Készült: 2021.06.19.13:43:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2011.03.01.), 196. felszólalás
Felszólaló Bödecs Barna (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:50


Felszólalások:  Előző  196  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 1945. február elején a gyömrői járás községeiben, Mendén, Sülysápon, Ecseren, Maglódon, Úriban, Péteriben és Gyömrőn helybéli suhancokból, meglettebb korú proletárokból és '19-es direktóriumi tagokból úgynevezett nemzeti bizottságokat verbuváltak, amelyek tagjai piros karszalaggal jártak.

Gyömrőn az volt a különlegesség, hogy önkéntesen egy másik nemzeti bizottság is megalakult magyar érzelmű, keresztény gondolkodású, tanult emberekből. Vezetőjük Czövek János gazdálkodó volt. Ők konszolidációban, a kommunisták tisztogatásban gondolkodtak. A helyi reakció fenyegetésére hivatkozva, épp 66 esztendővel ezelőtt, 1945. február 28-án éjjel kihívták a háza udvarára, és tarkón lőtték Czövek Jánost. Ezzel kezdődött el a gyömrői gyilkosságsorozat, amelynek során a gyömrői járásban eltűnt csaknem 100 ember. Az előre eltervezett gyilkosságot 23 férfi esetében sikerült utólag igazolni.

Többek között tarkón lőtték Révay József liberális demokrata és antifasiszta filozófust, egyetemi tanárt. Révaynak Úriban volt akkor birtoka, és földet akart osztani a szegények között, de meg kellett halnia, mert gróf volt. Megölték Corinini Jánost, olasz állampolgárt, akinek a járásban volt kastélya. Soponyai Gyulát, a gyömrői Halászkert vendéglő tulajdonosát élve temették el, sarkába patkószeget vertek. Meggyilkolták Straub János gyömrői postamestert, az ecseri plébánost, akinek szemét kiszúrták halála előtt, és megásatták vele saját sírját.

Csaba Gyula, péteri evangélikus lelkészt május 1-je éjszakáján vitték el lakásáról, családja köréből. Mint később kiderült, őt is megkínozták, szemét kiszúrták, nyelvét kitépték, keresztre szögezték. A vallomások szerint az áldozatok többségét fasiszta ügyekben való részvétel ürügyén fogták el, és vitték be a gyömrői rendőrségre. Ott egy-két napos fogvatartást követően aláírattak velük egy szabadlábra helyezésükről rendelkező nyilatkozatot, majd ahelyett, hogy elengedték volna, kivitték kivégezni őket. A járásban hónapokig Balczer, Sacher, Gattyán, Jedlicska, Sinkovics, Majszik, Fürtös, Hancsák, Jenei, Krupka és Jakab nevű emberek voltak élet és halál urai, akik szemrebbenés nélkül önkényesen megkínoztak, kivégeztek és kivégeztettek embereket.

A gyilkosságok feltárására, a bűnösök megbüntetésére Futó Dezső kisgazda országgyűlési képviselő közbenjárására Erdei Ferenc kommunista belügyminiszter nyomozás elindítását ígérte, de csak annyi történt, hogy Zöld Sándor belügyi államtitkár megjelent az egyik holttest exhumálásánál, majd a vizsgálatokat leállíttatta, és egyetlen gyilkost sem vontak felelősségre.

Az áldozatok megfélemlített, kifosztott családtagjai ezt követően a rendszerváltásig szóba sem hozhatták a hozzátartozóikkal és velük történteket. Megfélemlítés és terror maradt az osztályrészük 45 éven át.

1992-ben dr. Török Gábor, az MDF országgyűlési képviselője - hozzám hasonlóan gyömrői lakos - interpellált először az elkövetett bestialitások ügyében. A Legfőbb Ügyészség ezt követően vizsgálatot indított, meghallgatta a még élő tanúkat, az áldozatok családtagjait, Futó Dezső egykori kisgazda országgyűlési képviselőt, de az ügyész elévülés miatt megtagadta a nyomozást. Az áldozatok családtagjai, leszármazottai úgy érezték és úgy érzik mind a mai napig, hogy becsapták őket, és még azt az elégtételt sem kapták meg, hogy egy bíróság kimondja: az elkövetők bűnösök voltak, szeretteik pedig ártatlanok. Kárpótlást elvett ingatlanjaikért, vagyontárgyaikért sem kaptak.

A gyömrői politikai gyilkosságsorozat volt a nyitánya a diktatúra berendezkedésének Magyarországon, a tisztességes, szabadságszerető emberek szisztematikus megfélemlítésének, kifosztásának. A politikai ellenfél gyilkossággal történő megsemmisítésének gyakorlata a mosolygós gyilkos, Kádár János uralkodásának egészen 1983-ig része maradt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  196  Következő    Ülésnap adatai