Készült: 2020.05.25.14:34:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2013.03.19.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A feltett kérdését vagy felszólalását több részre is osztva mindenképpen azt kell először is elmondanunk, hogy itt nyilvánvalóan nem egy technikai kérdésről, nem egy orvosi, kutatási kérdésről vagy egy termék-előállítási kérdésről, hanem egy etikai kérdésről van szó, amelynek lényege az emberi méltóság védelme. Már a korábbi jogszabályaink és a mostani jogszabályaink is ugyanis úgynevezett feltételezett jogalanyiságot, feltételes jogalanyiságot biztosítanak az emberi magzat számára, az emberi magzatot emberi méltóssággal ruházzák fel, és így is védik az ő személyiségéhez, integritásához fűződő jogait. Éppen ezért nem lehet tárgy - amint az európai polgári kezdeményezés is fogalmaz, amelyet képviselő úr idézett -, nem lehet tárgyként kezelni az emberi magzatokat, éppen ezért nem lehet rajtuk olyan kísérleteket végezni, ami az elpusztításukkal jár.

Önök is ismernek talán számtalan kezdeményezést, amelyek már az állatkísérletek betiltását is különböző kozmetikumok vagy más termékek kapcsán igyekszenek elérni, és már fontos részsikereket el is értek az Európai Unión belül. Úgy gondoljuk, hogy az emberi magzat nyilván ennél még inkább fokozott, sőt egyértelmű védelemre tarthat igényt, akár az egészségügyi kísérletek kapcsán is. Jól tudjuk, hogy a tudomány szerencsére nagyon szerteágazó, és azok a tudományos eredmények, amelyeket sokszor különböző elpusztított magzati szövetekből vagy olyan kísérletekből várnak, amelyek a magzat életét is veszélyeztetik, más módon is elérhetők.

(9.30)

Nem az egyetlen mód a magzatkísérletek végzése annak érdekében, hogy az orvostudomány valamilyen úton-módon előrelépjen és újfajta technológiákat dolgozzon ki az emberi betegségek védelmére (sic!). Tehát itt nem egy kizárólagos utat zárunk el, csupán egy más utat mutatunk a kutatóknak, a magzatokon végzett kísérletekkel szemben. Ugyanígy természetesen az élelmiszerek előállításánál nem pusztán ezek az ízfokozók használhatók, amelyek nagyon brutális, embertelen és az emberi méltóságot sértő módon jönnek létre, ezzel valamiféle áttételes kannibalizmussal is fokozva ezeknek a különböző termékeknek az eladhatóságát.

A magyar helyzettel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a magyar hatóságoknak nincs arról tudomása, hogy egyes multinacionális élelmiszer-előállítók emberi szövetekből származó anyagokat használnának fel egyes élelmiszerek előállítása során. Az élelmiszer-előállítás során az Európai Unióban csak olyan adalékanyagok - idetartoznak az ízfokozók is - használhatók fel, amelyeket az Európai Bizottság engedélyez, az európai élelmiszer-biztonsági hatóság tudományos véleménye alapján. Az Európai Bizottság egyik 2011-es rendelete határozza meg, hogy mely adalékanyagok használhatók fel egy adott élelmiszer esetén, illetve az Európai Parlament és Tanács 1333/2008/EK számú, az élelmiszer-adalékanyagokról szóló rendelete határozza meg az adalékanyagok felhasználhatóságának általános elveit.

Az élelmiszerek jelölésén fel kell tüntetni az adalékanyagok csoportnevét, valamint az adalékanyag nevét vagy E-számát. A jelölési szabályok jelenleg közösségi irányelveken alapulnak, de megjelent az Európai Parlament és Tanács 2011-es rendelete, amely fokozatos hatálybalépés után közvetlenül szabályozza a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását, az élelmiszerek kötelező jelölését. Ugyanakkor a jelölési szabályok nem teszik kötelezővé, hogy egy engedélyezett adalékanyag esetében fel kelljen tüntetni, hogy azt tesztelték-e például emberi szöveteken.

Szintén fontos az Európai Unió jogalkotása szempontjából egy korábbi, 2011. október 18-án kihirdetett ügy, amely Oliver Brüstle nevéhez kapcsolódik. Ennek kapcsán mondta ki egyértelműen az Európai Bíróság, hogy ki kell zárni a szabadalmaztathatóság köréből azt az eljárást, amely az embrió elpusztítását eredményezheti. Az emberi embrión alkalmazott gyógyászati vagy diagnosztikai célú és annak javát szolgáló alkalmazás szabadalom tárgya nem lehet, azonban az embrión tudományos kutatás céljából történő alkalmazás szintén nem szabadalmaztatható. Tehát egyértelművé tette az Európai Unió is, hogy a különböző, embriókon végzett kísérletek, az abból előállított alapanyagok semmiképpen nem lehetnek szabadalmi oltalom tárgyai, magyarul: nem tárgyként, hanem egyértelműen emberként és az emberi méltóságot tisztelve kell ezekkel a különböző tudományos eljárásokkal foglalkozni, és semmiképpen nem tárgya a kísérleteknek a magzat, hanem mindenképpen személyiségi jogokkal rendelkezik. Ezért fontos, hogy az Európai Unió egyik első polgári kezdeményezése, az "Egy közülünk" pont az emberi méltóság védelme érdekében indult el, és bízunk benne, hogy sikerül megakadályozni, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatást is adjon olyan magzatkísérletekhez, amelyek a magzat elpusztításával is járhatnak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai