Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Én magam is részben módosító indítványokhoz kívánok hozzászólni, részben azért szeretnék egy kis összefoglalót is mondani, hiszen a parlament túl van a módosítók szavazásának az első körén, és érdemes egy kicsit értékelni, hogy milyen változások is történtek a beterjesztett anyaghoz képest.

Elöljáróban azért hadd jegyezzem meg, talán a parlamenti ülésünket követők kevésbé tudják azt, hogy olyan időkeretben tárgyalunk erről a költségvetésről a mai napon, amikor az MSZP-nek és a költségvetést megszavazó SZDSZ-nek jóval több ideje van, mint az összes többi felszólalónak együttvéve. Ez a házszabályi furcsaságunk vagy a házbizottság megállapodása, vagy nem megállapodása alapján született furcsaság. Javasolom csak azoknak a figyelmébe, akik majd hiányolni fogják már a délután folyamán az ellenzéki hozzászólásokat. (Keller László közbeszól.)

(9.20)

Hadd kezdjem azzal, tisztelt Keller László, itt a közbekiáltása után, hogy ez a kormány úgy adta be, úgy készítette elő ezt a költségvetést, emlékezzünk vissza, nem volt olyan régen, hogy magával a válsággal sem volt tisztában. Amikor 2008 őszén a válság első komolyabb, érezhető jelei megjelentek, akkor a kormány gazdaságpolitikával foglalkozó államtitkárai, miniszterei, sőt maga a miniszterelnök is arról beszélt, hogy nincs is válság, az ellenzék csak riogat, a válság apostolai vagyunk, hangzott el az akkori miniszterelnöktől, Gyurcsány Ferenctől. És Gyurcsány Ferenc akkori gazdasági minisztere, Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy a magyar lakosság nagy része ezt a válságot alapvetően majd csak a tévén keresztül fogja megtapasztalni.

Nos, tisztelt képviselőtársak, nem a tévén keresztül tapasztaljuk ezt a válságot, benne vagyunk nyakig, és éppen amiatt, mert önök késlekedve ismerték fel ezt a válságot, később reagáltak rá, ez a válság sokkal mélyebb és sokkal hosszabb lesz Magyarországon, mint a környező országokban. Persze, azt is hozzá kell tennem, hogy ennek oka nemcsak az önök késlekedése, hanem az is, hogy az elmúlt években Magyarországon már jelentős gazdasági visszaesés volt, miközben a környező országok 6-8, sőt volt, amelyik 10 százalékos növekedést is elért. A magyar gazdaság pedig még azt az ütemet sem tudta teljesíteni, amivel a nyugat-európai országok növekedtek a konjunktúra időszakában. Tehát igen, a magyar válság már 4-5 éve itt van velünk, az önök gazdaságpolitikájának köszönhetően, és erre jött rá az a világgazdasági válság, ami a magyar lakosságot, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érinti.

Így került sor ennek a költségvetésnek az előkészítésére. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, mert ebből a szempontból folytonosságot látunk, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon, a gazdaságpolitika szempontjából szinte teljesen mindegy, ugyanazokkal az eszközökkel élnek, ugyanazokat a gazdaságpolitikai eszközöket használják. Sőt, azt kell mondanom, hogy még a sikerpropaganda is ugyanaz. Hiszen Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy nagy a jólét, és az ő akkori egyik minisztere hirdetést adatott fel arról, hogy irigyel bennünket Németország, Franciaország, Spanyolország, most pedig már Bajnai Gordontól és a pénzügyminiszter úrtól, akit elég ritkán láthattunk itt a költségvetési vita során, arról hallhattunk, hogy túl vagyunk a nehezén, már jövünk kifelé. Sőt, most már arról is hallhattunk, hogy Csehország és Lengyelország fog bennünket hamarosan irigyelni, annyira jók a makrogazdasági számaink.

Ez a költségvetés sem arról szól, hogy olyan túlságosan jól állnánk. Ha valaki megnézi a deficitmutatónkat, az államadósság mértékét, ha megnézi azt, hogy a magyar államadósság finanszírozásához milyen külső segítség kellett az országnak, hogy miért is kellett nekünk először az IMF-hez fordulni azért, hogy az ország ne menjen csődbe, ne omoljon össze, akkor jól látható, hogy itt nagyon súlyos problémák vannak, amiket nem lehet egy-két hónap alatt orvosolni. Ezek a számok itt vannak még velünk, nem is egészen értjük, hogy miről beszél a kormány, amikor megint elkezdte a sikerpropagandát. Amikor nem tudjuk a számokat magyarázni, akkor jön a kozmetikázás, a trükkök időszaka. Mintha ez térne most megint vissza. Említettem már a tegnapi nap folyamán államtitkár úrnak, nem mondok neki újat ezzel, hogy furcsa módon most is a választások előtt kerül sor a bruttó hazai termék számításának módszertani változtatására a KSH-ban. Érdekes módon a KSH elnöke gyorsan nyugdíjba is megy, és egy új személyt neveznek ki elnöknek.

Furcsa módon találkoznak ezek az események azzal, hogy közben a 2008-ra vonatkozó bruttó hazai termék összege vagy mértéke is változott. Ahogy említettem is, hirtelen 3,4-ről 3,8 százalékra növekedett a tavalyi hiány; 0,1-0,2 százalékos eltérés persze belefér a rendszerbe, de 0,4 százalékos? Az történik most is, mint amit 2005-2006-ban megtapasztaltunk, elkezdenek visszafelé könyvelni bizonyos tételeket, amit nem tudnak eltüntetni ebben az évben, azt vagy előre, a jövőre tolják ki, 2010-2011-re, vagy pedig, ha van rá mód, akkor visszafelé, a zárszámadási törvény kapcsán. Ez történt most is. Ezért mondjuk azt, hogy persze lehet trükközni, lehet kozmetikázni a számokat, csak ne gondoljuk azt, hogy ezt a ránk figyelő IMF, Európai Unió vagy a Világbank szakemberei nem veszik észre. Ahogy mi észrevettük ezeket a számokat, ezeket az információkat nyilván ők is megkapják.

A másik ilyen dolog, amiben már hosszú vitánk van, hogy vajon sikeres-e az a gazdaságpolitika, ahol nő a munkanélküliség, ahol az egy évvel korábbi állapothoz képest 150 ezer emberrel többnek nincs munkája. Államtitkár úr itt is menteni akarja a menthetőt, és arról beszél nekünk, hogy kérem szépen, 2001-ben, 2002-ben sem dolgoztak többen Magyarországon, mint most. Hát, államtitkár úr, ön a KSH-ban is dolgozott egy ideig, nagyon jól tudja, hogy milyen módszertan alapján történik a KSH-ban a munkanélküliség regisztrációja. Azonos időszakhoz érdemes azonos időszakot hasonlítani. 2001 július-szeptemberében a foglalkoztatottak száma 3 millió 888 ezer fő volt. (Arató Gergely, a teremből kifelé menet: A módosító indítványok számát, képviselő úr!) A 2002-es időszakban... - Arató úr biztosan a bírósági tárgyalásra megy, mert elrohant a teremből, és még itt közbekiáltott. (Az elnök csenget.) De folytatnám, elnök úr, köszönöm a segítségét. (Török Zsolt: Csak a módosító indítványok számát kérdezte.) Köszönöm a segítséget.

ELNÖK: Képviselő Urak! Varga Mihály képviselő úrnál van a szó, mindenkinek lehetősége van akár két percre. Képviselő úr! (Török Zsolt: Csak segíteni akartam neki.)

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Most fogjuk beadni ezt a módosítót, úgyhogy csak várjanak türelemmel a képviselő kollégák, hiszen a nap végéig lehet ezeket benyújtani. Tehát amiről államtitkár úr beszél, az nem létezik igazából, mert 2002 július-szeptemberében 3 millió 883 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, most pedig, 2009 július-szeptemberében 3 millió 783 ezer. Államtitkár úr, nem kellene többet mondani, csak hogy bocsánat, tévedtem, ennyi elegendő lenne. Százezer fővel kevesebben dolgoznak, miközben a munkanélküliek létszáma több mint félmillió, 570 ezer regisztrált álláskereső van ma az országban, ami azt jelenti, hogy ön sajnos itt nem adott hiteles információkat, nem adott nekünk hiteles tájékoztatást a múlt hét folyamán.

De folytatnám néhány tétellel, hiszen ez is a költségvetéshez tartozik. Amikor arról beszélünk, hogy ez a költségvetés nem tükrözi a valós helyzetet, és nem egy valós forgatókönyvre épül, akkor olyan tételekről beszélünk, amelyekről önök mélyen hallgatnak, amelyeket nem kívánnak megjeleníteni ebben az anyagban. Itt vannak ezek az ominózus egészségügyi bevételek. Erről hosszú vitát folytattunk a bizottsági ülésen is, állítólag 22 milliárd forint fog majd bevételként megjelenni 2010 folyamán. Hogy honnan, milyen módon, senki nem tudja. Huszonkét milliárd forint! Pénzügyminiszter úr a bizottsági ülésen, a végszavazás után arról beszélt, hogy majd a volumenkorlát segít abban, hogy ez a többletbevétel megjelenjen. De bocsánat, a volumenkorlát kiadáscsökkentésről szól. Az nem arról szól, hogy ebből majd többletbevétel lesz. Vagy önök esetleg beterveztek olyan kiadást, amit most bevételként akarnak elszámolni? Megint nem értjük egészen pontosan, hogy mit akarnak a számokkal trükközni. Mi egy kérdést tettünk föl, hogy ez a 22 milliárd hogyan fog befolyni 2010-ben. Erre önök nem tudtak válaszolni.

De mondok további tételeket is: adóbevételek. Itt is valami baj van a számokkal. Ezt egyébként nem csak mi mondjuk, a Költségvetési Tanács is felhívta rá a figyelmet. Ha nekünk nem hisznek, legalább Kopits Györgynek és munkatársainak, Oblath Gábornak és másoknak higgyenek. Világosan leírták az anyagukban, hogy a kormány előttük ismeretlen számok alapján tételez fel 2010-ben adóbevételeket a társasági adónál, az szja-ban, és én hadd tegyem ehhez hozzá, az ingatlanadónál is. Nyilván önök most egy bizonyos tétellel számolnak, de tételezzük föl, hogy ennek az első éve talán nem fog 40 milliárdot hozni a költségvetésbe, pláne nem úgy, hogy év közben van egy választás is, ami után esetleg ez a tétel majd a rendszerből kieshet.

MÁV-, BKV-adósság, ez 300 milliárdos tétel. Egy hang sincs arról ebben az anyagban, hogy ezt hogyan, milyen módon kell majd rendezni, hogy a vasút működőképes lesz-e. Attól biztosan nem lesz működőképesebb, ha egyre több vasútvonalat zárnak be. A tegnapi napon én magam is említettem a Karcag-Tiszafüred közötti vasútvonal bezárását. Két éve ennek már nekifutottak, akkor szerencsére a helyi lakosság felháborodása, tiltakozása után leálltak ezzel a szándékukkal. Most, úgy tűnik, megint megpróbálkoznak ezzel. Ha úgy gondolják, hogy 70 ezer embernek nincs szüksége vasútra, ám legyen. Azt gondolom, hogy ez nem fér bele abba a gazdaságfejlesztésbe, nem fér bele abba a térségfejlesztésbe, amihez igenis kell, szükség van a vasútra.

Az árfolyam és a garanciavállalások kérdése; államtitkár úr ezekre sem válaszolt, sem a bizottsági ülésen, sem a parlamentben. Milyen árfolyammal számoltak 2010-re? Igaz-e az, hogy ez 250 forint/euró árfolyam volt? Mert ettől elég messze vagyunk, és tartok tőle, hogy 2010-ben sem közelítünk még ehhez. Másrészt egyetlen szót sem hallottunk arról, hogy a garanciavállalásokkal mi van, 2300 milliárd forintnyi garanciaállomány van, és vélelmezhető, hogy a gazdasági válság és az árfolyamváltozás hatására is, teszem hozzá, ennek 5-10 százaléka is bedőlhet akár 2010 folyamán. Erre semmiféle tartalékkal a költségvetés nem rendelkezik.

(9.30)

És végül, de nem utolsósorban az önkormányzatok működését hadd említsem még meg. Az a normatívacsökkenés, az a forráskivonás, ami az önkormányzati rendszerből történik, az egész egyszerűen tarthatatlan lesz 2010 folyamán. Ha önök azt gondolják, önöknek csak annyi a dolga, hogy 2010 áprilisáig csinálnak költségvetést, akkor szerintem rossz költségvetést csináltak. Ez a költségvetés több tételében is - kórház-finanszírozás, önkormányzati működés, "Út a munkához" program - csak 2010 első felére tartalmaz fedezetet. Önöket, úgy tűnik, hogy az már nem érdekli, hogy 2010 második felében ezekkel a programokkal mi lesz.

Éppen ezek miatt nyújtottunk be nagyszámú módosító indítványt, ezek miatt fogunk megint benyújtani módosító indítványokat, hiszen arra kell törekednünk, hogy ez az ország működőképes maradjon akkor is, hogyha 2010 tavasza után esetleg kormányváltás lesz, vagy más felállású, összetételű kormány fogja majd ezt az országot vezetni. Nekünk az az érdekünk, hogy az ország 2010 januárjától 2010. december végéig működőképes maradjon. Ez a költségvetés nem teremti meg ennek a lehetőségét.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)