Készült: 2021.06.24.13:36:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2018.06.28.), 12. felszólalás
Felszólaló Demeter Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:12


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind a tegnapi, mind pedig a mai napon is már többször elhangzott, hogy a 2019-es költségvetés a biztonságos növekedésnek a költségvetése. Ezt megerősítette bennem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács tegnapi napon elhangzott véleményezése is.Igen tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány 2010 óta a családokat és a munkahelyteremtést támogató adócsökkentő politikát folytat, amelyet természetesen jövőre sem szándékozunk abbahagyni. Sőt, az arányos adórendszer mellett továbbcsökkentjük a munkát terhelő adókat, valamint a vállalkozások és a családok adóterhét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az Igazságügyi bizottság tagjaként a bizottság feladatkörébe tartozó egyházügyekről, valamint a nemzetiségeket érintően nyilatkozzam a költségvetéssel összefüggésben.

Ehhez fontos felidézni az Alaptörvény VII. cikkének (4) bekezdését, amely a következőt rögzíti: „Az állami és vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházakként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami és a vallási közösségek együttműködés iránti elkötelezettségét bizonyítja a benyújtott költségvetésről szóló törvényjavaslat, amelyet az alábbiakban részletezek.

(9.00)

Visszatekintve egypár gondolat erejéig  és megnyugtatva ellenzéki képviselőtársaimat, hogy nem a 2010 előtti időszakra, hanem csak 2010-ig -, a magyar kormány első döntése volt 2010-ben, hogy megszüntette az önkormányzatokat öt éven át sújtó terhet, ha az iskola fenntartását egyházi kezelésbe adta, és egyidejűleg magára vállalta az egyházi fenntartású oktató-nevelő intézmények kiegészítő normatív finanszírozását. Véleményem szerint ezzel az állam megteremtette és fenntartja a plurális oktatás lehetőségét mind a magyar falvakban, mind a magyar városokban.

A személyi jövedelemadó 1 százalékának újabb 1 százalékkal való kiegészítését az idén hosszú távon rögzíti úgy, hogy nem kell megismételni évről évre az 1 százalékról való rendelkezést. A járadékalapot évenként folyósítja az egyházaknak a vissza nem adott volt egyházi ingatlanok kártalanítása címén. Segíti az egyházak eszközellátásának fejlesztési finanszírozását, az egyházak közösségi célú programjait támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások közül szeretném hangsúlyosan is kiemelni a hittanoktatás támogatását. Az egyházügyi törvény alapján az egyházi jogi személy, az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben és az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézményben törvényben meghatározott módon hitéleti oktatást szervezhet, és a hitéleti oktatás költségeit törvény, illetve a bevett egyházzal között megállapodás alapján az állam biztosítja.

A jövő évi költségvetés fakultatív, nem iskolai rendszerű hitoktatás támogatására 3100 millió forintot különít el. Meglátásom szerint a jövő nemzedékek nevelése nagyban befolyásolja Magyarország jövőjét. Pontosan ezért nagyon lényegesnek tartom, hogy a költségvetés a hittanoktatáshoz az igények szerint megfelelő költségvetési forrást biztosítson.

Meg kell említeni az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatását, amely ötszörösére emelkedett 2010-hez képest. Az összeg az egyházi gyűjteményi feladatokat ellátó intézmények működési, felújítási, gyarapítási feladatainak támogatására és az egyházi közgyűjteményekben dolgozó minősített kutatók illetménykiegészítésére, továbbá az egyházi közművelődési intézmények működésére fordítható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vallási közösségek oktatási feladatai után hadd emeljem ki az egyházak nemzetmegtartó szerepét is. A költségvetés tudniillik fedezetet biztosít az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára, amely ezen túl a teljes egészében lezárt zsidó temetők vallási előírásokat és kegyeleti szempontokat tiszteletben tartó fenntartásának, valamint nem zsidó hitközségek tulajdonában álló lezárt temetők és kivételesen használatban lévő zsidó temetők felújításának támogatását is tartalmazza.

A 2019-es költségvetés továbbá fedezetet biztosít a külhoni szórványtelepüléseken magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek pasztorációs munkájának támogatására és nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására. Úgy gondolom, hogy a határon túli magyar gyülekezetben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása a hitéleti támogatási célon túl nagyban hozzájárul a szórványban élő magyarság összetartásához.

A fejlesztések tekintetében a kormány az egyházakra partnerként tekint ebben a munkában, amelyet a nemzet megmaradásáért és felemelkedéséért folytat. Ezért a kormány kiemelten támogatja a Magyarországon működő vallási közösségek hitéleti és közszolgálati tevékenységéhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseit is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előirányzatok közül szeretném még hangsúlyozni az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatását is, amely 2010-hez képest is jelentősen növekedett. Nagy örömömre szolgál ez, hiszen a közösségépítést, a közfeladat-ellátást szolgáló, valamint hitéleti, kulturális, oktatási, szociális és vallásturisztikai projektek, programok és beruházások támogathatók az összegből, amire nagy szükség van.

És hadd emeljem még ki azt is, hogy a kormány döntése alapján Magyarország aktív szerepet kíván vállalni az üldözött keresztények megsegítésében 2019-ben is. Ezért ösztöndíjprogram támogatását és intervenciós támogatási keret létrehozását tökélte el. A költségvetési forrás biztosításával az a cél, hogy növeljük itthon és Európában a téma iránti szélesebb körű figyelmet, a keresztényüldözés által érintett válságövezetekben pedig ösztöndíjprogrammal, intervenciós segítségnyújtással támogassa a közösségek helyben maradását.

És hadd szóljak még a kormány kapcsolatáról a hazai nemzetiségekkel, amelyek véleményem szerint jók. Mint a számok is jól mutatják, Magyarország nemcsak szavakban, de Európa-szinten is kiemelkedő módon támogatja a velünk élő 13 őshonos nemzetiséget. 2010 óta mintegy háromszorosára nőtt a magyarországi nemzetiségek támogatásának összege. Jó lenne, ha minden többségi állam ilyen példaértékű gesztussal és támogatási rendszerrel segítené a területén élő nemzetiségieket a Kárpát-medencében, Európában és a nagyvilágban egyaránt.

A „nemzetiségi támogatások” sorról finanszírozza a szakterület többek között a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi civil szervezetek számára elérhető nemzetiségi pályázatokat, a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatok vagy nemzetiségi színházak támogatását. És örömmel mondhatjuk, hogy ennek keretösszege például a nemzetiségi táborok kategóriánál az elmúlt években több mint tízszeresére emelkedett. A 2019. évi költségvetés tervezésében a kormányhatározatok által a szakterület vonatkozásában előírt determináció figyelembevétele mellett jelenleg plusz 300 millió forint többlettámogatás szerepel.

Az elmúlt évek kiemelkedő nemzetiségi köznevelési és kulturális fejlesztési támogatásai, hogy példaként kettőt hadd említsek, a budapesti szerb Nikola Tesla Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon óvodájának elhelyezése 200 millió forint, a battonyai Magdu Lucian román általános iskola és óvoda meglévő iskolaépületének részleges átalakítása és tetőtér-beépítése 150 millió forint és a városlődi Iglauer park felújítása 240 millió forint.

(9.10)

Kedves Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy az állam és az egyház együttműködése nemcsak az általánosság szintjén, hanem a kivételes ügyeket nézve a felek számára virágzó és gyarapodó kapcsolat.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján pedig bízom benne, hogy a 2019. év is pozitív lesz ezen együttműködés területén is. Ehhez kérem szíves támogatásukat és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai