknek az édesanyáknak, hanem arról is, hogy ebben a formában is elismerje a közösségünk azokat az édesanyákat, akik négy gyermeket szültek vagy neveltek fel, és akik emellett dolgoztak is.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A családvédelmi akciótervnek a hatodik pontja a bölcsődei ellátásról, a bölcsődei ellátás bővítéséről szól. Ez egy olyan pont, amely már folyamatosan megvalósul, de egy ambiciózus célt tűztünk ki magunk elé az elkövetkező évekre. Az vállaltuk, hogy 2022-ben megvalósul egy olyan bölcsődei ellátórendszer Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy bármely szülő, aki bölcsődébe szeretné adni a gyermekét vagy bölcsődébe kell hogy adja a gyermekét, erre a közelben megoldást fog találni bölcsődei férőhely formájában is, és ezért még csak nem is kell mélyen a pénztárcájába vagy a zsebébe nyúlnia. Javítjuk a bölcsődei finanszírozást, azzal együtt, hogy már az elmúlt években is jelentősen növeltünk a bölcsődei finanszírozáson, és vállaljuk azt, hogy 70 ezerre növeljük a bölcsődei férőhelyek számát Magyarországon. Emellett pedig a bölcsődében dolgozóknak a bérezését, a javadalmazását is tovább fogjuk emelni, ami már szintén megtörtént korábbi lépésekben is, de nem állunk meg ezen az úton sem.

Végül pedig a családvédelmi akcióterv hetedik pontjáról szeretnék két gondolatot elmondani önöknek, és azért nem mondom, hogy utolsó pontjáról, mert a családvédelmi akcióterv nem egy lezárt lista, ez a lista még bővülni fog a jövőben is. Biztosak lehetnek abban, hogy lesznek további javaslataink, és lesznek olyan, családokat támogató döntéseink a jövőben is, amelyekre a magyar fiatalok és a gyermeket nevelő családok számíthatnak.

Tehát a családvédelmi akcióterv hetedik pontja szintén 2020. január 1-jétől valósul meg, ez a nagyszülői gyed. A nagyszülői gyed egy olyan lehetőség lesz, itt akár gyedről, akár gyesről van szó, amely nem volt még Magyarországon, és azoknak a családoknak szól, ahol a szülők dolgoznak és a nagyszülők szívesen vennének részt az unokák nevelésében aktívabban. Olyan nagyszülőkre kell gondolni, akik nem nyugdíjasok még, tehát nekik is van aktív munkaviszonyuk, viszont ők szívesen elmennének gyedre vagy gyesre az unokákkal, úgy, hogy a szülők ezt igénylik, és a szülők ezt a jogosultságukat, ezt a támogatást átruházzák a nagyszülőkre. Tehát jövő év január 1-jétől bizonyára többen lesznek nagymamaként vagy nagypapaként otthon gyeden és gyesen az unokákkal. Igénybe vehetik ezt a lehetőséget akár több unoka után is párhuzamosan, tehát ha több unokát nevelnek majd a nagyszülők, és erre való hivatkozással lesznek gyeden vagy gyesen, a többszörös gyed vagy a többszörös gyes ugyanúgy jár nekik. Az igaz, hogy ők nyolc órában nem dolgozhatnak emellett, tehát az az elvárás, hogy ténylegesen az unokákkal foglalkozzanak ebben az időszakban, vagy az unokával foglalkozzanak ebben az időszakban.

Ez a nagyszülői gyed, én azt hiszem, abban is segíteni fog nekünk, hogy ismét erősödjenek a nagyszülő és unoka közötti kapcsolatok, hiszen az egy olyan élmény egy kisgyermek számára, ha a nagyszüleit nemcsak közelről ismerheti, hanem napi tapasztalata lehet arról, hogy milyen a nagyszülői generációval, a nagyszülőkkel, a nagymamával vagy a nagypapával együtt lenni, amely egy életre útravalót jelenthet egy kisgyermek számára.

Tehát a családvédelmi akcióterv hét pontja ezeket a lehetőségeket tartalmazza. Ezek közül négy lép hatályba 2019. július 1-jével, amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja.

Tudom, hogy a kormánypártok többsége elég ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, én mégis most az ellenzéki képviselőkhöz fordulnék. Arra kérném önöket, hogy tegyék félre az aktuális pártpolitikai érdekeiket, tegyék félre (Rig Lajos és Z. Kárpát Dániel közbeszól.) azokat a szempontokat, amelyeket szerintem méltatlanul hoznak ide, amikor a családok jövőjéről, a családok támogatásáról van szó. Ne percnyi, pillanatnyi érdekeket tartsanak szem előtt, hanem tekintsenek a jövőbe. Érezzék át a felelősségét annak, hogy országgyűlési képviselőként önök is képviselik azokat a magyar embereket, akik a családok támogatását a jövőnk szempontjából kulcsfontosságúnak tartják.

Ezért kérem önöket is, hogy támogassák a családok védelméről szóló, most benyújtott törvényjavaslatot, és természetesen ezt kérem kormánypárti képviselőtársaimtól is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)