Készült: 2024.03.29.09:45:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2011.11.22.),  21-37. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 1:04:08


Felszólalások:   17-20   21-37   37-65      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslatot T/4916. számon megismerhették. Bejelentem, hogy a módosító javaslatok benyújtási határideje a mai ülésnap vége.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat címe szerint a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásáról szól, azonban lényegesen többről van szó, mint egy nyilvántartást megreformáló törvényjavaslatról. A cégnek nem minősülő szervezetek ugyanis döntő többségükben nem mások, mint civil szervezetek, azok a szervezetek, amelyek a civil szférát alkotják, biztosítva az állampolgárok szervezett jelenlétét az élet valamennyi területén. A civil szervezetek nem kevesebbek, mint a társadalom alapvető egységei, amelyek közös értékeink mindennapi megvalósulásához járulnak hozzá.

A kormány elkötelezett ezért olyan jogszabályok kidolgozása iránt, amelyek elősegítik, támogatják a civil önszerveződést. Ezen elkötelezettség motiválta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat, valamint a most tárgyalt törvényjavaslat előkészítését is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nem kevesebbet tesz, mint hogy megreformálja a civil szervezetek nyilvántartását és a nyilvántartás vezetésével összefüggő eljárásokat. E szabályok jelenleg elszórtan találhatók más anyagi jogi tárgyú törvényekben, valamint az ezek végrehajtására kiadott rendeletekben. Az új szabályozás azonban nemcsak felváltja a korábbi, főként rendeleti szintű szabályozást, hanem azokat több esetben kiegészíti, pontosítja. Törvényi rangra emeli azokat az eljárási szabályokat is, amelyeket a bíróságok munkáltak ki a töredezett szabályozás okozta hiányosságok kezelésére.

A törvényjavaslat eljárást megújító szabályainak 2012. január 1-jei hatálybalépését fogja követni 2012. június 30-án azon rendelkezések hatálybalépése, amelyek az eljárás elektronikus útra terelését, az új, interneten elérhető közhiteles országos névjegyzék létrehozását biztosítják. E szabályok fogják a valóban gyökeres változást eredményezni számos új szolgáltatás megteremtésével. E körből, kérem, engedjék meg, hogy a már említett közhiteles, országos névjegyzéket emeljem ki. A névjegyzék a bírósági nyilvántartások interneten való elérhetőségét fogja biztosítani, és közhitelessége lehetővé teszi, hogy minden civil szervezettel kapcsolatba kerülő állampolgár, intézmény gyorsan, egyszerűen az interneten keresztül meggyőződhessen arról, hogy milyen szervezettel került kapcsolatba.

Legalább ilyen fontos az is, hogy 2012 nyarától lehetőség lesz az alapítványok, egyesületek egyszerűsített eljárásban történő bejegyzésére. Ebben az esetben az alapítók részére mintaokirat fog rendelkezésre állni, és a kérelemhez csatolandó formalizálható okiratok elkészítésére szintén mintát fogunk rendszeresíteni.

Ugyancsak az informatika nyújtotta lehetőségeket kihasználva a szervezetek alapítását megkönnyítendő, az informatikai rendszer kiépítését követően a bíróság feladata lesz az adószám és a statisztikai számjel beszerzése a civil szervezetek számára.

A szervezetek alapítását fogja segíteni az is, hogy a kérelmeket a jövőben nem kizárólag a hagyományos postai úton lehet majd megküldeni, hanem lehetőség lesz az elektronikus úton való eljárásra is. Ez reményeink szerint biztosítani fogja az egyszerűbb ügyintézést és az eljárások gyorsabb lefolytatását. Az eljárási határidők számítása szempontjából lényeges szabály az, hogy az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az informatikai rendszer a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején a szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőket pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti. Az üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az internetes felületen is tájékoztatást kell adni.

Eljárási garanciaként rögzítjük a törvényjavaslatban, hogy a törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat nem kizárólag az állampolgárok, a civil szervezetek számára fog kedvező változást hozni, hanem a bíróságok számára is. 2012 júniusától ugyanis a bíróságok a nyilvántartás vezetésével összefüggő nem peres eljárásokat elektronikus úton fogják intézni, azaz mind az iratkezelés, mind az ügyintézés elektronikusan fog zajlani.

A papír alapon megküldött beadványokat is elektronizálni fogja a bíróság, és ezt követően az ügyeket az elektronizált iratok alapján fogja intézni. A kérelmezőkkel való kommunikáció formáját az fogja meghatározni, hogy a kérelmező milyen módon fordul a bírósághoz, azaz a papír alapon eljáró kérelmező részére az eljárás során hozott végzések postai úton kerülnek majd kézbesítésre, míg az elektronikus úton eljárók számára elektronikus út igénybevételével.

A bírósági eljárások további gyorsítása érdekében, valamint arra figyelemmel, hogy a nem peres eljárás egyes lépései, mozzanatai automatizálhatók, a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények automatizáltan is végezhetők legyenek. E cselekmények a kérelmezők szempontjából értelemszerűen a bíróság cselekményeinek minősülnek, így azokat az eljáró bíróság nevében kell elvégezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bíróság által nyilvántartott szervezetek sokszínűségére tekintettel a törvényjavaslat nem csupán a civil szféra szervezeteivel foglalkozik, hanem más szervezetekkel is. Ennek részeként új szabályozást dolgoztunk ki a köztestületek vonatkozásában is. A köztestület sajátos szervezet abból a szempontból, hogy a polgári törvénykönyv szerint a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amelynek létrehozását törvény rendeli el, és a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el.

(9.00)

Tekintettel arra, hogy alapítása nem az alapítók elhatározásán, hanem törvényi rendelkezésen alapul, és ugyancsak törvény rögzíti a köztestület működésének szabályait, az általuk ellátandó, illetve ellátható feladatok körét, e szervezetek nyilvántartásba vétele nem feltétlenül szükséges. Tekintettel arra, hogy minden köztestület sajátos abból a szempontból, hogy milyen feladat ellátására jön létre, a törvény továbbra is fő szabálynak tekinti a nyilvántartásba vételt, azonban a köztestületet szabályozó törvényre bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e a köztestület nyilvántartásba vétele. Ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat módosítaná a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, az Igazságügyi Szakértői Kamaráról és az ügyvédekről szóló törvényt is, így az e törvényekben szabályozott szakmai kamarákat a bíróság a jövőben nem fogja nyilvántartani, azok ugyanis teljeskörűen szabályozottak az említett törvényekben, ennek folytán szükségtelen ezen kamarák bírósági nyilvántartásban való szerepeltetése.

Az eljárás elektronikus útra terelésének egyik fontos eleme az is, hogy a bíróság az ügyészséggel ugyancsak elektronikus úton fog kommunikálni. Ez azért lényeges, mert az ügyészség a törvényjavaslatban szabályozott nem peres eljárásokban kiemelt szereppel bír, hiszen fellebbezési jog illeti meg az eljárásokban hozott döntésekkel szemben, amennyiben a szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési joga van. A két szervezet közötti informatikai kapcsolat kialakítása az iratmozgások lényeges leegyszerűsítését fogja biztosítani, továbbá hozzájárul az eljárások mielőbbi lezárásához.

Végezetül kérem, engedjék meg, hogy néhány szóban bemutassam azt az informatikai rendszert, amely az alapját képezi a tárgyalt törvényjavaslatnak. A rendszer biztonságos működtetését, átlátható működtetését szolgálja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amelynek értelmében az informatikai rendszerhez kizárólag azonosítást követően lehet hozzáférni. A biztonságos működtetést szolgálja emellett a törvényjavaslat azon rendelkezése is, amely szerint a bírósági folyamatok és a rendszerhez való hozzáférés ellenőrizhetősége érdekében naplót kell készíteni a legfontosabb eseményekről, így például a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről, az adatbevitel, az adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével. A törvényjavaslat előírja azt is, hogy a napló adatait meg kell őrizni, és biztosítani kell, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek. Az eljárásban keletkezett iratokat az informatikai rendszerben történő tárolás mellett el kell menteni, annak érdekében, hogy biztosított legyen ezen iratok hosszú távú, biztonságos őrzése. A rendszerben tárolt adatok fontosságára tekintettel a törvényjavaslat informatikai biztonsági követelmények teljesítését írja elő, fontos elvárás ugyanis a rendszerrel szemben, hogy biztosított legyen az adatok védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány egy igen összetett anyagot helyezett az Országgyűlés asztalára, amely meggyőződésem szerint hatékonyan fogja szolgálni a civil szféra érdekeit, és amely alkalmas arra, hogy a törvényjavaslatban szabályozott polgári nem peres eljárásokat a bíróság időszerűen, a kérelmezők által elvárt ügyfélbarát módon és ügyintézési alternatívákat felkínálva folytathassa le.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és megszavazására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben.

Megadom a szó Csöbör Katalinnak, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő asszony.

CSÖBÖR KATALIN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a T/4916. számon benyújtott, a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 12 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A civilbizottság tagjaként külön öröm számomra, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a civil szférát kiemelt területként kezeli, mint elsősorban a középosztály közéleti aktivitásának egyik területét, nem elfeledkezve arról, hogy erős polgárság nélkül nincs erős Magyarország. A civilkérdés fontosságát jelzi, hogy jelenleg az Országgyűlés három olyan törvényt is tárgyal a jelen törvénnyel együtt, amely a civil szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat közvetlenül érinti.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat meghatározza az alapjog gyakorlásának elvi és gyakorlati szabályait, a civil szervezetek mindennapi tevékenységének kereteit, a közhasznúság kritériumrendszerét, és nem utolsósorban létrehozza a nemzeti együttműködési alapot, amely forrásként szolgálhat a közcélokat ellátó, tisztességesen gazdálkodó egyesületek és más civil közösségek részére. Az alap és közvetetten az érintett szervezetek mozgáskeretét pedig nagyban meghatározza a szintén e hetekben formálódó 2012. évi költségvetés, amelynek az előirányzatai reményeim szerint szintén az egyesülések működésének érdekeit fogják szolgálni.

A költségvetési források biztosításán túl az átlátható, logikus anyagi normákon kívül a civil önszerveződés elősegítése érdekében szükség van megfelelő eljárásjogi szabályokra is, ami az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, legfontosabb célkitűzése pedig ennek az eljárásrendnek a modernizálása.

Az informatikai rendszer kialakítása, amely megteremti a lehetőségét a kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának, illetve a bírósági eljárást is elektronikus útra tereli, bizonyítja a normaszöveg időszerűségét és a környezetbaráti szempontok figyelembevételét. Az egyszerűsített eljárás lehetőségének megteremtésével a szervezeteknek legfeljebb 15 napot kell várniuk a bejegyzésre, illetve a változásbejegyzési kérelem elintézésére, és végre megszületik a nyilvántartásból való törlés eljárásrendje is.

Az egyablakos ügyintézés szintén az ügyfélbarát, átlátható, modern közigazgatás irányába tesz lépéseket. A civiltörvény közhasznúsági feltételrendszerrel párhuzamosan a törvényjavaslat tartalmazza a közhasznú nyilvántartásba vétel eljárási szabályait.

Végezetül pedig engedjék meg, hogy kiemeljem a javaslatnak a szervezetek adatai internetes elérhetőségére vonatkozó szabályait, ami szintén az átláthatóság és a korszerűség követelményeinek érvényesülésére szolgál, tiszteletben tartva az alapjogokat. Összességében pedig elmondható, hogy a törvényhozás az anyagi jogi szabályok mellett az eljárási rendben is olyan tiszta viszonyokat teremt, ami megfelelő alapot ad a civil szervezeteknek, és joggal elvárhatóvá teszi a tisztességes és aktív közreműködésüket a közszolgálatban.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Kiss Attila képviselő úrnak, a kulturális és sajtóbizottság előadójának, szintén ötperces időkeretben.

KISS ATTILA, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A kulturális és sajtóbizottság 2011. november 21-ei ülésén egyhangú, 16 igen szavazattal általános vitára ajánlotta a T/4916. számú törvényjavaslatot. Amint azt képviselőtársam az előző bizottsági hozzászólásban, illetve bizottsági véleményismertetésben elmondta, a mi bizottságunk, a kulturális bizottság is egyhangúlag, túlnyomó többséggel támogatta ezt az előterjesztést, és igazából azon ritka törvényjavaslatok közé tartozik ez a mostani, amelynél alig hangzott el kritika - nem hiányoltuk, csak kicsit szokatlan ez a parlament működésében.

A jelenleg az Országgyűlés előtt folyamatban lévő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, illetve a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló javaslat mellett a civil szféra fontosságát elismerve, a civil önszerveződés elősegítése érdekében kialakításra kerül egy átlátható, modern szabályozás az alapítványok, egyesületek, egyéb szervezetek nyilvántartásával összefüggő eljárásokra. A törvény célja az eljárásrend újítása mellett, hogy törvényi szintre emelje az elmúlt 20 év bírói gyakorlatát, joggyakorlatát, valamint egy olyan informatikai rendszert alakítson ki, amely nem pusztán a kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét teremti meg, hanem a bírósági ügyintézés elektronikus útra terelését is.

(9.10)

Kialakításra kerül továbbá a civiltörvény rendelkezéseivel összhangban a nyilvántartásból való törlés rendezett eljárásrendje, amelyre Csöbör képviselőtársam is utalt, továbbá a közhasznú nyilvántartásba vétel, illetve a törlés eljárási szabályainak rendezése is.

A javaslat tartalmazza az országos bírói hivatal által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszerének törvényi szintre tartozó szabályait, amellyel többek között biztosítható a nyilvántartás adatainak interneten való elérhetősége.

Röviden tehát a javaslat célja a civiltörvény anyagi szabályai mellett a cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó eljárási rend tisztázása, modernizálása és egyértelműsítése. Számomra is nagyon fontos, a kulturális területen dolgozó, egykor azon a területen dolgozó ember számára is nagyon fontos, hogy a civil szervezetek, egyesületek, tehát a civil szféra együttesen ilyen szabályozás alá kerül. Tudjuk nagyon jól, hogy általában az a rendszer, azok a területek nem működnek jól, amelyek nincsenek tisztán, egyértelműen szabályozva. Most végre az anyagi támogatás mellett, a civil alap és más finanszírozó rendszerek mellett a civil szervezetek jogi környezetét, a bírósági eljárás és egyéb területek szervezését vagy eljárását is törvényben fogjuk rendezni.

Nagyon örülök annak, hogy szinte teljes parlamenti támogatás mellett tudtuk, eddig legalábbis, megtárgyalni ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség.

Megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek nyilvántartásával összefüggő eljárásokról szóló jogszabály régi hiányosságot pótol akkor, amikor modern alapokra fekteti a bírósági működést és nyilvántartást. Egyértelmű helyzetet teremt azzal, hogy megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, amelyben az eljárási és anyagi jogi szabályok nem különülnek el világosan.

Ráadásul az eljárási szabályok, személyes tapasztalatok alapján mindannyian, akik jogászok vagyunk, mondhatjuk, hogy eddig nem voltak kellően gördülékenyek, a nyilvántartásokba való betekintés hihetetlen nehézségekkel járt. Ehhez képest több évtizedes előrelépést jelent ennek a jogszabálynak az elfogadása. Ezt szolgálja annak az informatikai rendszernek a kialakítása, amit az országos bírói hivatal fog kezelni, illetve az, hogy 2012. június 30-ától ez a nyilvántartás, az informatikai rendszer biztosítja az elektronikus úton való eljárás lehetőségét e szervezetek számára. A cégeljárásokból már ismert űrlapokon interneten keresztül is be lehet nyújtani a kérelmeket. Ez egyszerűsíti az eljárást, költséghatékonyabbá teszi, nyilvánvalóan az eljárási költségek ezen intézkedések és ezen törvényi rendelkezések folytán jelentősen csökkenni fognak.

Emellett szintén jelentős változtatás, hogy az eljárási törvény a cégeljárás mintájára megteremti az egyszerűsített eljárás lehetőségét, ami 15 nap alatt lehetővé teszi e szervezetek bejegyzését. Az eddigi egyesületalapítások vagy alapítvány alapító okiratának bírósági benyújtását követő nyilvántartásba vétele lényegesen hosszabb idő volt. Azok a minták, amelyeket ezekben az eljárásokban is a jövőben használni lehet, az egyesületek nyilvántartásba vételét gyorsítani, egyszerűsíteni fogják, az egyébként jogban nem jártas polgárok számára is könnyebben elérhetővé teszik.

A javaslat előremutató a tekintetben is, hogy a 2/208. közigazgatási jogegységi határozat gyakorlatát átveszi, és erre építve kialakíthatóvá válik a törvényben a nyilvántartásból való törlés rendezett eljárásrendje, amely eddig komoly hiányosság volt.

Fontos újítás az is, hogy az egyablakos eljárás folytán a bíróság fogja intézni az adószám és a statisztikai számjel beszerzését 2012. június 30-ától, tehát e tekintetben is lényegesen egyszerűsödni fog az eljárás. A javaslat háttérjogszabályként is érvényesül pártok, sportszervezetek, kölcsönös biztosítóegyesületek és szakszervezetek esetén, amennyiben a szervezetre irányadó törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

Összességében egy olyan szakmai javaslat van előttünk, amely valamennyi párt támogatására méltó lehet az által, hogy azt az évtizedes lemaradást, amely eddig ezen a területen tapasztalható volt, megszünteti, és az igazságszolgáltatás modern működésének feltételeit kellő hatékonysággal megteremti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lendvai Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónokának. Öné a szó.

LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Valahogy úgy vagyunk ezzel a törvénnyel, hogy azt lehet mondani róla, jó szakemberek, alapos szakmai tudással és lelkiismerettel készítették ezt a törvényjavaslatot, de úgy, mintha gondos szabászok egy nagyon szép gombot varrnának fel egy alapvetően elszabott, elfuserált ruhára. Nem a gombbal van a baj, hanem a ruhával, de pocsék ruhán a mégoly szép gomb sem fog jól mutatni.

Mi a ruha, és mi a gomb? A ruha, ahogy az államtitkár úr is precízen rámutatott, egy másik törvény, az anyatörvény, az egyesülési jogról és a civil szervezetekről szóló törvény. A gomb az előttünk fekvő javaslat, amely eljárásokban akar segítséget nyújtani részint a civil szervezeteket bejegyző bíróságoknak, részint maguknak az új bejegyzésre sok esetben rákényszerített civil szervezeteknek.

Nem is a gombbal van az alapvető baj. Nyilván lehet egy kicsit suvickolni, csiszatolni, pontosítani néhány szabályt - ezt meg is fogjuk tenni a módosító indítványainkban -, de akármit teszünk a gombbal, a ruha azért menthetetlenül pocsék és elszabott marad. Bizony, ha volna olyan műfaj, hogy parlamentfilozófia, akkor ennek a műfajnak komoly kérdése lehetne, hogyan kell értékelni, ha egy javaslat simára egyengeti az utat, ami önmagában szép és profi dolog volna, csakhogy olyan járművek előtt egyengeti ezt az utat, amelyek fordítva, menetiránnyal szemben fognak haladni. Márpedig itt ez történik. Az anyatörvény, a civil törvény menetiránnyal szemben halad. Elfelejti, amit egyébként az európai jogban jártas kollégák pontosan tudnak, ott a civil szervezeteket non-governmental, nem kormányzati szervezeteknek hívják, márpedig az anyatörvény éppen hogy civilteleníti, minél jobban kormányzati befolyás alá vonja ezeket a most már civilségük egy részétől megfosztott szervezeteket.

Bizony, azért volt szükség feltehetőleg az önmagában pozitív és általunk is támogatott cél gyors törvénybe foglalására, mármint annak a célnak a törvénybe foglalására, hogy modern, XXI. századi módon, elektronikus eljárással lehessen a bírósági nem peres eljárásokat folytatni - mondom, ez önmagában helyes cél és helyes gyakorlat volna -, de azért kellett ezt most sürgősen beadni, mert nyilván a törvényalkotó félt attól, hogy legalábbis a közhasznú civilek a közhasznú definíció mesterséges szűkítése miatt kivétel nélkül arra kényszerülnek, hogy újból regisztráltassák magukat. Nyilván könnyíteni kellett az ő helyzetüket és a bíróság helyzetét is, hogy ezt a több tízezer - igen, több tízezer is van - nonprofit civil szervezetet, most nem is beszélek az egyebekről, köztestületekről, alapítványokról, valami emberi módon lehessen a bíróság felé terelni.

Igen ám, sürgős volt ez emiatt, belátom, de éppen a sürgősség és a kapkodás a törvények elfogadásában némi zavart és a célnak ellentmondó sorrendet eredményezett. Ha azt akarjuk, és egyetértek vele, hogy akarjuk, hogy ha már ezek a nyomorult civilek újból a bírósághoz kell hogy menjenek, legalább elektronikus úton könnyebben boldoguljanak, de ha azt akarjuk, akkor itt a határidőket másképp kellett volna megszabni. A parlament előtt fekvő és elfogadás előtt álló civiltörvény, egyesülési törvény tudniillik eme pontjaiban 2012. január 1-jén már hatályba lép.

(9.20)

Így aztán a civilek rohama az év elején lesz várható. Ehhez képest az elektronikus eljárásra való áttérés határideje ugyaneme, tehát az előttünk fekvő törvény szerint csak a 2012-es év közepe. Kérem szépen, ez olyan, mintha új napolajat ősszel, a szezon végén próbálnék piacra dobni. A civilek el fogják árasztani még nem elektronikus, hanem papír alapú kérelmeikkel a bíróságot, majd fél év múlva azt mondják neki, hogy öcsi, miért rohantál, most már elektronikusan is intézhetnéd a dolgot, ha gondolod, állj is át egy újabb procedúrával erre.

De az időbeli összerendezetlenségnek van egy másik jele is. A polgári törvénykönyvet néhány szükséges ponton módosítja az anyatörvény, és néha ugyanezt a paragrafusát most a kisleánykatörvény, az előttünk fekvő eljárási törvény is módosítja. Nem is beszélve arról, hogy mindezt még a régi Ptk.-n követjük el, hiszen az új Ptk.-val majd csak jövő évben szembesülhet az összes civil szervezet, és álmomban ne jöjjön elő az a jogászi rémálom, hogy a Ptk. esetleg majd új definíciót is ad az egyesületekre, de az alapítványokra mindenképpen, és akkor megint, harmadjára lehet majd elölről kezdeni a bírósági procedúrákat.

Értem persze, hogy miért volt a sietség, hogy miért kellett már az elektronikus nyilvántartás bevezetése előtt bíróságra hajtani a közhasznúságukban megszigorított és sok civil szervezet esetében attól megfosztott szervezeteket. Hát azért, mert a kormányoldalnak az anyatörvény civiltelenítése fontos volt. Fontos volt, hogy ha már sokkal kevesebb pénz jut a civil szervezetek támogatására, mint akár ebben az évben, nem beszélve a 2010-es esztendőről, akkor az, aki a pénzcsapon a kezét tartja, kormányzati többséggel rendelkező testület legyen. Azért siettek, hogy hamar megszüntethessék a civil szféra önigazgatását, hogy megszüntethessék azt a kormány szempontjából, úgy látszik, elfogadhatatlan állapotot, hogy - mint korábban - 90 százalékos civil részvételű testületek döntsenek a támogatásról. Most a civilek részarányát egyharmadra, vagyis semmit el nem döntő arányra akarják szűkíteni. Ez sürgős volt. Ezért meghozták, illetve perceken belül meghozzák az anyatörvényt, és hát istenem, az, hogy az elektronikus eljárásokra való áttérést lehetővé tevő törvény ehhez képest félévet csúszik, nos, több is veszett Mohácsnál, több csapás is éri majd az anyatörvényben a civil szervezeteket.

Természetesen, ahogy az anyatörvényben nem tetszett, hogy gyakorlatilag kétéves előéletet is megkövetelnek attól a civil szervezettől, amelyik közhasznú akar lenni, nyilván ugyanígy nem tetszik, hogy ebben a leánykatörvényben most már ki is van mondva, hogy tessék becsatolni az előző kétéves mérleget és sok mindent. Álljunk meg egy pillanatra, hogy életszerű-e ez! Tételezzük fel, hogy történik valami olyan az országban, ami nagyon indokolja közcélú civil szervezetek, közhasznú szervezetek alakítását. Vörösiszap-katasztrófa - mondjuk, a megsegítésükre össze akar jönni egy civil szervezet. Két évvel előbb nem tudott összejönni, mert két évvel előbb senki sem tudta, az illetékes minisztérium szakértői még két héttel ezelőtt sem tudták, hogy ott adott esetben baj lehet. Létrejönnek, de nem lehetnek közhasznúak, mert nyilván nincs kétéves működésük. Márpedig az anyatörvény szerint a közhasznú minősítés szinte mindennek a feltétele, ami az állami támogatással vagy az állammal, önkormányzattal kötött szerződés lehetőségével összefügg. Így aztán ez a bizonyos leánytörvény megismétli az alaphibát - nem tehetnek mást szegény jobb sorsra érdemes szakemberek -, és megkövetelik a kétéves előéletre vonatkozó működést. Nesze neked, up to date civil szféra, nesze neked a társadalom gondjaihoz frissen alkalmazkodó civil szervezetek alapításának lehetősége!

Ez a bizonyos leánytörvény nyilván nem hozhatja helyre az anyatörvény más hibáit sem. Nem hozhatja helyre azt, ami miatt bizony a non-governmental, nem kormányzati elnevezés Magyarországon kevésbé lesz alkalmazható a civil szervezetekre. Ahogy az anyatörvényben az szerepel, hogy mostantól közhasznú szervezet csak az, aki állami, önkormányzati feladatot vállal át, tehát nem kormányzati szervezet csak az, aki kormányfeladatot vállal át - ez kész ellentmondás a fogalomban -, ugyanígy ez az eljárási törvény kénytelen megismételni, hogy ennek az igazolását is mellékelni kell. Mellékelni kell a "civil vagyok, de az államot helyettesítem" című papírokat, ami megint a szféra lényegének a kiherélése.

Van néhány kisebb probléma is ebben az alapvetően tényleg szakszerűen megfogalmazott eljárási törvényben. Ezeken még lehetne módosítóval segíteni, de az előbb említett súlyos hibákon nem, mert azok az anyatörvényben gyökereznek és leledznek. Nyilván lehetne azon segíteni, aminek az okát nem értem pontosan, de a tárca nyilván majd felvilágosít, hogy miért kell ebben a törvényben a bejegyzés szempontjából különbséget tenni a kamarák között, miért nem kell nyilvántartásba vétetni magát a végrehajtók kamarájának, miközben az orvosinak kell. Ezek majd nyilván ki fognak derülni vagy javításra szorulnak, de nem ez aggaszt a legjobban.

Az viszont már egy picikét aggaszt, hogy bizonyos esetekben a fellebbezés lehetőségétől példátlan módon megfosztja ez az előterjesztés a civil szervezeteket. Ha például eljárási ügyekben - papírról elektronikusra vagy fordítva való ügyekben - egy rájuk hozott végzés számukra sérelmes, akkor rejtélyes okból nem perelhetnek.

Nyilván az se jó és az eddigi joggyakorlatban példátlan is, hogy az iratmintát, amivel egy civil szervezetnek vagy egy közhasznú civil szervezetnek a bírósághoz folyamodni lehet, amely iratminta szinte mindent eldönt, hiszen a bíróságok nyilván ennek a kitöltése alapján majdnem hogy automatikusan fognak több tízezer szervezetről dönteni, nos az iratmintát a törvény és melléklete nem tartalmazza, hanem a kormányra bízza. A nem kormányzati civil szervezetek életét vagy halálát eldöntő iratminta készítését egy kormányzati végrehajtási rendeletre bízza. Hadd jegyezzem meg, hogy mondjuk, a cégbejegyzésnél - amiből több van, mint civil szervezet, amiből milliós nagyságrendben fordulnak bírósághoz - például nem így volt, ott a törvény természetesen tartalmazta az iratmintát. Mindenki tudja, hogy Magyarországon egy űrlap, egy iratminta sorsdöntő lehet a bírósági elfogadás szempontjából. De talán még ezen is lehet segíteni. Nem hiszem, hogy azok a jó szakemberek, akik kidolgozták a törvényjavaslatot, ne volnának képesek egy iratmintát is odarittyenteni a törvény mellékletéhez. Miután ezt nem feltételezem, tartok tőle, hogy valami újabb kis csűrcsavar kerül bele majd az iratmintába is, ami, ne adj' isten, még egy akadályt képezhet esetleg államtitkár úr nyilvánvalóan maximálisan jó szándéka ellenére a civil szervezetek bejegyzése elé.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy van ebben a törvényben sok jó - próbáltam utalni rá, hogy az elektronikus ügyintézésre való átállás alapvetően jó, korszerű követelmény -, de mivel ezt a szép és gondosan felvarrt gombot egy pocsék ruhára illesztik, végeredményben mégsem segítheti a civileket, vagy legfeljebb csak annyiban, hogy ha adnának nekik öt pofont, akkor az ötödik pofon, az eljárások útján és kálváriáján való végigkergetés így egy kicsit valóban enyhébb lett.

Tudják, kedves képviselőtársaim, én már jártam úgy, hogy férfi családtag választotta nekem a ruhát próba nélkül, és tényleg pocsék lett, a mérete is rossz volt, de a gomb kétségkívül szép volt rajta. Ilyenkor egy normális nő azt teszi, hogy levágja a szép gombot, elteszi jobb időkre. Ugyanezt javaslom majd minden elkövetkező kormánynak eme eljárási törvény tekintetében: hagyja meg belőle, ami jó - a zöme jó, a gomb szép -, és varrja majd rá egy szebb és a civil szervezetekre méretezett, nekik valódi autonómiát nyújtó törvényre.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Némi szaladással kellett ideérnem, mert nekem most elvileg a devizaeladósodást vizsgáló albizottság ülésén kéne lennem, ahol alelnök vagyok, mert véletlenül erre az időpontra lett kitűzve, amit nem értek. Ezúton is kérem Papcsák képviselőtársamat, így távolról, a jövőben ne tegyen ilyet, hogy ilyen fontos törvényjavaslatok vitájának idejére tűzi ki ezt a szintén nagyon fontos bizottsági ülést, ahol a Bankszövetség vezetőit kellene meghallgatnunk. Miután gyorsan elmondom a beszédemet, át fogok szaladni, és hátha még lesz időm. (Babák Mihály: Már most is mehetsz!) Menjek is el esetleg? Fideszes képviselőtársaim azt javasolják, hogy menjek át. De inkább gyorsan elmondom, hogy a jogtörténet számára mégiscsak maradjon valami nyoma ennek a mai jelenlétnek.

(9.30)

Tehát a T/4916. javaslatról van szó, ennek már a címe azért elgondolkodtató egy kicsikét, és majd a tartalmi és érdemi kritikát is részletesebben kifejtem.

Előzetesen azért annyit kell mondjak - és itt ugye, az elhangzott utolsó mondatokhoz kapcsolódva annyit mondanék -, hogy a civil szektor tulajdonképpen a legfontosabb Magyarországon, tehát itt minden más csak tulajdonképpen egy ilyen, hogy mondjam, másodlagos zóna. Az elsődleges zóna a civilek zónája, akik működtetik ezt az országot, fizetik az adót, létrehoznak - sokszor tényleg erőt, energiát nem kímélve - olyan civil szervezeteket, amelyek valamilyen közjóért tevékenykedő, közhasznú tevékenységet mívelnek. Ha nem lennének ezek a civilek, ez a civil szektor, akkor tulajdonképpen tényleg egy rendkívül arctalan, rendkívül sovány, rendkívül gyenge ország lennénk.

Tegyük hozzá, hogy Hankiss Elemér elemzései nagyon szépen rámutattak a '80-as évek közepén, hogy ezt a civil társadalmat milyen módon verte szét a kommunista diktatúra. (Babák Mihály felé:) Így van, ahogy ott mutatja a kedves képviselőtársam, tehát egyszerűen lefejezték, kinyírták, ugye, Lendvai Ildikóék szellemi elődjei a civil szektort; elődei, illetve nem kis részben azért azt hiszem, a megtévedés időszakában ugye Lendvai Ildikó még maga is azért valamilyen módon közvetve-közvetlenül bizony részt vett abban, hogy a civil szektor ne tudjon kibontakozni; nemhiába, hogy 1989 óta lett új egyesülési törvény. Voltak korábban egyesületek, voltak ilyen - ahogy a Szabad Európában hallottam -, a párt lenini hajtószíjára felfűzött tömegszervezetek, tehát ez volt a civil szféra; bélyeggyűjtés lehetett, mit tudom én, történelemről elmélkedni már nem nagyon lehetett egy egyesületben, mert abból baj lett.

A lényeg az, hogy most egy olyan eljárási szabálycsomagot vizsgálunk, amely arra a szóra hallgat, hogy "cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról". A címet már, azt kell mondanom, kritikával kell illessem, de ne ijedjen meg, államtitkár úr, alapvetően a csomagot mi támogatjuk, tehát támogatjuk ezt a javaslatot, mert azért jó, helyes felismerésen alapul. Helyes az a felismerés, hogy jelenleg a civil szektor szervezeteire vonatkozó eljárási szabályok és annak a joggyakorlata gyakorlatilag katasztrofális. Ugye, erre a civiltörvénynél már elmondtam, hogy lényegében szobajog uralja az egyesületek világát, ahol gyakorlatilag nemcsak hogy bíróságonként eltérő a gyakorlat, hanem tényleg bírói szobánként is eltérő, mondjuk, egy 40 oldalas alapszabály az egyik helyen átmegy, a másik helyen meg kapok rá egy 30 oldalas hiánypótlást; ez abszolút napi gyakorlat, most történt ilyen pár héttel ezelőtt, tehát semmi gond ezzel nincs.

Mindenképpen nagyon fontos, ha már így az egyesületekre vonatkozó szabályozást újraalkotjuk, bízunk be, hogy a számos benyújtott módosító javaslatunk közül azért nem egy meghallgatásra talál, és sikerül azt a fajta központosító, azt a fajta, civil szektort erős kontroll alá helyező szándékot visszaszorítani, és akkor már tényleg nyugodt szívvel beszélhetünk erről a javaslatról.

Tehát a címmel problémánk van. Szakértő munkatársam olyan módosító javaslatot javasol, amelynek a lényege az, hogy ne legyünk már ennyire lekezelők a civil szektorral, tehát ne nevezzük cégnek nem minősülőnek. Ez olyan, mint egy világnézeti kérdés, hogy vannak a cégek, az a jó, és vannak a cégnek nem minősülők, az a többi, tehát ez abszolút téves; egyes civil szervezetek, nevezzük így. Erre irányuló módosító javaslatot fogok előterjeszteni: egyes civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról. Nevezzük már ennek, becsüljük már meg a civileket ennyire!

Tehát gyakorlatilag egyébként a 171. § (2) bekezdésében maga az egyesülési jogról szóló törvény, tehát a T/4866. javaslat magát is civiltörvénynek nevezi, tehát igenis nyugodtan lehet civiltörvény-javaslatnak nevezni az anyagi jogi szabályokat, itt pedig az eljárási szabályokat vizsgáljuk, ott lezárult az általános vita, a módosítók tárgyalása a bizottságokra vár, itt viszont tehát nekünk a civil eljárási törvényről kell beszélnünk.

Nevezzük ennek, ne bántsuk meg a civileket, akik számára tulajdonképpen az eljárással szemben milyen követelmény fogalmazódik meg? Az a követelmény, hogy ha lehetséges, a jó ötletük, amit ők kitalálnak... - legyen az egy önsegélyezés, legyen az, mondjuk, egy helyi kultúregyesület működtetése, legyen az egy elszakított terület, mondjuk, Székelyföld népszerűsítésére irányuló Székelyföldért Társaság. Ugye, nemrég indult egy nagyon szimpatikus civil kezdeményezés, amely a székely önrendelkezés ügyét népszerűsíti. Most voltam a hétvégén a Székely Nemzeti Tanács ülésén Kalmár Ferenc képviselőtársammal és Szávay István képviselőtársammal, és nagyon felemelő volt szembesülni azzal, hogy milyen erős és kőkemény az akarat a székely testvéreinkben arra, hogy kivívják az önrendelkezést; ebben segítjük őket, és ilyen civil szervezet is van, amely ezt Magyarországon népszerűsíti.

Tehát a probléma ugye az, hogy az anyagi és eljárásjogi szabályok nem egy csomagban kerülnek megtárgyalásra, ezt nem tartjuk helyesnek. Az igazságügyi törvénycsomagnál azért egy szimpatikus elem, hogy ott egy csomagban történik a tárgyalás, bár sok nem szimpatikus eleme van, de ettől függetlenül maga az eljárási rend nem rossz. Tehát a civilek elvárása az, hogy a jó ötletük minél hamarabb, minél zökkenőmentesebben, minél kevesebb adminisztrációval megvalósulhasson, az állam a lehető legminimálisabb mértékben szóljon bele mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból abba, hogy milyen szervezetet hoznak létre, hogyan működtetik ezt a szervezetet; ez nyilván kiterjed az ügyészségi felügyelet korlátaira, de ez már anyagi jogi szabály.

Na most, ugye, a kormány a civiltörvény-javaslat november 5-ei benyújtása kapcsán elmulasztotta jelezni, hogy pár nap múlva érkezik az ezzel összefüggő eljárási javaslat, és ezért fordulhatott elő, hogy a kormánypárti képviselők november 7-én - a kormány hallgatása folytán félrevezetett módon - megszavazták a sürgős tárgyalásba vételt. A házbizottság javaslatára az Országgyűlés rohammunkában a következő hét keddjén be is fejezte a civiltörvény-javaslat általános vitáját, tehát furcsa helyzet áll elő azzal, hogy az anyagi és eljárásjogi törvény tárgyalását nem együtt végezzük.

Két témát emelek ki ebben a körben: az egyik a közhasznúsággal, a másik az alapítványok típusba sorolásával függ össze, megpróbálom összefoglalni. Az előttünk fekvő eljárási törvényjavaslat 8. § (3) bekezdésében azt olvashatjuk, hogy közhasznú szervezet bírósági beadványait kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. Nyomozni kezdünk ugye, hogy vajon mit ért ezen eljárási törvény közhasznú szervezet kitétel alatt. Rögzítsük le, hogy az eljárási törvény nyilván nem definiálja a közhasznú szervezet definíciót, átirányítja ugye, a kereső embert a civiltörvény anyagi szabályaihoz.

Na most, ebben a kényszerhelyzetben tehát meg kell nézni, hogy a civiltörvénynek ezen rendelkezése mit tartalmaz. Közhasznú szervezetek jogállásáról is szól a civiltörvény, és hatályon kívül helyezi majd a hatálybalépésével a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi törvényt, amely még a szocialista kormány időszaka alatt született, és amely azért nekem nagyon nem szimpatikus módon - itt hozzáteszem - nagyon mélyen belenyúlt a civil szervezetek életébe, ama bizonyos teljes körű átláthatóság, teljes körű nyilvánosság megteremtésével. Tulajdonképpen - picit durva lesz a szó, azt hiszem, de mégiscsak elmondom - egyfajta anyagi szempontok miatti önfeladásra, némiképpen úgymond prostituálódásra kényszerítette az egyesületeket, mert azt mondta ez a közhasznú törvény, hogy ha szeretnél közhasznú lenni, és szeretnél ebből fakadóan adókedvezményt adni a neked pénzügyi támogatást adó civileknek, embereknek, akkor közhasznúvá kell hogy válj, de akkor viszont teljes körű nyilvánosságot kell engedjél a szervezeted működésére. Sokat bajlódtunk, harcoltunk a bíróságokkal ennek az értelmezése körében.

A hatályon kívül helyezésre kerülő törvény szerint az a közhasznú szervezet, amely az ott taxatíve felsorolt 24 közhasznú tevékenység valamelyikét végzi; az eljárási törvényben írt fogalom magyarázatát tehát próbáljuk fellelni a civiltörvényben. A civiltörvény 2. § 18. és 19. pontja növeli a homályt, nyoma sincs bennük az eddigi 24 konkrét tevékenységnek, ezzel szemben egy olyan homályos definíciót lehet összerakni e két pontból, amely szerint csak a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat ellátását szolgáló tevékenység minősülhet közhasznú tevékenységnek. Érdekes módon a közhasznú jogállás megszerzésére irányuló kérelemre vonatkozó eljárásjogi szabályok egy részét nem az eljárási törvényben leljük meg, hanem a civiltörvényben. A civiltörvény 32. § (5) és (6) bekezdése kifejezetten eljárási törvénybe tartozó rendelkezéseket tartalmaz, kimondja ugyanis, hogy a közhasznúként nyilvántartott szervezet beszámolói alapján a bíróságnak évente felül kell vizsgálnia, hogy a szervezetek besorolása indokolt-e vagy sem.

Tehát megállapítható, hogy egyes eljárási szabályokat mindkét törvény tartalmaz, a civiltörvény, tehát az anyagi jogi jogszabályokat tartalmazó és az eljárási törvény is.

(9.40)

Mindezek a hibák teljes mértékben kijavíthatók lettek volna, ha egy menetben tárgyalhatta volna a Ház.

Nézzük az alapítványok típusba sorolásának problémáit! Jelenleg az alapítványok típusait egy IM-rendelet, mégpedig 1990-es IM-rendelet szabályozza, tehát teljesen egyetértek a javaslat előterjesztőivel abban, hogy ez egy tarthatatlan helyzet volt, hogy egy 21 éves IM-rendelet - amit persze módosítgattak időközben - szabályozza. Azt mondja, hogy hatályos jogunkban két alapítványtípus van: alapítvány és közalapítvány. Az eljárási törvény a javaslat 4. § f) pontja szerint az alapítványnak szintén két típusát különbözteti meg: alapítványt és közalapítványt - igaz, nem nevezi típusnak. Az eljárási törvény 48. § (2) bekezdés b) pontja egy igen zavaros megfogalmazást ad az alapítványtípusokról, ugyanis azt mondja, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben nyilatkozni kell a következőkről: az alapítvány típusáról - zárójelben: alapítvány, a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány.

Látható, hogy a megfogalmazásban a két definíció keveredik. Az egyiknél a típus kifejezés magát a szervezeti formát jelenti, hiszen ahogy a szöveg írja, az alapítvány típusa alapítvány, tehát egyszerűbben fogalmazva: az alapítvány egy alapítvány típusú alapítvány. Reméljük, hogy legalább az előterjesztő érti ezt a tautológiát, mert mi nem. Tehát egyszerűen elképesztőnek tartjuk ezt. A másik alapítványtípus viszont következetlen, mert távolról sem a szervezet formájára, hanem annak tevékenységére utal, például a pártok működését segítő alapítvány. Tehát úgy látszik, valamilyen pártelkötelezett ember írhatta ezt a törvényjavaslatot, mert nem tudom, miért az ugrik be egy civil szervezetről vagy alapítványról, hogy pártokat segítő alapítvány, szerintem ez kellene hogy legyen az utolsóelőtti vagy az utolsó, és nem azok a fontos alapítványok, amelyek mondjuk, a súlyos rákbeteg gyermekeket segítik, vagy pedig olyan alapítványok, amelyek tényleg... Egyszerűen nem is értem ezt az egész pártalapítvány-rendszert úgy, ahogy van, mert a pártok kapnak költségvetési támogatást, akkor miért kapnak a pártalapítványok is támogatást, tehát ez egy duplikáció, nem jó dolog ez szerintem, mondom ezt civilként - remélem, hogy nem váltok ki ezzel nagy ellenérzést a pártok részéről.

Mit jelent ezek után az alapítvány típusának fogalma? Alapítványt, közalapítványt, pártok működését segítő alapítványt, vagy csak egyszerűen alapítvány típusú alapítványt? Egyet tudunk csak biztosan: hiába lehet egy alapítvány is közhasznú, a civiltörvényben a közhasznú szervezetek kapcsán használt "típus" kifejezés mást jelent, mint az eljárási törvényben olvasható "típus" kifejezés. Lehet, hogy majd ezt kell mondanunk, hogy közhasznú típusú és egyben alapítvány típusú alapítvány. Természetesen nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni az államtitkár urat, úgyhogy ezt a felszólalásszöveget én majd át is adom neki, mert szerintem ez így nem volt követhető (Nevet. - Derültség a Fidesz soraiban.), tehát aki ezt követni szerette volna, az próbálja meg majd ezt a felszólalásszöveget tanulmányozni.

Zárásul annyit lehet mondani, hogy az anyagi jogszabályokat tartalmazó civiltörvény vitáját az Országgyűlés lezárta. Ebben a szerencsétlen helyzetben azt kezdeményezzük, hogy a káoszt előidéző kormány legalább azt indítványozza a házbizottságnál, hogy e két, egymással szorosan összefüggő javaslatnak legalább a részletes vitája együttesen kerüljön lefolytatásra, és akkor elkerülhetünk kellemetlen koherenciahelyzeteket, ami senkinek nem érdeke. Remélem, hogy egyetértésre tudunk találni a másik oldalon.

A törvényjavaslat egyéb részeivel kapcsolatban röviden: nem kifogásoljuk azt a jogtechnikai megoldást, hogy külön törvény szabályozza az érintett civil szervezetek jogállását és külön törvény a bírósági eljárás kérdéseit. A javaslat bevezetni kívánja az elektronikus eljárás szabályait. A XXI. század elején ez egy logikus elvárás természetesen, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tízezernél több azon alapítvány, amely szülők 1 százalékára számítva jött létre, és ez ritkán haladja meg a százezer forintot, ami óriási segítséget jelent a számukra. Ezek a kisalapítványok nem fantomalapítványok, azonban a szerepük fontos, viszont belátható időn belül nyilvánvalóan nincs lehetőségük arra, hogy megteremtsék az elektronikus eljáráshoz szükséges technikai, személyi feltételeket. Mindezért indokolt lenne egy olyan rendelkezés megfogalmazása, amely az elektronikus eljárás bevezetése ellenére garantálja, hogy huzamosabb időn át fennmarad számukra a technikai feltételek megteremtését nem igénylő, papír alapú ügyintézés lehetősége.

Tehát összességében a problémák kis részére utalhattam, a képviselői futásposta szerint a mai ülésnap végéig beadható módosító javaslatainkkal igyekszünk tovább javítani a javaslatok szövegén, ennek szellemében kérem az államtitkár úr nyitottságát ebben a kérdésben, és ennek fényében fogunk majd dönteni arról, hogy tudjuk-e az egész civil anyagi jogi és civil eljárási törvényt támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportja jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában ismerteti az álláspontját.

Felszólalásra következik Szilágyi Péter képviselő úr, az LMP képviselőcsoportja vezérszónoka. Megadom a szót, képviselő úr.

SZILÁGYI PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat egy pozitív irányba mutató törvényjavaslat, és az LMP, amennyiben a módosító indítványai megfontolásra, illetve elfogadásra kerülnek, minden kétséget kizáróan támogatni tudja ezt a javaslatot. Azonban nekem is osztanom kell az ellenzéki képviselőtársaim által már elhangzott észrevételeket, kritikákat a tekintetben, hogy a civil szervezetekhez való kormánypárti hozzáállás némileg ambivalensnek tűnik.

Az elmúlt időszakban számos civil szervezettel találkoztunk, amelyek a civiltörvény várható kimenetelére tekintettel eléggé nagy félelemben vannak, nem tudják, hogy mire számítsanak, nem tudják, hogy milyen jövő vár rájuk. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy számos egyéb területen is meg kell erősíteni a civil társadalmat és a civil szervezeteket. Ahogy azt már jeleztük az önkormányzati törvény vitája során is, szeretném megerősíteni a civil szervezeteket a tekintetben, hogy a sokszor nagyon szakmai és nagyon előremutató javaslataik érdemi megfontolásra kerüljenek az önkormányzatok tekintetében is.

Most szeretnék rátérni a konkrét törvényjavaslatra. Amint már említettem, alapvetően támogatjuk, néhány észrevétellel azonban mindenképpen szeretnék élni.

A törvényjavaslat a bíróság nyilvántartásba vételi gyakorlatának számos problémás kérdését rendezi. A nyilvántartásba vételi gyakorlat egységesítése a jogalkotó régi adóssága. A civil, nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének hazai gyakorlatáról elmondható, hogy sajnálatos módon az egyesüléshez való jog érvényesülésének egyik akadályát jelenti. Az egyesülési szabadság elvének, az elv gyakorlati megvalósulásának mindenképpen eleme kell hogy legyen egy olyan bírósági szemlélet, amely szerint amit nem tilt jogszabály, azt a nyilvántartásba vevő bíróságoknak és a társadalmi szervezeteket ellenőrző hatóságoknak nem szabad megtiltani. Az önkormányzatiság, az egyesületi autonómia elve az egyesülési szabadságból eredeztethető alapelv. Ennek világos megfogalmazására és következetes érvényesítésére nagy szüksége van a hazai joggyakorlatnak. Elsősorban az egyesületeket szinte gúzsba kötő részletes, terjedelmes követelményekre gondolunk, amelyeket a bejegyző bíróságok az alapszabályok tartalmával szemben fogalmaztak meg. Nagyon helyesen mutat rá a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 2004-ben megfogalmazott véleménye, ami azt mondja, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat a nyilvántartásba vétel kapcsán már előre megpróbálja a társadalmi szervezetek későbbi törvényes működését is minden lehetséges eszközzel bebiztosítani, egyúttal figyelmen kívül hagyja azt, hogy a törvényes működés ellenőrzésének és kikényszerítésének is megvannak a maguk eljárási garanciái. A Legfelsőbb Bíróság ezzel rámutat arra a nagyon lényeges szemléleti kérdésre, hogy a bejegyzés idején nem szabad eleve feltételezni, hogy a megalakult társadalmi szervezetek nem teszik meg majd az összes szükséges intézkedést avégett, hogy a működésük a jogszabályi feltételeknek megfeleljen.

A társadalmi szervezeteknek maguknak is meg kell felelniük egy bizonyos demokratikus követelményrendszernek, csakhogy ez a követelményrendszer alapelvek mentén érvényesül, nem azonos a jelenlegi szabályozás és a joggyakorlat aprólékos, mindenre kiterjedő reguláival. Az alapítók akaratának érvényesülése gyakran csorbát szenved a nyilvántartásba vételi eljárás során. Sajnos, nem mondható, hogy a bíróságok mindent megtesznek, hogy az alapítók a lehető legmegfelelőbb formában és a lehető legkisebb külső kényszernek alávetve mihamarabb elkezdhessék a működésüket a köz érdekében. Teljesen életszerűtlen és irracionális például az a gyakorlat, hogy a bíróság által hiánypótló végzésben összehívni rendelt újabb közgyűlésnek ugyanolyannak kell lenni létszámát és összetételét illetően, mint az alakuló közgyűlés volt. Lényegesnek tartjuk a bírósági gyakorlat megváltoztatását, mert az újonnan alakuló egyesületek előtt álló egyik legfőbb probléma az, hogy kétszer pontosan annyi és pontosan ugyanolyan résztvevőkkel szervezni a közgyűlést szinte teljesen lehetetlen feladat. Sokszor ezért pótlólagos megoldásokra, utólagos aláírásokra kényszerülnek a szervezetek annak érdekében, hogy formálisan is eleget tegyenek a bírósági végzésben foglaltaknak.

(9.50)

A bejegyző bíróságoknak nem volna szabad formális követelmények sokaságát támasztaniuk a társadalmi szervezetek alapítóival szemben. Üdvözöljük azt a jogalkotói szándékot, amelynek célja a civil és egyéb szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásrend modernizálása.

A törvény 2012. június 30-ától biztosítja az elektronikus úton való eljárás lehetőségét a szervezetek számára. Az elektronikus ügyintézés a törvényjavaslat további lényeges, előremutató eleme. Az egyesülési jogát gyakorló polgár informatikai önrendelkezési jogának széles körű érvényesülését, a polgárokat és a nonprofit szervezeteket megillető garanciákat rögzítő törvényjavaslat célkitűzéseivel egyetértünk.

A törvényjavaslat számos helyes lépést tesz az eljárások gyorsítása irányában. Üdvözöljük azt, hogy az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás lehetőségének megteremtésével hiánytalan kérelem benyújtása esetében az elektronikus úton eljáró kérelmezőknek mindössze legfeljebb 15 napot kell várniuk a szervezet bejegyzésére. Üdvözöljük továbbá azt a civil szervezetek számára kedvező, adminisztratív terheiket csökkentő új szabályt, hogy az informatikai kapcsolat kiépítése után a bíróság intézi az adószám és a statisztikai számjel beszerzését a hatóságoktól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem értünk egyet a törvényjavaslat köztestületekre vonatkozó új szabályozásával. Elhibázottnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat a köztestületet szabályozó törvényre bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e a köztestület nyilvántartásba vétele, ezért e rendelkezés módosítására fogunk javaslatot tenni.

Az általunk alapvetően jónak ítélt törvényjavaslathoz kapcsolódóan fontosnak tartjuk néhány további módosítás elfogadását is. A határidők tekintetében indokoltnak tartjuk a nyilvántartásba vételi határidőt 30 napra csökkenteni. Ez különösen azért indokolt, mert a cégekkel szemben egy civil szervezet a működését csak a bejegyzést követően kezdheti meg, így a hosszabb határidő indokolatlan tétlenségre kényszerítené a szervezet alapítóit.

A névszavatosság elvének bevezetését a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában szintén problematikusnak tartjuk. Valószínűleg több, jelenleg már létező szervezet nem tudna eleget tenni ennek a kritériumnak. Ugyanakkor a bírói mérlegelésnek és az értelmezési szabadságnak vélhetően indokolatlanul nagy teret nyit. Véleményünk szerint a sokkal szabadabb cégeljárásban hatályos szabályokat lehetne adaptálni, így javasoljuk a két bekezdés elhagyását.

Véleményünk szerint hiányos a 20. § (1) bekezdése, a kérelem tartalma ugyanis nem terjed ki a szervezet formájának - alapítvány, egyesület, szakszervezet, párt és a többi - megjelölésére, ezért javasolt a jelenlegi 20. § (1) bekezdés c) pontját "a szervezet formáját" szókapcsolattal bővíteni.

Reméljük, hogy a tisztelt kormánytöbbség és a beterjesztők támogatni fogják az LMP által benyújtott módosító javaslatokat. Ebben az esetben az LMP is meg fogja szavazni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most az írásban előre bejelentett képviselők következnek. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy időközben a szándékuktól elálltak.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni az eddig elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr, és mindenekelőtt szeretném megköszönni a képviselőcsoportok vezérszónokainak támogató nyilatkozatait.

A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának kritikájára válaszul szeretném elmondani, hogy a kormány nem akarja sem a civil szervezetek alapítását, sem a bejegyzését akadályozni. A törvénynek egyetlen célja van: a szabályozott, átlátható, közhiteles nyilvántartás, a gyorsabb, egyszerűbb bírósági eljárások. Ebből a szempontból tekintjük a nyilvántartás rendszerét, és ebből a szempontból szeretnénk újításokat alkalmazni a cégnek nem minősülő jogi személyek bejegyzésében.

És itt már egyből át is térek Gaudi-Nagy Tamás kritikájára, amely a törvénycímre vonatkozik. Természetesen, képviselő úr, hogyha egy jobb címet tudnak a törvényjavaslatnak, azt megfontoljuk. A cím egyébként a mi értelmezésünkben szabatosan leírja azoknak a jogi személyeknek a körét, akikre vonatkozik ez a nyilvántartás. Természetesen lehetne szebb, magasztosabb címet is adni ennek a törvényjavaslatnak, de úgy gondolom, jogilag ez mindenképpen szabatos kifejezés.

Kritikájának egy másik része az én pillanatnyi megítélésem szerint, tehát most, hogy meghallgattam a kritikája nagy részét, úgy érzem, hogy bizonyos pontokon a törvényjavaslat félreértésén alapul. De köszönöm, hogy írásban átadta a hozzászólását, és arra részletesen válaszolni fogok, én is írásban, hogyha megengedi. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás bólint.)

És köszönöm még egyszer a képviselők támogatását. Az LMP-frakció részéről is támogató és néhány kritikai észrevétel hangzott el. A mai napon az ülésnap végéig lehet módosító indítványokat benyújtani. Amennyiben ezek a módosító indítványok megérkeznek, akkor, mint ahogyan mindig, majd ezután is alaposan megfontoljuk a módosító indítványokat, és lesz még rá alkalmunk, hogy a bizottsági vitában, illetve a részletes vitában a módosító indítványokban megjelenő kritikákat akkor részletesen megbeszéljük.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr reagálását. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a mai ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslatot T/4918. számon megismerhették. Bejelentem, hogy a módosító javaslatok benyújtási határideje a mai ülésnap vége.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.




Felszólalások:   17-20   21-37   37-65      Ülésnap adatai